Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)

1954-05-05 / 35. szám

19.14 május 5. & ZAB AU A O <iK Ál* 3 Jönnek a salgótarjáni bányászok. Áláitiók • «-Tt»áta»fá*“ Né«rá4 köeséabe» s PaáaleV Május / a béke. a növekvő népjólét ünnepe Húszezer dolgozó lel vonulásit Salgótarjánban Salgótarján hősmultú dolgo­zóit május 1 előestéjén a kör­nyező hegyek ormain kigyul­ladt örömtüzek ténye és tűzi­játék köszöntötték. A nagy ün­nep reggelén több napig tartó eső után a nap is kisütött és vidám hangulatban gyülekez­tek a város különböző pont­jain a felvonulok tömegei. Dél­előtt 10 órakor Kudela József, a városi pártbizottság titkárá­nak megnyitó beszédével meg­kezdődött a felvonulás, öt út­törőharsona jelzésére elsőnek az acélgyári iskola növendé­keinek katonás rendezettségéi oszlopai vonultak el a dísztri­bün és a szovjet hősi halottak emlékművei előtt. Az úttörőket a nyári egyenruhás ipari ta­nulók és középiskolás DISZ- fiatalok követték. A tizes szá­mú kohó- és gépipari techni­kum jellegét a menetoszlop élén haladó színes szalagokkal díszített motorosok és kerék­párosok jelképezték. Szép b -- zogány gyakorlattal gyönyör­ködtették a nézőket a közgaz­dasági technikum ipari tago­zatának tornásznői. Az üzemek menetét az erő­müvek kongresszusi versenyé­nek legjobbja a Salgótarjáni Erőmű kollektívája vezette Sorrendben utána az Északma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat, máj# a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dol­gozói mentek. A díszkapu alatt alig fért el az emeletnyi ma­gasságú tűzhely, amelynek al­ján felirat hirdette, hogy a gyár dolgozói a kon­gresszus tiszteletére ezer darab tűzhelyet gyártottak első negyedévi tervükön felül. Ezután nagy teherautón hoz­ták a genfi ENSZ-palota ki­csinyített mását, amelyben a tárgyaló asztal mellett ülő diplomaták a koreai egyez­ményről vitáztak. A Salgótar­jáni Acélárugyár felvonulóinak széles acélszalagokból épített békebástyája is a dolgozók hé- keakaratát jelképezte. Az erő és győzniakarás jellemezte a flórt zászlaja alatt felvonuló egyenruhás bányászok impo­záns menetét. Salgótarján valamennyi üze­mének. intézményeinek dolgo­zói kitettek magukért. Az ötle­tesnél ötletesebb dekorációk hűen tükrözték a salgótarjáni dolgozóknak a párt és a kor­mány iránt érzdtt forró szere- tetét. de kifejezésre juttatták a háborús uszítók ellen érzett gyűlöletüket is. A 20 000 lelkes felvonuló színpompás menete a béke jegyében ünnepelte má­jus elsejét. Központi ünnepség volt még a megye négy járási székhe­lyén. Balassagyarmaton mint­egy 75 intézmény, üzem, tö­megszervezet. hivatal vonult el az emelvény előtt. Pásztón az állami gazdaság, gépállomás és a termelőszövetkezeti dolgozók jöttek elsőnek. Büszkén hozták magukkal az ipar legújabb ajándé­kait. két új kombájnt, bur- gonyavctőgcpet. fűkaszálót és a traktorokat. A Sza­badság tsz 5 új permetező­géppel és nagyranött pa­lántákkal vonult fel. Szécsényben a hagyományos népviseletben öltözött lovas­bandérium volt a menet dísze. De ünnepelt a megye 129 köz­sége is. Kazáron, Bujákon, Űr­hajómban és még sok palóc községben a május 1-i felvo­nulásra előkerültek a szín­pompás szoknyák, hímzett ingvállak. selyemkendők és fej- díszek. A felvonulásokon mint­egy 70.000 nógrádi dolgozó kö­szöntötte a tizedik, szabad má­jus elsejét. A délelőtti ünnepségeket, fel­vonulásokat. délután a váro­sokban és csaknem valameny- nyi községben gazdag kultúr- és sportműsorral egybekötött majális váltotta fel. Étel és ital is volt bőven. Salgótarján­ban a Vendéglátóipari Válla­lat 1000 hektoliter sört, 5000 krémest, 20.000 tortaszeletet. 50.000 vegyessüteményt készí­tett az ünneplők részére. Ezen a napon nyitották meg a város legnagyobb kerthelyiségét is. A gyermekek is megtalálták a szórakozást. A városi kulturá­lis bizottság bábszínházzal kedveskedett a kicsiknek. Az erdőkürti dolgozók újon­nan avatott kultúrházukban gyűltek össze délután szórako­zásra és táncra. A megnyitón résztvettek a dunakeszi Vagon és Gépgyár dolgozói is. Szép ünnepségen vettek részt a horpácsi dolgozó pa­rasztok is. Május elsején nyi­tották meg Mikszáth Kálmán volt házában, bútoraiból, em­léktárgyaiból. könyveiből egy állandó jellegű kiállítást. A községi tanács végrehajtó bi­zottsági elnökének megnyitója után Király István Kossuth- díjas irodalomtörténész mél­tatta Mikszáth munkásságát. A megnyitón részvettek a pa­lóc nép nagy írójának hozzá­tartozói is. Az ünnepségen el­mondották emlékeiket, azok az idős dolgozó parasztok, akik naponta látták és naponta be­széltek vele. Mayer Lajos 60 éves horpácsi lakos arról be­szélt, hogyan ismerkedett meg Mikszáthtal. A kedves meg­emlékezést unokája. Mikszáth Edit köszönte meg a jelenlé­vőknek. Dicsőség 1919 hős harcosainak, Salgótarján védelmezőinek Felejlhflrlleii nap a rétsági járá« úttörőinek. Május í, május 1, ünnepe munkának, ünnepe tavasznak, közelítő nyárnak — s .milyen szép ünnepe a pajtáscsaládnak. Lázas készülődés folyt a rét­sági járás úttörőcsapatainál. A tereskei nevelők javaslatá­ra ugyanis a járási DlSZ-bi- zotXság elhatározta, hogy má­jus elsején járási úttörőnapot rendez Tereskén. A hajdani Huszár-féle kas­tély már a kora reggeli órák­ban benépesedett. A honvéd­ség segítségével mintegy 200 pajtás jött össze, hogy a rossz idő ellenére is egy felejthetet­len napot, töltsenek Tereskén. Úgy 10 óra felé járhatott az idő. amikor a nagyoroszi, nóg­rádi. rétsági és a tereskei út­törőcsapatok felsorakoztak az ünnepélyes zászlófelvonáshoz. Békési Szilárd, a járási út­törőtitkár üdvözölte a meaje­lent pajtásokat és szülőket: ,.Legyen ez a na-o tanulságos és szórakoztató, légyen ez él­mény mindannyiotoknak, paj­tások." Az ünnepi beszédet Lakatos József elvtárs, a járási párt bi­zottság titkára mondotta el: ,.Május elsejéi nem ünnepel­tük mindig ilyen szabadon, ilyen vidámon. Ma már nem kell rettegnünk a munkanél­küliségtől. Minden dolgozó bizakodva és bátran tekint a jövőbeMajd a felszabadulás utáni nagyszerű eredmények­ről beszélt Lakatos elvtárs. arról, hogy a járásban 1300 új lakóház épült s ebből Teres- kén 112. Minden eredmény a párt bölcs vezetésének köszön­hető. Ezért kell megemlékez­nünk a közelgő pártkongresz- szusról, amely újabb győzel­mek forrása lesz. A sportversenyeket nem le­hetett megrendezni az átázott talajon, csupán asztalitenisz­ben versenyeztek a pajtások a kultúrve rseny után. A bíráló- bizottság az énekkarok ver­senyeben a tohnácsi, s a rom- hányt úttörő énekkarnak ítélte az első dijat. A tolmácsi út­törők a Bárdos népdalfeldol­gozásokkal. mig a romhányiak úttörődalokkal arattak nagy tetszést. A táncversenyben megint két első lett: a nagy­oroszi úitörők kisnyéki népi­lánca és a nógrádiak úttörő- tánca. A népi játékoknál a rét­ságiak vitték el az első díjat a csúfolodó népi játékukkal. Tet­szett a pajtásoknak a rétsági úttörők ..Az okos kecske“ cí­mű bábjáteka. Meg kell emlí­teni. a rétsági úttörők bátor kezdeményezését. Az V—VI. osztályos pajtások vállalkoz­tak arra. hogy bábjátékukkal szórakoztatják pajtásaikat. Az asztalitenisz versenyben Tereske csapata lett az első. a második helyezést a nagy­oroszi úttörők vitték el. Ezután a kastély [parkjában gyermekbál vette kezdetét. Vi­dám zeneszóra, szoros ember- gyűrűben ropjak a táncot a pajtások. Távolabb három idős bácsi nézi csillogó szemmel őket. Zenien Sándor bácsi bol­dog. hogy vígnak látja Marika unokáját. Zemen bácsi uradal­mi cseléd volt itt a kastély­ban. Dicső harcok emlékeit idézzük ezekben a napokban. 1919 május 2—10-ig folyt a harc Salgótarján védelméért az imperia­lista intervenciós csapatokkal szemben. 3ö évvel ezelőtt aratta első átütő győzelmét a Magyar Vörös Hadsereg, Rákosi Mátyás vezetésével. A salgótarjáni vasasok, üve­gesek, a karancsaljai, salgói. kazárt, mi- zserfai bányászok fegyverrel a kezükben védelmezték az első proletárhataimat. A hősi harcok részvevői. Salgótarján védői közül ma is számosán élnek, dolgoznak. Pintér István Remiiben, Halas László. Nagy Béla. Kökény Gyula Salgótarjánban és még sok-sok más régi harcos, a 19-es vörös zászlókat magasra emelő proletárok. Dicsőség és tisztelet azoknak a hősök­nek. akik határtalan lelkesedéssel, rettent­hetetlen bátorsággal, a munkásosztály, a forradalom ügye iránti odaadástól vezérel­tetve egt.\k kezükben a fegyverrel, a má­sik kezükben szerszámmal állták a harcot. rBe a (Vörös Kadseretjbe aáaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaaaááaaaáaaaáaaaa — Volt itt ünnepély — mondja — annyi, hogy se vége, se hossza. Ezt azonban az ilyenfajta szegény emberek csak kívülről nézhették. Murányi Pál is három uno­kájában gyönyörködik, mig id. Nagy József hat unokáját kí­séri figyelemmel. 13 évig ette itt a kastélyban a keserű, cse­lédkenyeret. Most azonban mindhármuknak az a megál­lapítása, hogy ilyen nagyszerű Ünnepélyt még nem láttak Te­reskén. Ahogy besötétedett, kezdetét vette a honvédség pompás tűzijátéka. Majd las- san-lassan alábbhagyott a jó­kedv. a pajtások elfáradtak, egymás után indultak ki ajko- csik az úttörőkkel, akik egy szép nap felejthetetlen emlé­két vitték magukkal. A AAAAAAAAvt A A A A A AAAAA A A A A A A forradalmi Kormányzótanács lelkes felhívására mindenfelé megindult a jelentkezés a Vörös Hadseregbe. Várakozók a sorozóállomás előtt. 1919 március 21. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után az egész világon má­sodik alkalommal Magyaror­szágon kikiáltják a Tanács- köztársaságot. Az évszázadokig elnyomott nép lelkesedése, tettereje, szere tete és gyűlöle­te úgy robban ki. mint amikor áradó folyó előtt a zsilipet fel­nyitják. A dolgozók ügyeit maguk a dolgozók intézik. Rendezték a fizetéseket, a la­kásviszonyokat. A parkokban és a villák kertjeiben megje­lent a proletár gyermekek mo­solygós arca. A fiatal proletárállam azon­ban nem sokáig dolgozhatott békében. A cseh, a román, a szerb, a francia kapitalisták szövetkezve és támogatva a hazai reakciót, ádáz dühhel vetették magukat a Magyar Tanácsköztársaságra. Május első napjaiban a proletár ha­zát a legközvetlenebb veszély a salgótarjáni frontszakaszon fenyegeti. A szociáldemokra­ták, amikor lazították a mun­kafegyelmet, vezetőik Salgó­tarján és környékének feladá­sáról beszéltek. A munkásság azonban mást határozott... 1919 május 2-án Salgótar­jánba érkezett Rákosi Mátyás elvtárs. Kijelentette, hogy a munkástömegekre támaszkod­va meg lehet és meg ;s kell védeni Salgótarjánt. Valóban: a munkások küldöttei egyhan­gúlag a város védelmében foglaltak állást. Zeke János Baglyasaljáról, Benkó András Karancskesziből, Nagy László Bocsárlapujtőről soha sem fe­lejtik el azt a határozott lelke­sítő szavakat: „Elvtársak! Védjük meg Salgótarjánt. Ne adjuk oda az intervenciós csa­patoknak ...“ A gyárak és a bányák dolgozói Salgótarján, a Tanácsköztársaság utolsó szérűned encéjének védelmére indultak. Gyurtyános akna több mint 260 vájára, az Acél­gyárban az első napokban ROO munkás. Salgóbányáról a fia­talok többsége fogott fegyvert. Mizserfán. Mátranovákon és a többi bányáknál is létrejöttek a munkásalakulatok. Rendkívül nehéz volt a helyzet. Május 3-án a füleki csapatok Salgótarján felé vo­nultak vissza. Az ellenség egv- része Karancsberény, Litke, Mihálygerge vonaláig vonult előre. Mátranovákon keresztül előretörve Kisterenyét és ezzel a Salgótarján—budapesti vas­útvonalat fenyegették. Szer­vezkedett a belső ellenség is. Balassagyarmaton ellenforra­dalmi puccsot terveztek. Ilyen körülmények között kezdődött meg a harc a cseh elérni, a városba"1! maradt rémhír terjesztőkre támaszkod­tak. Azt hiresztelték, hogy a csehek már a városban van­nak, hogy hátbatámadják a somosi és salgói vonalon har­coló csapatokat. A rémhír ki­jutott a frontra is és elsősor­ban az ingadozó katonákra gyakorolt hatást. A helyzet válságos volt, csupán egy 15 főből álló őrség maradt a he­lyén. Az ellenség ennek tuda­tában nyugodtan besétálha­tott volna a városba. A hátrá­ló csapatok már a vadaskerti nagy tölgyfához értek. Ekkor érkezett meg Rákosi elvtárs a csapatokhoz és megtartotta emlékezetes május 8-i, új har­cokra lelkesítő beszédét. Az ellenséget feltartóztatták, majd később visszaverték. Ezután az intervenciós csa­patok Mátranovákon, Homok- terenyén és Nem tin keresztül Kisterenyét támadták és mintegy 18 órán át megszáll­va is tartották. A második vasas- és bányászszázad itt is megadta a választ. A cseh fő­erők Kisterenyéröl rendetlen sorokban menekültek Nemti felé. A nemti munkások egy csoportja. Pintér István veze­tésével gépfegyvert ü zze 1 fo­gadta. Május 11-én már Mát­ranovákon keresztül menekül­tek, mire a község dolgozó pa­rasztjai, ismerve a cseheknek azt a szándékát, hogy minden­áron Pestre akartak érni, nem kevés gúnnyal jegyezték meg: „Nagyon gyorsan meg­fordultak Budapestről“. intervenciós csapatok ellen. E Május 9-én már aiT< napokban egy jelentés ment jelentés, hogy a csapat l/i 11111 1111» i • 11 tél t 1 l s 1 1 # « ­• # i r 9 1 I L t J 1 J 1 • 1 • r é t[e iifit 1 i . J. 4 tOiéi 1 é 1 T 0 i Ilit 1./ Ilii t i # i / e * • ttol • 3./ 1 1 1 1 t t 1 t t lUITÍ ! ltot + 1 J A 1 t t í l 0 t 1 L A • ttot • *. / i 1 s Í I 1 c • c * i s r l > • Itt 4 • *. I llllll'l tilts • jut m r, / rt»te< < » tlii • Jtol • 4. / 11 11 i 11 i rinn • női • ni». jntas •« ti , Salgói ifjúmunkások Losoncra az imperialista fran­cia parancsnokságra, mely ar­ról szólt, hogy valamilyen „ti­tokzatos erő" megállásra kész­tette az ellenség előrenyomu­lását. Pedig ez nem volt egyéb, mint a salgótarjáni munkások, bányászok és vasasok hősi harca. Az acélgyári I. és II. század gyors, leleményes táma­dásokat folytatott. A bányász­századok a Karancs vonalán értek el sikereket.. Minthogy szemtől szembe az imperia­listák eredményt nem tudtak tátják az előnyomulást és a várostól messze visszaverték az ellenséges csapatokat. A Magyar Tanácsköztársa­ság legfelsőbb hadseregpa­rancsnoksága 1919 május 16-án külön hadparancsban dicsérte meg a salgótarjáni harcok hőseit: E napokban, elmondhatjuk: a 19-es fegyvereket és zászló­kat a népiért, a jólétért, a sza­badságért és a békéért emel­ték magasra. »AAAAAAAAAAAA A A A A A AAAAA AAAAA A A A A A A A A A. A A A A A A A A A A A A A A AAAAA A A Úttörők a salgótarjáni felvonuláson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom