Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-24 / 32. szám

1954 április 24. SZABAD AÖGRXd 3 Kazánsalakból olcsó családi ház A takarékossági mozgalom eredményei az építőiparban Az ÉM 63. sz. Építőipari Tröszt dolgozói a párt és a kormány határozatát végre­hajtva arra törekedtek, hogy munkaterületükön minél szebb eredményeket érjenek el az anyagtakarékosság terén. Az ilyenirányú törekvést a válla­latok vezetőségei és a műsza­kiak a legnagyobb mértékben támogatták. Különös figyelmet fordítottunk az olyan anyagok gazdaságos felhasználására, melyből kevés van az ország területén, vagy pedig külföldről importálunk. Ezek az anyagok főképpen a vas, fa és a festék. Ezenkívül ügyeltünk a cement, tégla, üveg gazdaságos felhasználásá­ra is. így a 63. sz. Építőipari Tröszt az 1954-es termelési év első három hónapjában 45.093 forint megtakarítást ért el. A szűk faanyagellátás ellené­re a munkahelyeken jó gazdál­kodás mellett a terveket telje­síteni tudták, mert a hulladék faanyagokat észszerűen zsalu­táblákká alakítják, amit még az elkészítés után többszörösen felhasználnak. Azelőtt ezek a hulladékanyagok tűzre kerül­tek. ma pedig nagy mértékben pótoljuk ezzel az új zsaluzó­deszkákat. Különösen jó ered­ményt ért el a vastakarékosság terén a salgótarjáni központi vastelep, amely az építkezése­ket központilag előregyártott vasbetétekkel látja el. A hulla­dékvasat a legminimálisabbra csökkentik, mert a nagyobb felhasználás mellett a szükség­leteket helyenként hulladékkal elégítik ki. Az anyagtakarékossági moz­galom a kormányprogramm megjelenése óta fokozott mér­tékben fellendült. A tröszt műszaki komplex-brigádja a drága betonvas-, tégla- és betonkavicsszükséglet pótlására helyi anyagokat vett igénybe. Állandó kísérletezéseket foly­tatnak a salak — amely Salgó­tarján környékén nagy mérték­ben található — széleskörű fel- használására. Célul tűzték ki: a helyi kazánsalak alkalmazá­sával a teljes építkezések léte­sítését oly mértékben, hogy az aránylag drágán előállítható és nagy szállítási költséget igénylő téglát Salgótarján és környékén csaknem teljes mértékben ki­lehessen szorítani. Ennek érde­kében a kísérleti ház építése már folyamatban van, amely­nek minden egyes szerkezeti elemeit a központi előregyártó­üzemben készítik el, s a hely­színen szerelik össze az épít­ményt. Az észszerűsítés nagy megtakarítást jelent az ország­nak, a családiházak előállítási költségei pedig a felére csök­ken. Ezenkívül rövid időn be­lül meg lehet oldani a régóta fennálló lakáshiányt, mert a családiházakat gyorsan fel le­het építeni, szinte egyik napról a másikra. A kísérletek eddigi eredményei igazolják, hogy a tröszt műszaki komplex-brigád jó irányban fejti ki tevékeny­ségét. A komplex-brigád fel­adatul tűzte ki, hogv az import­anyagok kiküszöbölésére fel­tárja azokat az anyagokat, amelyeket az országban meg­találhatunk és kísérletezésen keresztül olyan anyagokat állít elő, amelyek részben pótolják a külföldről szállított árukat. Az anyagtakarékosság terén vállalataink közül igen szép eredményt a 63 6. sz. Szakipari Vállalat ért el, ahol a festőrész­leg az eddig szemétbe dobott, megszáradt, bebőrösödött fes­tékanyagot különböző eljárá­sokkal használhatóvá tesz így az első negyedévben 8095 forint értékű importanyagot takarított meg a festőrészleg. Az anyagtakarékosság terén azonban mulasztások is tapasz­talhatók a tröszt területén. Le­becsülik a mozgalmat, a jó eredményt elérőket nem jutal­mazzák. Az anyagtakarékossági számlákat nem vezetik minden vállalatnál. A legnagyobb ha­nyagságot ezen a téren a 63/1. sz. Építőipari Vállalat követi el. Az utóbbi időben anyagta­karékossági prémiumot nem fi­zettek ki. Az anyagtakarékosság első alapfeltétele, hogy az építke­zések megindulása előtt — el­sősorban a faanyagokról — a tervek alapján jegyzéket ké­szítsenek a vállalatok, munka­helyek, mert ezzel megakadá­lyozzák a többletanyagok fe­lesleges szállítását, azoknak a munkahelyeken való tárolását. A tröszt rendelkezése értelmé­ben építkezéseket kezdeni ad­dig nem lehet, míg a fő anyagokról jegyzéket nem fektettek fel a tervek alap­ján Ez nagy mértékben előse­gíti a helyes anyaggazdálko­dást. Egyes műszaki vezetők ezen a téren igen szép eredmé­nyeket értek el. Különösen pél­daképül lehet állítani a pásztói kislakás építkezés vezetőit. Az eredmények mellett azonban hiányosságok is merülnek fel azokon az építkezéseken, ahol a vezetőség az anyagok helyes tárolását, nyilvántartását el­hanyagolja, s ezáltal nép­gazdaságunknak károkat idéz elő. A felsőbb vezetés részéről is hibát követtek el. A múlt évben, de ez év első negyedé­ben is előfordult, hogy egy-egy építkezés résztervek hiányában indult meg, így az építés ve­zetősége nem tudta az anyag- igényléseket elkészíteni, ha­nem csak globális rendeléseket eszközölt. Az anyagok felesle­ges ide-oda szállítása nagyon költséges volt. A tröszt vezetőségének ez évben az a feladata, hogy a hiányosságokat megszüntesse, az anyagtakarékossági számlák vezetését ellenőrizze, s a jó eredményt elérő dolgozókat jutalmazásban részesítse. A helyi anyagok felkutatásá­val, felhasználásával pótolniok kell az importárut vagy az or­szág más részéből szállított anyagokat, hogy ezzel nép­gazdaságunkat mentesítsük részben a külföldről behozott anyagok szállításától, részben pedig megakadályozzuk az anyagok keresztbe való szállí­tását. Bárdos Gyula „Nem leszünk már a legrosszabbak...“ nagybátonyi 209. számú ipari tanulóintézetet hosz- szú ideig a legrosszabbak közé sorolták. Az utóbbi időkben azonban felmérhetetlen javu­lások mutatkoznak A javulás egyrészt az új igazgatóságnak, másrészt a még kis zavarok­kal küzdő DISZ-szervezetünk munkájának eredménye. Első eredményeinket intézetünk csi­nosításában értük el. Ebből a munkából minden tanuló be­csülettel kivette a részét. Intézetünk tanulói megértet­ték pártunk és a miniszterta­nács azon határozatát, hogy kapcsolódjunk a fásítási mun­kálatokba. DISZ-szervezetünk a Salgótarjánban tartott akti- vaértekezleten védnökséget vállalt a nagybátonyi erdő- gazdaságnál 50.000 facsemete kitermelésére. Vállalásunkat túlszárnyaltuk és 100.000 fa­csemetét termeltünk ki. Kultúréletünkben is nagy javulás tapasztalható. Az ápri­lis 11-i középmagyarországi kultúrversenyen intézetünk ta­nulói a három első díjat nyer­ték el. Ez még nem fordult elő az intézet fennállása óta. Az intézet tanulói a vasgyüjtésböl is kiveszik a részüket és arra törekszenek, hogy minél több vasat juttassanak vissza az ipar számára. Intézetünk DISZ- szervezete megrendelte a szom­bat és vasárnapi napokra a keskenyfilmet. Ezzel a DISZ- szervezet a tanulók kulturális és tanulmányi munkájuk ser­kentését akarja elérni BAT A BÁLINT elsőéves tanuló Napi 14.000 kilóval! felesleges áramfogyasztás A minisztertanács 1954 feb- ** ruár 15-én felhívást inté­zett a lakosság, valamint DISZ- fiataljainkhoz, a fokozott ener­giatakarékosság érdekében. Városunkban ezen a téren je­lentős eredményeket értünk el. Fiataljaink csatlakoztak az energiatakarékossági mozga­lomhoz. A DlSZ-alapszerveze- tek az üzemekben DlSZ-brigá- dokat szerveztek a feleslegesen égő villanyok kikapcsolására az üresen járó gépek leállítá­sára. Emellett azonban hiá- hyosságok is tapasztalhatók az Energiafogyasztásnál. Ezelőtt több mint egy hete a Csizma­dia (Forgács)-bánvatelepen és 6 Mikó-völgyben 20—25 külső éillanylámoa nappal is égett. A külső világítás egy égője egy óra alatt 40 kilowattot fogyaszt. A nappali felesleges világítás­ra 14 órát lehet számolni, te­hát egy égő napi fogyasztása 560 kilowatt. 25 égő pedig mar 14.000 kilowattot tesz ki. A külső világítás azonban közel egy hétig fogyasztotta fe­leslegesen az áramot. Tehát a pazarlás nem kis jelentőségű. Üzemeink DISZ-fiataljai lelke­sen kiveszik a részüket az ener­giatakarékosságból. Az ÁVESZ üzemvezetőségének, de minden egyes dolgozójának a jövőben fokozottabb gondot kell fordí­tani az áramtakarékosságra, végezzenek rendszeresen terü­leti ellenőrzéseket. Nem szabad elfeledni egy percre sem, hogy a rendelkezésünkre álló ener­giamennyiséggel való helytelen gazdálkodás zavarokat idézhet elő egész városunk áram­ellátásában. Oravccz Ernő, a nógrádmegyei DISZ- bizottság munkatársa Még 700 csille... Egy hónap múlva utazik a III. pártkongresszusra Budavá­ri Károly, a Pálhegy I. bánya­üzem kétszeres sztahanovista csapatvezető vájára a nógrádi párttagok kongresszusi kül­dötteként. Nem megy üres kéz­zel, mert arról számolhat be, hogy a kongresszus tiszteleté­re vállalt 2.440 tonna terven felüli szén, már a felszínen van. A nógrádi párttagok meg­tisztelő megbízatása azonban még szebb eredményekre ösz­tönözte Budavári elvtársat. Csapatának tagjaival közösen megbeszélve a kongresszusig most még 700 csille szenet ígért az előirányzaton felül. Alapos megfontolás és elő­készítés után született meg o vállalás. A műszaki vezetők segítségével átszervezte és há­rom fővel megerősítette a csa­patát. A ciklusos termelést úgy változtatta meg, hogy a ré­gebbi háromkamraf ejtés he­lyett négy munkahelyen dol­gozzon a csapat. Egyszerre két munkahelyről rakják csillébe a lerobbantott szenet, <és addig a harmadik munkahelyen ácsolnak, a negyediknél pedig robbantáshoz készülnek. Na­ponta 30 csillével több szenet jelent a csapatnak ez a cik­lusos munkaszervezés. — Nem is mernék a kon­gresszus elé állni — mondja Budavári elvtárs — ha a szén minőségéről megfeledkeznék. Úgy akarunk dolgozni, hogy a terv túlteljesítése mellett a kongresszus napjáig 2 száza­lékkal csökkentjük a szén megengedett palatartalmát. A Budavári-csapat nagy lel­kesedéssel kezdett az újabb felajánlás teljesítéséhez. Csü­törtökön reggel már azt szá­molgatták a csapat tagjai, hogy a vállalás megtétele óta eltelt három nap alatt több mint 100 csille jó minőségű szenet adtak előirányzatukon felül az országnak. A földművelésügyi minisztérium közleménye a tavaszivetésű növények egyes agrotechnikai kérdéseiről A földművelésügyi miniszté­rium a tavaszivetésű növények egyes vitás agrotechnikai kérdé­seiről értekezletet tartott. Ezen az értekezleten tudósok és gya­korlati szakemberek vettek részt Az értekezlet az alábbi növények agrotechnikájáról a következő megállapodásra jutott: Kukorica Az értekezlet megállapította, hogy igen gyakran hibát követ­tünk el a kukorica vetésekor: egyes vidékeken hol mélyen, hol pedig sekélyen vetették el a ku­koricát. s ez főleg kezdetben hát­ráltatta a növény fejlődését. Az értekezlet megállapította, hogy a kukorica legmegfelelőbb vetési mélysége kötött talajon 5—7. lazább talajon pedig 7—8 centi­méter. A kukoricát — az egyes talajtípusoknak megfelelően — olyan mély magágyba vessük, hogy a vetőmag a csírázáshoz tartósan elegendő nedvességet kapjon. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vessék mindenütt négyzetesen a kukori­cát. Ezzel igen sok kézierőt meg­takaríthatnak a növényápolás idején, illetőleg a kapáláshoz jobban kihasználhatják a gépe­ket, többször kapálhatnak — s ez a nagyobb termés elérésének egyik eszköze. A négyzetes vetésnél általá­nosságban a következő kötésekéi alkalmazzuk: kisebb testű fajtáknál: 50x50 cm, holdanként 23.000 tőszám­mal: közepes testű fajtáknál: 60x60 cm, holdanként 15.900 töszám- mal; nagy I. testű fajtáknál: 70x70 cm, holdanként 12.600 tőszám mai: nagytestű fajtáknál, jó tala­jon, kétszálas műveléssel: 80x80 cm, holdanként 17.800 töszám- mal. 80x80 centiméteres kötéssel, kétszálas művelés esetén, csa­padékosabb viszonyok között, jó talajon — az értekezlet meg­állapítása szerint — nagy ered­ményeket érhetünk el. mert a na­gyobb sor- és tötávolság lehe­tővé teszi, hogy a telajmunká- kat fogatokkal, illetve gépekkel fokozottabban végezzék. Ahol nem lehet négyzetesen vetni, mert a talaj kártevőkkel (drótféreggel, cserebogárpajor­ral stb.) túlságosan fertőzött, ott a rendes soros gépivetésű kuko­ricavetéseket csak akkor csokro- sítsuk, ha a növényállomány, azaz a sorokban a növénysűrű ség megfelelő. Itt azonban fo­kozottan ügyeljünk, hogy a soro­kat időben vágjuk át. s utána a növényállományt időben ritkít­suk ki, mert ha megkésünk, a kukorica erősen visszamarad fejlődésében. Az értekezlet részletesen fog­lalkozott a kukorica fészektrá- gyázásával is. Megállapította, hogy a kukorica bővebb termést hoz, ha a fészekbe megfelelő arányban műtrálgyakeveréket adunk. Vigyáznunk kell, hogy a fészekben alaposan elkeverjük a műtrágyát, mert ellenkező eset­ben a műtrágya károsan befolyá­solja a kukorica csírázását. Fészkenként a legmegfelelőbb adagok a következők: nitrogén- és foszfátműtrágya- keverékbő] fészkenként 6 gramm; az aránv 2:4, azaz nitrogénmű­trágyából 2. foszfátműíráigyából 4 gramm. Teljes műtrágyázás esetén a fészekbe egyszerre tegyünk nit­rogén-, foszfát- és káliműtrá­gyát; ebben az esetben az arány: 2 rész nitrogén-. 3 rész foszfát- és 1 rész káliműtrágya. A műtrágyát előzetesen kever­jük össze, s fészkenként egy kávéskanálnyit adjunk; ez kö­rülbelül 6 grammnak felel meg. A fészektrágyázás kedvező hatá­sa nagy mértékben fokozható, ha fészkenként egy maréknyi komposztot is adunk a műtrá- gyakeverékhez. Ebben az eset­ben helyes ha a nitrogénműtrá­gyát elhagyjuk, s csak foszfát-, esetleg kál'műtragyát teszünk a fészekbe. Az a tapasztalat, hogy a szervesanyagokkal végzett fé­szektrágyázás — különösen, ha a szervestrágyát különféle mű­trágyával kombináljuk — sok­kal eredményesebb, mintha tisz­tán műtrágyát használunk. Az értekezlet a kukorica ápo­lásának munkái közül főleg a kapálással foglalkozott behatób­ban. Megállapította, hogy az első kapálást kivéve, az összes kapálásokat sekélyen kell vé­gezni. Tehát 4 centinél mélyeb­ben ne kapáljuk a kukoricát, mert egyébként megsértjük a felső gyökereket. Nagyon fontos, hogv miné. többször kapáljunk, mert ígv nagyobb lesz a termés, s ezenkívül a gondosan ápolt, gyommentes kukorica ió elővete- ménye lesz a búzának is. Burgonya A burgonyánál gépi művelés esetén a legmegfelelőbb sor- és növénytávolság a korai fajták­nál 70x35, a késői fajtáknál 70x40 centiméter. Fogatos mű­velés esetén a szokásos 60x40 centiméteres- kötés biztosítja a legjobb termést. Ha a gépi ülte­tés után a burgonyaföldön ba­rázdák, illetőleg ormok marad­nak, ne fogasoljuk azokat, ha­nem húzzunk végig rajtuk nehéz láncot, mert így aprómorzsás felső réteget hozunk étre. s ez csökkenti a talajnedvesség elpá­rolgását. Igen fontos, hogy a burgonyát már kelés közben fogasoljuk, amint az állomány 15—20 szá­zaléka kikelt. Ez gyorsítja az egész állomány kikelését, s a kikelt növények kedvezőbb kö­rülmények közé kerülnek. A bur­gonyát lehetőleg ne merevkeretü fogassal, hanem láncboronával fogasoljuk. A gyakorlat megmutatta, hogy a termés fokozódik, ha a burgo­nyát fejtrágyázzuk. A fogasolás után, illetve az ezt követő sa- rabolókapálás előtt holdanként 40—60 kiló pétisót szórjunk ki, s ezt a sarabolókapálással ke­verjük a talajba­Igen jóhatású a burgonya fé­szektrágyázása is — ugyanazzal az eljárással, ahogy azt a kuko­ricánál már említettük. A kü­lönbség annyi, hogy itt a mű­trágyaadagot a duplájára emel­jük, tehát a műtrágyakeverékből 10—12 grammot (egy evőkanál­nyit) adunk fészkenként. Nagy hatással van a burgonya termésének alakulására, ha he­lyesen és időben kapálunk, il­letve töltögetünk. Nagyon fontos, hogy a burgo­nyát mélyen megkapáljuk. Ez lehetővé teszi, hogy a burgonya légzéséhez elegendő levegőt jut­tassunk a talajba^ a gombakár­tevők pedig lassabban szaporod­nak. A burgonyát lehetőleg mindig akkor töltögessük, amikor a ta­laj eléggé nyirkos. Tehát leg­jobb töltögetni eső után, amikor a talaj már annyira megszik­kadt, hogy művelhető. Töltögessük a burgonyát leg­alább kétszer, de ha erre lehető­ség van. háromszor is. Vigyáz­zunk, hogy a sorközök a töltö- getés után is porhanyósak ma­radjanak. tehát szereljünk fel a töltögetőfej után talajporhanyi- tót, mert ez a sorközöket fella­zítja. Ne töltögessünk túl ma­gasra. a töltögetöekével húzott ormok ne legyenek élesek, ha­nem horpadtak. Ez azért fontos, hogy a csapadék ebben a horpa­dásban összegyűlhessen, s köz­vetlenül a burgonya tövéhez szívódhassék. Napraforgó Elsősorban állami gazdasá­gokban és termelőszövetkezetek­ben az alacsonyabb növésű nap­raforgót 50x50, a közepesnövé­sűt 60x60 centiméteres négyze­tes kötésbe vessük, a magas- növésű fajtáknál alkalmazhatjuk a 70x70 centiméteres kötést is. Ha a napragforgó kikelt, azon­nal saraboljuk meg. A termést nagyon növeli, ha a napraforgót feitrágyázzuk. Sarabolás előtt holdanként 40—60 kiló pétisót 'szórjunk ki. A továbbiakban fordítsunk nagy gondot a napraforgó ve­szedelmes kártevőjének, a szá- dornak az irtására. Fontos, hogy a szádort ne engedjük addig fej­lődni, amíg magot köt. hanem amikor megjelenik a napraforgó tövénél, azonnal kapával vagy akár késsel távolítsuk el. Cukorrépa A cukorrépa agrotechnikájá­nak egvik sarkalatos pontja, hogy azonnal saraboljunk. mi­helyt a répa kikelt, maid ezt kö­vetően egyeljünk, amikor a cu­korrépának négy levele van. Az első sarabolókapálás után hen- gerezzünk. Az egyelés döntő hatással van a répa további fejlődésére. Na- evon fontos, hogv időben egyel- iünk, mert ha megkésünk, a ré­pa felnyurgul, s egveléskor túl­ságosan meglazítjuk a megma­radó növényeket is, ez pedig fej­lődésüket erősen visszaveti. Az egyelés után ugyancsak henge- rezzünk. A cukorrépa kezdeti fejlődését nagyon segíti, ha sarabolás előtt holdanként 40—60 kiló nitrogén­nel sorközi feitrágyálzást vég­zünk. A későbbiekben a répát — különösen megfelelő csapa­dékos időjárás esetén — kapál­juk mélyen. Lucerna A lucerna az ország legfon­tosabb takarmánytermő évelő pillangósnövénye. A legtöbb he­lyen mégsem ápolják megfele­lően. A kaszálások után nem fogasolják, pedig ígv a lucerna sokkal jobban fejlődne. Szinte szabálynak tekinthetjük, hogv szénaszárítás és hordás ut^n a lucernatáblákat középnehéz fogassal kell megjáratnunk, hogy a fogas a talaj felszínét alapo­san felporhanyítsa. A fogasolást cáak akkor hagyhatjuk el, ha valamilyen oknál fogva a széna betakarításával megkéstünk, s a lucerna már erősen sarjadásnak indult. Állandóan kísérjük figyelem­mel lucernatábláinkat, s amint észrevesszük, hogy azokon az aranka megjelent, azonnal kezd­jük meg az aranka irtását. En­nek az a legegyszerűbb módja, ha az arankával fertőzött foltot kiégetjük. Olaj- és rostlen Ha a talaj az olaj- vagy a rost­ién kelésekor kérges, okvetlenül hen gerezzük meg, mert a len ígv egyenletesen, gyorsan kikel. A leggondosabban figyeljük, hogy a bolha nem okoz-e kárt a len­ben, s amint a legkisebb kár­tevést tapasztaljuk, azonnal po­rozzunk Hungária Matadorral. A rost- és az olajlent pétisó­val fejtrágvázzuk; ez akkor a leghatásosabb, ha a növénynek még csak öt-hat levele van. Hol­danként 40—50 kiló pétisót ad­junk. Ezzel kedvező időjárás esetén a termést meg is dupláz­hatjuk. A Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeihez nagy számban felveszünk dolgozókat. Jelentkezhet mindenki, aki 18 évet betöltötte, de 42 életévét még nem haladta meg és egészséges. A szorgalmas dolgozókból egy éven belül szak­munkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányászati kollektív szerint. Ezen felül minden dolgozó fizetése 10 százalékát komlói pótlék címén meg­kapja. a nős és családfenntartók évi 40 q illetményszénben részesülnek, egy év eltelte után saját tulajdonukat képező hűségruhát kapnak és minden évben a bányásznapon alap­keresetük 3—5 százalékig terjedő összegben hűségjutalmat Ezek a kedvezmények azonban csak azokat illetik, akik igazo­latlanul nem mulasztanak. Napi 8.70 Ft-ért háromszori bőséges kosztol biztosítunk Legényszállás díjtalan. A családos dolgozók részére — amennyiben megfelelően dolgoznak — ez év végéig lakást biztosítunk. Mindazon dolgozók, akik nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak, orvosi vizsgálat és beosztásuk után szer ződést köthetnek és a földalatti munkára szerződött dolgo zóknak 600.— Ft toborzási jutalmat fizetünk ki. A beváh dolgozók a rendelkezéseknek megfelelően utóbb vájártanfo lyamra jelentkezhetnek és vájárok lehetnek. Az MT határozata szerint a Komlóra jelentkezőket a vállalatok és üzemek — kivéve a bányavállalatokat — köte­lesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón. (Szénbányászati Tröszt. Mun­kaügyi o.) Budapesten (V., Tanács-Sörút 10.) Baján (Kos­suth Lajos-u. 21.) Zalaegerszegen (Sütő-u. 4.), Szolnokon (Fő-tér, városi tanács, földszint 2.). akik ezen helyeken je­lentkeznek, a vállalat költségén utazhatnak Komlóra. Komlói Szénbányászati Tröszt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom