Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-21 / 31. szám

1954 április 21 SZAKAD IV « 4, R 4 !> 5 Cikkeink nyomán Lapunk március 31 -i számá­ban cikket közöltünk a „Munka Törvénykönyve 102. pontja nyo mában” címmel, amely egv éjszakai látogatás tapasztalatait tartalmazta. Az eltelt idő alatt a megbírált vállalatok vezetői intézkedtek azirányban, hog\ üzemük területén érvényt sze rezzenek a Munka Törvény könyvének. A cikkre küldött válaszukban — melyet szerkesz­tőségünkhöz intéztek — ezt a következőképpen vázolják: Salgótarjáni Üveggyár Hibásak vagyunk azért, mert az évtizedes üvegipari szokás ellen nem harcoltunk eléggé következetesen, bár a törvény 1953 első felében is mentesíti az éjszakai foglalkozás alul a 16 éven aluliakat. Elvben intézked­tünk is úgy, hogy a váltómű­szakos üzemrészekbe nem vet­tünk fel 16 éven aluliakat. Ezt az intézkedést azonban nem ellen­őriztük. Az üzemvezetők és mű­vezetők pedig éjszakai mű­szakra is beosztották a 16 élet­évet be nem töltött fiatalokat. ígéretet tettünk, hogy a 16 éven aluliak éjszakai foglalko­zását megszüntetjük. ígéretün­ket betartottuk, mert ilyenkorú fiatal éjszaka már nem dolgozik az üzemünkben. A 16—18 éves fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozóan közöljük, hogy a minisztertanács előtt van az üvegiparra vonatkozó módosítási rendelet. Rupf Mihály igazgató Zagyvapálfalvai Bányagépgyár A forgácsolóüzemünkben dol­gozó fiatalkorúak száma 52, eb­ből váltóműszakon dolgozik 25, melyből 11 a 18. életévében van, 14 pedig 17 éves. Ez év folya­mán üzemünk fiatal dolgozói egy esetben my részlvettek or­vosi felülvizsgálaton, melynek eredménye kielégítő. Az eltelt idő alatt vállalatunk helyzete javult. Márciusban üzemorvost kaptunk, ezáltal az elkövetke­zendő időkben fiataljaink egész­ségi helyzetét sokkal jobban figyelemmel tudjuk kísérni. A jövőben még nagyobb mértékben szem előtt tartjuk a Munka Tör­vénykönyvének azt a határoza­tát, amely azzal foglalkozik, hogy fiatal dolgozókat, akik váltóműszakban kaptak beosz­tást, kéthavonként orvosi vizs­gálaton résztvegyenek. fíeitz igazgató Salgótarjáni Acélárugyár Pártunk és kormányunk ez- idáig is nagy gondot fordított a fiatalkorúak védelmére. Vállala­tunknál a rendelet figyelembe­vételével foglalkoztattuk munka- vállalóinkat, azonban egyes szerveink részéről az ellenőrzés ezen a téren elmaradt, ügy gon­doltuk. a rendelkezést kiadtuk az üzemek felé és ezzel megoldot­tuk a fiatalkorúak védelmét. Az ellenőrzés hiánya következtében a művezetők beosztottak olyan fiatalkorú munkavállalókat — a Munka Törvénykönyvét meg­sértve — éjszakai műszakra, akik még a 16. életévüket nem töltötték be. Ugyanakkor nem ellenőrizték a 16 évet betöltött, de a 18 évet meg nem haladó dolgozók kéthavonkénti idősza­kos orvosi felülvizsgálását. Ezen a téren meglévő hiányos­ságok felszámolása érdekében vállalatvezetőségünk rendelke­zést adott ki, hogy a 16. éven aluli munkavállalókat éjszakai műszakra beosztani nem szabad és készítsék el az üzemük terü­letén hánv 16 évet betöltött, de 18 évet még el nem érő munka- vállaló van, akiket éjszakai mű­szakban foglalkoztatnak. Ezáltal a fiatalkorúaknak a kéthavon­ként orvosi vizsgálaton való részvételét jobban ellenőrizhet­jük. A vállalatvezetőség, a mun­kavédelmi osztály az ellenőrzést azirányban is kiterjeszti, hogy a kiadott rendelkezéseket, valamint a Munka Törvénykönyv pontjait gyárrészlegeknél, üzemeknél ho­gyan hajtják végre. A Munka Törvénykönyve vitás kérdéseinek megismerése — mely a dolgozók nők és fiatal­korúak védelmére vonatkozik — a művezetők, üzemágvezetők, osztályvezetők részére értekez­letet hívunk össze. Igazgatóság Érdemes szerződést kötni a szabad tejre Gordos János bíró, egyhá- zasgergei dolgozó paraszt ép­pen a trágyát hordja földjére. Napbarnított arcú, 50 év kö­rüli ember, tele munkakedv­vel. Hogy elmondom neki. mi­járatban vagyok, meglepődve tekint rám. — A tejipari vállalat szer­ződést köt a szabadtejre — mondom. KULTÚRVERSENY BALASSAGYARMATON — Eddig is szabadtejet a bevittem én a csarnokba, ez­után is beviszem — válaszolja. — Nem szükséges itt a szerző­dés. — De így megvan a lehető- 'ség, hogy magasabb árat kap a tejért — miközben így ma­gyarázom, megáll kezében a villa, elmosolyodik és kíván­csian vár. — A 3,4 százalékos tejért 2.60 forint és a 4,2 szá­zalékos tejért pedig 3,OS forint jár. De ezenfelül 40 liter után literenként 20 fillér prémiu­mot kap a tejipari vállalattól. Gordos János bíró gondolko­dott, ez valóban a javát szol­gálja és aláírta a szerződést. Az elmúlt hónapban is közel 600 forintot kapott a szabad- tejért, így meg még többel kap. — Jó lesz az asszonynak a konyhára, költőpénznek. Ügy gondolom, Gordos Já­nosnak nemcsak Egyházasger- gén, de az egész megyében egyre több követője lesz, mert csak így jut több tej a gyer­mekeknek és felnőtteknek egy­aránt. BERTUS SÁNDOR ellenőr Amikor április 11-én dél­után 2 órakor felgördült a járási kultúrház színpadának függönye, tekintetünk kíván­csian tapadt a műsorközlőre, aki a felszabadulás óta immár harmadízben jelentette be: a járási kultúrverseny megkez­dődött. Azok, akik a hajdani bírálóbizottságok tagjaiként végignéztük az előző évek ha­sonló megmozdulásait, kissé szorongó szívvel vártuk: többet, színvonalasabbat kapunk.c mint tavaly, érzékelhető lesz-e ■a minőségi fejlődés? ízelítőként a Szabó KTSZ énekkara adott elő néhány népdalt Bárdos feldolgozásá­ban. A képzett vegyeskar rmst is jó benyomást keltett. Hang­vétele, dinamikája csaknem tökéletes, Réti karnagy gon­dosságát dicséri. Sajnos, a tempókat kissé elsietik, ami helyenként — főleg a káno­noknál — a szabatosság rová­sára megy. Szeretnénk, ha a kórus kissé közvetlenebbül, mondhatnám: „nyersebben" énekelné a népdalokat, nem a szalonok finomkodó tónusával Véleményünk szerint hibáik ellenére, ma megyénk legjobb vegyeskara a Réti-féle kórus. Érdekes, ízes szövegű nép­dalokat énekelt a berceli Mol­nár Pál. Dalai eredetiségükkel tűntek ki, bár néhol az az ér­zésünk támadt, hogy „műköl­tő’“ fabrikálta strófákkal van dolgunk, s nem eredeti népi­ekkel! A változatos miisor egyik meglepetése, Keresztesi Ilonka mohorai kisleány tehet­séges éneke volt. Fiatal, csen­gő szopránjával érdemes len­ne komolyabban foglalkozni. Okvetlenül tanuljon, s képez- tesse hangját. Felhívjuk azon­ban figyelmét arra is, hogy a A nógrádi tröszt vezet a középdunántúlival folytatott párosversenyben A Nógrádi Tröszt és a Szénbányászati Középdunántúli Szénbányászati Tröszt vezetői ez évben megújították páros­versenyüket. A márciusi ered­ményeket április 14-én értékel­ték Veszprémben. A verseny­szerződés alapján az eredmé­nyeket értékelve a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szerezte meg a vezetést. Termelési ter­vét 100.8 százalékra teljesítet­te. Ezért 0.96 pontot kapott. A megengedett meddőtartalom túllépéséért 0.62 pontot vesz­tett. A százezer teljesített mű­szakra eső baleseti műszak­szám márciusban 648 volt. Az igazolatlanul mulasztott mű­szakok számaránya az összes műszakoknak mindössze 0.3 százalékát tette ki. Ezzel szem­ben a Középdunántúli Szénbá­nyászati Tröszt termelési ter­vét 100.5 százalékra teljesítet­te. A százezer teljesített bal­eseti műszakszám márciusban 595 volt. Az igazolatlan mű­szakszám az összműszaknak 0.8 százalékát tette ki. A Középdunántúli Szénbá­nyászati Tröszt csupán a mun­kavédelem terén ért el jobb eredményt. A legközelebbi értékelést május 14-én tartják meg. A TUZEP DOLGOZOI a közelmúltban szép eredmé­nyeket értek el. Első negyed­évi tervüket 101 százalékra teljesítették. Ebben nagy se­gítséget nyújtottak fegyelme­zettségükkel, céltudatos maga­tartásukkal a fogyasztók is. így a tüzelőellátásban zavaró körülmény nem adódott elő, mert többen már a téli tüzelő­szükségletüket még a nyár fo­lyamán beszerezték. Ez kívána­tos a jövőben is. Ezáltal meg­könnyebbül a munkánk. A TÜZÉP Vállalat minden kor­látozás nélkül, torlódásmente­sen biztosítani tudja a téli iüzelőszert a nyári hónapok­ban. A párt- és a kormánypro- gramm alapján most nagyobb mértékben megindult a lakás- építkezés. S az építőanyagok forgalmazása próbára teszi a vállalatot. Ebber nagy segít­séget nyújthatnának a me gyénk területén építési anya­gokat gyártó üzemek, ha ter­ven felül gyártott anyagok fel­ajánlásával növelnék az áru­alapot. így a TÜZÉP építő anyagokat nagyobb mértékben tud a közönség rendelkezésére bocsátani. Nagy Lajos A salgótarjáni könyvesboltban Még csak négy hó­napja került Salgó­tarjánba az Állami Könyvesbolt vezetője, de máris igen sok ve­vőt névszerint ismer. A vevők is mint régi ismerős üdvözlik Nagy József elvtársat. aki igyekszik minden kí­vánságukat kielégíte­ni. Pedig ez nem könnyű dolog, mert nemcsak a bolt vá­sárlóközönsége nö­vekszik napról napra, hanem igényeik is. — Különösen a bá­nyászati gépgyártás­sal foglalkozó műsza­ki könyveket keresik sokan — mondja Kegy elvtárs —, de pénteken, mikor heti­piac van, sok mező­gazdasági szakköny­vel is adunk el. Ilyen­kor jönnek be ugyanis Karancsságról, Zagy- vápái}alvóról, Somos­kőújfaluból és a többi környékbeli faluból a dolgozó parasztok, parasztasszonyok, akik egyre többen vásárol­ják ezeket a számuk­ra olyan hasznos, ta­nulságos könyveket. Mintha csak az el­mondottakat akarná igazolni, jön be két népviseletbe öltözött menyecske és a „Zöld futószalagot” kérik. Készéi Rezső, a zagy­vái szénrakodó szere­lője otthonosan mozog a könyvesboltban. Ö a villanyszerelési szak­könyvek állandó vá­sárlója és gyakran jön be érdeklődni, jött-e valami újdonság? Bá- lintfalvi elvtárs, a tűz­helygyár könyvtárosa a gyár könyvtárának kiegészítésére vásárol könyveket. Már nagy halommá emelkedik előtte a sok kiváloga­tott könyv. A bolt dolgozói mindannyian mosoly­gós fiatalok, gyorsan udvariasan szolgál­ják ki a vevőket. Ba­logh Katalin mese­könyveket mulat egy fejkendős néninek (b. születésnapja lesz hol nap Ferikének, a kis unokának). Jakobovics Magda kék overálos fiatalembert szolgál, ki a „Komstomol négy kitüntetését” ké­ri. Gyura Géza nagy könyvcsomagot állít össze. Ezekből a köny­vekből kiállítást és vásárt rendeznek maid a Szénszolgáltató Vál­lalat dolgozói. A nagy zenegép halk zenéje, összeve­gyül a vásárlók be­szélgetésével. Kato­nák, diákok, munká­sok, parasztok jönnek, palóc népdalok szövegét nem okvetlenül szükséges modoro­sán, saját maga gyártotta táj­szólás szerint énekelnie! Vagy minden népdalt tájszólással énekeljen, vagy egyiket sem. A dialektus állandó változta­tása éneklés közben mester­kélt és ízléstelen. Az egész bírálóbizottságnak osztatlan örömet okozott Illés Gyula „Háztűznéző” című ko­médiája. A darabot a rendkí­vüli tehetséges mohorai falusi színjátszócsoport adta elő oly mozgalmasan és szellemesen, hogy gyakorlott színésztársu­lat számára meglepetést je­lentettek volna. Az előadást végignéző faluszínházbeliek a legnagyobb elismeréssel adóztak kezdő „kollégáik“ mű­vészi teljesítményének. A darab legsikerültebb alakítása a kisebbik Gácsfalvi-lány első szolgálója volt, aki a maga nemében kiforrott színészi tel­jesítményt nyújtott. így kell mozogni a színpadon! Kár, hogy Fukarnét túl idősre maszkírozták, a főszereplő fia­tal hangocskája zavaró ellen­tétként ütközött a túl vén maszkkal. Fukar tehetetlen ostobasága meggyőző, remek alakítás volt. A mohorai színjátszókat mo­horai falusi énekkar követte. Az első magyar népdal ak­kordjai után megkönnyebbül­ten lélegeztünk fel: ime az első többszólamú falusi ve gyeskar, amelynek tanítómes­tere, az idős Theiner igazgató nem sajnálta a fáradságot, ol­csó hatású kánonok és uni­szónó dalok helyett nehezebb kórusművek betanítására. Saj­nos, a művek megválasztásába némi hiba csúszott. Sze­retnénk, ha a jövőben Theiner elvtárs Demény Dezső feldol­gozásai helyett -Bárdoss, Ko­dály, vagy Bartók feldolgozá­sokat tanítana be. A tehetséges mohorai énekkarnak jelen­legi műsoruk harmonizálása ugyanis távol áll a magyar népi dallamvilágtól s inkább az egyházi zene telt harmó­niáit juttatja eszünkbe, ami természetes is, hiszen Demény Dezső elsősorban egyházi ze­nét komponált udvari káplán létére... A kissé „templomi“ hangu­latból jólesően rázott fel ben­nünket az érsekvadkertiek üde, népiesen egyértelmű rig­musokkal és pajkos versekkel teletűzdelt menyasszonytánca, s a nagy ügyességet igénylő pásztortánc. Mindkettőt élvez­tük. A hátralévő műsor kellemes része volt Újhelyi Béláné szólóéneke. Kár, hogy annyira megilletődött, mert orgánuma kellemes, Urai, lágy tónusúi s egy-két hangvételi bizonyta­lanságtól eltekintve, igazán szépen énekelt. Reméljük, hall­juk majd a megyei bemutatón is énekelni: Mindent egybevetve: a kul­túrverseny balassagyarmati bemutatója sok szépet és mű­vészit nyújtott. A mohorai kultúrcsoport mérföldes léptek­kel halad előre, van már jó énekkaruk, kitűnő színjátszó csoportjuk, lelkes aktívájuk: Mi kell még? A többit kormá­nyunk anyagiakban, erkölcsi­ekben biztosítja. Kár, hogy a járási kultúrház esztrádzene- kara nem szerepelt, a bemuta­tó közönsége szívesen hall­gatta volna. Gyenge, selejtes produkciót egyébként sem lát­tunk, s ez az előző évekkel szemben gyakorlatilag is haladást jelent amit elsősorban kultúrkor- mányzatunk minőségre törő politikájának köszönhetünk. Pravotinszki Lajos Képszerű mezőgazdasági szakfilmeket mutatnak be a falvakban A Nógrádmegyei Moziüzemi Vállalat dolgozói, valamint a községi mozik üzemvezetői már eddig is jelentősen hozzá­járultak a dolgozó nép kultu­rális igényeinek kielégítéséhez. Sikerre vitték a szovjet film ünnepét és aztán az első ne­gyedéves látogatottsági tervü­ket is 105 százalékban teljesí­tették. Ez annyit jelent, hogy több mint 41.622 dolgozó tekin­tette meg a kiváló szovjet filmalkotásokat. A Moziüzemi Vállalat dolgo­zói most mezőgazdasági szak­filmekkel segítik a mezőgazda- sági programm megvalósítá­sát. Többek közölt vetítésre kerülnek „A cukorrépa- vetése és ápolása“, „A ku­korica négyzetes vetése". ..A gyümölcsfák ápolása“ cí­mű filmek, amelyeknek kísérő műsora egy nagyon kedvelt kis film, az „Ecseri lakodalmas“. A mezőgazdasági szakfilmek látogatása díjtalan. A mezőgazdasági szakfilmek minél nagyobb látogatottsága érdekében á Vállalat dolgozói, a községi m _ik üzemvezetői kongre sszusi versenyt kezde­ményeztek, igen nagyjelentő­ségű céljutalmakkal. A válla­lat értékes könyvjutalmakban részesíti azokat a járási taná­csokat is, amelyek a legna­gyobb segítséget nyújtják a mezőgazdasági szakfilmek lá­togatottságához. A mezőgazdasági szakfilmek vetítése már megindult. A dol­gozó parasztok körében igen nagy az érdeklődés e filmek iránt. Hasznoson és Szirákon például száznál több dol­gozó paraszt tekintette meg a filmeket. A Moziüzemi Vállalat dol­gozóinak kezdeményezése di­cséretre méltó, hisz nem ke­vesebbet akarnak ők, mint megismertetni a dolgozó pa­rasztsággal a korszerű agro­technikát, amelynek helyes alkalmazásával emelni tudják a termelés színvonalát. fl°gy egy jó könyv­vel gazdagabban tér­jenek haza. A bolt dolgozói pedig nem­csak mint eladó a ve­vővel, hanem mint ba­rát a baráttal beszél­getnek velük. Segíte­nek a könyvek kivá­lasztásában, elmond­ják rövid tartalmukat. — Május 5-én vevő- értekezletet tartunk itt a boltban — mondja Nagy József elvtárs. — Ez már a második ilyen értekezlet lesz, melyen a bolt dolgo­zói és a vevők együtt beszélik meg a köny­vesbolt munkáját. A vevők bírálatai és ja­vaslatai alaoián igyek­szünk munkánkat to­vább javítani. Jöjjön el elvtársnő maga is meglátja, milyen lel­kes olvasótáborunk van. A kedves meghívás­nak nem tudok ellen­állni. Megígérem, hogy eljövök. Börcsük Erzsébet Pakisztán népe békét akar Az Országos Béketanács ,,Mi van a nagyvilágban” című külpolitikai fü­zetsorozatának áprilisi száma a pa­kisztáni kérdéssel foglalkozik. A füzet megismertet bennünket a pakisztáni nép életével, majd az India és Pa­kisztán közti ellentétekkel foglalkoz­va, lerántja a leplet az amerikai im­perialisták középkeleti mesterkedé­seiről, az amerikai-pakisztáni katonai szerződés hátteréről, céljáról. Szilágyi Éva személyes élményeken alapuló színes írása a béke megőr­zése szempontjából fontos pakisztáni kérdés megvilágításával úiabb érté’^s segítséget nyújt a békebizottságok fel­világosító munkájához. Közlemény Lapunk április 7-i számának „Em­lékünnepély Salgótarjánban” című cikkében téves informálás folytán azt írtuk: „Az Acélárugyár vegyeskórusa ünneprontó volt. mert nem tudták ki­várni, amíg rájuk kerül a sor. Haza­mentek. mielőtt énekszámaikat előad­ták volna.” Valójában az elnökség — tekintettel az ünnepély nagy látogatottságára — hozzájárult ahhoz, hogy a vegyeskó­rus eltávozzon, átadja a helyét az ér deklődő dolgozóknak. A FÉMGYŰJTÉS HÍREI Vas- és fémgyűjtés van; Ezt látjuk plakáton, mozi­hirdetéseken, de számtalan he­lyen. Nógrád megye a 14-ik — olvassuk a vasgyüjtési hír­adót. így van ez. Nógrád megye a 14. helyen áll orszá­gos viszonylatban a vasgyüj- tésben. A fémgyűjtésben vi­szont harmadik. Nincs Nógrád megyében vas, kérdezhetnénk: De van. Csak a gyárak, üze­mek, vállalatok elhanyagolják a saját területükön a munkát, 10 mázsa vashulladékból A Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében megnyílt a teü!»Y» llákór/.i-úf 35. szám alatt (Városi tanáccsal szemben). Forró kávé, tej, termékek, konzervek, befőttek, sütemények nagy választékban kaphatók. Csúfosan elmaradtunk. Néz­zük meg: Salgótarján város a vasgyüjtés területén 35 száza­lékra teljesítette eddig tervét; Fémgyűjtésből már szebb ered­ményt ért el, mert itt 64 szá­zalékra teljesítette begyűjtési tervét. Szécsény vasból mind­össze 2 százalékra teljesítette tervét, fémből meg 4 száza­lékra. Természetesen vannak élen­járói is ennek a munkának, akiktől példát vehetnek me- gyeszerte. A ludányhalászi fölművesszövetkezet ügyveze­tője a jól megszervezett mun­kával ezidáig 10 mázsa vasat gyűjtött. A rimóczi földműves­szövetkezet ügyvezetője még ennél is szebb eredményt ért el, mert itt 14 mázsa vasal gyűjtöttek a jó szervezés éf felvilágosító munka nyomára Fiatalok, úttörők 21—24-ig kezdődik a hajrá, mutassátok meg, hogy a lemaraaást behoz' zátok, gyüjtsétek a fémet, f vasat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom