Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-10 / 28. szám
2 szab AI» \«cnAi» 1934 áprlfís f®. , A salgótarjáni '»atalok támogatása a mezőgazdaság fejlesztésében A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A tervezet az új szakasznak megfelelően határozza meg feladatainkat Hasznos foglalkozás Kellemesen berendezett szoba várja az Acélárugyár kul- túrotth-onában a varró és sza- b'oianyolyam résztvevőit. Ezt a tanfolyamot az MNDSZ szervezte január végén, 36—38-as létszámmal. Célja az, hogy minél több asszony megtanulja a szabás és varrás tudományát. A szakmai vezető Völgyi Ti- borné, aki lelkiismeretes munkával odaadóan adja át tudását asszonytársainak. A tanfolyam ideje alatt, míg a többiek dolgoznak addig egy-egy elvtárs- nő felolvasást tart a napi sajtóból, vagy pedig a „Magyar nők országos konferenciája“ című könyvből. Amellett vállalták, hogy az acélgyári munkásszállóba függönyöket társadalmi munkában készítenek. A függönyök elkészítését már meg is kezdték. Azonban munkájukat hátráltatja .az, hogy nem kapnak a varráshoz szükséges és megfelelő cérnát. Ezért kérik a városi tanács kereskedelmi osztályát, hogy oldja meg e problémát. ' A tanfolyam legfiatalabb tagja, a 14 éves Strausz Éva, aki igen ügyesen dolgozik. Most legutóbb például egy kis ruha kiszabásának munkáját teljesen egyedül végezte. Szívesen jár és nem marad el senki sem a tanfolyamról, mert tudják azt, hogy ha megtanulnak varrni, akkor annak maguk veszik hasznát. A tanfolyam április végén fejeződik be, s egész biztos, hogy nem lesz senki olyan, aki megbánta volna, hogy a tanfolyamon résztvett, mert az eredménye nem marad el az otthoni családi életben sem. Krrrüiink inejjvííi-lrc egy jókarban lévő SZEMÉLYGÉPKOCSII Cím a kiadóban Munkaerőt keres m Országos Takn rékpénztár -ílgótariáni íiúlúa,.- A-* pásztói és salgótarjáni tárásba szervezőt, továbbá a megveszóktietVT fiók- , boz gyakorlott adminisztrátort, 1 ' A salgótarjáni fiatalok megbízásából a városi pártbizottság tanácstermében gyűltek össze a DJSZ-vezetők, hogy megtárgyalják, miképpen segítik munkájukkal a mezőgazdaság fejlődését. A salgótarjáni fiatalok megértették, mit vár tőlük a dolgozó parasztság, milyen feladatok megvalósítását jelölte ki számukra a pórt és kormányprogramm. Fiataljaink megértették, hogy az ipari dolgozók segítsége a falu számára az egész dolgozó nép, a munkásosztály érdekeit szolgálja. A föld csak úgy ad több termést, ha idejében felszántják és kellően megművelik. Ehhez azonban több eke, több jól működő traktor, mezőgazdasági gép szükséges. Csernák Viktor elvtárs, az Acélárugyár dolgozója beszámolt arról, hogy eddig 34 fiatal ment ki mezőgazdasági munkára a gyárból. A gazdasági üzemben Benkő Gyula ifjúmunkás ifibrigádot szervezett, hogy jobb és több eke kerüljön ki falura. Huszár László acélöntő az öntödei fiatalok kongresszusi vállalásáról beszélt. A III. pártkongresszus tiszteletére 3000 darab ekefej elkészítését vállalták. Vállalásuknak már eleget tettek és a továbbiakban a kongresszusig még 2000 darab ekefejet készítenek. Nagyobb gondot fordítanak arra is, hogy jobb minőségű acél kerüljön ki az öntödéből. Ä salgóbányai fiatalok nevében Drexler Lea beszélt. Elmondotta, hogy Saigon megkezdték a fásítást és ebbe versenyre hívja ki a város DISZ-szervezeteit. A salgói ifik már eddig is nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak. Pék János és brigádja például a gépállomás traktorait, szerszámgépeit javítja munkaidő után. A gépipari tanulók részéről Féíhépv--Mária »-szólalt fel. ■ úgy segítik a mezőgazdaság gépesítését, hogy 10 mázsa ócskavasat gyűjtenek a pártkongresszusig. Telek Ferenc beszámolt arról, hogy az ipari tanulók közül Hartman elvtárs csoportja az érsekvadkerti gépállomást patronálja, s munkájukban nemcsak a tanulók normáját, de a felnőttekét is túlteljesítik. Bejelentette, hogy az ipari tanulók csatlakoznak a fásítási versenyhez is. Brigádokat szerveznek, amelyek védik a város területén elültetett fiatal fákat, hogy azokban kárt ne tegyenek. A fiatalok lelkesedése bizonyítja, hogy megértették a mezőgazdaság megsegítésének jelentőségét, megértették, hogy pártunk és kormányunk elsősorban rájuk gondol, amikor a mezőgazdaságban szebb és boldogabb élet megvalósítását tűzte ki célul. Megértették azt, hogy ipari munkásainknak is fontos a mezőgazdaság fejlesztése, mert ettől függ népünk szebb, boldogabb és kulturáltabb élete. Sturman Béla Takarékos tanulók A pedagógusok és tanulók takarékpénztára újrendszerű pénztakarékosságot szervezett a tanulóifjúság körében, amelynek célja, hogy gyakorlati úton folyamatos és rendszeres takarékosságra nevelje a fiatalságot. Ennek jelentőségét felismerve, a pedagógusok is támogatták a mozgalmat. Az újrendszerű iskolai takarékbélyegakcjóban szép eredmények születtek. A tanuló ifjúság filléreiből eddig már többmillió forint gyűlt össze. Mintegy 600 ezer tanuló hétről hétre folyamatosan takarékoskodik. A megye általános iskoláinak nagy többsége csatlakozott a mozgalomhoz. A nagybátony-szorospataki általánosiskola tanulói 27 forintos átlagbetéttel, a tereskeiek 26, az őrhalmi óltalánosiskola diákjai pedig 20 forintos átlagbetéttel segítették a mozgalmat. Május 24-én ül össze pártunk legfelsőbb szerve a kongresz- szus. Párttagjaink, tagjelöltjeink dolgozóink nagy érdeklődéssel várják ezt a nagyjelentőségű eseményt. Sokat várnak pártunk legjobbjainak tanácskozásaitól, ahol megvitatják a második kongresszus óta végzett munkát és meghatározzák az elkövetkezendő idők feladatait. A kongresz- szus egyik kiemelkedő napirendi pontja a módosított szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása. Pártunk a megváltozott körülmények figyelembevételével, az adott helyzetnek megfelelően változtatja szervezeti formáit, a pártmunka módszereit, módosítja, kiegészíti a szervezeti szabályzat egyes pontjait, anélkül, hogy a legfontosabb alapelvektől eltérne. Nem véletlen az, hogy a párt- életben éppen akkor áll be a legnagyobb változás és éppen akkor kerül ,sor a legszélesebb megmozdulásokra, amikor megváltoznak pártunk módszerei. A jelenlegi helyzetben az új szakaszban olyan fontos feladatok megvalósítása, mint a dolgozó nép anyagi, kulturális színvonalának állandó emelése, a mező- gazdaság nagyarányú fejlesztése, megkövetelik, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink, párttagjaink új módon dolgozzanak. A szervezeti szabályzatban tehát ezeknek megfelelően kell meghatározni a pártszervezetek, párttagok és tagjelöltek feladatait, kötelességeit. A tervezet több pontban utal a dolgozó nép anyagi, kulturális színvonalának emelésére, az ezzel kapcsolatos feladatainkra. Ez a tétel annálfogva is jelentős, mert érthetőbbé teszi párt- szervezeteink számára e feladat jelentőséget. Sok esetben a párt- szervezetek vezetői, funkcionáriusok ezt nem látták eléggé tisztán. Előfordult, hogy a pártot öncélnak tekintették, nem vették figyelembe, hogy a párt nem é-- tük, hanem a dolgozó népért van. A X. fejezet c. pontja arra kötelezi a párt alapszervezeteit: „ ... szüntelenül gondoskodjék a városi és falusi dolgozók életkörülményeinek, kulturális viszonyainak javításáról.” Ezt a pontot azzal kellene bővíteni, hogy: „harcoljon minden eszközzel az olyan törekvések éllen, amely a dolgozó nép anyagi, kulturális színvonalának állandó emelését akadályozni akarja.” Ehhez a ponthoz kapcsolódik a X. fejezet í. pontja, amely harcot követel a pazarlás a nemtörődömség ellen. Ez a meghatározás jobban érzékeltetné az ellenség kártevő munkája elleni harcot. A pártdemokrácia megerősítésére több új megfogalmazás szerepel a tervezetben. A 49. pont szabályozza az alapszervezetek által kizárt párttagok kérdését. Ennek a pontnak az a tétele, hogy az illetékes pártbizottság döntéséig az alapszervezetek által kizárt párttagnak jogában áll tagsági könyvét megtartani — helyes, mert így megakadályozzuk, hogy egyes vezetők önkényesen elvegyék valamelyik párttag tagsági könyvét. Ez a tétel félreérthetetlenül adja tudtára minden pártvezetőségi tagnak, hogy az önkényeskedés, a személyi ellentét nem vezethet egy-egy párúag kizárására. A IX. fejezet 30. pontja rögzíti: A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet közötti időszakban a pártbizottságba tagokat kooptáljanak (behívjanak), a kooptált (behívott) tagok száma azonban nem haladhatja meg a megválasztott tagok 15 százalékát.” A félreértések e'- kerülése végett javaslom, hogy ezt a pontot a következőkkel egészítsék ki: „ ... pe módot kell adni arra, hogy a kooptált (behívott) tagokat az első kínálkozó alkalommal a szervezeti szabályzat szerint törvényesen válasszák meg.” Szolnoki István megyei pártoktatás háza vezetője. Levél Karancskesziből Nagy ünnep és nagy állomás előtt áll pártunk. Májusban ül össze a III. pártkongresszus, ahol a negyedik napirendi pontban sor kerül a módosított szervezeti szabályzat tervezetének megvitatására. A párt helyes szervezeti felépítése, fegyelme, a tervezet új pontjainak betartása egységesebbé teszi pártunkat és szorosabbra fűzi kapcsolatait a pártonkivüli dolgozókkal. A pártszervezeten belül egyfs gyakorlati kérdések, problémák megvitatása esetén szavazásra kerül sor. Előadódhatnak olyan esetek, amikor a létszám páros és egyenlő a szavazat (mellette, vagy ellene.) Vagy olyan eset is előfordul, amikor az ellenvéleményen lévők száma csak egykét szavazattal marad el. En azt javaslom: „Ha az ellenszavazat eléri a szavazó létszám 45 százalékát, úgy az illető pártszervezetben a felettes irányító szervek kötelesek megvizsgálni a szavazat lefolyását.” Ezt a javaslatot azért tartom szükségesnek, mert ahol ilyen kicsi a mellette, vagy ellene leadott szavazatok közötti különbség, ott a párt irányvonalának elvi vagy gyakorlati megoldása körül van baj. így megszüntethetjük a rossz pártvezetést, az ideológiai ferdeségeket, amelyek pártunk egységét gyengítik. A szervezeti szabálysat tervezetének 55. pontja kimondja, hogy a földmunkások és dolgozó parasztok tagdíja 2 forint. Én nem tartom indokoltnak, hogy a dolgozó parasztok havi 2 forintos tagdíjat fizessenek. Ma már a jól dolgozó egyéni, illetve ter- me'őszövetkezeti parasztjainknak kereseti lehetősége nem sokkal különbözik a gyárakban és más üzemekben dolgozó munkások keresetétől. Miért van akkor csak 2 forintos tagdíj ezeknél?.. Végül javaslom azt is, hogy a 600 forinton felüli keresők keresetük 5 százalékát fizessék tagdíjként. Kiss Lajos MDP-tag, Kaíancskeszi 1 t*rseniß afß térni» tt BSfpfjnífii htkntßtihnnl Megyénk bányaüzemei az év első hónapjában nem teljesítették a tervüket, adósai maradtak népgazdaságunknak.- Ez azért is súlyos hiba, mert szénbányáink tervlemaradása más iparágakban okozója lehet a terv nem teljesítésének és ezen keresztül késleltetheti az életszínvonal emelését, a jólét programmjának eredmé- ny'es végrehajtását. Még nagyobb jelentőségűnek kell ezt tartani akkor, ha figyelembevesszük azt, hogy — egész népünk érdekeit szem előtt tartva — pártunk és kormányunk a kormányprogramm zökkenő- mentesebb, gyorsabb megvalósítása érdekében bányászainktól terven felül is kért szenet. Éppen ezért a kongresszusi verseny során az a legfőbb feladatunk, hogy a januári adósságunk törlesztése mellett a nógrádmegyei bányászok is minél több és jobb minőségű s minél olcsóbb szénnel járuljanak hozzá terven felül is népünk jólétének gyorsabb emeléséhez. Ennek érdekében igyekeztünk megjavítani az agitációs munkát. A politikai munka javulását mutatja, hogy a nógrádi bányáknál a kongresszus tiszteletére a dolgozók 73.5 százaléka tett vállalást, bányáink a februári tervüket már túlteljesítették és a verseny lendülete azóta is egyre nagyobb méreteket ölt. A kongresszusi zászlóért folyó versenyben a nógrádi bányászok a másod/* helyen állnak és megindult a harc az első helyért is. Bányász népnevelőink munkája jelentős eredményeket hozott azon a téren, hogy nőtt bányászaink aktivitása, kezdeményező képessége. Megyénk területéről, a nógrádi bányászoktól indult el — a terven- íelíili szén szükségességének megértésével — a kongresszusi verseny keretében az „egy csillés"-mozgalom, mely rövid idő alatt népszerűvé vált. Ezidelg több mint háromszáz csapat és közel hatszáz műszaki csatlakozott a mozgalomhoz. Egyre több bányaüzemnél, mint pl. Mátranovákon, Mizserfán, Nagybátonyon külön versenytáblákon közük az „egyesülés“ versenymozgalom eredményeit.- ami a tapasztalatok alapján fokozza az érdeklődést és szélesíti a mozgalmat. Ugyanakkor bányász népnevelőink a bányászok figyelmét a kongresszusi verseny során a tervek túlteljesítésére való mozgósítás mellett, egyre jobban a minőségre, az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra is ráirányítják. Legjobb bányászaink között ma már számos olyan népnevelő van, aki sokoldalúan képes bemutatni a párt- és kormányhatározatok összefüggését a bányászok mindennapi munkájával, életkörülményeik javulásával. Ilyen népnevelő például id. Barta Mátyás Mizserfán, aki már negyedik évtizede dolgozik a szénfal mellett. Barta elvtárs kitüntetésnek és a legszebb pártmunkának tartja a népnevelőmunkát. Joggal büszke arra, hogy a felszabadulás óta népnevelő, hogy azóta magyarázza pártunk politikáját, a nemzetközi helyzetet, a távolabbi célkitűzéseket és a jelenlegi, közvetlen feladatokat. Rendszeresen beszélget munkatársaival egyénileg, a bányába való leszállás előtt pedig kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket szokott tartani. Egy ilyen alkalommal, amikor szén minőséginek fc-n- tosságáról beszélt, az egyik munkatársa megjegyezte, hogy nem lehet egyszerre sokat' is. meg tisztán is termelni. Ö erre azt válaszolta: „Gondold csak meg, hogyan pöröl veled a feleséged, ha véletlenül olyan szenet visznek neked haza, amiben sok kő van, pedig te azért nem is fizetsz. Mit gondolsz, hogyan vélekednek rólunk a gyárüzemekben dolgozó munkások, akik kénytelenek pénzért megvásárolni a köves szenet. Meg aztán te sem állndd men szó nélkül, hnmi ha vennél egy pár cipőt, vagy egy öltöny ruhát a gyerekeknek és rövid idő múlva tönkremenne. Ma az üzemi, gyári dolgozóknak sem csak az a feladatuk, hogy többet termeljenek, hanem egész népünk fokozódó igényeinek megfelelően jobb minőségű, tartósabb és szebb kivitelű cikkeket kell gyártaniok. Ahhoz pedig, hogy a város dolgozói jóminőségű és egyre olcsóbb árut adjanak nekünk, az is szükséges, hogy én is, te is és minden bányász több és jobb minőségű szenet termeljünk.“ Megyénkben a mizserfai bányák népnevelői is sikeresen harcolnak a tervek és a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítéséért. A bányász népnevelők azonban először idegenkedéssel fogadták azt, amikor a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat jelentőségét és fontosságát tűzték népnevelőértekezlet * elé. Pedig szükséges és helyes volt megtartani ezt az értekezletet nemcsak azért, mert az üzemi dolgozóknak és a bányászoknak is érdeke a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása, hanem azért is, mert az üzemnél is sok kétlaki dolgozó van, aki földdel, is rendelkezik. Népnevelőink így a kétlakiák felé, sőt rajtuk keresztül a falu falé is tudnak segítséget nyújtani a felvilágosító munkához azzal, hogy a parasztság támogatása, segítése mellett rámutatnak az állampolgári kötelezettségek betartásának fontosságára is. Gecse Lajos elvtárs, akinek — amellett, hogy bányaüzemünknél dolgozik — van egy- pár hold földje, például kifogásolta, hogy bár leszállították a hús árát, de kevés húst adnak községüknek és amit adnak is, kemény. Kaposvári elvtárs, egyik népnevelő erre — amellett, hogy a panasz jogosságát is megvizsgálta — megkérdezte tőle, hogy teljesítette-e már húsbeadását. A dolgozó azt válaszolta, hogy ő még nem teljesítette, de neki úgysincs sok beadása. Erre Kaposvári elvtárs így szólt: „Látod, itt a hiba. Ha mindenki így gondolkodott volna mint te. soha nem csökkentették volna a hús és a zsír árát. Ne felejtsd el, hogy neked kevés a beadásod, mégsem teljesítetted, de rajtad kívül még nagyon sok bányásznál ugyanez a helyzet és végülís sok kicsi sokra megy.' Nagybátonyban is érezhető a népnevelőmunka javulása. Battó Gyula Kossuth-tárói népnevelő elmondja, hogy most az új vezetőség megválasztása után szívesebben elmegy a népnevelőértekezletre, mert a régi vezetőség csak meghallgatta őket és nem sokat tett a sérelmek orvoslására. Az új vezetőség azonban nemcsak, hogy beszámoltatja őket a dolgozók hangulatáról és az üzemi problémákról, hanem igyekszik orvosolni is a jogos sérelmeket. A kongresszusi versenyben a nagyljátonyi népnevelőit \ konkrét javaslatokat is tesznek a minőség megjavítására. Például Kossuth-tárón a szénmező egy része nagyon palás, rossz minőségű Volt, a dolgozók akárhogy próbálkoztak, nem tudtak minőségileg jó szenet termelni. A nehéz, palás szén naponként szaggatta szét a kaparószalagot. Zsidai János népnevelő, aki egyben csapat- vezető is, röpgyűlést tartott. A csapat dolgozói azt javasolták, hogy kérjék a rossz munkahely bezárását, áttelepítését. Az üzemvezetőség Zsidai elvtárs javaslatát elfogadta és a dolgozók az új munkahely beállítása nyomán — érezve, hogy az üzemvezetőség törődik a problémákkal — még- inkább ügyeltek a tisztán- termelésre, melynek eredményeként az üzem palaszázaléka rövid idő alatt másfél százalékkal csökkent, emellett a csapat termelése 33—40 csillével növekedett. Eredményesen végzi munkáját Gágyor Pál tiribesi népnevelő is. Gágyor elvtárs rendszeresen megkérte a vállalati termelési kimutatást, amely igen nagy palaszázalékot mutatott. Megkérdezte egy röp- gyűlésen a dolgozókat: mi a véleményük arról, hogy havonta egy műszakot hiába dolgoznak. Több dolgozó, aki nem értette meg, hogy miről van szó, megkérdezte: „Hogyan érti ezt, Gágyor elvtárs?“ „Úgy — volt a válasz — hogy a tiribesi dolgozók annyi követ termelnek ki a szénnel havonta, hogy az pontosan a vállalat egy napi termelésének felel meg. Ezért is álltak a vonatok télen — folytatta — ezért volt több iskola fütetlenül, mert mi, bányászok, csak egy vállalattól, annyi vagont rakunk kővel, amiből nem több, hanem csak annyi „haszon“ lett, hogy a legnagyobb vagonhiány idején egy hónap alatt, egy egész napi termeléshez szükséges vagont foglalt le.“ Javult a munkafegyelemért folyó agitáció is Több olyan üzemünk is van például, ahol fél év óta alig történt igazolatlan hiányzás. Ilyen például az Alkotmány- akna és a tiribesi üzem is. Ti- ribesen például Fodor Géza népnevelő csapatvezető az első hiányzásnál elbeszélget az igazolatlanul otthonmaradt dolgozóval, ha másodszor hiányzik. leszállás előtt az aknász- szal felolvastatja nevét a dolgozók előtt, ha harmadszor is hiányzik, akkor csapatán belül röpgyűlést tart és ha nem tud elfogadható indokot felhozni, az illetőt kiközösítik a csapatból. Ugyanakkor rendszeresen példának állítja azokat az új dolgozókat, akik fegyelmezetten végzik munkájukat. A kongresszusi verseny során a nógrádi bányászok is többen csatlakoztak a tatabányai VI-os akna kezdeményezéséhez, a „Nevelj új bá- nyászt“-mozgalomhoz. E téren élenjárt Budavári Károly sztahanovista bányász népnevelő, pki a mizserfai üzemnél elsőként vállalta, hogy rendszeresen fog négy-öt új munkással foglalkozni. Budavári elvtárs példája nyomán ma már több népnevelő is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és ennek köszönhető, hogy az utolsó félévben az üzem 160 munkásából egy sem hagyta ott az üzemet, sőt február és március hónapban egyetlen egy hiányzó sem volt közülük. A fenti eredmények mellett még jelentős hibák is tapasztalhatók. Megyénk területén még sok helyen nem törődnek a minőségi termeléssel, az önköltségcsökkentéssel, a fa- és löszertakarékossággal, a fejteljesítmény növelésével és csak a százalékos felajánlásokat tartják értékesnek. Nem foglalkoznak kellően a munkafegyelem megszilárdításának másik oldalával sem, aZzal, hogy ne csak a hiányzásokat igyekezzünk megszüntetni, hanem a 480 percet is használjuk ki teljesen, s váltsák valóra bányászaink a melegcsákányvál- tást. Különösen fontos erre felfigyelni a kongresszusi verseny utolsó heteiben, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nógrádi bányászok nem. nyugodtak bele abba, hogy jelenleg a versenyben a második helyen állnak. Nagyrészben népnevelőinken múlik most, hogy minden bányász megértse a III. párt- kongresszus jelentőségét s a kormányprogramm végrehajtása, az életszínvonal emelése és ezen belül maguknak a bányászoknak jóléte érdekében még több és jobb minőségű szenet termeljenek és ezzel kiérdemeljék a nagy megtiszteltetést, a Központi Vezetőség kongresszusi zászlajának elnyerését. Nádasdi András, a nógrádmegyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője. (Megjelent a központi Népnevelő április M számában.)
