Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-03 / 26. szám
2 sz\n\nkocrXr 1954 április 3. Pártunk új szervezeti szabályzata, a párttagság kollektív munkájával jöjjön létre Április 1-én csütörtökön este a salgótarjáni pártoktatás házában előadás volt a módosított szervezeti szabályzat tervezetéről. Az előadó, Kelemen Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője beszédében a többi között a következőket mondotta: Dolgozó népünk — s közöttük elsősorban a kommunisták — nagy érdeklődéssel várják a párt és az ország életének jelentős eseményét, a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát. Ennek előkészítésében igen fontos szerepük van a vezetőséget újjáválasztó taggyűléseknek és pártértekezleteknek. A vezetőséget újjáválasztó taggyűlések és pártértekezletek kollektíván kidolgozott beszámoló alapján számot adtak és adnak arról a tevékenységről, amelyet a régi vezetőségek és pártválasztmányok megválasztása óta végeztek. A pártszervezetek és szervek beszámolói, valamint a hozzászólások rendkívül értékes anyagot adtak a kongresz- szus beszámolójához és a kongresszus határozatainak meghozatalához. De nem utolsósorban fontosak ezek az adatok a kongresszus negyedik napirei.di pontjához, a szervezeti szabályzat módosításának megtárgyalásához. A szervezeti szabályzat a párt egyik alapvető jelentőségű okmánya, a párttagok törvénye, amely kifejezi a párttagok jogait és kötelességeit, kifejti továbbá, hogy ki lehet a párt tagja, és hogyan kell harcolni párttagjainknak a párt politikájának érvényesítéséért és ideológiai tisztaságáért. Aki megsérti a szervezeti szabályzatot, az a pártról szóló lenini-sztálini tanítást sérti meg. Ezzel nagy kárt okoz pártunknak. Amint az állami törvények az állam gazdasági és politikai berendezését, a termelőmód a termelési viszonyok fejlettségét tükrözi vissza, úgy a párt szervezeti szabályzata kifejezi azt, hogy milyen politikai és gazdasági célokért, illetve feltételek között folytatja harcát pártunk az adott időszakban. A párt szervezeti alapelvei megingathatatlanok, viszont a szervezeti formák módosulnak a munka tapasztalatai alapján és a mindenkori feladatoknak megfelelően. A szervezeti szabályzat tehát törvényerejű abban az értelemben is, hogy nem a jámbor óhajok és a távoli jövőben meghatározott célok gyűjteménye, hanem azt szabja meg, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok között milyen szervezeti formákkal és módszerekkel kell a pártnak dolgoznia. Ilyenformán a szervezeti szabályzat nemcsak visszatükrözi a fejlődést, hanem elő is mozdítja; a fejlődésünknek egyik fontos mozgató rugója. Pártunk, mint a világ minden kommunista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nemzetközi munkásmozgalom legelső rohamcsapatát tekinti példaképének. A mi pártunk is Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítását alkalmazza munkájában és a lenini-sztálini szervezeti alapelveken épül fel. Pártunk szervezeti szabályzatának kidolgozásában a Szovjetunió Kommunista Pártjának példáját követjük. Látnunk kell azonban azt a különbséget, amely a Magyar Dolgozók Pártjának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának mai fejlettsége között fennáll. A mi pártunk fiatalabb, nem rendelkezik annyi tapasztalattal, még nem olyan összeforrott és harcedzett párt. Mások hazánk osztályviszonyai és 'ennélfogva pártunk közvetlen feladatai is mások. Ezért nem másolhatjuk le az SZKP szervezeti szabályzatát, hanem annak útmutatását hazánk és pártunk viszonyainak megfelelően kell alkalmaznunk. A Központi Vezetőség módosító javaslata lényegében változatlanul hagyja azt a meghatározást, amely a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatban a pártról rögzítve van. Kiegészíti azonban azzal, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A módosított szervezeti szabályzat tervezete a kollektív vezetésről kimondja; „ .. a párt valamennyi vezető szervének munkájában érvényesülnie kell a pártvezetés legfőbb elvének: a kollektív vezetésnek. Küzdeni kell a marxista-leninista párttól idegen személyi kultusz ellen.“ Ezzel kapcsolatban kimondja még, hogy: „... a két kongresszus közötti időszakban a Központi Vezetőség irányítja a pártot, a Központi Vezetőség tagjai egyenrangúak.“ Az alapszervezetekben hasonlóképpen kell érvényesülnie a kollektív vezetés elvének. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább havonta egyszer össze kell hívni. A két taggyűlés között a megválasztott vezetőség irányítja a pártszervezet munkáját. A kollektív vezetés erős támaszai a párt, az állami és tömegszervezeti élet különböző területein dolgozó aktivisták, akik tapasztalataikkal, tanácsaikkal. bírálatukkal és javaslatukkal nagy segítséget adhatnak a választott vezetőségek munkájában. Ezért a módosított szervezeti szabályzat tervezete kimondja. hogy a különböző fokozatú pártszervezeteknek rendszeresen egybe kell hívniok területükön a pártaktíva értekezletet. A tervezet minden párttagnak kötelességévé teszi, hogy ..fejlessze a bírálatot, önbírálatot, különösen az alulról jövő bírálatot ne titkolja el és személyekre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában észlelt hibákat...“ Mint a tervezet kimondja, „a bírálat elfojtása összeegyeztethetetlen a párthoz való tartozással“. így tehát a bírálat nemcsak joga minden párttagnak, hanem kötelessége is. A tervezet demokratikussá teszi a pártvezetőségek választását azzal, hogy kimondja: „Valamennyi szervezet vezetőségét titkos szavazással kell megválasztani.“ A jelenlegi újjáválasztás az alapszervezeteinkben is már titkos szavazással folytak le. A módosított szervezeti szabályzat tervezete pontosan szabályozza a pártfegyelmi ügyek rendezését is. A fegyelmi ügyekben az alapszervi vezetőség javaslata alapján a taggyűlésnek kell dönteni. A taggyűlés kizáró határozatát Budapesten a kerületi, a megyében a járási, a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemekben pedig az üzemi pártbizottság hagyja jóvá. A pártdemokrácia erősítését célzó intézkedések mellett a szervezeti szabályzat tervezete a párt centralizmusának megszilárdításáról is gondoskodik. Ezt a célt szolgálja a revíziós bizottság és alsóbb szerveinek felállítása. A párt politikájának megvalósítása megköveteli a párttagoktól, hogy fegyelmezetten hajtsák végre a párthatározatokat. „Harcoljon ezek megvalósításáért." A tervezet tehát a határozatok passzív betartása helyett aktív munkát követel. Ezenkívül a tervezet új szövege különösen megköveteli a párttagoktól, hogy: „szakadatlanul küzdjenek a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért.“ A dolgozók szükségleteivel való fokozott törődés pártunk politikájának egyik legfontosabb részé.1'-*'“.........' • ■ Mint igen fontos követelményt mondja ki a szervezeti szabályzat tervezete azt, hogy a párttagnak be keli tartania a párt- és állami fegyelmet. Hangsúlyozza, hogy a párt fegyelme mindenkire egyformán vonatkozik. A tervezet megköveteli minden párttagtól, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja és ferdítse el az igazságot. A párttagok kötelességének fontos kiegészítője a javaslatnak az a része is, amely megköveteli a párttagoktól, hogy a párt határozata értelmében politikai és szakmai képzettség szerint, ne rokoni, vagy pedig baráti kapcsolatok alapján válasszák ki a kádereket. A Központi Vezetőség júniusi plénuma is azt jelölte meg a párt egyik legfontosabb feladatának, hogy biztosítsa a káderek he'yes kiválasztását. Az új szervezeti szabályzat tervezete több pontban a mai viszonyoknak megfelelően helyesén tárja fel párttagjaink feladatát, s hozzájárul ahho2, hogy emelkedjék a párttagság eszmei-politikai és erkölcsi színvonala. Pártunk legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítése. Ez a feladat megköveteli a kormány- és a párthatározatok maradéktalan teljesítését. Ezt a célt szolgálja pártunk szervezeti szabályzatának tervezete is. A párt vezetőszerveinek kötelessége, hogy gondoskodjon a népgazdasági tervek teljesítéséről. Gazdasági és politikai munkánk kulcskérdése ma — és még hosszú ideig — a mezőgazdaság fejlesztése, a párt és kormány decemberi határozatának végrehajtása. Szükséges tehát, hogy megfelelő politikai munkával biztosítsuk a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megszilárdulását. A tervezet ezzel kapcsolatban olyan új szervezeti formákat teremt, amelyek egyéb hivatásuk mellett nem utolsósorban a termelőmunka ellenőrzését és megjavítását szolgálják. Például ott, ahol háromnál kevesebb párttag, de összesen legalább három párttag és tagjelölt van. a fe'ettes pártbizottságok tagjelölt csoportokat szervezhetnek. Ez elsősorban a termelőszövetkezeteket érinti, mert sok termelőszövetkezetnek még ma sincs pártszervezete. Fontos az a javaslat is, amely a fogyasztókat közvetlenül kilátó belkereskedelmi vállalatok és ártidák pártszervezeteinek megadja a hivatali és üzleti vezetők ellenőrzésének jogát. Pártunk a termelés megjavítását nem öncélnak tekinti, hanem eszköznek arra, hogy több. jobb minőségű áru nagyobb választékban jusson a dolgozóknak. Pártunk egységes demokratizmusát tükrözi vissza az is hogy a Központi Vezetőség a tervezetet a párttagság elé terjeszti és széleskörű vitára bocsátja. Nem kétséges, hogy ez a vita értékes gondolatokkal fogja gazdagítani — és már gazdagította is — szervezeti szabályzatunkat. Központi Vezetőségünk nagy súlyt helyez arra. hogy az új szervezeti szabályzat valóban a párttagok és tagieiöliek kollektív munkájával jöjjön létre. plőadtfc t'W'vngzM* h'níszóiásokra legközelebbi lapunkban térünk vissza.) 0000000000000000000000* Mintegy 4000 forint előleget osztanak családonként férőmmel jelentjük, hogy a cered-tótfalusi Búzakalász termelőszövetkezet március 29-én jóval a határidő előtt teljesítette tavaszi vetéstervét. Elvetettek 12 kh tavaszbúzát, 43 kh tavaszárpát, 25 kh zabot, 25 kh lucernát és 2 kh mákot. A tsz igen nagy gondot fordított az őszi vetések ápolására, a legelők kitisztítására. 70 kh őszivetést fejtrágyáztak, 35 kh-t istállótrágyáztak és 100 kh legelőt kitisztítottak. Az elmúlt héten, 100 darab sertés szabad értékesítésére kaptak engedélyt. A szabadértékesítésből befolyt összeget munkaegység előleg címén a tagok részére osztják ki. A munkaegységtől függően családonként mintegy iÖOO forint előleget osztanak ki. A tsz példáját követik «2 egyénileg dolgozó parasztok is. Ifj. Kiss Simon József, a termelési bizottság elnöke, Cene Ferenc Gábor. Tajti Béla, Simon Pál tanácstagok március 26-án büszkén jelentették, hogy a tavaszi vetést befejezték. Bölcső Pál tanácstitkár, Cered Gondosan ápolják az őszi vetéseket a dejtári tsz-ben A dejtári József Attila tsz- ben a tavaszi vetési munkák mellett nagy gondot fordítanak az őszi vetések ápolására is. Március elején megkezdték a fejtrágyázási munkát. A fejlődésben elmaradt 13 kh ősziárpa vetésre kh- ként 60, míg a jól fejlődött 166 kh őszi vetésre kh-ként 45 kg pétisót szórtak. A növények a legkedvezőbb időpontban kapták e fontos tápanyagot. Ha a szükség úgy kívánja, a 13 kh gyengén fejlődött őszi árpát még szárba- indulás előtt ismét fejtrágyázzák pétisóval. Az éjszakai fagyok folytán 10 kh ősziárpa vetés felfa gyott. A növénytermelési brigád hengerezéssel védekezett a felfagyás ellen. Az őszi kalászosok rendszeres ápolásához tartozik a tavaszi fogasolás is. A tsz 30 kh rozson és 40 kh őszibúzán végez fogasolást. A fogasolással az a céljuk, hogy az összeülepedett, elromlott talajszerkezet morzsalé- kosságát helyreállítsák, ami által szabályozzák a talaj víz gazdálkodását. A növénytermelési brigád tagjai állandóan figyelemmel kísérik az őszi vetések fejlődését. Az egyik búzatábla buján fejlődött. Hogy a kipál- lást megelőzzék, átcsapássze- rűen juhokat legeltetnek azon. A tsz tagok úgy határoztak, hogy még az aratásig időben elvégzik a gyomirtást, kalászolást, valamint a pótbeporzást. A párosversenyben Magyargéc vezet Magyargéc község dolgozó parasztjai sertésből 100, vágómarhából 176, tojásból 73.7, baromfiból 154.8 százalékra teljesítették negyedévi beadási kötelezettségüket. Magulya János 6 holdas dolgozó paraszt már egész évi sertésbeadási kötelezettségét teljesítette és így 300 kg kukorica kedvezményben részesül. Ficsór Imre, Kukucska József, Kukucs- ka István, Király István és- 24. dolgozó társuk már vágómarha beadásuknak is eleget tettek. Géczi Péter 3 holdas dolgozó paraszt félévi tojás, és bafom- fibeadásának teljesítését, Ficsór István háromnegyedévi tojásbeadását, Szerémi István Menyhért évi tojásbeadását, Kukucska József pedig évi tojás- és félévi baromfibeadási kötelezettségének teljesítését vállalta. a pártkongresszus tiszteletére, Ficsór István, Szerémi István Menyhért, Kukucska József és Géczi Péter vállalásuknak eleget tettek. Jól halad a község a tavaszi munkálatokban is. Mészáros János 14 kh-s dolgozó paraszt vállalta, hogy március 20-ra elvetj a tavaszi kalászosokat. De vele együtt elvetettek március 20-ra Rácz József, Kukucska István és Ko- lonits János dolgozó parasztok , is. A község párosversenyten "áll Nógrádmegyerrel. Az eddigi értékelés szerint Magyargéc vezet. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a Marx Károly tsz is. A tsz tagjai vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére teljesítik évi vágómarha beadási kötelezettségüket és elvégzik 5 kh gyümölcsös tisztogatását. A tsz tagjai becsülettel teljesítették vállalásukat, sőt terven felül 28 kg tojást adtak be. A minél több baromfiért Endrefalva község MNDSZ- asszonyai elhatározták, hogy résztvesznek a „keltess minél több baromfit"-mozgalomban, így a beadási kötelezettségükön felül, több. baromfi jut a szabadpiacra is. Baromfikeltetésben az endrefalvai MNDSZ- asszonyok versenyre hívják a megye valamennyi asszonyát. Jekkel Józsefné MNDSZ-titkár. Endrefalva 0 0 Üzemi jelentések Petró János a megyei pártériekezlet küldötte Salgótarjánban március 28-án volt a városi pártértekezlet az acélárugyári kultúrteremben. Itt választották meg az elkövetkezendő két évre a városi pártválasztmány tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit, bizony alaposan megfontolták, hogy kiket választanak meg. A választottak mindegyike kiváló dolgozó saját munkakörében és példamutató a párttagság követelményeinek betartásában. Ezeknek az alapján választotta meg e pártértekezlet Petró János sztahanovista kovácsot, a Salgótarjáni Acélárugyár GSZA üzemének dolgozóját is. Petró János 1913-ban Nyitrabányán született, édesapja bányász, édesanyja egy gazdasági cseléd lánya volt. Szülei anyagilag is elég gyéren álltak, mint ahogyan jellemző az a kapitalista világ munkásaira. Petró elvtárs számára ismeretlen volt az a boldog gyermekkor, amely mai fiataljaink életét jellemzi. Az apia a munkásszakszervezetnek régi tagja volt. Rcsztvett a szakszervezeti mozgalomban. Mivel nyíltan vélekedett a tőkések kizsákmányolásáról, a munkából való elbocsátásokról, neki is igen gyakran kellett munkahelyet változtatni, vagy munkanélkül élni, pedig jó munkaerő volt. Jgy hát fiának és feleségének sem tudott ajándékokkal kedveskedni. Nehezen került meg a pénz az élelemre is, de ha a szükség úgy hozta, hogy ruhát, vagy cipőt kellett vásárolni, akkor azt a kenyéren szűkölték meg. A család anyagi helyzete, hogy valamennyire is javuljon, Petró elvtárs már 12 éves korában megkezdje a munkát. A göngyösi Zilbeman-téglagyár volt az első munkahelye, ahol mind kifutót alkalmazták. Bizony még ezután is nehéz volt az élet, fizetése nagyon csekély volt. Később elhatározta, keres magának egy állandó munkát, ahol többet keres és anyagilag jobban tudja támogatni a családot. Jgy került 1929-ben az Acéláru- gtiárba. ahol jelenleg is dolgozik. 1941-ben nősült meg. Minden erejét megfeszítve, soka! dolgozott azért, hogy kis családi körétől távoltartsa azokat a szomorú élményeket, amelyeket gyermekkorában szerzett. De tervei nem valósulhattak meg, sokszor olyan raitakívül álló nehézségek miatt, amelynek az volt az egyetlen oka, hogy Magyarországon akkor a kapitalista rendszer volt uralmon. Horthynak az a politikája, amely szerint Magyarország ezeréves határait akarta visszaállítani, több dolgozót fegyverbe szólított. Petró elv társ is több alkalommal magára öltötte a katonaruhát, természetesen az urak hasznára. saját családjának kárára. 1944 december 25-én Petró elvtárs életében is megjelent a szabadság fényes csillaga. Ekkor szabadították fel Salgótarjánt a szovjet katonák és lehetőséget adtak egy új. egy szebb élet felépítéséhez. Petró elvtárs megértette ezt és a felszabadulás második napián. december 26-án már résztvett 28 dolgozó társával a Salgótarjáni Acélárugyár helyreállításában, a termelés megindításában. Azóta is mindig rendszeresen minden tudását latba vetve dolgozik, hogy eleget tegyen kötelezettségének és munkájával elősegítse a párt- és kormány- programm mielőbbi végrehajtását. Eddigi munkájának eredményeképpen 1951- ben sztahanovista oklevelet, 1952-ben sztahanovista jelvényt és 1953-ban a kohászat érdemes dolgozója érmet kapta meg. Ezenkívül 1953 júniusában két hétig volt nvaralni Bulgáriában. Dolgozótársait segiti a munkában, megmagyarázza a helyes. módszereket, átadja tapasztalatait, melyekkel ö a termelését 120— 130 százalék között tartja. Munkája minőségileg is kifogástalan, teljesen selejt nélkül dolgozik. Három újítást vezetett be. mellyel nagymértékben elősegítette a mezőgazdasági szerszámok gyártását. Petró elvtárs egyike azoknak a pártmunkásoknak, akik teljes aktivitással dolgoznak a békéért és harcolnak azok ellen, akik megakarják bontani nyugodt, békés életünket, öt gyermeke van és ezek jövőjéért mindenre képes. Nem akarja, hogy ők is megkóstolják az életnek az: a keserű izéi, amelyből ő sokszor jólakott a kapitalista rendszerben. (Tudósítónktól.) Örömmel jelentjük, hogy a kongresszusi verseny során a Salgótarjáni Acélárugyár szegverő üzeme március 31-én délelőtt 10 órakor befejezte első negyedévi tervét. ★ A Salgótarjáni Tűzhelygyárból szerkesztőségünkhöz a következő jelentés érkezett: „Jelentjük, hogy a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói az 1954. első negyedéves tervüket március 30-án reggel 8 órakor befejezték. A 05,6 százalékos tervszerűség mellett terven felül 116 tonna vasöntvényt, 3078 darab kályhát, 645 darab tűzhelyet, összesen 860.000 forint értékben adnak népgazdaságunk- na^- Oravecz László igazgató Kovács Eraőné párttitkár Meriák Mihály ÜB-elnök A tízforintos... Egy pár nappal ezelőtt történt. Munka után a salgótarjáni külső pályaudvar pénztárához siettem, hogy megváltsam a menetjegyemet. Miután felszálltam a vasúti kocsiba, egyszeresük egy vasutas egyenruhába öltözött csinos szőke pénztárosnő jelent meg. Elmondta, hogy egy darab 10 forintos helyett kettőt adtam neki — és az egy darab tízforintost visszahozta. Többen ültünk abban a kocsiban. Valamennyi utas tekintete kettőnkre szegező- dött. Érthető is. Kinek ne esne jól, látni ezeket az eseményeket, amely az öntudat és a szocialista társadalmi élet gyümölcse. Nem sajnálta a fáradságot, felkereste a károsultat, amikor rájött a tévedésre. Az ember úgy néz erre a 10 forintosra, mintha az lenne ráírva: „új életünkben nem minden a pénz, mindennél fontosabb a becsület — én vagyok ennek a bizonyítéka!“ Turcsikné, a nagyszerű pénztáros példamutatóan járt el kötelességének teljesítése közben és valamennyi pénztáros, valamennyi dolgozó vegyen példát e nagyszerű esetről, Csecsueva Alexandra
