Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-31 / 25. szám
2 SZ \ BAI» AOGRÁn 1954 március SI. A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez Néhány javaslat a tervezet egyes pontjaihoz Dártunk a Szabad Nép út- ' ián közzétette a párt szervezeti szabályzatának módosított tervezetét. A tervezetet mindenütt az országban a párttagok százezrei érdeklődéssel olvassák. Ez az érdeklődés, ami megmutatkozik a sajtóban leközölt hozzászólásokban — bizonyítja, hogy a párttagokat nemcsak hogy érdekli, hanem aktívan részt is kívánnak venni a szervezeti szabályzat módosításában. Ez az aktivitás onnan ered. hogy a párttagok látják: a módosítások megfelelnek az előttünk álló feladatoknak. Ezek a feladatok, amelyeket a párt határozatán alapuló kormányprogramot határoz meg, megköveteli pártszervezeteink megerősítésének és működésének pontos meghatározását. A szervezeti szabályzat módosítása pártunk fejlődésének újabb bizonyítéka, ezt igazolja az első fejezetben a párt fogalmának pontosabb meghatározása. Pártunk egységének és összeforrottságának bizonyítéka, hogy a módosításban már nem szükséges kitérni az MKP és az SZDP egyesülésére. Az első pontban foglaltak ezzel szemben meghatározzák, hogy a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Hasonlóképpen a többi fejezetek is pártunk fejlődését tükrözik. Különösen helyesnek tartom, hogy a módosított szervezeti szabályzat, a Szovjetunió Kommunista Pártjához hasonlóan nemcsak a párttagok jogainál, hanem a kötelességeinél is leszögezi a bíráltat szükségességét. Fontosnak tartom ezt a kitételt azért, mert az eddigi gyakorlatban sokszor előfordult az, hogy egyes párttagok nem érezték kötelességüknek bírálatot gyakorolni a rosszul dolgozó vezetők felé. Ennek következtében nem is javítottak munkájuk fogyatékosságain. A IX. fejezet 28. pont negyedik bekezdése szerintem nem eléggé világos, nem látom a különbséget ugyanazon szerv által történő' jóváhagyás vagy megerősítés között. A negyedik bekezdést a következőképpen javasolom átszövegezni: „A Központ Vezetőség által meghatáA tagjelöltség kérdéséhez A Magvar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetéhez sok érdekes hozzászólás és javaslat látott már napvilágot a Szabad Nép hasábjain, melyeket figyelemmel kísértem, miután az egész szervezeti szabályzat tervezetét jól áttanulmányoztam. Észrevételem a következő: A tagjelöltség fogalma szerintem nem eléggé világos, mert ha igaz az, hogy a fehér egyidejűleg nem lehet fekete és megfordítva, akkor a. tagjelölt fogalom nem fejezhet ki kétfajta minősítési állapotot. Ugyanis egyszer mint kitüntess, más alkalommal pedig mint'- büntetés szerepel. Amikor valaki tagjelöltté válik, akkor ez feltétlenül kitüntetés, megbecsülés, viszont a tervezet XIV. fejezet (pártfe- gyelem) 47. pontja értelmében: „azt a párttagot, aki nem teljesíti, vagy elhanyagolja a párt iránti kötelességeit, pártbüntetésként 1 évig terjedő határidőre tagjelöltté lehet visszaminősíteni." Itt pedig a tagjelöltség büntetés. Gondolkoznunk kell azon, vájjon a leendő, a kitüntetett tagjelölt hogyan fogja érezni magát egy visszaminősített tagjelölt, vagyis egy megbüntetett párttag társaságában és ugyanazon alapszervezeten belül? Szerintem helyes a minősítés alkalmazása „vissza” nélkül, amely kifejezés szerintem nem célszerű. Ehelyett javaslolom, hogy ilyen esetben pártbüntetés alkalmazásául „egy év tartamára szavazati jogától megfosztott párttag” megjelölést használjuk. így elmosódna a tervezetben az ellentét, amely önkéntelenül is kialakult a tagjelölt fogalommal kapcsolatban. Ez megnyilvánul ellenben abban is. hogy a tagjelöltség felvételi kérelem alapjain, önkéntes ajánlás alapján történik, mig a visszaminősítés nyilván nem a párttag kezdeményezésére. hanem a pártszervezet véleményezése alapián történik. A XV. fejezetben nincs leszögezve az a kérdés, hogy a tagsági dijak megállapításánál megmarad-e az önkéntes túlfizetés lehetősége, vagy pedig elvi alapon a pártszervezetek a mindenkori jövedelem (és itt a bruttó jövedelemre gondolok) rozott üzemek, hivatalok stb pártbizottságának és a minisztériumokban lévő pártbizottsálg első titkárát a Központi Vezetőség hagyja jóvá.” AXV. fejezetnél a progresz- ^szív tagdíjfizetéssel egyetértek, azonban én is he'yes'em Gáti Györgyné elvtársnő által a Szabad Népben felvetett ja vaslatot, hogy a kereset növekedésével progresszív százalék arányban szögezze le a szervezeti szabályzat a tagdíjfizetést Nem tartom azonban helyesnek a tervezetben a dolgozó parasztok részére egységesen megállapított 2 forintot. Javasolom, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknál a föld mennyiségének és minőségének (jövedelmezőségének) megfelelően progresszív tagdíjat kell megállapítani. Ugyancsak javaslom a tsz-ben dolgozó párttagok részére az előző évi zárszámadáls alapján a progresszív tagdíj megállapítását. Tóth Ernő a Nagybátonyi Szénbányák pártbizottságának titkára. szerint meghatározott tagdíjat kötelesek kizárólagosan elfogadni. Ugyanezen fejezet 55. pontja szerint: „... a párt új tagjelölt- iei, tagjelöltigazolványuk átvételekor belépési díjként 2 forintot fizetnek." — Itt ismét felmerül a kérdés, hogy a visszaminősítendő párttagra hogyan vonatkozik ez? Vájjon új tagjelöltigazolványt kap? Továbbá felmerül az a> kérdés is, hogy a tagjelöltből rendes taggá válás esetén jár-e illeték a párttagsági könyvecskéért. A múltban ez megvolt, míg a tervezet erről nem szól. W égül, bár nem szervesen a T szervezeti szabályzat módosítási tervéhez tartozik, de felvetődhet az a kérdés is, hogy a valamikor pártbüntetéssel sújtott párttag, akinek felsőbb szerve jó munkáiéiért a pártbün- teíését eltörölte. így az eltörlés értelmében életrajzában erről többé említést tenni köteles e, ugyanakkor a kérdőíven arra a kérdésre, hogy „mikor és milyen pártbünietése volt” hogyan feleljen? Dr. Szálkái Géza MDP-tag, Salgótarján. pÁirrníitEK* A salgótarjáni pártoktatók házában április 1-én csütörtökön este, G órakor előadás lesz .,A módosított szervezeti sza bályzat tervezete” címmel a párt és tömegszervezeti veze tők, a pártaktívák, propagandisták és az oktatásban résztvevő elvtársak részére. Előadó: Keimen Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezetője Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az előadáson. Addig is tanulmányozzák a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és fejtsék ki véleményüket a szabályzat egyes pontjaival kapcsolatban. Minden kommunistának tudnia kell hogy a jövőben ez lesz párttagjaink törvénye, melyet minden kinek maradéktalanul be kell tartania és ettől függ, hogy a jövőben milyen eredményes munkát végzünk. A megyei pártbizottság agitációs- és propaganda osztálya PEDAGOGUSNAP Megyénk pedagógusai már cius 28-án délelőtt a megyi ta nács nagytermében gyűltek ősz sze, ahol a pedagógusnap alkal mával Szántó Károly a pécsi egyetemi főiskola igazgatója tar tott előadást. Beszéde első részében ismertette a múlt év nya rán megtartott bécsi pedagógus konferencia által hozott határozatokat, amelyet összekötött a külföldön szerzett tapasztalataival. Beszéde második felében az iskolai fegyelem kérdésével foglalkozott. Az ünnepélyen több pedagó gus felszólalt, akik ismertették módszereiket, amelyet a neve lés terén alkalmaztak, de vá zolták a munkájukat gátló hí bákat. Ez az ünnepély is sok se gítséget adott pedagógusainknak. A felszólalásokból is kitűnt, hogy megyénk nevelőiben megvan az akarat, csak segítséget kérnek munkájukhoz, hogy biztosíthassák a gyermekek részére a szocialista nevelést. MEGJEGYZÉSEK A falu versenyének értékelése Kovobátiky Sándor - Nemes György Berlini jelentés a négyhatalmi tanácskozásról Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatábati márciusban „ Berlini jelentés a négyhatalmi tanácskozásról’' címmel Novobátzky Sándor és Nemes György számolnak be berlini élményeikről, a négyhatalmi tanácskozás eseményeiről, A beszámolók színes, olvasmányos formában táriák elénk a konferencián lezajlott viták legérdekesebb és legjellemzőbb fordulatait, a tanácskozás néhány olyan eseményét, amelyről a sajtó ezidáig nem emlékezett meg. A füzetben a szemtanú élményei alapján elénk tárul a mai kétarcú Berlin élete, a béke és háború erőinek mindennap megújuló harca a német tömegek megnyeréséért. A füzetet a négyhatalmi tanácskozásról és Berlinről készített fényképfelvételek teszik még érdekesebbé. Április 24-25-én lesz a megyei gyorsíróverseny Az Országos Gyorsíró és Géoírő Versenybizottság április 24—23-én rendezi meg a megyei gyorsíró versenyeket 300—250—203—150 szótagos versenyfokokkal (tanulók számára 100 és 120-as szótagos versenyt is rendeznek). A megyei versenyek kategória! és fokgyőztesei, valamint nyertes csapatai oklevél jutalomban részesülnek és meghívást kapnak a Budapesten tartandó országos gyorsíró versenyre, melynek győzteseit értékes díjakkal jutalmazza a versenybizottság. Nógrád megyében. Salgótarjánban és Pásztón lesznek a gyorsíró versenyek. A nevezéseket április 10-ig kell beküldeni fokonként 2—2 példánkban a helyi versenyfelelőshöz. Salgótarjánba Gajzágó Aladárné, Bem-út 2. Pásztón Antal Gézáné Nagymező-út 34. A nevezési díjat fokonként 1 forintod a nevezéssel egyidejűleg kel! befizetni az „Országos Gyorsíró és GépíróverEenybizo'tság Versenyrendezősége” elnevezésű 250.387 sz. csekk számlára« HÍREK A FALVAKBÓL ÖRHALOM község dolgozó parasztjainak példát mutat a tavaszi munkában Nagy Ferenc 10 kh-s dolgozó paraszt, aki tavaszi vetési tervét teljesítette, őszi vetéseit fejtrágyázta, a vetőburgonyát pedig a vetés idejére előcsíráztatta. Az élen jár id. Edőnyi Lajos dolgozó paraszt is, aki elsőnek vetette el a községben a tavaszárpát és 200 négyszögöl mákot, valamint az egészévi beadási kötelezettségének máris eleget tett. Méltó versenytársa Orbán Gábor má- riamajori dolgozó paraszt, aki vele egyidejűleg vetette el a tavasziárpát, úgyszintén a mákot is. Eleget tett az 1954. évi beadási kötelezettségének is. A község dolgozó parasztjai sorra teljesítik kongresszusi felajánlásaikat. Győri Gyula 12 kh-s dolgozó paraszt a felajánlásához hűen egészévi baromfi, félévi tojás és sertésbeadását teljesítette, valamint Fábián István 14 holdas dolgozó paraszt, ki szintén egészévi sertés, egészévi baromfi és félévi tojásbeadását teljesítette. De élen járnak ők a tavaszi munkák végzésében is, amelyet mindketten határidőre teljesítettek. ★ HOMOKTERENYE községben Gecse István Péter 7 kh-s, Ber- ze István pápi 8 kh-s és Berze Pál Gergely 10 kh-s dolgozó parasztok járnak élen a tavaszi szántás-vetési, valamint a fej- trágyázási munkák végzésében és példát mutatnak az államiránti kötelezettség teljesítésében is. ★ A BALASSAGYARMATI dolgozó parasztok rövidesen hefejezik vetési munkájukat. Bóta András például már 400 négyszögöl napraforgót is elültetett, lfj. Tresó József az ősszel fel nem szántott föld szántását már elvégezte, befejezte a fél hold árpa, valamint a fél hold zab vetését. Csernák György dolgozó paraszt a tavaszon másfél hold tavaszi szántást végzett. Továbbá befejezte az árpa és az egy kh. mák vetését. Nagy iramban készül a burgonya és a kukorica ültetésére. Jó előkészítette a vetőágyat a tavaszi vetések alá Gáborik János. Vetés előtí simítózott utána pedig magta- haró fogast járatott. Korán elvetette a mákot, amelynek talajál szintén szakszerűen előkészítette. Befejezte a tavaszi vetési tér vét id. Tresó József is, aki nemcsak a tavaszi munkák végzésében, hanem a beadási kötelezettség teljesítésében is példát mutat. ★ A BALASSAGYARMATI ELŐRE termelőszövetkezet tagsága teljesítette a III. pártkon gresszusra tett munkafelajánlását. 60 kh őszibúzát, 90 kh rozsot, 75 kát. hold ősziárpát fejtrágyáztak. Atárcius 22-ig elvetették a íavaszibúzát, zabot, borsót, vörősherét, vetés előtt a talajt kh-nként 80 kg-os pétisóval trágyázták. A velőburgonya nagyobb részét előcsiráztatták. RIMÓC községben Penkő István 15 holdas középparaszt, a termelési bizottság tagja, március 20-án befejezte a tavaszi szántási, vetési és műtrágyázás: munkákat. Penkő István teljesítette zdott szavát. ★ A SZECSENYI tangazdaság mintaszerűen készült fel a tavaszi munkákra. A gazdaság 'lakatos műhely ének dolgozói Magyar Vendel vezetésével vállalták, hogy a napi munkán felül ekeroncsból egy üzemképes ekét ke szitenek. Vállalásukat teljesítették. A kovácsműhely dolgozói határidőre kijavították a boronákat és a kisekéket. A kon gresszus tiszteletére beindult versenymozgalom a vállalások oontos teljesítése után meghozna eredményét. A gazdaság 150 kh tavasziárpát és 50 kh zabot vetett el ezidáig. 250 kh tavaszi növény alá szuperfoszfát, kálium és mészamónia műtrágyát szórtak ki, továbbá 270 kh őszi vetést fejtrágyáztak. Pár nap múlva befejezik a 100 kh pVlan- gósnövény, valamint az 50 kh borsó vetését is. \ kötelező tavaszi védőoltások rendje az 1954. évben Az Egészségügyi Minisztérium elrendelte a tavaszi védőoltósokat. A védőoltások a következőképpen történnek: Tetanusz elleni védőoltásban kell részesíteni a 13 éves gyermekeket, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek állattenyésztéssel foglalkozó dolgozóit. Tetanusz-hastífusz kombinált oltóanyaggal be kell oltani a 12 éves korú gyermekeket. Diftéria, pertusis (szamárhurut) tetanusz kombin ált oltóanyaggal az 1953. április 1 — 1954 szeptember 30-ig született 6—11 hónaposakat, valamint az 1952. április 1. 1954. szeptember 30-ig született 18—33 hónaposakat. Himlő ellen be kell oltani az 1952. október 1, 1953 március 31-ig született 12—17 hónaposakat és az 1946 szeptember 1-től 1947 augusztus 31-ig született 6—7 éves tanköteleseket. (első elemista osztályú tanulókat.) A fenti korcsoporthoz tartozó gyermekeket meghatározott idő alatt a szülők oltas- sák be, hogy a fenti betegségekkel szemben védettséget szerezzenek. A? oltásokat április és május hó folyamán végzik eL * A koratavaszi időben a falvak határai megnépesednek. Egyre-másra jelennek meg a földeken ekékkel, vetőgépekkel, műtrágyaszóróval a gazdák és termelőszövetkezeti tagok. Parasztságunk tudja, hogy ezek a napok a legértékesebbek. Nálunk a felmelegedés általában hirtelen köszönt be jó, kiadós esőzések kíséretében, akkorra a magnak már földben a helye. Megy is munka serényen. A falvak népét az égető tavaszi munkák mellett egyre több és több helyen foglalkoztatja az a nagy esemény, ami rövidesen egész országunk legfontosabb megmozdulása lesz: a III. pártkongresszus. Dolgozó parasztságunk érzi, hogy valamivel ki kell mutatni szere- tetét és szolidaritását a párt iránt. Egyre-másra kapjuk a híreket azokról a felajánlásokról és vállalásokról, amiket a falu dolgozói a pártkongresszus tiszteletére a tavaszi munkák gyors elvégzésével kapcsolatosan tettek. Egyedül a balassagyarmati járásban több, mint 3000 dolgozó paraszt tett versenyfelajánlást, sőt nagy részük már teljesítette is vállalását. Gemer László nógrádmar- cali dolgozó paraszt például 15 hold állami tartalékföldet haszonbérelt, vállalta, hogy 3 holdat megtrágyáz belőle és vető- magvait megtisztítja. Vállalását március 5-re teljesítette; De ugyancsak teljesítette Bernáth József is vállalását, a!:i meglévő anyakocáján kívül további két süldőkoca beállítását határozta el. Cerháti András Cser- hátsurányban az adófizetés terén kíván határidő előtt kötelezettségeinek eleget tenni. Mint kitűnik, ma már áprilisi adóját is kifizette. De sorolhatnánk ezdket * kezdeményezéseket órákon át. Mindez arra mutat, hogy parasztságunk a maga szívéből, leikéből teszi felajánlásait és boldog, ha azok teljesítésével előbbre viszi a termelés ügyét. Ha igazán szívünkön viseljük a vállalások dolgát és azok sorsát, akik jó munkájukkal a pártot akarják megajándékozni, akkor nekünk a tanácsi apparátuson belül dolgozóknak többet kell velük törődni. Meg kell hallgatnunk a parasztság kéréseit, el kell hárítanunk a teljesítők útjából azokat a nehézségeket, amelyekért esetleg maga a tanács felelős. Mindenekelőtt pedig rendszeresen értékelnünk kell a versenyt, hogy azok, akik vállalást tettek lássák is munkájuk eredményét. Sajnos, járási tanácsaink e téren még igen keveset tettek. Sok helyen bürokratikusán fogják fel a versenymozgalom ügyét. „Jelentéseket“ kérnek be a községektől, ahelyett, hogy felkeresnék őket és megbeszélnék a mezőgazdasági állandó bizottság tagjaival, hogy mire van szüksége a falunak, milyen problémáik vannak és milyen néptől jövő helyes kezdeményezések. Mi azt szeretnénk, ha dolgozó parasztságunk önkéntes versenymozgalma ösz- szefonódna a járási tanácsok segítő és értékelő munkájával, ha parasztságunk érezné, hogy a virtusból jövő nekibuzdulása nem vész kárba, hogy figyel rá az ország, mindenki, akinek a kongresszusi verseny szívügye. Ezt véssék jól emlékezetükbe azok, akik a dolgozó parasztság versenymozgalmát értékelik és támogatják. Pravotinszki Lajos. A kultúrcsoport fogadtatása Március 14-én a Magyar- Szovjet Társaság a most megalakult Nógrádi Szénbányászati Tröszt kultúrcsoportja, valamint a salgótarjáni bányászzenekar közreműködésével a nagybátonyi bányász kultúr- otthonban ünnepi estet rendezett. Falati Mihály titkár elvtárs megnyitó szavai után Bozó elvtárs mondott ünnepi beszédet, mely után következett a kultúrműsor. Nem mehetünk el azonban amellett, hogy meg ne írjam azokat a hiányosságokat, amelyeket ez a kis csoport Nagybátonyban tapasztalt. A hiba azzal kezdődött, hogy a műsort csak a Nagybátonyi Szénbányák igazgatóságánál egy zsebkendő nagyságú papíron lett kifüggesztve. Ezenkívül nem történt semmi, pedig Nagybátonyban diszpécserszolgálat is van, és a hangos bemondón keresztül is fel lehetett volna hívni a dolgozók figyelmét az előadásra. Mivel ez nem történt meg, így nem lehet csodálkozni azon, hogy az előadást háromnegyed részben üres padsorok mellett kellett megtartani. Keresztesi elvtárs, amikor megérkeztünk a színpad szélén ülve, haját borzolva fogadott bennünket. Többek között ilyen szavakkal: „Micsoda felfordulás lesz itt ma!” Mi azt kérdeztük tőle, hogy miért nem fejtett ki kellő propagandát, hogy többen jelentek volna meg az előadáson. „Én ma egész nap Salgótarjánban voltam és az egész előadásról nem volt kellő tudomásom.“ Hogy mennyire nem volt tudomása, azt legjobban bizonyítja az, hogy a színpad ujjnyi vastagságú porral fogadott minket, az öltözők pedig teljesen fútetlenek voltak. Kellemetlen a hidegben öltözni, vetkőzni, de hát mit csináljunk — mondotta Keresztesi elvtárs és többen is — hiszen ha az öltözőbe beültünk olyan füst lesz, hogy még az a néhány néző is haza fog menni, aki itt van. Előadás után ért bennünket a második meglepetés. Épp, hogy befejeztük az előadást, a kellékeket Keresztesi elvtárs azonnal kirakatta velünk az utcára, mert mint ahogy ö mondotta: „ha most nem viszik ki, engem aztán kereshetnek.“ Ez így volt, ugye Keresztesi elvtárs? Ilyen magatartással nem lehet Nagybátonyban a kulturális életet fellendíteni és ezúton hívom fel az illetékesek figyelmét, hogy helyezzenek nagyobb gondot Nagybátonyban a kulturális élet fellendítésére, akik pedig akadályokat gördítenek a kultúra terjesztése elé, távolítsák el. Ugyan erről a kis csoportról van szó, akik a nagybátonyi sikertelenségen nem keseredtek el, s így március 21-én megismételjék előadásukat, persze nem Nagybátonyban, hanem Mátranovákon. Nézzük meg a két különbséget. Autóbusszal érkeztünk, ahol a kultúrigazgató és a többi vezetőségi tagok is örömmel vártak bennünket. Az előadás itt falragaszokon és megafonon keresztül is hirdetve lett. A színpad átrendezésénél, a kultúrigazgatón kívül még jónéhányan segítettek nekünk, hogy az előadás minél jobban sikerüljön. A jó felvilágosító munka után az eredmény nem is maradt el, mert a nézőtér zsúfolásig megtelt. Az előadás Kéler Béla Rákóczi- nyitányával kezdődött meg. Majd utána ének, tánc és színdarab szórakoztatta a megjelent dolgozókat. A mátranováki kultúrigazga- tónak és az ott segédkező vezetőségi tagoknak ezúton mondunk köszönetét azért, amit az előadás sikeréhez nekünk nyújtottak. Ez a jó rendezés például szolgálhat a nagybátonyi kultúrigazgató és vezetők felé is. —di— HASZÍV ALT KÖNYVEKET KÖNYVTÁRAKAT VÁSÁROLNAK salgótarjáni, balassagyarmati, pásztói, szécsényi ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOK .
