Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ? .............••••<•:«$*»> SZ ABAD NÓGP MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 MÁRCIUS 31. A SZÉN MINŐSEGÉRŐL Pártunk Központi Vezetősége egyik fontos feladatként jelölte meg bányászaink részére a szénminőség megjavítását. A mennyiségi termelés mellett ezt követelte tőlük a rendkívüli hideg tél is. A szénbányászat tervteljesítése azonban azt iga­zolja, hogy sem mennyiségileg, sem minőségileg nem tettek eleget kötelességüknek. Dolgozó népünk a nógrádi szénme­dence bányászaitól az első negyedévben 37.000 tonna terven- feliili szenet kért. Ebből március 20-ig csupán 5595 tonnát termeltek ki. A szén minőségének az alakulása sem kielégítő. Ezt hűen tükrözi a megengedett palatartalom multévi két szá­zalékkal való túllépése. Bár ezév első két hónapjában már van valami kis javulás, de még mindig kevés ahhoz hogy a Központi Vezetőség határozata értelmében a kormánypro­gramra alapján jóminöségü szénnel lássuk el az ipart, a köz­lekedést, a családi otthonokat. Feliadataink nagyok, de hogy kötelességeinknek eleget tehessünk, fel kell számolni vállalatainknál, a trösztnél, de a minisztérium szénbányászati igazgatóságánál is azt a hely­telen nézetet, hogy csak a mennyiség a fontos, a minőséget pedig elhanyagolják. Ez a helytelen nézet elterjedt bánya­üzemeinknél is, amelynek kellemetlen hatását számtalan más iparági üzem, vasút, és az egyes dolgozók is megérezték. Sőt, egyes területekről maguk a bányászok is panaszkodnak az illetményszén minőségére, pedig azt is ők termelték. A szén rossz minősége gyáraink termelése elé is akadályt gördített és az elkészített áruk minősége is csökkent. Ez tör­tént többek között a Zagyvapálfalvi Üveggyárban is. A gyár generátorába bekerült szén között lévő nagymennyiségű pala csak összeolvadt, amelynek eltávolítása nehéz fáradságos munkát igényelt, közben csökkent a kemencék hőfoka és rom­lott az üveg minősége is. A szén gyenge minősége a közlekedést is károsan be­folyásolta ennek következtében az ipari — köztük a bánya­üzemek dolgozói is — munkahelyükre több órát késve érkez­tek meg. A bányászok több esetben nem használhatták ki, munkaidejüknek csak a felét vagy a háromnegyedét. Ekkor bosszulta meg magát a minőségi termelés elhanyagolása. Nem lehet különválasztani a termelés mennyiségét, a minő­ségtől, ezek egymásra hatnak. A szén tisztántermelésének számtalan előnye beigazolódott a gyakorlatban. A tisztánter- melt szénnek magasabb a kalóriája és kevesebb mennyiség kell belőle. Ezenkívül a. fcisztántermelés hasznos maguknak a bányászoknak is. Ha egy-egy csapat tisztán termel, akkor a mérlegelés után a csille töltési súlya emelkedik és nem hiánya, hanem többlete lesz. Bebizonyosodott ez már több esetben. A ménkesi üzemnél például Végh András csapata februárban a megengedett négy százalék pala helyett, 1.5 százialék palát termelt. Ennek alapján a hónap végén a csapat 204 csille széntöbbletet kapott, a csapat összkeresete pedig mintegy 960 forinttal növekedett. Az ilyen csapatvezetőkkel azonban nem minden vállalat büszkélkedhet. Különösen nem a kisterenyei, ahol előfordult, hogy a felszínre küldött szén nagyrészét pala, kő és tüzelésre alkalmatlan anyagok képezik .A vizsgálat so­rán Berta László és Gordos János csapatai által termelt szén­mennyiség között 3—3.5 mázsa követ találtak. Ez természete­sen a két csapat keresetét csökkenti, ők sem kívánhatják nép­gazdaságunktól, hogy a szén helyett kőért fizessen. Az ilyen esetek tömegével fordulnak elő, az egyes válla­latok területén, és újból fennáll az a veszély, amely a múlt év­ben akadályozta a szállítást, a bányászok ürescsillével való ellátását. Az 1953-as tervévben, mintegy 62.000 tonna követ szállítottak a felszínre. Ezzel rengeteg csillét lefoglaltak, de nagymennyiségű villamosenergiát is felhasználtak. Ez pedig az önköltségi tervekre gyakorolt kedvezőtlen hatást Az adott körülményeket figyelembevéve megállapíthat­juk, hogy a szénminőség megjavításának a feltételei rendel­kezésünkre állanak. Eddig azonban nem használtuk ki. Bányaüzemeinkben 2724 szénfalmelletti dolgozó vállalt szocialista kötelezettséget pártunk III. kongresszusa tisztele­tére. Ezekből a felajánlásokból azonban igen kevés irányúit a szénminőség megjavítására. Ez is világosan igazolja bánya­üzemeinkben mennyire másod- vagy harmadrendű feladatként foglalkoznak a szénminőség megjavításával. Pártszerveze­teink sem ismerték fel ennek fontosságát. Nem mozgósították a kommunista csapatvezetőket és a becsületes pártonkívüli dolgozókat a szén minőségének javítására. A szakszervezetek­nek nem szabtak olyan feladatot, hogy a versenyszervezés idején az üzem sajátosságaira és elsősorban a minőség javí­tására irányították volna a felajánlásokat. Mulasztást kö­vettek el pártszervezeteink abban az esetben is, amikor a termelésről beszámoltatták a műszakiakat és kevés szó esett a minőségről. Ennek következménye, hogy műszaki vezetőink is elhanyagolják a termelés minőségének ellenőrzését. Pártszervezeteink ismerjék meg üzemük termelésének minőségi helyzetét és ahol hiányosság mutatkozik ott az aktí­vák munkáját igénybevéve tudatosítsák a rosszminőségű szén káros hatását. A műszaki vezetőket számoltassák be a palatartalom alakulásáról, tegyenek javaslatot a műszaki ve­zetőknek a hibák kijavítására. Ugyanakkor a műszakiak munkaközben állandóan ellenőrizzék, hogy a szénben lévő meddő réteget mennyire válogatják ki. A szakszervezetek népszerűsítsék és lehetőség szerint jutalmazzák a jóminöségü szenet termelő csapatokat. Bányászaink a termelés növelése mellett a szén minőségének javításával harcoljanak a Köz­ponti Vezetőség és a megyei pártbizottság kongresszusi zászlajának elnyeréséért. Pintér László a megyei pártbizottság ipar- és közle­kedési oestályán«k vezetője. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a párt III. kongresszusát 1954 április 18. helyett, 1954. május 24-re hívja össze. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Tóth László, Racka Mihály és Mikus József moharai trakto­rosok nagy gonddal végzik gépükön a kötelező karbantartást. (Cikk az 5. oldalon.) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG KONGRESSZUSI VERSENYZÁSZLÓÉRT mar teljesítette negyedévi tervét A nógrádi szénmedence bá­nyászai a kongresszusi ver­seny során egyre nagyobb len­dülettel harcolnak a kötele­zettségek teljesítéséért. Már több vállalat dolgozói teljesí­tették az első negyedévben reájuk háruló feladatokat. így a mátranováki, mizserfai vál­lalatok március 26-án, a Rónai Szénbányák Vállalat pedig 27-én teljesítette az első ne­gyedéves tervét. A ménkesi vállalat ennek a kötelezettsé­gének 29-én tett eleget. A vál­lalatok a negyedéves terv tel­jesítésében a következő ered­ményeket érték el: Mátranovák 106.6% Mizserfa 106.5 * Róna 105.2 „ Ménkcs 101.5 „ Tiribes 100.8 * Kisterenye 98.9 „ Nagybátony 94.1 „ Zagyva 92.8 „ Kányás 82.7 » A tröszt az első negyedéves terv március. 29-ig eső részét 100.9 százalékra teljesítette. Előreláthatólag csak 31-én tel­jesíti első negyedévi tervét. A további eredmények elérésé­hez a második negyedévi terv teljesítése azonban szükséges, hogy a lemaradó vállalatok — Kányás, Zagyva, Nagybátony, Kisterenye — bányászai fo­kozzák munkalendületüket és törekedjenek a rájukháruló feladatoknak eleget tenni, Példát vehetnének... (Tudósítónktól) Az egyházasdengelegi Rákosi tsz lemaradt a beadás teljesíté­sében. Negyedévi tojásbeadási kötelezettségüket — 30 kg-ot eddig csak 60 százalékra telje­sítették. Pedig a tsz-nek 120 da­rab tojó tyúkja van. Baromfi­ból, és szarvasmarhából még semmit sem adtak be. Példát lehet venni a szurdokpüspöki Béke tsz-ről, amely baromfibe­adási kötelezettségét 70, tojás­beadását pedig 100 százalékra teljesítette. Baromfiállományuk fejlesztésére még 500 darab na­poscsibét is igényeltek. Bányagépgyári jelentés (Tudósítónktól.) A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata, vala­mint kormányunk programmja jelentős, felelősségteljes feladat elé állította a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozóit. Mun­kánkra egyre nagyobb szükség van, talán soha nem volt olyan fontos, mint éppen most. Fo­kozottabb mértékben kell gé­pesíteni bányáinkat, hogy ez­által megkönnyítsék a bányá­szok küzdelmét. Gyárunk ve­zetőinek, dolgozóinak e felis­merése eredménye nyomán március 25-én befejeztük az első negyedéves tervünket. A kötelezettségek valóraváltásá- ért folytatott küzdelemben ki­váló eredményt értek el a gör- gőszerelde női esztergályosai, köztük Tóth Lajosné sztaha­novista esztergályos, aki 176.5 százalékra teljesítette elsőne­gyedéves tervét. Hozzá ha­sonlóan Parádi Jolán ezidő alatt 143 százalékos eredményt harcolt ki. Nem szabad elfeled­keznünk a termelési osztály diszpécsereiről sem, akik dol­gozóinknak biztosították a szükséges műszaki feltételeket, A tavaszibúza vetésének állása a március 25-/ értékelés szerint: TAVASZIBÜZA: Járás; Százalék; Oszt. vez.: FSagronémua: Salgótarjáni 42.6 Jessze Károly Varga József Szécsényi 36.9 Orosz Gedeon Nagy Imre Rétsági 32.8 Kalapca Jenő Bocsi József Pásztói 30.0 Farkas István Magyar József Balassagyarmati 19.7 Lőrincz Barna Benkó János ÁRPA ÉS ZAB: Pásztói 71.6 Lőcsei István Spánik István Salgótarjáni 32.3 Jessze Károly Varga József Szécsényi 32.1 Orosz Gedeon Nagy Imre Rétsági 28.2 Kalapca Jenő Bocsi József Balassagyarmati 23.8 Lőrincz Barna Benkó János A felmelegedés következtében meggyorsult a tavaszi kalá­szosok vetése, bár ez az ütem még mindig nem kielégítő. A gyarmati járás utolsó helye élénk bizonyítéka annak, hogy nem törődnek a versennyel, nem törődnek azokkal, akik alkalmaz­zák az agrotechnika fejlett módszereit. Cserhátsurányban pél­dául Varga Antal 18 holdas dolgozó paraszt keresztsorosan ve­tette az árpát, mert a keresztsoros árpa a multévben is szép eredményt hozott. Megyénkben a lemaradás ellenére számos község befejezte a tavaszibúza vetését. Szendehely, Nézsa, Romhány, Erdőkürt, Vanyarc, Héhalom, Iliny, Csitár, Ludányhalászi dolgozó parasztjai elsőnek tették a magot a földbe. A termelőszövetkeze­tek közül a szécsényi járás tsz-i végeztek elsőnek a tavaszi­búzával. Megyénk termelőszövetkezetei 88.5 százalékos ered­ményt értek el a tavaszibúza vetésénél az egyénileg gazdál­kodók 30.9 százalékos eredményével szemben. 3097 dolgozó paraszt teljesítette a begyűjtésre tett ietaján (ásót Megyénkben a kongresszus tiszteletére 7.633 dolgozó pa­raszt, 51 termelőszövetkezet és 121 község lépett párosverseny- be vagy tett felajánlást a be­gyűjtés teljesítésére. Eddig 3.097 dolgozó paraszt teljesítet­te vállalását. Megyénk negyed­évi tervét március 20-ig vágó­marhából. 75.7, sertésből 41.9 baromfiból 104, és tojásból 71 százalékra teljesítette. A leg­jobb eredményt Nádujfalu ér­te el, de nyomában vannak Bér, Szécsény, Szügy és Piliny községek. Szécsény község dol­gozó parasztjai negyedévi ter­vüket vágómarhából 150.9, ser­tésből 132, sovány baromfiból 376, tojásból 76.4 és tejből 87.3 százalékra teljesítették. Szép eredményt ért el Szügy és Pi- liny is. Nógrádsipek azonban az utolsók között kullog. Tojásból 24.2, vágómarhából 3.1, sertés­ből pedig 68.4 százalékra telje­sítette negyedévi tervét, Ceredi levél A 111. pártkongresszus tisz­teletére Cered községben is számtalan felajánlás történt. A község, határidő előtt, tojásból 135, baromfiból 123, tejből 105, hízottsertésből 114, vágómar­hából pedig 118 százalékra tel­jesítette első negyedévi tervét. Ifj. Varga János, Kovács Ist­ván, ifj. Cene f. István a párt- kongresszus tiszteletére egész­évi tojás- és baromfibeadási kötelezettség teljesítését vál­lalták. Vállalásuknak már ele­get tettek. A ceredi Kelet Fénye terme­lőszövetkezet a második ne­gyedévre beütemezett négy da­rab hízottsertés beadását már március 25-ig teljesítette, ez­zel 135 százalékra teljesítette évi sertésbeadási kötelezettsé­gét, tehát 12 mázsa kukorica kedvezményben részesül. A tsz- tagok jó munkáját dicséri, hogy négy újabb család lépett be a csoportba. Bölcső Pál VB-titkájr (Tudósítónktól). A kormányprogramm meg­valósítása hatalmas feladatok elé állítja a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozóit. Rajtunk is múlik, mennyire tudjuk segí­teni a mezőgazdaságot terme­lőeszközökkel és ezáltal milyen segítséget nyújtunk a falu dol­gozóinak. Gyárunk dolgozói ezeket figyelembevéve, a mi­nisztertanács december 19-i ha­tározatára azzal válaszoltak, hogy megfogadták: 1954 első felében terven fe­lül 6100 darab 5 A jelű ekefejet gyártanak. Az ekefej gyártása új feladat volt. Üzemünkben tíz évvel ez­előtt gyártottak ekefejet. Így öntőmintákat, öntvényszekré­nyeket, szerelési szerszámokat és sablonokat kellett készíteni. Ezeket az igazgatóság, vala­mint az üzem műszaki dolgo­zóinak aktív részvételével rövid időn belül elkészítették, ezáltal elősegítették, hogy január vé­gén már 116 darab ekefej ké­szült el üzemünkben. Február­ban ez a szám már ezerre nö­vekedett Háromezer új ekefej Március 24-re pedig a vál­lalt kötelezettség első ne­gyedévre eső részét 3000 darab ekefejet is elkészítet­ték. A jó munkáért dicséret illeti az acélöntöde üzemágvezetőjét Pintér Kálmán elvtársat. Az acélöntésű ekefej for­mázásához és öntéséhez if­júmunkás-brigádot szerve­zett, akik derekas munkát- végeztek. Jó munkájukért elismerést ér­demelnek a magkészítő és önt­vény-köszörűsök is. A gazda­sági szerszárugyár B-üzemé- ben a szerelési munkálatok te­rén, Vrana Gyula technikus, Bene István géplakatos-brigád­ja, Szilágyi Lajos művezető és brigádja komoly sikereket értek el. Ezenkívül nem kis feladatot oldottak meg az ekefejek csi­szolásánál Mihalik Lajos és Tóth István csiszolók. Az ekék festésénél pedig Krechnyák László ért el jó eredményt. A kongresszusi verseny élenjárója Kállai Márk. magyamándori dolgozó paraszt öt kh juttatott földön gazdálkodik. A község­ben, mint apaállatgondozó dol­gozik. Munkáját becsületesen elvégzi. A kongresszusi felaján­lásának megfelelően, egész évi vágómarha-, negyedévi tojás-, baromfi-, tej- és sertésbeadási kötelezettségét teljesítette. Adó­ját rendszeresen havonta fizeti. Az ecsegi tsz a jobb... Az ecsegi Béke tsz 1949-ben alakult. Kezdetben nem nagyon dolgoztak a tagok, így kevés volt a jövedelem is. 1953-ban arról beszéltek, hogy összef ott­hagyják a tsz-t. A kormány- programm után éz a nézet meg­változott. Egy tag sem lépett ki a tsz-böl, s most becsülete­sen dolgozik mindenki. Kéri lózsef például 200 kocsi, Kal­már István pedig 50 kocsi trá­gyát hordott ki. Ez volt a kon­gresszusi felajánlásuk, Valóczi Ferencné vállalta, hogy a félévi tojást beadja a kongresszus tiszteletére. Vállalását eddig 63 százalékban teljesítette. Az ecsegi Béke tsz évi ver­senyre hívta ki a pásztói Sza­badság tsz-t. A tavaszi munkák elvégzésénél az ecsegi Béke tsz vezet. Az ecsegi Béke tsz-ben öt kataszteri holdat felültrá­gyáztak. Tavaszi vetésüket 115 százalékra teljesítették. Metszé­si tervük teljesítésében 90 szá­zalékra dttnak. Simitózásnál 80. fejtrágyázásnál 45, fogasolás­nál 20. felülvetésnél pedig 55 százalékos eredményt értek el. Ezzel szemben a pásztói Sza­badság tsz-nét feíültrágyázás, felülvetés és simitőzás nem tör­tént. A tavaszi vetést 100, a metszést 75. a fejtrágyázást 45, a fogasolást pedig 36 százalék­ban végezték eL Terényl Vilmosné, járási tanács. Pásztó 2844 liter tef a vállaláson felül A borsosberényi állami gazdaság a III. pártkongresz- szus tiszteletére felaiániotta, hogy teljesíti tejbeadási ter­vét, amely 75.000 litert tesz ki. Vállalásuknak március 23-án eleget tettek. Március 28-án pe­dig már 2844 liter tejjel túltel­jesítették vállalásukat. Akiit már befejezték a tavaszi vetés tervüket A LUDANYHALÁSZI dolgozó parasztok március 23-án beje jezték a tavaszibúza és árpa ve tését, valamint a fejtrágyázást Ezzel a dolgozó parasztok telje sítették a kongresszus tisztele téré tett munkavállalásaik egy részét. A tanács nagy gondot fordít a dolgozók versenyére. Faliújságukon dicsérik meg a vetésben élenjáró dolgozó pa­rasztokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom