Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-24 / 23. szám
2 1954 márclns 24. Sifi A IS A 19 \OGR .in Fiataljaink feladatai a mezőgazdaság fejlesztéséről szőlő határozat végrehajtásában Megyei DlSZ-nagy aktíva Március 20-án a pártoktatók házában megyénk mintegy hetven DISZ-funkcionáriusa jött össze, hogy megbeszéljék az ifjúság feladatát a mező- gazdaság fejlesztésében. A megyei DISZ-bizottság titkára, Lipták elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy pártunk új Gazdaságpolitikáját megyénk ifjúsága megelégedéssel és belveslésel fogadta. Megnőtt politikai érdeklődésük és termelési kedvük. Azonban ezek az eredmények kezdetiék — mondotta. — Nem elég átütő még bizottságaink és falusi szervezeteink mozgósítása a tavaszi munkák elvégzésére. az egész ifjúság harc- bavitelére, a határozat végre- haitásáért. A falusi ifjúság felé forduló politikai munkánkban eddig csak az üzembe. a városba jutásról beszéltünk. Jövőt csak itt tártunk eléjük. 106 termelőszövetkezetünkben alig van fiatal. Életképes szervezetet eddig csak hat termelőszövetkezetben hoztunk létre. Ennek ellenére falusi szervezeteinknél élénkülés mutatkozik.' atapszervezetetnk erősödtek a választások alatt. A szervezetek vezetése szilárdabb lett. a jelenlegi vezetés 3g 83 szá/i’éka 21 éven felüli. A választások ideje alatt több, mint 2000 új belépővel növekedett, erősödött szervezetünk. Az új gazdaságpolitikai falusi ifjúságunk körében kedvező visszhangra talált és jó hangulatot teremtett. Éopen ezért a legfontosabb feladat ma bizottságaink és alapszervezeteinknek ezt a kedvező helyzetet kihasználni. A mezőgazda- sági határozatok végrehajtásában nagy feladat vár ifjúságunkra." Ez megköveteli minden DISZ-tagtól, hogy necsak általánosságban beszéljünk a terméshozam növeléséről, hanem egy-e«y községben a DISZ vezetői konkrétan határozzák meg például a legelők, rétek rendbehozását, vagy a tavaszi vetések időbeni elvégzése érdekében mit kell tenni a község fiataljainak — folytatta Lipták elvtárs. — A DISZ-vezetők magyarázzák meg az ifjúságunknak a határozat jelentőségét, hogy tisztában legyenek azzal, ha az új módszerek elterjesztésében az első között harcolnak, ha az őszi vetések felerősítésére fejtrágyázást végeznek, ha gabonaféléket időben a földbe juttatják, többet takarítanak be. ennek nyomán lesz szebb bo'dogabb falusi ifjúságunk élete. • A fiatalok körében már eddig is történtek kezdeményezések. A dejtári József Attila termelőszövetkezet fiataljai vállalták a kukorica és rozs pótbeporzésát és hogy minden fiatal legalább 400 munkaegységet teljesít az 1954-es gazdasági évben. A rónabányai fiatalok kétholdas parcellán bizonyítják be, hogy a fejlett módszerekkel- hogyan lehet kukoricából, burgonyából és árpából nagyobb termésátlagot elérni. A pásztói Szabadság tsz DISZ-titkára. Tömpe Károly maga mellé állította a legjobb fiatalokat és még hóolvadás előtt kihordták a trágyát. A határozat végrehajtása érdekében a III. pártkongresszus tiszteletére a fiatalok felajánlást tettek. A tolmács! gépállomáson Kajtor Sándor 130 százalékos tervteljesítést és minőségi munkát vállalt a tavaszi munkák idejére. A hényeli állami gazdaság fiataljai elhatározták, hogy DISZ-parkot létesítenek. — Ezek a vállalások még nem általánosak szervezeteinkben — beszélt tovább Lipták elvtárs — mintegy 45 százalékra tehető azoknak az alapszervezeteknek a száma, melyek komolyan bekapcsolódnak a mezőgazdaság fejlesztésébe. Feladatunk tehát, hogy a talaj táperejének pótlása céljából, a hozam növelése érdekében DlSZ-szerveze- teink alakítsanak felkutató brigádokat, akik felhívják a gazdá’kodók figyelmét a trágya helyes felhasználására. Indítsanak tiszta udvar mozgalmat és az úttörők bevonásával fellelhető szerves anyagokat hordják a trágyatelepre. Segítsék a télen legyengült őszi vetések fejlődését. Szélesíteni kell a kecskédvusz- ta.i tsz fiataljainak kezdeményezését. akik már nagyrészben elvégezték a fejtrágyázást. Bizottságaink állandóan kint legyenek a községekben és segítsék a fiatalokat, de az időseket is a tavaszibúza elvetésében, amelynek már a földben kellene lennie. A hosszú tél miatt megkésett szántás megköveteli traktorosainktól, hogy vasárnap is dolgozzanak és vállalják a kétmű- szakos munkanapot. A gépállomások DISZ-szervezetei mozgósítsák a fiatalokat, hogy ',o munkájukkal kiérdemeljék a DISZ megyebizottság vándorzászlaját, amelyet május l-én az a gépállomást alapszervezet kar> meg, amely a tavaszi szántás-vetési munkálatokban és a szervezeti élet területén a legjobb eredményt mutat fel. Lipták elvtárs beszámolóiéban megemlítette, hogy DISZ- szervezeteink támaszkodjanak a gépállomások, állami gazdaságok és tsz-ek fiatal agronó- musaira. A nyár folyamán az új módszerek elterjesztése és alkalmazása érdekében hívják össze tapasztalatcserére a jóltermelő fiatalokat. — Megyénk jellegénél fogva nagykiterjedésű erdő és legelővel bír — folytatta tovább Lipták elvtárs. — Az állattenyésztés lehetőségei adva vannak. Fel kell venni a harcot az olyan nézet ellen, hogy a vasárnapi és az esti szórakozási idejük igénybevétele miatt fiataljaink nem vállalnak az állattenyésztésben munkát. A továbbiakban arról szólt, hegy az elkövetkezendő másfél hónap alatt 13 szakembert és 90 traktoristát kell falura küldeni. Az üzemi szervezetekben indítsanak mozgalmat, hogy a volt traktorosok és mezőgazdasági szakemberek térjenek ismét vissza falura. Valamint tovább kell szélesíteni azt a kezdeményezést, amelyek a gépállomások megsegítésére irányulnak, hogy a gépek ne álljanak géphiba miatt. De a széntermelés és az áram- takarékossá? is közvetve a mezőgazdasági határozat végrehajtását szolgálja. Bányász fiataljaink akkor készülnek legjobban a mezőgazdasági határozat végrehajtásába. ha javítják a szén minőségét és ellátják, a csapatokat üres csillékkel. — Ifjúságunkkal meg keli szerettetni a mezőgazdaságot. Falusi szervezeteink elégítsék ki az ifjúság sport- és kultúr- igényeit, alapítsanak az alap- szervezetek alanszervezeti DISZ-zászlókat, amelynek avatását egésznnnos sport- és kul- túrünnepéllyel kössék össze. A sport- és kultúrrendezványek- re minél nagyobb számban vonjanak be szervezeten kívül álló fiatalokat is. Csökkenteni kell az ülések időtartamát, nagyobb számban kell bevonni társadalmi aktívákat a munkába. Ezért a megyebizottság agit.-prop. osztálya mellett 25—30, a járási bizottságoknál pedig 5—10 fős aktívahálózatot kell kiépíteni. Az ifjúság munkájában új szakasz kezdődött. A feladatok azt követelik tőlünk, hogy DISZ-szervezete?nk a mező- gazdasági termelés emelésével segítsék megvénk dolgozói jólétének emelését — fejezte be beszédét Lipták elvtárs. A beszámoló és a határozati javaslat feletti vitában Kollár elvtárs. a rétsági járási bizottság titkára elmondotta, hogy erősödött a DISZ-szervezet: 350 fiatalt vettek fel. Majd a fiatalok élet- és munkakedvéről beszélt: ,.A felsőpetényi DISZ-fia- talok pótbeporozzák a tsz kukoricáját. Az ősagárdiak az e’ső között kezdik még a szántást. A járás úttörői a hamugyüjtést vállalták. A DISZ tehát nemcsak kulturális szervezet. Megállja helyét a munkában is. A balassagyarmati járás DISZ-fiataljainak munkájáról Oman László titkárheLvettes adót számot: ,.A dejtári József Attila tsz fiataljai a 400 munkaegység elérését és 5 kataszteri hold kukorica nótbeporzá- sát vállalták az 1954-es gazdasági évre. A lőrinepuszti fiatalok 30 kh őszivetést fejtrágyáztak. Valent elvtárs, az érsekvadkerti gépállomás dolgozója éves tervét 160 százalékra teljesíti és 5 százalék üzemanyagot takarít meg. Sok helyen előfordul még a járásban, hogy a tanács nem veszi komolyan a DISZ-szervezeiet. Ipolyvecén például a VB-t’f- kár a DISZ-vezetőséget gyerekeknek nézi, javaslatukat lekicsinyli“. — A továbbiakban Oman elvtárs arról beszélt, hogyan javítja meg’ munkáját a járási DISZ-bi- zottság: „A járási tanács mezőgazdasági osztályával 3 á. cs munkatervet dolgoztunk ki. amely szintén ellenőrzi az alapszervezeteket és egy-egv kampánymunka után kié^é- keljük. milyen segítséget ado*t a DISZ. Azonkívül a járási DISZ-bizottság tagjai a köny- nyebb ellenőrzés érdekében felosztják egymás között a te- rü’etet.“ Kácz Ottó, a Zasvvo- pálfalvi Bányagépgvár DISZ- titkára arról számolt be, hogyan segítik az üzemi fiata'ok a mezőgazdaság fejlesztésé:: „A Központi Vezetőség határozatát röpgyűlésen ismerte -- tűk. Az üzem a kisteren.ye: gépállomás patronálását vállalta. Tervünk, hoev patroná.- juk a baglyasaliai Rákost tsz-t is. Fiataljaink legnagyobb része a III. pártkongresszus tiszteletére vállalást tett. Med- gyes Gyula például tervét állandóan 100 százalékon felül teljesíti és minőségi munkát végez. Adorján Ferenc esztergályos 10 százalékkal növj1. teljesítményét és kisebb lett a selejt“. A következő felszólaló Bernáth Rezső elvtárs volt, a megvei pártbizottság mem- gazdasági osztályának vezetője: ..A DISZ mindig segített a pártnak a feladatok végrehajtásában. A mezőgazdaság fejlesztéséből is ki kell venni részét. Fe'adata tehát: az őszi vetések ápolása; a he'yi források feltárásával; mozgósítani a dolgozó parasztokat a tavaszibúza mielőbbi elvetésére. Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy az állam a vetőmag egyhar- madát tudja kölcsön adni, a kétharmadát cserébe kapják a dolgozó parasztok. Körülbelül 140 traktorista hiányzik, hogy gépállomásainkon két műszakot vezethessenek be. A traktorosok toborzásában is a DlSZ-f'ataiok járjanak az élen.“ Barna József, a rétsági honvédség küldötte a határozati javaslat kiegészítését kérte: „Megyénk területén a fegyveres erők bizottságai szélesítsék a kapcsolatot a DISZ-a ap- szervezetekkel. Építsen ’X. ki 15—20 tagú állandó akti ahá- iózatot olyan fiatal tisztekből és harcosokból, akik értenek a mezőgazdasághoz, jó szervezek és ismerik a fiatalok életét, feladatait. Szervezzenek közös sport- és kultúrmeg- mozdulásokat, segítsenek a falusi fiataloknak a facsemeték ültetésében. A gyengébb DlSZ-szervezeteket olyan kultúrműsorral segítsék, ami a falu életével foglalkozik“ — javasolta. Végül Lipták elvtárs összefoglalta a DISZ-szervezetek előtt álló feladatokat: „...az őszi vetések ápolása, a tavaszibúza elvetése, harcba indulni hogy megtörjük a csere terén fennálló ellenállást. Jelszó: fiatalok traktorra! Ezen áll, vagy bukik a tavaszi munka időbeni elvégzése“ — fejezte be az ülést Lipták elvtárs. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya az ország [elszabadulása óta a magyar nép függetlenségének és békés építő munkája eredményeinek megvédése érdekében következetesen támogatott minden olyan törekvést, amely a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, a tartós béke biztosítására irányult. leiért őszinte örömmel üdvözölte a Szovjetuniónak és a többi békeszerető országnak a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezésére irányuló erőfeszítéseit és mindent megtett azirány- ban, hogy erejéhez képest maga is hozzájáruljon a népek és államok közöt i békés együttműködés kibontakozásához. A Magyar Népköztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonít a berlini értekezletnek, amely elősegítette számos nemzetközi kérdés tisztázását, megmutatta, hogy van lehetőség a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés rendezésére és utat nyitott az öt nagyhatalom képviselőinek más államok képviselőivel együtt megtartandó tanácskozásához. A berlini értekezlet során azonban az is világossá vált, hogy az Egyesült Államok és nyomában Anglia és Francia- ország kormányai nem adták fel azt a tervüket, hogy megalakítsák egyes európai államok katonai csoportosulását, az úgynevezett „európai védelmi közösséget”, amelyben a főszerepet Nyugat-Németország fegyveres erőinek szánják. Ez a terv, amelynek egyik fő célja Nyugat- Néinetország felfegyverzése, katonai támaszpont és felvonulási terület gyanánt való fel- használása. elkerülhetetlenül a német niilitaiizmus feltámasztásához vezet és azt célozza, hogy a német imperializmus agresszív erői ismét vezető szerephez jussanak a békeszerető európai országok ellen irányuló újabb agresszív tervek megvalósításában. Az Egyesült Államok uralkodó körei azzal, hogy fokozott nyomást igyekeznek gvako- roini Nyugat-Európa országaira az „európai védelmi közös- ség”-ről szó'ó egyezmény ratifikálása érdekében, a valóságban az európai béke és biztonság megszilárdításának alapvető érdekeivel helyezkednek szembe. A békeszerető magyar nép. amely négyszáz éven keresztül idegen elnyomók megszállása I alatt élt, s amelyre a német | imperializmus egy emberöltő alatt kétízben zúdította rá a háború borzalmait és pusztításéit, Európa más népeivel együtt \ lsszautasítja a német militariz- mus feltámasztását célzó terveket és kísérleteket, mert két világháború tapasztalatai alapján jól tudja, hogy a német mi- litarizmus feltámasztása súlyosan veszélyezteti a magyar nép békés, építő munkájának eredményeit. A német militarizmus feltámasztása elválaszthatatlan Ausztria erőszakos bekebelezésének, az úi Anschluss-nak tervétől, amelynek megvalósulása esetén — mint azt a magyar nép saját tapasztalatából tudja — Magyarország függetlenségét és biztonságát a német militarista agresszorok részéről közvetlen veszély fenyegetné. Az „európai védelmi közösség” terve az európai államok egy csoportjának Európa más országaival való szembeállítását jelenti, s ezzel újabb pusztító háború kirobbantásának veszélyét rejti magában. A béke megőrzésének egyik legfontosabb feltétele Európa népeinek békés célok érdekében való összefogása. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért úgy véli, hogy valamennyi európai népnek, köztük a magyar népnek is, létérdeke egy olyan európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása, amely az összes európai országokat magába foglalja és amelyben egyetlen állam sem foglal el uralkodó helyzetet. Ilyen európai biztonsági rendszer keretében lehetővé válik, hogy a részvevő államok szu- verénitását és védelmét minden lehetséges támadással szemben az európai országok kollektiven és hathatósan biztosítsák. A berlini értekezleten a Szovjetunió küldöttsége javaslatot tett „összeurópai kollektív biztonsági szerződés” megkötésére. Ennek a szerződésnek célja, hogy valamennyi európai állam közös erőfeszítéssel biztosítsa az európai népek békéjét és biztonságát, megakadályozzon minden agressziót bármely európai állam ellen és elősegítse a nemzetközi együttműködés fokozását. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a berlini értekezI létén előterjesztett szovjet javaslat valóban biztosítja a kollektív biztonság európai rendszerének létrejöttét azt, hogy az európai államok együttműködjenek az európai béke megbontására irányuló kísérletek megakádályozá- sában, a béke megbontása esetén pedig megtegyék a szükséges intézkedéseket az agresszor visszaverésére. A Magyar Népköztársaság kormánya, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindeddig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek és ezért csatlakozik a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatához, amely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél, aktívan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli hogy a Szovjetunió javaslata reális biztosítékot teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérlettel szemben Európában, ami a magyar népnek létérdeke. A javaslat teljes összhangban van az ENSZ alapokmányának céljaival és megfelel az európai népek, köztük a magyar nép legőszintébb vágyának, a világbéke megszilárdulására irányuló törekvéseknek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió javaslata alapján lehetőség van az összes európai országoknak a kollektív európai biztonság rendszerébe való bevonására. Tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonságról szóló szerződés létrehozása nagymértékben elősegítené a széleskörű nemzetközi együttműködést, a tartós béke biztosításának ezt a legfontosabb alapfeltételét, a Magyar Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben és kész a többi európai állammal közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőbbi létrehozása érdekében. (MTI) Az eliavi termelési értekezletek jelentősége A januári és februári ter- melési értekezletek a kongresszusi munkaversenyre mozgósították a dolgozóinkat. A verseny február l-én indult el. A dolgozók attól a naptól kezdve harcos lendülettel szálltak sikra a tervek túlteljesítéséért, számtalan termelést gátló akadályokat küzdöttek le. Több helyen intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyben meghatározták a párt, DISZ, szakszervezet és a vállalatvezetőség feladatait. Ennek ellenére megyénk ipari üzemeinek döntő része súlyosan elmaradt a terv teljesítésében. Igen nagy a lemaradás a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Tűzhelygyárban, ezenkívül a Kányási, Zagyvái és a Nagybátonyi Szénbányák vállalatoknál. A januári és februári lemaradást, előidézte a rossz időjárás, amely a szállítást akadályozta és így több üzem anyaghiánnyal küzdött. A tervszerű munkát gátolta még a gyakori áramkorlátozás. Ezeket a nehézségeket fokozta még az is, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok és a műszaki vezetők egyrésze a kollektív szerződés megkötésével foglalkoztak és a többi soron- lévő feladatokkal nem kapcsolták össze. Pártszervezeteink is számos helyen elfordultak a termelés feladataitól, nem álltak a tervért vívott harc élére. De nem utolsó sorban a minisztertanács és a SZOT munkaverseny rendszeréről és szervezéséről szóló határozatának helytelenül való alkalmazása. Több üzemben pedig figyelmen kívül hagyták és ez akadályozta a verseny kiszélesítését, egyben a tervek teljesítését. Minden erőnkkel harcolnunk kell, hogy a lemaradásokat megszüntessük és minden üzemünk havi és napi tervét rendszeresen teljesítse. Ehhez minden feltétel megvan, megyénk ipari üzemeiben, amelyet igazolnak az utóbbi idők eredményei. Megszűntek a szállítási nehézsé- g szervezetté vált az energiagazdálkodás, a versenylendület pedig egyre jobban emelkedik. Dolgozóink versenylendületében nagy visszhangot keltett pártunk Központi Vezetőségének határozata, amely kongresszusi zászlót ajánlott fel a versenyben legjobb eredményt elérő üzemeknek, valamint a minisztertanács és a SZOT határozata a szocialista munkaverseny rendszeréről és szervezéséről. A most következő napok v különösen jelentősek. Már csak néhány nap van hátra az első negyedév végéig. A hátralévő időkben sokat javíthatunk negyedévi eredményeinken. Néhány nap múlva kezdődnek az áprilisi feladatok megvitatása. Ezeken a termelési értekezleteken érvényt k„ll szerezni a minisztertanács és a SZOT határozatának, amely a termelési értekezleteknek döntő jelentőséget tulajdonít, az üzem egyik legfontosabb értekezleteként határozta meg a termelési értekezletet. Sok kijavítani való van megyénkben is a termelési értekezletek színvonala terén. Az eddiginél sokkal többet kell foglalkozni a termelési értekezleten az üzemi kollektív szerződés egy-egy pontjának teljesítésével. A minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége az alábbiakban határozza meg az állami és szak- szervezeti szervek feladatait a termelési (tervismertető) értekezletek szervezésében, előkészítésében és megtartásában Havonta egyszer 25-e és a következő hónap 5-e között műhelyenként termelési értekezletet kell tartani, ahol ismertetik a következő negyedév, illetve havi tervfeladatokat, a verseny fő célkitűzéseit, a terv és a vállalás teljesítésében elért eredményeket. Az értekezleten terjesszük elő az élenjáró dolgozók kitüntetésére vonatkozó javaslatokat és itt ítélik oda, vagy megvonják a sztahanovista címet. Az értekezleteket megelőzve, minden esetben műszaki konferenciát kell tartani, ezenkívül az igazgató és az üzembizottság, szükség esetén hónap közben is összehívhat értekezletet, kis termelési egységenként. A határozat a továbbiakban megszabja az igazgató feladatait és felelőssé teszi jegyzőkönyvek elkészíttetéséért, valamint a szakszervezeti funkcionáriusok feladatait is megjelöli. » következő termelési értekezlet jelentőségét növeli az is, hogy alig egy hónap választ el bennünket pártunk, de egész dolgozó népünk nagy eseményétől, a kongresszustól, amely minden magyar dolgozót arra kötelez, hogy valamennyien eleget tegyünk hazafias kötelességünknek. Paál Lajos a szakszervezetek nógrádmegyei tanács* termelési felelőse
