Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-03 / 17. szám

fttlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK X. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 MÁRCIUS S. Halhatatlan neve örökké él Egy ér telt el azóta, hogy Joszif Visszárioriovics Sztálin szíve megszűnt dobogni. Sztálin élete elválaszthatatlanul egybe­forrt a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetével. Ez a párt, amelyet a lángeszű Lenin alapított, hősi harcok, nehéz meg­próbáltatások és világtörténelmi jelentőségű győzelmek közepette tette meg féíévszázados útját Lenin, valamint tanítványa és ügyé­nek továbbfolytatöja, a nagy Sztálin és harcostársai vezetésével. Lenin, a kommunista párt és a szovjet áíiam megteremtője, tudományosan megalapozott programme! dolgozott ki, hogy a gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró, hatalmas szocia­lista nagyhatalommá fejlessze. Kidolgozták az ország villamosí­tásának nagyszerű, jövőbe mutató tervét. Ez azon a tételen ala­pult, hogy a szocializmust csakis a nehézipar alapján lehet fel­építeni és így lehetővé tenni az egész népgazdaság, ezen belül a mezőgazdaság szocialista átalakulását is. A villamossági terv je­lentőségéről Lenin azt mondotta: „A kommunizmus egyenlő a fzovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása.’’ Sztálin rá­mutatott, hogy ez nem egyes villanyerőmű'vek elszigetelt építését jelenti, hanem az ország gazdaságának s benne a mezőgazdaság­nak fokozatos átállítását, új technikai alapra, a korszerű nagy­üzemi termelés technikai alapjára, amely így, vagy amúgy köz­vetlenül, vagy közvetve kapcsolatban van a villamosság ügyével. A szovjet nép Lenin halála után a kommunista párt központi bizottságának vezetésével, amelynek élén Lenin ügyének tovább- folytatója, Sztálin és harcostársai állottak, végezte el a szocializ­mus anyagi termelési bázisa megteremtésének óriási munkáját. A párt vezette szovjet dolgozók elsőnek iörtek utat a szocia­lizmus felé. Ezzel egyúttal az egész emberiség számára megmu­tatták, hogy' ez az út vezet a szabad és boldog élet felé. Amikor már befejezéséhez közeledett a lerombolt népgazdaság helyreál­lításának hősi munkája, teljes nagyságában felvetődött a kérdés, mik a jövő távlatai, milyen legyen a Szovjetunió fejlődésének útja. A párt és a nép ádáz ellenségei, a trockisták, buharinisták, burzsoá nacionalisták a pártot és az országot a lenini útról a proletárforradalom vívmányai felszámolásának útjára, a kapi­talizmus visszaállításának útjára akarták téríteni. A kommunista párt a központi bizottság vezetésével, Sztálinnal az élen szét­zúzta az árulókat és a kapitulánsokat. megvédte a leninizmust és határozott irányt vett a szocializmus építésére. A párt a nép ér­dekéiből, abból a lenini tételből indult* ki, hogy a szovjeíország- ban minden megvan, ami a szocialista társadalom felépítéséhez szükséges. A szovjet néo a háború előtti ötéves tervek éveiben sikerrel végrehajtotta az ország szocialista iparosításának és a mező­gazdaság kollektivizálásának a párt által kidolgozott tervét. E terv valóraváltása a szocializmus győzelmét, a kizsákmányoló •sztályok felszámolását, a munkanélküliség megszüntetését, a «soviet dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának gyökeres megjavítását jelentette A Szovjetunió hatalmas ugrást tett előre, elmaradt agrárországbói hatalmas szocialista ipari és kolhoz nagyhatalommá vált. A kommunista párt a tenini-sztálirn nemzetiségi politika szellemében Oroszország népeit felszabadította a sokévszázados társadalmi és nemzeti elnyomás alól: lehetővé tette és támogatta a szovjet népek nemzeti újjászületését, végetvetett a hajdan el­nyomott népek gazdasági és kulturális elmaradottságának, egy­séges testvéri családba forrasztotta őket, létrehozta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, e hatalmas, soknemzeti­ségű államot. 1941-ben komoly veszély fenyegette a szovjetországot. Be­nyomultak földjére a német fasiszta hordák. A kommunista párt harcba szólította a népet. Az Állami Védelmi Bizottság, élén Sztálin, a zseniális stratéga és hadvezér állt. A Szovjet Hadsereg nemcsak a Szovjetunió időlegesen megszállt terü­leteit szabadította fel, de felszabadította sok állam népeit is a hitleristák igája alól. Hazánk szabadságának, nénünk minden eredményének forrása a Szovjetunió felszabadító harca. Mint Rákosi elvtárs mondotta: „...népi demokráciánk létrejöttének döntő előfeltétele, kiindulópontja a Szovjetunió hősi harca és győ­zelme', enélkül nem valósulhatott volna meg. Ez a tudat ma már a magyar dolgozó nép közkincse és soha el nem múló hálájának forrósa.” Lenin halála után 30 éven át vezette rendíthetetlenül harcos­társaival együtt a kommunista pártot és az egész szovjet népet a lenini úton a kommunizmus felé Sztálin. Sztálin tökéletesen birtokában volt a dialektikus materializ­mus módszerének. Általánosította a szocializmus építésének e Szovjetunióban felhalmozott gazdag tapasztalatait és korunk nem­zetközi felszabadító mozgalmának tapasztalatait. Az új törté­nelmi Viszonyokra alkalmazva továbbfejlesztette a marxi-lenini tanítást és egész sor kérdésben új tételekkel gazdagította a forra­dalmi elméletet. A kommunista párt mindig a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét tartotta a szovjet állam fő erejének és ^tá­maszának^ a szocialista társadalom felépítése hatalmas eszközé­nek. Ezt a szövetséget a Szovjetunióban a szocializmus győzelme koronázta, s ez igazolta annak a lenini tanításnak helyességet, amely a gyakorlat alapján Sztálin műveiben, a párt, a központi bizottság és a szovjet kormány határozataiban fejlődött tovább és gazdagodott. A kommunizmus építése a munkásosztály és a parasztság szövetségének további szilárdítása nélkül elképzelhetetlen. A XIX. pártkongresszusnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülés­szakának és az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülé­sének határozataiban kifejezésre jutott e szövetség további szilár­dításának nagyszerű programmja. a -szocialista^ mezőgazdaság fejlesztésének és a dolgozók anyagi jóléte növelesenek minden­oldalú programmja. .... A kommunista párt és a szovjet kormány most harcot indí­tott a mezőgazdaság további gyors fellendítéséért, a könnyű- és élelmiszeripar fokozott ütemű fejlesztéséért, hogy a legközelebbi kéí-három évben bőségesen kielégítse a szovjet lakosság növekvő igényeit A szovjet.állam legfőbb feladata: gondoskodás a nép jó­létéről Lenin már 1902-ben a párt programmtervezeteben a szo­cialista forradalom fő céljaként azt a feladatot tűzte ki, hogy biz­tosítani kel! a szocialista társadalom minden t.agjanak a teljes jólétét és szabad mindenoldalú fejlődését. A nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek niaximahs kielegr tése a szovjet társadalom fejlődésének alaptörvénye. A kommunista párt Marx. Engels. Lenin. Sztálin tanftasat tántoríthatatlanul követve, biztosan vezeti a Szovjetuniót ui gyo; zelmek felé a kommunizmusért vívott harcban. A múlt esztendő megmutatta, hogy a szovjet emberek egyemberkent tömörülnek a párt központi bizottsága, Lenin és Sztálin harcostársainak es tanítványainak tekintélyes és bölcs vezető kollektívája koré. Vasárnap avatták fel a Sztálin Vasmű 1 -es számú nagyolvasztóját 1954 február 28-án, vasárnap délelőtt M órakor a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében avatták Pel a Sztálin Vasmű I-es számú nagyolvasztóját. Az ünnepségen Zsoftnyets Mihály elvfárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, kohó- és gépipari minisz­ter mondott avató beszédet. Az l-ee számú nagyolvasztó felavatása alkalmával az építés­ben és szerelésben kitűnt 200 kiváló dolgozót részesítettek kormány kitüntetésben. MEGYENKÉLETÉBŐL PÁROS VERSENY Vas Jancsi Károly 4 Mi. dol­gozó paraszt a fcisterenyei be­gyűjtési állandó bizottság el- nöife a pártkongresszus tiszte­letére párosversenyre hívta ki Kóshutás László 10 kh. dolgozó parasztot a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnökét. Vas Jancsi Károly Vállalta, hogy március 31-re, negyedévi tojás_ és baromfibeadási kötelezettsé­gének eleget tesz. Április !8-ra pedig teljesíti egészévi vágó­marha- és seriésbeadását. Kóshutás László a félévi ba­romfi- és tojásbeadási kötele, zettségét március 1-re teljesíti. Vállalta, hogy a mezőgazdasági munkát 10 nappal a határidő ■előtt befejezi. A portáján lévő trágyát kihordja a szántóföld szélére. Vas Jancsi Károly már eleget tett ezévi vágómarha- és ser­iésbea d á s 1 ‘köt él e zétts égének. Valamennyi trágya már : leint van a földjén. Kóshutás László sem maradt el a versenyben. Negyedévi ba­romfi. és tojásbeadási kötele­zettségének már eleget, tett. Portájáról a trágyát már kihord- ta a szántóföldre. A jó termés. érdekében tavasszal fejírágyáz- za az őszi vetéseket. Varga Albert versenyfelelős. a tavaszt A szécsényi gépállomás a gépjavítás kezdetén lemaradt a tervével. Rossz volt a munka- szervezés, anyaghiánnyal küz­döttek és a meleg műhelyek is csak január elejére készültek el. Január 10-én csak egy traktor volt kijavítva. A gépállomás dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy feb­ruár 20-ig kijavítják a tavaszi mezőgazdasági munkához szük­séges gépeket. Segítették elha* tározásukat a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói és vezetői is. Az Acélárugyárból hat dolgozó jött a szécsényi gépállomásra. A közös eredmény az, hogy a gépállomás már teljesen felké­szülve várja a tavaszi munka beindulását. Lőkős András igazgató. A verseny élenjárója Molnár István elvtárs, a Sal­gótarjáni ' Vasöntöde és Tűz­helygyár egyik kiváló sztahano­vista fémcsiszolója Hajas elv­társ csoportjában dolgozik. Pár­tunk III. kongresszusára ők is felajánlást tették. Vállalták, hogy naponta 204 darab tűzhely alkatrészeinek ‘csiszolását vég­zik el. Az eddigi értékelések alapján a csoport vállalását 108—110 százalékban fogja tel­jesíteni. Molnár elvtárs. mint a csoport legjobb dolgozója, napi normáját mindig 200 százalé­kon felül teljesíti, van úgy-, hogy eléri a 350—380 százalékos napi teljesítményt is. Fegyelmezett és fő munká­jával példaképül áll dol­gozótársai előtt. Felhasználja minden tudását és munkaképes­ségét, hogy a csoport vállalását tál is teljesítse Előre a tawpssffisí msenyzászló eléréséért! Nógrád megye dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták az MDP Központi Vezetőségének közleményét, melyben kon­gresszusi zászlót ajánlott fel a kongresszusi verseny győz­teseinek. A közlemény megje­lenése óta úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban még fokozottabb mértékben bonta­kozik ki a felajánlás, a kon­gresszusi versenyvállalás. Je­lenleg a megye területén több mint 30 ezerre tehető azok­nak a dolgozóknak a száma, akik különböző munkaterüle­ten harcolnak a szocialista kötelezettség vállalásaik tel­jesítéséért. A megyei pártbizottság, to­vábbi lelkes vállalások és fel­ajánlások tételére szólítja fel a bányák, gyárak, szocialista szektorok dolgozóit és közsé­gek dolgozó parasztjait. Se­gítsék élő a kongresszusi munkaverseny még szélesebb kibontakozását, a felajánlá­sok maradéktalan teljesítését, hogy a KV kongresszusi ver­seny-zászlaját jó munkájukkal elnyerjék. A KV zászlajáért folyó ver­seny még szélesebbkörű ki­bontakoztatása érdekében 5 megyei kongresszusi verseny­zászlót ajánl fel a MB azok­nak a bányáknak, gyáraknak, építőipari üzemek, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorainak és községeknek, amelyek példát mutatnak a kongresszusi versenyzászíó elnyeréséért folytatott harc­ban. A MB versenyzászlaját az a vállalat, vagy üzem nyeri el, bányászatban, gyáripar­ban, amely a legtöbb dolgo­zót vonja be a kongresszusi versenybe, ahol a legtöbben teljesítik vállalásaikat, ahol a legtöbb és legjobb minőségű terméket adják terven felül. A mezőgazdaságban: az a gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet, vagy köz­ség nyeri el, amely a tavaszi mezőgazdasági munkáját idő­ben, jóminőségben végzi el, és a begyűjtési adófizetési ter­vek teljesítésében, a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában élenjár. Nógrád niegye dolgozói számtalan esetben bebizonyí­tották hűségüket pártunk iránt. Nem volt még olyan kezdeményezés pártunk részé­ről, amelynek a megvalósítá­sáért vívott harcban megyénk dolgozói ki ne vették volna részüket. Ott voltak 19Í 9-ben, amikor védeni kellett a dicső Tanácsköz társaságot^ Ott vol­tak á Horthy-fásizmus idején, amikor életük kockáztatásá­val, sztrájkőarcokkal megmu­tatták összeforrotságukat, a párt iránti hűségüket. Ott vol­tak az újjáépítésben, a dicső széncsatákban, amelyekkel ki­vívták az egész ország meg­becsülését. És itt vannak ma is, amikor nagy ügyünk akor- mánvprogratnm megvalósí­tásáért vívott harcban egy­mással versenyezve érik el nagyszerű eredményeiket. A MB felhívja a megye minden dolgozóját, hogy vi­gyék győzelemre a kongresz1- szusi munkaversenyt és ezzel segítsék elő nagy nemzeti fel­adataink végrehajtását. Előre a Központi Vezetőség versenyzászlajának elnyeré­séért! Salgótarján, 1954. márc. 1. A Magyar Dolgozók Pártja nógrádinegyei bizottsága A Ili. pártkongresszus tiszteletére már 2200 ekefejet gyártott tervén felül a Salgótarján i Acélárugyár DISZ-brigádja A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjének és Gazdasági Szerszámgyárának DISZ fiatal­jai .elhatározták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére I. ■negyedéves tervükön felül 3200 ekefejet gyártanak le á mező- gazdaság megsegítésére, a Köz­ponti Vezetőség és a miniszter­tanács mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat elősegíté­sére, A gyár DISZ-fiataljainak e vállalása azért is szép, mert á‘z acélárugyár már hosszú éve« óta nem gyártott, ekefejet, nem •volt formászekrény. begyakor­lott dolgozó s nem egy kezdeti . .nehézséget kellett leküzdeniük az ifjúmunkásoknak, hogy ígére­tüknek eleget tehessenek. A mezőgazdaság megsegíté­sére a DISZ-fiatalok új brigá­dot szerveztek, s felvették az „Előre a mezőgazdaság fejlesz­téséért” brigád nevet. Tagjai 18—20 éves ifjúmun-káso«, .DISZ-tagok, akik alig egy-két léve íjiég ipari tanulók voltak. ,‘s ffía már. nagyszerű, termelési eredményekről adhatna« szá­néit.. Princ Pü, Groczi Lajos, Környei Pál, Babjak András, Szabó Géza az „Előre a mező­gazdaság. fejlesztéséért” D1SZ- brjgád tagjai rendszeresen 16—, 18 ekefejet gyártanak le, mű­szakonként. terven felül. Ezek­nek az eredményednek az eléré­sében nagy segítséget nyújta­nak Bódi János, Oravecz Ist­ván, Van-kó Mihály kikészít ők is. akik gyors és selejtmentes munkájukkal segítik, hogy az ekefe j ön tóén yek fo! yam a tosa n kerüljenek a gazdasági szer­számgyárba további megmun­kálásra. Az „Előre a mezőgazdaság fejlesztéséért1’ DÍSZ-brigád és a kikészítők jó munkája ered­ményeként március 1-ig a 3200 ekefej vállalásából már 2200-1 el iis készített, s a brigád-tagok most megfogadták, hogy már­cius 31-ig, az első negyedév vé­géig még további 1800-at gyár­tana« te. Ezzel eredeti vállalá­sukat módosítják, s összesen 4000 -ekéi etjét készítenek tervü­kön felül a mezőgazdaság meg­segítéséi«. KHaSs harc Az őszi iwíníkák befejez«« titán nehezen induSí meg a gép* javítás a nroiiorai gépállomá­son. Későn jöttek be a gépeli és az anyagbeszerzésben is hiányosság ‘ mu{átkozott. A já felvilágosító munka «rechne» nye«éppen á gépállomás «folgte zói a III. pártkongresszus fisz* teleiére nagyszerű felajánlási tették. Kosik Ferenc párttag brigádjával vállalta, hogy feb­ruár 15-ig1 2 drb főjavítást, 4 folyójavítást és egy karbantar­tást végez el. Á brigád határidő előtt teljesítette vállalását. Tér* ven felül még 1 ,gépel javítanak ki. De a pártonkívüli dolgozók is jól dolgoztak. Fazekas Gyula brigádja a vállalt 2 drb főjaví­tás* 6 folyójavítást befejezte ha* táridő előtt. Hajdú József bri* gátija- 25 drb ekét javítóit meg, Oravecz. Miirály pedig 19 drb tárcsa kijavításit vállalta brfe gátijával. Vállalásukat teljesí­tetté«. Ezek az eredmények arra ser* kéntik a1 gépállomás dolgozóit, hogy a tavaszi munkában is az első legyenek megyénkben. Kosik János BEGYŰJTÉSRŐL Málraszele község lemaradt a ij an u ár h avj begyüj tési terv* teljesítéssel. Tojásbeadási tervét 10, baromfibeadási tervét ugyan 100, de tejbeadási tervét csak 60 százalékra teljesítette a köz­ség. Hiba, hogy a községi tanács begyűjtési adminisztrátora feb­ruár 16-án még nem értékelte ki a január havi tervteljesítést, bár az állatbeadási kötelezett* ség lebontását már elkészítette. Nem foglalkoztak megfelelően a termel őkice! és nem mozgósítót* ták a fömegszervezetekei séiri a begyűjtés sikeréért. Február 15-én volt ugyan gazdagyűlés, de itt, nem értékelték a begyüj* tési tervteljesítést. Helyes lenne, ha e tanács* elnök elvtárs a begyűjtési ad­minisztrátort havonta beszámol*- tainá a begyűjtés állásáról, hogy ennek megfelelően tegyék meg az intézkedéseket, az olya* nők ellen, mint Tarják Miklós* né és Kazinczy Kató József, akik állatbeadási !apju«at azért nem írták, alá, mert az elmúlt évi. hátralékot áthozták az 1954. evre. Varga Albert versenyfelelős A munkásosztály segített A berceli gépállomás dolgom zói a gépjavítás folyamán nagy segítséget kaptak az ipari dol­gozóktól. A Duna-cipőgyár 5 tagú brigádja 2 drb. G-35-ös erőgép generálj avítását végezte el. Vállalták, hogy március 6‘»ig még 3 álló traktort és X kéve­kötő-aratógépet kijavítanak. Csabai István kétszeres szta- hanovista hegesztő, az Acél­árugyár dolgozója komoly se­gítséget adott a gépállomásnak« Homolya Ferencnek átadta a hegesztés legkorszerűhb mód­szerét és ma már a berceli gép­állomáson is így folyik a mun­ka« jj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom