Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-06 / 10. szám
1954 február 6. SZABAD AŐGRAD 3 Megyénkben befejezéshez közeledik a téli gépjavítás Január első napjaiban Hógrád megyében úgy láiszott, nem tudjuk teljesíteni a gépjavítást feladatainkat. Mindössze 10 százalékos eredményt tudtunk elérni a gépek javításánál. A gépállomásokon borús volt a hangulat. Es egyesek azt jósolták, hagy Nógrád megyében_ komoly hibák lesznek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásánál. A súlyos lemaradásnak a fő oka azvo.t, hogy a gépállomásokon meglazult a munkafegyelem, nem vo.t meg a munka helyes szervezése, és a tervszerű irányítás helyett nagyfokú kapkodás uralkodott. Január hónap végén és február elején azonban a grafikon magasra szökött. Jelenleg a gépek javításánál lassan a 100 százalék felé járnak. Az eredmény tehát azt mutatja, hogy a gépállomásokon alapvető változás következett be Mi ennek az oka? Az ipari üzemek dolgozóinak segítése A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után ipari üzemeinkben megmozdultak a munkások. Sorra jelentkeztek az üzemek dolgozói, műszaki vezetői, hogy munkájuk elvégzése mellett segítséget adnak egyes gépállomásoknak, a téli gépjavítások elvégzéséhez. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói, a Zagy- vapá! falvi Bányagépgyár és különböző vállalatoktól elindullak a munkások élen a műszaki vezetőkkel, hogy munkájuk mellett részt vegyenek a gépjavításoknál! is, és az eredmény nem maradt el. Az üzemi dolgozók példájára megszilárdult a fegyelem a gépállomásokon, a traktoros brigádok egymásután értek e! jobbnál-jobb eredményeket gépeik kijavításánál. Élre tört a karancskeszi gépállomás A gépállomások között kifejlődött versenyben újabb és újabb eredmények születnek. A karancskeszi gépállomás február 1-ig gépjavítási tervét 80.4 százalékra teljesítette. Ezzel az eredménnyel jelenleg az első helyre küzdötte fel magát. Az eredmény azonban nem magától jött. Elsősorban nagy- jelentőségű volt az a segítség, amit ennek a gépállomásnak az acélárugyár dolgozói adtak. De a gépállomás üzemi és műszaki vezetősége sem tétlenkedett. A gép javítási tervet lebontotta brigádokig. Már napokkal előbb biztosította és ismertette a gépjavítási feladatokat a brigádokkal. Ilyenformán a brigádok már előre fel tudtak készülni,, ami nagyban segítette a munkát. A brigádok ilyen irányú támogatása mellett feltűntek az új tehetségek, mint Varga László és brigádja, akik a munkagépek javítását végzik. Ez a brigád ma példamutatóan élenjár a gépjavítással és viszi magával az egész gépállomást. Persze ezen a gépállomáson is van még javítanivaló, mert nem minden brigád tudott ilyen e edményt elemi. Godos Tibor cséplőgépjavító-briigiádja ezideig a tervét csak 65 százalékra teljesítette. Ez rontja a gépállomás eredményét. Itt a műszaki vezetőségre további feladatok, gondos tervezé-ek Várnak. Elsősorban ott, hpgy Gordos Tibor cséplő gép javító-bri gádlja részére biztosítson minden szükséges anyagot, a zavartalan munkához. Nem tétlenkednek a mohorai gépállomáson sem A mohorai gépállomáson is lázas ütemben folyik a munka, aminek eredményeképpen szorosan felzárkóznak a karancs- h zi eredmények mögé. Az elért eredmények legfőképpen traktoristák áldozatkész munkád jának köszönhető. A 8 órai munkaidő után a traktoristák nem térnek pihenőre, hanem tovább folytatják a gépjavítást. Munkaidőn túl sok esetben este 10, 11 áráig is dolgoznak. Ezen a gépállomáson a legjobb eredménnyel Hajdú József eke- jav íiób rigód ja dolgozik. Eddigi tervét, már 119 százalékra tel. jesiteite. Hagy a lelkesedés a gépállomáson. A dolgozókat fűti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló nagyszerű határozat, amiben látják egész népünk boldog jövőjének kialakítását. Van ezen a gépállomáson is olyan brigád, mini Gáspár István cséplőgép javító-brigád ja, amely elmaradt a tervek teljesítésével. De vájjon kap-e Gáspár István megfelelő segítséget? Bércéi harmadik helyen a gépjavításban A gépállomáson legjobb eredménnyel Kertész László tárcsa- javító- brigádja dolgozik. Tervét már 93 százalékra teljesítette. Nagyon komoly hibát mutat Mender László erőgépjawító- brigádjának lemaradása. A legfontosabb gépjavítással maradtak el. Eredmény mindössze 50 százalék. Ez a lemaradás figyelmeztesse a megyei gépálío- mási igazgatóságot is, hogy az erőgépek javítása a gépállomás legfontosabb feladata. Ahol nagyon súlyos hibák vannak A gépek javításának eredményeire. mint fekete folt nehezedik rá az érsekvadikerti és a kisterenyei gépállomások mun kája. Mindkét gépállomás mesz- sze elmaradt a javítással. Különböző okokra hivatkoznak'. Érsek vadlkerten például arr?, hogy a gépek későn álltak le a termelői munkából. Azonban elfogadhatók-e az ilyen és ehhez hasonló kibúvók? Természetesen nem. Ezzel egy lépéssel sem megy előre a gépjavítás. Ez pedig súlyos hibát- hoz maga után, a tavaszi munkáknál, kü lönösen Ersekvadkert környékén, ahol a gépállomás munkájára dolgozó parasztjaink nagy igényt tartanak. Tehát a gépállomás vezetőinek a gépjavítás szervezetbégét kell leginkább megvizsgálni. Nem „objektív" okokra hivatkozni. Kisterenyei gépállomás lemaradása, még az érsekvadker- tiekétől is súlyosabb. Kétségtelen nagy szakemberhiány van ezen a gépállomáson. De meg kell találni a kivezető utat. Gépállomásaink ma már nincsenek magukra hagyva. Az iparj üzemeink dolgozói szívesen segítenek, és ez a segítség most Kis- tererryének naigyon kell. Az ipari dolgozók meg is adják a segítséget. azonban a gépállomás vezetői ne várjanak csupán erre mert van mit tenni aTsajáfr portájukon is a tervek felbontásánál, a versenymozgalom kiszélesítésénél stb.... Reméljük a legközelebb Ersekvadkert és Kisterenye munkájának meg javulás áról számolhatunk be. xx)oooooooooooooooocxxx>ooooooooooooooooooooooc300ooooococxxioooooooooocx300ooocxpoqo(>>>xxxaxioooc>coooc OOQOOOOOOOOOOOOOOO Ha az agitáció és a példamutatás együttjár... Havas fehér mezők mei_ lett halad a vonat, kisebb-na- gyobb házakat, falvakat hagyva maga mögött. Litke a következő állomás, ahol január 31-én befejezték a begyűjtési tervfelbontást. A tanácsháza nagy kőépülete előtt úgylátszik sosem akar megszűnni a jövés-menés. Egymásnak adják a kilincset az emberek. Kinn a fagyos szél havat kavar, benn a hatalmas fehér cserépkályha kellemes meleget áraszt! A kintről jövők először megmelegszenek, aztán kezdenek beszélni. Az új begyűjtési rendeletet csaknem valamennyien olvasták. Ha meg nem, hallottak beszélni róla. Ez foglalkoztatja most leginkább a falu népét. Ezért van az a nagy nyüzsgés ty tanácsházán is. Egyenként jönnek a gazdák, hogy megbeszéljék, ki mikorra tudja vállalni beadási kötelezettségének teljesítését, mert ez már így megy. „.;. Társulunk — szögezi le éppen az asztalnál egy fiatal- asszony. Kálmán Lajos bácsinál már nem megy ilyen köny- nyen. Az „öreg“ még bizonytalankodik. Egy magas, eléggé fiatalos gazda lép hozzá. Beszélgetni kezdenek, hogy mit mond neki, azt nem lehet tudni, de lehet látni, hogy Lajos bácsi makacssága lassan, lassan fölenged. így megy ez Lit- kén, a tervfelbontás egész ideje alatt. Imre Lászlónak nemcsak az öreg Kálmán Lajost kell a begyűjtés jelentőségéről felvilágosítani. Az egyik este Imre László az egyik fiatal gazdát: Szabó Bélát is felkereste. Ilyenkor télen több idő jut a beszélgetésre a gazdaembernek is. A fiatal gazda is szívesen fogadta Imrét. Amúgy is olyan hosszú télen az este. Ketten könnyebben, de tanulságosabban is el- töltik. Sok mindenről beszélgetnek, ahogy már ez a parasztembereknél szokás. Végül is az új begyűjtési rendeletnél kötnek ki. Mert így van ez már akkor is, ha két-három ember találkozik az utcán. A tereferének mindig ez a vége. így történt most is. Először arról beszélgettek, hogy milyen jól tudja kormányunk, hogy mi kell a magyar parasztnak. Mert nem vitás, a rendelet minden gazdát megörvendeztetett. — Nagyon jól jött ez nekünk. De nem hiszem, hogy lesz ebből valami — huzako- dik elő Szabó Béla. Imre Lászlót nem találta felkészületlenül a kérdés. Sok emberrel beszélt már erről a faluban. Találkozott olyanokkal is, kiknek öröme mögött némi kételkedés is volt. Ezek közé tartozott Szabó Béla is. Imre László aztán lassan, türelmesen elmagyarázta, hogy nincs oka kételkedésre. Kormányunk még nem csapta be sjjé- pét, s beszélt még Imre László- tovább, hogy késő este lett, mire hazaért. Szabó lelkében nyomot hagyott az esti beszélgetés. Kételkedése azonban még nem oszlott el. De ekkor közbejött valami. Szabó Bélát a tanácsházára hivatták, hogy megbeszéljék vele, hogyan akarja* teljesíteni beadási kötelezettségét. — Sertés 26 kg. Szabó Béla azt hitte, rosszul hall. Az 1953-as félévi beadása 20 kg volt. — Tojás és baromfi 5—5 kg. Az elmúlt évben ez is 8,75 kg volt. — Vágómarha 45 kilogramm, de ebbe már a tej helyetti húsbeadási kötelezettség is beleszámit, mivel nem tehéntartó gazda. Az elmúlt esztendőben félévre 24 kilogramm vágómarhát kellett beadnia, a tej helyett meg póttakarmányt. Tehát mégis igaza volt Imrének. Szabó Béla még januárban ele jet tett vágómarhabeadási k ötelezettségének. Márton László katus 10 kh-s dolgozó paraszt cukorrépára és káposztára szerződött. 400 négyszögölre 4 húskilogramm mérséklést kapott. így az ösz- szes húsbeadása 161 kilogramm. A tanácsházán úgy döntött, nogy 72 kilogramm hízottsertést, 14 kilogramm tojást és baromfit vállalt, a szabadválasztású húsbeadását pedig, a 92 kilogrammot, vágómarhával teljesíti. A sertésbeadását a XI., a vágómarhát pedig a XII. hónapra vállalta. A sertésnél idős Dudás Jánossal, a vágómarhánál pedig Szabó János jóska és Szabó János jancsival társult. Az ő kívánsága szerint ütemezték be az 570 liter tejet is. Januárban 65, februárban 50, márciusban 40, áprilisban 35, májusban 30, szeptemberben 80, október, november és decemberben pedig 90—90 liter tejet ad be. A tojást negyedévenként gyűjtik. Az elsőben 5, a másodikban 4, a harmadikban három, és a negyedik negyedévben 4 kilogramm tojás beadását vállalta Márton László. A 8 kiló soványbaromfit az első három negyedévben adja be, a hat kilogramm kövérbaromfi pedig a negyedik negyedévre marad. ^^Úlott az idő. Mint a hó, ha egymásra száll, úgy magasodtak a napok, melyek mind jobb és szebb eredményeket hoztak. Ambrus István éva 11 kh-s dolgozó paraszt 9.80 kilogramm baromfi helyett 22 kg-t adott be. De beszolgáltatott már 6 kg tojást és 52 liter tejet. Imre László sem akart szégyenben maradni. 111 kilogramm vágómarhabeadási kötelezettségét már teljesítette, ezenkívül 4 kilogramm tojást, és 5 kg baromfit is beadott már. Imre László azt tartja: — Nekünk begyűjtési állan- dóbizottsági tagoknak nemcsak szóval kell serkenteni a begyűjtést. Elől kell járnunk a beadás teljesítésében, mert ha az agitáció és a példamutatás párosul, akkor nem marad el az eredmény! DICSÉRŐ OKLEVELEK- PÉNZJUTALMAK A Nógrádimegyei Magtermel- tető Vállalat az 1954. évi tavaszi növények szerződteíési tervét határidőre — december 31-re — 130.9 százailéikra teljesítette. Az előirányzott 3.520 kát. holddail szemben a vállalat 4.607 kait. holdat szerződtetett le. Az országban a Nógrád- és Hevesmegyei Magtermeltető Vállalat bonyolította le elsőnek a. szerződéskötéseket. A szerződéskötésekben kitűnt dolgozókat a földművelésügyi minisztérium jutalomban részesítette. Dicsérő oklevelet és pénzjutalmat kaptak Szűcs Gyula mátramindsz.enti (500 forint), Bartus Máté endrefalvi (400 forint), Barlai Gábor pásztói (300 for'nt) és Ráth András (300 forint) balassagyarmati körzeti termelési felügyelők. Kanizsay Jenő Van mit javitaniok fcldmmesszövetkczeteinknek A mezőgazdaság fejlesztése a fölJművesszövetkezeteket is komoly feladat elé állította: biztosítaniuk kell a dolgozó parasztság áruéi látását. Szervezettebbé kell tenni a megrendelésekei nagyobb választék kell, hogy legyen a kisáruházakban. E feladatok végrehajtása komoly szakképzettséget kíván a szövetkezeti boltkezelőktől. Az áruellátás biztosítása érdekében a megye földműves szövetkezet élnék felügyelő bizottságai vizsgálatot tartottak a földművesszövetkezeti boltokban. A vizsgálat megállapította, hogy nem minden be: tkezelő vezeti a hiánykönyvet, például Tereském és Szandán sem. Pedig ez alapjául szolgál az időbeni helyes megrendeléseknek. Az áruátvétel alkalmával a minőséget a bcltkezelők mintegy 60—70 százaléka vizsgálja ccak meg. A ri- móczi fö I dmüvcsszö vetkezetben például az átvételkor meilőz'k az áru minőségének vizsgálatát. Nem megfelelő a nagykereskedelmi vállalatok csomagolása sem, s így több esetben törött, hibás áru érkezik a szövetkeze, lekhez. Gyakran előfordul, hogy a földművesszövetkezeti boltokban nincs köménymag, rizsi, bors, lópatkósarok. tűzhely fámpaüveg stb.... A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az áruhiányok a bolíkezelők hanyagságából és abból adódnak, hogy a nagykereskedelmi vállalatok a felsorolt cikkekből vagy igen keveset, vagy egyáltalán nem is küldenek a szövetkezeteknek. A rétsági és a tereskei földműves, szövetkezeteknél a fogyasztói áraknál is árdiferencia volt. Értékelve a vizsgálatok ered menyeit, egész sor hiányosság jött felszínre, melyeken föld- művesszövetkezetewiknek vát- toztatniok kell. hogy a kor- máffrypro grammnak megfelelően b'ztosítan: tudják a falvak áruellátását. KŐHALMI GYULA Ez is a nép szükségletéhez tartozik Nemti községnek egy sötét kis kocsmahelyisége van. Ha a dolgozók napi eredményes munkájuk után egy- pohár sört vagy bort akarnak inni, nem kapnak. Pontosan egy hónapja már, hogy a nemti kocsmában sem csapolt, sem üveges sör nem kapható. Bor körülbelül két héttel ezelőtt volt. de az is olyan színű volt, mint a Zagyva vize, mikor zavaros. Súlyos hiba még az is, hogy a kocsma ajtaján nincs cégtábla. így az átutazók, vagy azok a dolgozók, akik nem ismerik a községet, nem tudják, hol van a kocsmahelyiség, pedig most, az öreg mátraalji 20—24 fokos hidegben jólesne mindenkinek egy kis melegítő. Tudja ezt az ellenség is, hogy Nemtiben a kocsmában sok elégedetlenkedő ember fordul meg, s így aztán ők is eljárnak a korcsmába, persze nem inni, csak hír után kutatnak és szítják a dolgozók között az elégedetlenséget. Sürgős intézkedésre lenne szükség, mert hiszen a mi országunkban van sör is, bor is elég, csak az illetékeseknek egy kis utánjárást kellene végezni és akkor a nemti kocsmában is lenne ital. Juhász László népm. ügyv, A minisztertanács határozata a sertéshizlalási szerződések után járó kedvezményekről A minisztertanács azoknak a termelőknek, akik sertéshizlalási szerződést kötnek, újabb, jelentős kedvezményeket biztosított. Azok a termelők, akik a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertésállományukon túl sertéseikre hizlalási szerződést kötöttek, illetve kötnek és a sertéseket január és augusztus 31. napja között —a szerződésben megszabott határidőben — átadják, a jóváhagyott átvételi áron felül kilogrammonként 3 forint gyorsbeadási prémiumot kapnak. A szerződést kötő dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek hizlalási előleget is kapnak. Az egyénileg termelőknek sertésenként 400 forint, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek pedig sertésenként 800 forint kamatmentes hizlalási előleg jár. A felsorolt kedvezményeken felül minden olyan termelő, aki a sertéshizlalási, vagy baconnevelési szerződéses akcióban lekötött sertést határidőben átadja, az átadáskor kedvezményes vásárlásra jogosító utalványt kap. (Az árengedmény a kiskereskedelmi árakból értendő): 1 sertés átadása után 1200 —1800 forint értékű nagyteljesítményű rádiókészülék 10 százalék árengedménnyel; vagy 1 pár bőrcsizma 12 százalék árengedménnyel; vagy 2 pár préselt marhabőrből készült bakancs 15 százalék árengedménnyel; 2 sertés átadása után egy bőr lószerszám 15 százalék árengedménnyel, 5 sertés átadása után egy szekér, vagy egy motorkerékpár 10 százalék árengedménnyel vásárolható. Hat, vagy ennél több sertésre szerződő termelők az átadáskor a szerződés után járó utalványokat a felsorolt cikkekből szabadon választhatják. A termelők kívánságukra a fenti cikkek helyett építőanyag vagy mezőgazdasági kisgép 10 százalék árengedménynyel történő vásárlásra jogosító utalványt is kaphatnak, sertésenként ezer-ezer forint értékben. Nyolcszáz, vagy ennél több sertés átadása után a termelő- szövetkezet egy teherautó vásárlására jogosító utalványt kaphat. Becsületes eaten Bitiért* becsületes bért Országunkban a faanyag nélkülözhetetlen. Enélkül bányászaink nem tudnák elérni a december 19-i határozat értelmében a nagyobb széntermelést. De faanyag nélkül nem tudjuk biztosítani dolgozó parasztságunk számára a 20.000 darab szekeret és építőanyagokat. Mi két gazdagyűlésen beszélgettünk ezekről a problémákról. A község dolgozó parasztjai az erdőgazdaságnál fuvarozni kezdtek, valamint több dolgozó paraszt a téli napokra favágásra is jelentkezett. Természetes, hogy a becsületes munkáért, becsületes bért is követelnek a dolgozók. Az erdészet vezetősége a dolgozó parasztoknak olyasmit ígért, amit a kollektív szerződés szerint nem biztosíthat számukra. A fuvarosok munkadíját 19 naponként kell fizetniök. A fizetés azonban 1—2 hónapig is elhúzódik. Havonta kétszeri bérezés jár a favágóknak is. Azonban három hónap is eltelik míg megkapják bérüket így nem csoda, ha a dolgozók zúgolódnak, elégedetlenkednek és nem szívesen mennek ilyen helyre dolgozni. Pedig pártunk és kormányunk szép kereseti lehetőséget biztosít az erdészeti dolgozóknak is. S ha az erdőgazdaság ezeken a hibákon sürgősen változtat, visszatér a dolgozók munkakedve és hamarosan javulni fog a tervteljesítés is. Oroszi István Cered, A juhtenyésztés jelentősége A juh szolgáltatja a szövőipar legértékesebb nyersanyagát, a gya, j-űt. Gyapjúból készülnek a legjobb posztószövetek. Prémje igen értékes.. Ruházati cikkek előállítására használják fel. Húsa tápláló és ízletes. Tejéből különösen zsíros, jóízű, juhtúrót és sajtot készítenek. Trágyája heves volta, miatt értékesebb a többi ál tatétól. A gyapjúzsírból készült lanolin, a gyógyszeripar fontos nyersanyaga.. Mégjobban kidomborodik a juih gazdasági jelentősége, ha értékes termékeivel szembe állítjuk igénytelenségét. Népgazdaságunk számára a juhtenyésztés igen fontos állattenyésztési ág. Jelenlegi juhte- nyészetünfc csak csekély töredékét elégíti ki a. gyapjúszülkségle- tünknek. Ezért minden erőnket arra kell fordítani, hogy meny- nyiség'Jeg és minőségileg biztosítani tudjuk a szükséges gyap- júmennyiséget. Meg kelt szüntetni azt a tehetetlen állapotot, azt a régi felifogást, hogy ai juh külterjes ár lat, és csak a.z egyébre alkalmatlan legelők, va- '.amint a más állattal fel nem etethető szal.maiéiiék azok, amelyek a juh takarmányozására szolgálnak. Csak attól az állattól várhatunk magas hozamot, amelynek megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt, megfelelő életfeltételeket biztosítunk, s ezt állandóan javítjuk. A zaibari állami gazdaság igen nagy jelentőséget tulajdonit a j uh te n veszetnek. A fésüsmerinó juhállománya jelenleg több mint 4227 darabot tesz ki, az anyaállomány pedig eléri az 1392-t, melynek egy része törzskönyvezett. A gazdaságnak 46 darab törzskönyvezett apaállatai van. Gondoskodnak a jövő tenyészet apaállatairól is. A gazdaságban 200 .két éves és 200 éve® növendékkos von. A nagyszámú állatállomány mellett jelenleg még férőhelyhiánnyá.] küzdenek. A meglévő hat darab akol, mindössze 1800 iuh részére biztosít kényelmes férőhelyet. A gazdaság most új, modern juhako! készítését vette tervbe. A fejlett álltái tenyésztési módszerek széleskörű alkalmazásával törekednek a<z egyre növekvő feiada tok megvalósítására. A juhtenyésztésnek szép multija van a gazdaságban. 1952 őszén, Egerben, a mezőgazda«ági kiállításon az anyajuhokká)’ első helyezést értek el. Az anyáknál bevezették a kétévenkénti, háromszori ellet és t. Évente, májusban, egyszer'nyírnak. A mu Hévben az anyáknál 4.20, a bárányoknál 1.80, az apaállatok ál pedig 6 kilogramm nyírósúlyt értek eL A juhokat csoportosan etetik. A leellett anyák napi adagja 35 deka vegyes abrak, egy kiäou grarnim p itlamgósazéna, 1 kilogramm takarmányszalma. A szükséges nyal ósó állandóan rendelkezésükre áll. A 2—3 hetes bárányok naponként és fejenként 10 deka. abrakot és 15 déka pijlangósszénát kapnak. A gazdaság anvaál.lományá- nak 80—82 százalékát amtrltév november 15. és december 31. között ellettek le, 18—20 százalékot pedig ezév áprilisában elletik. Fokozott gondol fordítanak a ij uh állomány egészségére. A betegségek ellen helyes, szakszerű gondozással, tisztasággal védekeznek. így elejét veszik a büdössántaság és a rühösség fertőzésének. A gazdaság eredményéhez nagyiban hozzájárul a 11 juhász és a három juhász brigádveze-fö gondos munkája. Hogy a gyap- júszüteégleti igényeket kielégíthessük, szükséges, hogy juhtenyésztésünk termelékenységét komoly mértékben megnöveljük. A juhtenyésztésnél azonban csak a nagyüzemi gazdálkodás keretében érhetünk el igazán szép eredményeket Ezt igazolja » za.bari állami gazdaság és több termelőszővétkezet eredményes juhtenyészete is. (CEHE)
