Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-27 / 16. szám

6

ax w.’tjm.'ima

SZARAD AOURAD

KM

/ terorsr/ munkák fontos része: a rétek, legelők ápolása /

1954 február 27.

E2r.—*

Enyhébbre fordult az idő. Az úton a ropogó jégrétegnek már csak az utolsó maradványai találhatók meg. A februárvégi napok felmelegedtével megváltozott a határ képe is. Benépesedett. Megkezdődtek a felkészülési munkálatok a tavaszra. Ez most a dolgozó parasztok legfontosabb feladata. A jó gazda azonban a szántóföldi munkálatok mellett nem hanyagolja el a rétek és legelők ápolását, gondozását sem.

★

Pogony községben a korareggeli csendet, nyugalmat a munkábaálló dolgozó parasztok beszéde és a faluból a határba induló, trágyával megrakott kocsik zörgése zavarja meg. Gondosan készül a község parasztsága a tavaszi munkákra. A dolgozók az állatállomány növelése és a termelékenység fokozása érdekében nagy jelentőséget tulajdonítanak a rétek és legelők gondozásának is, a takarmánybázis biztosításának. Megállapításuk szerint a növénytermesztés és az állat- tenyésztés, valamint a szántóföld, a rét és legelő között.elválaszthatatlan a kapcsolat.

A legelőföld a legtermészetesebb, a legolcsóbb takarmány. Kisegíti a szántóföldi takarmányféleségeket és az abraktakarmányokat. Fehérjéje könnyen emészthető, vitamin- tartalma nagyértékű.

— A legelő a legtöbb állat számára sokoldalú és teljesér- tékü takarmányt ad. A legelőn tartózkodó tehén teje emberi táplálkozásra és növendékállatok nevelésére a legmegfelelőbb.

A nagy fűtermés elérése érdekében Pogony község dolgozói a legelőn minden évben

elvégzik a tisztogatási, valamint ápolási munkálatokat. A kutakat és környékét rendbehozzák. Ez évben 65 kataszteri holdon műtrágyázást végeznek. Holdanként 50—60 kilogramm pétisót használnak fel. Fásításra fenyő- és akác-csemetéket rendeltek. A legelőterületeiken megszervezik a szakaszos legeltetést, amely a fűtermés növelése érdekében célszerű.

A rétről a levezető árkok elkészítésével lecsapolják a vadvizeket. A kivont táplálóanyag visszapótlása érdekében istálló- trágyalével locsolják a rét gyengébben termő területeit, a zsombékökat pedig széjjeltúrják. Sótér József, Varga István, Fülöp István, Varga János és a község többi dolgozója már készen állanak a tavaszi munkákra.

*

Karancskeszi község dolgozó parasztjai tanács- és gazdagyűlésen egyöntetűen határozták el, hogy a 700 kh. legelőn maradéktalanul elvégzik a karbantartási munkálatokat. A nagyobb termés érdekében 30 kát. holdon kát. holdanként 50 kilogramm pétisó műtrágyát szórnak ki. Az elmúlt év hasznos tapasztalatait figyelembe- véve ez évben is megszervezik a szakaszos legeltetést.' A legelőket, a legelésző állatok trágyájával trágyázzák meg olcsón és gazdaságosan. A trágya egyenletes elosztása érdekében a delelőket változtatják. A réten elvégzik a fogasolási munkálatokat és a zsombékok széjjeltúrását. E munkák elvégzésében Pintér'Sándor dolgozó paraszt jár az élen. ^

★

Felkészülnek a legelők ápolási munkáira Zagyvapálfalva

község állattartó gazdái is. Ez évben a karbantartási munkálatok mellett 13 kát. holdon műtrágyázási kísérletet végeznek.

★

Zabar községben tanács- és gazdagyűlésen tárgyalták meg a rét és legelő karbantartási munkálatait. Kísérletképpen ök is végeznek műtrágyázást a legelő területükön. A legelőn a múlt évben visszamaradó, megszáradt füveket lekaszálják és elégetik.

*

Cereden azonban nem nagy gondot fordít a község lakossága a rét gondozására. A vízlevezető árkok hiányában a víz megáll a réteken. Az ilyen területeken a magas vízállás következtében csak savanyú, értéktelen füvek teremnek meg, a káka, gyékény, szittyó, sás, nád stb.

Ezeket a füveket azonban az állatok nem szívesen fogyasztják és nincs is semmi tápláló hatásuk. Szükséges lenne tehát a hosszú időn át elhanyagolt terület rendbehozatala, vagyis a levezetőcsatorna megépítése. Ezt azonban a község lakossága saját erejéből nem képes megvalósítani. A legelő- és rétgazdálkodás óriási jelentőségére nem egyszer rámutatott kormányzatunk. A legelők megjavításához segítséget is ad. Á legelők ápolásához szükséges eszközöket, talajjavító anyagokat — a legelők fásítására facsemetéket osztat ki, a delelőhelyekre pedig a kutakhoz vályúkat készíttet. A ce- redi tanács törődjön azzal, hogy a község dolgozó parasztjai mindezeket a juttatásokat hasznosítani is tudják.

(Cene)

«ff^.

Rákóczi hadnagya

A salgótarjáni November 7 filmszínház február 25-től március 3-ig játssza a „Rákóczi hadnagya“ romantikus • hősi történetű új magyar filmet.

Ez a film megyénkben nagy várakozásnak tekint elé, mert hiszen Balassagyarmat városából is számtalan dolgozó szerepel a filmben. A film Rákóczi Ferenc dicsőséges szabadságharcának nagy napjait és alakjait kelti életre. Hősei a nép egyszerű fiai és leányai — akik úgy tekintenek Rákóczi zászlajára, mint a szabadulásra. A császári elnyomás, kegyetlenkedés, érleli bátor harcosokká Bornemissza Jánost, egykori réthei jobbágyot is ez vezette Nyitra várában. De itt egykori földesura, Inczédi ezredes a vár parancsnoka, aki megtilt minden portyát, harcot, vitéz kalandozást ... Bornemissza János parancsnélküli portyára indult, labanc rablóktól menti meg faluját és labanc hadnagy ölelésétől menti meg szerelmét, Bíró Annát.

János és Anna jegyet váltanak és János megfogadja, hogy haddal hozza meg a falunak a szabadságot, párjának meg az örök szerelmet. Bornemissza János csak úgy nyerheti el párját, ha faluját, hazáját felszabadítja s ez a ketVágoít, hosszú hajat

VÁ SÁR® L

az Állami Fodrászat

PAItÓKAÜZEME

Bp. V., Haris.köz 3.

tős érzés fűti, hajtja őt hősi harcaiban.

Bottyán János generális menti meg Jánost Inczédi ezredes bosszújától. Bottyán küldi öt strázsamesterként az ellenség földjére felderítő útra, s amikor fogságba ejti a labanc-hadak új főparancsnokát, gróf Starhenberg Maximil- liánt és vad üldözés után átadja parancsnokának a főúri foglyot és a hadipénztárt — Bottyán öleli meg a hős legényt. Az a jutalma, hogy ő viheti a foglyot Rákóczi elébe. A fejedelem az elfogódott hőst hadnagyává teszi és aranyéremmel jutalmazza s a nagyszerű barátnak, Fekete Mihálynak is kardot adott nyomban ..;

Annát a tömlőében gyötrik, megalázzák... Az áruló Su- hajdá szerelméért szabadulás saí kínálja, de Anna nem törik meg, kitart a hűségben Nagy kavargó csatát vív a kuruc a labanc erőkkel a Vág partján és ebben a harcban Bornemissza János hőstette forgatja meg a küzdelem sorát, vívja ki az áldozatos győzelmet. ... De Fekete Mihály és kuruc talpasok, lovaskatonák ezrei áldozták életüket a népért, a holnapért. Bottyán János, mint leánykérő násznagy lép be a „szegény parasztházba“ és Bornemissza János boldogan öleli magához Annát, szerelmét...

SZABAD NOGRAD

4i MDP Noqrádmeqyel Pártt>i?ofitsaqánaW iaoJa Felelős kiadó: Haidú József

■S/erkesziösée és kiadómvatal: -§a!qötarfán. Rákóczi u 92 Te’efon: felelős szer-kesztő 30 ipart, mezőcazdaság» é- kulfúrrovat 52. kiadóív vata.1 43fl Szikra Lapnyomda BucJaDest. Rőtek Szilárd utca 6. F. v.: Kulcsár Mihály

Németországban is gondoltunk a Honvéd elleni

mérkőzésre

Két salgótarjáni fiatal élményei Kelet-Németországban

Távírászverseny

Február 21-én a Magyar Szabadságharcos Szövetség Salgótarjánban a rádióklub helyiségében megyei rádió távirász- versenyt rendezett. A verseny célja volt, hogy az országos távirászversenyre kiválogassuk a legjobb távirászokat.

A hideg időjárás ellenére is a megye különböző területeiről a meghívott távirászok a verseny színhelyén pontosan megjelentek. A verseny délelőtt 10 órakor kezdődött. A versenyzők felkészületlenül álltak a versenybizottság előtt, ennek ellenére is, komoly eredmények születtek.

Például Győri Sándor hu- gyagi lakos 100-as ütemen felül végzett és elnyerte az első helyet. Győri Sándort e szép eredménye eléréséért a bizottság aktatáskával jutalmazta meg. A második helyezést Ki^-s László Somoskőújfalui lakos érte el s jutalma egy fényképezőgép volt. Harmadik helyezett Bata Pál szintén Somoskőújfalui lakos, aki töltőtoll és töltőceruza jutalomban részesült. Mind a három elvtárs bekerült az MSZHSZ döytő táv- irászversenybe.

A versenybizottság tagjai Szlovatsik Károly postai táv- irász vezetésével a versenyt zökkenőmentesen vezette le és így a verseny eredményei, kiértékelése már délután 3 órára meg is történt.

Kérjük az érdekelt távirászokat, hogy jelentkezzenek a Magyar Szabadságharcos Szövetség megyei bizottságánál (Salgótarján, Rákóczi-út 22), mert kb. két hónap múlva ismét tartunk háziversenyt.

Pataki László, rádióklub vezetője

A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat azonnali hatállyal alkalmazni tud: kőműves, asztalos, ács vízvezetékszerelő, bádogos, laka tos szakmunkásokat és segédmunkásokat is. Felvételre jelentkezni lehet a vállalat központjában: Salgótarján, Pécskő-út 15. sz.

Közöljük vásárlóinkkal, hogy a 27. számú üvegboltba keretezésre beadott képek elkészültek. Kér jük, szíveskedjenek a képek átvételére jelentkezni. Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat.

Ritka esetnek számított eddig, hogy salgótarjáni labdarúgó szerepelt a magyar labdarúgó válogatottban. A közelmúltban azonban két Salgótarjáni Bányász játékos. Dávid Róbert és Bablena László vett részt abban a magyar válogatottban, amelyik öt mérkőzést játszott a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez a válogatott a magyar utánpótlás válogatottja volt.

A két salgótaríáni fiú most érkezett vissza a háromhetes portyáról. Mindketten tele vannak élményekkel, csillog a szemük, amikor arról beszélnek: mit láttak, mit tapasztaltak Berlinben. Drezdában és a többi helyeken.— Most voltam először Németországban — mesélte Dávid Róbert. — Hallottam, hogy kitűnő labdarúgók, de mégis meglepett, amit az ellenük lejátszott mérkőzésen tapasztaltam. Nemcsak kitűnően játszottak, de kemények. Telies mértékben kihasználják testi erejüket, de nem durvák.

— No. bennem azonban emberükre találtak — jegyezte meg Bablena László. -- Kétségtelen, hogy játékostársaim többségének nem tetszett ez a kemény iátékmodor. amit a németek játszottak, fín azonban nem bántam, hogy ilyenek a németek.

—- Milyenek a pályák?

Nagyszerű sporttelepeket láthattunk. amelyeket a háború után építettek a németek — magyarázta Dávid. — Igaz. a hideg időjárás miatt a talaj nem volt kifogástalan, de februárban ez mindenhol így van.

Megkértük a két fiút. meséljenek arról, mit láttak a német városokban. A szót ismét Dávid vette át.

— Csodálatos az a munkakedv, amelyeket á német barátainknál láttunk — mondta. Pedig a háborús pusztítás sokkal nagyobb volt náluk. mint nálunk. Magyarországon. Bármerre jártunk, mindenhol csodálhattuk azt a hatalmas békevágvat. amelyik uralkodik a németeknél.

— Szerencsénk volt. mert Berlinben akkor voltunk, amikor a négy külügyminiszter tartotta a tanácskozását — szólt Bablena közbe. — A hatalmas épület előtt, ahol a tanácskozásokat tartották, mindig óriási

tömeg állt és várta a kiszivárgó híreket. Bárkivel beszéltem, mindenki arról beszélt,' hogy Molotov, a szovjet külügyminiszter milyen hatalmas munkát feit ki a béke érdekében.

Megkértük a két játékost, mondják meg őszintén, hogyan játszott a magyar utánpótlás válogatott?

Ismét Dávid beszélt.

— Hát bizonv a csapaton eleinte nagyon észrevehető volt az előkészületek hiánya. A továbbiakban azonban mindjobban látszottunk, mégis a győzelem azért maradt el. mert a németek kitűnően játszottak.

— Mi volt az a sportszerűtlenség, amelynek következtében két magyar játékost az utolsó mérkőzésen a játékvezető kiállított?

— Már biztos győzteseknek látszottunk. hiszen 2:0-ra vezettünk — mesélte Bablena. aki ezen a mérkőzésen nem játszott. Szünet után azonban a játékvezető kissé részre- hajlóan vezette a játékot. Machos és Szovják kifogásolta a kétségtelenül pártosan működő ítéleteit, amiért a kiállítás sorsára kerültek. így aztán 3:2 arányban elveszítettük a mérkőzést. Megjegyzem, a két magyar játékos kissé idegesen játszott.

A két salgótarjáni áradozva mesélte a többi salgótarjáni játékosnak, hogy a német dolgozók milyen hihetetlen szeretettel vették körül a magyar csapa.ot. A magyar labdarúgás óriási megbecsülésnek Örvend Németországban, mindenkit az érdekelt, hogyan érik el a magyar sportolók a világraszóló sikereiket.

— Hát mi aztán beszéltünk nekik arról, — magyarázta nagy meggyőződéssel Dávid — hogy nálunk menynyire elősegítik mindenki számára a sportolást. A németek csodálkozva hallgatták mindazokat, amiket meséltünk nekik. Mindenki aziránt érdeklődött, hogyan született meg a londoni 6:3-as győzelem. De rendkívül elismeréssel beszéltek öttusázóink chilei világraszóló sikereiről, kárdvívóink fényes győzelméről. A magyar labdarúgókat névszerint ismerik mindenhol, amerre Németországban jártunk. Nyugat-Németországból is jöttek sportvezetők, sportolók és érdeklődtek a magyar sportsikerek titkai iránt.

Most aztán már ..hazai” dolgokról kérdeztük a kél játékost: mi lesz március 7-én, amikor Salgótarjánban játszik a Budapes i Honvéd? Elhallgatott a két fiú. Csak nagysokára szólalt meg Bablena.

— Bizony, kint Németországban is sokat beszélgettünk mi ketten: hogyan álljuk meg helyünket a Budapesti Honvéd ellen. Ugv* érzem, aki a csapatban ezen a mérkőzésen játszik. mindent elkövet maid. a sikeres szereplés érdekében. Kérdés még aztán így is. mindez elég lesz-e a Budapesti Honvéd ellen.

— Ne féli Laci. ha mindnyájan szívvel lélekkel harcolunk a Budapesti Honvéd ellen, legalább az egyik pontot Salgótarjánban tartjuk — feiezte be a beszélgetést Dávid.

A KÖZÖNSÉG KERDEZ - AZ EDZŐ VÁLASZOL

Március 3-án. szerdán délután 6 órakor érdekes »portánkét lesz Salgótarjánban, a November 7.-moziban. Ismeretes, hogy március 7-én, vasárnap kezdődik az idei labdarúgóöai- nokság. Mindegyik salgótarjáni szurkoló tudja, hogy a Salgótarjáni Bányász részére mennyire fontos lenne, hogy első ellenfele, a Bp. Honvéd ellen sikeresen szerepeljen. A jó eredmény eléréséhez, sok mindenen kívül, szüség lenne a közönség szakszerű támogatására is. Erről, továbbá, a Salgótarjáni Bányász labdarúgóinak készülődéseiről kíván beszélni. besz;á- molni az ankét kére ében Kiéber Gábor, a csapat edzője.

Érdekességnek számít, hogy az előadás keretében a szurkolók kérdéseket intézhetnek a Bányász-iáté- kosokhoz és az edzőhöz. Az úi szerűnek ígérkező előadást nagysikerű sportfilm fejezi be.

Az előadást csak felnőttek nézhetik. hallgathatják meg. Belépődíj nincs. Jegyeket csak a Salgótarjáni Bányász klubházában (Vöröshad- sereg-útja 13.) igén vélhetnek és kaphatnak az érdeklődők.

A négyszeres ököl vívóba jnek

Beszélgetés Garas Istvánnal, a Bányász sportolójával

Egy februári hidegtől csípőssé vált hétköznap délutánján utam a bányai tornaterem mellett vitt el. A környék csendjét a belülről kiszűrődő fiatalos, vidám hangok verték fel. Kíváncsian léptem be a terembe, ahol igen barátságos idő fogadott. A bordásfalakon. a gyűr fin. a

sport kimeríthetetlen utánpótlásai, az iskolás fiatalok végezték gyakorlataikat nagy lelkesedéssel.

nyászbajnok, s csapatának legeredményesebb versenyzője.

A beszélgetésünk során tudtam meg, hogy ez a fiatal ökölvívó Kagylóéról került Salgótarjánba 15 éves korában. Az Acélárugyárban dolgozott, amikor egyízben a Ferencváros ökölvívói jöttek Salgótarjánba a Vasashoz barátságos mérkőzésre. Garas Pista még sohasem látott ökölvl- vómérkűzést, hát megbizalma. Nagy szorgalommal végíezte edzéseit. amelynek azután meg ts lett az eredménye.

A bemutatkozás, az első nyilvános szereplés ideje elérkezett. Áz ózdia'.mt látta vendégül a Salgótarjáni Bányász. Garas ellenfele a Vasas-bajnok Vincze volt. Nagy érdeklődés előzte meg ezt a mérkőzést. Azonban a kis Garas nem ijedt meg a névtől, hanem bátran

Garas István és edzőié. Pintér János.

Ahogy jobban széjjelnézek. látom, hogy nem csak én vagyok itt egyedül idegen, mert az egyik sarokban három nagykabátos fiatalembert pillantottam meg, amint csendesen beszélgetnek egymással. Közelebb mentem hozzájuk. s akkor láttam, hogy ezek a fiúk nem is olyan idegenek. A Salgótarjáni Bányász ökol- vivócsapa‘ának három népszerű tagja: Szerémi, Garas és Csonka beszélgettek csendesen. Tűnik tudtam meg, hogy ezen a napon van a Salg. Bányász ökölvívóinak az edzése. Még egy óra volt hátra a hivatalos edzés kezde.éíg, de ez a három lelkes fiatal már itt türelmetlenkedett, s alig várták, hogy a bennlévö iskolások befejezzék gyakor. tataikat, hogy- azután ők vegyék birtokukba a termet, s hódolhassanak kedvenc sportjuknak.

Addig Is az időt Garas Istvánnal. a Bányász alig húszéves versenyzőiével beszélgetve töilöm el.

Garas István

rö'.' d másféléves sportolaja alatt Immár négyszer lett országos bánézte a találkozót. Akkoriban a Vajasnál öklözött Sólyom Rigó, Kara és Balogh Miki, akik igen jól szerepeltek ezen a mérkőzésen. A fiatal fiúnak nagyon megtetszett az ökölvívás és elhatározta, hogy ö Is ökölvívó lesz. El is ment egyszer edzésre, majd gyakori látogatója lett az acélgyári fiúk edzéseinek- Egyszer Szalva edző nem éppen jó hangulatban így szólt Garas Pls ához, ,,be öled sohasem lesz jó ökölvívó". Ez a kijelentés elvette a kedvét a fiúriak a további sportolástól.

7953 tavaszán

meghallotta Garas, hogy Pintér János öko.vivt. - csapatot szervez a Salgótarjáni Bányásznál. Nem hagyta nyugodni őt az a gondolat, hogy újból megpróbálkozzék kedvenc sportjával. Sokáig nem meri; jelentkezni a Bányász edzőjénél. De mégis csak legyőzte bátortalanságát cs érv edzés alkalníá- val beállított a bányai tornaterembe. Ott szeretette] fogadták sporttársai és az edző is. Sokat foglalkoztak ve!e, így visszatért a fiú önés jól harcolva pontozásos győzelmet aratott. Ez az első győzelem Garas sikereinek kezdetét jelentette, mert ezután egymásután érte el a jobbnál jobb eredményeket.

Legnagyobb

fegyverténye

a négyszeres országos bányászbajnokság kiharcolása volt.

Erről így beszél a fiatal bányászsporío.ó:

— 1953 első felében Komlón rendezték meg az országos ifjúsági bányász egyéni ökölvívó-bajnokságot. ahová engem is benevezett az egyesületem. Légsúlyban indultam, s minden erőmmel azon voltam, hogy megháláljam a vezetőség és edzőm bizalmát. Ez sikerült is. Kiharcoltam a döntőbejutást. ahol kemény küzdelemben a tatabányaiak versenyzőjét, Szarkát győztem le. s ígv légsúlyban orszá go.s bányászbajnok lettem.

— Nehéz munkahelyem révén nem tudtam eredményeimet úgy fokozni, mintahogy kellett volna, hiszen a

kalapácsműhelyben megmerevedtek az izmaim. Ezen is segítettek a vezetőim, s Mar- gittáróra kerültem villanyszerelőnek, ahol már sokkal jobb körülmények között készülhettem a további verse, nyeimre. Még ebben az évben Nagybátonyban rendezték meg az országos bányász szpar- takiádot, ahol a harmat, súlyúak döntőjében a pécsújhelyf bányászok versenyzőjét győztem le. s ebben a súlycsoportban is kiharcoltam a bányászbajnók címet. Még ugyanez év végén Dorogon rendeztek országos bányászbajnokságot, amelyen szintén indultam, s itt a döntőben a komlóiak versenyzőjét győztem le, s így már abban az évben harmadszor lettem országos bányászbajnok. a 7954 február 14-én

Nagykanizsán rendezték meg az idei első or- szagos bányász ökölvívóbajnokságot. Ezen a versenyen Garas István, a Salgótarjáni Bányász versenyzőié is indult! A most már pehelysúlyú versenyző igen nagy harcot vívott ezen a mérkőzésen is, s becsületesen helytállt a döntőben, ahol a dorogiak neves versenyzőjével. Fazekassal ke. rült össze. Garas az első menetben kissé megilietüdve mérkőzött. Majd a második menetben fokozatosan jött fel, s egvízben a földre is küldte ellenfelét. A harmadik menetben azután erősíteni is tudott és újból a földre küldte ellenfelét. A mérkőzés végén azután nagy taps közben hirdették ki: 1954. évben nehelvsúlyban bányászhatok Garas István, a Salgótarjáni Bányász versenyzője.

így öregbíti, s gazdagítja egyre jobban és egyre szebb eredményekkel sport hírnevet ez az alig másfélévé sportoló fiatal bányász versenyző, aki boldogan újságolja, hogy családjából már nem ő az egyedüli, aki e sportágat kedveli, mert négy. testvére közül öccse, a 9 éves Garas György is állandó látogatója a Salgótarján! Bányász ökölvívóedzéseinek s ki már odahaza is nagy csatákat vív bátyjával, a négyszeres bányászbajnok, Garas Istvánnal.

—Gregor—