Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-27 / 16. szám

4 SZABI» \OI,H4ll 1S54 február 27. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓ Gyárunk pártszervezete a takarékosságért folyó harcban felhasználja a szemléltető agi­táció legkülönbözőbb formáit: plakátokat, „villám“-röplapo- kat, faliújságokat, felhívásokat, a termelésben élenjárókat üd­vözlő feliratokat. A szemléltető agitáció segíti a gyár kollektíváját a takaré­kosságért vívott harcban, a termelés megjavításában, az újabb tartalékok feltárásában, az élenjáró tapasztalatok szé­leskörű terjesztésében és kipel­lengérezi a hibákat. Plakátok hívják fel a dolgo­zókat a takarékosságra. Az egyik ilyen plakát, amelyet a nehéz-szeparátorrészlegnél füg­gesztettek ki, arra emlékezteti a dolgozókat, hogyha minden munkás havonta csak egy fúrót takarít meg, a részleg egy év alatt ötezer rubellel csökkenti az önköltséget. ■„Gépmunkások! Ne felejtsé­tek el, hogy ebben az évben gyárunkban a termelési önkölt­séget legalább 6.7 százalékkal kell csökkenteni. Ezzel nyolc­millió rubelt takarítunk meg az államnak. Ezért a pénzért egy nyolcemeletes lakóházat le­het építeni“ — hirdeti egy má­sik felirat; Jól látható helyen különböző ^villámok“ díszelegnek. Az egyik ilyen „villám“ így hang­zik: „Kulesova, Konyajeve, Pan­kratova, Szidorceva és Muhina, V. Sztyepanov. a 2. sz. állami csapágygyár pártkönyvtár-veze- tőjének cikkéből. az automata-esztergályosmű- hely élenjáró dolgozói elhatá­rozták, hogy egy évvel és há­rom hónappal határidő előtt teljesítik ötéves tervüket és ta­karékoskodni fognak az állam pénzével. Kövessük példájukat, harcol­junk mindnyájan az ötéves terv határidő előtti teljesíté­séért!“ Nagy szerepet játszanak a szemléltető agitációban a gyár szakszervezeti bizottságának röpiratai is. Az egyik röpirat Guszakov lakatos újítási javaslatát is­mertette. Ebben leírták, ho­gyan lehet fokozni a rögzítő- perselyes csapágyak gyártását. Ezelőtt a 43 gramm súlyú rögzítőperselyt 245 gramm sú­lyú munkadarabból készítették. Ebből több mint 200 gramm fém mint forgács hulladékba került. Guszakov elvtárs azt ajánlotta, hogy a perselyt pré­seljék. Az alkatrész elkészítési költsége így 38 százalékkal csökken. A szemléltető ' agitáció erő­sen fejleszti a munkásokban a felelősséget is. Amikor a hidraulikus prést javítás végett leállították, zök­kenők álltak be a perselymű­hely munkájában. A műhelyJ Hogy an harcolnak a Valija villák«'-»! a lavgszibnza bő icrmcsécrí A Volga-vidéken a tavaszi­búza a fő növény. Vetésterülete több mint ötmillió hektár. Az élenjáró kolhozokban és szov- hozokban 30—31, mázsát is fi­zet hektáronként. Az élenjáró növénytermelő- brigádok úgy értek el kiemel­kedő terméseredményeket, hogy a tudományos agrotechnikai előírások egész rendszerét al­kalmazták« és minden hasznos tapasztalatot felhasználtak; Tény, hogy azokban a kolho­zokban fizet legjobban a tava­szibúza, ahol teljesen megho­nosították a földművelés füves vetésforgó rendszerét; füves vetésforgókat létesítettek, ok­szerűen végzik az őszi talaj­munkát, nemesített vetőmagot vetnek s a vetést rövid idő alatt befejezik. Itt különösen arra ügyelnek, hogy megfelelő elővetemények után vessenek tavaszibúzát. Előveteménynek a Volga-vidéken legjobbak az évelőfüvek és a gondosan ápolt kapások. A tavaszibúza talaját ősszel legalább 22—23 cm mé­lyen felszántják. Télen hófogást végeznek. A tavaszi vetéshez nemesített vetőmagot készíte­nek elő. Az élenjáró kolhozok­ban külön vetőmagparcellák vannak. A vetőmagparcellákon rajonizált fajtákat vetnek. A vetőmagot gondosan meg­tisztítják és osztályozzák, me­leg levegőn előcsíráztatják és jarovizálják. A tavaszi búza ja- rovizálása a Volga-vidéken hektáronkint 1.5—2 mázsa ter­méstöbbletet eredményez. A ki­faliujság szerkesztőbizottsága azonnal „villámot“ bocsátott ki, amelyben felhívta a gépja­vítóműhely dolgozóit, hogy ha­táridő előtt fejezzék be a prés javításét. A „villám“-ban és a műhelyíaliujságban megírták, hogy minden óra, minden perc, amelyet feleslegesen pazarol­nak a javításra, növeli a perse­lyek önköltségét. A verseny részvevői ellenőrizték a javítást és így a prést gyorsan üzembe­helyezték. Június végén a golyóműhely sajtoló részlegében acéldrót- hiány miatt az egyik prés néhány órát állt. Ez akadályoz­ta a napi ütemterv teljesítését. A műhelyellenőrök azonnal „villámot“ függesztettek ki: „A műszak az anyagbeszer­zési osztály dolgozóinak hibá­jából — szólt a cikk — a mű­hely egy műszak alatt egy ton­nával kevesebb golyót gyártott. Ez 1000 csapágy kiesését je­lenti.“ Ma már az anyagbeszerzési osztály jóelőre, időben gondos­kodik arról, hogy az üzem ide­jében megkapja az anyagokat. Arra törekszünk, hogy a pla­kátok, röplapok, „villámok“ élénk, színes kivitelükkel ma­gukra vonják a figyelmet. Moz­gósító erejű, szemléltető agi- tációnk hű segítőtársunk az öt­éves tervben gyárunk elé tű­zött feladatok sikeres teljesí­téséért indított harcban. szórási normákat a talaj nyir­kosságától, felszínétől, stb. füg­gően állapítják meg. Mind nagyobb területen vet­nek sűrűsorosan és keresztso- rosan, elsősorban a vetőmag­parcellákon. A megtakarítás mélysége általában 5—-6 cm. Az élenjáró kolhozokban a vetéssel egyidejűleg hektáron­kint 40—50 kg szemcsézett szu­perfoszfáttal műtrágyáznak. Sokhelyütt szemcsézett szerves­szervetlen trógyakeveréket al­kalmaznak. A Volga-vidék a tudományos vívmányok és az élenjáró tapasztalatok széles­körű felhasználása révén idén ismét lényegesen növeli tava­szibúzatermelését. Különösen acélos búzából törekednek nagy termést elérni. « < hírek h KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL A népi Kína energetikai ipa­rának kapacitása az utóbbi időben jelentősen megnöveke­dett. A múlt esztendőben az új áramfejlesztő-telepek üzembehelyezése és a belső tartalékok helyes kihasználása lehetővé tette, hogy terven fe­lül 120.000 kilowatt energiát termeljenek. Az új energiatermelő üze­mek építésével kapcsolatos beruházási tervet tavaly 103.1 százalékra teljesítették. Csun- kingban, Tajjüanban és másutt gyors ütemben építik a nagy erőműveket. Észak-keleten több mint 360 kilométer hosz- szúságban magasfeszültségű távvezetékeket állítanak fel. Hszianban, Tihuában ^ és Csengcsouban már üzembehe­lyezték azokat az erőműveket, amelyek az ország vezető ipar­ágainak növekvő villanyáram­szükségletét látják majd el. Az utóbbi években megjavult az energiaszolgáltató üzemek munkája. A szocialista munka­verseny és az újítómozgalom eredményeként megnőtt a munka termelékenysége. A gé­pi berendezések észszerűbb ki­használása és gondosabb kar­bantartása révén a múlt évben 170 ezer tonnával kevesebb szenet tüzeltek el, mint 1952- ben. Tökéletesebben használ­ták ki a gyengébbrninőségű széníajtákat és ezáltal 700 ezer tonna elsőrendű minőségű sze­net takarítottak meg az állam­nak. A villanyáram önköltsé­gét jelentősen csökkentették. ★ A csinghszi szénbányákhoz tartozó gépműhelyek kollek­tívája megkezdte a szovjet „Dombassz—I“-mintájú szén­kombájn készítését. A műhelyek munkásai és szakemberei gondosan tanul­mányozták a szovjet tervraj­zokat és az élenjáró munka- módszereket. A kínai újságok közlése szerint a menetvágók ma már egy műszak alatt 80 helyett 350 menetet vágnak. Az üzem kollektívája, a szovjet szakemberek segítségével, si­keresen megbirkózott a bánya­kombájn gyártásának beveze­tése során felmerülő nehézsé­gekkel. Hasonló sikerekkel dicseked­hetnek a sangháji hajógyár dolgozói. Ebben a gyárban szovjet szakemberek segítségé­vel most készült el az első kí­nai szívókotró-berendezés, amelyet a Huaj folyó mellett folyó építkezésnél használnak fel. A szívókotró-berendezés teljesítőképessége óránkint 100 köbméter. A Szakszervezetek Háza új épületének terve Az elkövetkezendő években a szovjet fővárosban több kerü­letet újjáépítenek. A Korovij Val, a krimi-híd, a Moszkva fo­lyó partja közötti területen épül majd a Szakszervezetek Házá­nak" új épülete. Az épülettervet, amely I. V. Zsoltovszki j Sztáün- díjas akadémikus készítette, nemrégen fogadta el az építé­szeti íervezőtanács. A Szakszervezetek Ház áruk új épületében kapnak majd he­lyet a Szovjetunió Szakszerve­zetei Központi Tanácsának El­nöksége, titkársága és a veze­tő szervei, a szakszervezetek központi vezetőségei. Az épü­letben hatalmas, 2500 férőhelyes díszterem lesz. Itt rendezik meg a legfontosabb gyűléseket. *1<- tívaértekezteteket. kongres-z- szusokat. A tervek szerint a dísztermen kívül • 700 férőhelyes kistermet, 5 ülés- és tanácskozótermet is létesítenek. Ezenk'viil a Szak­szervezetek Háizában 400 sze­mélyes étterem, nyomda, posta, automata telefonközpont, táv­író és takarékpénztár is lesz. Nagyszerű helyiséget kap a tudományos könyvtár, s 700.000 kötet könyv áll majd az olvasók rendelkezésére. A könyvtár mel­lett olvasótermek és tanulószo­bák lesznek. Karaganda hns/.cszácndös A naptár fontos dátumról emlékezett meg: húsz évvel ez­előtt, 1934 február 10-én ala­pították Karaganda városát. Ez alatt az idő alatt a gazzal be­nőtt óriási puszta területen felépült Kazahsztán legna­gyobb ipari központja. A vá­rosnak számtalan klubja és kultúrháza, nyolc főiskolája és technikuma, 105 iskolája van, amelyekben mintegy 50 ezer bányászgyerek tanul. A város állandóan növekszik és szépül. Egyetlen olyan ut­cája sincs, ahol ne építkezné­nek. Az idei év minden napján többszázezer rubelt költenek Karaganda építésére és ren­dezésére. A Legfelső Tanács választásának napjáig több mint 200 család költözik ké­nyelmes, új lakásba. Befejezés­hez közeledik a sportpalota és az új pályaudvar építése, rö­videsen hozzákezdenek egy 52 lakásos épülettömb építéséhez. Őszre üzembe helyezik Kazah­sztán. legnagyobb húskombi­nátját, n, „gindul a munka egy halhűtőházban, kenyérgyárban és egyéb élelmiszeripari üze­mekben. Karaganda dolgozói megün­nepelték a város születésének évfordulóját. A bányászklu­bokban, könyvtárakban és a választói körzetekben előadá­sokat tartottak a város fejlő­déséről, a szovjet hatalom vív­mányairól. • EGY BOLGÁR VÁROS FEJLŐDÉSE Mind szebb és szebb lesz Ko- larovgrád, Bulgária egyik leg­régibb városa, a hajdani Su- men. Annak, aki már régen járt a városban, nyomban fel­tűnik a sok újdonság. Újjáépí­tették a vasútállomást, autó­busz közlekedik a város és az állomás között. A kicsiny há­zak helyén többemeletes új épületek emelkednek. A régi kis üzletek helyén tágas szö­vetkezeti boltok nyíltak. Kilenc év alatt 37 utcát, összesen 59.500 négyzetméter területet parkosítottak. A girbe-görbe sötét utcák helyén egyenes, vi­lágos sugárutak épülnek. Kibő­vítik a vízvezeték- és csatorna- hálózatot is. A dolgozók egészségvédelmé­ről sem feledkeznek meg Ko- larovgrádban. A körzeti kór­házat kibővítették, a fekvőhe­lyek számát kétszeresére nö­velték. Napköziotthont és szü­lőotthont is létesítettek. A városnak közgazdasági, műszaki és építészeti techni- I kuma van. A munkaerőtarta- I lékok iskolájában szorgalma-1 san tanulnak a leendő szak­emberek. Kolarovgradban élénk kultu­rális élet folyik. A nemzeti színház, az új operaház és a szimfonikus zenekar előadá­saira valósággal elkapkodják a jegyeket. A városban öt könyv­tár áll az olvasók rendelkezé­sére. Rengeteg állandó olvasó­ja van a „Dobri Vojnikov“. könyvtárnak, az „Erevan“ ör­mény, a „Nazim Hikroet“ török könyvtárnak. A kolarovgrádiak nagyra ér­tékelik a város hősi múltját és féltve őrzik évszázados hagyo­mányait. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy az 1848-as magyar szabadságharc vezető­je, Kossuth Lajos, az emigrá­ció alatt Kolarovgradban, a régi Sumenban is tartózkodott. A városban őrzik Vaszil Kola- rov, Kossuth Lajos, P. Volov, Sztefan Karandzsa és VI. Zai- mov emlékműveit. Kolarov- grád. közelében állították fel a felszabadító Szovjet Hadse­reg emlékművét, amely a bol­gár és a szovjet nép megbont­hatatlan barátságát jelképezi Berlin < A történelemben és a dip­lomáciai ténykedések­ben egyaránt sokat szereplő város mindkettő. így volt ez a múltban, a közelmúltban s a jelek szerint így lesz ez a kö­zeljövőben is. Mert most már Berlin után Genf következik. Pár nappal ezelőtt Berlinben befejeződött a négyhatalmi konferencia, a diplomaták már mind hazaérkeztek, ki­ki a saját országába, csak Dulles ugrott be egy pillanat­ra Adenauer úrhoz pár szóra.j Ez év január 25-től feb­ruár 18-ig tartott a négyhatal­mi konferencia, vagyis 25 napon keresztül tartott a nagy diplomáciai mérkőzés: 25 na­pon át minden békeszerető ember megfeszített idegekkel olvasta az újságok berlini je­lentéseit, hallgatta a rádió Berlint illető híreit. A német DEFA-film megörökítette a négyhatalmi konferencia érde­kesebb részleteit. Láthattuk azokat az embereket, akik a világbéke ügyét intézték. Ér­demes foglalkozni ezzel a kér­déssel, vájjon milyen benyo­mást keltettek bennünk pusz­tán a külső megjelenésükkel? Dulles — hatalmas termetű, izgága viselkedésű, öntelt ma­gatartást tanúsító, bulldog­szerű jelenség. Eden — a tip­top elegáncia megtestesülése, olyan élesre vasalt nadrággal, ami még a hajszálat is elvág­ná, bizonyos fokig szertartásos, az az embertípus, akire vala­mikor azt mondották „íme ez egy igazi gentleman”. Bidault a könnyed francia mozgás, udvarias, gesztikuláló világfiú, akiről szinte árad a néző felé és Genf a valódi francia parfüm és va­lószínűleg a nők kedvence. Molotov — ember. Olyan em­ber, mint a többi ember, talán csak egy megkülönböztetéssel, hogy egyszerű, természetes fel­lépésével és amellett biztos magatartásával, lenyűgöző nyugalmával akaratlanul is szinte sugározza a néző felé a harcos békeakarat megvalósí­tását. X/olt még egy érdekes részle­" te a bemutatott filmhír­adónak: a nyugati diplomaták, mindegyik országának szertar­tása szerint eltépnek a kivonult díszszázad előtt. Molotov nem lép el semmiféle katonai ala­kulat előtt, beül a kocsijába és szállására hajtat.;; Most megpróbáljuk az újság­olvasó polgár szemszögéből nézni a 25 nap eseményeit, akkor valahogy úgy érezzük, hogy 3 csoportra osztható az ott lefolyt tevékenység és pe­dig: 1. Külsőségek, a diplomá­cia előírt udvariassági szertar­tásai, fogadások, díszebédek sorozata, kulturális megnyilvá­nulások stb. 2. A nyilvános tárgyalások váltakozva a kele­ti és a nyugati zóna területén, de akár itt, akár ott, mindig azt figyelhettük meg, hogy a három összefogása egy ellené­ben volt az uralkodó jelenség. 3. Titkos megbeszélések, tár­gyalások, elhatározások, ahol szó volt az atomellenőrzés és felhasználás kérdéséről, a le­szerelésről, illetőleg a fegyver­kezés korlátozásáról, a kollek­tív európai biztonság kérdésé­ről stb. A dolgok természeté­ben rejlik, hogy éppen a tár­gyalások titkosságának követ­keztében az újságolvasó erre vonatkozólag csak a konferen­ciák informátoraitól nyerhet­tek értesüléseket. Egy biztos: hatalmas mérkőzés folyt le az „atlanti szövetség“ az „európai hadsereg“ stb. imperialista tervei és a békét megőrizni kész „kollektív európai biz­tonság“ eszméje között. A mi a megfigyelő számára ^ igen lényeges: a kezde­ményezés, a javaslattétel szin­te a tárgyalások egész ideje alatt a szovjet-diplomata ke­zében volt. Még 6 nappal a tárgyalások befejezte előtt is Molotov az, aki javaslatot tesz arra, hogy az osztrák állam- szerződést végleges formájá­ban három hónapon belül hoz­zák tető alá. Ugyancsak ő ja­vasolja Ausztria katonai meg­szállásának azonnali megszün­tetését. A Szovjetunió harcol a független és békés Ausztria megtartásáért és egy esetleges újabb „anschluss” (csatlakozás) megakadályozásáért. (Ez egyébként hazánknak is nem kevésbbé érdeke: gondoljunk csak 1938 szomorú és keserves tapasztalataira!) Molotov rá­mutatott arra, hogy az osztrák kérdés és a trieszti probléma között fennáll bizonyos hason­latosság a katonai támaszpon­tok kérdésében és éppen ezért óva inti a nyugati diploma­tákat attól, hogy Trieszt sza­bad terület mintájára az olasz békeszerződéssel kapcsolatban történtek ne ismétlődhessenek meg osztrák vonatkozásban. A Nyugat képviselői részé­ről csaknem egész idő ' alatt elutasító a magatartás, gyako­ri a mellékvágányokra térés, napirendi indítványok el nem fogadása vagy hirtelen törté­nő módosítása és zárt ülésekre való utasítása bizonyos kérdé­seknek, A Szovjetunió diplomáciai képviselete hidegvérrel áll minden ostromot és higgadtan áll készen minden észszerű ja­vaslat megtárgyalására, ha azok a többi tárgyalófelek ré­széről felvetődnek. A béke­harc jegyében Molotov a kül­politika magas iskoláját mu­tatta be biztos és határozott viselkedésével: bámulatos, elcsodálkoztató és tiszteletet parancsoló az a mértéktelen önfegyelem, higgadtság, nyu­godtság. józan ész, megfonto­lás, kezdeményezés — ha arra szükség mutatkozott — egyen­letes közeledés és finom vissza­lépés a legudvariasabb for­mák között, amelyet a szovjet diplomácia e kardnélküli pár­bajban teljesített: Néha-néha úgy tűnt fel, hogy az engedé­kenység végső határmesgyéjé- ig jutottak el a világbéke elő­retolt erői — és még kénye­sebb helyzetekben sem enged­ték a biztos talajt a tárgyalás egész idején egy pillanatra sem kicsúszni a talpuk alól. U a pedig megkíséreljük *■ felállítani a 25 napos ta­nácskozás mérlegét, akkor, azt látjuk, hogy ha nem is sike­rült minden kérdést már ezút­tal végleges formájában meg­oldani és főleg két komoly feladat, a német egység pro- lémája és az osztrák béke- szerződés létrehozásának ügye elnapolásra került — mégis vannak igen komoly és kiha­tásaiban végtelenül nagymér­vű eredmények is, amelyek a tárgyalások gyermekeiként születtek meg. Ilyen nagyje­lentőségű eredmény a koreai kérdés, mert elhatározták, hogy 1954, április 26-án bőví­tett tanácskozásra ülnek össze Genf városában, ahol megje­lennek majd a Nyugat, a Szov­jetunió, a két koreai fél, Kina és más államok diplomatái, így ez a genfi konferencia hoz­zájárulhat, mégpedig igen nagy mértékben, a nemzetkö­zi feszültség csökkentéséhez. Ugyancsak további eszmecse­rét óhajtanak majd ott foly­tatni a fegyverkezési láz csök­kentéséről, leszerelési kérdé­sekről, a tartós megbékélés lehetőségeiről. Ez van a mér­leg egyik serpenyőjében. A másikban vannak a nega­tívumok: nem sikerült, meg­egyezésre jutni a német kér­désben, az európai biztonság ügyében, valanynt Ausztria sorsának rendezési szükséges­ségében. Ezzel kapcsolatban tette Eden az ismert kijelen­tést: „Szembe kell néznünk a csalódással!“ Ezt a kijelentést a nyugatiak egyik képviselő­jének a pesszimizmus sugal­mazta. Viszont Molotov elvtárs záróbeszédének szövege és a tárgyalásokon tanúsított visel­kedése felhatalmazást ad mindnyájunk számára az in­dokolt optimizmusra! Mi, bé­keharcosok, a tanácskozások befejezése után talán még erő­sebben hiszünk a sztálini taní­tásnak, hogy mindnyájunk számára tartós lehet és fenn­maradhat a béke, ha a Nyugat és Kelet népei,. az egyszerű emberek, a dolgozó embermil­liók optimizmussal állanak őrt a béke gondolata mellett a végsőkig! Saját hazánkra vo­natkozólag, éppen napjaink­ban jogos a fokozottabb opti­mizmus hirdetése, mert ponto­san a világbéke ügyének tár­gyalása idejére esett — és az­óta már hivatalosan is közre­adott tény — a határinciden­sek kérdésében eljáró magyar —jugoszláv vegyesbizottság első ülésszaka Szegeden, ahol sok kérdésbeh máris meg tudtak egyezni. Ez a gesztus is üdvözlet a mindnyájunk ál­tal óhajtott béke felé. A berlini tanácskozásokon ^ egyébként többször szó­ba került a kultúi kapcsolatok kiépítésének szükségessége is; Igen! A kultúra erősítése csak­ugyan egyik erős eszköze a béke híveinek, s ezért a kul- túrkérdésekkel foglalkozók, azok az emberek, akik a kul­turális kérdések elmélyítésé­vel foglalkoznak, általában jogosan optimisták. Egy latin közmondás szerint „Inter arma silent Musai.“ magyarul azt jelenti, hogy a harci zajban elhallgatnak, némává válnak, tétlenségre kárhoztatnak a gö­rög mondabeli Múzsák. Ezzel kapcsolatban nem régen va­lahol egy végtelenül szellemes mondást olvastam: „Énekelje­nek, daloljanak a Múzsák olyan hangosan, hogy hangja­ikkal elnyomhassanak minden­fajta ágyúropogást, minden fegyverdörejt, minden erő­szakos halálsikolyt!” A ber­lini mérleg serpenyőjébe helye­zik a béke hívei az élet akará­sát, a törhetetlen hitet a béke fenntartása mellett s akkor megvan minden remény arra, hogy a nagy Szovjetunió oldalán álló hatalmas béke­tábor Genf városában, a közeljövőben megtartandó újabb tárgyaláson teljes egyen­súlyba fogja hozni azt a mérle­get. amely a jelen pillanatban kis kilengéseivel még nem biz­tosítja teljesen a népek béké­jét. Sz, G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom