Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-24 / 15. szám

1964 február 24. 3 Mit jelent az új begyűjtési rendelet megyénkben StMMWmp 5F0TÉS TOJÁS BOFOMP TU — Azt, hogy Zi vagon szarvasmarhával. 18 vagon sertés­sel, 16 vagon tojással. 16 vagon baromfival és 12.278 hl. tejjel kevesebbet kell beadniok dolgozó parasztjainknak. A jarovizálás végrehajtása és annak előnyei *1 inden növénynek az el- vetéstől a beérésig szük­séges egy bizonyos tenyészidő. Megyénk szélsőséges éghajlata szükségessé teszi, hogy az egyes termesztett növényeink tenyész- idejét a nagyobb termésátlagok elérése érdekében, megrövidít­sük. A növények tenyészidejé- nek megrövidítését jarovizálás- sal (előcsíráztatással) is nagy­ban elő tudjuk segíteni. A Szov­jetunió mezőgazdaságában szé­leskörben eredményesen használ­ják. A Szovjetunió tapasztala­tainak segítségével már hazánk­ban és így megyénkben is több állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben sikeresen alkal­mazták már a múlt évben is, például a romhányi Dj élet, a nagykeresztúri Petőfi tsz-ek. Ezekben a tsz-ekben a jarovizált vetőmaggal bevetett területeken 1,5—2 mázsával több termést értek el holdanként. E termés­többletet azzal tudták elérni, hogy a jarovizált vetőmag gyor­sabban és egyenletesebben kelt ki, erőteljesebb volt a növeke­dése, erősebb gyökérzete foly- \ tán a betegségekkel szemben ellenállóbb volt és a 3—4 nappal elöbbvaló beérése folytán nem volt kitéve a kánikula-okozta szemszorulásnak. Az említett előnyök figyelembevételével, azon kell lennünk, hogy minél nagyobb mennyiségű tavaszi­búza és tavasziárpa vetőmagot jarovizálva vessünk el. A jarovizálást az alábbiak szerint kell végrehajtani: 'T avaszibúza: jarovizálási x időtartama 20 nap. A ja­rovizálást magtárban, raktár­ban, vagy bármilyen más helyi­ségben is végrehajthatjuk, ahol a szellőztetéssel a hőmérsékle­tet szabályozni tudjuk. A jarovi­zálás előtt a vetőmagvakat gon­dosan ki kell tisztítani. A jaro­vizálás nedvesítéssel kezdődik. 100 kg vetőmagra 33 liter vi­zet használunk fel. Ezt 8 órai időközökben 3 részletben locsol­juk a vetőmagra. Az első nedve­sítést legjobb reggel végezni, a másodikat ugyanaznap délután, a harmadikat pedig másnap reg­gel. Mind a három esetben 11 — 11 liter vizet locsolunk öntöző­rózsával ellátott kannával a ga­bonára. annak állandó lapátolá­sa közben. Szükséges, hogy a nedvesítés egyenletes legyen. A garmada alatt tócsának nem szabad képződni, a jó! végzett nedvesítésnél a mag szinte szá­raznak látszik. Mivel a vető­magot csávázni is kell, ' ak­kor 300 liter vízhez 1 kg. 40 szá­zalékos formaiint keverjünk. A formalinos locsolás után a gar­madát 2—3 óra hasszáig pony­vával, vagy zsákokkal le kell takarni, hogy a formalingőzök ne párologhassanak el. A har­madik locsolás után 24 óráig a garmada hőmérséklete + 10— 12 C fok legyen, hogy a csírá­zás folyamata gyorsan meg­indulhasson. Ha a helyiség hő­mérséklete ennél alacsonyabb, akkor a garmada vastagságát kell növelni, vagy pedig a fel- melegedésig a magot kell leta­karni. Ezt a hőmérsékletet a ja­rovizálás időtartama alatt végig tartani kell. Ezt a garmada szükségszerinti vastagításával vagy szétterítésével és a helyi­ség szellőztetésével szabá­lyozhatjuk. A garmada hőfokát hőmérővel, naponta rendszeresen ellenőrizni kell. A tavasziárpa jarovizálási eljárása ugyan az, mint a tavaszibúzáé, csak a jarovizá­lás időtartama rövidebb, 10—15 nap, Az árpánál 100 kg. magra 35 liter vizet kell a nedvesítés­hez felhasználni. Az első két locsolásnál 12—12 litert, majd a harmadiknál 11 litert. A 24 óráig 4- 10—12 C fokon tartott garmadát . fokozatosan 2—5 C fokra kell lehűteni és a jaro­vizálás időtartamáig ugyanazzal az eljárással, mint a tavaszi­búzánál, tartani kell ezt a hő­fokot. A jól végzett jarovizálás ese­tén, a jarovizálási idő befejezté­vel a gabonaszemek legfeljebb 4—5 százalékánál szabad a csí­rának a maghéjból kipattanni. Ha valamilyen oknál fogva a csirák kioattanása ennél na­gyobb százalékú, a garmadát erősebben kell szellőztetni, vagy ha lehetséges a gabonát azonnal el kell vetni. Ha jól terveztük be a búza és az árpa jarovizá- lását, annak béfejezte után azon­nal vetni is lehet azt. Előfordul, hogy a vetésre már a jarovizá­lás közben megjön az alkalmas idő. Ebben az esetben nem kell várni, mert a mesterségesen megindított jarovizálás az elve­tés után a földben folytatódik és befejeződik. Abban az esetben pedig, ha a jarovizálás befejez­tével a vetésre kedvezőtlen az idő, a jarovizált gabonát több­szöri szellőztetéssel meg kell szárítani, hogy azzal a további csírázást akadályozzuk. A jaro­vizált magvak vetésénél figye­lembe kell venni, hogy a sze­mek duzzadtabbak, tehát a vető­gépet is ennek megfelelően kell beállítani és a vetésnél lehető­leg az agronómus legyen jelen, ho°y a szükséges irányító segít­séget a helyszínen meg tudja adni. A z agronómusok feladata, hogy a termelőszövetkeze­teinkben megszervezzék és irá­nyítsák a jarovizálási munkála­tokat, hogy ezzel is emelni tud­ják a termésátlagot. Egy új bányász levele 1953 február 16-án toborzás útján kerültem a Nagybátonyi Szénbányákhoz. Az első .fize­tés alkalmával meg voltam elégedve keresetemmel, mert 15 műszakomra 731.80 forin­tot kaptam. Ehhez hozzájött 180 forint családi segély. Az összkeresetem tehát 941.80 fo­rintot tett ki. Szorospatakon a férfi szálló­ban lakom. Szállásunk kifo­gástalan. Minden nap takarí­tónő takarítja és hozza rend­be á szállónkat. Az élelmezés is jó. Minden nap hús van. A mennyiség is megfelelő. Sok­szor még el sem tudom fo­gyasztani. Legnagyobb hiba az, hogy nincs fürdőnk. Volna ugyan, de az nagyon elha­nyagolt. Ugyancsak nagy segítség részemre az ingyenes munkás­ruha és lábbeli, amit az üzem adott. Az elkövetkezendő időkben azon iparkodom, hogy a 480 perces munkanapot minden esetben eredményesen kihasz­náljam, ezzel elősegítsem ha­zánk szocialista fejlődését és még többet tudjak adni csalá­domnak. Potholicki Ferenc szorospataki bánya SZABAD ISOGRAD Becsületesen számolják el a bányászok bérét Kányáson Gyarapodik a romhányi Új élet tsz romhányi Oj élet tsz-ben a tagok munkája eredmé­nyeképpen nőtt a közös vagyon. Különösen az állattenyésztés­ben mutatkozik ez meg. Két éven keresztül 12 anyadisznótól egy malacot sem tudtak fel­nevelni. mert a csoport elnöke nem törődött az állatállomány- nyal. Fejes Istvánt, az új elnö­köt, 1953. végén választotta meg a tagság. Látta, hogy a csoport sertésólja nem felel meg a kö­vetelményeknek, a 10 anya­sertés részére 10 kutricát építet­tek. A januári elles után ö2 malaccal gyarapodott a csoport, özv. Varga Dánielné és Pizin- ger József állatgondozók nagy gonddal kezelik az állatokat, hog" a jövőben még jobban gya­rapodjon a csoport jövedelme. A szarvasmarhaállománynál az októberi fejésátlagukat ja­nuárban 50 százalékkal emel­ték. A rossz kezeléstől lerom­lott állatokat kiselejtezték. A nő- vendékállafok még elég gyön­gék. nagyobb gondozást és jobb takarmányozást kívánnak. A tsz a fösúlyt most arra helyezte', hogy feljavítsa ezeket a növen­dékállatokat. KIS RAFAEL párttitkár Tervezés a magyarnándori állami gazdaságban A magyarnándori állami gazdaság szakemberei ideiük nagyrészét az évi ütemterv elké­szítésével töltik, figyelembevéve a gazdaság jelenlegi helvzetét és az elmúlt évi terv teljesítését. Megtervezik a gazdaság ter­melőmunkájában az erőgépek maximális kihasználását. A ?i- mífozást, tavasszal az elsők kö­zött lévő munkafolyamatot, 80 százalékban génre és 20 száza­lékban fogatra tervezik. A kapások vetésénél a sortá­volságot a rendelkezésükre álló munkagépek figyelembevételével tervezik és igv minden növény- ápolást géppel végeznek maid. A vetésforgókat, úgy alkalmaz; zák, hogy mindig megfelelő előveteménv után vessenek. Az ősziek 90 százaléka kiszántásra kerülő évelő, növények után ke­rül a talajba. Már most betervezik azt is, hogy mennyi védőszer, műtrá­gya és munkaerő szükséges az 512 kh-ra terjedő gyümölcsös ápolásához. Figyelembe veszik a tervezés­nél a dolgozók szociális ellátá­sának biztosítását is. Jakubcsik András igazgató. Az utóbbi időben sokat hal­lottunk a kányási szénbánya vál­lalatról. Nem azért, mintha a nógrádi szénmedencében ők ha­ladnának az élen. Ellenkezőleg, az utolsók között kullognak és a széntermelési tervüket már közel egy év óta nem teljesítik. Súlyos adósságukkal nehezítik dolgozó népünk célkitűzéseinek megvalósítását. A bírálatok tö­megeit kapták, sok elvtársias segítség tette volna könnyebbé a műsza­ki vezetők, a középkáderek mun­káját, ha megfelelően fogadják a bírálatot. Sajnos azonban a hiba kijavítása mellett a köny- nyebbik részt választották és mentegetőztek. Azzal fogadják a bírálatot: „Kányás felfejlődő üzem, azért indokolt a sok hi­ba”. Ezzel akarják félremagya­rázni a tervlemaradást, a dol­gozókkal valp bánásmód el­hanyagolását és ami a legsú­lyosabb, a meg nem engedhető magas bérreklamációt. A közelmúltban pártunk ja­vaslatára a minisztertanács ren­dezte a bányászati dolgozók bé­rezését. Az új bérezési rendszer bevezetése után sokkal egysze­rűbbé, világosabbá, a réginél könnyebben kiszámítható a dol­gozók keresete. A kányási bányászok szorgal­masan is számolgatják minden fizetés előtt a munkájukért ’járó bért. Már előre tervezgetik, mit vásárolnak a család részére a fizetésből. Bérfizetéskor, amikor a borítékban lévő pénzt át­veszik, kellemetlen meglepetés­ben részesülnek. Fizetésükből 100—200—300 forint is hiányzik. Kevesebbet számoltak el Ez történt a januári keresetek kifizetésekor is. Az 55-ös, 57-es csapat tagjai, de rajtuk kívül még sokan nem kapták meg az elvégzett munkáért járó bért. Hogy történt ez a tévedés? A bérelszámolók rosszul számol­tak? Nem! Az aknászok hanyag, lelkiismeretlen munkaátvétele az előidézője a kellemetlen meg­lepetésnek. Nagy b. István 15 fős csapata a múlt hónapban derekas munkát végzett. 133 százalékos eredményt értek el. Mégis, a csapat részére 8000 fo­rinttal kevesebb összeget Szá­moltak el. Csupán azért, mert az aknászok felelősség nélkül végezték el a munkájukat. El­felejtették azt, hogy a meddőt, a követ a beruházási munkáknál csillékbe rakják és ezt nem in­gyen végzik a bányászok. Hogy kétszáz méterre kellett szállí­tani a megrakott csilléket vagy vizes volt a munkahely, (amelyért 15 százalékos vizes­ség! pótlék jár), azt sem vették figyelembe a középkáderek. A munka hiányos átvételénél nem volt kivétel. Az elvtársi se­gítséget nyújtó mátranováki, kisterenyei bányászok azelőtt nem szoktak panaszkodni, ők dolgoznak és nem siránkoznak. Most mégis van miért bosszan- kodniok. Lavaj János csapat- vezető a kisterenyei üzemből ke­rült a kányási vállalathoz. Ja­nuárban csapatával együtt 111 százalékra teljesítette tervét. Mégsem számolták el csapatá­nak az 1500 forint prémiumot. Forgó k. János Mátranovákon mint vájár dolgozott, Kányáson „tévedésből” csillés beosztásba sorolták. Ezzel 362.80 forinttal csökkentették keresetét. De sok ehhez hasonlót találunk a ká­nyási üzemnél. Id. Czakó János csapatánál o 75 százalékos vizességi pótlékot, amely 2000 forintot tesz ki, nem számolták el. Pedig minden ne­hézséget leküzdve, a nyugati ereszke frontfejtésén 112.3 szá­zalékos eredményt ért el. Danyi István Mihály csapata is ered­ményesen küzdött, tervüket 117 százalékra teljesítették. Mégis a rossz munkaátvétel következ­tében 6000 forinttal csökkentet­ték a bérüket. Holkó Gusztáv csapatának 2019, Godó István és Kecskés János csapatának pe­dig 3870 forinttal kevesebb ösz- szeget számoltak el, mint amiért megdolgoztak: Ezekkel a hibákkal azonban keveset foglalkoznak a kányási üzemnél. Sokan nem is gondol­nak arra, hogy a magas bér- reklamáció csökkenti a dolgozók munkakedvét és káros hatással van a versenylendületre. Ennek következménye az, hogy' a ká­nyási vállalatnál, mindössze 210 dolgozó tett felajánlást pártunk III. kongresszusa tiszteletére. Nem azért, mintha nem szeret­nék pártunkat, de az ilyen je­lentős „tévedések” bosszantják a dolgozókat. Tudják nagyon jól, hogy pártunk és kormányunk mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy a bányászok a mun­kájukért járó bért megkapják. A hiba azonban ott van, hogy a műszaki vezetők, középkáderek nem végzik el a rájukbízott fel­adatokat. S ami még súlyosabb, hibájukat nem ismerik el. A bá­nyászok előtt a bérreklamációt az irodai személyzet, a bér­elszámolók hibájának tüntetik fel. így akarják az értelmiségi és fizikai dolgozók között az el­lentéteket szítani. A rossz munkaátvétel viszont nehézségek elé állítja a bérelszámolókat. Üjból kell ne­kik számfejteni az elmaradt bért. Ez kétszeres munka. A januári bérkifizetésnél 14—15 ezer forint volt a reklamáció, amely 335 dolgozót érintett. A magas bér­reklamáció nem újdonság a ká­nyási vállalatnál. Múlt évben a bérreklamáció 155.000 forintra emelkedett és májustól egyre több lett. Májusban 3441 forint, októberben 24.337 forint, novem­berben 30.330 forint, az év utolsó hónapjában pedig már 43.300 forintra emelkedett a ki­fogásolt összeg. Ezek a számok élesen bírálják az- aknászok munkáját, akik nem teremtettek rendet a munkaterületükön. A rossz munkaátvétel mellett a műszaknaplót sem vezetik rend­szeresen, Simon Sándor és Cso- Iiány József aknászok például a dolgozókat elküldték az egyik munkahelyről a másikra. A mű­szak beírását azonban elmulasz­tották. Hanyag munkájáért Kecskés Károly aknászt levál­tották és a szállításhoz osztot­ták be. A bérreklamáció csökkentése, a fegyelem megszilárdítása ér­dekében hozott intézkedések még nem kielégítőek. Még igen na­gyok a körletek, az egyik mun­kahelyről a másikra való mun­kaerővándorlás. A bérreklamá­ció megszüntetését megfogadta Sándor Pál elvtárs is. a vállalat igazgatója. A múlt hónap 13-i aktívaértekezleten mondotta: „A mai napon pontot teszünk a bérreklamációkra.” Ennek elle­nére a fizetés után egy-két napra o borítékok tömegei érkeztek a bérelszámolókhoz. Nem elég csak ígéretet tenni a hiba fel­számolására.. Sokkal helyesebb az azonnali intézkedés: az ellen­őrzés fokozása és a hiba elköve­tőinek példás felelősségre voná­sa. A kányási üzemnél is vonják felelősségre a hanyag, nemtörő­döm, munkáját lelkiismeretlenül végző aknászokat. Ha úgy lát­ják, hogy a követelményeknek nem felel meg, akkor minden huza-vona nélkül váltsák le. Rossz munkáját pedig ismertes­sék a dolgozók előtt. Fodor Ernő Évi tervkészítés a szövetkezeti tagság javaslata nélkül Komoly munka foIyik most a tsz-inknéi, hiszen az évi terv el­készítése nem kis feladat. E terv szerint kell dolgozniok a tsz tagoknak az 1954-es gazda­sági évben. A tsz tagok részese­dése az évi munkájuktól függ és éppen ezért a termelési tervnek a hozamok emelésére kell irá­nyulnia a növénytermelésben és az állattenyésztésben egy- afánt. A tereskei Zalka Máté tsz- ben is elkészítették az 1951-es növénytermesztési és állatte­nyésztési tervet: búzából 12, rozsból 10, árpából 10. ku­koricából 15, burgonyából takarmányrépából 160. cukor­répából 160, vörösheréből 23. zabosbükkönyből 14, lencséből 4, bíborheréből magnak 1.8„ A szálastakarmánv eltart az nek el. Mellőzték azonban Dó­újig. Az abrak takarmánynál zsa Kálmán juhász véleményét, hiány mutatkozik: 110 megfelel-e ez a valóságnak, nem lesz-e sok, esetleg kevés? azonban mázsát vásárolniok kell. Tavasszal másképpen szerve­zik a munkát is. Brigádokat alakítanak, Egy-egy tsz-tag fe­lelősségérzetét munkája iránt azzal növelik, hogy a megmun­kálandó területet egyéneknek osztják ki. Nagyszerű tervek ezek, de hiányzik ebből valami. Hiány­zik, már a kezdet kezdetén a ta­gok közös akarata. Pedig a tsz tagsága, csak akkor dolgozik szívvei-lélekkel a terv végrehaj­tásán, ha valóban magáénak érzi azt, ha maga is hozzájárul Készítéséhez, tudva azt, hogy egy-egy jó javaslat a termésho­zam növeléséhez, végül pedig Pedig Dózsa Kálmán a tsz leg­jobb dolgozója. Most is 269 juh és 116 bárány nevelkedik a keze alatt. Úgy néz ki a dolog, hogy a tsz vezetősége, csak éppen azért készíti a tervet, mert hát a járási tanács mezőgazdasági osztályával nem érdemes ujjat­húzni. a tífT sem szoigá! ja min­den esetben a magasabb ter­méshozam elérését. Az el­múlt évben például 80 mázsát hozott a burgonya kh-ként. Az idei tervbe, már csak 70 má­zsás átlagtermést vettek, ami minden körülmények között lesz. Persze ez a dolog öszitakarmánv keverékből 60 búzához, több liter meg lesz Persze ez a ciolog szöszösbükkönyből pedig 45 tereskei'’Zalka Máté* tsz tervét* könnyebbik megoldása Jó lakik------ i-u-i-;-*' —* —* a kecske is es a káposzta is meg­marad. Az már a tsz vezetősé- .... géné! más lapra tartozik, hogy ... . , ‘sz ‘aggyules egy i]yen terv nem serkenti a T, e r,U?r., an, ~ a.10.. Cs!" tagokat az eddiginél jobb, ered- kanv Mihály a tsz elnöke el- ményesebb munkára. Nem arról mázsa holdankénti átlagot vet tek tervbe. A terméshozam növelése érdekében agrotechni­kai eljárásokat alkalmaznák. Négyzetesen vetik a kukoricát. 40 hold öszibúzánál, • 13 hold rizsnél, 6 hold kukoricánál és 2 hold napraforgónál pót­beporzást végeznek, Előkészí­tették a vetőmagot is, 14 kh ősziárpát. 64 kh őszibúzát és 20 kh tavasziárpavetőmagot csá­váznak.' Az állattenyésztésnél 10 te­hén után 7.2 borjú, 100 anyajuh után 95 bárányszaporulatot ér­nek el. Kétszer fiaztatnak 17 anyadisznót. A tejhozam emelé­se érdekében naponta 3-szor fejnek 10 tehenet, az eddigi két­szeri fejes helyett. Megnézték, így is. Volt ugyan mondotta, hogy a járási mező­gazdasági osztály utasítására az 1954-es gazdasági évre ter­melési tervet készítenek. A ta­gok ezt tudomásul vették, bár nem is tudták miről van tu­lajdonképpen szó. Nagy hibát követett el a tsz vezetősége á tagokkal szemben. A vezetőség összeült ugyan, hogy egy tervet dolgozzanak ki, de nem hall­gatták meg a tapasztalt tsz ta­gokat, arra hivatkozva, hogy itt a tagságnak nincs véleménye, ami persze lehetetlen. Tervbe­vették például: 100 anyajuh hogy mennyi takarmányuk van. után 95 bárányszaporulatot ér­van sző, hogy csupán virtusko­dásból lehetetlen terméseredmé­nyeket terveznek !954-re. A ta­gok közös véleménye alapján állapítsák meg, hogy mire ké­pesek és azon kell lennünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a földből. Persze nemcsak zsarolni kell a földet, hanem meg is kell adnunk mindent, amire szüksége van. A tereskei Zalka Máté tsz a III. pártkon­gresszus tiszteletére felajánlot­ta, hogy februárban befejezik a földek trágyázását. 20 kh földre, már ki is hordták a trágyát. Mintegy 9 holdat trágyáznak meg terven felül. Feltétlenül szükség van Te­reskén egy tanult fiatal agronó- musra, aki irányítaná, segítené a tsz-t. Ez persze nem akar a Jelenlegi tsz vezetőség lebecsü­lése lenni. Idős, tapasztalt em­berek, csak ahogy Csikány Mi­hály mondja: — Mi nem tanultuk egy ilyen nagy gazdaság irányítását. Úgy dolgozunk, ahogy tudunk. Tudják, hogy a fejlett agro- és zoótechnika alkalmazásával nő a terméshozam. Azt azonban már nem magyarázták meg a tagoknak, hogy a kukorica négy­zetes vetésével, az őszibúza, rozs, és kukorica púíbeporzásá- val a zárszámadáskor hány má­zsával több kerül szétosztásra ezekből. Mert a tagságot első­sorban az érdekli, hogy munká­ja után mi lesz a részesedése. A vezetőségnek tehát ezen' ke­resztül kell megkeresni az utat a tagokhoz, s akkor egész biz­tos, nem fordul elő, hogy ilyen döntő kérdésben a tagoknak ne legyen véleményük. Van tehát m;{ javítania a te­reskei Zalka Máté tsz-nek is. A terv még nem készült el teljes egészében, pótolhatják a mu­lasztottakat. A tsz vezetősége, de a tagok se feledjék, hogy falcainkban harc folyik. A harc­ból nékik is ki kell venni részü­ket. Küzdeniük kell a több má­zsa burgonyáért, búzáért, a több sertésért és több bárányért

Next

/
Oldalképek
Tartalom