Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-24 / 15. szám
1964 február 24. 3 Mit jelent az új begyűjtési rendelet megyénkben StMMWmp 5F0TÉS TOJÁS BOFOMP TU — Azt, hogy Zi vagon szarvasmarhával. 18 vagon sertéssel, 16 vagon tojással. 16 vagon baromfival és 12.278 hl. tejjel kevesebbet kell beadniok dolgozó parasztjainknak. A jarovizálás végrehajtása és annak előnyei *1 inden növénynek az el- vetéstől a beérésig szükséges egy bizonyos tenyészidő. Megyénk szélsőséges éghajlata szükségessé teszi, hogy az egyes termesztett növényeink tenyész- idejét a nagyobb termésátlagok elérése érdekében, megrövidítsük. A növények tenyészidejé- nek megrövidítését jarovizálás- sal (előcsíráztatással) is nagyban elő tudjuk segíteni. A Szovjetunió mezőgazdaságában széleskörben eredményesen használják. A Szovjetunió tapasztalatainak segítségével már hazánkban és így megyénkben is több állami gazdaságban és termelő- szövetkezetben sikeresen alkalmazták már a múlt évben is, például a romhányi Dj élet, a nagykeresztúri Petőfi tsz-ek. Ezekben a tsz-ekben a jarovizált vetőmaggal bevetett területeken 1,5—2 mázsával több termést értek el holdanként. E terméstöbbletet azzal tudták elérni, hogy a jarovizált vetőmag gyorsabban és egyenletesebben kelt ki, erőteljesebb volt a növekedése, erősebb gyökérzete foly- \ tán a betegségekkel szemben ellenállóbb volt és a 3—4 nappal elöbbvaló beérése folytán nem volt kitéve a kánikula-okozta szemszorulásnak. Az említett előnyök figyelembevételével, azon kell lennünk, hogy minél nagyobb mennyiségű tavaszibúza és tavasziárpa vetőmagot jarovizálva vessünk el. A jarovizálást az alábbiak szerint kell végrehajtani: 'T avaszibúza: jarovizálási x időtartama 20 nap. A jarovizálást magtárban, raktárban, vagy bármilyen más helyiségben is végrehajthatjuk, ahol a szellőztetéssel a hőmérsékletet szabályozni tudjuk. A jarovizálás előtt a vetőmagvakat gondosan ki kell tisztítani. A jarovizálás nedvesítéssel kezdődik. 100 kg vetőmagra 33 liter vizet használunk fel. Ezt 8 órai időközökben 3 részletben locsoljuk a vetőmagra. Az első nedvesítést legjobb reggel végezni, a másodikat ugyanaznap délután, a harmadikat pedig másnap reggel. Mind a három esetben 11 — 11 liter vizet locsolunk öntözőrózsával ellátott kannával a gabonára. annak állandó lapátolása közben. Szükséges, hogy a nedvesítés egyenletes legyen. A garmada alatt tócsának nem szabad képződni, a jó! végzett nedvesítésnél a mag szinte száraznak látszik. Mivel a vetőmagot csávázni is kell, ' akkor 300 liter vízhez 1 kg. 40 százalékos formaiint keverjünk. A formalinos locsolás után a garmadát 2—3 óra hasszáig ponyvával, vagy zsákokkal le kell takarni, hogy a formalingőzök ne párologhassanak el. A harmadik locsolás után 24 óráig a garmada hőmérséklete + 10— 12 C fok legyen, hogy a csírázás folyamata gyorsan megindulhasson. Ha a helyiség hőmérséklete ennél alacsonyabb, akkor a garmada vastagságát kell növelni, vagy pedig a fel- melegedésig a magot kell letakarni. Ezt a hőmérsékletet a jarovizálás időtartama alatt végig tartani kell. Ezt a garmada szükségszerinti vastagításával vagy szétterítésével és a helyiség szellőztetésével szabályozhatjuk. A garmada hőfokát hőmérővel, naponta rendszeresen ellenőrizni kell. A tavasziárpa jarovizálási eljárása ugyan az, mint a tavaszibúzáé, csak a jarovizálás időtartama rövidebb, 10—15 nap, Az árpánál 100 kg. magra 35 liter vizet kell a nedvesítéshez felhasználni. Az első két locsolásnál 12—12 litert, majd a harmadiknál 11 litert. A 24 óráig 4- 10—12 C fokon tartott garmadát . fokozatosan 2—5 C fokra kell lehűteni és a jarovizálás időtartamáig ugyanazzal az eljárással, mint a tavaszibúzánál, tartani kell ezt a hőfokot. A jól végzett jarovizálás esetén, a jarovizálási idő befejeztével a gabonaszemek legfeljebb 4—5 százalékánál szabad a csírának a maghéjból kipattanni. Ha valamilyen oknál fogva a csirák kioattanása ennél nagyobb százalékú, a garmadát erősebben kell szellőztetni, vagy ha lehetséges a gabonát azonnal el kell vetni. Ha jól terveztük be a búza és az árpa jarovizá- lását, annak béfejezte után azonnal vetni is lehet azt. Előfordul, hogy a vetésre már a jarovizálás közben megjön az alkalmas idő. Ebben az esetben nem kell várni, mert a mesterségesen megindított jarovizálás az elvetés után a földben folytatódik és befejeződik. Abban az esetben pedig, ha a jarovizálás befejeztével a vetésre kedvezőtlen az idő, a jarovizált gabonát többszöri szellőztetéssel meg kell szárítani, hogy azzal a további csírázást akadályozzuk. A jarovizált magvak vetésénél figyelembe kell venni, hogy a szemek duzzadtabbak, tehát a vetőgépet is ennek megfelelően kell beállítani és a vetésnél lehetőleg az agronómus legyen jelen, ho°y a szükséges irányító segítséget a helyszínen meg tudja adni. A z agronómusok feladata, hogy a termelőszövetkezeteinkben megszervezzék és irányítsák a jarovizálási munkálatokat, hogy ezzel is emelni tudják a termésátlagot. Egy új bányász levele 1953 február 16-án toborzás útján kerültem a Nagybátonyi Szénbányákhoz. Az első .fizetés alkalmával meg voltam elégedve keresetemmel, mert 15 műszakomra 731.80 forintot kaptam. Ehhez hozzájött 180 forint családi segély. Az összkeresetem tehát 941.80 forintot tett ki. Szorospatakon a férfi szállóban lakom. Szállásunk kifogástalan. Minden nap takarítónő takarítja és hozza rendbe á szállónkat. Az élelmezés is jó. Minden nap hús van. A mennyiség is megfelelő. Sokszor még el sem tudom fogyasztani. Legnagyobb hiba az, hogy nincs fürdőnk. Volna ugyan, de az nagyon elhanyagolt. Ugyancsak nagy segítség részemre az ingyenes munkásruha és lábbeli, amit az üzem adott. Az elkövetkezendő időkben azon iparkodom, hogy a 480 perces munkanapot minden esetben eredményesen kihasználjam, ezzel elősegítsem hazánk szocialista fejlődését és még többet tudjak adni családomnak. Potholicki Ferenc szorospataki bánya SZABAD ISOGRAD Becsületesen számolják el a bányászok bérét Kányáson Gyarapodik a romhányi Új élet tsz romhányi Oj élet tsz-ben a tagok munkája eredményeképpen nőtt a közös vagyon. Különösen az állattenyésztésben mutatkozik ez meg. Két éven keresztül 12 anyadisznótól egy malacot sem tudtak felnevelni. mert a csoport elnöke nem törődött az állatállomány- nyal. Fejes Istvánt, az új elnököt, 1953. végén választotta meg a tagság. Látta, hogy a csoport sertésólja nem felel meg a követelményeknek, a 10 anyasertés részére 10 kutricát építettek. A januári elles után ö2 malaccal gyarapodott a csoport, özv. Varga Dánielné és Pizin- ger József állatgondozók nagy gonddal kezelik az állatokat, hog" a jövőben még jobban gyarapodjon a csoport jövedelme. A szarvasmarhaállománynál az októberi fejésátlagukat januárban 50 százalékkal emelték. A rossz kezeléstől leromlott állatokat kiselejtezték. A nő- vendékállafok még elég gyöngék. nagyobb gondozást és jobb takarmányozást kívánnak. A tsz a fösúlyt most arra helyezte', hogy feljavítsa ezeket a növendékállatokat. KIS RAFAEL párttitkár Tervezés a magyarnándori állami gazdaságban A magyarnándori állami gazdaság szakemberei ideiük nagyrészét az évi ütemterv elkészítésével töltik, figyelembevéve a gazdaság jelenlegi helvzetét és az elmúlt évi terv teljesítését. Megtervezik a gazdaság termelőmunkájában az erőgépek maximális kihasználását. A ?i- mífozást, tavasszal az elsők között lévő munkafolyamatot, 80 százalékban génre és 20 százalékban fogatra tervezik. A kapások vetésénél a sortávolságot a rendelkezésükre álló munkagépek figyelembevételével tervezik és igv minden növény- ápolást géppel végeznek maid. A vetésforgókat, úgy alkalmaz; zák, hogy mindig megfelelő előveteménv után vessenek. Az ősziek 90 százaléka kiszántásra kerülő évelő, növények után kerül a talajba. Már most betervezik azt is, hogy mennyi védőszer, műtrágya és munkaerő szükséges az 512 kh-ra terjedő gyümölcsös ápolásához. Figyelembe veszik a tervezésnél a dolgozók szociális ellátásának biztosítását is. Jakubcsik András igazgató. Az utóbbi időben sokat hallottunk a kányási szénbánya vállalatról. Nem azért, mintha a nógrádi szénmedencében ők haladnának az élen. Ellenkezőleg, az utolsók között kullognak és a széntermelési tervüket már közel egy év óta nem teljesítik. Súlyos adósságukkal nehezítik dolgozó népünk célkitűzéseinek megvalósítását. A bírálatok tömegeit kapták, sok elvtársias segítség tette volna könnyebbé a műszaki vezetők, a középkáderek munkáját, ha megfelelően fogadják a bírálatot. Sajnos azonban a hiba kijavítása mellett a köny- nyebbik részt választották és mentegetőztek. Azzal fogadják a bírálatot: „Kányás felfejlődő üzem, azért indokolt a sok hiba”. Ezzel akarják félremagyarázni a tervlemaradást, a dolgozókkal valp bánásmód elhanyagolását és ami a legsúlyosabb, a meg nem engedhető magas bérreklamációt. A közelmúltban pártunk javaslatára a minisztertanács rendezte a bányászati dolgozók bérezését. Az új bérezési rendszer bevezetése után sokkal egyszerűbbé, világosabbá, a réginél könnyebben kiszámítható a dolgozók keresete. A kányási bányászok szorgalmasan is számolgatják minden fizetés előtt a munkájukért ’járó bért. Már előre tervezgetik, mit vásárolnak a család részére a fizetésből. Bérfizetéskor, amikor a borítékban lévő pénzt átveszik, kellemetlen meglepetésben részesülnek. Fizetésükből 100—200—300 forint is hiányzik. Kevesebbet számoltak el Ez történt a januári keresetek kifizetésekor is. Az 55-ös, 57-es csapat tagjai, de rajtuk kívül még sokan nem kapták meg az elvégzett munkáért járó bért. Hogy történt ez a tévedés? A bérelszámolók rosszul számoltak? Nem! Az aknászok hanyag, lelkiismeretlen munkaátvétele az előidézője a kellemetlen meglepetésnek. Nagy b. István 15 fős csapata a múlt hónapban derekas munkát végzett. 133 százalékos eredményt értek el. Mégis, a csapat részére 8000 forinttal kevesebb összeget Számoltak el. Csupán azért, mert az aknászok felelősség nélkül végezték el a munkájukat. Elfelejtették azt, hogy a meddőt, a követ a beruházási munkáknál csillékbe rakják és ezt nem ingyen végzik a bányászok. Hogy kétszáz méterre kellett szállítani a megrakott csilléket vagy vizes volt a munkahely, (amelyért 15 százalékos vizesség! pótlék jár), azt sem vették figyelembe a középkáderek. A munka hiányos átvételénél nem volt kivétel. Az elvtársi segítséget nyújtó mátranováki, kisterenyei bányászok azelőtt nem szoktak panaszkodni, ők dolgoznak és nem siránkoznak. Most mégis van miért bosszan- kodniok. Lavaj János csapat- vezető a kisterenyei üzemből került a kányási vállalathoz. Januárban csapatával együtt 111 százalékra teljesítette tervét. Mégsem számolták el csapatának az 1500 forint prémiumot. Forgó k. János Mátranovákon mint vájár dolgozott, Kányáson „tévedésből” csillés beosztásba sorolták. Ezzel 362.80 forinttal csökkentették keresetét. De sok ehhez hasonlót találunk a kányási üzemnél. Id. Czakó János csapatánál o 75 százalékos vizességi pótlékot, amely 2000 forintot tesz ki, nem számolták el. Pedig minden nehézséget leküzdve, a nyugati ereszke frontfejtésén 112.3 százalékos eredményt ért el. Danyi István Mihály csapata is eredményesen küzdött, tervüket 117 százalékra teljesítették. Mégis a rossz munkaátvétel következtében 6000 forinttal csökkentették a bérüket. Holkó Gusztáv csapatának 2019, Godó István és Kecskés János csapatának pedig 3870 forinttal kevesebb ösz- szeget számoltak el, mint amiért megdolgoztak: Ezekkel a hibákkal azonban keveset foglalkoznak a kányási üzemnél. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a magas bér- reklamáció csökkenti a dolgozók munkakedvét és káros hatással van a versenylendületre. Ennek következménye az, hogy' a kányási vállalatnál, mindössze 210 dolgozó tett felajánlást pártunk III. kongresszusa tiszteletére. Nem azért, mintha nem szeretnék pártunkat, de az ilyen jelentős „tévedések” bosszantják a dolgozókat. Tudják nagyon jól, hogy pártunk és kormányunk mindent elkövet annak érdekében, hogy a bányászok a munkájukért járó bért megkapják. A hiba azonban ott van, hogy a műszaki vezetők, középkáderek nem végzik el a rájukbízott feladatokat. S ami még súlyosabb, hibájukat nem ismerik el. A bányászok előtt a bérreklamációt az irodai személyzet, a bérelszámolók hibájának tüntetik fel. így akarják az értelmiségi és fizikai dolgozók között az ellentéteket szítani. A rossz munkaátvétel viszont nehézségek elé állítja a bérelszámolókat. Üjból kell nekik számfejteni az elmaradt bért. Ez kétszeres munka. A januári bérkifizetésnél 14—15 ezer forint volt a reklamáció, amely 335 dolgozót érintett. A magas bérreklamáció nem újdonság a kányási vállalatnál. Múlt évben a bérreklamáció 155.000 forintra emelkedett és májustól egyre több lett. Májusban 3441 forint, októberben 24.337 forint, novemberben 30.330 forint, az év utolsó hónapjában pedig már 43.300 forintra emelkedett a kifogásolt összeg. Ezek a számok élesen bírálják az- aknászok munkáját, akik nem teremtettek rendet a munkaterületükön. A rossz munkaátvétel mellett a műszaknaplót sem vezetik rendszeresen, Simon Sándor és Cso- Iiány József aknászok például a dolgozókat elküldték az egyik munkahelyről a másikra. A műszak beírását azonban elmulasztották. Hanyag munkájáért Kecskés Károly aknászt leváltották és a szállításhoz osztották be. A bérreklamáció csökkentése, a fegyelem megszilárdítása érdekében hozott intézkedések még nem kielégítőek. Még igen nagyok a körletek, az egyik munkahelyről a másikra való munkaerővándorlás. A bérreklamáció megszüntetését megfogadta Sándor Pál elvtárs is. a vállalat igazgatója. A múlt hónap 13-i aktívaértekezleten mondotta: „A mai napon pontot teszünk a bérreklamációkra.” Ennek ellenére a fizetés után egy-két napra o borítékok tömegei érkeztek a bérelszámolókhoz. Nem elég csak ígéretet tenni a hiba felszámolására.. Sokkal helyesebb az azonnali intézkedés: az ellenőrzés fokozása és a hiba elkövetőinek példás felelősségre vonása. A kányási üzemnél is vonják felelősségre a hanyag, nemtörődöm, munkáját lelkiismeretlenül végző aknászokat. Ha úgy látják, hogy a követelményeknek nem felel meg, akkor minden huza-vona nélkül váltsák le. Rossz munkáját pedig ismertessék a dolgozók előtt. Fodor Ernő Évi tervkészítés a szövetkezeti tagság javaslata nélkül Komoly munka foIyik most a tsz-inknéi, hiszen az évi terv elkészítése nem kis feladat. E terv szerint kell dolgozniok a tsz tagoknak az 1954-es gazdasági évben. A tsz tagok részesedése az évi munkájuktól függ és éppen ezért a termelési tervnek a hozamok emelésére kell irányulnia a növénytermelésben és az állattenyésztésben egy- afánt. A tereskei Zalka Máté tsz- ben is elkészítették az 1951-es növénytermesztési és állattenyésztési tervet: búzából 12, rozsból 10, árpából 10. kukoricából 15, burgonyából takarmányrépából 160. cukorrépából 160, vörösheréből 23. zabosbükkönyből 14, lencséből 4, bíborheréből magnak 1.8„ A szálastakarmánv eltart az nek el. Mellőzték azonban Dóújig. Az abrak takarmánynál zsa Kálmán juhász véleményét, hiány mutatkozik: 110 megfelel-e ez a valóságnak, nem lesz-e sok, esetleg kevés? azonban mázsát vásárolniok kell. Tavasszal másképpen szervezik a munkát is. Brigádokat alakítanak, Egy-egy tsz-tag felelősségérzetét munkája iránt azzal növelik, hogy a megmunkálandó területet egyéneknek osztják ki. Nagyszerű tervek ezek, de hiányzik ebből valami. Hiányzik, már a kezdet kezdetén a tagok közös akarata. Pedig a tsz tagsága, csak akkor dolgozik szívvei-lélekkel a terv végrehajtásán, ha valóban magáénak érzi azt, ha maga is hozzájárul Készítéséhez, tudva azt, hogy egy-egy jó javaslat a terméshozam növeléséhez, végül pedig Pedig Dózsa Kálmán a tsz legjobb dolgozója. Most is 269 juh és 116 bárány nevelkedik a keze alatt. Úgy néz ki a dolog, hogy a tsz vezetősége, csak éppen azért készíti a tervet, mert hát a járási tanács mezőgazdasági osztályával nem érdemes ujjathúzni. a tífT sem szoigá! ja minden esetben a magasabb terméshozam elérését. Az elmúlt évben például 80 mázsát hozott a burgonya kh-ként. Az idei tervbe, már csak 70 mázsás átlagtermést vettek, ami minden körülmények között lesz. Persze ez a dolog öszitakarmánv keverékből 60 búzához, több liter meg lesz Persze ez a ciolog szöszösbükkönyből pedig 45 tereskei'’Zalka Máté* tsz tervét* könnyebbik megoldása Jó lakik------ i-u-i-;-*' —* —* a kecske is es a káposzta is megmarad. Az már a tsz vezetősé- .... géné! más lapra tartozik, hogy ... . , ‘sz ‘aggyules egy i]yen terv nem serkenti a T, e r,U?r., an, ~ a.10.. Cs!" tagokat az eddiginél jobb, ered- kanv Mihály a tsz elnöke el- ményesebb munkára. Nem arról mázsa holdankénti átlagot vet tek tervbe. A terméshozam növelése érdekében agrotechnikai eljárásokat alkalmaznák. Négyzetesen vetik a kukoricát. 40 hold öszibúzánál, • 13 hold rizsnél, 6 hold kukoricánál és 2 hold napraforgónál pótbeporzást végeznek, Előkészítették a vetőmagot is, 14 kh ősziárpát. 64 kh őszibúzát és 20 kh tavasziárpavetőmagot csáváznak.' Az állattenyésztésnél 10 tehén után 7.2 borjú, 100 anyajuh után 95 bárányszaporulatot érnek el. Kétszer fiaztatnak 17 anyadisznót. A tejhozam emelése érdekében naponta 3-szor fejnek 10 tehenet, az eddigi kétszeri fejes helyett. Megnézték, így is. Volt ugyan mondotta, hogy a járási mezőgazdasági osztály utasítására az 1954-es gazdasági évre termelési tervet készítenek. A tagok ezt tudomásul vették, bár nem is tudták miről van tulajdonképpen szó. Nagy hibát követett el a tsz vezetősége á tagokkal szemben. A vezetőség összeült ugyan, hogy egy tervet dolgozzanak ki, de nem hallgatták meg a tapasztalt tsz tagokat, arra hivatkozva, hogy itt a tagságnak nincs véleménye, ami persze lehetetlen. Tervbevették például: 100 anyajuh hogy mennyi takarmányuk van. után 95 bárányszaporulatot érvan sző, hogy csupán virtuskodásból lehetetlen terméseredményeket terveznek !954-re. A tagok közös véleménye alapján állapítsák meg, hogy mire képesek és azon kell lennünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a földből. Persze nemcsak zsarolni kell a földet, hanem meg is kell adnunk mindent, amire szüksége van. A tereskei Zalka Máté tsz a III. pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy februárban befejezik a földek trágyázását. 20 kh földre, már ki is hordták a trágyát. Mintegy 9 holdat trágyáznak meg terven felül. Feltétlenül szükség van Tereskén egy tanult fiatal agronó- musra, aki irányítaná, segítené a tsz-t. Ez persze nem akar a Jelenlegi tsz vezetőség lebecsülése lenni. Idős, tapasztalt emberek, csak ahogy Csikány Mihály mondja: — Mi nem tanultuk egy ilyen nagy gazdaság irányítását. Úgy dolgozunk, ahogy tudunk. Tudják, hogy a fejlett agro- és zoótechnika alkalmazásával nő a terméshozam. Azt azonban már nem magyarázták meg a tagoknak, hogy a kukorica négyzetes vetésével, az őszibúza, rozs, és kukorica púíbeporzásá- val a zárszámadáskor hány mázsával több kerül szétosztásra ezekből. Mert a tagságot elsősorban az érdekli, hogy munkája után mi lesz a részesedése. A vezetőségnek tehát ezen' keresztül kell megkeresni az utat a tagokhoz, s akkor egész biztos, nem fordul elő, hogy ilyen döntő kérdésben a tagoknak ne legyen véleményük. Van tehát m;{ javítania a tereskei Zalka Máté tsz-nek is. A terv még nem készült el teljes egészében, pótolhatják a mulasztottakat. A tsz vezetősége, de a tagok se feledjék, hogy falcainkban harc folyik. A harcból nékik is ki kell venni részüket. Küzdeniük kell a több mázsa burgonyáért, búzáért, a több sertésért és több bárányért