Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-17 / 13. szám
1954 február Í7. SZABAD AOGItAD 3 Az egycsillés-mozgalom kezdeményezőinek kimagasló teljesítményei Már alig van olyan csapata vezető a nógrádi szénmedence területén, aki csapatával együtt' ne beszélt volna a szénmedence öt kiváló sztahanovista csapatvezető kezdeményezéséről, a „műszakonként egy csille szenet“ mozgalomról. A mozgalom elindítói érzik a nagy felelősséget, amely az új kezdeményezés elindításával rájuk hárul, s ezért mindent elkövetnek, hogy terveiken felül mindennap, minden műszakban egy csille szénnel többet küldjenek a felszínre. Az öt kiváló sztahanovista csapatvezető közül péntek délig Budavári Károly mizserfai sztahanovista vájár 19 tagú csapatával került az élre, s hétfőn reggeltől péntek délig már 336 csille szenet termeltek terven felül. Második helyre a ménkesi Pongrácz Sándor A Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó és Javító Vállalat fizikai és műszaki dolgozóihoz is eljutott az öt nógrádi sztahanovista csapatvezető vájár lelkes kezdeményezése, hogy minden műszakon egy csille szénnel túlteljesítik előirányzott napi terveiket. A gyár dolgozói, amikor a felhívásban olvasták, hogy a mozgalom.sikere érdekében a műszaki vezetőktől üres csillét, anyagot és levegőt kérnek a bányászok, elhatározták, hogy csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz és a mozgalom felett patronálást vállalnak. Az öt kiváló sztahanovista vájárhoz küldött levelükben a bánygépgyáriak a következőket írják: „Mi valamennyien tudjuk, hogy a vállalatok és aknaüzemek műszaki vezetői csak akkor tudják biztosítani a sze- nelő csapatok részére az ürescsilléket, ha biztosítva van a kitermelt szén zavartalan elszállítása is. Ez azonban a nógrádi szénmedencében ma még komoly nehézségekkel jáfly Vrescsillék, s a külszíni szállító talbók sokasága hever a szállítópályák mellett azért, mert azok megrongálódtak. Tudomásunkra jutott az is, hogy a nagybátonyi, kisterenyei és mizserfai vállalatok dolgozói éppen azért nem tudják tervüket teljesíteni, mert nincs biztosítva a kitermelt szén elszállítása. Mi is csatlakozunk a bányászok által kezdeményezett mozgalomhoz és a mozgalom felett patronálást vállalunk.“ A Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói megfogadták, hogy a szállításból eddig kiesett 34 drb talbó rugózatát terven felüli munkával február 18-tól számítva elkészítik. Február 18-tól tíznaponként 40 drb talbórúgót bocsátanak folyamatosan a bányavállalatok rendelkezésére és ezzel mindennap egy talbót lehet bevonni a külső szállításba. Március 15-ig elkészítik a nagybátonyi vállalatnál használatban lévő 10 drb egyenként háromtonnás szállító csille oldalajtaját és ezzel 10 drb csillét szénszállításra tesznek alkalmassá, aminek segítségével a nagybátonyi kétszeres sztahanovista vájár csapata küzdötte fel magát, akik a nehézségek ellenére is túlteljesítik tervüket és négy és fél nap alatt 101 csille szenet termeltek előirányzott tervükön felül. A „műszakonként egy csille szenet“ mozgalom többi elindítói is eredményesen harcolnak a mozgalom sikeréért. Nyerges János sztahanovista vájár másodmagával 45 csille, Radics János sztahanovista vájár 32 csille szénnel termelte túl négy és fél nap alatt tervét. Kazinci László sztahanovista vájár a mozgalom beindítása után még fenntartást végzett, mert tudja, hogy eredményes munkát csak a jól fenntartott vágatokkal és biztonságos munkahelyen tud végezni. Kedden éjszaka már megkezdték a szenelést és péntek délig 24 csillével szárnyalták túl előirányzott terveiket. nyagépgyáriak megfogadták, hogy a Rónai Szénbányák Vállalat külső szállításának a megsegítésére már február 15-én a dolgozó rendelkezésére bocsátanak 20 szállítócsillét és folyamatosan biztosítják a még további 60 szállítócsille legyártását és elszállítását. A nógrádi szénmedence bányavállalatai gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy a belső bányagépeknél előforduló töréseket házilag nem tudják elvégezni. A bányagépgyár dolgozói vállalták, hogy ezeket az alkatrészeket minden esetben soronkívül a gyár területén elkészítik. A mozgalom sikere érdekében arra is ígéretet tettek, hogy a szállítóvitlák mielőbbi és minél gyorsabb megjavítása érdekében a javításra megjelölt vitlákat a helyszínen felülvizsgálják és a javításhoz szükséges alkatrészeket előre legyártják. Ezzel elérik, hogy a gyár területére behozott szállítóvitlákat kijavítva, 10 napon belül a bányavállalatoknak visszaszármaztatják.-Ezekkel a nagyjelentőségű vállalásokkal a Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói — akik az eddigi jó munkájuk alapján az élüzem csillaggal is büszkélkedhetnek — eleget tesznek a szénfal melletti dolgozók kérésének és biztosítják a terv teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges ürescsillét. Az 1954-es évet épúgy mint az előző éveket azzal kezdték el a Salgótarjáni Acélárugyár energiaüzemének dolgozói, hogy számot vetettek, milyen {ehetőségük van a takarékos tüzelésre, az energia takarékos felhasználására. Amikor olvasták a Szabad Nép-ben Csorba István Kossuth-díjas fűtő felhívását elhatározták, hogy ők is csatlakoznak a nagyszerű kezdeményezéshez. Elsőnek Tajti Barna sztahanovista kazánfűtő .csoportvezető tartott megbeszélést csoportjával, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. majd követte Vass Takarékosabb szénfelhasználással is iölb áramai adnak az Erőmű dolgozói A Salgótarjáni Erőmű fizikai és műszaki dolgozói elhatározták, hogy legjobb tudásukat adják a zavartalan áramellátás biztosításáért, az üzemzavarok kiküszöböléséért és a szénmegtakarításért. Ezt az elhatározásukat erősítette meg a párt III. kongresszusára való készülődés és a nemrégiben üzemük kapujára feltűzött élüzem csillag. A kazán hatásfokának növelésével, a rostélyoskazánok s a salak éghető tartalmának 9.75- ről 9 százalékra való csökkentésével a füstgázokban távozó széndioxid tartalmának 11.5 százalékra való emelésével a porszénkazánokba bevitt szén 84 százalékos hasznosításával az Erőmű dolgozói február 13-ig mintegy 1520 tonna szenet takarítottak meg. Ebből a szénmennyiségből annyi villamosenergiát lehet előállítani, amennyi Salgótarján féléves energiaszükségletét biztosítani tudja. Fokozottabb gonddal fogtak hozzá a tervszerű megelőző karbantartás nagy munkájához is. A zavartalan üzemeltetés érdekében már az év első hónapjában megkezdték a nagy karbantartást. így januárban már javításra került az 5-ös számú gőzkazán. Ezt a munkát Verbóczky József sztahanovista kazánjavító csoportja végezte el. Ebben a csoportban dolgozik Kamarás József, a .villany- energiaipar kiváló dolgozója, kétszeres sztahanovista kazánjavító. A takarékosság érdekében bátor kezdeményezés követte az üzem karbantartóit. Mahalek Ferenc gépüzemi lakatos csoportja az 5-ös gőzturbina kondenzátorának több mint 3000 csövét a régi mechanikus tisztítás helyett most vegyi úton tisztították meg. Ezzel egy nap alatt elkészültek a régebben 4 napig tartó munkával. A megtakarított 3 nap alatt jelentős mennyiségű ter- venfelüli energiát adlak a nógrádi szénmedencének. Tervbevették, hogy a július 20-ig tartó karbantartási időt 5 százalékkal lerövidítik és ezzel mintegy 5 millió kilowatóra tervenfelüli áramot tudnak biztosítani a lakosság, bánya és gyárak részére. Most minden vágyuk a Salgótarjáni Erőmű dolgozóinak, hogy az üzemük fölött lévő büszke élüzem csillag mellé elnyerjék a minisztertanács és a közül Kérdi József, Molnár Gábor és Rigó Ferenc tették magukévá Csorba István kezdeményezését. A kazánfűtők és generátorkezelők együttesen elhatározták, hogy takarékos tüzeléssel, a tüzelési előírások pontos betartásával, tüzelőberendezések tisztán és jóáilapot- ban való tartásával, a salak éghetőtartalmának csökkentésével, a tápvíz jó előkészítésével minden csoport műszakonként egy csille szenet fog megtakarítani, ami évi 880 tonna megtakarításnak fe'.el meg. Ez a szénmennyiség 150 család egész évi tíize'ő szükségletét biztosítani tudja. dolgozók naponta több mint 10 vagon szénnel tudnak többet az osztályozóra szállítani. A báMiklós és Rulkai Zsigmond- brigádja is. A generátor fűtők A Bányagépgyár segítsége az egycsillés-mozgalom sikeréhez SZOT vándorzászlaját is. Egy csille szenei takarítanak meg az acélárugyár generátorfűtői műszakunkéul A rónai bányászok legyőzve a nehézségeket teljesítik tervüket A Rónai Szénbányák Vállalat dolgozóit egészen közelről érintette Rákosi Mátyás elvtárs beszéde, amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülésén arról szólt, hogy a bányászok az eddigi jó munkájukat úgy folytassák és fokozzák, hogy azzal ne csak törlesszék az adósságot, hanem a több szénnel biztosítsák a villamos- energiaszolgáltatás terén mutatkozó nehézségek mielőbbi leküzdését is. A Rónai Vállalat dolgozói ugyanis a Salgótarjáni Erőmű részére szállítják a kitermelt szenet, s a tervelmaradásuk a villamosemergneüá- tás zavarát is nagy mértékben befolyásolja. A vállalat dolgozói Rákosi elvtárs beszédén lelkesülve úgy határoztak, hogy behozzák a hónap elején szerzett adósságukat és minden nehézségüket leküzdve túlteljesítik előirányzott tervüket. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói még február elején arra tettek ígéretet, hogy 8-ig 20 darab szállítócsillét bocsátanak a vállalat dolgozói rendelkezésére. Ez az ígéret azonban Ígéret maradt és a Zagyvapálfalvi Bányagépgyártó Vállalat dolgozói az Ígért szállítócsilléket még ma sem küldték el. A rónai bányászok ennek ellenére is a szállítócsillék kötélpályán történő feladásával rekordot értek el. mert most több csille szállítja a szenet, mint bármely eddigi más időben, A terv teljesítésében sok akadályt gördített a bányászok elé a rendkívül nagy hideg és havazás, s a kitermelt szenet a drótkötélpályán nem bírták elszállítani. Rákosi elvtárs beszéde után külön szerelőt bíztak meg azzal, hogy a drótkötél- pálya szögállomásainál a szállítócsillék mindegyikénél vizsgálja meg külön-külön a fogókészüléket. A rossz fogókészülékeket, — melyet a menetközben!’ vizsgálatnál állapítanak meg — azonnal kiveszik és csak megjavítás után adják vissza a forgalomnak. így elérték. hogy Rákosi elvtárs beszéde után megszüntették a szállító drótkötélypálva üzemzavarát. Az egyik nap délelőtt a sal- gói akna koncentrációs vágatában kötéiszakadás állott elő, amely 2 órás termeléskiesést okozott. A javítás élére Selbeti József művezető és Bolyos Tibor kovács-brigádja állt. A lelkes szerelők a kötélszakadást 2 óra alatt kijavították, s így a csapatoknál ez a kiesés nem okozott üreshiányt. A Rónai Vállalat dolgozói a kiesés ellenére február 9-én 101.4 százalékra teljesítették napi tervüket, s ezzel a 10-ig esedékes havi tervükben is 100.6 százalékot értek el. A Percze-brágád a gépjavítás sikeréért A AiStfS alján húzódik meg Pásztó. A Mátra nyúlványai oly fé'tőn öle IS k körül, mint gondos anya a gyermekét. Ott, ahol már elfogynak a házak, ahol a végtelennek látszó mező már a vasúti töltésbe fut, van a gépállomás. A főépület körül javítóműhelyek. A hóval borított udvaron már megjavított és még javításra váró gépek. A kéményekből kormos füst tart fölfelé, hogy aztán ott semmivé váljon. Az udvaron emberek szorgoskodnak. Az egyik fát vág, a másik olajat v’sz. a harmadik egy gép körül forgolódik. A félig nyitott ajtón krlhalla.'szik a ka'a- pács egyenletes kopogásai. A főépülethez legközelebb eső műhe'yben. eléggé kicsiny földes teremben, dolgozik az eke és kultivátor javftóVVád. A sarokban tűz ég. A tűzben vörösen izzik az acél. A javító- brigád négv főből áll. Olyan 20 év körüli fiatalok. Lóczi János, Pisák István és Berta István DISZ-fiatalok alkotják a brigádot. A bri.gádveze'ő Percze József valamivel már idősebb. Úgy is mondják: az eke és kultivátor javTóbricrád fiataljai valamennyien fiatalok, csak a brigádvezető „öreg". Lehet úgy 35 év körüli. Vállas, szőke ember, ö felel a brigád munkájáért. Most is a műhely közepén áll, szigorú szemével vizsgálgaiva egy ekét. Körülötte dolgoznak a fiatalok. A helyes munkaszervezés eredményeként február 10-ig 21 ekéből 20-at, a három kultiváíor- bói pedig már valamennyit megjavították. Pedig későn kezdték a munkát, november 1-e helyett a gépállomáson csak december 25-én indult meg a gépjavítás. Tehát már e eve lemaradással kezdtek. Ekkorra már négy erőgép, hét darab eke, 6 darab tárcsa. 9 darab vetőgép és 10 darab cséplőgép javítását kellett volna é.vé- gezni. A gépállomás munkaerő- hiánnyal küzdött, meg aztán a gépeket sem vontatták be a gépállomásra határidőre, mert a>z őszi szántásban mutatkozó lemaradást kellett behozniok. A Percze-brigád pedig még későbben, csak január 2-án fogói' a munkához, mégis vállalták, hogy február 8-ra befejezik tervüket. A gépállomás részletes 'hábafelvételi jegyzőkönyvének elkészítése titán mégcs-'nálták a tervet, amelyet aztán rrrnden brigádnak megfelelően felbontottak. Tervszerűen dolgozott moss már a Percze-brigád is — Nálunk a brigádtagok' — mondja csendesen Lóczi János miközben a csavarok között keresgél — munkanaplót vezetnek, amelyben feljegyezzük a végzett munkát — s ahogy ezt mondja, már e!8 is kerül a fehér munkanapló, amelybe be van jegyezve a munkadarab száma mellett az is, hogy hány órát dolgozott rajta. A brigád- vezető aztán ellenőrzi a feljegyzéseket, de ellenőrzi az egész brigád munkáját, segíti és jótanácsaival látja el a fiatalokat. Azok igyekeznek _ís a legjobb tudásukat beleadni a munkába. Monovszki Ferenc jó szakember. Ö a gépállomás minőségi ellenőre. A gépek átvételétől kíséri végig a részletmunkákat, menetközben ellenőrzi a munka ütemét és minőségét. A minőségi átvétel a téli gépja-» vitás legfontosabb mozzanata, amikor az :gazga!ó._ a főgépész, a veze'őagronómus es a minőségi ellenőr fele osságuk tudatában veszik át a gépeket. — Hat javítóműhelyben _ ellenőrzőin a munkák menetét cs minőségét — mondja Morov- szki Ferenc — de a gépek jnég mindég megjeleltek a minőségnek. Nem mondom,' kisebb hibák már előfordultak, de ezt rögtön mégjavították. A Percze-brigád mégsem teljesítette vállalását. Február 8-ra nem javítottak meg minden ekét. Ez azonban nem rajtunk múlott. Háromnapos áramszünet jött közbe, s tgy legjobb szándékuk mellett sem dolgozhattak. De egv-két nap és kész az utolsó eke is — mondja a ori- gádvezető. s hangia elvész az üllőcsengés és a kalapács ütemes zajában. Lóczi János ü'é- sei nyomán sisteregve, szikrákat hányva alakul az izzó acél, hogy az eddiginél mélyebben szántsanak az ekék. hogy az idén ae eddiginél bővebb, gazdagabb legyen a termés. (Honfi) A horpácsi Lenin tsz-ben készülnek a tavaszra A földeket még hó takarja, de a horpácsi Lenin tsz- ben már élénk készülődés folyók a tavaszi munkákra. A tagságból . alakított munkabizottság már befejezte az idei tervkészítést. A tervkészítés a Központi Veze'őség és a minisztertanács határozata, valamint a tsz-ek adottságainak figyelembevételé- \rel történt. A termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évben is szép eredményeket ért el. Keresztso- rosan vetett 12 kh őszibúzát, amelv holdanként 17 mázsás átlagtermést adott. A zárszámadáskor egv munkaegységre négy és félkilogramm búzát. 2 kilogramm árpát. 3 kilogramm kukoricát, három és félkilogramm szálastakarmányt. 12 deka cukrot, és 10 forint 80 fillért kaptak készpénzben a tagok. Az elmúlt év őszén keresztso- rosan vetett 40 kh őszibúzát, 20 kh ősziárpát és 20 kh rozsot. A tsz-t nem éri készületlenül a tavasz. Kijavították már a gépeket és a gazdasági felszereléseket. Elvégezték a vetőmagvak tisztítását is. Az istállótrágyát kihordták annak a 20 kataszteri holdas táblának a szélére, ahová a kukoricát ültetik majd. Az őszi kalászosok fejtrágyázásá- nái kát. hói dánként 40 kg pétisót használnak maid fel. Ke- resztsorosan vetnek 20 kh tavaszárpát, 20 kh kukoricájukat pedig négyzetesen ültetik. Igv lesz egvre nagyobb a horpácsi Lenin tsz tagságának egv munkaegységre eső jövedelme. Varga János A jó kovács aranyat ér. Hajnalodik Ce- red község felett. Az éjszaka lopva, észrevétlenül búcsúzik, felvirradt a hajnal, ébred a falu. Jeges szél fúj a község utcáin. A korareggeli órákban a község több dolgozó parasztja fázós léptekkel, a vállukon kocsikerekekkel, kocsioldalakkal, szecskavágókésekkel és egyéb mezőgazda- sági eszközökkel igyekszenek a községi kovács műhelye felé. Az érkező és távozó dolgozó parasztok egymásnak adogatják az ajtókilincset. Lerakják a magukkal hozott szerszámokat, pedig' már a fal körül is igen sok javításra váró mezőgazdasági szerszám van. Hősi munka folyik most a ceredi kovácsműhelyben. A hideg ellenére teljesítik napi munka- tervüket. Naponta 12—13 órát dolgoznak. Jelszavuk: „Több jól kijavított mezőgazdasági eszközt a dolgozó parasztoknak!" adat. Ha jól elvégezzük a mező- gazdasági eszközök téli javítását, egész biztos jól meg fogják azok helyüket állani a tavaszi és a nyári nagy munkák idején. Az újonnan érkezők közül Kovács T. József mindjárt ki is mondja: „A jó kovács a falun aranyat ér.“ A műhely közepén munkapadok (üllők) vannak elhelyezve. Körülöttük barátságos kovácsmester dolgozik. A melegítőből munka közben élénk szikrák szállnak szerteszéjjel, a tűz ropogása beleolvad a kalapácsok állandó morajába. Pál János kovácsmester arcát pirosra festi az izzó parázs melege. Melegítés közben gyors mozdulatokkal alakítja /a vasat, miközben még szórakoztatja is a vendégeket. A miihely egyik sarkában az ifjú Pál János hozza rendbe a várakozó gazda kocsioldalát. éget. 1898-ban lett továcsmester. Az 1954-es évben éleiének már 83. évet lapossá. Tehát nár több mint 70 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 1921-től dolgozik Cered köziégben. A hátame- gett lévő 83 év kissé megviselte. A múlt tele van gyásszal, rossz emlékekkel, de ma azon gondolkodik, hogv hogyan tudná segíteni a mezőgazdaság fejlesztését és egész dolgozó népünk jólétét. Kora reggeltől a' késő délutáni órákig pezseg, lüktet a munka, a mindig elég népes kovácsműhelyben. A melegítő vörös szikrái nagy gyorsasággal aranyló csíkokat húznak a sötétségben. A késő délutáni órákban néhány lovaskocsi állt meg a műhely előtt, rövid időzés után, miután felrakják a kijavított eszközöket, jó éjszakát kívánva, megelégedetten indulnak hazafelé. Száraz István visszamegy a tsz-be Száraz István, a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályán teljesített szolgálatot, mint személyzeti előadó. A párt- és kormányhatározqt elhangzása után elhatározta, hogy visszamegy termelőcso- portjába, hogy szaktudásán keresztül előmozdítsa a termelő- csoport további fejlődését. Száraz István, a hajdani cseléd a felszabadulás után 6 kh. földet kapott. Sokat töprengett munkája közben azon, hogyan adhatna az eddiginél többet a föld. öl évig gazdálkodott egyénileg. 1950-ben nyolc család elhatározta, hogy szövetkezetét alakítanak. így jött léire a világos pusztai II. Rákóczi Ferenc tsz. Az alakító tagok között volt SzáOaz István is. 1952-ben már eredmények is mutatkoztak. 60 darab hízott- sertést és 40 darab ökröt neveltek fel. A szarvasmarháknál nőtt a fejési átlag. A balassagyarmati mezőgazdasági kiállításon a tsz hízotlsertései az első díjat nyerték. — Hathónapos állattenyésztési és egyéves növénytermelési szakiskolát végeztem — mondja Száraz István. A tsz- ből 1953-ban a járási tanács mezőgazdasági osztályára kerültem. mint oktatási előadó. Igyekeztem elvégezni itt is a munkám. Sokat látogattam a termelőcsoportot és ilyenkor úgy éreztem, hogy ott a helyem. Egy ilyen látogatás után született meg bennem az az elhatározás, hogy visszamegyek a csoportba. Számomra nincs szebb, mint amikor az aranyló kalászokat lengett a szél, szemem előtt nő, fejlődik a gyenge — Nem köny- nyebb a falusi kovács feladata a téli időszakban sem, mint a tavaszi, nyári és őszi időszakokban — mondja Pál János kovácsmester. — És nem is ke- vésbbé fontos felA műhely esztergapadja mellett a szélesvállú, éles arcvonáséi, dús, őszhajú Bódi Mihály, idős kovácsmester kovácsol új vedret a régi- Dől. 13 éves koráján kezdte tanui- ii a kovácsmesterA műhely elnéptelenedik. Elcsendesül a zaj, a nehéz munkát végző kovácsok is pihenőre térnek, hogy másnap újult erővel elölről kezdhessék munkájukat (Ccne) növény gazdag terméssé. Ez az én világom. Kinn a földeken akarok harcolni a 10 mázsás termésátlag helyett IS-ért. — Nincs idő tétovázni. Az előttünk álló feladat nagy és nehéz, de egyben nagyszerű is, mert tudjuk, hogy munkánk jutalma nem marad el. <
