Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-13 / 12. szám

2 SZARA!» \ü)(.R'(n 1954 fefcruif it. A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI * MEGJÉGYZÉSEK Tniiatosftsuk a vezetöségválasztás jelentőségét Boesárlapujtőn hosszú ideig határozatképtelenek voltak a taggyűlések. A pártvezetőség elé ez azt a feladatot állította, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlést a lehető leggondosab­ban, körültekintőbben készítse elő. A vezetőség nem is mu­lasztotta el ezt a kötelességét. A községi pártbizottság és az atapszervezet vezetősége szá­mos intézkedést hajtott végre. Megtartották a vezetőségi ülést, c pártcsoportbizalmiakat is ösz- szehivták, majd minden pártta­got személyesen felkerestek és megbeszélték velük a vezető­ségválasztás jelentőségét. Ezen­kívül meghívót is küldtek min­den egyes párttagnak. A jó előkészítés és a megfelelő be­számoló segített a vita kibon­takoztatásában. Kristóf Má­tyás elvtárs például rámutatott arra, hogy a párttagságnak olyan vezetőket kell választa­nia, akik bírják a nép bizalmát, s akik tűzön-vízen harcolni tudnak a pártért, a dolgozó népért. Majerné elvtársnő, a pártvezetőség régebbi tagja sa­ját munkáját bírálta, mert nem egy esetben elhanyagolta fel­adata végrehajtását. Rajta kí­vül még számos párttag ígére­tet tett arra, hogy minden ere­jükkel és tudásukkal segítik az új vezetőséget munkájában. A bírálat elfojtása helyeit tárjuk fel a hibákat Taggyűléseken, pártnapokon, értekezleteken már sokat hal­lottunk a bírálatról és az ön­bírálatról. sokan már kívülről ismerik Sztálin elvtársnak az erre vonatkozó mondásait, de ez még mindig nem elég. A bírálat csak akkor segíti elő munkánkat, fejlődésünket, ha azon mélyrehatóan elgondolko­zunk, megkeressük a hibák forrásait és azok kijavítási módját. A Szénbányászati Tröszt ve­zetőségválasztó taggyűlésén is többen elmondották, hogy a bírálat és az önbírálat éles fegyver. Ismertette ezt beszá­molójában a párttitkár elvtárs is; sőt foglalkozott azokkal, akik rehdeleteken keresztül igyekeztek megakadályozni a hibák feltárását. Szó szerint felolvasta a Szabad Nép feb­ruár 6-i számában megjelent, „Az operatív vezetők“-ről szóló’ cikket. Vájjon a bírálat elfojtói a lap megjelenésétől eltelt idő alatt milyen mélyrehatóan ta­nulmányozták a róluk szóló cikket. Ezt a taggyűlésen el­árulták. Csaszlava elvtárs a bírálatot ledorongolásnak, tá­madásnak vélte, Kovács elvtárs sem azt javasolja, hogy a tröszt vezetőinek figyelmét arra hívja föl, kutassák ki, hogyan került a rendelet a tröszt területéről ki. Bánki elvtárs azt állította, hogy a Szabad Nép cikke hem­zseg a valótlanságtól. És mit szóltak mindehhez Kusnyér Zoltán és Kőhalmi István elvtársak? Mély hallga­tásba burkolóztak! Mind a ket­ten engedték, hogy egyesek pártunk központi lapjára, párt­taghoz nem illő szavakat mond­janak. Amíg a taggyűlésen sok ener­giát fordítottak arra, hogy visz- szaverjék a jogos bírálatot, vajmi keveset foglalkoztak a szervezet belső életében meglé­vő hibákkal és gyengeségekkel. A pártvezetőség sem kellőkép­pen készült a vezetőségválasztó taggyűlésre. A kisebb hibák feltárása mellett elhallgatták a nagyokat. A párttagok aktivi­tása is sok követelnivalót ha­gyott maga utón. Fejlett mun­káskáderek tartózkodtak az igazság kimondásától, inkább hallgattak. Az újonnan megválasztott vezetőségi tagok feladata az, hogy bátran és őszintén feltár­va a hibákat, azok minél előb­bi kijavítására törekedjenek és a bírálat terén is szüntessék meg, hogy egyes párttagoknál a szavak és tettek elválnak egymástól. A vezetőség, a párttagság véleményét is tükrözze a beszámoló Alapszervezeteink többségé­ben mindinkább felismerik, milyen jelentősége van annak, ha a vezetőségválasztó taggyű­lések beszámolóit nem egy-két vezető, hanem az egész veze­tőség együttesen, kollektíván készíti. így tették ezt Haszno­son, ahol a beszámolót meg­tárgyaló vezetőségi ülésre a tö­megszervezetek vezetőit is meghívták. A palotási Május 1. termelőszövetkezet vezetősé­gében a pártcsoportbizalmiakat és legaktívabb párttagokat is meghívták erre a vezetőségi ülésre. A titkár elvtárs által előterjesztett beszámolóvázlat ár általában jó volt, a hozzá­szólók mégis egy egész sor ja­vaslatot tettek annak kiegészí­tésére. Krekács elvtárs például azt kifogásolta, hogy a beszá­moló nem mutatja meg eléggé élesen a hibákat. Például az elmúlt évben a termésátlagok magasabbak lehettek volna, ha a pártszervezet időben mozgósít a növényápolásra. Mások elmondották, hogy a tsz vezetősége nem mindig tartja be a szövetkezeti demokrácia elveit. Minthogy a tsz tagok jó javaslatait, véleményeit nem vették figyelembe, ez csökken­tette aktivitásukat. A titkár elvtárs bírálta az egyes párt­tagokat, hogy nem járnak rend­szeresen oktatásra. A vezetősé­gi ülésen viszont rámutattak arra, nogy maga a titkár, Vida elvtárs, aki egyben propagan­dista is, nem készül fel mindig megfelelően a foglalkozásokra. A vezetőségi ülés részvevői arra is felhívták a titkár elv­társ figyelmét, hogy a beszá­moló szóljon többet a szövet­kezet eredményeiről is. A tsz a megye egyik legjobb szövet­kezete, és ebben nem kis része van a kommunisták példamu­tatásának, amely követésre ta­lált. Ugyancsak eredményeket ért el a pártszervezet a tag- és tagjelöltfelvételben. A jól sikerült vezetőségi ülés igen sok segítséget adott a beszámoló elkészítéséhez. A vezetőség most törekedjen ar­ra, hogy a nagyfokú aktivitás, ami már itt is megnyilvánult a vezetőségválasztás iránt, a tag­gyűlésen sem csökkenjen, ugyanakkor ne váljék az köz­gyűléssé. A vezetőség segítse kibontakoztatni a párttagság­nak a III. pártkongresszusra tett felajánlásokra irányuló kezdeményezését is. Több figyelmet a taggyűlések tartalmi előkészítésére A vezetőségválasztó taggyű­lés elé terjesztett beszámoló feladata, hogy az adott terület munkáját értékelje, feltárja a hibák okait, azok kijavításának útját és többek között mozgó­sítson a közvetlen feladatokra is. Mindezeket Cereden a köz­ségi alapszervezetben nem tar­tották szemelőtt. A beszámo­lót a taggyűlés előtti órákban készítették, amely egyáltalán nem foglalkozott a községet érintő problémákkal. A mind­össze 6 gépelt oldalas beszá­moló negyedrészben a nemzet­közi helyzettel foglalkozott. Ugyanakkor nem adott választ olyan kérdésekre, mi a felada­tuk a község kommunistáinak például a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat vég­rehajtásában. Maga a járási bizottság is segített abban, hogy a beszámoló megkerüljön olyan problémákat, mint a községben lévő termelőszövet­kezet felbomlásának okai, majd újjászerveződése és jelenlegi helyzete. Teljesen hiányzott a beszámolóból annak feltárása, hogy milyen hibákat követett el a pártszervezet a község dol­gozó parasztjaival és főleg kö­zépparasztjaival szemben. A járási pártbizottság ugyan se­gítséget nyújtott a taggyűlés megszervezésében. A járási pártbizottság küldötte számos párttagot személyesen is föl­keresett. Azonban kevés gon­dot fordítottak arra, hogy a párttagságot segítsék a hozzá­szólások elkészítésében. A gyenge, általános beszámoló, valamint a párttagság megfe­lelő felkészítésének hiánya okozta, hogy a taggyűlésen mindössze hárman szóltak hozzá. A ceredi példa tanulság ar­ra, hogy a fő súlyt a taggyűlé­sek tartalmi előkészítésére kell helyezni, természetesen nem lehet elhanyagolni annak jó megszervezését sem. Tartsuk bs a pártdemokráciát A pártdemokrácia betartása alapvető követelménye a veze­tőségválasztó taggyűlések sike­rének. A mátranováki Alkot­mány-akna pártszervezetében helytelenül jártak el, amikor a küldötteket nem egyenként, hanem együttesen szavazták meg. Ezzel megcsorbították a tagságnak azt a jogát, hogy minden egyes küldött megvá­lasztásánál kifejtsék vélemé­nyüket. A vezetőség tagjainak helyes aránya Mind a pártbizottságoknak, pártszervezeteknek és a tag­ságnak is nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy meg­felelő arányban legyen kép­viselve a vezetőségben az alap­szervezet párttagsága. Helyte­len például az, hogy a kistere- nyei állami gazdaságban egyet­len olyan párttagot sem vá­lasztottak a vezetőségbe, aki a termelőmunkában közvetle­nül résztvesz. A helyes arányok betartása feltétlenül fontos ah­hoz, hogy a pártvezetőség jól dolgozhasson, és minél széle­sebb látókörrel rendelkezzék. Gondosabban szervezzék meg az áruellátást kereskedelmi szerveink Pártunk és kormányunk ha­tározata igen nagy feladatokat tűzött ki a kereskedelmi szak­mára. Ezeknek a feladatoknak jó megvalósítása nagyban elő­segíti dolgozó népünk életszín­vonalának további emelé­sét. A kulturáltabb kiszolgá­lással, a helyes árak betartása mellett, a jó minőségű áruk legszélesebb választékát kell biztosítanunk mind élelmisze­rekben, mind iparcikkekben. Kereskedelmünk az utóbbi időben ért el eredményeket; például a salgótarjáni 2-es, 71-es, 23-as, a pásztói 6-os, a nagybátonyi 2-es Népboltok, a balassagyarmati 40-es állami boltok, valamint a szécsényi, pásztói és dorogházi szövetke­zeti kisáruházak. Az iparcikk­ellátás megjavítása érdekében a nagykereskedelmi, a kiske­reskedelmi vállalatok, gyárakat és más megyéket látogattak meg, ahonnan olyan árukat si­került biztosítani, amelyekből megyénkben kevés volt. Kiske­reskedelmi vállalataink, a szö­vetkezetek a tanács kereske­delmi osztályának kezdemé­nyezésére szabadfelvásárlás útján rizsét, gyümölcsöt bizto­sítottak vásárló közönségünk számára. Az eredmények mellett azon­ban még súlyos hibák is van­nak, amelyeket a lehető leg­rövidebb időn belül fel kell számoljon kereskedelmünk. A szövetkezeti ügyvezetők csak a körzeti boltok, kisáruházak áruellátását biztosítják, és ke­veset törődnek a kisebb falusi boltokkal, ahol sokszor nem­csak iparcikkből, de még a mindennapos árucikkekből sincs biztosítva a folyamatos áruellátás. Az elmúlt hónapban a káliéi 2-es számú boltban több napon keresztül finom­liszt nem volt, de nem volt Szarvasgedén sem, és bár a kiutalás birtokukban volt, csak az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség utasitására hozták azt ki a malomból. A nógrád- sipeki szövetkezetben a petró­leum fogyott el, amelyet csak másnap tudtak pótolni. Hiá­nyos a bánya tel epek zöldség­áru ellátása is, mert a boltve­zetők nem szívesen akarnak foglalkozni ezek árusításával. A boltok nem rendelik meg az árut időben, sőt a rendelé­seket nagyrészben ötletsze­rűen végzik. Egy durva példa, amikor a borsosberényi bolt­vezető egyik rendelésére azt irta, hogy 2 ezer forintért küld­jön a Sport- és Játék Nagyke­reskedelmi Vállalat játékárut, de hogy milyen legyen az, a rendelésen nem volt feltün­tetve. Súlyos hiányosságok történ­nek a nagykereskedelmi vál­lalatok részéről is. A Füszért- nél gyakori, hogy a leszámlá­zott árukat nem szállítja el, vagy nem fér fel a gépkocsi­ra, vagy csak az áruk csomago­lásánál tűnik ki. hogy közben az áru kifogyott. A szállítási határidő be nem tartásáról már nem is beszélve. Az állami és szövetkezeti vendéglátóipar területén nem követnek el min­dent az áruellátás megjavítá­sáért. Az italboltok nem tarta­nak készételt. konzerveket, gyakran hiányzik keresett ital­áru, vagy ha van is, nem hoz­zák fel a pincéből, nincs vá­laszték biztosítva. Nem követnek el kereske­delmi dolgozóink mindent an­nak érdekében, hogy az áruk minősége megjavuljon. Nem élnek a minőségi áruátvételnél a rendeletekben biztosított jo­gaikkal, bár az állami boltok­ban ezen a téren már javulás mutatkozik. A nagybátonyi 2-es számú boltban például a minőségi áruátvételt az áru ér­kezésénél végrehajtják. Ott na­gyon ritkán fordul elő panasz az áruk minősége iránt. A pász­tói földművesszövetkezet kis- áruházában viszont, ahol a mi­nőségi áruátvételt elmulasztot­ták, 23 Ft-tal többet fizettettek egy pár cipőért, mert nem vet­ték észre, hogy az ipar által szállított és a Nagykereskedel­mi Vállalat által számlázott ci­pő Másodosztályúnak volt fel­tüntetve, míg a dobozban har­madosztályú áru volt. A minőségi árüátvétellel az ipart jobbminőségű áruk gyár­tására lehet serkenteni. A vá­sárló közönséget pedig minden esetben figyelmeztetni kell, ha II., vagy III. rendű árut hoznak forgalomba, de féP kell hívni a figyelmüket az áruk kezelésére és sajátosságaira is. Még előfordul a boltokban az ártullépés is, ami a szocialista kereskedelemben elítélendő és büntetendő cselekmény, mert súlyosan sérti a vásárlók érde­keit. Az árdrágítókat a törvény szigorúan bünteti, de enyhébb esetben pénzbírságot és fegyel­mi eljárást von maga után. A tudatos árdrágítástól eltekint­ve, a helytelen árak alkalma­zása azért történik meg, mert az áruk nincsenek árral meg­jelölve, és hiányoznak az ár­jelzés cédulák. Megállapítható az is, hogy kereskedelmi dolgozóink nem elég udvariasak a vásárlókkal. Példa erre a salgótarjáni 22-es bolt, ahol a vásárlók által kért áru csak a raktárban volt és a vásárlót- elküldték azzal, hogy nincs. A 30-as háztartási bolt eladója az egyik vásárlót, több­ízben elküldte azzal, hogy nincs denaturáltszesz, de amikor a felügyelőség a panasz kivizsgá­lása végett a boltban megje­lent, a nevezett áruból nagy mennyiséget a pincéből szállí­tottak fel. Vásárlóközönségünk igyekszik a kereskedelemben megtalálható hibákat meg­szüntetni és több esetben ész­revételét a panaszkönyvbe be­jegyezte. Az állami vállalatok a bejegyzett sérelmeket ki­vizsgálják és intézkedéseket tesznek, megválaszolják a pa­nasztevőnek az intézkedés eredményét. Ezek az eredmé­nyek azonban nem mondhatók el sem a vendéglátó vállalatról, sem a vidéki szövetkezetekről. Ezeken a helyeken ritkán tesz­nek a panasz érdekében vala­mit, és ennek alapján a meg­válaszolás ritka jelenség. A vá­sárló közönség a jövőben is élesen vesse fel a kereskede­lemben még meglévő hibákat, forduljon panaszaival a válla­latok igazgatóságához, vagy a tanácshoz, s az Állami Keres­kedelmi Felügyelőséghez. Csak­is közösen tudjuk megoldani és felszámolni a kereskedelemben még fennálló hibákat, a vá­sárlók jó minőségű áruval való áruellátása, a kulturált keres­kedelem megteremtése érdeké­ben. Nagy Sándor FARSANG Az utóbbi időben annyit hallak, oltások a farsangról, méghozzá olyan tündérszépe- két, hogy csiklandozni kezdi valami az etrvber belsőjét: ki kéne próba ni a farsang szép­nek ígért varázsát. Az őszin­tét megvallva a magamhoz ha­sonlók a* igazi farsangot csu­pán elődeinktől, édesebb ba­rátainktól, hallomásból is­merjük. Mert ugye. az akkori élet, a háború ... No, de most nem erről van szó. Egyszóval engedve a sokat ígérő felhívásoknak egyik este ágy határoztunk, hogy far­sangot ü'űnk. Mivel — hogy Salgótarjánban erre más technikai lehetőség nincs, mint egyetlen „Nemzeti"-nek neve­zett vendéglő, vagy mulató — egyelőre még nem tudom mi­nek nevezzem, m nden esetre vendéglátó tákolmány, — hat ide „veHűk ■ az irányi". Eb­ből már megállapítható, hogy nem vagyunk valami igényes emberek. A vendéglátó t&kpim&ny e'ső benyomásra már nem volt valami farsangias, mert amikor beléptünk egyszerre olyan kétes szag csapta meg orrunkat, hogy egy cseppnyi szeszes ital behatása ellené­re, lénferegve kerestük a he­lyet, ahová leüljünk. De mivel elhatároztuk, hogy minden­képpen farsangolunk, ilyen kicsiség nem rettenthet el. Nosza hát. keressünk egy he­lyet — igaz, bő választék _ volt — valahol a kályha környékén, mert a terem olyan dermesz­tőm hideg volt, hogy esetleg ez befolyásolhatja farsangi kedvünket. Végre helyen voltunk Egy embertől magasabb ..Ka'ár" melleit, amelynek — _ mint mondták — az a szent hivatá­sa, hogy kellemessé tegye_ a hozzánk hasonló farsangolni vágyók hangulatáé. Sajnos ez az alkotmány hivatását nem tudta betölteni. Állítólag a szén miatt... M!kor már elhelyezkedtünk, kerü't sor arra. hogy végig tekintsünk a mi kedves váro­sunk nagyhírű .„Nemzeii"-jé- ben. w Elsőnek asztalunk térítőjé­nek gyanús színe ütötte meg szemünket. Derék kiszolgálónk bánatosan mondta: „Sajnos, kérem csak ez az egy garni­túra van". Hát tegyük ezen Üli magunkat. Legfe'jebb nem nézünk oda. A fa'akat vettük szemügyre, úgyis ha már ugye farsang lévén iv&sra kerül a sor, ez szinte elkerülhetetlen lesz. De itt sem találtunk sok vigaszt, mert az idők vihará­tól megkopott, portól színes­sé vált falakat, az elöregedett drapéria, s a hosszúra nyúlt pókhálók szét ék át. Ekkor már a farsangi hon- gu’at kissé alábbhagyod és vigasztalást keresve néztünk az ajtótól az ablakig, ahol megkopott, mosogatórongyhoz hasonló függönynek nevezett rongydarabok szívlak maguk­ba a;z ablaküvegek párától dús csermelyed, A gyanús, egy cseppet sem megvető tekintetünkre meg­hozták az első üveg bort, ami megmondom őszintén engem kissé megenyhitett. Elvégre farsang van! De társaim, akik nem bírva a hideget a kályhát állták körül., már na­gyon bánatos arccal lépkedtek az asztalhoz a vigasztalá­sért. A készséges kiszolgáló, aki kényszeredett mosollyal igye­kezett udvarlaskodni fürgén a kályhához lépett, fenyitva ajtaját, egy á’kelen vasrúd- dal döngölni kezdte annak tor- kát. Gondolva, ettől csak jobb belátásra bírja melegítő- készségét. A kályha meg, mintha megbokrosodott volna, akkora láng-, füst- és hamu- oszlopokat okádott ki magá­ból, hogy jótevőnk fejebúb« jáig kormos lett, és prüszköl­ve, köhögve rohant a belső he­lyiség felé. A terem meg füst» be burkolódzoit. Mivel, hogy nem volt mit tenni meg'ttuk az első pohár bort. hisz elvégre farsango'nl jöttünk. A füsttől me8 titok­ban nagyokat nyeltünk. Amikor az óra féikilencet mutatott és nekünk ,,füstbe ment" a farsangi hang un­tunk a mellékbe'yiségben ék­telen csörömpölés és hangos szavak mellett az egyik — ál­talunk ismeretlen — farsan­golt, feltételezhető, hogy a külső behatásra — súlyos ütle­gelések mellett cipelték az aj­tóig. ahol egyet rúgva rajta kilökték az utcára. Szegény pára nagyot nyekkenve, nyakig júródo’t a hóba. Ezzel a ,.Nemzetr~be tető­fokára hágott a farsangi han- gu'at, a „Nemzeti" farsangja, ami a Vendéglátó-ipari Tröszt jóvoltából ilyen hangulatos estéről estéré. Nem tudom, M szól meg ér­te. de mi — jószándékunk el­lenére — nem jól farsangol­tunk. Bobál Gyula A mezőgazdasági munJ:ák kö­zül jelenleg a legfontosabb az őszi kenyérgabonavetések felül- trágyázása. A rendelkezésre álló ham- poszttá érett istállótrágyát és egyéb hasonló minőségű és ál­lapotú szervest ragyákat, ame­lyeknek az egyenletes e'terege- iése biztosítható, mielőbb fel keli haszná'ni a gyenge őszi ve­tések fejlődésének elősegíté­sére. A hótakaró a trágya szállítá­sát lényegesen megkönnyíti, meri a munkát szánnal végez­hetjük. A feCültrágyázJs során ka­taszteri hódúnként 40—50 má­zsa porhanyósra érett istálló- trágya. hozzávető'égésén 50—60 kilogramm pétisónak megfelelő hatású nitrogén tápanyagot ad a gyenge vetések számára. Ezenfelül a növények számára egyéb növényi tápanyagokat ugyancsak a legmegfelelőbb ál­lapotban és időben szolgál­tatja. 1 A je'enleg rendelkezésre álló kézi fogaios és gépierő.\ ered­ményesebb munkái a mezőgaz­daságban nem is végezhetnek, m'nt a kenyérgabona vetések jel üli rágy ázás á t. A trágya mi­nőségétől és az egyenletes el- teregetés lehetőségétől függően 40—50 mázsa porhanyós szer­vestrágya egyenletes elterege- lésével kedvező esetben katasz­teri holdanként 2 mázsa, sőt esetleg még nagyobb szt-mter- méstöbbletet érhetünk el és amellett nemcsak az őszi kalá­szosok tavaszi megerősödését mozdítjuk elő, hanem néhány nap a alt az elszórt szerves trágyával lecsökkentjük a hó­fúvás veszélyét is. A jelen'egl időjárást kihasználva tehát, a hófuvásos és meredek területek kivételével jó szervezőmunká­val el kel érni, hogy az őszi kény ér gabonavetések minél na­gyobb területén a szervestrá­gyázást végrehajtsuk. Jó példával jár elöl e munká­ban a palotád Május 1 és az erdőiarcsai Szabadság tsz. \ mátraszőlíősi postásak sajíéterjesztési versenyre hívták ki megyénk összes kézbesítőit A III. pártkongres:zus tiszte­letére megindult országos mun- kaversenyhez csatlakoznak me­gyénk postás dolgozói is. A sajtóterjesztés fokozása és az előfizetői tábor megszilárdítása a pártkongresszus idején köz­ponti feladat. Ennek tudatában Pápai Kálmán kézbesítő és Mi- kuska Istvánná hiriapfeielős versenyre szólította megyénk összes kézbesítőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom