Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-09 / 2. szám
2 SZABAD »ÖtRl» 1954 január 9. Helyet a fiataloknak! A vezetőségek újjáválasztásán dolgoznak a DISZ- alapszervezetek, bizottságok. Az újonnan megválasztott vezetők nagy lendülettel fognak hozzá a munkához, a párt határozatai, a kormány programmja megvalósításához. E munkában azonban nagyban akadályozza DISZ- szervezeteinket az, hogy sok helyen nincs megfelelő helyiségük, vagy ahol van, a tanács egyszerűen kisajátítja magának különböző célokra. Pl. Ösagárd községben a DISZ-he- lyiségbe pálinkát raktak. Viszont különböző rendelkezés kell innen, átírás kell onnan, szóval a bürokrácia fajtája kell hozzá, hogy a helyiséget üressé tegyék. A járási tanács elnöke határozott utasítást adott, hogy két napon belül ürítsék ki a helyiséget, de ez is kevés ahhoz, hogy a fiatalok birtokukba tudják venni a helyiséget. Keszegen meg a DlSZ-helyi- séget gabonával töltötték meg. Né- zsa községben műtrágyaraktárnak használják a fiatalok termét. Ezeken a helyeken, vájjon hol tudnak a fiatalok összejönni? Tudnak-e esténként szórakozni? Helyes volna, ha a községi tanácsok, az illetékes szervek mielőbb rendbe hozatnák a DISZ-helyiségeket és visszaadnák azokat a fiataloknak. Kecskés János megyei DISZ- bizottság Por, piszok, pókháló... A botosságyarmati járási tanács a megyei rend- őrkapitányság Salgótarjánba költözése után egy komoly szép épületet kapott. A járást tanács minden osztálya megfelelő tágas helyiséghez jutott. A felelős vezetők azonban elfeledkeztek az épület tatarozásáról és még a mai napig sem gondoskodtak ennek végrehajtásáról. A lépcsöházakat, az elnöki, az elnökhelyettesi és titkári szobái egy év leforgása alatt már kél esetben is meszelték, festették, a padlókat mosták, a szobákat szőnyegekkel, függönyökkel, virágvázákkal, cigaretta és tintatartók&ai elláíjctk. De, ha megnézzük a tanács többi osztályait, akkor szomorúan tapasztalhatjuk, hogy például a begyűjtési osztályon három rossz régimódi íróasztalon és két régi szekrényen kívül más nem igen található. A padló tán már egy félév óta nem volt [elmosva. Meszelés A és festésrő' pedig teljesen megfeledkeztek. Minden sorokban por és pókháló található, de ha megnézzük a mezőgazda- sági osztályt i:t is hasonlót találhatunk. A falak itt is piszkosak, a padló poros, büdös, olajos. Az ablakon függöny helyett pókhálót találhatunk. A többi kisebb osztályok is hasonló siralmas állapotban vannak, pedig mi úgy gondoljuk, hegy ezeken az osztályokon jóval több ember fordul meg naponta, mint az elnöki, vagy titkári szobákban. Mi nem azt akarjuk, hogy az elnöknek, vagy a titkárnak a szobája ne legyen rendben, hanem azt kérjük, hassanak oda végre a tanács felelős vezetői, hogy a mi munkahelyünk is rendes legyen. Ne csak a saját érdeküket, hanem a többi dolgozók érdeked is tartsák szem előtt, hozzák rendbe végre minden osztály helyiségeit, hogy ezáltal az egészségvédelemhez legszükségesebbet biztosítsák számunkra. L. B. Helytelenül értelmezett takarékosság Albertakna és Rauakna bányatelepeken már délután fél négy és négy órakor égnek a telephelyi, illetve utcai lámpák. Ezzel szemben már reggel 5 órakor rendszeresen kikapcsolják az utcai világítást, teljesen észszerűtle- nül, mivel ebben az időben dolgozóink koromsötétben kénytelenek botorkálni a villamoshoz és így kockáztatják testi épségüket. Ugylátszik vannak egyes felelőtlen egyének, akik semmibe veszik a párt és a kormány azon intézkedéseit, amely fokozottabb takarékosságra hívja fel a figyelmünket. Nagyméretű energiapocsé- kolás az, amikor közel kétórával előbb kapcsolják be a világítást. Egyesek nem törődnek ezzel az energiapocséko- lással s nem értékelik bányászaink kemény munkáját, mert ez a sok felesleges világítás bányamunkásaink sok kemény műszakjába kerül, amelyet rendes gazdálkodás mellett az ipar más területén tudnánk hasznosítani. Az én édesapám is bányász és így közvetlen tudomásom van a bányászok nehéz és véré jtékes munkájáról. Amíg sok becsületes munkás erejét megfeszítve dolgozik az ötéves terv sikeréért, hazánk felvirágozá- sáért, jobb életünkért, addig akadnak, akik gátolni szándékoznak ebben a munkánkban. Béta Árpádné Albertaknabányatelep Az év első szülöttje,.. Az év utolsó napját, az acélgyári kórházban töltöttem és arra gondoltam, hogy miíyen szomorú is lesz az én Szilveszterem és újévem, amikor családi körömön kívül, a kórházban, betegen kezdem meg az 1954-es évet. Azonban nem így történt! Most éreztük csak igazán, hogy a szocializmusban még betegnek is más lenni, mint régen volt. Rádiónk is volt, amely szilveszteri műsorával szórakoztatott bennünket. Amikor az 1954-es évet köszöntötték, abban a pillanatban egy újszülött csecsemő reményteljes sírása hangzott be a szülőszobáról. ami összekeveredett a magyar himnusz gyönyörű dalia- mával . Az új év első. második percében Tarnóczi Istvánná salgótarjáni lakosnak fiú gyermeke született. Megvei viszonylatban ö volt az !954-«év első újszölöttie. Az újszülött «úlva 3.55 kg. Az anva és a gyermek jól érzik magukat. Nem sokkal később ra jta k'vül még öt fiúgyermek látott napvilágot. Szórakozottan teltek az év első percei, miután az inspek- ciós orvos, az ápol ónővér és a vezető nővér bejöttek hozzánk, hogy boldog új esztendőt és mielőbbi gyógyulást kívánjanak valamennyiünknek ... Gondolkodni kezdtem. A múltban senkinek nem jutott eszébe, hogy' ai betegek, elsősorban emberek is, akiknél az injekció mellett a jó szó, a vele együttérzés is elősegíti a gyógyulást. (A fenti levét SEerkesxtősépfünkhöz érkezett, kár hogy írója nem írta alá a nevét.) Váróterem ?... Szerkesztőségünk levelet kapott Gyebnár István és Danyi Oszkár elvtársiktól. A két elvtárs levelében a következőket írja: „Iparvárosunkba. Salgótarjánba. rengeteg vidéki dolgozó jár. Ki a bányába, ki a gyárba, ki az építkezéshez. Ezek a dolgozók nvokahel vükön igyekeznek megállóm a helyüket, a salgótarjáni állomás főnökségétől azonban nem sok megbecsülésben van részük. Nem elég. hogy a vasúti kocsik a legtöbbször hidegek, de sok esetben a váróteremben sem fűtenek, a várótermek szennyesek és piszkosak. A salgótarjáni felső váróterem például minden, csak nem váróterem. Meg lehet itt találni üres hordóktól kezdve mindenféle szemetet. Jóérzésű embernek e gyomra forog attól a büdös levegőtől, ami itt van. A „légíökéses" ajtóról meg ne is beszéljünk. Ez még a jobbik eset. A vasút felől lévő ajtón már hosszú hónapok óta nincs kilincs. Ha gyakorlatlan ember akar a váróterembe bejutni, meg -kell próbálnia, hogy melyik uiia megy be a kilincs helyén lévő lyukba, hogy ezáltal be tudja csukni az ajtót mapia után. Ezenkívül az egészség szempontjából, nem ártana, ha egy köpőcsészét is tartanának a váróteremben és e-gv figyelmeztető felírást alkalmaznának fölé. mert sok esetben előfordult már. hogv ha egyesek keresik is a köpőcsészét, a felhalmozott sok hordótő! nem falát iák meg. Kérjük a MÁV salgótarjáni főnökségét, hogv ezeket a hiányosságokat. rendelVnességeket mielőbb számolja fel. hogv minden utazó a legnagyobb e".«jne- léssel legyen a salgótarjáni felső állomás váfóterm» iránt ” „Mindhiába vártuk.. Ml, géptkocsibizailmiafc. több esetben telefonáltunk a műszak eltelte után gépkocsiért a MAVAUT vezetőségéhez. Kérésünkre megnyugtató választ adtak hogy a kocsi már tíz perccel előbb elindult. A hosszú várakozások titán türelmetlenkedni kezdtünk, mert köze' másfél óra telt el, s nekünk ez idő alatt kint a hidegben, az utcán kellett várakozni. Amikor már nem győztük várni a gépkocsit akkor többen lementek a MAVAUT-hoz. ahol meggyőződtek arról, hogy a MA VAUT félrevezetett bennünket. A gépkocsi még akkor is a műhelyben volt. Ez legtöbbször a nagvlóci 3-as járatná! szokott előfordulni. Egy példa a sok közül: A múlt hónap 28-án három órakoi kocsit kértünk Mészáros elvtárstól, a műszaki ellenőrtől, aki azt válaszolta: „nincsen kocsi, illetve a kocsi defektes, ha a vezető megcsinálja, akkor kiküldik”. A bizalmi meggyőződés céljából elment és megnézte a November 7 filmszínház melletti téren van-e tartalék gépkocsi. A helyszínre érve, meglepődött, mert nem is egy, hanem négy gépkocsi kihasználatlanul ot* parkírozott. Ezután szóit Kilián elvtársnak, a forgalmistának és csak azután biztosítottak kocsit a hazautazásunkra. M' harcolunk a terv maradéktalan teljesítéséért, de elvárjuk, hogy a MAVAUT vezetősége is nagyobb gondot fordítson a dolgozók hazaszállítására. Egy pillanatra se feledjék el, hogy a nr társadalmi rendszerünkben a legfőbb érték az ember. Kasza András, Salgótarjáni Acélárugyár A ménkesi bányászok 319 tonna szenet adnak terven felül az új tervév első negyedében A ménkesi bányászok az elmúlt tervévben kevés sikert értek el. Az év legtöbb hónapjában 100 százalékon alul teljesítették a tervet. Munkájukat nagyban gátolta az üres- csillehiány, a bánya rossz állapota, a rossz levegő, egyszóval: a műszaki előfeltételek hiánya. Bár a bányászokban akkor is megvolt a lendület, a harci készség, mert tudták: ha az előttük álló feladatokat sikeresen megoldják, teljesítik a tervet, ezzel párhuzamosan emelkedik a keresetük is. Ha egy-egv nap, vagy egy hónapban küzdelmüket eredményesen folytatták és az eredménytáblán a 100 százalékos tervteljesítést láthatták, akkor örült majdnem minden egyes bányász. Másnap már lelkesebben fogtak munkához, de a sok üzemzavar újból a sikertelenséget idézte elő. Az eredménytelen harcnak azonban október hónapban véget vetettek. November havi tervüket már 105.6, a december havi tervüket pedig 102.4 százalékra teljesítették. Az év végén, december 29-én termelési értekezleten elhatározták, hogy az ötéves terv utolsó esztendejében fokozottabb küzdelmet folytatnak kötelezettségük maradéktalan teljesítéséért. A műszaki vezetőséggel karöltve már előbb megtették a szükséges intézkedéseket, amely által biztosították a zökkenőmentes átmenetet az új tervévre. A műszaki vezetők intézkedéseikkel elősegítették a bányászok munkakörülményeinek megjavítását. Az 5-ös siklóban három hónapig a bányászok többletmunkát végeztek. Több méteren keresztül átlapátolták a szenet. Elsejétől ez megszűnt, mert két darab 20 méteres E- kaparószalagot szereltek be. Az 5-ös ereszkében szintén két kaparószalag beszerelésével könnyebbült meg a bányászok munkája. Ezenkívül különös gondot fordítottak as elóvájúsi és feltárási tervek maradéktalan teljesítésére. A munkahelyek biztosítása érdekében az 1-es sikló mellett segédsiklót készítenek, ahová három csapatot telepítenek. Figyelmük a munkafegyelem megszilárdítására is kiterjedt. Ezért meggyőző beszélgetést folytattak a notórius mulasztókkal, igy Csikós Károly és Oláh Tiborné szállítási dolgozókkal. akik minden hónapban 5—6 esetben távol maradtak munkahelyüktől. A szervezett és helyes előkészület után a multév végén a vezetőség értekezletet tartott, ahol ismertették a tervet, a feladatokat az üzem dolgozói élőt. Az értekezleten több mint húsz felszólaló volt. Valamennyi hozzászóló arról beszélt, hogy kötelezettségük maradéktalan teljesítéséért még lelkesebben fognak küzdeni. Bakos János vájár hozzászólásában bírálatot mondott a 100 százalékon aluli teljesítők felé, egyúttal versenyre szólította a tervet túlteljesítő második körlet harcosait. Január 3-án, az év első műszaka előtt röpgyűlést tartottak, ahol a dolgozók újabb fogadalmat tettek kötelezettségük végrehajtására. Az üzem- és vállalatvezetőség a bányászok lelkesedését figyelembevéve megfogadták, hogy az első negyedévben tervüket 319 tonna szénnel túlteljesítik. Ebből 105 tonnát már a januári hónapban népgazdaságunk rendelkezésére bocsátanak. A röpgyűlés után a bányászok munkahelyükre érve azonnal munkához kezdtek. Bár szenelési munkálatokat kevés helyen végezhettek, mert a duzzadás akadályozta a szállítást. Ezért legtöbb helyen az akadályok elhárítására törekedtek. Ezt a munkálatot egykét óra alatt elvégezték és megkezdték a széntermelést. Ekkor újabb gátló körülmény merült fel. A sodronypályán két óráig szünetelt a szállítás, a csapatok nem kaptak ürescsillét. A sorozatos hibák következtében a délelőtti műszak dolgozói csak 76.4 százalékos eredményt értek el. Bosszankodtak is ezért és szinte segélykérőén, bizakodva adták át a felváltócsapatoknak a munkahelyeket és a szerszámokat. Tőlük várták, hogy a lemaradást bepótolják. A délutáni harmad bányászai annak tudatában, hogy nekik is kötelességük szívósan küzdeni a napi terv teljesítéséért, késlekedés nélkül munkához láttak, megindult a termelés, egymás után teltek a csillék, a vontatógépek szünet nélkül szállították ki a hosszú, szénnel teli csillékből álló szerelvényeket. A sodronypálya pedig szakadatlanul továbbította a nagybátonyi osztályozóra. Lázas ütemben folyt a munka az egész műszak alatt, s megszületett az új termelési évben az első győzelem. A délutáni harmad 124.5 százalékra teljesítette tervét. így a napi tervteljesítés már 100 százalék fölé emelkedett. A második napon, 4-én már 100.6 százalékra emelkedett a két nap átlagos termelése. A két nap alatt kiváló eredményeket harcoltak ki a ménkesi bányászok. Bakos József harmadvezető másodmagával 4-én 12 csillét rakott. 107 százalékos teljesítményt ért el, 5-én déli 12 órára már 11 csille szenet raktak — és amint mondották — műszak végéig még 3 csille szenet termelnek, azután pedig a robbantást végzik el, hogy Bakos Simon és munkatársa a munkát a széntermeléssel kezdhesse meg. Bakos József harmadvezető, okleveles sztahanovista vájár, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az 1954-es tervévben a sztahanovista jelvényt is kiérdemli. Hasonló célért küzd Bakos Vilmos harmadvezető, aki már munkatársaival együtt több ezer forint jutalomban részsült. Közösen elhatározták, hogy január hónapban 100 csille szenet termelnek terven felül. Ilyen célkitűzések lelkesítik a többi ménkesi bányászt is. Közös erővel, akarattal arra törekszenek, hogy vállalt kötelezettségüket az év első hónapjában, januárban — de a többi hónapokban is — maradéktalanul teljesítve győzelemre vigyék az 1954-es tervévet. Kérésük csupán az, hogy rendszeresen lássák el ókét ürescsillével, ne kelljen kilapátolni a szenet, mint a múlt évben. A ki- és belapátolás mellett közel 70 vagon szén maradt kitermelet- lenül a múlt év utolsó hónapjában. Az üzemvezetőség azzal a kéréssel fordul a Szolgáltató Vállalathoz, hogy a sodronypályáról leesett szállító csilléket a lehető legrövidebb időn belül bocsássák a termelés rendelkezésére. Mint mondották — 19 darab szállítócsille szanaszét hever a sodronypálya mentén. Ha ezt forgalomba vonnák, akkor naponta mintegy 50 csillével több szenet termelnének. Az üzem- vezetőség kérését a Szolgáltató Vállalatnak kötelessége teljesíteni, mert nekik is az a céljuk, hogy elősegítsék a terv túlteljesítését, A sztahanov-mozga lom fejlesztésének terve a Tűzhelygyárban Dolgozóink munkájának eredményeképpen egyre nagyabb mennyiségű és jobb minőségű áruk kerü'nek forgalomba. Dolgozóink ennek tudatéiban mindent megtesznek azért, hogy emeljék termelésüket, s így az év minden napján és hónapjában teljesEsék tervüket. A termelékenység emelése magának a dolgozónak is érdeke, mert munkája nyomán keresete is magasabb lesz. Ennek szellemében az 1954-es tervév nagy harcot jelent üzemeink életében. Harcot jelent az ötéves terv befejezésének elsőbbségéért való küzdelem, valamint harcot jelentenek a terv végrehajtása előfePételeinek érdekében történő helyi intézkedések. Megyénk üzeme-' közül nézzük meg a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygjar milyen intézkedéseket tett a termelékenység emelése, ezzel egyidejűleg az 1954-e-s tervév mielőbbi befejezése érdekében. * Először is meg kel] említenünk, hogy az üzen vezetői, műszaki dolgozói egy öt pontból álló tervezetet dolgoztak ki, amely a sztahanovistákkal való foglalkozásról «zól. Tervezetükben szerepel többek között, hogy a sztahanovisták továbbképzésének biztosítása érdekében sztahanovista tanfolvamot szerveznek, melyen résztvesznek az ösz- szes sztahanovisták, élmunkások és kiváló dolgozóik. Az üzem dolgozóival megismertetik az üzemi fontosabb gazdasági mutatóit hogy világosan láthassák munkájuk fontosságát a vállalat egész évi tervének teljesítésében. A havonta rendszeresein megtartandó műszaki konferenciákra a sztahanovistákat is meghívják, hogy a következő hónap tervfeladatainaik megtárgyalásán részletesen megismerked jenek üzemrészük tervével, a legfontosabb feladatokkal. Az üzemvezetői értekezleten máris történtek intézkedések, a sz'ahanovis. ták konikrét feladatokat kaptak a termelés emelése és az üzem tér. vének 6ikeres teljesítése érdekében. ★ A tervezet 3. pontjában az üzemvezet ősé gél határozta, hogy minden sztahanovista elsőrendű feladatának szabják meg a rendszeres munkamódszerát- adást. A munkamódszerátaidás eredményességét rendszeresen kiértékelik és nyilvánosságra hozzák. Ezzel nemcsak a 100 százalék alatt teljesítők számát csökkentik, hanem a sztahanovistákat is nagyobb öntevékenységre nevelik, s egyben serkentik szakmai színvonaluk emelésére ,s. A sztahanovisták között a munkamódszer rendszeresítése már folyamatban van. Bakos János sztahanovista öntvényköszö- rf például az üzem új dolgozóinak patronálását vállalta. Oláh Pál és Bangó Béla ifjú dolgozók eddig például normá- hi'k felét teljesí'ették. Nagy József sztahanovista gépiformázó vállalta, hogy az első negyedév végére Fodor Balázs ifjú gépiformázó teljesítményét munkamódszerének átadásával sztahanovista szintre emeli. Ezen túl az első negyedév folyamán még egy dolgozó sztahanovistává vajó nevelését kezdi meg. •k Ugyancsak tervezetükbe foglalták hogy a Sztahanov-mozgalom fejlesztése érdekében felülvizsgálják a jelenlegi sztahanovista szinteket, s azoknak a realizálásával egyidőben kidolgozzák a szinteket azokra a munkatérüle'ekre is, ahol eddig még nem voltak. A sztahanovista-szintek felü'lv zsgálása már megtörtént. Ahol eddig nem volt, például az öntödei mecha- nizációra is sztahanovista-szintet dolgoztak ki. Az újonnan megállapított szintek elérése nagyban elősegíti a vállalat tervének teljesítését és gyártmányai minőségének megjavul ás át, ugyanakkor elsősegíti és lehetővé teszi a Sztahanov-mozgalom további fejlődését. ★ A sztahanovistákkal való foglalkozás tervezetének 5. pontja kihangsúlyozza, hogy a sz*aha- novisták számé-* 1954 első negyedévében 20 százalékkal növeljék. Az ilyen tervezet végrehajtsa valóban nagy jelentőséggel bír az üzem tervének végrehajtásáért vívott harcban. Ehhez szükséges az, hogy a vezetők, a műszaki doícrozók és az üzem többi dolgozói is mindig a tervezet végrehajtása érdekében dolgozzanak. A pár;, és a szakszervezet pedig állandóan támogassa a_ termelékenység emelésére történő törekvéseket, végezzen ne- velőmunkét r dolgozók körében. Kökényes! Béla
