Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-30 / 8. szám

SZABAD AOGRAD 1954 január 30. 0 A vemhes kocák és szopósmalacok gondozása A sertésállomány gyarapítása érdekében körültekintő figyelem­mel kell előkészíteni a vemhes kocákat a fialásra. A tenyészko- cák szakszerű etetése kedvezően befolyásolja szaporodás; képes­ségüket és a malacok minőségét. A vemhes kocát naponta há­romszor kell etetni és a takar­mánynak a változatos tápanya­gok mellett ásványi sóka; és vi­taminokat is keit tartalmaznia. A fehérje- vagy vitaminhiány, a különböző ásványi sók elég­telen mennyisége meddőséget okozhat, vagy pedig gyengék lesznek a malacok. Éppen ezért a takarmányt úgy keli össze- áiíi'.aná. hogy megfelelő arányok­ban tartalmazzon szemes és nedvdús takarmányt, silózott takarmányt, szénáiiszíet és ál­lati eredetű takarmányt (pél­dául tejet, csontlisztet, stb.) Ha például a vemhes koca testsúlya 230 kilogramm, a kő­vetkező takarmányozás ajánla­tos: 1,2 kilogramm lóhere vagy lucernaliszt, (elsőosztályú minő­ség), 6 kilogramm takarmány- répa vagy tök, 1.5 kilogramm siíótakarmány. 4,5 kilogramm abraktakarmány, 60 gramm takarmánymész és 40—50 gramm konyhasó naponta. Öt nappal a fi a I ás előtt az adagot csökkenteni kell min­denfajta takarmánynál, különö­sen a nagyobb térfogatú és ne­hezebben emészthető takarmá­nyoknál. A fial ás előtti napon a takarmányadagot a normális mennyiség felére kell csökken­teni és néhány órával a fia!ás előtt már csak vizet szabad ad­ni. A gyomor túlságos megter­helése ugyanis akadályozná a fiailás normális lefolyását. Ugyanakkor a takarmányadag csökkentése a fialás utáni első két-három napon csökkenti a koca tejének mennyiségét. Az első napokon a malacok nem tudnák kiszopni a nagyobb tej- mennyiséget és a sok tej emlő- gyuilladást okozna. A fialás megkönnyítése érde­kében a vemhes kocákat naponta járatni kell (0.5—1.5 kilomé­tert), óvakodni kel! azonban at­tól, hogy bozótos területre té­vedjenek, mert a gaiyak fel­sebezhetik a.z emlőket. Tél ide­jén a jártatást csak olyan terü­leten szabad végezni, amelyről a havat előzetesen eltakarítot­tuk. A jártatást lassan, nyugod­tam kell végezni. Óvni kell a vemhes kocákat nemcsak a rom­lott takarmánytól, hanemi a túl hideg ivóvíztől, a megfázástól, a sáros, vagy túl síkos uiaktól, Fialás előtt 3—5 nappal be kel! szüntetni a vemhes kocák jára­tását. A fialás előtt a vemhes kocá­kat külön fial.ató-kutricá'ba kell elhelyezni, amelyet már előké­szítettünk. Ebben a helyiségben fel kel; tölteni minden mélye­dést, nehogy azokban felgyülem. hessen a trágyalé. A kutricáí alaposan ki kell tisztítani, ki kell mesze,nj és födjét padoza­tát mésztejjel fertőtleníteni. A kutrica1 nagysága 4—9 négyzet- méter között váltakozhat, a ko­ca nagyságának megfelelően. Bőségesen almozzunk szalmá­val. Tél idején is biztosítani kei], hogy a fialóban 8—12 fok hő­mérséklet legyen; a hideg. a megfelelő alom hiánya vagy eseileg huzat miatt az emlők megduzzadnak és a koca nem tápiá ja malacait a gyulladásos fájdalmak miatt. Ha ilyesmi mégis előfordulna, a gyulladá­sos emlőket vazelinnal kell ke- negetni és időnként masszíroz­ni. Fiaiáselőtt 10—12 nappal el kell kezdeni a kocák osecsbim- bóinak masszírozását. A fialás után a malacot azon­nal meg keli tisztítani a raj.a- lévő buroktól,, vagy njrálkától, majd puha ruhával, zsákdarab­bal szárazra kell törölni. A szárazra törölt malacokat puha szalmával vagy sarjúval bélelt malacszedő ládába, illetve ko­sárba helyezzük. Télidőbem a malacszedő ládát vagy kosarat tiem szabad az istálló padoza­tára állítani, hanem attól 1— 1.5 méter magasságban kell el­helyezni. Félórával vagy legkésőbb egy árával a fialás után a malaco­kat az anyaállathoz kel) enged­ni, hogy szopjanak. Ez ugyanis megóvja a malacokat a külön­böző fertőzésektől, elsősorban az anyai, malacot elpusztító has­menéstől. Mielőtt a malacokat először anyjuk alá rakjuk, kis, éles metszőfogaikat (alul-föl ül négyet-négyetj el kei: csípni. Fia.s koca alatt az almot min­den nap egyszer fel kell fris­síteni, a szennyezett, nyirkos al­mot pedig el keli távol tani. A fialás idején az anyaállat­nak csak vizet szabad adni. A fialás befejezése után 5—6 órá­val 500—600 gramm korpából vagy árpadarából és lucerna- ■lisztből készített moslékot kell adni a kocának. A következő napokban fokozatosan emeljük a fejadagot úgy, hogy 4—5 nap múlva elérje a normális meny- nyiségei. Fordítsunk nagy fi­gyelmet az anyaállat változatos takarmányozására, hogy a ma­lacok ne éhezzenek a tejhiány miatt. Gyakran azt tapasztaljuk, hogy a p ám após malacokról a vérszegénység tünetei mutatkoz­nak. Ezt meg kell előzni. A vas­es rézsókat az újszülött fflala- cöKnak háromnapos koruktól tíznapos korukig úgy kel] ada­golni, hogy közvetlenül 6zopás előtt az anyák csecsbimbóit be­kenjük kétszázalékos oldattal. Négy-öt nappaj a' fialás után a malacokat rövid időre fcivisz- szük, a szabad levegőre, majd a következő napokban egyre hosz- szabb ideig hagyjuk őket kint. Szeles, hideg vagy esős napok­ban a malacokat nem szabad ki­hozni az ódból. A tíz-tizenkéinapcs malacok­nak már nem elegendő az az ásványi sómeftnyiség, amelyet az anyatejjel szívnak magukba. Kezdik túrni a földet, rágják az ó! falait és kellő óvintézkedések hiányában gyengülnek, esetleg hasmenést kapnak és elpusztul­nak. Ennek elkerülése érdeké­ben tnészből, krétából, vörös- agyagból, kőszénből, csontiiszt- ből stb. álló keveréKet is adjunk a malacoknak. Mi lesz a Samu bácsi disznajával?... — Mese egy igaz történetről — Egyszer volt, hol nem volt. túl a Salgó­tarján! járás területé­től, de még Pásztótól is távolabb egy kis község, melyet Ma­gyarországon Va- mjarcnak ismernek a dolgozók. Ebben ez elég távol eső kis köz­ségben élt (és még a jó egészségének kö­szönve most is él) egy ötholdas dolgozó paraszt: névszerint Fe­rik Sámuel (bogi), aki negyedmagával társult a kis községben a hí­zott sert és beadására. Dolgozótársaiban bíz­va a tanács előtt vál­lalta, hogy a saját por­táján helyet ad egy olyan ,,süldőnek", ami­nek a jelhizlalásáho2 szükséges kukoricát, apróburgonyát, árpát és még azokat, amik egy hizlaláshoz szük­séges, közösen megve­szik. Aztán amikor már szép gömbölyű a kis Kizócska, akkor fogják magukat, bevi­szik a begyüjiöhelure, eleget tesznek hazafias kötelességüknek, meg­kapják róla a „papi­rost” aztán a többi megyen magától mint a karikacsapás ... Lesz itt nagy disznó­tor utána, inert a ház­tartáshoz is hizlalt egyet. Amikor Ferik Sá­muel magára vállalta ezt a szép feladatot, még hitt a dolgozó­társai becsületében, hitt a községi tanács jó és bürokráciamen­tes munkájában. Igen ám... teltek a napok, mindég többel és töb­bet kért a „közös" hí­zó is enni, aztán min­dég többet és többet keltette jel a már ágy­ban lévő gazdát a hí­zó, de a sivításával az egész falu tudomá­sára hozta, hogy 5 bi­zony még ma este nem kapott enni. Ferik bácsi szégyelte magát. Hát ö nem olyan gaz­da mint a többi?... 0 nem tud talán fel­nevelni két hízót?... gondolta magában, de mindjárt h&ározatt is. Történjék bármi, fel­neveli biz1 ö mind a két disznóját. A sa­ját fát is, no meg a „közöst" is. De az idő kerekét nem leket megállítani, s ahogy a napok teltek, úgy fo­gyott a Ferik bácsi kamrájából a hizlalás­hoz szükséges takar­mány. A szomszéd falvakat járta, s .min­den ismerőséhez be­nézett, kukoricát kért megvásárlásra. Befér, ta az egész környéket, de mindenütt azt a vá­laszt kapta, hogy elő­ször eleget tesznek a kukorica beadásnak, s majd ami marad, gondolnak régi jó öreg barátjukra, s szabadpiaci áron el is adják néki. Sokszor tért haza Ferik Samu bácsi ez­zel a biztatássá1: „Majd ha eleget te­szünk a beadásnak .. Még jobban bosszan­totta a dolog, hisz né­ki is arra kellene a kukorica, hogy az ál­tala hizlalt sertésből négyen is teljesíthetik majd hízottsertés be­adásukat. Ez annyira felkorbácsolta crz aka­rat erejét, hogy a hosz- szú utánjárás után szerzett is kukoricát, s a két hízó szemmellát- hatóan gömbölyödött. Samu bácsi ekkor vet­te észre, hogy a három társát egyáltalán nem izgatja a hizlalás, de nem bántotta. Utóvég­re is az ő portáján van, ő vállalta a hiz­lalást, s majd ha bead­ják. hát majd elszá­molnak. Elérkezett a vei’-jo- várt pillanat. Ferik bácsi elvitte a szépen meghizlalt jószágot a begyiijtőhelyre, ahol rer/dje-módja szerint át is vették tőle. Bol­dogan ment hazafelé, s hazaérve összehívta a család apraját ás nagyjai, s haditaná­cson" megbeszélték, hogy vasárnap disznót vágnak, hisz nincsen már semmi tartozása, beadta a beadni való­kat. A család terve azon­ban csak terv maradt, mert mások máskép­pen döntöttek. A köz­ségi tanácson ugymís azt állítják, hogy Ferik Sámuelnek nem lehet vágási engedélyt ki­adni, mert a hízotiser- tés beadása nincsen teljesítve. (?) Azt azonban már kisütöt­ték, hogy a hizlalás­hoz betársult két dol­gozó parasztnak ..jó­vá" van írva a beadá­si kötelezettsége, s ök annak rendje mód­ja szerint vághatnak is disznót. De Ferik bácsi?! Azt már nem! De akkor mi lesz a Sa­mu bácsi hízójával? Mikor vághatja le majd ő is? Ezt a me­sében már nem talál­tuk meg, de reméljük, hogy a községi tanács segítségével megoldó­dik az ügye! MEGNYÍLT Rákóczi-út 67. szám alatt a volt Dekorációs Vállalat helyiségében a Kiskereskedelmi Vállalat MARADÉKBOLTJA és a Rákóczi-út 164. szám alatt (Dekorációs Vállalattal szemben) az ALKALMI ÁRUK BOLTJA Nyitva mindkét áruda reggel 8-tól 16 óráig A Kőbánya! Sör. és Malátagyár salgótarjáni kirendeltsége azonnal felvesz jól számoló gépkocsirakodót. A Kőbányai Sör. és Malátagyár salgóta-iáni kirendeltsége sürgősen keres Salgótarjánban költségmegté­rítéssel egy. vagy kétszobás lakást. Cím: Szabadság tér 5. sz. SZABAD NÚGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottsáqánab lapja Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján. Rákóczi n. 93. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadóhivatal 436 Szikra lapnyomda Budapest. ROkk Szilárd-utca 6. t. w-t Kulcsár UiháJy Két pásztói sportkör PÁSZTÓI KÖZGAZDASÁGI GIMNÁZIUM falusi vi­szonylatban a legjobb sportmunkát végezte az 1953-as évben megyénkben. Csaba Gábor testnevelő tanár jó munkája révén év­ről évre jobban fejlődik ebben az iskolában a sport. Az ő munkájának eredménye, hogy országos viszonylatban is számottevő eredményeket érnek el a sport vonalán a pásztói diákok. Ez különösen 1953-ban volt tapasztal­ható. Atlétikai szakosztályt, asztalitenisz szakosztályt, tornaszakosztályt, röplabdaszakosztályt tartanak szá­mon már a közgazdasági gimnáziumban. Jelenleg ko­I * sárlabdaszakosztályt szerveznek. Az iskola tornatermét alkalmassá tették esti mérkőzések megrendezésére. Je­lenleg a gimnáziumi röplabdacsapat, valamint a Job­bágyi Vasas röplabda és kosárlabda csapatai tartanak esti mérkőzéseket és edzéseket. A legjobb eredményt eddig az atlétika vonalán é^ték el a pásztói fiatalok. Csaba Gábor vezetése mellett egy­re több bajnok kerül ki soraikból. Ezek közül is leg­eredményesebb volt Uhlár Ilona, aki az 1953-as évi fa­lusi szpartakiád döntőben Budapesten 100 m-en lett or­szágos bajnok és Sidi Klára, aki ugyancsak a falusi szpartakiád döntőben Il-ik helyen végzett a távolugrás- bon. De az atléták többi tagjai is mind igen jó eredmé­nyeket érnek el. így Institurisz Márta súlylökésben. Mi- kó Mária magasugrásban, Bodrogi Mária gerelyvetés­ben. Kecskés László rúdugrásban, Kiss Kovács Ferenc 1000 m-es futásban. Az 1953-as évi 4x100 m-es felszabadulási váltót is ezek a fiatalok nyerték meg Palotás, Szurdokpüspöki és a többi pásztói sportkörök előtt. Országos viszonylatban a pásztói iskola tomacsapata 6-lk helyen végzett. Az asztaliteniszezők pedig 9-ikek lettek. Az évi MHK és fejlesztési tervüket 300 százalékban teljesítették a pásztói közgazdasági gimnáziumban. A sportoló fiatalok továbbképzésére Is nagy gondot fordítanák, mert az iskola tanulói közül 22-en tették le a röplabdajátékvezetői vizsgát. Ezenkívül 12-en sport­vezetőképző tanfolyamot végeztek. Ebben a jő sportmunkában és a sportolók kiváló sze­replésében oroszlánrésze van Csabai Gábornak, aki az iskola fiataljaival Igen sokat és igen aktívan foglalko­zik. Csabai Gábor munkáia példa lehet megyénk snorf- köri oktatójának és vezetőjének. Mert az ilyen oktatók munkája révén lesz sportolókban még gazdagabb me­gyénk sportja és ezen keresztül növekszik hazánkban a fiatalok sporttábora, mind mennyiségileg, mind minő­ségileg. — két eredménye A PÁSZTÓI ALLAMI GAZDASÁG a iárás egyik leg­jobban megalapozott sportkörét mondhatja magáénak. A sportkörben atlétika, asztalitenisz, sakk, labdarúgás és ökölvívó szakosztályt tartanak számon. Jelenleg a sí és a lovas szakosztály van szervezés alatt. Azonban itt az adottságokhoz képest igen gyenge sportmunka folyik. A többi szakosztály dacára is általában csak a labdarúgással törődnek a pásztói állami gazdaság sport­körénél. Ennek ellenére még ezen a vonalon sem tud­nak olyan eredményt felmutatni, mint amilyent kellene, hiszen a pásztói járás labdarúgó bajnokságában is csak a 6. helyen tudtak végezni a labdarúgók. Elhanyagolták az atlétikát, az asztaliteniszt, a sak­kot, de elhanyagolták az MHK és a fejlesztési terv ál­tal rájuk rótt feladatok teljesítését is. Pedig az állami gazdaság dolgozói szívesen sportolnának, csak komo­lyabban kellene velük foglalkozni. A sportkör jelenlegi vezetősége nem igen törődik a sporttal. Szabó Imre, a sportkör fiatal elnöke egyetemen folytatja tanulmányait, így jelenleg vezető, irányító nélkül van ez a sportkör. Ez meg Is látszik a szakosz­tályok munkáján. Zsidai főagronómus helyettesíti az elnököt, de ő nem ért a sportvezetéshez, meg nem is tudja mi a teendője. így fordult elő az a furcsa eset, is, hogy a sportfelszereléseket az ősz folyamán üzem­egységenként kiosztatta, s egy napon azután az állami gazdaság dolgozói atlétafelszerelésben (trikóban, rő- vidnadrágban és futócipőben) mentek a földekre kapál­ni. Egy másik alkalommal pedig ökölvívó kesztyűben mentek cukorrépaszedésre. Ebben hibásak a szakosztályok vezetői is, akik nem vigyáznak úgy a nép vagyonára, az állami gazdaság sportfelszerelésére, mint ahogy az kötelességük lenne. Nekik nagyobb segítséget kellene nyujtaniok a sportköri vezetésben. Ezeken a hibákon feltétlenül segíteni kell. Nem sza­bad előfordulni annak, hogy az állami gazdaság sport- mpnkája a nemtörődömség folytán teljesen felboruljon és visszaesés álljon be a fejlődésben. Vegyenek példát az állami gazdaság sportvezetői a szomszédos közgazdasági gimnázium sportmunkájdról, ahol minden eszközt, minden lehetőséget megragadnak arra. hogy minél virágzóbb sportéletet teremtsenek a vezetők. így kell a jövőben az állami gazdaság sport­vezetőinek is dolgormiok, akkor nem marad el a jó munka nyomán a siker. Salgótarján város-Salgótarján járás közötti MHK-verseny Sport sorokban Salgótarján város: Előírt: Telj. % Előírt: Telj. % Szakszervezet 263 50! 190.5 1903 2168 113.3 Szpartakusz 23 116 504.3 33 101 306.6 MTH 60 114 190 22 27 122.3 Középiskola 301 535 177.7 349 343 88.3 Általánosiskola 237 411 171.2 — — — Város összesen: 884 1677 189.5 2308 2730 118.3 város területén általában a semmi segítséget nem adott az újon sportkörök későn fogtak hozzá az MHK próbákhoz, de különösen az is­métlő próbákhoz. Ennek tudható be, hogy a középiskolák nem tudták az ismétlő-próba tervüket teljesíteni. A legjobban dolgozó sportkörök közé tartozik a Salgótarjáni Vasas, ahol az MHK-bizottság Nemes és Petykó elvtársakkal az élen komoly munkát végzett. Különösen dicséretet érde­mel az MHK nyilvántartás pontos vezetése, amely talán megyei vi­szonylatban is a legprecízebb volt. A . Forgácsi Bányász sportkörben is munkájuk alapjává tették az MHK- munkát és így októberben már évi tervüket teljesíteni tudták. Harmath József sportköri elnök szívügyének tekintette az MHK-t, s ez megmu­tatkozott az eredményekben is. A Spartakusz sportkörben is jó mun­kát végzett Tóth sportköri elnök és Pálkerti elvtárs. A Salgótarjáni Üveggyári Építőknél Bajcsik sportkö­ri elnök irányításával a nyilvántar­tás terén is jó munkát végeztek. Vá­rosunk legnagyobb sportköre a Sal­gótarjáni Bányásznál Manyasz és Takács elvtársak már az év elején hozzáfogtak az MHK munkához és így évvégére komoly munkát végez­tek, De komoly munkát végzett a Salgótarjáni Bányász edző;e Kiéber Gábor is, mert az ő munkájának tud­ható be az, hogy az aktív labdarú­gók is segítették a dolgozókat felké­szíteni a próbákra. Kiéber spórttárs bebizonyította . azt, hogy az MHK szabadgyakorlatok megfelelnek a beé­rne légi tésnek. Egyedüli labdarúgó csapat az országban, mely az MHK II. szabadgyakorlataival melegített be Ez a tényező bebizonyította, hogy minden edzőnek az edzési tervét az MHK testnevelési rendszerre kell fel­építeni. mert csak így tudnak ered­ményeket elérni. Nem mondható ez el Baglyasaljai Bányászról, ahol a sportköri vezetőség Brehó sportköri elnökkel az élen az MHK munkát el­hanyagolta és amikor leváltották nan megválasztott sportköri vezető­ségnek, hogy az MHK munkát az új vezetőség tovább tudja vinni. A Tűzhelygyári Vasas sportkörben is az MHK munka kampányszerűen folyt és így sok liberalizmus csú­szott be az MHK munkába. A Sal­gótarjáni Építők sportkörében kezdet­ben nehézkesen indult meg az MHK munka, majd az év közepe felé kezdtek komolyan dolgozni. De év végére megint abbamaradt a mun­ka. Különösen az MHK-bizottság működött hiányosan. Az egyik pró- bázás alkalmával a kiküldött MHK ellenőrző bizottsági tag egy csomó eredményt megsemmisített, mert va­lótlan eredményeket írtak be a sze­mélyi lapokba. Általában a salgótar- iáni sportköröknek a területi elnök­ségek sem adták meg a segítséget az MHK munkával kapcsolatban. De a hiányosságok közé tartozik az is, hogy a Salgótarján városi TSB mel­lett működő MHK ellenőrző bizottság sem volt megfelelő, gyengén műkö­dött. Az ellenőrző bizottság két tag­ja végzett csak megfelelő munkát: Bánvász és Kacander elvtársak. Az iskolák közötti MHK versenyben a 221. MTH iskola járt az élen. Elő­irányzatukat túlteljesítették és az eredmények, amit elértek, azok mind reálisak Mojzes testnevelő tanár ió munkáját tükrözi vissza az eredmé­nyek elérése. A középiskolákban a hiá­nyosság az. hogy nem volt folyama­tosan megszervezve az MHK próbák­nak a letétele és így az Ismétlő pró­bák területén nem végeztek megfe­lelő munkát. Az edzőknek is az vojt a hiányosságuk, hogv habár az edzé­si tervük az MHK testnevelés? rend­szerre volt felépítve, a legtöbb edző nem foglalkozott az MHK próbák le­tételével, de hiányosság volt az is, hogy a sportköri vezetőségek nem adtak kellő segítséget az edzőknek, hogy MHK előirányzatukat teljesíte­ni tudják. Salgótarján járás: Szakszervezet Előirt: Teli.: % Előírt: Telj.! % 398 438 IlO.l 2505 2396 95.6 Falu 50 6 12.­30 21 70 MTH 75 112 149.3 76 51 67.7 Alt.isk. 575 582 101.2 _ Járás összesen: 1058 1060 100.2 2611 2642 94 3 A saleótarfánl Iárás területén ál­ségek elhanyagolták a sportköröket, tatában a Bányász sportkörök végez­s ez rá is nyomta a bélyegét az tek fó munkát. A Kisterenvei Bá­nyásznál az új próbázók előirány­zatát 106.8 százalékra teljesítették. Tanyai, Tóth sportköri vezetők ko­moly munkát végeztek az MHK elő­irányzatuk teljesítésében, de dicsére­tet érdemel Takács Lajos edző is, aki a sportolók bevonásával segítet­te a dolgozók felkészítését és pró­báit. A Kisterenyei Lokomotív sport­körben is jó munka folyt, megyénk területén egyedüli Lokomotív sport­kör, ahol az MHK munka megFelelő. Sajnos nem mondható ez el a Nagy- báíonyi Bányász sportkörről, ahol előirányzatukat mindössze 22.7 szá­zalékra teljesítették. De hasonló volt a helyzet a Vizs­lást Bányásznál, a Somoskőúifah'isi Építőknél, a Somoskőú; falusi Loko- kotivnál, a Ménkesi Bányásznál, ahol nem sokat törődtek az MHK munká­val és így év végére lemaradtak. Pe­dig a járási TSB mellett működő MHK ellenőrző bizottság Bányász Gyula, Juhász József, Ivánszki Já­nos gyakran látogatták a sportkörö­ket és komoly segítséget adtak az MHK munkában. A sportkörök veze­tőségei és MHK bizottságainál az vol. a hiányosság, hogy gyakran változtak és így ahol év közben ve- zetöségváltozás volt. év végére nem tudták teljesíteni előirányzatukat. A területi elnökségek között egyedül a Bányász területi elnökségnek voll meg a kapcsolata a sportkörökkel, s így általában a bánvász sportkörök egy pár kivételével teljesítették ter­vüket. Azonban a többi területi elnök­említeni, hogy az üzemi bizottságok sem adták meg azt a segítséget, amit kellett volna a sportköröknek kapniok. Kitűnik abból, hogy a havi jelentéseket azoknak a beküldését nem is ellenőrizték és nem is írták alá. Ezért a jelentések, amelyek nem voltak kellően ellenőrizve, nem reá­lisak. * összefoglalva: a Salgótarján város és a salgótarjáni járás közötti MHK versenyben a Salgótarján város lett a nyertes, de úgy a salgótarjáni vá­ros sportköreiben, mint a salgótarjá­ni járás sportköreiben Igen sok hiá­nyosság jött felszínre. Ez először is annak tudható be, hogv a sportköri vezetőségek nem tették munkájuk alapjává az MHK testnevelési rend­szer próbáinak letételét. A másik hiá­nyosság, hogy a sportkörök MHK bizottságai nem voltak megfelelően kiképezve, nem értették feladatuk el­végzését. Itt kell megemlíteni, hogy nagyon sok edző nem adott segítsé­get az MHK bizottságoknak és az MHK munkának. Az 1953. év? MHK munkát lezárva mindkét TSB vegyen irányt arra. hogy az előző évi ta­pasztalatokat, hiányosságokat leszűr­ve. 1954. évi munkájukat arra irá­nyítsák .hogy ez az év az MHK mi­nőségi munka éve legyen. Ne enged­jenek meg semmi százalék hajha- szást, liberalizmust, valótlan számo­kat. hogy mind a járás, mind a vá­ros területnél lévő sportkörökben munkáink ala^iát az MHK testneve­lési rendszer képezze. VÁNDOR-SPORTK! RAKAT A nógrádmegyei TSB mellett mű­ködő ágit.-prop. oszt. vándor sport­kirakatot indított a megye területén. Először Szécsényben állították fel ezt a sportkirakaíot, amelyen megyénk 1953 sporteseményeit láthatja a szem­lélő. A falusi szpartakiád döntőjéről és^a díjakat nyert falusi sportolók ké_ pei mellett a szécsényiek legtehetsé­gesebb fiataljának. Pataki Máriának az atlétika vonalán nyert érmei és díjai is ki vannak állítva. A vándor sportkirakat legközelebb Balassa­gyarmatra kerül, ahol a megye leg­eredményesebb sportolóinak legjobb eredményei és fényképei mellett a b a I a s s a gyár m a t i ak le geredménesebb sportolójának eredményeit és díjaíf. is kiállítják. A vándor sportkirakat eljut a me­gye valamennyi járásának székhe­lyere. hogy ott hirdesse megyénk sportolóinak eredményességét. ÖKÖLVÍVÁS: Január 31-én. vasárnap détután a salgótarjáni acélárugyári iskola tor­natermében kerül sor a Salgótarján! Vasas—Budapesti Vörös Lobogó Kis- text csapatai közötti barátságos ököl. vívó mérkőzésre. ASZTALITENISZ: gatott férfi és női mérkőzés megren­dezésére -kerül sor január 31-én Sal­gótarjánban. SZOJKA FERENC IS ELUTAZOTT KEDDEN ESTE EGYIPTOMBA A MAGYAR LABDARUGÓ VÁLOGA­TOTTAL. A magyar labdarúgó válogatott többhetes előkészület után kedden es­te Egyiptomba utazott, ahol négy mérkőzést játszik. A négy találkozó közül az egyik Magyarország— Egyiptom országok közötti válogatott mérkőzés lesz Kairóban február 12-én. A többi mérkőzéseken Buda­pest néven szerepelnek rmajd Alexandriában, Portsaidban és Kairó­ban. A négy hétig tartó portya előreláthatólag február 16-ig tart. A magyar válogatott csapat 19 já­tékossal utazott el: Grosics, Ilku, Buzánszkv. Palicskó. Teleki. Kárpáti. Lantos, Bozsik, Zakariás, Szojka, Budai II, Sándor, Kocsis, Csordás, Hidegkúti, Palotás, Puskás, Kará­csonyi, Czibor. A csapatot Sebes Gusztáv, az OTSB elnökhelyettese, Mándi Gyula edző, Hidas Gusztáv, Kreisz László dr., orvos és Szűcs Ernő gyúró ki. séri.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom