Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-13 / 3. szám

1954 január 13. SZABAD MÍr.RAD 3 Gépállomásaink a jó gépjavítással rakják le a magasabb termés alapjait A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről zí szóió párt- és kormányhatározat igen nagy, de megoldható feladat elé állította a me­gyei gépállomások dolgozóit. Most arról van szó, hogy a tsz-ek mellett az egyénileg dolgozó parasztoknak is a legnagyobb gépi segítséget kell nyujtaniok, hogy emelhessék termésátlagai­kat. E feladat nagyságát mutatja az is, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak ezévben 50.000 normálhold munkát kelt elvégezniük. A tsz-eknek az egyénileg dolgozó parasztságnak e munkát a legalkalmasabb időben és a legjobb minőség­ben kel[ elvégezni. E hatalmas, de megoldható feladatnak a kez­dete nem akkor van, amikor traktorosaink kivo­nulnak a tavaszi munka végzésére, hanem_ már elkezdődött november 1-én a téli gépjavítással. Minden gépállomási vezetőnek, traktoristának félreérthetetlenül kell látnia, hogy iái kijavított géppark nélkül feladataikat megoldani nem tud­ják. Azt, hogy gépállomásaink vezető!, dolgozói hogyan értették meg a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről száló párt- és kormányhatározatot. mutatja a téli gépjavítás „eredménye” is. Pél­dául a pásztói gépállomás — amely versenyre hívta a megye valamennyi gépállomását — utolsó a gépjavítási versenyben. Január 1-ig 3 db gépegységet javították ki. Elmaradtak az ér- seéoadhertl gépállomáson is, ahol annak^ elle­nére, hogy új gép javítóműhelyt kaptak, január 1-ig’csupán 5 db gépegységet javitattak ki. Per- 'sze, ez annak tudható be, hogy a gépállomáso­kon igen laza a munka- és a tervfegyelem. Addig, amíg a gépállomások vezetői körében nem lesz 'szilárd munka- és tervfegyelem, nem követelhetik 'meg ezt a traktoristáktól sem. E lemaradt gép­állomások vegyenek példát a_ to’mácsi és a k<a- ' rancskeszl gépállomás vezetőitől, akik helyesen 'szervezik meg a munkát, helyesen foglalkoznak a dolgozókkal, azok szociális problémáival. A lemaradásnak részese a megyei gépállomást Igazgatóság is, amely nem gyakorolt következe­tes ellenőrzést. A gépjavítás ellenőrzését elha­nyagolta a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. Ez elmondható a járási tanácsok munkájára, de a lemaradás részesei a járási KTSZ-ek_ is. A javítóműhelyeket közel két hónap óta csinálják. Itt is szükség van a munka meggyorsítására, megjavítására. Ahhoz, hogy az elkövetett mulasz­tást kijavítsuk, szükség van szakemberekre is. Az ipar adott kiváló esztergagépeket, s remél­jük, lehetőség szerint esztergályosokat és laka­tosokat is fognak adni. A gépállomások veze­tőinek. dolgozóinak is mindent el kell követniök, hop ti a lemaradásukat behozzák és a ió téli gép­javítással lerakják a magasabb terméshozam alapjait. Szomszéd József főmechaniikus. A határozatból ránkeső részt maradéktalanul végrehajtjuk A cered-tótújfalui Bűz,sikál ász tsz a többiek között arról híres, hogy fejtett sertésállománya van. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy a tsz ne fokozza tovább sertéstenyésztését. Akad itt még munka, bőven, hisz az a cél, hogy a tsz tagság minél jobb módban, gazdagabban ellen. Ennek tudatában dolgoznak az állattenyésztők. Molnár Barna kiváló állattenyésztési jelvény­nyel kitüntetett sertésgondozó, feleségével együtt a.z elmúlt évben 872 munkaegységet teljesített, így beszél eredményeikről: „50 anyasertésből 47-et ellettem le és ennek megfelelően a tnlaila- coztatási tervet 122 százalékra teljesítettem. Ezért prémiumképpen 20 darab malacot kap­tam.” E lelkes állattenyésztői munkának tudható be, hogy sertésből 280—300.000 forintot jövedelme­zett a tsz. — Ebben az évben míg jobban megjavítjuk sertéstenyésztési munkánkat — mondja Molnár Barna. — Az 50 sertésállományt 60 darabra növeljük. A minőség megjavítása céljából az állományt az ősz folyamán selejtezzük. A te­nyésztésben még jobban kiszélesítjük a bevált, fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazását, mint az egy ivarzás alatti kétszeri búgatást, aiz évenkénti kétszeri fiaztatást, a betegséget meg­előző védőoltás adását. Az öreg, petyhüdt kocá­kat pedig fiatalokkal cseréljük ki A párt- és kormányhatározat pontosan meg­jelöli, hogyan kdl és lebet kiküszöbölni at te­nyésztési hibákat, s hogyan lehet nagy mértékben növelni az állattenyésztés hozamát. E iránymu­tatást a tsz tagsága a határozat szerint végre is hajtja. A ,tsz jelenleg 226 darab sertéssel rendelkezik. Az anya- és apaállatokat Molnár Barnai kiváló állattenyésztő gondozza. A téli ápo. iási munkás a reggeli és esteli etetésből és a napi jártatásból áll. A sertések napi adagja a követ­kező: 2 kg burgonya, 1 kg tengeri, 60 dlkg lucer­nádéra. A burgonya és lucernád ara mosléknak elkészítve kerül fektetésre. Egy-eigv etetésre fe­jenként 8 liter moslék van számítva.. Az anyaállatok közül jelenleg 29 vemhes. Ezek leellése és a malacok leválasztása után is­mét 60 darab anyát bug a Inaik fel. így évente kétszer elletnek. Molnár Barna mondj®: „A tsz állattenyésztésének további fejlődése és a ter­melékenység növelése megköveteli, hogy a ren­delkezésre álló takarmányokat okszerűen és szakszerűen használjuk fd. Nekünk, állattenyész­tőknek az a törekvésünk, hogy sokat termeljünk, hogy az állati termékeket olcsóbban állíthassuk elő. És ezt csak az áltatok okszerű takarmányo­zásával érhetjük el. Mi. állattenyésztők, azon vagyunk, hogy a mezőgazdasági programúiból ránkeső részt maradéktalanul végrehajtsuk.” (Cene) I TERVEINK : Vapga István őrhalmi | dolgozó paraszt öccsével, f Varga Mihállyal gazdálko­dik 9 katasztrális hold föl­dön. Pártunknak és kor­mányunknak a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló ha- ♦ tározatát mindketten ol- * vasták, megvitatták. Var­ga Mihály így mondta el véleményét: — Hogy ez a határozat mennyire a mi javunkat szolgálja, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a terméshozam emelését célozza. Mert világos, ha többet termelünk, több jut nekünk, ha kevesebbet, an­nak is mi látjuk kárát. í Hogy hogyan akarnak | hozzájárulni a nagyszerű Programm végrehajtásá­hoz, arról Varga István beszélt: —- Négy és fél katasz- g trális hold kenyérgabonát g vetettünk. Hét darab j szarvasmarhánk van, te- | hát nem szűkölködünk trá- | gyában. A gabonát lóhere, g vagy krumpli után vetjük. I Persze kétszer-háromszor g megszántjuk a földet. Az g alaposan előkészített föld | aztán kitesz magáért: 10— | 11 mázsa holdankénti át- g tagot várunk. — Az őrhalmi dolgozók konyhájára a legtöbb pénzt a korai vetésű burgonya hozza. Tervünk az, hogy körülbelül két és fél hol­don termelünk mi is. A burgonyát persze kiválo­gatjuk. s előcsiráztatjuk. Az előcsíráztatott gumók aztán hamarább kelnek. Kétszer kapálunk és bi­zony lux a föld száraz, gyomos, kétszer töltjük is, mert azon vagyunk, hogy minél többet teremjen. Minden tudásunkat adjuk a nagy megbecsülésért A trágyázás szerepé a termésátlagok növelésében (Részlet T.D. Liszenko akadémikus cikkéből) A z SZKP Központi Bizott­” sága teljes ülésének ha­tározata a trágyázás és műtrá­gyázás lényeges megjavítása érdekében javasolja, hogy >,biztosítsák a szervestrágyák (istállótrágya, tőzeg, trágyalé, különböző komposztok stb.) fokozottabb felhalmozását és használatát. Azokban a kerü­letekben, amelyekben tőzeg­telepek vannak, növeljék a tő­zegnek trágya és alom céljára történő kitermelését. Nagy arányokban kell megszervezni a komposztok és az istálló- trágya-műtrágyakeverékek ké­szítését és használatát, hogy a kolhozok a legközelebbi két- három esztendőben az 1951. évinek másfél-kétszeresére nö­velhessék a szervestrágyá­zást^ Mivel biztosíthatjuk a mező- gazdasági növények jó táplál­kozását? Nem elég, ha teljesen pótoljuk azokat az anyagokat, amelyeket a növények kivon­tak a talajból. Bele kell juttat­nunk a talajba mindazokat az anyagokat, amelyek nélkül a növények táplálkozását előse­gítő talajbaktériumok normá­lis élettevékenysége nem lehet­séges. A különféle talajművelési eljárások és növényváltogatás) módok tudományos elemzése megmutatja: mind a talajmű­velés, mind a növényváltoga­tás célja sok tekintetben az, hogy megteremtsék a növé­nyek táplálkozását elősegítő mikroorganizmusok élettevé­kenységének fenntartásához szükséges feltételeket és el­fojtsák a növényi táplálko­zásra káros mikroorganizmu­sok élettevékenységét. A trá­gyázást és műtrágyázást mód­szereket is ebből a szemszög­ből nézve kell kidolgozni. Kísérletek igazolják: ha a savanyú talajokban valamilyen módón biztosítjuk a mezőgaz­dasági növények által felhasz­nálható tápláló anyagokat, a növények normálisan fejlőd­nek és rendkívül életképesek. A lóhere és az őszibúza jól át­telel és bő termést hoz. Ez megmutatja, hogy a talaj­ban található oldatok savanyú­sága önmagában még nem árt a mezőgazdasági növényeknek, gyökérrendszerüknek. A sava­nyú tőzeg káros hatása a me­zőgazdasági növényekre abból adódik, hogy az ilyen talajban nem életképesek azok a bakté­riumok, amelyek élettevékeny­ségének termékeivel ezek a növények táplálkoznak. Amikor a savanyú talajt mű­trágyázzuk, meg kell teremte­nünk a hasznos talajbaktériu- mok élettevékenységének fel­tételeit. Enélkül a növények a savanyú talajban még a leg­jobb műtrágyákat sem tudják felhasználni. A talaj savanyúságát hek­táronként legalább 3—5 tonna mésszel lehet csökkenteni. Ha azonban a meszezés mellett nem termesztünk bőven termő­évelő füveket, ezekben a ta­lajokban néhány év múlva megszűnik a meszezés hatása, U Ível a savanyú talajok­ul ban nincs elég szerves­anyag a hasznos talajbaktériu­mok táplálkozásához és kevés bennük a növények által fel­használható foszfor, a mesze- zésen és az évelőfüvek (ló­here) vetésén kívül 'trágyázni és műtrágyázni is kell (szuper­foszfáttal) ezeket a talajokat. Ebben az esetben a meszezés utáni első évben bő termést, adnak a fedőnövénynek vetett gabonafélék, majd a következő években az évelőfüvek. A savanyú talajokban a ta­lajbaktériumok gyenge élette­vékenysége miatt kevés olyan nitrogén, kén és foszfor van, amelyet a növények fel tudnak használni. Ezért erősen sava­nyú talajokban a növények, fő­leg a lóhere, a lucerna és az őszibúza, csak akkor hoznak bő termést, ha a meszezés mel­lett, de akár meszezés nélkül is, foszforral műtrágyázunk. A gyakorlatban kiderült, hogy a poralakú szuperfoszfát még a meszezett savanyú ta­lajokban is kevéssé hatásos. A savanyú talaj a foszforsavat rendszerint csaknem teljesen elnyeli anélkül, hogy a növé­nyek fel tudnák használni. 1/ ísérletileg beigazolt tény, hogy savanyú talajok­ban — akár meszezünk, akár nem — a poralakú szuperfosz­fátot legészszerűbb legalább kismennyiségű televénnyel, vagy tőzeggel és trágyalével, de még inkább jó komposzt- trágyával keverve alkalmazni. Nem sokat ér, ha a poralaku szuperfoszfátot enélkül juttat­juk a talajba. Az akár csak kevés televénnyel, vagy tőzeg­gel kevert szuperfoszfát azért olyan hatásos, mert az oldott szuperfoszfáttal átitatott szer- vesanyagrészecskék körül hasz­nos talajbaktériumtelepek kép­ződnek. Ugyancsak beigazolták a kí­sérletek, hogy a savanyú ta­lajokban nemcsak p szuper- foszfát-mész-szervestrágya, ha­nem a foszforliszt-szervestrá- gya (televény, érett trágya, vagy tőzeg) keverékek is ered­ményesen alkalmazhatók. Az Ilyen keverékekből a gazdaság adottságaitól és lehe­tőségeitől függően a követke­zők lehetnek a hektáronkénti trágyázási normák: 1.5—3 ton­na szervestrágya (televény, érett trágya, vagy tőzeg); 2—3 mázsa szuperfoszfát, vagy 3—4 mázsa foszforliszt, de még Inkább 0.5—1 mázsa szuper­foszfát; 2—3 mázsa foszfor­liszt; 3—5 mázsa mész. Ha a gazdaságban nincs mész és ve­Glzép és megtisztelő feladat elé állítottak bennünket, gépállomási agronómusokat a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormány- határozatok. Tehát nagy részei leszünk annak az eredménynek, amelyek-e határozat alapján fognak megszületni. Mi átérez- zök e nagyfantosság ú Pro­gramm jelentőségét. Minden erőnket és tudásunkat latba fogjuk vetni, hogy előbbre vi­gyük a mezőgazdaság fejlődé­sét. A határozat áttanulmányo­zása után mi agronómusok ősz- szédítünk és megbeszätük az előttünk álló feladatokat. Ter­veket készítettünk a jövővel kapcsolatban, amikor már tény­legesen agronómusok lehetünk és közvetlen rászív ehetünk a termelésben. Nekünk is célunk az, hogy minél nagyobb termés- eredményeket érjünk el, hogy fokozzuk a talaj termőképessé­gét. Az elmúlt években a tsz-ck állattenyésztésével foglalkoz­tunk a legkevesebbet. Ez évben kijavítjuk a mulasztást s foko­zottabban segítjük az állaté- tenyésztés fejlesztését. Gépállomásunk eddig is ért el szép eredményeket, de a mezőgazdasági programm mel­lett ezek eltörpülnek. Múlt év­ben a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok jogos pana­szokkal éltek felénk. Ez évben triár kiküszöböljük ezt a csor­bát is. Mi agronómusok is se­gítünk bebizonyítani a gépest- tés és a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét. De ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, igen so­kat kell tanulni és másokat is tanítani. Nagyobb gondot kell fordítani traktorosainkra is, se­gítőtársainkká hell vádolok a nagyobb termelési eredményért vívott harcban. Tőlük jobb mi­nőségi és mennyiségi munkát kérünk. Mi már az új év kezdetén megkezdtük a jobb eredmé­nyekért folytatott harcot. Köz­ségünkben és termelőszövetke­zetekben tartunk szakmai okta­tást. Azt akarjuk, mire megkez­dődik a tavaszi munka, a tanfo­lyamon elsajátított szaktaná­csokat már a gyakorlatban tud­ják alkalmazni a tsz-ek és dol­gozó parasztok. A termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon most kezdő­dik a tervkészítés. Ezt a tervet nagy gondossággal készítjük. Felhasználjuk a fejlet agrotech­nikai és zootechnikai módszere­ket. Ezt mind alkalmazni fog­juk a termelésben. Minden tu­dásunkat, tehetségünket adjuk azért a nagy megbecsülésért, amelyben mi mezőgazdasági szakemberek részesültünk. Min­den lehetőt megteszünk, hogy valóraváltsuk a párt és a kor­mány határozatát. Csuka János agronómus erdökürti gépállomás. Hényel Sándor tettekkel válaszol téslg már be sem lehet szerez­ni, foszforral kevert szerves­trágyákat alkalmazhatunk. Ha viszont foszfortartalmú műtrá­gya nincs, de a vetésig mész még beszerezhető, mésszel kell keverni a szervestrágyákat. Az ajánlott keverékeket a savanyú talajokban a növé­nyek fiatal gyökérzete körül élő talaj baktériumok fel tud­ják használni. Egyébként ilyen talajokban nem találnak ele­gendő táplálékot és így nin­csenek meg fejlődésük egyéb feltételei sem. Nem tudnak te­hát táplálékot gyűjteni a nö­vényeknek és a növények „éheznek”, A szervestrágya-műtrágya- keveréket röviddel vetés előtt s a magtakarás mélységében kell a talajba juttatni, hogy mire a növények gyökérkép­ződése megindul, legyen a gyökerek környékén elegendő felhasználható táplálóanyag. Az élenjáró kolhozokban a négyzetes-fészkes módszerrel ültetett burgonyát és zöldség­féléket foszforral kevert szer­vestrágyákkal fészektrágyáz­zák, A tőzeges-televénykockák- ban kiültetett paradicsom, ká­poszta és uborka sem azért hoz bő termést, mert a pa­lánta kiültetéskor nem kerül átmenet nélkül új feltételek közé, hanem mindenekelőtt azért, mert a tőzeges-televény- kockákban megvannak a nö­vénytápanyagot előállító talaj­baktériumok élettevékenységé­hez szükséges anyagok. A szerves-szervetlen trá­" gyakeverékek alkalma­zásának célja az, hogy sová­nyabb földeken is jó termést érjünk el, különösen évelő-’ füvekből, s hogy fokozzuk a talaj termőerejét. (Tudósítónktól.) Hényel Sándor csécsei 6 hol­das dolgozó paraszt nagy ér­deklődéssel tanulmányozza a? új begyűjtésről, a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­zatokat. Nagyon megnyugtat­ták őt e határozatok, s így visszanyerte termelési kedvét. Elhatározta, hogy 1 kh és 400 négyszögöl földjén szerződéses dohányt fog termelni, mert ez a múlt évben is jól jövedel­mezett. A szép jövedelem mel­lett még egy 800 forintos kerékpárral is megjutalmaz­ták. örömmel beszél az új be­gyűjtési rendeletről. Ez ért­hető is, hiszen ezévben 8.25 kg tojással, 8.25 kg baromfival, 48 kg marhával, 36 kg sertés­sel, 130 liter tejjel lesz keve­sebb a beadási kötelezettsége. Ez a beadási kedvezmény kö­zel 2373 forint megtakarítást jelent számára. Örömmel is mondogatja mindenkinek, hogy ezévi kukorica beadási köte­lezettségét jó száraz, morzsolt kukoricával teljesíti. Hényel Sándor szeret élenjárni a munkában. Büszke rá, ha első­nek teljesítheti állampolgári kötelezettségét. Hisz tőle, mint a begyűjtési állandó bizottság elnökétől jó példát várnak dolgozó paraszttársai. Épp ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az új begyűj­tési rendeletet, a mezőgazda- sági programmot minden dol­gozó paraszttársával meg­ismertesse. Hényel Sándor tettekkel vá­laszol a mezőgazdasági pro- grammra. Már megvette a szükséges műtrágyamennyisé­get, hogy tavasszal feljavít­hassa vetését. A téli időt trágyakihordásra használja fel, így készül ő a nagyobb ter­més elérésére, hogy abból könnyebben lehessen teljesí­teni a beadást, jusson bőven a családnak, de vihessen abból a szabad piacra is, Levél az acélárugyári dolgozókhoz A mezőgazdasági programm megjelenése után lázas tevé­kenységbe kezdtek a falvak dolgozói. Terveket készítenek, javítgatják termelési eszközei­ket, ekét, boronát, vetőgépet, érdeklődnek a műtrágya vá­sárlásáról, sokan megkezdték a trágyakihordást, annak szarvasba rakását. Mintegy hatalmas gépezet, dolgozik a falu népe, a programm meg­valósításán. Üjabbnál újabb tervek születnek, melyek mind a termelés fellendítését céloz­zák. Ezt fejezi ki Fekete Imre egyházasgergei dolgozó paraszt levele is, aki egyben a megyei mezőgazdasági állandó bizott­ság elnöke is. „Egyetértek a mezőgazdasági programmal. Ennek megvaló­sítása minden dolgozó paraszt, minden ipari munkás ügye. Mi dolgozó parasztok fokozzuk a talaj termőerejét, a termés­hozamot, fejlesztjük állattállo- mányunkat, csak hát ehhez az ipari munkásság segítsége is szükséges. Én most a salgótar­jáni Acélárugyár dolgozóihoz fordulok. Gyártsanak az eddi­ginél több ekét, eketaligát, bo­ronát s egyéb fontos gazdasági felszereléseket. Hisz a jó mun­ka nem képzelhető el jobb szerszám nélkül. Azért kérem erre az Acélárugyár dolgozóit, mert ami már a mi gazdasági felszerelésünket illeti, eléggé megkopottak, hiányosak. A földművesszövetkezetekben, vaskereskedésekben bizony kevés a gazdasági szerszám. Így nem tudjuk felújítani gaz­dasági eszközeinket. Ügy gon­dolom, az Acélárugyár dolgo­zói segíthetnek a bajon‘\ A 250 mázsás cukorrépatermésért Hugyecz Ferenc 14 holdas szurdokpüspöki középparaszt a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló határozat megjele­nése után számvetést csinált. Azt mindjárt megállapította’ az újság olvasása után, hogy he­lyesen cselekedett, amikor az ősz folyamán egy holddá] több bú­zát vétett el, mint az elmúlt év­ben. A határozat megjelenése után Hugyecz Ferenc tovább terve­zett. A már elvetett egy hold árpa mellé tavasszal még 3 hol­dat vet, 1954-ben növeli az ál­latállományt is, csikót akar ne­velni. Ezért tavasszal a kaszáló mellé még vet egy hold tarlóhe­rét és fél hold zabot. Már az el­múlt évben szép eredményt ért el a cukorrépából. Egy holdon 200 mázsa és 50 kiló termett. Decemberben ezért jutalomként kapott egy nagy rádiót. Az idén még több termést akar elérni egy hold földön. Az ősszel már be­szántott 350 mázsa jó minőségű istáílótrágyát, tavasszal még 2 mázsa pétisó, 1 mázsái szuper- foszfát elszórásáwal akarja a 250 mázsa átlagos termést el­érni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom