Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-31 / 103. szám

1933 december 31 SZABAU AÚUKÁD 3 Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19-én tartott ülésén A mezőgazdasági munkák gépesítéséről Az eddig felsorolt feladatok sikeres megoldása a gépesítés színvonalának emelésétől függ. A mezőgazdaság előtt álló ha­talmas feladatok növelik a munkaerőszükségletet, mező- gazdaságunkban viszont nagy a munkaerőhiány. Ennek a kér­désnek egyetlen megoldása, a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése. A gépesítés megsok­szorozza a munka termelékeny­ségét, könnyebbé teszi a mező­gazdasági munkákat. A mező- gazdaság gépesítésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazda­ságokban^ és termelőszövetke­zetekben. A mezőgazdaság gyors fellendítését azért tűzhettük ki célul, mert iparunk fejlettsége, a Szovjetunió és a népi demo­kráciák baráti támogatása ezt lehetővé teszik. A gépesítésre az elkövetkezendő két-három évben a mezőgazdasági beruházások­ból legalább hárommilliárd fo­rintot kell fordítani. A mezőgaz­dasági munkák közü! ma legfon­tosabbak az alapvető munkák; a szántás-vetés és egyéb talaj- munkák gépesítése. Ezekhez az alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy ideiében és ió minőségben elvégezzék a különböző tál a'munkákat. Az eddiginél gyorsabban kell gépe­síteni a növényápolási munká­kat is. Érmek érdekében növelni kell az Univerzál-traktorok szá­mát. a gépállomásokat és álla­mi gazdaságokat olyan munka­gépekkel, elsősorban kultiváto- rokka! kell ellátni, amelyek se­gítségével a növényápolási munkák gépesíthetek. A betakarítási munkák meg­gyorsítása érdekében kombáj­Hagedüs András eivlárs ez­után azzal foglalkozott: ai mező- gazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy x földművelésügyi miniszté­rium, a volt állami gazdasá­gok és erdők minisztériuma bürokratikus módon dolgozott, munkája utasítások tömkelegé­nek gyártásárai és kiadására szorítkozott. E helytelen mun­kamódszerhez hpzzáj árult az is, hogy a központi apparátu­sok létszáma Budapesten és a megyei központokban felduz­zadt, a mezőgazdasági szak­emberek jelentős része nem vett részt közve lenül a mezőgazda- sági termelés irányításában. Hasonló bürokraitizmus és túl­zott centralizálás mutatkozott meg egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szer­veknél is, különösen a begyűj­tési nrnisztériumban. A túlzo't centralizálás azzal járt, hogy a járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik ha­tásköre rendkívül leszűkült, minden ki® kérdésben a föld­művelésügyi minisztérium dönt. Ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét megnehezíti és * helyi kezdeményezéseknek gyakran szárnyát szegi. A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt felelősségük is kisebb lett a mezőgazdasági termelés fej - feszítésében. Ez odáig vezetek hogy egyes megyei és járási ta­nácsok elnökei sokszor a legfon­tosabb mezőgazdasági kérdése­ket sem ismerik. Hegedűs elv­társ ezután néhány példát sö­reit fel errevonatkozóan, majd arról beszélt, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésének programm- Jáit csak akikor lehet végrehaj­taná, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mező- gazdaság fejlesztésében. E cél­ból felül kell vizsgálni a föld­művelésügyi minisztérium dön­tési jogát é9 csak a legfonto­sabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium ha­táskörében, a többit bátran a megyei és járási tanácsokra, íl­Hegedüs András ezután arról beszélt, hogv a mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkáján mú­lik, Csak a párt képes mozgósí­tani a dolgozókat városon és fsdun egyaránt e hatalmas pro­nok, aratógépek segítségével to­vább kel! gépesíteni a kalászo­sok aratását. Az eddigieknél na­gyobb mértékben keli gépesíteni a füvek, a pillangósvirágúak ka­szálását, hozzá kei! fogni a ku­korica. cukorrépa, burgonya be­takarításának gépesítéséhez is. Ennek érdekében az ipar első­rendű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gépek gyártá­sát, megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészek biztosítá­sát. Hegedűs András elvtárs a továbbiakban rámutatott arra is, hogy ,a gépesítés nemcsak az iparon múlik, hanem azokon a dolgozókon is, akik a gépeket használják. Nagyobb gondot keli fordítani a gépek kihasználá­sára, ápolására, karbantartá­sára is. Ugyancsak több gon­dot kel! fordítani a gépi mun­kák minőségére Ennek érdeké­ben mindenekelőtt meg kell ja­vítaná a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel való el!á_ főtt ságit. Változtatni ke!’ a traktorveze­tők rossz szocialistái ellátásán is. Meg kel! javítani életkörül­ményeiket, biztosítani kell szá­mukra a szórakozási lehetősége­ket, munka közben el kell látni őket .meleg étellel. A gépek kar­bantartása és javítása érdeké­ben a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit el kell látni megfelelő felszerelés­sel, munkagépekkel, mérőmű­szerekkel. Mindezekkel az intéz­kedéseikkel biztosítani kel] a mezőgazdaság számára adott hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását termés­átlagunk gyors emelése érdeké­ben. íetve a mezőgazdasági osztá­lyokra kell bízni. A helyi tanácsok a tanács tagjain kívül vonják be ebbe a munkába a mezőgazdaság leg­jobb dolgozóit. A községi taná­csok mellett hozzunk létre szé- leo mezőgazdasági termelés; bi­zottságot, amelyben résztvesz- nek a falu dolgozóinak leg­jobbjai. A továbbiakban arról beszélt Hegedűs elvtárs, hogy 0 mező- gazdasági szakemberek túl­nyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányí­tására és szervezésére kell fel­használni. A legalkalmasabb forma erre a gépállomás, ahol széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronómusait egy-egy nagyobb termelőszövetkezethez kei! kap­csolni. A gépállomásokat spe­cializálni kell s olyan szakem­berekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális ter­melési ágak gépesítését. A gép­állomások agronómusait a nö­vénytermelési munkák mellett felelőssé kelj tenni az állat­tenyésztés fejlesztéséért is. A gépállomások agronómusai se­gítsék az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, ismertessék ve­lük az élenjáró módszereket. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett kép­zett mezőgazdasági szakembe­rekkel keli megerősíteni a na­gyobb községek tanácsait is. Hegedűs elvtárs ezután a mező- gazdasági szakemberek átcso­portosításának feladatáról szó­lott. Hangsúlyozta', hogv a me­zőgazdasági szakemberek átcso­portosítását önkéntes jelentke­zés alapján kell végrehajtani és a városból falura menő szak­emberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kel! ja­vítani* anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végzett szakembereket kötelezni két! arra. hogv az egyelem el­végzése után irányító munka­körben • legalább három évig közvetlenül a termelésben dol­gozzanak. gramm végrehajtására, és irá­nyítani azt a hatalmas és sok­oldalú munkát, amely a mező- gazdaság rendkívüli elmaradott­sága leszámolásáért most kez­detét veszi. Hegedűs András elvtárs a to­vábbiakban a falusi pártszerve­zetek munkájával, feladataival foglalkozott. Kiemelte, hogy a fa­lusi pártszervezetek a felszabadu- 1 ást követő években sok nehéz har­cot sikerrel vívtak meg, azonban az elmúlt években meggyengül­tek, mert sok tapasztalt párttag került el faluról különböző párt­ós tanácsfunkciókba. A járási pártbizottságok legfontosabb fel. adata, hogy a falusi pártszerve­zeteket megerősítsék, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogy' az alapszervezetekben a szerve­zeti szabályzatnak megfeielőve- zetés és pártélet folyjék. A pártszervezetek megerősítése ér_ dekében az eddigi szétaprózott kislétszámú al.apszervezetek he­lyett nagyobb létszámú falusi pártszervezetek létrehozására kel! törekedni. Külön alapszer- vezeleket csak termelőszövetke­zetekben, gépállomáson vagy’ állami gazdaságban kel! alakí­tani. Meg ke'! erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a pártba való fel­vételével is. Hegedűs elvtárs ez­után arról szólott, hogv a párt- szervezetek megerősítése érde­kében nagvobb számban kell kommunistákat küldeni a fal­vakba a városokból, különösen az iparból. Minden faluban igyekezni kell a pártszervezet* körül létrehozni a becsületes pártonikivüü dolgozók csoport­tá^, bevonva ide nagy számban középp árasztok a f is. s a párt­szervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága feTesztése érdekében mit szán­dékozik tenni. A községi tanácsoknak a me­zőgazdasági termelés fejleszté­séért folyó harcban nagy sze­repűk van amelyet osak akkor tudnak ellátni, ha a dolgozó pa­rasztság tömegeire támaszkod­nak. Ezért a falusi pártszerve­zeteknek feltétlenül támogatniuk leéli a községi .tanácsok mellel megalakuló mezőgazdasági ter­melési bizottságot. Hegedűs András eivtárs ez­után aiz ifjúsági szövetség fel­adataival foglalkozott. Hang­súlyozta. hogv e nagv feladatok végrehajtásában nagv szeren vár a DISZ-re. A falusi szervezetek legfontosabb feladatává kell tenni, hogy segítsék az élenjáró módszerek elterjesztését. A fa- 'trsi DISZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségekbe is az eddigieknél sokkal nagyobb számban kell bevonni a földmű­veléshez iólértő dolgozó paraszt- fiatalokat, továbbá termelőszö­vetkezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok élenjáró dol­gozó fiataljait. A pártszerveze­tek segítsék a DISZ falusi szer­vezeteit, hogv olyan vezetőréteg alakuljon ki, amely helyes irány­ban tudja nevetni a falu egész ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítéséért folyó nagy harcba. Hegedűs eivtárs ezután a pártbizottságok feladatairól szólt. Hangsúlyozta!, hogy a járási pártbizottságoknak szaki- taniok kel! a formális, bürokra­tikus módszerekkel. Szükséges, hogv a járási pártbizottság tag- :ai és munkatársai értsenek a mezőgazdasághoz, ezért 0 járási és megyei pártbizottságok mun­katársainak két éven belül vizs­gát kell tenniük alapvető nö­vénytermelési és állattenyésztési ismeretekből. A gépállomások pártszervezeteit is a járási párt­bizottságok irányítsák, ezért a Politikai Bizottság javasolja a gépállomások osztályainak és a politikai helyettesi funkciónak megszüntetését és ez utóbbi he­lyett függetlenített párttitkár beállítását a gépállomásokon. Végül arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy mezőgaz­dasági termelésünk gyors növe­lése egész népi demokráciánk központi kérdésévé vált. A fel­adat, amit magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végrehajtá­sára pártunk, népi demokráciánk összes erejét mozgósítsuk. Nem lehet kétséges., hogy dolgozó né­pünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pár­tunk vezetésével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés fel­emelésének nagy, országos ügyét is és ezzel nagy lépést te­szünk előre az igazi jólét meg­teremtése íelé. Á mezőgazdasági termelés szakirányításának megjavításáról A falusi pártpolitikai munka feladatairól Egyenletes termeléssel szénbányáink tervének teljesítéséért Most, hogy az' 1953-a.s tervév végére értünk, helyes, ha meg­vizsgáljuk eddigi tevékenysé­günket és felfedjük azokat a hi­bákat, amelyek egy egész sor győzelem után csorbították si­kereinket, károsan befolyásolták a nógrádi szénbányászat elé állított feladatok tervszerű, üte­mes megoldását. Az egyik ilyen tényező, amely rossz hatással volt munkánkra az egyenlőtlen termelés. Pártunk többször fölhívtál fi­gyelmünket a termelés egyenle­tessé tételére, a nógrádi szón- miedence fizika; és műszaki dol­gozói is több aikailonnmai tar­tottak értekezletet, megbeszélést az egyenletes termelés megvaló­sítása érdekében, mégis a gya­korlatban sorozatos hibákat ta­pasztalhattunk e tekintetben. Bár a széntermelés alsó és fel­ső parancsnokai többször neki­lendültek, hogy a szénmedemcé- ben megvaJásít&Sk pártunknak az egyenletes termeléssel kap­csol aíos útmutatásait, de rövid próbálkozások után az üzemve­zetők programmfából rendsze­rint nyomtalanul eltűntek ezek a törekvések. Sőt megyénk több bányaüzeménél, így " Margit- tárón, Szurdokon, Tordason, ■ahol a műszaki vezetők „belefá­radtak” a harciba, a termelés egyenletességére külön elméletet ■hirdettek. Azt tartották, hogy a szénbányászatban a tenrpeiés idényszer őségé törvényszerű. Belenyugodtak abba, hegy üze­meik a hó eleién 70 százalékról induljanak, hirdették, hogy a hét elejei alacsony termelés termé­szetes, a hóvégi haijrámumka vi­szont helyes. Ugyancsak termé­szetesnek tartották, hogv a mun­kaerő és a rendelkezésükre átló gépi berendezés a hó elején nincs kihasználva, a hó végén viszont munkaerőhiány lép fel és a meglévő gépiberendezések túlzottan vannak jgénybevéVe. Az egyenletes termelés elen­gedhetetlen feltétele a termelés magasabb színvonalú megszer­vezése, bányáink állapotának ál­landó karbantartása, a gépek ■fokozottabb kihasználása, a szo­cialista versenytriozgalom ki- szélesítése. de nem utolsósor­ban a munkafegyelem megszálár. dítása. Ezek a főbb munkaterü­letek, amelyek az egyenletes ter­melésre elsősorban kihatással vannak. Ezek megvalósítása' megköveteli, hogy a szénimeden- ce minden vállalatánál! tovább kell fejleszteni a szervezési munkát, s ál tal álban magasabb színvonalra kell emelni a veze­tést. A termelés egyenletessé­géért folytatott küzlelem tehát lényegében egyet jelent a veze­tés megjavításáért folytatott hairocal. A Nógrádi Szénibányászati Tröszt a telepítésnél tapasztal­ható tervszerűtlenség kiküszö­bölése céljaiból már az elmúlt évben is szigorú intézkedéseket ■adott ki. Az üzemlátogatások so­rán ai rónai, kisterenyei vállala­tok összes üzemelnél, de a szo- rospataiki Északi-táróin is szám­talanszor tapasztaltuk, hogy a harma dvezető aknász a telepí­tést pillanatnyi elhatározás alap­ján hajtja végre és így a tö­megtermelő, a korszerűen fel­szerelt fejtések és a jövőt biz­tosító fontos előváijási és feltá­rási munkahelyek igen sokszor rendszertelenül, kevés létszám­mal voltak telepítve. De más üzemeinknél is előfordult, hogy a jobban termelő, elsősorban fontos munkahelyeket csak a dol­gozók üzemibe járásától függően telepítették és nem voltak tejein, tettel a munkahelyek fontossá­gára. Ennek azután az lett a kö­vetkezménye, hogy aiz üzem ter­vébe beállított napi szémnennyi- sóg erős hullámzás formájában jelentkezett. A tervszerűtlen te­lepítés után termeszetesen_a fej­tések előrehaladási sebessége is változik és rendszerint káros nyomásviszonyok zavarják^ a napi munkát. Ennek kiküszöbö­lése céljából igen fontos jól előre átgondolt telepítési tervet ké­szíteni. Az üzemek által elké­szített telepítési tervet a har- madvezető aknászoknak napról napra végre keil haijtamick. Az elmúlt évben legtöbb helyein ke­veset foglalkoztak a csapatok vezetőivel is, A jövőben célszerű ■volna, ha a csapatvezetőkkel minden hónap elején megbeszél, nék munkahelyének feladatát és ■felhívnék figyelmüket arra, hogy 01 munkahelyek naponként meg­felelő létszámmal való telepítése az üzem életében mennyire fon­tos. Felvilágosító és neve'őmun- kávail a csapat minden tagjában fel kel! ébreszteni a felelősség érzését.- A céltudatos munka mindenkor elősegíti -a fegyelem megszil árdul ásóit és nem for­dulna elő, mint ahogy ez az el­múlt évben előfordult, hogy egy. egy üzemünknél naponta 15—20 dolgozó távolmaradton munka­helyétől. Á szilárd munkafegyelem a jó és helyesen végrehajtott telepí­tés kiküszöböli a kapkodást és nyugodt munka folyama tot biz­tosít. Jó példa erre a tiríbesi frontfejtés, ahol az év elején a jó munkafegyelem és a tervsze­rű telepítés hiányában a front nem hozta meg a várt ered­ményt, sőt gyakran összeomlott. Most az év utolsó hónapijaiban tervszerű telepítés mellett azo­nos hosszúságú fronthom.lolk- hosszon ugyanolyan munkaikö­rülmények között a tiribesi front teljesítménye megduplázó­dott. Az elmúlt évben üzemeimkuél csaknem kivétel nélkül azt ta­pasztal'. ulc, hogy a termelés egyenetlensége folytán a mű­szak első felében nem voltak kihasználva a szállítógépek. A műszak második felében vi­szont, amikor a csapatok kivé­tel nélkül egyidőben fogtak hoz­zá a ^ lerobbantott 6zénkészilet felrakásához és elszállít ágá­hoz, Ménkesen, Kossuth-tárón, fái hegy II. üzemnél és még egy egész sor helyen mind a száHí- íószemélyzet, mind pedig a szál­lítógépeik túl vottak terhelve. Az ilyen szállítási csúcsok idején sok esetben kapkodni kellett, rendszerint elmulasztották a balesetvédelmi berendezések használatát és a dolgozóik testi épsége veszélybe került. De ilyenkor fordul élő a legtöbb szállítási üzemzavar is, csille elfutás, köté'.szakiadás, gép- megrongálódáis. stb. következté­ben. A száHírtási csúcsok ide­jén előforduló gópmeghibásodá- sok, motorégés, fogas-keréktö­rés, csapágyégés, vonszoló! án- cok elszakadása okozzák azt a termelést gáti ó körülményt, amelyet sok esetben felületesen ürescsiiRebiánynak szoktak mon­dani. De ha fel is tételezzük, hogy a szállítógépek a túlterhe­lést elbírják és hogy gépmeghi- básodás nem áll elő, ai nagy tö­megével külszínire szállított sze­net akkor is vagy a külszíni szállítás nem képes ütemesen elszállítani, vagy az osztályozó ■nem képes feldolgozni. Ennek viszont az a következménye, hogy a megrakott csillék nem tudnak kellő gyorsasággal meg­fordul ni, mint ahogy tíz Mi- zseníám vagy Kisterenyén is je­lentkezett és a munkahelyek most már valóban ürescsiilehi- árnnyait küzdenek. Pontosan ki kell dolgozni egy- egy bámyarósz technológiáját, ahol az egyes munkafázisok ei* tolódnak. A kis munkahelyek ter­melését úgy kell irányítani a jövőben, hogy ne essenek egybe a tömegtermelő munkahelyek szállításával. Ezenkívül a gé­pek megelőző karbantartásáról jobban kell gondoskodni és e tekintetben elengedhetetüenüi Eonóass hogy kónyási, kisterenyei és a nagybátonyi műhelyek ve, zetői jobban hangolják össze munkájukat a földalatti üzemek vezetőivel. A javítóműhelyek ne akkor fogjanak egy-egy gép­egység megjavításához, ha arra szükség van. A tartalékokról való gondoskodás szintén a? egyenletes termelés bevezetését szolgaijai. Vállalataink havi termelési grafikonjai most az év utolsó hónapjában is igen rossz képet mutatnak. Szorospatak például a hónap elején 82 százalékkal indult. Katalin 73, K®zár pedig 86 százalékkal kezdte a hóna­pot A hóelei lazaság után sok nehézséggel kellett megkiüzde- niök, hogy a mulasztásokat pótolni tudják és a hóna-p végére 100 százaitok fölé emel­kedjenek. December hónapban az egyenletes termelés terén a ménkesi üzem érte el _a legjobb eredményt Már ai hó­nap első munkanapján 100 szá­zalék fölött teljesítette a tér» vét és az ütemszerű termelése havi átlagban 103.5 százalékot eredményezett. Végsőfokon meg» állapíthatjuk, hogy jó üzemszer, vezóssel, a külszíni és bánya- üzemi dolgozók munkái ánaik összehangolásával biztosítható az egyenletes termelés. A gya­korlati életben megállapíthat- iulk, hogy az egyenletes terme­lés ölé tornyosuló akadályok el­hárítása kizárólag tőlünk függ. Bányászaink és műszaki veze­tőink vegyék figyelembe, hogy az 1954-es év ötéves tervünk utolsó éve. Ha ai széntermelés terén előttünk álló feladatokat a kor. mányprogramm szellemében vé­gezzék, ha minden erőnkkel azon leszünk, hogy egyenletessé tegyük termelésünket, sikerre tudjuk vinni feladatainkat. Ha a nógrádi szénrnedence fizikai és műszaki dolgozói azzal az elhatározással fognak az 1954- es tervév -megkezdéséhez, hogy legyőzik az elmúlt évben ta­pasztalt hibáikat, -a párt és szakszervezet segítségével le tudják győzni az akadályokat és új abb dicsőséget szerezhetnek az egész nógrádi 6zónmedencé. nők. Kőhalmi István, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója A lombhuifá'S és a dás közötti időszakban minden elszáradt, beteg, erősen vértet­ves ágakat és galyakat le kell vágni. A levágást csonk hát­rahagyása nélkül kell elvégezni. A túlsűrű fakorcnai kedvez a ro­varkártevők és gombabeíegsé- gek elszaporodásának, azért gyümölcsvédelmi szempontból szükséges a ritkítás. Ebben a tekintetben azonban legyünk óvatosak. Vastag ágakat csak fokozatosan többévre elosztva és kellő megfontolás után vág­juk ki, hogy a fa termőegyensú­lyában zavar ne álljon elő. Az ágakat ne baltával, hanem min­dig fűrésszel távolítsuk ei. Fel­tétlenül távolítsuk ei a tősarja- kat és a fattyúhajtásokat is. A fakoronákról le kell szedni és elégelni a téli hemyófészke- ket, vagyis az őszi lombhuii ás- kor le nerfi hullott száraz levél­csomókat, mert ezekben apró hernyók teletlek át, amelyek ta­vasszal előbújnak és a fakadó lombra vetik magukat. Ugyan­csak le kell szednünk és eléget­nünk a fárai száradt leveleket és virágcsomókiaí. beteg gaty- lyakat, továbbá aiz összeaseott gyümölcsöket az úgynevezett gy ümöi estn um i á kát, amelyek a monilia nevű gyümölcspenész csíráit rejtik magukban. A to­vábbiakban vizsgáljuk meg a íai.örzset és a vastagabb ágak lefelé néző oldalát nincsenek-e ott kerek, vagy tojásai!akú dom­ború világos selyemszínű se­lyemszőrrel fedett csomók. Ezek ugyanis a gyapjaspille tojásait rejtik magukban. Ezekből kel­nek ki tavassizail azok a vesze­delmes hernyók, amelyek a ta­vasz folyamán a> fa lombját pusztítják. Ezeket 0 tojásosomé- kait óvatosam, tompa késsel, hor­zsoljuk le egy alátartott edény­be, aztán pedig égessük el. A nyugalmi időszakban vég­zendő munkához tartozik a fák törzse'nek' és vastagabb ágainak 0 repedezett, elhalt kérgeitől a mohától, zuzmótól és a pajízstet- vektől t®1ó megtisztítása. amelyhez alkalmas kaparóvasaf használjunk. Azután pedig ala­posan drótkefével keféljük meg. Ezt aizért végezzük, mert a ké­reg részeiben ai moha és a zuz­mó alatt különböző rovarkárte­vők bújnak meg a tél folyamán. A kefélés elsősorban a kéregre gyakran rétegesen _ tapadó pajzstetvek lehorzsol'ását _má»- részt rétegeinek fellazítását és ezzel a permetezőfolyadék be- szivódásámiaik elősegítését céloz­za. A tél folyamán végezzük el a sebápolási munkálatokat is. Sebnek kéll tekinteni a levá­gott ágak helyét_ is. Sebnek_ a széleit és a fás résizeit is vágjuk éles késsel simára és fasebkeze- !ő szerekkel kenjük be azokat A meszelést is ősszel kell elvé­geznünk. A fiatal ültetvényeken és csonthéjas fákon elsősorban a kajszi, továbbá körtefákon van értelme mégpedig a fagyvesze­delem kiküszöbölése céljából. SzatoadoháHíó ■gyümölcsösök, ben, különösen erős havazások idején sok kárt fehet a nyúl. Itt tehát védekeznünk kell. Az elő­zőiéig megtisztított fák törzsét minél nagyobb magasságig náddal, esetleg napraforgószár- ral, rőzsével, száraz _ venyigé­vel borítsuk be s a köpenyt jól kössük körül. Ne kössük be fáin­kat kukoricaszárral, még ke- vésbbé szalmával, mert az ilyen burkolatban a mezei pocok (egér) befészkeli magát és az is lerágja a fa héját. Közismert dolog, hogy a gyü­mölcsösök telepítési ideje az ősz és a tavaszi Hónapok. A boosár- lapujtői Uj barázda Jsz megért; ve a gyümölcsösökből származó jövedelmek értékét, ez év tava­szán több mint 17 kh, az_ ősz folyamán pedig 6 kh gyümöl­csöst telepített. A _ tavasszal^ te­lepített gyümölcsfák 90 száza­léka befogamzott. Éppen azért most a tsz a fentemlített nö­vényvédelmi eljárásokat a biz­tosabb termés érdekében alkal­mazta. (Cene) Gyümölcsösök téli ápolása rügyfaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom