Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-31 / 103. szám

1933 december 31

SZABAU AÚUKÁD

3

Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19-én tartott ülésén

A mezőgazdasági munkák gépesítéséről

Az eddig felsorolt feladatok sikeres megoldása a gépesítés színvonalának emelésétől függ. A mezőgazdaság előtt álló hatalmas feladatok növelik a munkaerőszükségletet, mező- gazdaságunkban viszont nagy a munkaerőhiány. Ennek a kérdésnek egyetlen megoldása, a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése. A gépesítés megsokszorozza a munka termelékenységét, könnyebbé teszi a mezőgazdasági munkákat. A mező- gazdaság gépesítésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazdaságokban^ és termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaság gyors fellendítését azért tűzhettük ki célul, mert iparunk fejlettsége, a Szovjetunió és a népi demokráciák baráti támogatása ezt lehetővé teszik. A gépesítésre az elkövetkezendő két-három évben a mezőgazdasági beruházásokból legalább hárommilliárd forintot kell fordítani. A mezőgazdasági munkák közü! ma legfontosabbak az alapvető munkák; a szántás-vetés és egyéb talaj- munkák gépesítése. Ezekhez az alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy ideiében és ió minőségben elvégezzék a különböző tál a'munkákat. Az eddiginél gyorsabban kell gépesíteni a növényápolási munkákat is. Érmek érdekében növelni kell az Univerzál-traktorok számát. a gépállomásokat és állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kultiváto- rokka! kell ellátni, amelyek segítségével a növényápolási munkák gépesíthetek.

A betakarítási munkák meggyorsítása érdekében kombájHagedüs András eivlárs ezután azzal foglalkozott: ai mező- gazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy x földművelésügyi minisztérium, a volt állami gazdaságok és erdők minisztériuma bürokratikus módon dolgozott, munkája utasítások tömkelegének gyártásárai és kiadására szorítkozott. E helytelen munkamódszerhez hpzzáj árult az is, hogy a központi apparátusok létszáma Budapesten és a megyei központokban felduzzadt, a mezőgazdasági szakemberek jelentős része nem vett részt közve lenül a mezőgazda- sági termelés irányításában. Hasonló bürokraitizmus és túlzott centralizálás mutatkozott meg egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szerveknél is, különösen a begyűjtési nrnisztériumban. A túlzo't centralizálás azzal járt, hogy a járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik hatásköre rendkívül leszűkült, minden ki® kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. Ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét megnehezíti és * helyi kezdeményezéseknek gyakran szárnyát szegi.

A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt felelősségük is kisebb lett a mezőgazdasági termelés fej - feszítésében. Ez odáig vezetek hogy egyes megyei és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. Hegedűs elvtárs ezután néhány példát söreit fel errevonatkozóan, majd arról beszélt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének programm- Jáit csak akikor lehet végrehajtaná, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mező- gazdaság fejlesztésében. E célból felül kell vizsgálni a földművelésügyi minisztérium döntési jogát é9 csak a legfontosabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran a megyei és járási tanácsokra, ílHegedüs András ezután arról beszélt, hogv a mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkáján múlik, Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat városon és fsdun egyaránt e hatalmas pronok, aratógépek segítségével tovább kel! gépesíteni a kalászosok aratását. Az eddigieknél nagyobb mértékben keli gépesíteni a füvek, a pillangósvirágúak kaszálását, hozzá kei! fogni a kukorica. cukorrépa, burgonya betakarításának gépesítéséhez is. Ennek érdekében az ipar elsőrendű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gépek gyártását, megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészek biztosítását. Hegedűs András elvtárs a továbbiakban rámutatott arra is, hogy ,a gépesítés nemcsak az iparon múlik, hanem azokon a dolgozókon is, akik a gépeket használják. Nagyobb gondot keli fordítani a gépek kihasználására, ápolására, karbantartására is. Ugyancsak több gondot kel! fordítani a gépi munkák minőségére Ennek érdekében mindenekelőtt meg kell javítaná a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel való el!á_ főtt ságit.

Változtatni ke!’ a traktorvezetők rossz szocialistái ellátásán is. Meg kel! javítani életkörülményeiket, biztosítani kell számukra a szórakozási lehetőségeket, munka közben el kell látni őket .meleg étellel. A gépek karbantartása és javítása érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit el kell látni megfelelő felszereléssel, munkagépekkel, mérőműszerekkel. Mindezekkel az intézkedéseikkel biztosítani kel] a mezőgazdaság számára adott hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását termésátlagunk gyors emelése érdekében.

íetve a mezőgazdasági osztályokra kell bízni.

A helyi tanácsok a tanács tagjain kívül vonják be ebbe a munkába a mezőgazdaság legjobb dolgozóit. A községi tanácsok mellett hozzunk létre szé- leo mezőgazdasági termelés; bizottságot, amelyben résztvesz- nek a falu dolgozóinak legjobbjai.

A továbbiakban arról beszélt Hegedűs elvtárs, hogy 0 mező- gazdasági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítására és szervezésére kell felhasználni. A legalkalmasabb forma erre a gépállomás, ahol széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronómusait egy-egy nagyobb termelőszövetkezethez kei! kapcsolni. A gépállomásokat specializálni kell s olyan szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését. A gépállomások agronómusait a növénytermelési munkák mellett felelőssé kelj tenni az állattenyésztés fejlesztéséért is. A gépállomások agronómusai segítsék az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, ismertessék velük az élenjáró módszereket. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett képzett mezőgazdasági szakemberekkel keli megerősíteni a nagyobb községek tanácsait is. Hegedűs elvtárs ezután a mező- gazdasági szakemberek átcsoportosításának feladatáról szólott. Hangsúlyozta', hogv a mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani és a városból falura menő szakemberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kel! javítani* anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végzett szakembereket kötelezni két! arra. hogv az egyelem elvégzése után irányító munkakörben • legalább három évig közvetlenül a termelésben dolgozzanak.

gramm végrehajtására, és irányítani azt a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mező- gazdaság rendkívüli elmaradottsága leszámolásáért most kezdetét veszi.

Hegedűs András elvtárs a továbbiakban a falusi pártszervezetek munkájával, feladataival foglalkozott. Kiemelte, hogy a falusi pártszervezetek a felszabadu- 1 ást követő években sok nehéz harcot sikerrel vívtak meg, azonban az elmúlt években meggyengültek, mert sok tapasztalt párttag került el faluról különböző pártós tanácsfunkciókba. A járási pártbizottságok legfontosabb fel. adata, hogy a falusi pártszervezeteket megerősítsék, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogy' az alapszervezetekben a szervezeti szabályzatnak megfeielőve- zetés és pártélet folyjék. A pártszervezetek megerősítése ér_ dekében az eddigi szétaprózott kislétszámú al.apszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi pártszervezetek létrehozására kel! törekedni. Külön alapszer- vezeleket csak termelőszövetkezetekben, gépállomáson vagy’ állami gazdaságban kel! alakítani. Meg ke'! erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a pártba való felvételével is. Hegedűs elvtárs ezután arról szólott, hogv a párt- szervezetek megerősítése érdekében nagvobb számban kell kommunistákat küldeni a falvakba a városokból, különösen az iparból. Minden faluban igyekezni kell a pártszervezet* körül létrehozni a becsületes pártonikivüü dolgozók csoporttá^, bevonva ide nagy számban középp árasztok a f is. s a pártszervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága feTesztése érdekében mit szándékozik tenni.

A községi tanácsoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagy szerepűk van amelyet osak akkor tudnak ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire támaszkodnak. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül támogatniuk leéli a községi .tanácsok mellel megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot.

Hegedűs András eivtárs ezután aiz ifjúsági szövetség feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta. hogv e nagv feladatok végrehajtásában nagv szeren vár a DISZ-re. A falusi szervezetek legfontosabb feladatává kell tenni, hogy segítsék az élenjáró módszerek elterjesztését. A fa- 'trsi DISZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségekbe is az eddigieknél sokkal nagyobb számban kell bevonni a földműveléshez iólértő dolgozó paraszt- fiatalokat, továbbá termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok élenjáró dolgozó fiataljait. A pártszervezetek segítsék a DISZ falusi szervezeteit, hogv olyan vezetőréteg alakuljon ki, amely helyes irányban tudja nevetni a falu egész ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítéséért folyó nagy harcba.

Hegedűs eivtárs ezután a pártbizottságok feladatairól szólt. Hangsúlyozta!, hogy a járási pártbizottságoknak szaki- taniok kel! a formális, bürokratikus módszerekkel. Szükséges, hogv a járási pártbizottság tag- :ai és munkatársai értsenek a mezőgazdasághoz, ezért 0 járási és megyei pártbizottságok munkatársainak két éven belül vizsgát kell tenniük alapvető növénytermelési és állattenyésztési ismeretekből. A gépállomások pártszervezeteit is a járási pártbizottságok irányítsák, ezért a Politikai Bizottság javasolja a gépállomások osztályainak és a politikai helyettesi funkciónak megszüntetését és ez utóbbi helyett függetlenített párttitkár beállítását a gépállomásokon.

Végül arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy mezőgazdasági termelésünk gyors növelése egész népi demokráciánk központi kérdésévé vált. A feladat, amit magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végrehajtására pártunk, népi demokráciánk összes erejét mozgósítsuk. Nem lehet kétséges., hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pártunk vezetésével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés felemelésének nagy, országos ügyét is és ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megteremtése íelé.

Á mezőgazdasági termelés szakirányításának megjavításáról

A falusi pártpolitikai munka feladatairól

Egyenletes termeléssel szénbányáink tervének teljesítéséért

Most, hogy az' 1953-a.s tervév végére értünk, helyes, ha megvizsgáljuk eddigi tevékenységünket és felfedjük azokat a hibákat, amelyek egy egész sor győzelem után csorbították sikereinket, károsan befolyásolták a nógrádi szénbányászat elé állított feladatok tervszerű, ütemes megoldását. Az egyik ilyen tényező, amely rossz hatással volt munkánkra az egyenlőtlen termelés.

Pártunk többször fölhívtál figyelmünket a termelés egyenletessé tételére, a nógrádi szón- miedence fizika; és műszaki dolgozói is több aikailonnmai tartottak értekezletet, megbeszélést az egyenletes termelés megvalósítása érdekében, mégis a gyakorlatban sorozatos hibákat tapasztalhattunk e tekintetben.

Bár a széntermelés alsó és felső parancsnokai többször nekilendültek, hogy a szénmedemcé- ben megvaJásít&Sk pártunknak az egyenletes termeléssel kapcsol aíos útmutatásait, de rövid próbálkozások után az üzemvezetők programmfából rendszerint nyomtalanul eltűntek ezek a törekvések. Sőt megyénk több bányaüzeménél, így " Margit- tárón, Szurdokon, Tordason, ■ahol a műszaki vezetők „belefáradtak” a harciba, a termelés egyenletességére külön elméletet ■hirdettek. Azt tartották, hogy a szénbányászatban a tenrpeiés idényszer őségé törvényszerű. Belenyugodtak abba, hegy üzemeik a hó eleién 70 százalékról induljanak, hirdették, hogy a hét elejei alacsony termelés természetes, a hóvégi haijrámumka viszont helyes. Ugyancsak természetesnek tartották, hogv a munkaerő és a rendelkezésükre átló gépi berendezés a hó elején nincs kihasználva, a hó végén viszont munkaerőhiány lép fel és a meglévő gépiberendezések túlzottan vannak jgénybevéVe.

Az egyenletes termelés elengedhetetlen feltétele a termelés magasabb színvonalú megszervezése, bányáink állapotának állandó karbantartása, a gépek ■fokozottabb kihasználása, a szocialista versenytriozgalom ki- szélesítése. de nem utolsósorban a munkafegyelem megszálár. dítása. Ezek a főbb munkaterületek, amelyek az egyenletes termelésre elsősorban kihatással vannak. Ezek megvalósítása' megköveteli, hogy a szénimeden- ce minden vállalatánál! tovább kell fejleszteni a szervezési munkát, s ál tal álban magasabb színvonalra kell emelni a vezetést. A termelés egyenletességéért folytatott küzlelem tehát lényegében egyet jelent a vezetés megjavításáért folytatott hairocal.

A Nógrádi Szénibányászati Tröszt a telepítésnél tapasztalható tervszerűtlenség kiküszöbölése céljaiból már az elmúlt évben is szigorú intézkedéseket ■adott ki. Az üzemlátogatások során ai rónai, kisterenyei vállalatok összes üzemelnél, de a szo- rospataiki Északi-táróin is számtalanszor tapasztaltuk, hogy a harma dvezető aknász a telepítést pillanatnyi elhatározás alapján hajtja végre és így a tömegtermelő, a korszerűen felszerelt fejtések és a jövőt biztosító fontos előváijási és feltárási munkahelyek igen sokszor rendszertelenül, kevés létszámmal voltak telepítve. De más üzemeinknél is előfordult, hogy a jobban termelő, elsősorban fontos munkahelyeket csak a dolgozók üzemibe járásától függően telepítették és nem voltak tejein, tettel a munkahelyek fontosságára. Ennek azután az lett a következménye, hogy aiz üzem tervébe beállított napi szémnennyi- sóg erős hullámzás formájában jelentkezett. A tervszerűtlen telepítés után termeszetesen_a fejtések előrehaladási sebessége is változik és rendszerint káros nyomásviszonyok zavarják^ a napi munkát. Ennek kiküszöbölése céljából igen fontos jól előre átgondolt telepítési tervet készíteni. Az üzemek által elkészített telepítési tervet a har- madvezető aknászoknak napról napra végre keil haijtamick. Az elmúlt évben legtöbb helyein keveset foglalkoztak a csapatok vezetőivel is, A jövőben célszerű ■volna, ha a csapatvezetőkkel minden hónap elején megbeszél, nék munkahelyének feladatát és ■felhívnék figyelmüket arra, hogy 01 munkahelyek naponként megfelelő létszámmal való telepítése az üzem életében mennyire fontos. Felvilágosító és neve'őmun- kávail a csapat minden tagjában fel kel! ébreszteni a felelősség érzését.- A céltudatos munka mindenkor elősegíti -a fegyelem megszil árdul ásóit és nem fordulna elő, mint ahogy ez az elmúlt évben előfordult, hogy egy. egy üzemünknél naponta 15—20 dolgozó távolmaradton munkahelyétől.

Á szilárd munkafegyelem a jó és helyesen végrehajtott telepítés kiküszöböli a kapkodást és nyugodt munka folyama tot biztosít. Jó példa erre a tiríbesi frontfejtés, ahol az év elején a jó munkafegyelem és a tervszerű telepítés hiányában a front nem hozta meg a várt eredményt, sőt gyakran összeomlott. Most az év utolsó hónapijaiban tervszerű telepítés mellett azonos hosszúságú fronthom.lolk- hosszon ugyanolyan munkaikörülmények között a tiribesi front teljesítménye megduplázódott.

Az elmúlt évben üzemeimkuél csaknem kivétel nélkül azt tapasztal'. ulc, hogy a termelés egyenetlensége folytán a műszak első felében nem voltak kihasználva a szállítógépek. A műszak második felében viszont, amikor a csapatok kivétel nélkül egyidőben fogtak hozzá a ^ lerobbantott 6zénkészilet felrakásához és elszállít ágához, Ménkesen, Kossuth-tárón, fái hegy II. üzemnél és még egy egész sor helyen mind a száHí- íószemélyzet, mind pedig a szállítógépeik túl vottak terhelve. Az ilyen szállítási csúcsok idején sok esetben kapkodni kellett, rendszerint elmulasztották a balesetvédelmi berendezések használatát és a dolgozóik testi épsége veszélybe került. De ilyenkor fordul élő a legtöbb szállítási üzemzavar is, csille elfutás, köté'.szakiadás, gép- megrongálódáis. stb. következtében. A száHírtási csúcsok idején előforduló gópmeghibásodá- sok, motorégés, fogas-keréktörés, csapágyégés, vonszoló! án- cok elszakadása okozzák azt a termelést gáti ó körülményt, amelyet sok esetben felületesen ürescsiiRebiánynak szoktak mondani. De ha fel is tételezzük, hogy a szállítógépek a túlterhelést elbírják és hogy gépmeghi- básodás nem áll elő, ai nagy tömegével külszínire szállított szenet akkor is vagy a külszíni szállítás nem képes ütemesen elszállítani, vagy az osztályozó ■nem képes feldolgozni. Ennek viszont az a következménye, hogy a megrakott csillék nem tudnak kellő gyorsasággal megfordul ni, mint ahogy tíz Mi- zseníám vagy Kisterenyén is jelentkezett és a munkahelyek most már valóban ürescsiilehi- árnnyait küzdenek.

Pontosan ki kell dolgozni egy- egy bámyarósz technológiáját,

ahol az egyes munkafázisok ei* tolódnak. A kis munkahelyek termelését úgy kell irányítani a jövőben, hogy ne essenek egybe a tömegtermelő munkahelyek szállításával. Ezenkívül a gépek megelőző karbantartásáról jobban kell gondoskodni és e tekintetben elengedhetetüenüi Eonóass hogy kónyási, kisterenyei és a nagybátonyi műhelyek ve, zetői jobban hangolják össze munkájukat a földalatti üzemek vezetőivel. A javítóműhelyek ne akkor fogjanak egy-egy gépegység megjavításához, ha arra szükség van. A tartalékokról való gondoskodás szintén a? egyenletes termelés bevezetését szolgaijai.

Vállalataink havi termelési grafikonjai most az év utolsó hónapjában is igen rossz képet mutatnak. Szorospatak például a hónap elején 82 százalékkal indult. Katalin 73, K®zár pedig 86 százalékkal kezdte a hónapot A hóelei lazaság után sok nehézséggel kellett megkiüzde- niök, hogy a mulasztásokat pótolni tudják és a hóna-p végére 100 százaitok fölé emelkedjenek. December hónapban az egyenletes termelés terén a ménkesi üzem érte el _a legjobb eredményt Már ai hónap első munkanapján 100 százalék fölött teljesítette a tér» vét és az ütemszerű termelése havi átlagban 103.5 százalékot eredményezett. Végsőfokon meg» állapíthatjuk, hogy jó üzemszer, vezóssel, a külszíni és bánya- üzemi dolgozók munkái ánaik összehangolásával biztosítható az egyenletes termelés. A gyakorlati életben megállapíthat- iulk, hogy az egyenletes termelés ölé tornyosuló akadályok elhárítása kizárólag tőlünk függ. Bányászaink és műszaki vezetőink vegyék figyelembe, hogy az 1954-es év ötéves tervünk utolsó éve. Ha ai széntermelés terén előttünk álló feladatokat a kor. mányprogramm szellemében végezzék, ha minden erőnkkel azon leszünk, hogy egyenletessé tegyük termelésünket, sikerre tudjuk vinni feladatainkat. Ha a nógrádi szénrnedence fizikai és műszaki dolgozói azzal az elhatározással fognak az 1954- es tervév -megkezdéséhez, hogy legyőzik az elmúlt évben tapasztalt hibáikat, -a párt és szakszervezet segítségével le tudják győzni az akadályokat és új abb dicsőséget szerezhetnek az egész nógrádi 6zónmedencé. nők.

Kőhalmi István,

a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója

A lombhuifá'S és a dás közötti időszakban minden elszáradt, beteg, erősen vértetves ágakat és galyakat le kell vágni. A levágást csonk hátrahagyása nélkül kell elvégezni. A túlsűrű fakorcnai kedvez a rovarkártevők és gombabeíegsé- gek elszaporodásának, azért gyümölcsvédelmi szempontból szükséges a ritkítás. Ebben a tekintetben azonban legyünk óvatosak. Vastag ágakat csak fokozatosan többévre elosztva és kellő megfontolás után vágjuk ki, hogy a fa termőegyensúlyában zavar ne álljon elő. Az ágakat ne baltával, hanem mindig fűrésszel távolítsuk ei. Feltétlenül távolítsuk ei a tősarja- kat és a fattyúhajtásokat is.

A fakoronákról le kell szedni és elégelni a téli hemyófészke- ket, vagyis az őszi lombhuii ás- kor le nerfi hullott száraz levélcsomókat, mert ezekben apró hernyók teletlek át, amelyek tavasszal előbújnak és a fakadó lombra vetik magukat. Ugyancsak le kell szednünk és elégetnünk a fárai száradt leveleket és virágcsomókiaí. beteg gaty- lyakat, továbbá aiz összeaseott gyümölcsöket az úgynevezett gy ümöi estn um i á kát, amelyek a monilia nevű gyümölcspenész csíráit rejtik magukban. A továbbiakban vizsgáljuk meg a íai.örzset és a vastagabb ágak lefelé néző oldalát nincsenek-e ott kerek, vagy tojásai!akú domború világos selyemszínű selyemszőrrel fedett csomók. Ezek ugyanis a gyapjaspille tojásait rejtik magukban. Ezekből kelnek ki tavassizail azok a veszedelmes hernyók, amelyek a tavasz folyamán a> fa lombját pusztítják. Ezeket 0 tojásosomé- kait óvatosam, tompa késsel, horzsoljuk le egy alátartott edénybe, aztán pedig égessük el.

A nyugalmi időszakban végzendő munkához tartozik a fák törzse'nek' és vastagabb ágainak 0 repedezett, elhalt kérgeitől a mohától, zuzmótól és a pajízstet- vektől t®1ó megtisztítása.

amelyhez alkalmas kaparóvasaf használjunk. Azután pedig alaposan drótkefével keféljük meg. Ezt aizért végezzük, mert a kéreg részeiben ai moha és a zuzmó alatt különböző rovarkártevők bújnak meg a tél folyamán. A kefélés elsősorban a kéregre gyakran rétegesen _ tapadó pajzstetvek lehorzsol'ását _má»- részt rétegeinek fellazítását és ezzel a permetezőfolyadék be- szivódásámiaik elősegítését célozza.

A tél folyamán végezzük el a sebápolási munkálatokat is. Sebnek kéll tekinteni a levágott ágak helyét_ is. Sebnek_ a széleit és a fás résizeit is vágjuk éles késsel simára és fasebkeze- !ő szerekkel kenjük be azokat A meszelést is ősszel kell elvégeznünk. A fiatal ültetvényeken és csonthéjas fákon elsősorban a kajszi, továbbá körtefákon van értelme mégpedig a fagyveszedelem kiküszöbölése céljából.

SzatoadoháHíó ■gyümölcsösök, ben, különösen erős havazások idején sok kárt fehet a nyúl. Itt tehát védekeznünk kell. Az előzőiéig megtisztított fák törzsét minél nagyobb magasságig náddal, esetleg napraforgószár- ral, rőzsével, száraz _ venyigével borítsuk be s a köpenyt jól kössük körül. Ne kössük be fáinkat kukoricaszárral, még ke- vésbbé szalmával, mert az ilyen burkolatban a mezei pocok (egér) befészkeli magát és az is lerágja a fa héját.

Közismert dolog, hogy a gyümölcsösök telepítési ideje az ősz és a tavaszi Hónapok. A boosár- lapujtői Uj barázda Jsz megért; ve a gyümölcsösökből származó jövedelmek értékét, ez év tavaszán több mint 17 kh, az_ ősz folyamán pedig 6 kh gyümölcsöst telepített. A _ tavasszal^ telepített gyümölcsfák 90 százaléka befogamzott. Éppen azért most a tsz a fentemlített növényvédelmi eljárásokat a biztosabb termés érdekében alkalmazta. (Cene)

Gyümölcsösök téli ápolása

rügyfaka-