Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-19 / 101. szám

1953 december 19. SZABAD NOG IS AD A műszaki intézkedések sorozatával készülnek 1954-re a Nagybátonyi Szénbányák Az ötéves terv eddigi idősza­kában a magyar szénbányászait ■ ezenbelü! a Nagvbátonvi Szén­bányák Vállalat is hatalmasat fejlődött. Például a Kossulh- táró, a vállalatok egviik üzeme1 1953-ban az elmúlt évhez vi­szonyítva 50 százalékkal nö­velte a termelését, 1954-ben pe­dig további 40 százalékkal emel­kedik az üzem termelési terve. Az ész a ki-táró 1952-es évi ter­melését 100 százaléknak véve 1953-ban 1 százalékos, 1954-ben pedig 17 százalékos fejlődést mutat. A ezorospátaki bánya­üzemnél a fejlődést nem a ton­nában kimutatható mennyiség jélzi, hanem az üzem korsze­rűsítési terveinek megvalósítá­sa. Most az 1954 évi tervre való zök­kenőmentes átmenet és az üzemfejlesztési tervek meg­valósítása érdekében újabb műszaki intézkedéseket fo­ganatosítottunk. Kossuth-atknán a zökkenőmentes átmenet érdekében gondoskod­tunk négy fejtés, folyamatos üzémelteíéséről. A 23 folyómé­ter hosszú vastámos frontfej­tésünket 50 méter hosszra nö­veljük. A III. siklóban két kon­centrált, mechianizátt csoportos fejtés lesz az egész 1954. év fo­lyamán, a tárói részen pedig egv négy kamarás szintén kon­centrált, mechanizált pillérfei- tésí üzemeltetünk. Kossuth-aknán a második fél­évben a rakodás gépesítésére 4 darab Sz—153. tipúsú szovjet rakodógépet helyezünk üzembe. Ebből kettőt a III. sikló fejtései­ben, kettőt pedig a tárói fejtés­ben állítunk munkába. Míg 1953-ban az összes kihajtandó 'vágathoz 16.000 folyóméter volt. addig a jövőévben már csak 6.390 folyóméter lesz. A két . szám összehasonlítása is jelzi, hogy Kossuth-akna az 1954. évi termelési tervét, főleg féltésből fogja biztosítani. • A szükséges vtágathosszat részben az 1954 év, részben pedig már az 1955. évi ter­melési tervek biztosítására készítjük. Az üzem dolgozói feltárásokat végeznek, a Kossuth-tárói részen most műveit szénmezőtől nyu­gatra. Itt egy 90 méteres med­dősiklóval tárjuk fel a 7 méteres levetőve; levetett I. telepet, ahol egy 300 méteres siklóval, majd egy 200 méteres fejtési osztóval lesz előkészítve az egész szén- mező lefejtése. Kossuth-leitöisaknában a nyu­gati fővonalról indul a déli bá­nyamező felé a nyugati I-es ereszke. Eztn a részen fejtéseink szállítását teljes mértékben' rae- chanizáljuk. Állandóan üzemben tartunk 8 rázócsúszdát, 8 „E“ kaparót. 3 gumiszafagot és ezen­kívül 5 darab A”, illetve „B” kaparót. A tervezett őssztonna mennyiség iöveszíése fúrógéppel és robbantással történik. Az üzem gépesítése ezévben nagy' feladatokat állított az üzem gé­pészeti vezetői elé. A gépesítés folyamán szer­zett tapasztalatok birto' á- ban az üzem már most el­készítette az 1954. év meg­előző karbantartási tervét. A szállító, valamint a iövesztő- gépek üzemeltetési tervében az üzem elkészítette egyes gépegy­ségek javítási tervét is. Alinden fontosabb szállító és jövesztő- gép mellé tartalékgépek állnak maid rendelkezésre az üzemza­varból adódó termeléskiesés mi­nimálisra való csökkentése ér­dekében. A távolabbi terv ki­dolgozásának elősegítése végett három fúrólyuk 250 folyóméter mélységben lesz telepítve a déli szénmezőre. Ezeken- az. intézke­déseken kjvül a jövesztés. szállí­tás, at rakodás gépesítése, vala­mint egyéb bányászati beruhá­zásokra 2,700.000 forint össze­get fordítunk. A szorcspataki északi-táró ugyanúgy, mint Kossuth-akna, főtefejtésből biztosítja majd termelési tervének teljesítését. Míg 1953- ban a fejtésből termelt szén az összes termelés 34 százalékát tette ki, addig 1954- ben az össztermelés 81 százaléka lesz a fejtésből kitermelt szénmennyiség. Ennek biztosítására január 1 -tői kezdve az egész 1954-tis évben egy négy kamarás, valamint egy hat kamarás mechanizátt csoportos piüérfeitést helyezünk üzembe. A fejtésekből a jövesz- tés, valamint a szállítás teljes mértékben gépesítve lesz. Amíg 1953-ban az össz-es kihajtandó vágathoz 6.290 folyóméter volt, addig az 1954-re betervezett vá­gathoz mindössze 2.700 folyó­méter. A két szám összehason­lítása világosan igazolja, hogy 1953-ban az üzem olyan mérvű feltárásokat hajtott végre, ame­lyek lehetővé teszik a későbbi időre a tervszerű termelést. Ez év folyamán a szorospataki bányaüzem küzdött a legsúlyo­sabb problémákkal. Az üzem nem rendelkezett kellő energiá­val és kellő levegővel. Ugyan­csak súlyos problémája az üzem­nek, hogy szállítópályái túlzot­tan hosszúak és ez a sok üzem­zavar forrása. Az üzem legtávo­labbi helyeinek megközelítési ideje kb. 1 óra. Az 1954. éves tervév a szo­rospataki bányaüzem életé­ben jelentős lesz. Elkészül­nek azok a tervek, amelyek lehetővé teszik, hogy meg­szűnjenek az üzem jelenlegi problémái. A telepítési viszonyok tisztázá­sára 9 darab egyenként 400 fo- iyóméteres. mélyfúrást hajtunk végre a déli mezőben. A terve­zett fúrólyukak, valamint a. mag­lévő fúrólyukak adatainak bir­tokában oivan tervet készítünk maid. amely mindenben kielé­gíti egv modem, korszerű bá­nyaüzem követelményeit. Ez az üzem a tervek Szerint ketté fog válni. Az egyik üze­met képviseli a már meg'évő leit-alkna, a másik üzem teljesen úi anvagszállító, személyszállí­tó és légaknát kan. Természete­sen ma még korai volna arról beszelni, bogv a termelékenv ki­szállításra szolgáló akna a lelt- akna lesz-e, vagy nedcg ai b«- szá”ó akna szolgába ezt a célt is. Ezt maid a fúrólyuk adatai fogiák tisztázni. Az úi beszái’jé.a.kna mindkét bánvaíi^m közös aknája lesz. A légellátás mindkét bánya­üzemben függeMem te'S7 egy­mástól. A pnnb'étnáiV főleg a7 úi tflmítendö lettakna csoportos- Inak a meglévő teft- ?kra sztomezete általában tisz­tázott. T*t a nyugati ereszkp to- vábh-nélu'técővp* pcV'ii irányú alapközléik k:én;*éeévp! könnyen é„, gmrsan VanccotHstAV be új mezők a művelési területbe. A nvugati preszki» vízteleníté­se után megkezdődik az emszke és légvágat további haitása. megindul a keteti fővonateól a 7 méteres vető átharánjo’ás után. dél felé két úi ereszke maid két úi «'Hó. A (teli bánya­mezőben a II. telepi feltárás az 1954-es év döntő problémáia. A szorospataki üzem, valamint a Nagvbátonvi Szénbányák válla­latvezetőinek .legdöntőbb fel­adata ennek az üzemnek vég­leges tisztázása. Tudjuk, hogv a Központi Vezetőség leg­utóbbi határozaíia és ''or­mányunk programiula nagy eíőre'áílíst, lelkrsnieretes munkát követel műszaki és fizikai dolgozóinktól egy­aránt. Azon leszünk, hogy az 1954-es évben rendszeresen eleget te­gyünk tervfe!adataiknak, terv­szerűvé, zökkenőmentessé te­gyük termelésünket. Kuti Károly a Nagybátonyi. Szénbányák A minőségi ellenőrök munkájának támogatásával küzdjiink a selejt ellen — A fű zhelygyári MEO tapasztal áfáiból ­Pártunk Központi Vezetősé­gének Október 31 -i határozata egyik fontos feladatként hatá­rozta megaz áruk minőségének megjavítását. Ennek megvaló­sítása még fokozottabb követel­mény elé állítja a minőségi el­lenőrzési osztály dolgozóit. Ha­zánkban rövid múltra tekint vissza a MEO rendszer. De az eltelt idő alatt már gyakorlatban szerezetek annyi tapasztalatot, hogy a minőség megjavítása érdekében képesek hathatós intézkedéseket tenni. Elméleti 'képzettségük to­vábbfejlesztése pedig jelenleg is fo'yamaíban van a különböző sz a kt aní o 1 y a rnoko n. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár MEO dolgozóira is nagy feladat hárul a selejtcsök- kentés terén. A gyárban ©okán úgy gondolták, mert a tervet nem teljesítették, ezzel párhuza­mosan a selejtszázalék egvre emelkedhet. A vezetőség gyak­ran beszélt a dolgozóknak a se- lejitcsökkentésről. Ismertették, hogv milyen központi kérdés a minőség megjavítása. Ennek megvalósítására mozgósították a-z üzemek kommunistáit is. A pártbizottság ezenkívül a kom­munista műszaki veze'öknek — többek között Szmolenszki Elek művezetőnek is — azt a párt- megbízatást adta, vizsgálják fe­lül a se'eitokozó körülményeket és azj haladéktalanul számolják fel. Szmolenszki elvtárs a kulcs- gyártásnál csökkentette a Gelei­tet és a pártbizottsági ü'ésen már eredményről számolt be. A helves intézkedések, a seleií elleni keménv küzdelem, ered­ménnyel végződött. mert augusztusban még több. mint 15 százalék volt a selejt, szen­temberben már 11.71 száza'ék- ra csökkent, októberben 9, no­vember hónapban pedig már 8.12 százatokra szorították te a seleitszázalékot. A minőség megjavításával párhuzamosan emelkedett a termelés. Október és november havi ter­vüké1 már túlteljesítették. A MEO dolgozói nagymérték­ben elősegítették a közszükség­leti cikkek minőségének javítá­sát. Szoros kapcsolatot terem­tettek a dolgozókkal és a mű­szaki vezetőkkel. A szűrővizs­gálat alkalmával, vagv menet­közben észrevett sele.jtokozó hi­bákról hat a déktalánul értesíti a formázókat. az öntőket és a műszaki dolgozókat. Molnár Imre, az öntöde futó MEO-sa régi szakmunkás, ideiében ész­reveszi a seleitolfozó körülmé­nyeket. 15-én az 5-ös húsdaráló­kat vizsgál gáttá és többet hi­básnak talált. Megállapította. hogv a mintalap okozza a selei- tet. Azonnal intézkedett és kija­vították a mintalapot,, s így mindössze 8—10 darab selejtet gyártottak. Ilyen halasztást nem tűrő intézkedés naponta több­ször megismétlődik és ezzel is már -nagy segítséget nyújtanak a műszaki vezetőknek — amint ezt Karancsi Béla művezető is mondotta. Az öntödében dolgozó MEO beosztottak reggel még munkakezdés előtt alaposan megvizsgálják a mintalapokat, a homok minőségét, hogv a ©e- 'ejtgvártáa* elkerüljék. Műszak- kezdés után az első leöntött munkadarabokat alaposan meg- szemlél'k és észrevételeiké* köz­ük a dolgozókkal, a műszaki ve­zetőkkel Igv értesítette Molnár elvtárs Derekas Gyula sztaha­novista formázót — aki bár ke­vés felejtet. 300 darab áruból mindössze 2—3 se'ei‘e* pvárt — mos* mégis epy-két teön*ö*t húsdaráló a sele.it közé került. A figyelmeztetés nem volt hiábavaló. Közösen megbeszél­ték, hogy mit keli tenniök a se- lejtcsőkkentés érdekében. Ilyen alapos figyelemmel kisérik minden dolgozó termelésének minőségét Tudják, hogy ki, milyen minő­ségű munkát végez, ki dolgozik seiejtmentesen és azt jutalom­ban részesítik. A miit hónapban Fodor Géza, Bodor Ferenc, Vei- vár Ferenc kéziformázókat és Telek István gépformázót. akik már évek óta seiejtmentesen dolgoznak, részesítették juta­lomban. Az elért eredmények mellett azonban súlyos hiba, hogv a munkák minőségének megálla­pítása csak napok elteltével tör­ténik. A tisztító üzemrészek ugyanis nem győzik a leöntött áruk további megmunkálását. Ez akadályozza a Minőségi Ellenőr, zési Osztály munkáját, mert legjobb esetben 2—3, de előfor­dul, hogv 10—15 nap múlva ál­lapítják meg a sei ejt mennyisé­gét. Ilyen körülmények között a seleitgvártást telies egészében nem tudják megelőzni, sok eset­ben csak a tényeket rögzítik le Az elkésett értékéé«, helytelen­ségét súlyosbítja még az. hogv a formázóknak nem mondják meg, mennyi a jól elkészített darabok számai. Igv történt ez 16-án délelőtt is, amikor Ante' József, a MEO beosztottja De­rekas etvtárssa! közölte, hogv 15 munkadarab szívódott. 6 hó­lyagos, 5 homokos, 34 folyattam rossz volt a vas keverékének az aránya. Azt azonban nem kö­zölte, hogv a ©eleit melyik napi gyártmányból való é? nvmnvi az elkészített ió áru. De igv van ezzel mtoden formázó az önödében. későn értesülnek munkájuk minőségéről. Amíg Kapás András rádiót vett... sem lehetett azt' kívánni, hogy a cselédek miatt, valamiképpen megkárosodjon. igazgatója. «xx:>0C*:)0c>000000Q0Q000000000000CO000O00O0CX30C>CO00<XX»00C^ az asszony. Ruhával már el van látva a család, de az eltelt idő alatt még sok mindent vet­tünk 1500 forintos kölcsönnel a háztáji gazdaságba tehén ke­rült. Minden évben disznót hiz­lalunk, tűzhelyet vettünk, s a lánynak 3000 forintért bútort. Most a zárszámadást várjuk, mert úgy gondoltam, hogy ez megma-rad nekünk, a VaE pedig újabbat, szebbet kap. 26 ezer forintos házépítési kölcsönt is igényeltünk. S mindezek betetőzésére a rádió... Körülbelül három hónapja, hogy Kapás András a rádióval tért haza. Azóta nem is lehet Hideg, decemberi napra éb­redt Cered-tótújfalu. Az embe­rek fázósan húzódtak a szo­bába, de fázott a nap is, nem mert előbújni a szürke felhő- rongvok mögül, csak kis, vilá­gos folttal sejtette merre jár. Szapora nép lakik itt. Belőlük ■kerültek ki a hajdani cselédek, napszámosok. Az egykori cse­lédek aztán összefogtak, hogy közösen boldog életet varázsol­janak erre a verejtékkel öntö­zött tótújfaCusj földre. Közöt­tük volt Kapás András is. A ház. amelyben lakik, amo­lyan régi jobbágyhiz, alacsony és vén tetővel. A kis földes szoba tiszta. Az asztalon friss búzakenyér illata csiklandozza az ember orrát. Az asztal körű! jómódú, megelégedett emberek ülnek. A kicsiny, földes szobá­ban rádió szól... — Hej, nem Így vök ez min­dig — sóhajt egyet Kapás And­rás, — ahogy elkezdi. — Nélkü­lözés, megfeszített munka, így makak gyors egymásután a na­pok — emlékezik vissza a ke­serves múltra. 14 éves korától dolgozik. Földjük soha nem volt, s így kénytelen volt valamelyik jöbbmódú gazdához; cselédnek szegődni. Igv állt be éves cse­lédnek Deuschboz, a ceredi föld­birtokoshoz. Igaz, a kommen - dóban „megegyeztek”, de meg fe kellett azért dolgozni kémé- rtw*i mert hát Deu«ch úrtól 1942- ben katonának vitték. Gyürkőzni kellett a halállal, a magyar urak érdekeiért. Kapás András is azok közé az egy­szerű Jánosok közé tartozott, akiket elszakítottak családjuk­tól. a „szent cél” érdekében. Meg kellett védeni a hazát, urak és papok hazáját. Míg idehaza volt, addig is nehéz volt otthon, pedig ő dol­gozott Most azonban még ne­hezebb lett. Kapásné nem bírta úgy a munkát, mint férje. Deuseh úr azonban nem tartott „ingyenélöket". Megvonta a 'kom mondót és Kapásnét 12 éves lányával nyirkos-, sötét pincébe tette. Keserves gyer­mekkora voút Kapás Valinak. 12 éves korában már cselédnek ment ő is. A kemény munka után esténként bizony fájt, saj­góit a vézna kislány tenyere. — Mégis több könnyet nye'- tünk, mint kenyeret, — emlék­szik vissza az átkos múltra Ka­pásné. 1943- at írtak, aratás voltkép­pen. A nap a láthatár szélére emelkedett, mintha még óimos lenne, árnyékosán udvaros a pillantása. .. .Valami szépet lát­hatott a tekintete, szikrázni kezd. a tájon: e búzaföldeken. f ákon, h áza kon, d ü! out akon gubbasztó vlrradati félhomály, mint valami tétova verdeső szem inog meg. Aztán felszök­ken az átlátszó kék égre a nap. A hajnali ezé! búzát lenget, ba­rázdabillegető köszönti a nap­keltét, s rigó fütyül derűsen, hívón... Kapás András azonban nem látja a nyári hajnal üde szép­ségét. Gondolatai az elmúlt húsz hónapra röppennek vissza. Ke­serűség fogja el. Nem volt hiábavaló ez az idő, hiszen ho­zott haza egy rézdarabot. Ki tudja jelvénynek-e. vagy érem­nek nevezik ezt mostanában? Ezzel azonban mén- mindig nem lakik’ jól a család Messzi­ről' kaszáké csapkod, kasza szikrázik. Kaipás András is oda igyekszik, hogy ismét beálljon aratónak. 1945 új életet hozott Kapás Andrásnak is. örökre szakítani akart az áfkos múlttal. E! akart tépn.; minden szálat, anri még hozzáköti. A földigénvlő b'zott- ságnál 600 négvszőgöl földre jelentette be igényét, hogy a régi családifyáz helyett új, cse­repes házat épít majd rá. — Add csak ide a birtokleve­let — szólt a lánynak, mire a magas, barna lány térül-fordul, kezében hatalmas iratcsomó. A birtok! evei et az asztalra teszi. „Jeten bvrtokievél ünnepé'ye­sen tanúsítja a birtokszerzö azon jogát, hogy a nemzet á'tal adott ingatlant, háborítatlanul birtokolja" — Ez olvasható a díszes birtoklevélen. Kapás András azonban — nem tudni mi okbó' — nem kapta meg a házhelyet. Megint föld nélkül maradt, s kénytelen volt újból cselédnek szegődni. A változás mindössze annyi volt. hogy most a Klimó-tanyán kóstolta meg újból a cselédkenyeret. ★ 1950-ben gondolt egyet. Mi lenne, ha a cselédek közösen próbálnák meg. Rosszabb sem- miesetre sem jöhet, mint eddig volt. A Kapás-család még ab­ban az évben belépett a cso­portba. A kezdeti • sikertelensé­gek nem szegték a kedvét. Tu­dott dolgozni eddig is, most azonban serkentette 5*. az a tu­dat, hogy magának dolgozik. Fogatosv lett. A kilenc pár lovuk egyikét gondozza most is nagy odaadással, de serényen dol­goznak a felesége és lánya is. 717.95 munkaegységet szereztek hárman. Előlegként kaptak 14.63 mázsa búzát, 3.90 mázsa ro­zsot, 7.20 mázsa árpát, 6.37 má­zsa kukoricát, 24.01 mázsái bur­gonyát, 20 mázsa takarmányt és 4,924.40 Ft készpénzt. Ezen­kívül 805.60 forintot tesz ki pénzben az a sok apróság — gyümölcs, zöldségféle — amit ezenkívül kaptak. Kapásék ott­honából örökre eltűnt a sze­génység, a nyomorúság. — Úgy érzem, most kezdünk csak élni — mondja mosolyogva őt egykönnyen elcsajni otthon­ról. örökké a rádiót hallgatja. Legjobban a termelőszövetkeze­tek életéről szóló híreket sze­reti, mert úgy tanulnak ebből a csoportok, mint ahogy a nagyob­bacska gyermek eegíti járni Ki­sebb testvérét. De szívesen hallgatja, a zenét vagy bármi mást is. mert ezzel tudomást vesz arról, hogy mi is történik körülötte. A hajnali szürkületet regge­lenként vidám nóteszó szakítja meg: Kapás bácsi a lovaihoz készüli, s ilyenkor n«m mulaszt­ja el bekapcsolni a rádiót. Azt tartja., hogy az az igazi élet, amikor nemcsak ruhára, meg ennivalóra telik, hanem a 'élek is megkapjfe a magáét... hogy művelődjék is az ember... Honfi Gizella A tisztítóműhely nehézsége“ mellett gátolja a MEO beosz torijainak eredményes m:nká- ját a hiányos felszerelés, pedig a műszereket és a mérőeszközö­ket már több, mint egv fél éve igényelték. De kérésükre csak azt felelték, hogy nincs rá biz ■tosítva pénz. Igv még a mai napig is csak szemre mérik a kupolák hőfokát. De mulasztást követnek el a MEO beosztottjai is. Salamon Nándor főmérnök elvtárs június­ban javasolta, hogy selejí'klál­lítást rendezzenek. A javaslatot em'-két hónapon keresztül n MEO meg is valósította Minden nan közszemlére tették ki a se lejtésén készült áru* és gyártó­jának nevét. De az utóbbi hó­napokban azonban ezt a mód­szert már elhanyagolták. Nem kielégítő a MEO beosz­tottjaival való foglalkozás. A szakszervezet funkcionáriusai értekezleteken, gyűléseken be­szélnek a selejetcsőkkentés fon­tosságáról. de azokkal a dolgo­zókkal kevésbbé foglalkoznak, akik a legtöbbet fudnaik tenni a minőség megjavítása érdekében Ez* igazolja az a tény is, hogy a MEO vezetőiét nem hívják meg az üzemi bizottsági ülések­re, még akkor sem, ha a terme­lésről, a minőségi munka meg­javításáról tárgyalnak. Hasonló mulasztást követ el a szakszer­vezet vezetősége' akkor is. ami­kor nem érdeklődik a MEO be­osztottjainak panaszairól, pro­blémáiról. A további feladat az, hogv a MEO beosztottjai a legrövidebb időé belül értékel!ék a dolgozók eredményeit, rendezzenek se- leftkiállítást, pontosan határoz­zák, meg azt, hogy a «eleit mel­ted* mennyi a minőségi áru Ehhez nyújtson segítséget a szakszervezet veze'ősége, rendszeresen szá­moltassa be a MEO vezetőiét a seteitcsökkentéz terén étert ered­ményről kérjék ki az osztályve­zető véleményét, űrkénen tehet az eredménveket még tovább fo­kozni. (Fodor) ITELETEK Népköztársaságunk alkotmá­nya és a Munka Törvénykönyve mindenki számára biztosítja a munkához való jogot. Akadnak azonban még ma is olyanok, akik munkánál kül, csavargásból akarják magukat fenntartani. Ilyen volt Nagv Mária 24 éves, pétervásári lakos is, aki munkát nem vállalt, csavargóit. Ezért a salgótarjáni bíróság büntető- tanácsa Nagv Máriát több hó­napi börtönbüntetésre ítélte. Szénást József az Állat és Zsirbegyűjtő Vállalat salgótar­jáni kirendeltségének dolgozója annak ellenére, hogv a nép bi­zalmából vezető állásba jutott, több rendbeli utalvány hamisí­tásán keresztül a dolgozó nép vagyonából 10.000 forintot sik­kasztott el. Ezért a salgótarjáni bírósá<z büntetőtanácsa Szénási Józsefet 3 évi börtönbüntetésre Ítélte. Lapunk legközelebbi száma december 24-én, csütörtökön je­letek meg, 10 oldalas terjede­lemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom