Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-19 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Értelmiségünk új tömegszervezete dolgozó népünk nevelésének fontos eszköze A mizserfaí dolgozók pártoktatás titán családias körben szórakoznak. A termelésben és tanulásban élen­járó dolgozókat a zenekar köszönti. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége határozatainak szellemében kormányunk tervszerű és kiterjedt harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, kulturális szük­ségleteinek fokozott 'kielégítéséért. Ez a két cél­kitűzés elválaszthatatlan egymástól. Az anyagi életszínvonal emelkedése nemcsak dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésére is kihat. A több szabadidő, a magasabb reálbérek lehe­tővé teszik a kulturális igények -fokozott ki­elégítését. Ugyanakkor a kulturális igények fokozott kielégítése visszahat a termelésre és ezen 'keresztül az anyagi éleiszinvonaleme'ke­désre, ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb az emberek élete, jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése nem­csak a szó szűkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy mű­veltségük, általános tájékozottságuk fejlesztésére. Szinte azt lehet mondani, hogy csak a helyes formákat kel! megtalálni, amelyek között ez a kultúrszcmj kielégülhet. Népünk kulturális szín­vonala emelésének, igényei kielégítésének igen fontos eszköze a .tavasszal megalakult Társa­dalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amelynek megyei szervezete létre­hozására a holnapi napon gyűlnek össze Salgó­tarjánban megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozót. Az új társulat munkájának igen nagy a tár­sadalmi jelentősége. A szocialista! társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiái feladataink megvalósítá­sához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, de szélesíteni kel! népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődést is. Az általános műveltség emelése, a tudományos ismeretek terjesztése nélkül nem válhatnak dolgozóink sokoldalúan fejlett, valóban szabad emberekké, akik tudatá­ban vannak saját történelem-formáló erejüknek, erőteljesen fejlesztik az ipari és mezőgazdasági munka termelékenységét, mint a népi gyökerei ­ből táplálkozó tudományt és művészetet is. Csak az ilyen emberek képesek önálló gondolkodásra, találó-és hatékony bírálatra. Ilyen emberek, szocialista emberek nélkül nem építhető fel a szocialista társadalom. Maga a fejlődés tűzi tehát napirendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a legsok- rétiibb -- természettudományi és társadalomtudo­mányi ismeretek terjesztésére, a dialektikus és történelmi materializmus egyedül következetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ilyen ismeretekkel, ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és országunk fejlődésének bonyolult kérdéseiben, lesznek megközei bibéiéi lenek az el­lenséges hírverés számára. A tapasztalatok azt mutatják,' hogy a tudo­mányos ismeretek terjesztését nem lehet egyedül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly eredményt csak akkor remélhetünk, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek, elsősorban legjobb tudósaink, szakembereink önkéntes közreműködését ebben a munkában. Ez n Társadalom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat elsőrendű feladata. Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnö­keink, orvosaink, kiváló pedagógusaink eredmé­nyes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség van magának az értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmisé­günknek le kell küzdenie műveltségének a múlt­ban gyökerező hiányosságait, saját sorai között a burzsoá nézetek maradványait és elsajátítani a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Egészen bizonyos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTIT keretei között lehető­sége fog nyílni, nemcsak munkásosztályunk és parasztságunk számára lesz hasznos, de igen sokat fog tanulni belőle értelmiségünk is, amely ezen az úton még jobban megismeri majd dol­gozó népünket, még jobban összeforr vele. Az új szervezet folytatja és jelentősen továbbfej­leszti a Természettudományi Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat keretében, eddig folyta­tott propagandamunkát. Hangsúlyozni -kei! azonban, hogy a most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka igen sok tekintet­ben nem felelt meg népünk növekvő igényeinek, sem az előadások színvonalát, sem pedig szer­vezettségüket tekintve. A társulat új előadásanvagai lehetővé teszik majd, hogy az, előadók alaposabban elmélyed­jenek a témában és magasszínvonaiű, valóban népszerű előadásokat készítsenek. Ezt szolgálja az a célkitűzés is, liogv az előadók csak akkor tarthatják meg előadásukat, amikor ezt a tár­sulat szervezeteinek megfelelő szakosztályai már előzetesen megvitatták és jóváhagyták. így bizo­nyosan csökkenni fog a színvonalatlan. hibás előadások, száma és biztosítani lehet a minőség folyamatos emelését. Nem egyszer eíőíordult megyénkben, hogy előadóink egy héten több esetben is kaptak megbízatásokat különböző területű előadások megtartására. Ennek az lett a következménye, hogy felolvasta a központi brosúrát, vagy pedig hiányosan készült fel. A közönség megunta és végig sem hallgatta az előadást, vagy pedig legközelebb el sem ment. Akadt olyan probléma is, hogy a pedagógus tar­tott műszaki jellegű előadást és a h-ezzáintézett kérdésekre nem tudott válaszolni. A TTIT meg­alakulásával kiszélesedik az ismeretterjesztő munka. Az új társulat keretében külön szak­osztályok fognak foglalkozni a politikai, filozó­fiai és művészeti ismeretek terjesztésével. Különös fontosságú az a tény. hogy a politikai ismeretek terjesztésének új nagy szervezete jött létre. Ami az előadások -szervezését illeti, itt fontos feladat vár a különböző tömegszervezetekre, mindenekelőtt a szakszervezetekre és tanácsaink népművelési apparátusára. Ezeknek a szerveknek az eddiginél sokkal jobban figyelembe kell ven- niök a dolgozók véleményét és kívánságát az előadások témáinak kiválogatásában, sokkal szervezettebben kel! tájékc-ztatn'lok a dolgozókat az előadások helyéről és időpontjáról. Meg kel! szűnnie annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szer­veink fölösleges nyögnek tekintik, de annak is. hogy bürokratikus, adminisztratív módszerekkel „szervezteMk” a hallgatóságot, ami természe­tesen azt eredményezi, hogy a dolgozói; nem ismerik fel az ismeretterjesztésben saját igényeik kielégítését. Az elmúlt időkben gyakran megtörtént, hegy szakszervezeteink és tanácsaink helyi szervei idegenkedve fogadták a kiküldött előadót, gon­dolván arra. hogy ilyen nagy' munka idején, mint a begyűjtés, vagy a tervek teljesítéséért folytatott harc időszakában, ilyenekkel- nem ér­demes az időt pazarolni. Ha meg is szervezték az előadásra a részvételt, akkor sem riadtak vissza a különböző nem politikus „íogásekt«” sem. Mozit, vagy kultúrműsort hirdettek melléje, ami persze technikai akadályok miatt mindig el­maradt. Több helyen az volt az állásfoglalás, hogy nem az előadásokra kell szervezni a hall­gatóságot, hanem valamilyen oknál fogva egybe­gyűlteknek meg ke’! tar.ani az előadást. így történt, hogy a Tűzhelygyárban és az Acéláru­gyárban reggeli közben (10—15 perc) „le­darálta” az előadó a mondanivalóját, sokszor be sem tudta fejezni. Nágybái-ortvban a tánc­mulatságot félbeszakította! az előadó és úgy tartotta meg Móricz Zsigmondról szóló előadá­sát. Az élelmes előadó, de a még élelmesebb kuKúrfeldős így „szervezte” meg a 400 hallga­tóját, amelyet a jelentésében megirt. Balassa­gyarmaton a József Attika-estén még sajnála­tosabb eset történt. A részvevők hiányában az MSZT az „aggok házából” toborzott hallgatókat. Sokszor az előadók sem mentek ki, s még- egyszer nehéz ugyanazon a helyen megszervezni az előadást. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében -kel­lett szilárdabb alapokra -helyezni az új társulatot. Az előadás propaganda Fejlesztése mellett az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeret­terjesztés fokozása és minőségének emelése. E téren jelentős munka vár a társulat folyó­irataira, az eddig .is méltán népszerű Elet és Tudomány című hetilapra és a havonként meg­jelenő Természet és Technikára. Ezen túl­menően azonban feladata a TTIT-r.-ek, hogy gondoskodjék a tudományos ismeretterjesztés fokozásáról a rádióban, ai napi- és a hetisajtó hasábjain csak úgy, mini a mozivásznon, múzeumokban, kiállítások rendezésével, szak­körök létrehozásával és működésük támogatá­sával. Ebben a munkában az eddiginél sokkal na-gvobb mértékben kell bevennünk azt a réteget, amelyre idáig a sajtó, a rádió és a film munkája jóformán alig támaszkodott; vidéki városaink kiváló tudósait, művészeit, pedagógusait, tehet­séges értelmiségét. Abból a tényből, hogy a TTIT az értelmiség társadalmi szervezete lesz, következik, hogy munkája csak a magyar értelmiség önként vál­lalt tevékenysége, állandó, aktív kezdeményezése alapján folyhat sikeresen. Ezért rendkívüli a je­lentősége azoknak a megmozdulásoknak, ame­lyeken keresztül az úi társulat értei mis-ágúnk nagy tömegeit vonja be munkájába: a megyei közgyűléseknek, amelyek lerakják a TTIT to­vábbfejlődésének, igazi tömegszervezetté válá­sának alapjait. Értelmiségünk legjobbjai közgyűlésén új fon­tos munkát vállalnak, olyan munkát, amely szakmája gyakorlása mellett minden értelmiségi nagyjelentőségű, hazafias feladata. Műveltté tenni a magyar népet: erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb tudósai.' művé­szei, áiilamférfia:: Apácai Cseri, Tótfalusi K:ss Miklós, Tessedik, Bessenyei, Berz-eviczv, Haj­nóczy, Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi.- Kossuth, Petőfi, Móricz Zsigmond. Ady, a Bugáiból*. Eötvös Lorándok, Korányiak. Értelmiségünk büszke lehet arra, hogv e nagy elődök művének folytatójaként hozzájárulhatnak a művelt, kul­turális Magyarország megteremtéséhez, szabad, öntudatos és képzett dolgozók neveléséhez. Ezt a nagyjelentőségű munkát népünk rokonszenve kíséri és értelmiségünk meg fogja kapni hozzá pártunk és államhatalmunk fokozott támoga­tását. MOLNÁR PÁL MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Salgótarjánban lesz a Harmadik Bckskülcsön első húzása Városunk és egyben megyénk dolgozóit az a megüszte'.íelés ér é, hogy alig 10 nap múlva, december 27-én kerül sor a Sal­gótarjáni Acélárugyár kultúr­termében a Harmadik Békeköl­csön első nyereménysorsolásá­ra. amelyen mintegy hatvan­millió forint összegben 187.850 nyereményt sorsolnak ki. . A nyeremények között lesz 1 darab 100.000 forintos, 34 darab 50,00 forintos, 68 darab 25.000 forintos, 170 darab 10.000 forin ts, 510 darab 5000 forintos, 8500 darab 1000 forin­tos, 25.500 darab 500 forintos és 153.067 darab 200 forintos nyeremény. A Harmadik Békekölcsön első sorsolásáról Szamoshe.yi Jenő elviáré, az Országos Taka­rékpénztár salgótarjáni fiókjá­nak vezetője a következőket mondotta: — Megyénk terüle'én az államköicsönjegyzések összege mintegy 86 millió forintot tesz ki. Ebben az összegben persze benne van a tervkő'csőn-, az első. második, harmadik és negyedik békekölcsön jegyzés összege is. A iervkölcsönjegy- zés összegéből — amelynek visszafizetése már a vége felé jár — a megye dolgozói a jegy­zet: összegnek már mintegy 60—70 százalékát visszakaptál:, ragu nyé?émeny, -mgtTlSrlcsZ- tés formájában. Nógrád megye területén az eddigi húzások folytán összesen közei 12 millió forint került visszafizetésre. — A Harmad\k Békekölcsön első sorso'ása komoly feladatok elé állítja az Országos Taka­rékpénz ár salgótarjáni fiókjá­nak csaknem valamennyi do'- gozóját, mert azt akarjuk elér­ni, hogy a sorsolás. amely nyilvános lesz — bár a helyiség kicsi, ahová legtöbben mintegy 500-an férnek el — ennek el­lenére biztosítani tudtuk a ki- húzóit ktfivényszúmok nyi.vúnos- ságút es ezen kérésziül a továbbiakban pedig a kifizeté­sek zökkenőmentes és gyors módszerét. A Harmadik Béke­kölcsön első sorsolására a kö­zeli napokban már megkezdjük az előkészületeket. December 21., 22 és 23-án már megkezdődik a szám- levélitek besodrúsa, amelyen a húrom napon kérésziül mintegy 11 fő dolgozik. Az OTP salgó­tarjáni fiókja az eddigiekhez hason.óan a visszafizetésekre, a kihúzott kö. vény számok kifize­tésére már most jó előre fel­készüli. Visszafizetést fog tel­jesíteni a Salgótarjáni Acéláru­gyári üzemi fiókunk, a nógrádi szénmedence legnagyobb bá­nyásztelepülésén lévő nagy- báionyi üzemi fiókunk és a megye székhelyén lévő takarék- pénztár, ahol a szükséghez mér­ten két kifizető helyet fogunk létesíteni, hogy a dolgozóka', a boldog nyerteseket a legrövi­debb idő alatt kielégíthessük. Már most megkezdtük a kifize­tések teljesítéséről szóló tár­gyalásainkat a postahivatal vezetőivel is, ahol a hivatalos ie"»zék megjelenése u'án a ki­fizetéseket azonnal megkezd­jük. A zökkenőmentes sorsolás biztosítására már most ezúton kérjük fel Salgótarján dolgo­zód, hogy lehetőleg kerüljék el a kevés létszámot betogadá acélárugyár} kultúrteremben a tolakodást, mert gondoskodni fogunk arról, hogy a város do'- gozói a nyerőszámok kihúzá­sáról ne csak a sorsolás szín­helyén, hanem a városi hang­szórókon és a kitti'úrtermekben fs'á'lított hangszórókon keresz­tül is értesüljenek. Az emiékmúszak el-ő négy napján 4.9 százalékkal növekedett szénbányáink tervteljesítése A „200 éves a magyar szén­bányászat” emlékműszak meg­tartására a Nógrádme.gyei Szén- bányászati Tröszthöz tartozó valamennyi vállalat dolgozója csatlakozott és december 12-én már azzal ,a szilárd elhatározás­sal kezdtek munkához, hogy a december 12—21-ig tartó de- kádtervüket magasan túlteljesí­tik ég ezzel december havi ter­vüknek maradéktalanul eleget tesznek. Az ernlékműszak első napjáig, december 12-ig csak 97.5 százalékra teljesítették esedékes havi tervüket a nógrádi szénmedence dolgozói. A dolgozók lelkesedése és ki­tartó harca a tröszt csaknem valamennyi vállalatánál meg­hozta az eredményt. A niátra- nováki dolgozók a szír.meden­cében e’sőnek az emlékműsza­kot éves tervük teljesítésével kezdték. A Zagyvái Vállalat dolgozói a kétnapos előirány­zatukon felül termelt 567 tonna szénnel december 14-én jelen­tették az éves tervük teljesíté­sét. Az emlékműszakon elért eredményekkel túl tel iesíteüék december 16-ig esedékes havi tervüket ® Rónai Szénbánya Válfofot, p Mizserfai, a Ménkesi és Nagybátonyi Szénbányák Vál'álat dolgozói js, Ezek a nagvszerű teljesítmények azt eredményezték, hogv & Nógrádi Szénbányászati Tröszt december 12-1ő! december 16-|,g 4.9 száza- !ékkel növelte a tervtel iesítést, s ezzel elérte, hogv a december lG-;g e’Sirt havi tervének tel- iesííésében 102.4 százaléknál tart. Az Acélárugyár dolgozói a több közszükségleti cikkért / a megyei pártbizottság kultúrfetetöse A Rákosi Mátyás Müvek dol­gozónak kezdeményez ő;éh ez csa t Iáik ózva a Salgótarján: Acél­árugyár dolgozói is elhatároz­ták, hogy a kormányprogramul sikeres megvalósítása- érdekében olyan közszükséglet: cikkeket is gyártanak, me vek eddig az Acélárugyár gyártás: pro­•gr«lmjában nem szerepeltek. A gyár gazdasági szerszám-gyárá­nak do'gozói és műszaki veze­tő’ -máris értek el eredményeket a közszükségleti cikkek gyártá­sában. Szerda- reggelre már el­készítették az 500. tű7p:szká-ló vasai és a-z ezredik ácskapcsok A dolgozó parasztság mező- ,-{!?•• das ági cikkekkel örténő jobb .ellátása érdekében már egészí­tették a katszafenőkő tartó és a tehén- és lókaparó mintadarab­jait te, s nemsokára megkezdik a sorozatgyártását. A huzal-mű dolgozói termelési értekezleten beszélték meg, hogy az üzemük területén elfekvő huHa-dék- any-ag k-ból egész sor a-pró ház­tartási cikkek gyárfáséi kezdik meg. Igv többek közöl: hab­verő'. kötő fit. egérfogót és kü­lönféle d ró'keféket gyártanak rr-a'd. A h'dcghengermű dolgo­zói 1054 első negyedévében már megkezdik a gramofon- rugó, c’pőorrva®, lábtörlővas, lapátok és különböző fűrészek gyártását. A dolgozók igényei­nek fokozottabb k’elé-gí és-ére a Salgótarjáni Acélárugyár új be­ruházás’ kői-'gémet igényelt, amelynek eszközlése után lehetséges lesz. hogy a borotva­pengék hengerlése mellett az Acélárugyár végezze s kikészí­tését s csomagolású; is. Első helyen a silózásban Termelőszövetkezeteink és egyéni gazdálkodóink kihasznál­va a kedvező tél: időjárást, folytatják a sifózásl munkát. E jó munka eredményeképpen a megyék közötti s-üózási verseny­ben megyénk első helyezést été el. Tizenöt forint munkaegységel'óleg December 6-án a ceredi Kelet Fénye tsz értekezne'-et tartott. Ailve! a tsz-ben« Álég nem volt meg a zárszámadást ismertető közgyűlés, a tagság úgy határozott, hogy az 1954-es gezdasági évre 15 forint elő­leget osztanak ki munkaegység génként. Ismertessük az új begyűjtési rendeletét Pártunk és kormány unlí újabb tanújelét adta-, hc.gy munkájának célja a paraszti termelés nyugodtabbá té ele. Az új begyűjtési rendszerrel foko­zott biztonságot kíván adni » mezőgazdasági erme'ok-neik. Megyéni'.í, dolgozó parasztjai helyeslik ezt a lépést. Falva-’nk népe egyre inkább látja, hogy országunkban minden a dolgozó nép érdekében történik Legteib- ben-elolvasták-, de nem tanul­mányozták alaposan ál az úi begyűjtésről szóló rendelelet, amiből aztán félreértések adód­nak. Nagylóc községben például, ahol jó csomó hátralékos ven, úgy gondolják, hogy az új be­gyűjtési rendszern:k megfele­lően hozzák be lemaradásukat, holott az csak 1954 január 1-vel lép érvénybe. Legtöbb helyen még a- tanács sincs tisztában a rendelettel. Magyarnádor községben például az ellenség azt terjeszti, hogy magasabb lesz a beadás, ezzel változik a régi rendelet■ A ta­nácsnak meg kell magyaráznia hogy az egyénileg gazdálkodó termelőknél terménybeadási kö­telezettség 15 százalékkal, ser­tés- és marhabeadási köteleze t- ség 25—30 százalékkal, a baromfi és tojásbeadási kötelezettség 40 százalékkal, a tejbeadási kötele­zettség mintegy 15—20 százalék­kal. a borbeadási kö elezettség pedig 25 százalékkal csökken, az 1953. évi beadási kötelezett­séget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest. A pásztó: járási tanács be­gyűjtési osztálya értekezletei tart, ahol a területfelelősök megbeszélik e'kö vetkezendő feladat ukat, at járási párt- bizottság pedig titkári értekez­letet hív össze vasárnap, hogy a községi pártszervezetek is ki­vegyék részüket a kormány- programm megvalósításáért fo­lyó harcból. Túlteljesítették a trágyázási tervet A szécsényi járás termelő­szövetkezete: szép eredményeket ériek el az istá'.íótrágyázási. tervteljesít'ésben. A isz-ek 141,- az egyénileg gazdálkodók pedig 161) százalékra teljesítették trágyázási tervüket. A városi tanácshoz... Baglyasalja Brenzaalja tele­pén hosszú hónapok óta élet- veszélyes álhpoíban van egy kerekeskút. A telep do’gozói arra kérik a városi tanácsot, nyújtson segítséget a kút rend- behozatalához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom