Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-12 / 99. szám

6 SZABAD A'OCaltAD 1953 december ti NÉHÁNY PERC SÖTÉTSÉG... Mostanában a délután egy bizonyos időpontjá­ban város... sőt ha nem csalódom: — me­gyeszerte néhányperces áramszünet■ van. Mond­hatnám így is: az áram pihen. .4 -víg társaság tréfálkodása egyszeriben halk, de határozott szít- kozódássá fajul, a rádió egy tánclemez kellős kö­zepén megnémul, az író leteszi a tollat és vaksi hitetlenséggel bámészko­dik a sötétségbe, a derü­látó kiszedi a biztosíté­kot, mert reméli, hogy mindössze „házi zárlat”- ról v-an szó és csodálko­zik, hogy félórai babrá- lás után jól megrázza á visszatérő bohókás áram, • Az utcán reflektorok cikáznak. Benedek a moziban ül és mit sem sejt az egészről, mert a moziban így is, úgy is sötét van és különben is Benedek háttal ül a vá­szonnak és különben is Benedek nem egyedül ül a páholyban, hanem Birnbikével, és különben is nem nézték, hogy mit játszik a mozi. Egyszó­val: Benedeket nem érin­ti az áramszünet. A kultúrotthonban sakkverseny folyikVak- sötétség, Egy marco, hang: — Mindenki álljon fel, kezeket a magasba, Ne tessék megijedni, ez csak a versenyvezető övintézkedése, nehogy a sötétben ,elmozdulja­nak" a figurák. * _ A röntgenszobában Tunya Tihamér táppénz- bajnok áll a készülék előtt. Dr. Bárzsing át­világítja és diktálja a le­letet: — Undoritisz laborisz bilaieraüsz. Nyavaja tör... A gép ugyanis kial­szik. Aszisztensnö: — írjam? — A nyavalyát, ne. — Beteghez: — Hát a maga oldalbordáját mi lelte? Tunya savanyúan, de azért csodálkozva: Már a doktor úr is tudja? Megcsalt a Kra- páccsal... * A hentesnél megáll a villanyhűtő. Pondró Pali és Pete Peti a többi ku­kac pereputtyát egye­temben előmásznak a hasadékokból és a be­akasztott húsokon vidá­man sütkéreznek. Egy sertéscomb, mint hódító mezei liliom, lassan, illa­tozni kezd. a jótékony sötétség Adui at ért. Flót’ás Flórián Sebestyén néni tapasz­talt és minden hájjal megkent anyósjelölt, te­hát nem „dőlbe” egy­könnyen az áramszünet­nek. Bekiabál a konyhá­ból: — Azonnal gyújtsátok fel a villanyt! — mire a vőlegény öngyújtója után kapkod. Zima bácsi, acélgyári Pistike gyorsan felmar­kolja az egyik süte­ményt, aztán azon ómul, hogy apja a sötétben is mily pontosan céloz. Po fon után elkésett csat tanó gyanánt kigyullad a villany. * Az istállóban leáll fejögép. Riska, a legöre­gebb tehén, akit a töb­biek reakciós vén mar­hának tartanak, kárör vendően bőgi: — Látjátok? Nincs párja a kézi fejésnek. Üzemzavar kizárva! Mit ér ez a ronda fejőgép, látjátok? A többiek nem látnak semmit, mert sötét van és mert a boltos sem tart petróleumot földmüv esszövetkezetben, Csak Ráró, a vak ló nyi- hog vígan: neki fény, vagy sötétség egyre megy. Mindenesetre ol­dalba rúgja Riskát, mert egy ilyen alkalmat kár lenne elszalasztani. A vasöntödében Barla a hirtelen támadt sötét­ségben összetör egy önt­vényt. — Selejted lett? — kérdi valaki részvevőén, — Sejthetted.., morog és még valamit mond, de ez kizárólag a villanytelepre vonatko­zik... • A bányatrösztnél az imádó torkára forr a szó. Az értekezlet részvevői kényelmesen hátradőlnek drót húzó, népes családja' székeiken és áldják a körében vacsorázik. lön'villanyt a nemvárt for­feülnök .egy óvatlan pil­lanatban kicsavarja körtét és amikor újra ki­gyullad a fény a kör nyéken, szobájuk sötét­ben maraa. — Elvtársak — ásít as előadó — valami baj van nálunk a villannyal. Az értekezletei mára be­fejezzük. Flórián fogadja a töb­biek jogos háláját, meg­issza a jutalom sört és hazaballag. Pár perc: a fény újra felragyog. A Flotta hőse megmozdul a vásznon, a sakkozók cigarettafüstbe burkolóznak, a röntgen kétoldali munkaundort állapít meg Tunya Tiha- mérnál, a villanyhütő megfagyassza a vakmerő pondrókat, a- vőlegény elbúcsúzik, a csiszolttá csak azért is teljesíti tervét, a fejőgép rácsim­paszkodik Riska tőgyé­re, az előadót pedig egész éjjel furdalja a lelkiismeret, hiszen olyan elhamarkodottan oszlat­ta fel az értekezletet... Általában mindenki arra gondol, hogy a villany­áram maga a lüktető élet, hogy az apró és nagy események mögött szakadatlanul ott bo­lyong az egész dolgos mánk egyik legfontosabb energiája: a villamos­áram. Mi most arra kérjük őt: legyen szüntelenül éber, örökkévaló és ne aludjon el soha, még ál­mukban sem... SPORT Szeretettel köszöntjük a londoni győzteseket Salgótarjánban m Vasárnap városunkban szerepel a Budapesti Hon­véd labdarúgó csapata, amelyből nem kevesebb, mint hét játékos volt tagja a diadalmasain szerepelt váloga­tottnak. Ebből az alkalomból Nógrád megye dolgozói fokozottabb figyelmet fordítanak a Budapesti Honvéd játéka felé. Még úgyszólván mindenki benne él a fe­lejthetett en élményben, amikor november 25-én a rádió közvetítette az „évszázad mérkőzését’'. A bányák, a gyárak, hivatalok dolgozói e napon sokkal nagyobb szorgalommal kezdték a munkát, csak azért, hogy mi­nél jobban végezzék e jelentős napon feladatukat. Vég­re eljött a várva várt időpont. 15.10 perc! A város dol­gozóinak túlnyomó része szorongó szívvel ült a rádió mellett és várta a végső eredményt. Az eltelt 90 perc valamennyi hallgatóban örök emlék maradt. S most, a győztes csapat tagjai közül heten Salgótarjánba ér­keznek, hogy a Bányásszal mérjék össze erejüket. Eb­ből az alkalomból meleg szeretettel köszontjük Grosics Gyulát, Lóránt Gyulát, Bozsik Józsefet, Budai Lászlót, Kocsis Sándort, Puskás Ferencet és Czíbor Zoltánt, akik megmutatták a Magyar Népköztársaság sportjának fejlettségét Londonban, azzal, hogy a 90 év óta veret­len Angliát 6:3 arányban legyőzték. Egészen kimagasló teljesítményt nyújtottak világviszonylatban is. Salgó­tarján dolgozó népe a 7 válogatott játékost szeretettel várja, hogy ízelítőt kapjanak abból a ragyogó játék­Az olimpiai győzelemmel arany kény­ből, amit kiváló sportolóink nyújtanak, bajnokság megnyerése után, a londoni örökre beírták nevüket a sporttörténelem vébe. Pártunk és kormányunk a londoni győzteseket 8-án a Parlamentben kitüntette. Sebes Gusztáv az OTSB el­nökhelyettese a Munka Vörös Zászló érdemérmet kap­ta a magyar labdarúgósport fejlesztése terén hosszú időn át kifejtett kiváló munkájáért, Grosics, Geller, Ló­ránt, Buzánszki, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Ko­csis, Hidegkúti, Puskás, Czibor játékosoknak a Lon­donban győztes csapat tagjainak, a magyar labdarúgó sport magas színvonalra fejlesztése és sorozatos győzel­mei elismeréséül, Mándi Gyula állami edzőnek, a válo­gatott csapat technikai felkészítésében elért kiváló eredményei elismeréséül a Magyar Munkaérdemrendet, Titkos Pálnak az OTSB labdarúgó osztály vezetőjének és Szepesi Györgynek a sportesemények kiváló rádió- közvetítéséért a Szocialista Munkáért Érdemérmet ado­mányozta. Kitüntetésük osztatlan örömet okozott or­szágszerte. Ezzel Is kifejezésre jutott, hogy népköztár­saságunk területén a sportot fontos állami ügynek te­kintik, melynek eredményei, szoros összefüggésben van­nak a magasabb termelési eredmények és ötéves tér. vünk megvalósításával. Megyénk atlétikája 1953-ban P—y L—s 1. rész. Megyénk az elmúlt esztendőről emellett a Feltárják a kisterenyei gyógyvízforrást Kisferenyé község határában Sn ár az 1930-as években kúti lí­rás közben kiváló minőségű gyógyvízre bukkantak, amelyet a község és a környező falvak dolgozói főképpen gyomor- bántalmak ellen már akkor is eredményesen felhasználtak. Kisterenye akkori ura, Soly- mosy báró — mivel a kút a legelőjén volt és hogy a dolgo­zók e kiváló gyógyvízhez ne jussanak — 1939-hen a kutat betömette. A kormány pro grammjának megjelenése után a nehézipari minisztérium költségbiztosításá- val ez év augusztusában újra megkezdődött a gyógyvíz feltá­rása, az új kút megépítése. A Miskolci Mélyfúró Vállalat dol­gozói lelkes munkájukkal már elérték a 300 métert, ahonnan az első víztartó rétegben lévő gyógyvíz minden külső behatás nélkül 19 fokos hőmérséklettel a felszínre tört. A vizsgálatok ailapján a gyógyvíz Európában egyedülálló, 5 gyógyhatásával felülmúlja az eddig leghíresebb franciaorszáigi Vlsi vizet is. A víz nagy mennyiségben tartal­maz hidrókarbonátot. Van ben­ne bróm ée lítium is. így a gyógyvizet kiválóan lehet hasz­nálni gyomorbánialmak gyógyí­tására: gyomorba] (savtúlten- gés) és gyomorfekély megszün­tetésére. Ugyanakkor használ­ható inhalálás, különfürdés és fjbjögetée ijiejjelt radioaktiv ke­zelésre fe besugárzáson keresz­tül. A vízmennyiség további fel­tárása a gyógyvízkutat 380 mé­teres mélységre fúrják, amelyet a mélyfúró vállalat dolgozói, még. decemberben be akarnak fejezni. A nógrádmegyei tanács kom­munális osztálya a dolgozók fokozottabb egészségvédelme ér­dekében máris foglalkozik a gyógyvíz eredményes felhaszná­lásával. A terv az, hogy ele­gendő vízmennyiség feltárásával gyógyfürdőt és a víz elszállí­tására palackozó üzemet létesí­tenek. Mivel a feltárt gyógyvíz eddigi kísérletei beigazolták, hogy a dolgozók egészségvédel­mének megjavítására kiválóan alkalmas, most már az szüksé­ges, hogy a könnyűipari mi­nisztérium mielőbb gondoskod­jék a feltárt gyógyvíz felhasz­nálásáról és az 1854-es tervév­ben biztosítsák ,a fürdő megépí­téséhez és a gyógyvíz elszállí­tásához szükséges palackozó- üzem megépítésére a beruházá­si összeget. Közlekedési furcsaságok Salgótarjánban Védőkorlátokat húztak a Rá- kóczi-út legforgalmasabb részén. A salgótarjáni állami áruház építkezésénél alig látható drót- szállal lezárták az egyik utcái. Kereskedelem adolgozókért! A __ Nyugatnógrádmegyei • Népbolt Vállalat felhívja a vásárlók fi­gyelmét, hogy a fenyőünnepre ha­talmas árukészlettel várja a dol­gozókat. Kényelmes és udvarias kiszolgálásról & vállalat gondos­kodik. Különösképpen felhívjuk a figyelő­met ajándéktárgyainkra, amelyek a következők: Selyem, gyapjú és pamutsálak már 29.— Ft-tól Selyem gyapjú és pamutkendők ízléses kivitelben és szín. ben 30.— Ft-tól Nyakkendők gyapjú és selyem mindenféle szíriben és mintá­ban 22— Ft-tól Férfi, gyermek sapkák és kala­pok különféle kivitel­ben 24— Ft-tól Női pamutszövetek divatszínek­ben és mintákben 31— Ft-tol Férfi kamgarn ölíőnyszövet s.kék, fekete csikós 176.50 Ft-tól Női kabátszöveték 133.— Ft-tól Férfi kabátszövetek 24Ő.— Ft-tól Férfi sportszövetek 125.— Ft-tól Lódén női és férfi kabátszövetek méterenként 180.— Ft-tól Eezenkivül nagy választékban áll a vevők rendelkezésére különféle színű kasha szövetekből, pamut selyemárukból, különféle anya­gokból, szőnyegekből. Férfi sportöltönyök 585.— Ft-tól Női kabátok 535.— Ft-tól Férfi kamgarn öltönyök nagy vá­lasztékban, valamint gyermek felsőruházati cikkek és béby ru­házati cikkek Egyéb ajándékcikkek kozul: Bőr, plasztik retikülök divatos kivitelben Bőrönd és bőrdíszmű áruk min­den ízlést kielégítő választékban. Kb. 800 féle különféle játékáru, hangszerek és spórtáruk ftangó. harmónika, hegedű, egyéb pen. getős hangszerek), és hangszer- kellékek Töltőtollak már ‘ 13— Ft-tól Csavaros és nyomós ironok már 4.80 Ft-tól Emlékkönyvek, különféle albu­mok, rádiók, hanglemez-játszók, villanyvasalók, csillárok, hőpa­lackok és hőtárolók, villanyre- zsók, varrógépek, kerékpárok. Evőeszközök, főzőedények, ház­tartási eszközök, zsebkések, ol­lók, hús és mákdarálók. Olcsó és szápkivitelű különféle piperecikkek. Herendi és zsolnai porcelánfigu­rák, ajándéktárgyak és festmé­nyek. atlétikájáról beszámolva évihez képest, sikeresebb emlékezhetünk meg, de hiányoságokat is fel kell vetni. Az OTSB rendelete valameny- nyi sportág között az atlétikát helye­zi előtérbe. Ezt erősíti meg a párt- határozat is azzal, hogy a kiemelt sportágakból is a szakosztályok tag­jainak létszámából 20 százalékot az atlétikában kell . foglalkoztatni. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek a célkitűzésnek Nógrád megye terüle­tén lévő sportkörök mennyiben tet­tek eleget, akkor meg kell állapítani, hogy igen sok kívánnivalót hagy ma- gautáh, a spoHkötök működése. Nyu­godtan állíthatjuk;' hogy, az .atlétika sen Pásztó, Palotás, Balassagyarmat volt az, ahol jóval több atlétikai versenyt kellett volna rendezni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy szep­tember 30-ig összesen 4492 induló volt atlétikai versenyeken, nyugodtan mondhatjuk, hogy a lehetőségekhez viszonyítva ezt a számot többszörö­sen felül lehetett volna múlni. Kétségtelen emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva a minőségi szín­vonal. Mint a további közlemények során rávilágítunk, egyes verseny­számokban visszaesés mutatkozik, de az ötös és tízes átlagok 95 százalék­ban emelkedtek. Ez a fejlődés lassú és nem mutatja az egyre feltűnő te­hetségek kibontakozását. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy más megyé­ben a fejlődés különösen a njinőség a me^’épen riéíi'ánv spfertszeptö sze. tei.£n lényegesen nagyobb, áminék mely szívügye, akik tóbb-keyesebb ajapja az újabb tömeßek bekapcso. lása, meg kell állapítani, hogy Nóg­Járókelő: Vájjon hol menjek át? Az állami sarlója. áruház első bevá­Traktorszerelő géplakatosokat keres a Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat Balassagyarmaton. A pártoktatás hírei December 16-án, Salgótarjánban a pártoktatás Hazájában pártaktivák, propagandisták, tömegszervezet! ve­zetők, valamint a pártoktatásban résztvevők részére „A szocializmus gazdasági alaptörvények érvényesü­lése hazánkban” címmel előadás lesz. Az előadást a központtól ki küldött előadó tartja. December 17-én Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben tartanak még ilyen előadást: Oravecz László, Andó István, Baranyi Bertalan és Lakatos József elv társak. December 18-án ugyancsak a Párt­oktatás Házában népnevelők, párt­aktivák és tömegszervezeti vezetők részére Kovács József elvtárs ankétot tart. Az előadás tárgya: „Népnevelők, pártaktivák feladatai a Központi Ve­zetőség határozatának ismertetésé­ben.” Ugyan ez az előadás 23-án lesz Balassagyarmaton, Pásztón, Szé­csényben és Rétságon. Előadók: Fe­kete Matild, Molnár Pál, Digner Fe- rencné és Dózsa Lajos. SZABAD NÓGRÁD Aí MDP Nógrádmegyei Párt bizottságának t&oja Rele’.ős kiadó: H«ídú József Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgótarlán. Rákóczl-u. 92. Te’efon: felelős szerkesztő 30 Ipart, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, kiadóhivatal 438 Szikra fcapriyomda Budapest, Rőkk Szilárd-utca 8. P. Kulcsár Hiháh sikerrel viszik az atlétika fejleszté­sének ügyét. Akkor, amikor arról szólhatunk, hogy mégis eredménye­ket értünk el a tömegesítés és mi­nőség terén, arra kell gondohii, hogy milyen eredményeket értünk volna el, ha jobban érvényesül a párthatározat megvalósítása a sport­körökben. Ez elsősorban a sportkö­rök elnökeinek a feladata. Különösen vonatkozik ez azokra a spojtkörökre, ahol megvannak a lehetőségek az atlétika fejlesztésére, de helyette inkább a labdarúgócsapatra^ költik valamennyi szakosztály pénzét. Döntően betolyásolta a megye ^ at­létikájának fejlődését a pályahiány. A salgótarjáni pálya egész évben hasznavehetetlen volt. Az építkezések következtében azon még kisebb je­lentőségű versenyt sem lehetett ren­dezni. Ez erősen éreztette hatását megyénk minőségi atlétikájának vo­nalán.- Szeptemberre készült el a salgótarjáni üveggyár kisméretű szükságpálvája amely alkalmasnak mondható kisebb versenyek megren­dezésére. Balassagyarmaton kész pá­lya ment veszendőbe, jelentős költsé­gek mellett sem lehetett teljesen al­kalmassá tenni komoly, minőségi versenyek rendezésére. Az Építők ke­zelésében lévő pálya karbantartana kizárólag c?ak a labdarúgó játéktér­ré korlátozódik, s egyáltalán nem fordítanak gondot az atlétikai pálya rendszeres karbantartására. Amikor október hóban a három megye válo­gatott atlétikai versenyé^ rendeztek, az előzetes megállapodás szerint sem hajtották véere azokat a mun­kálatokat, amelyeket kellett volna a pálya megfelelő állapotba való hozá­sához. Hiba az, hogy a járási szék­helyeken nincs megfelelő atlétikai pálya. Különösen vonatkozik ez a pásztói járásra, ahol országos szpar- taklád versenyt nvert atléta van, s emellett több helyezést elért verseny­ző szerepel rendszeresen az egyes baínokságokon és versenyeken. A községek közül egyedül Palotáson rendelkeznek atlétikai pályával. A pályák hiánya mellett meg kell em­lékezni a felszerelések karbantartá­sáról. A szerek hiányossága miatt marad el egyik-másik versenyág. Pl: gerelyvetés, rúdugrás. Ugyanakkor a meglévő szereket sem tartják karban megfelelően. Kü­lönösen vonatkozik ez a balassagyar­mati sportkörökre. Az atlétika továbbfejlődéséhez, nagyobb eredmények eléréséhez, s a tömegesítés szélesítéséhez sok hoz­záértő, agilis, fáradhatatlan sport- kádert kell nevélnünk. Ezek képzése, számuk növelése elégtelen volt az 1953-as esztendőben. Ez minden vo­nalon éreztette hatását. Különösen középiskolai vonalon nem mutatkozik az a fejlődés, amit joggal várhatunk el az egyre fejlődő középiskolai ifjú­ságtól. Megyénkben az atlétika tömegesíté­se határozott fejlődést mutat. Ennek legfőbb előidézője a 40 város posta- versenye volt. Ezen a vonalon gyen­gébb eredményt tudott felmutatni Ba­lassagyarmat város, ahol jórészt a kellő szervezés hiánya okozta azt, hogy nem hozott olyan eredménye­ket, amelyeket vártunk a szépen in­duló atlétáktól. Hiányosság mutat­kozott a járásokban, községekben a versenyek rendezése terén. Különó­rád megye területén is elsősorban ezen a téren kell a továbbfejlődéshez vezető utat megkezdeni. Nem vitás, hogy a pályahiány elsősorban a mi­nőség terén éreztette a hatását. A versenyzők sokat utaztak, nem tud­tak zavartalanul felkészülni. Eníjek tudható be az, hogy a kisebb sport­körök, amelyek nem rendelkeztek megfelelő anyagiakkal, nem tudták az atlétáik számára biztosítani a rendszeres versenyzési alkalmat. Leg­több versenyen , a Salgótarjáni Va­sas atlétái vettek részt. Még az Üveggyár versenyzői is elmaradtak a rendszeres versenyzéstől. Az el­mondottakból megállapíthatjuk, hogy a minőség terén emelkedés mutatko­zik, de korántsem kielégítő formá­ban. Az a tény, hogy Nógrád me­gyéből egy országos ifjúsági váloga­tott került Jd, emellett a falusi szpár. takiádon három első és két második helyezést értünk'el, a három megye (Csongrád, Szolnok, Nógrád) válo­gatott versenyén második hélyen vé­geztünk. kétségtelenül a minőség javulására . njút^t. Ez viszont elégséges ahhoz, hogy a többi me­gyével lépést tudjunk tartani, lema- radottságunkat be tudjuk . hozni. A társadalmi szövetségeknek, sportkö­röknek, edzőknek, testnevelő tana. roknak úgy a minőség, mint a töme­ges! tésnéi rendkívül nagy feladatokat kell megoldaniok. (Folytatjuk) A Kisterenyei Bányász bejutott az NB II.be Kisterenyei Bányász labdarúgói " * osztályozt A vasárnap vívták utolsó osztályozó mérkőzésüket az NB II-be való ju­tásért. Ezen a mérkőzésen ugyan 2:0 arányú vereséget szenvedtek a Diósgyőri Vörös Csillagtól, de jobb gólarányukkal az osztályozóban sze­replő csapatok között a táblázaton a második helyet szerezték meg, s így bejutottak az NB 11-be. A Kisterenyei Bányász már a me­gyei bajnokság folyamán igen szé­pen szerepelt, s fokozatosan aratta a győzelmeit, majd komoly esélyese lett a bajnokságnak. Az egyenletes szereplés azután felőrölte az utána következő csapatok idegeit, s a ver­senytársak egyenként kezdtek lassan, de fokozatosan lemaradni a kistere- nyeiek mögött. A szezon végére az­után az egész évben jól szereplő bá. nyász csapat Nógrád megye bajno­ka címét nyerte el. Ezután jött az osztályozó mérkő­zések ideje. Az osztályozókra is lel­kiismeretesen készültek fel a fiúk. Az eredmény nem is maradhatott el. Első mérkőzésükön a debreceniek el­len nagyarányú győzelmet értek el a bányász fiúk. A második mérkőzé­sükön a Budapesti Szpartakusz el­len azonban hiába támadtak sokat a kisterenyei csatárok nem tudtak eredményesek lenni. Ezzel szemben a fővárosiak kétízben is gólt értek el és így vereséget szenvedett a Bányász együttes. A következő mér­kőzésen a Hatvani Lokomotívval ke­rültek szembe. Ezt á mérkőzést, már nyugodt és jó játékkal megnyerték a bányászfiúk. Ezután a nyirmadaiak ellen arattak győzelmet. Majd az utolsó mérkőzésen a Diósgyőri Vö­rös Csillag ellen 2:0-ás vereséget szenvedett a csapat. így az osztá­lyozó mérkőzések befejezése után a következő a helyzet: 1. Budapesti Szpartakusz 8 ponttal. 2. Kisterenyei Bányász 6 ponttal 13:9 gólaránnyal. 3. Diósgyőri Vörös Csillag 6 pont 12:10-es gólaránnyal. Tehát jobb gólaránya révén került a Kisterenyei Bányász az NB Il-be. Pest megye nyerte a torna versenyt Vasárnap a Salgótarjáni Bányász tornatermében rendezte meg a me­gyei TSB a Nógrád—Pest megyék közötti válogatott férfi tornaversenyt. A kevésszámú érdeklődő mellett le­folyt verseny, nem hozta meg a kí­vánt eredményt. A csapatok ünne­pélyes felvonulással kezdték meg a találkozót. A megyei TSB küldötte üdvözölte Pest megye versenyzőit, amelyre a vendégcsapat vezetője vá­laszolt. A két üdvöziőbeszéd után a csapatkapitányok virágcsokrot cse­réltek. A szépen feldíszített torna­teremben mintegy 40 néző előtt ke­rült sorra szerenként a gyakorlat be­mutatása. Nyújtón 55.4, korláton 55;4, lólengésben 52.4, gyűrűn 55.6, tala­jon 56.6, lóugrásban 46.9 pontot ért el Pest megye csapata, míg a nóg­rádi tornászok 51.2, 51.1, 52.2. 55.0, 53.6, 47.0 pontot értek el szerenként csapatban. Végeredményben a pont­versenyt Pest megye nyerte 322.1: 310.1 ponttal. A verseny megrendezése igen hasz­nos volt abból a szempontból, hogy megyénk tornasportjáról pillanatnyi képet kapjunk. A hoz, hogy megyénk területén a tornát — mint kiemelt sportágat — sokkal magasabb szín­vonalra emeljük, jóval nagyobb tá­mogatásban kell részesíteni a ver­senyzőket és az egyes szakosztályo­kat. A sportkörök igen kismértékű támogatást nyújtanak a méglévő szakosztályoknak, úgy anyagilag, mint erkölcsileg. A legerősebb szak­osztály működésében — a salgótar­jáni Bányásznál —• is - gyengén fo­lyik a tervszerű irányítás és a szer­vezés a tornasportág népszerűsítésé­re. Hiába van egy.két agilis személy, ha a sportkör , vezetősége nem bizto­sítja számukra a torna . sportágat megillető anyagi és erkölcsi feltéte­leket. A szakosztály magára van ha­gyatva. s túlnyofnó részt csak az edző végzi az összes feladatot. Nem biztosítják a rendszeres, egész éven át tartó- versenyzést. Megyénk úgy­szólván egyetlen versenytorna szak­osztálya sokkal nagyobb támogatást érdemelne. A többi szakosztály leg­nagyobb nehézsége a szerek hiánya. Ez "ál! fenn elsősorban Balassagyar­maton és Pásztón is. Mindkét he­lyen komoly és tehetséges- tornászok akadnak, de ezek rendszerint elkal­lódnak a kellő támogatás .hiányában. A szépen meginduló falusi torna sportot az országos szpartakiádon a szécsényi’ női és pásztói férfi csa­pat képviselte. Azóta viszont leálltak és abbahagyták a rendszeres sporto­lást. Pontosan a téli hónapok alatt kell a -szakosztályoknak a szervezést, mozgósítást megindítani, ha jövőre működő tornász csapatot akarnak szerepeltetni. A vasárnapi verseny is megmutatta, hogy tornászaink leg­nagyobb hibflía a bizonytalanság volt, amely abból adódik, hogy nem folytatnak rendszeres, céltudatos ed­zést. Egyáltalán nem játszottak alá­rendelt szerepet, csupán az egyes szereken bizonytalankodtak, amelyet elsősorban a rendszeres edzésekkel lehet kiküszöbölni. Egyénileg a pest­megyeiek közül kiemelkedett Medve László, Osgyáni. Benő, Bujdos János, míg Nógrádból Molnár Lajos, Vla- dár Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom