Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-05 / 97. szám
6 SZABAD VoGR'ÍD Í953 december 5. AZ ELSŐ SZÁRNYPRÓBÁLGATÁSHOZ... Kedves , és ritka postát toptunk a napokban. Sóiycm János, salgótarjáni -m-untosfiatai verseit. A harcos témájú és helyenként igaz tehets-égTe v-aí-ló írások ni ag-ér deml-ik, hogy nyilvános bírálat keretében fog! atkozzunk velük. Ez egyszersmind tanácsot is ad a kezdő versfara- gőik számára. Mindenüké;cKt azt kell leszögeznünk, hogy költőnk az életet, a imái é'etet ábrázolja verseiben, tehát harcos, munkásversek. Az „Elmtinfeásokhoz“ című versben a mindent átformáló idők, a Munkával — tollai‘’-ban a még bufedá cso-ló tőül az új harci fegyver, a „Tarjám fegyverekében a békéért folyó munka sokoldalúsága, az „Epizódéban a múlt és a jelen párhuzamosan megjelenő szép élménye elevenedik meg, s hozzá tehetjük mindjárt azt is, hogy. gyakran igen érdekes egyéni módon. Pihenni tér a kalapács kérges tenyeremből S a toll lép munkába helyette, Elindul előre a végtelen egyenesből Tompa uiiaim között, mintha mankón bicegne. Ezekben a sorokban minden darabosságuk ellenére ott lappang az a természetes költőiség, ami a valóság mélyebb összefüggéseinek, meglátásához és efl- mond-ásához szükséges. Sajnos e. versek erényeik dacára inai még elhibázott irányú é* formá jú próbál gat ásck. i A „Tarján! fegyverek"-et ezzel kezdi Sólyom János: A valóság makacs gátjain torpanva a Wall-Street szennyheg véről Gaz szó-lávák folyama. Ez a dagályos, ellentmondásokká: teli, zavaros kép. vitán felül Adv-haíás, persze rossz értelemben véve. Egyik másik helyen így ír Áz időről: Volt figy, mikor az idő Koronás kígyó kötelet tont testünkre Alit mártíniiinkkel, Kübli szagú cellák mélyén gyökeret verve S rohant olvkor, Ha boldogság-parány téved közeliinkbe Kénve-kedvét megzabolázta a vörös fergeteo. .Ma úgy irányítjuk telivérjét, mint nénész a gépeket. Mérnököt ad a gvárnak orvost a kórháznak. yájárt. szákemberekét a niúrtfca élére. Mindezeket az időkről mond ja él a versíró, de stílusa körmö-n- fonit, amíg elvonatkoztatott dol- gokroi beszél, a terrreiés „hétköznapi” alanyait pedig egészen színtelen, elkoptatott szavakkal veti papírral. Az első' sorok célja kizárólag a hangulatkeltés, amit a kifejezések öncélú, formai:®;,a, egymáshoz illesztésével igyekszik megvalósítani. Mindezekért nem ifjú barátunk, hanem, a neor~venes évek „elefántcsont-torony“ költészete a bűnös, az, a Tóth Árpádnál kezdődő és Weöres® Sándorig eljutó líraij formalizmus, amely a szavak hangulati összecsengésével sokszor rabul ejtette a fület és az élet igazságai helyet? hazug álcímviJógba ringatta a költészet rajongóit. Érdemes felidéznünk Weöress Sándor „Ima" című versét, mint iskolapéldáját a kifejezések hanyatló szeWemü játékáról : Hűségem, gyémánttornyom ne haovj eltántorodnom. Ma még delelöjén áll az életem, te, aki sugarat öntöttél a szívemre segíts nekem halkan éneklő asszony, aki áthajolsz a múlandóságon, mert egyedül csak kúszni tudok én, kígyózni mint az álom. Feljajdul, mint az éberség, mely nem segít. hiába őröl magán és másokon ó add számba a szót. melytől fuldoklóm, még ki nem mondhatom. Az ilyen költészet elvonja alanyát a való élettől és a zavaros misztikum ok világába sarkalja. A mai élet ezerszínű világát lüktető mozgását, nem az öncélú kifejezés láncolatok és főien- nem a, szabad versek elvtelen és formátlan hangján kell visszatükrözni, átadni a közönségnek, hanem a nép leikivi lábához közetáHó gondolatsorok egyszerű szerkezetű és világosan taglalható formák között. Ifjú költőink foglalkozzanak verstannal. A versnek nem egyetlen kelléke a rím. Különböző szóiagszámú és hangsúlv- eloszrású mondatok h'ába csen- .genek össze a végükön, a vers mégis döcögős, ritmus nélküli lesz, A vers ritmikáját az a belső feszültség adja meg, amely vagy a sorok szótagszárr.án,a;k, a hangsúlyos és hangsúlytalan szavak egymlsutáni-ábó! adódik, v a cry -— ez utóbbi a megvár vertóan aia-p-e!ve — a magyar nvely, illetve, besgédsajátössápá- bói a dódó-szünetek szabad mondatrészek közti megállá-scK (verstani néven: metszetek /.keretei közé zárt kifejezések rímes összhangjából. Az első (úgynevezett időmértékes klasszikus) versformára legegyszerűbb példa Vörösmarty „Zaí-án futása”. Régi di/cFÓsé/ftűnk hol/ késel az/ éji ho/mályban/ Századok/ ültének/ el s te a lattuk mélyen e/nyész6/ fénnyel/ jársz egye/dül. De jó pél da ide. bármelyik szonett is. Az utóbbi verstani szerkezet legegvszerübb példái pedig a nyolc ; szótagos magyar népdalok, vagy Petőfi és József Attila: verseinek nagyrésze. Befordultam/ a konyhába/ rágyújtottam/ a pipára/ azaz rágyúj tottam volna/ hogyha már nem/ égett volna. Itt minden metszeten belül 8 «sdt'aig tömörüä, mégpedig- nyolc olyan szótag — és ez a lényeges — amely hangsúlyánál, va,gy rövidségénél fogva a hétköznapi beszédben is ugyan így ejtődik. Még azt jegyezzük meg, hogy az úgynevezett szabad versek nagy része sem nélkülözheti a távoli visszatérő rímeket, vagy legalább is a klasszikus időmértékes verseléshej hasonló felső ritmikát. A szavakat hosszúságukra, hangsúlyukra és hangulatukra vaj(p tekintet nélkül egymás mellé dobálni nem lehet. Arany János egy évszázaddal azelőtt ezt a tanácsot adta fel a költőkneki: „Költő hazudj, de rajta ne fogj-an-ak“. Ma Illyés Gyula egyik tanulmányában rámutat arra, hogy az őszinteség imékszemnyi hiánya ^fertőzhet, elronthat egy többkötetes - kiváló •irodaimi alkotást -is. Ma senfci- sem kívánja köd tőinktől, hogy „Vérében, agyában a torkában szó'óvá forrjon". A hamis páíhoisz, a túl/átszejtt szerepek korszaka lejárt. Harcos, de egyszerű őszinte szavak kellenek abhoz, .hogy. a nép lelkesüljön. Ma sok jó költőre van szükség a tettek i-eaz. dalos elbeszélőire. Fiatal költőink számára a fentiekből leszűrhető legegyszerűbb tanácsunk ez: o'vassanak sok ió, néphez szóló 'köket. Olvassák , Petőfi és József Attila verseit és egyelőre írjanak szigorúan köt ö t versformák - kör zöí-t. Erre kérjük -Sólyom János elvtársunkat i-s. A „jampi" ügyhöz... Komoly' vitát érdeme! tánc és tán-czene vonalán a „jampizmus” p-ob’émája. A „jam- pizmus” veszélyét e -területen elsősorban az ízléstelen és rothadt erkölcsű amerikai táncmotívumok behatolása je'enti, a küzdelmet tehát elsősorban itt keli • fölvenni ellene. Mindenesetre ennek a harcnak nem abból kell állnia, hogy karhatalommal tiltsuk be egy-két helyen a mulatságot, vagy ráripa- kodjunk az ízléstelenül táncolókra. szónoklatokat intézzünk tánc közben a zenekari emelvényről és intelmekkel próbáljuk jobb belátásba bírni a táncotokat. Ez a módszer -sokakban azt a látszatot keltheti, hogy gátoljuk a jókedv megnyilvánulásait, ami az ellenség malmára hajtja a vizet. Sokan egyszerűen a zenekar számlájára ír ják - a „jampizást”, mert hát mindenki úgy táncol, ahogyan a zenészek játszanak. Ez azonban csak részben igaz: az excentrikus ütemű dissofianciákkal halmozott tánczene valóban alkalmas arra. hogy akik már amúgyis hajlandóságot éreznek a szambázásra. Icvacskázásra. rán-gatódzan-ak. Láthat jiSk azonban, hogy legtöbb helyen a legforróbb ritmusú táncoknál is megmarad a közönség a jóízlés határain bélül, nem fetreng, nsetn lovacskázik, hanem táncol. Az egyik zenekar kísérletképpen szambát játszott valamelyik mulatságban. Kíváncsian néztük, vájjon, hogyan reagál a közönség. Meglepetésünkre a táncosok összezavarodtak, gyámoltalanul lépkedtek ide-oda, s egy két elszánt pár kivételével fogalmuk sem volt arról, hogy mit is táncoljanak. Megelégedetten vettük tudomásul, hogy a táncolok többsége már egészséges felfogást mutat és önként szokik el az amerikai táncőrülettől. Zenekarainknak pedig arra kell törekedniük, hogy a szélsőséges táncszámokat Ízléses és változatos műsorokkal helyettesítsék. Itt azonban egy kis baj van.- Tánczenekaraink és táncosaink között azért oly népszerűek még ma is az amerikai eredetű film- dalok. és exotikumok. mert mostani táncaink a. kísérlet stádiumában állnak és alig akad olyan szám. amely megnyeri a közönség tetszését. A mostani táncszámok, egy nemrégiben eleredt vulgarizáló törekvés hatására, sokszor egyszerű népdal-utánzatok, szellemtelen és sematikus dallamok, egyszerű hangszereléssel. Mindezeket nem mi, hanem a nemrég lezajlott országos tánczeneankét állapította meg. Ha körülnézünk a Demokratikus Németországból, Csehszlovákiából, vagy a Szovjetunióból származó tánclemezek között, változatos, kellemes számokat találunk melyek szerzői -nem félnek a „nyugatias” hanghatások vádjától. Színesen keverik a szakszofonok. pisztonok kórusait, de mindég a jóízlés, a közérthetőség hatá án belül. A tánczenékben ez a helyes irány. Játsszunk mindent, ami tetszik a ma helyesen nevelt közönségnek, ami nem sérti a jóízlést. tú’zett disszonanciájával. Meglátjuk: mihelyt megtalálja a magyar tánczene a közönséghez vezető utat, egyszerre eltűnnek a „jampi” számnak bélyegzett régi bitingek és más korhadó maradványok. HIRDETÉS A salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat felhívja a vásárló közönség figyelmét, hogy a Télapó és fenyő- ünnepi ajándékait most szerezze be, mert most nyugodtan válogathat bő választékú áruféleségeinkből. 27. sz. üvegboltunkban: üveg-ajándéktárgyakból, ólomkristályokból, herendi porcelánokból, háztartási ajándék- tárgyakból dús választék. Játékot, bőrdíszmfíárut, kozmetikai árukat, hangszert vásároljon a 14. sz. árudánkban, az állomással szemben. Nyitva reggel 8 órától este 8 óráig. Női divat és fehérnemű árukból igényét beszerezheti az 57. és 71. számú árudáinkban, a szovjet emlékműnél és a Rákóczi-úton. Mindkét árudánk reggel 7 órától este 7 óráig áll vásárlóink rendelkezésére. ★ Közlekedési Építőváilalat kubikos, segédmunkás és kőműves munkavállalókat vesz fel. Lakás, fűtés díjtalanul, napi háromszori étkezés á 7 forint. Cím: Közlekedési Építővállalat, Mátravidéki Erőmű, postafiók 5. szám. Erőmű bejárat, portás. ★ Traktorszerelő géplakatosokat keres a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Balassagyarmaton. ★ Szerezzen örömet gyermekének, vásároljon játékot! A Télapó és a fenyőünnep! zavartalan áruellátás érdekében játékboltot nyitottunk a R$- kóczi-úton (a Dekorációs Vállalattal szemben). Tekintse meg árudánkat! OLVASD. TERJESZD A SZABAD NÉPET! SZABAD NOGRAD Az MDP Noqrádmeqyei Pártbizottságának laojá Felelős kiadó: Hflldű József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqotarián. Rákóczi u. 92. Tetefon: fetelős szerkesztő 90 ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. k!adóhivatal 438 Szikra Lapnyomda Budapest, Rökk Szilárd utca 6. P. v,: Kulcsár Mihály Több segítséget a tari falusi sportkörnek NOVEMBERI HIDEGTŐL csípős vasárnap reggeli, ködfátvo! terneízke- dik lustán, álmosan a Mátra-hegység festőién szép környezetű lábainál fekvő Tar svnn*őfö!dieire. Hyenkor a falú dolgozói kissé tovább nyújtózkodnak a jó meleg ágyukban, csak az előző esti ..lakzisok” hangjai verik tel n^ha-^éha a nn^v A?. • utcákon is alig van még életjel, csak a házőrzők birkóznak egymással, sportnyelvén: bemelegítenek. A látóhatár szélén mint valami hatalmas tüzesgolyó emelkedik méltóságteljesen egyre magasabbra az életet adó nap, melynek sugarai áttörnek a sűrű ködös levegőn, széjjelterülnek a falun és felszántott földjein. Tóth Sándor, a falu egyik tősgyökeres lakosának kalauzolásával indulunk* el a fő-úton, hogy felkeressük a iari sportkör vezetőit. Az úton már több ismerőssel találkozunk. Horváth János bácsi a tanácsházára megy valami ügyes-bajos dolgot megbeszélni. Feltűnik az út másik oldalán Molnár Sándor, a Salgótarjáni Acélárugyár kölíségellenőre is, amint éppen nagy kupac szalmával a hátán igyekszik hazafelé, s mint valami súlyemelő, könnyedén emeli nagy terhét. A mi utunk is a szép tanácsház előtt vezet, így benézünk ide is, hogy a tanácselnökkel váltsunk néhány szót. Azonban csak a folyosóig jutunk el, mert ilyenkor még minden ajtó zárva van, senki nincs a hivatalban. A folyosó falán hatalmas tábla hirdeti, hogy a falu dolgozói közül Sándor János, Tóth István és Balogh Lajos teljesítették legjobban az őszi mezőgazdasági munkálatokat. AMINT KIÉRÜNK a tanácsház udvarából. szembe találkozunk Tóth Jánossal, a sportkör egyik vezetőjével, akitől sok mindent megtudtunk a falu sportéletéről. Többek között azt is, hogy a sport Taron csak a felszabadulás után kezdődött meg valójában. Ebben az időben a lengyel származású, a még most is aktív sportoló, Prosnyák Miklós, volt urasági gépész szervezte a fiatalokat. A vasút melletti nagy réten kezdték a labdát rúgni, s bizony nem egyszer volt is veszekedés, amint hazamentek, mert sokszor levá lőtt a a cipőjük talpa. Azonban ezeket a leikes fiatalokat semmi sem riasztotta vissza a további sportolástól. Saját maguk készítettek kapufát, majd összesDÓrolt pénzükön vettek sportfelszerelést és megszervezték a sportkört. Ebben az időben Sándor Andrást elnöknek, Tóth Kálmánt pedig intézőnek választották meg, akik 4 éven keresztül igen sokat fáfadoz- * tak a sportkörért. Több neves sportolót is adtak a megyének a tariak. Köztük Bozsót is, a Kisterenyei- Bányász legjobbját. Közben beneveztek a Falusi Kupába és kétízben is büszke védői voltak ennek a szép vándordíjnak. 1952 és 1'953-ban megnyerték a járási labdarúgóbájnokságot, s a megyei bajnokságba jutásért is játszottak osztályozó mérkőzéseket a tari sportolók. Azonban itt már nem úgy szerepelt a csapat, mint ahogy azt várták tőlük.. Az új vezetőség nem úgy törődik a sportolókkal és a sportkörrel sem, mint ahogy az kötelessége lenne. A csapat nem is tudott volna indulni az osztályozó mérkőzéseken, ha a Nagybátonyi Bányász nem ad nekik kölcsön hosszúul iú trikókat. Az útiköltséget is több alkalommal a sportolóknak kellett pótolníok. Pedig ezek a falusi fiatalok megérdemlik, hogy törődjenek velük. Az elmúlt hét egyik napján vezetőségi ülést hirdettek meg, ezen azonban csak Tóth János pénztáros, Mustó Elemér és Mustó lúire sportolók, jelentek meg. A sportkörnek van asztalitenisz szakosztálya és atlétikai szakosztálya, de a vezetőség egyáltalán nem törődik ezekkel a szakosztályokkal sem. A járási TSB- től kaptak röplabdahálót és labdát is. a röplabda csapat megszervezéséről azonban mindezideig elfeledkezett a vezetőség. Nem beszélve arról, hogy az MHK- és a fejlesztési terv vonalán sem olyan munkát végeznek, mint ahogy azt kellene. A falu dolgozóit nem szervezték be kellően az MHK-ra. a falu lányait meg éppen meg sem kísérelték bevonni a sportolásba. Az év közepén öltöző céljaira kiutalta a tanács a Görgényi-féle volt hentesüzlet helyiségét, azonban ebbe a terembe életveszélyes belépni, mert az egész mennyezet a levegőbe lóg, s csak néhány szál drót tarja még, így bármely pillanatban leszakadhat, s maga alá temetheti a szobában lévőket. Ezt már régen meg kellett volna javítani, de a vezetőség ezzel sem törődik. De még a tanács sem. így azután Tari Laciék, Balogh Sanyiék, Gondáék és Darunkóék, jobb híján, Prosnyik elvtárs lakásán tartják felszereléseiket, Prosnyik néni legnagyobb bosszúságára. Hogy ez a fejlődésnek - indult falusi sportkör ilyen nehézségekkel küzd, az elsősorban Fürjes István elnök és a többi vezető rossz munkája miatt van. Őket nem igen érdekli a sportkör problémája, nem érdekli a sportolók és a sportkör fejlődése, vagy hanyatlása. Nem érdekli, hogy* valamelyik sportolót esetleg agyon is ütheti az öltöző beomló mennyezete. A SÚLYOS MULASZTÁSOKÉRT felelős a járási TSB elnöke, Holtner László is, aki az íróasztala mellől irányítja a járás sportját, aki az utóbbi időben nagyon, elhanyagolta a falusi sportkörök ellenőrzését és támogatását. Ez a rossz munka rá- nyQmja bélyegét a .járás falusi sportjára. Holtner sporttársnak már nem egyszer jelentették, hogy a tari sportkör vezetői teljesen elhanyagolják a munkát, s nem törődnek a> sportkörrel, mégsem telte meg a szükséges lépéseket, mégsem váltotta le. a szépen, indult falusi . sportkör fejlődésének megállítóit. A tari tanács sem támogatja úgy a falu sportját, mint ahogy ezt kellene és ahogy ezt a falu fiataljai megérdemelnék. Ma, amikor államunkban legfőbb érték az ember, nyugodtan megtűri, hogy a testi épségét veszélyeztető épületben II sportolót veszély fenyegesse. Hiába kérték már hónapok óta a sportolók, hogy más épületet adjanak nekik, vagy hozassa rendbe ezt a tanács, mindezideig semmi intézkedés nem történt. Hogy a tar! sportkör munkája megjavuljon, ahhoz a legsürgősebben új vezetőséget kell választani, egy komoly, hozzáértő és szívvel, lélekkel a sportért dolgozó vezetőséget, amelynek célja a falu sportjának fejlesztése, s a fiatalok minél jobb sportolási lehetőségének a megteremtése, az MHK testnevelési mozgalom és a fejlesztési terv teljesítése, a sportköri tagság beszervezése, valamint a sportkör anyagi erejének fokozására kultúresték és műsoros esték megrendezésével. De szükséges az is, hogy a tanács az eddigieknél még nagyobb támogatást adjon a falu sportolóinak. A DlSZ-szervezet és a sportköri vezetőség közötti együttműködést még jobban ki kell szélesíteni. A falusi lányokat minél nagyobb számban be kell vonni a falu sportéletébe. A járási TSB ver zetőjének pedig szakítania kell az eddigi magatartásával és az íróasztala mellől ki kell mennie a falusi sportkörökhöz, azok munkáját felülvizsgálni és a hibák megszüntetésér hez minden segítséget megadni, mert csak igy lehet jó sportmunka a járás valamennyi falusi sportkörében, s csak igy töltheti be igazi feladatát a TSB is. — Greger — SPORT - SOROKBAN CÉLLÖVÉSZET: Déesei Ferenc, a Salgótarjáni Vasas lövész-szakosztályának vezetője írja: „Lövész-szakosztályunk az ed'digi versenyektől eltérően, egy újítást vezetett be: a versenyeket eddig nappal rendezték meg országos viszonylatban. Lövész-szakosztályunk vezetői kísérletre november 28-án éjjel rendezett lövész csapat- és egyéni versenyt, amely a versenyszakemberek véleménye szerint igen jól alkalmazható. A 28-án éjjel rendezett versenyen ’kimagasló eredményt értek el: Fodor István, Csapó Lajos, Vincze László, Szlávik Gusztáv és Hepka László. Vasárnap reggel, nappali világítás mellett folytattuk összetett versenyünket, ahol csapatunk a rossz, köPártunk és kormányunk határozata, a dolgozó nép kulturális közhasználati cikkekkel való jobb ellátását tűzte ki célul. A nógrádmegyei VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT az alábbi iparcikkeket és áruféleségeket hozza forgalomba a kiskereskedelmi hálózaton keresztül: Műszaki cikkek: kerékpár, női és férfi kerékpáralkatrész, csillárok, asztali lámpák. lámpatokok, varrógép. hőkészülékek. rádiók táskagramofon, permetező készülékek, dörzs- és csiszolóáruk. Vas cikkek: kályhák (grafit és zománco zott), épület- és bűtorvasalás zárak, lakatok, szeráruk (kapa, kasza, ásó, lapát, csákány fejszék, trágya villa négyágú) csavaráruk. vasáruk. ráf. patkó, abroncsvasak, szerszámok. evőeszközök, faáruk, ka pa. kaszanyél. sziták, rosták zománcedény, lábasok. íaze kak, tüzelési cikkek, szénkan nák, szénkanál, tűzpiszkáiók láncáruk. marhalánc, istránglánc. tartólánc. folyóméter láncok. dös világítás mellett, is kitűnő eredményt ért el. A .versenyünkön részi- veit az ó^di csapat is. amely- igen szép fejlődéérőf tett bizonyságot. A csapat eredményéi a következők: 1. Salgótarjáni Acélárugyár I. csapata, összetett versenyben 3740 kör., 2. Salgótarjáni Acélárugyár II. csa-. pata. összetett versenyben 3451 ■ kör. 3. Ózd csapata összetett versenj-ben 3398 kör. Egyéni versenyben: az éjszakai , és nappali összetett versenyek alapján: körrel !.. Csapó Lajos "acélgyár 789 2. Fodor István acélgyár 78! 3. Szlávik Gusztáv acélgyár 753 4. Gazda Tibor, Ózd 728 5. Hepka László acélgyár 711 6. Miklós József acélgyár 711 7. Csapó Lajosné acélgyár 707 Szakosztályunk a téli hónapok idején is tovább folytatja az edzést. December 12—!3-án jön hozzánk a Budapesti Honvéd lövészcsapata, köztük a sokszoros bajnok Kiss- györgy Lajosné ts. Remélj ük, hogy a Vasas-lövészek a Honvéddal szemben is szépen megállják a helyüket. ÖKÖLVÍVÁS Megyékközötti ökölvívómérkőzés lesz december 6-án délután 4 órai kezdettel a Salgótarjáni Acélárugyár tornatermében. Nógrád megye válogatottja Szolnok megye válogatottjával ' mérkőzik meg. Nógrád megye válogatottja a Salgótarjáni Vasas és a Salgótarjáni Bányász legjobb ökölvívóira épül fel. Előreláthatólag igen nagy küzdelemre van kilátás ezen a találkozón. TORNA: December 6-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel a bányai tornateremben Nógrád megye—Pest megye közötti tornaverseny "lesz. LABDARÚGÁS: December 6-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Salgótarjáni Bányász-pályán a Salgótarjáni Bányász —Budapesti Vasas NB I. csapatai. mérkőznek. OSZTÁLYOZÓ AZ NB II BE JUTÁSÉRT: December 6-án, vasárnap a Kisterenyei Bányász—Diósgyőri Vörös Csillag mérkőzés kerül* lejátszásra. Az osztályozó mérkőzések ezzel a fordulóval zárulnak s így igen nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanis ezen a mérkőzésen tisztázódik végleg, hogy a Kisterenyei Bányász bekerül-e az NB Il-bé. ITa' győznék a bányászók, akkor nincs semmi baj, mert akkor a Szpartakusz mellett mint második helyezettek !s az NB II-be jutották, ha azonban vereséget szenvednek, akkor már bizonytalan a helyzetük. A győzelem kivívása a sakkban ?> Mindenkit, aki csak kicsit *• érez versenyzői ambíciókat önmagában, foglalkoztat a kérdés; mi az egyenletes sikerek, a győzni tud ás titka a sakkban? Sokak számára érthetetlennek tűnik, hegy látszólag jó, egyénid vagy éppen nyert állásokban egyszerre durva hibát követnek el és vesztenek. „Nyerve volt a partim*' — kiált fel ilyenkor a salgótarjáni sakkozó, és rosszné. ven veszi, ha ellenfele minden tűzijáték, áldozat vagy anyagi föiény nélkül, egyszerű eszközökkel nyeri meg ellene a partit Érdemes megvizsgálni, mit mondanak a szovjet mesterek erről a kérdésről. Kérész tankönyvében elmondja, hogy a fizikai sportokra sok időt szentel. Teniszezik, úszik, hogy növelje állóképességét, ami különösen hosszabb versenyzésnél rendkívül fontos. Kérész közismerten egyike a I egál! ó-képesebb versenyzőknek, és nem ké séges, hogy józan életbeoszíása és sportszere ete nagy segítsége sikereiben. Romanovszki érdemes mester a pihenés fon.osságára hívja fel a figyelmű. Nem lehet jő versenyző, az, aki folyton éjszakázik, késő éjjelekig „sneHe- zik’-, vagy dorbézol. A sakk ha^ taimas idegmunka. Ha az ideg- rendszert bármi kikezdi, ha a test vagy a szellem fáradt, a vart eredmény elmarad, legyen bármilyen erős is a versenyző. Az idegrendszert ide'g-órálg „karbantartja*' a koffein, a* izgatószerek, olykor az alkohol is, de a visszaütés annál könyörtelenebb; felüti a fejét a neuraszténia, a versenyző ideggyenge lesz, és hamarosan eljön az idő, amikor a sportorvos eltiltja a további versenyzésektől. A fizikai kondíció mellett legfontosabb az állandó és rendszeres elméieti képzés. A megnyitások egészen alapos ismere., te például azért fontos, mert a játszmák elején rengeteg időt es energiát takarít meg a versenyző, jóformán fáradság nélkül tesz szert előnyös állásokra addig, amíg ellenfele idegileg és időbeiileg komoly nehézségek elé kerül. A középjátékbeli problémák ismerete az állások megité* lésénél, a teendő lépés, a szükséges terv megtárgyalásánál nyuj; rendkívül sokoldalú segítséget, és végeredményben ismét idő. és energiameg.akarításhoz vezet. A végjátékok tanulmánya, zása a szerzett előny érvényesítésénél nyújt biztos iránytűt * já.ékos kezébe. Mi tehát a versenygyőzelem titka? Fizikai, szellemi kondíció és alapos felkészültség. Azonban egyik sem elég önmagában. Azok, akik megyénkben Komolyan kívánnak versenyezni, vés. sék ezt jól elméjükbe. Az az erősebb versenyző, aki nyer, bármilyen játszmát veszít is ellene a gyengébb idegzetű, képzetlenebb versenyző.
