Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-02 / 96. szám
2 SZARAII A'SciRln 1953 december 2. A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI » A pártszervezetek feladatai a helyi tanácsok vezetésében és ellenőrzésében A Politikai Bizottság által 1953 október 31-én a Központi Vezetőség elé terjesztett beszámolóban Rákosi Mátyás elv- társ a következőket mondotta: „Központi Vezetőségünk hatóro- tatainak jó végrehajtása azt is Megköveteli, hogy javítsuk meg *zt a munkát, melyet pártunk ez állami szervek működésének Irányításában, ellenőrzésében is támogatásában kifejt. Különösen meg kell erősíteni pártunk munkáját a tanácsoknál, Mert egyre inkább tapasztaljuk, kogy pártszervezeteink gyenge munkája következtében nem tu- iunk a tanácsoknak elég segit- iéget nyújtani és részben emiatt a tanácsok messze elmaradnak azoktól a követelményektől, melyeket dolgozó népünk joggal állít fel velük tzemben. Általában gondoskodnunk kell róla, hogy pártunk határozatai mz eddiginél következetesebben legyenek irányt- tdók az államéletben.’’ Pártszervezeteink elsőrendű feladata tehát ezen a téren most abban van, hogy a tanácsokat — azt a szervezeti formát, •mely dolgozó népünket állami fonalon köti össze a párttal — jobb politikai tartalommal töltsék meg. Ezt egyedül a tanácsok helyes vezetése, párté!- fenőrzése biztosítja. A tanácsok a népi ál la mihat alom helyi ezerrel és egyben a lakosság legszélesebb tömegszervezetei. Feladatuk, hégy a felsőbb szer- fek határozatait kijuttassák a lakossághoz, ugyanakkor annak fégreh aj fásába a dolgozó nép széles tömegeit bevonják. A ta- pács működésének e kettős jellegét számos helyen félreértették, s ennek következtében hibáikat követtek el. A pártirányítás alapvető kérdése a kommunisták mozgósítása A tanácsok pártvezetésének és ellenőrzésének alapvető kérdése a tanácsokban dolgozó kommunisták mozgósítása és nevelése. A pártszervezeteknek a tanács- apparátusban dolgozó kommunistáik segítségével kel'l irányí- taniok a tanács munkáját. Rendkívül helytelen az a gyakorlat, amikor az alapszervezet titkára intézkedik a tanács helyett, sőt a vezetőség megkerülésével igyekszik biztosítani a pártszervezet vezető szerepét. A pártszervezet feladata éppen az. hogy biztosítsa: a tanácsban dolgozó kommunisták maradéktalanul képviseljék pártunk politikáját, minden erővel harcoljanak annak megvalósításáért. A pártszervezetek biztosítsák, hogy a lehető legjobb kádereket adják a tanács vezetésébe, akik önálló munkával, harcos kiállással képesek is a feladatot végrehajtani. A tanácsapparátusban dolgozó kommunisták legelső feladatai, hogy rendszeresen ismertessék a község dolgozóival a párt és a kormány határozatait. Ezek a határozatok mind a dolgozó nép érdekében valók. Ha alaposan megismerik azokat, akkor az kiváltja belőlük azt a készséget, hogy ők is küzdjenek megvalósításukért. A pártszervezetnek meg kell értetnie a tanácsban dolgozó kommunistákkal, hegy felvilágosító munkájuk politikai tartalma a határozatok, célkitűzések ismertetésével kezdődik. Ma még gyakori, hogy párt- szervezeteink ezt a munkát lebecsülik, másodrendű feladatnak tekintik. A 'kommunisták mozgósításához hozzátartozik, hogy a pártszervezet aktívái, népnevelői segítsék, támogassák a tanácsokat a feladatok megoldásában. Segítsék a tanácsot a begyűjtés, adófizetés, általában a mezőgazdasági munkák elvégzésében. A kommunisták kötelessége, hegy őrködjenek a nép állama törvényeinek maradéktalan betartása felett. Elsősorban úgy, hogy a tanács ne köves- tón el törvénysértést, másodsorban pedig úgy. hogy kötelezettségeik teljesítésében példásan élenjárva fellépnek az állampolgári fegyelem lazulása, a spekuláció, a beadás, az adófizetés elmulasztása ellen. így dolgozik a bencurfailvai párt- szervezet, amelynek eredménye, hogy az őszi mezőgazdasági munkában, a begyűjtésben, az adófizetésben élenjár a község. A pártszervezet rendszeresen foglalkozik a tanács dolgozóival és idejében megbírálják munkájuk hiányosságait. A tanácsban dolgozó kommunisták legelemibb kötelessége, hogy a pártszervezet útmutatása alapján segítsenek a helyi tanácsnak, a helyes munkamódszer kialakításában, a túlzott adminisztráció, a bürokratikus ügyintézés felszámol fisában. Nem egy helyi tanácsnál, mint Rimócon, Egyházasigergén, a bírálat, a hibák őszinte feltárása helyett a kölcsönös elnézés szelleme, sóit nem egyszer az alulról jövő bírálat semmibevevése vagy durva elfojtásának gyakorlata alakult ki. Ettől már csak egy lépés, amikor lábbal tiporják a tanácsdemokráciát, amikor a tanácselnök fontos kérdésekben a végrehajtó bizottság többi tagjainak, a tanácsi agságnak véleménye nélkül dönt. A falusi pártszervezeteknek az ilyen módszer ellen haladéktalanul fel kell lépni. Nyíltan mondják meg, hogy ez a gyakorlat ellenkező pártunk politikájával, 6 a tanács, valamint a dolgozó tömegek közötti kapcsolat lazulásához vezet. A tanácsban dolgozó kommunisták, illetve kommunistái tanácstagok mozgósítása azt is jelenti, hogy a pártszervezetek fordítsanak nagyobb gondot és ellenőrizzék rendszeresen azok elméleti, politikai, valamint szakmai képzettségének fejlődését. Itt főleg a tanulás tartalmi színvonalánál, valamint a tanult anyag gyakorlatban való alkalmazásánál vannak komoly hibák. Mindezeken túl, ha szükség van rá, az alapszervezet vezetősége vonja felelősségre azokat a kommunistákat, akik a tanácsban hanyagul végzik munkájukat, nem képviselik következetesen pártunk politikáját. Az elvi irányítás és a végrehajtás ellenőrzése A tanácsok jó vezetésének, ellenőrzésének másik igen fontos része, hogy az alap szervezetek közvetlenebbül foglalkozzanak a tanács egész munkájával, a tanács vezetőivel. Ma még gyakori, hogy a pártszervezetek a tanács helyett igyekeznek végrehajtani a feladatokat, sőt a helytelen, türelmetlen foglalkozás miatt nem egy esetben rá vannak kényszerítve erre. A pártszervezetek az elvi irányítás helyett beleszólnak a mindennapi, gyakorlati munkába. Ez azt eredményezi, hogy csökken a helyi tanácsok önállósága és a legapróbb gyakorlati kérdésekben is a pártszervezet, a legtöbb esetben pedig a párttitkár véleményére várnak. A helyes elvi irányítás feltételezi, hogy egy-egy feladat megoldására a község helyzetének' konkrét ismeretében a párt- szervezet megszabja a kommunisták feladatát, amelyet a tanácsban dolgozó kommunistáknak is kötelességük végrehajtani. A Központi Vezetőség határozatai s az ezen alapuló kormányprogramul tisztázza, hogy milyen feladatokat kell tanácsainknak végrehajtaniok. Jelenleg a legfontosabb feladat a mezőgazdaság fejlesztése, a terméshozam emelése, az állami fegyelem szilárdítása., a tömegekkel való kapcsolat erősítése. A községi pártszervezet e feladatok végrehajtását a legkülönbözőbb módon ellenőrizheti. Mindenekelőtt el kell érnie, hogy a helyi tanács fontos kérdéseikben, mint például az őszi munkák elvégzése, a pártszervezet tudta nélküli ne hozzon határozatot. A pártszervezetnek segítséget kell nyújtani a tan nács munkatervéneik összeállításához, a tanácsülések beszámolóinak elkészítéséhez. A párt- szervezet feladata az is, hogy rendszeresen, lehetőleg havonként beszámoltassa a vezetőségi ülés a' tanácselnököt végzett munkájáról. Kevés alapszervezetben élnek még azzal a jogukkal, hogy a taggyűlésen, mint az alapszervezet legfelsőbb szervén, a tanácselnök beszámolót tartson egy-egy feladat végrehajtásáról. így például arról, hogy a tanácselnök és a vezetése alatt álló végrehajtó bizottság hogyan gondoskodik a község lakói szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről. Mindezek mellett az alapszervezeti titkár vegyen részt a végrehajtó bizottság ülésein és a tanácsüléseken. A nógrádsipeki párttitkár ezt rendszeresen elmulasztja és ha nagyritkán meg is jelenik ezeken az üléseken, hozzászólásával nem emeli annak színvonalát, nem fejti ki a pártszervezet véleményét a feladatokkal kapcsolatban. Mindezeken túl a tanács munkája ellenőrzésének legfontosabb formája, hogy a pártszervezet meghallja, meghallgassa a község dolgozó népének véleményét. Szabályként kell elismerni, hogy ahol a pártszervezet és a tömegek kapcsolata jó, ahol napirendre tűzik a tanács munkáját és törődnek azzal, otf a dolgozók bizalommal fordulnak a pártszervezethez. A pártszervezet feladata, hogy vezetőségi tagjain, aktíváin, a népnevelőkön keresztül összesítse mindazokat ai véleményeket, amelyeket a dolgozók a tanács munkájával kapcsolatban elhangozta tnak és ezeket hasznosítsák a tanács munkájának ellenőrzése terén. Természetesen, hogy ez az ellenőrzés tártál miitag megfeleljen a követelményeknek, ahhoz szükséges, hagy a pár‘vezet őség tagjai, a kommunistáik alaposan ismerjék a pánt és a kormány határozatait és bizonyos szakmai jártasságra tegyenek szert a tanács munkáját illetően. A helyi tanácsok ereje a tömegekkel való kapcsolatukban van A helyi tanács népi demokráciánk legnagyobb, a legszélesebb dolgozó tömegeket magukban egyesítő tömegszervezete. Ebből következik, hogy ezt a kapcsolatukat ezernyi szálon keresztül állandóan erősíteni kell. A helyi tanácsok a tömegekkel való kapcsolat éj- tető forrásából merítsenek erőt nao mint nap feladataik megoldásához. A község dolgozóinak a tanács iránt tanúsított bizalma abban jut kifejezéire, hogy aktívan síkraszálinak célkitűzései megvalósításáért, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítik munkáját. A tanácsok tömegszervezeti jellegéből következik, hogy a határozatok végrehajtásának feltételeit politikai tömegmunkával kell megteremteniük. Politikai felvilágosító munkával kell maguk mögé állítaniok a falu dolgozóit. Ahol a kommunisták aktivitása, példamutatása, a pártszervezet helyes irányítása érvényesül, ott javul a tanács és a tömegek közötti kapcsolat. Szécsényben a legutóbbi tanácsülésen 33 dolgozó szólt hozzá, helyesen bírálták a tanács és a felsőbb szervek munkáját és konkrét javaslatokat tettek a munka megjavítására. Mindez annak eredménye, hogy a, pártszervezet behatóan foglalkozik a tanács életével. Meg kell mondani azonban, hogy pártszervezeteink a tanácsok tömegkapcsolaíának erősítése terén haladtak előre a legkevesebbet. Pártszervezeteink nem adnak elég segítséget a tanácsülések megszervezéséhez, a beszámolók elkészítéséhez, hogy az ne általános legyen, hanem a község konkrét helyzetét tárja fel. Nem egy olyan tanácselnök van azonban, mint a pi- linyi és a hollókői, amelyek lebecsülik az állandó bizottságok munkáját. A pártszervezetek mégsem értetik meg a tanácsok vezetőivel, hogy az állandó bizottságoknak a végrehajtó bizottság felé gyakorolt ellenőrzése és segítése nélkül lehetetlen a falu dolgozóira támaszkodni és a feladatokat helyesen megoldani. A pártszervezet számoltassa be a tanácselnököt* arról, hogyan dolgoznak az állandó bizottságok, bírálja meg, ha lebecsüli annak jelentőségét és szabja, meg számára a konkrét feladatot. Még a viszonylag jól dolgozó helyi tanácsok is elhanyagolják a tanácstagi beszámolók és jogadóórák megtartását. A szécsényi járásban például ez év első felében a tervezett tanácstagi beszámolóknak al'S felét tartották meg. A megnövekedett lehetőségeken belül a tanácsoknak és a tanácson dolgozó kommunistáknak mindent meg kell tenniök a lakosság jólétének emeléséért, véleménye meghallgatásáért, kívánsága teljesítéséért. A pártszervezet feladata éppen abban van; ellenőrizze, ^ így dolgozik-e a tanács. Ellenőrizze, hogy a tanáosülésen, fogadóórákon és egyéb alkalmakkor a dolgozók által elhangzott jogos kérelmeket, panaszokat, elintézik-e, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt. Ha a pártszervezet így foglalkozik a tanáé* munkájával, akkor rövid idő alatt megnövekszik a különböző megmozdulásokon részvevők száma. Taron hosszú ideig nem volt kovács, de amikor a napokban tanácsülésen napirendre került ez a probléma, jóformán a fél falu ott volt. Miért? Mert ez olyan kérdés, amely közvetlenül érdekli és érinti a falu dolgozóit, mert a legszemélyesebb ügyük és látják, hogy a tanács ezzel a problémájukkal törődik. De helytelen lenne a tanácsnak a tömegekkel való kapcsolatát csak úgy mérni, hányán vesznek részt a tanács különböző megmozdulásain. A pártszervezetnek elsősorban azon keli mérni a tanács és a tömegek közötti kapcsolat erősségét, hogy mennyire követik, bíznak a tanácsban, mennyire bátran vetik fel problémáikat és azokat a tanács milyen gyorsan intézi el A pártszervezetek új módon segítsék a tanácsokat Pártszervezeteinknek a tanácsokkal való foglalkozást a régitől eltérően új vágányokra kell állítaniok. Ez nem köny- nyű feladat. A tanács sokrétű és bonyolult munkát végez. A pártszervezetek a tanácsok pártvezetésével és pártellenőrzésével kapcsolatos feladataikat csak abban az esetben képesek megoldani, falusi tanácsaink csak akkor fognak erősödni, ha a pártszervezetek is javítanak munkamódszerükön és állandóan erősítik soraikat. A pártszervezetek számára nem elég, ha. csak megállapítják a hibákat és az eredményeket. Öntevékenyek, kezdaményezőek legyenek ebben a tekintetben is, hívják fel a tanácsok figyelmét a helyi lehetőségek fokozott kihasználására a lakosság életkörülményeinek megjavítása érdekében. Szalmateros községben például a tanács nem gondoskodik az iskola, fűtéséről, az apaállat gondozásáról . vagy a híd megjavításáról, holott a költségvetésből erre is telne, csak arra lenne szükség, hogy a pártszervezet erre felhívja a tanács figyelmét. Es még számtalan ilyen példát lehetne felsorolni, amikor központi beruházások nélkül, a helyi erőforrások helyes kihasználásával, fokozottabban lehetne gondoskodni a lakosság kulturális, egészségügyi viszonyainak megjavításáról, A tanács pártvezetéséhez, új módon való vezetéséhez tartozik az is, hogy a régi becsületes, a közigazgatásban dolgozó szakembereket megbecsülik és megbecsül tét ik. Elsősorban az alapszervezetek párttitkárainak kell megérteniük, hogy ezek az emberek milyen segítséget nyújtanak a falu munkájában, nem egyszer önfeláldo- zóan végzik hivatásukat. Nagy szakmai tudással rendelkeznek és ha becsületesen dolgoznak, feltétlenül elismerést érdemelnek. A pártszervezetek Irányító, ellenőrző munkájának megjavítása, a fokozottabb gona törvényerejű rendelcíc A irónnsztertanács elöterjeszté. sére a Népköztánsaiság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén töi- vényerejü rendek tét fogadott el a Munka Törvénykönyvének módosításáról. A törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozóik Pártja Központi Vezetőségének júniusi határoza.ta és az azt követő kor- máoyprogiramim alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottaik jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. A módosított törvénykönyv megszigorítja a túlmuníka elrendelésének lehetőségét és ezzel további lépést tesz a dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesítése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a mloi'sz tertaná os általi engedéivezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lelhessem megváltani. Ezzel megszünteti a túlmunkának úgynevezett „csúsztatással” történő megváltását. A Munka Törvénykönyve megerősíti a nők és a fiatalkorúak védelméről eddig hozott intézkedéseiket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyáik jogait. így megtiltja, hogy dolgozó nőt, terhessége idején egészségére ártalmas munkai- körben foglalkoztiaisistaniafc, ez idő alatt munkaviszonyát nem lehet felmondással megszüntetni. A dolgozó nőt terhességének negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hón-apjáig nem szabad sem nehéz vagy éjszakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csaik beleegyezésével szabad más helységbe kiküldeni. H.a pedig munkakörét ellátni nem tudja-, kérelmére könnyebb munkára kelj áthelyezni. de előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség hatodik hónapjától kezdve illették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az eddigi évi 30 nap helvett 60 napig jár táppénz. Ezek a rendelkezések új-abb biztosítékai annak, hogy » dolgozó nő megbecsült tagja- legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rendelkezésekben, számukra kedvezőbb munkafeltételek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával elősegíti a- Munlka Törvénykönyve, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos szocialista emberelkke fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntethesse abban az esetiben, ha a rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti jánadélcra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja, a felmondás jogát ainnak a dolgozónak. aiki-nek háziastársát más helységbe helyezték és ő is követni alkarja. Sóik sérelmet szüntet meg a Munka Törvénytkönyvének az a módosításiam amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre közölni kell új munkakörét és munkabérét. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó megtagadhatja az új munkahely elfogadását. Hai az áthelyezést a dolgozó magára nézve valamilyen okiból séreltneisnek tartja és panaszának a Vállalati Egyeztető Bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizottságon keresztül, hanem egyénileg is fellebbezhet ez elten. Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap elteltével .lakást nem kap, joga van eredeti mudkalheCyére és munkaikörébe való visszahelyezését kérni vagy a munkaviszonyt felmondani. Ez a jog a már áthelyezetfeket csak a törvényerejű rendelet megjelenését követő hat hónap elteltével illeti meg. A más helységbe áthelyezett dolgozó a vállalat ‘terhére négybe fémként hazaiutazhat családjához. A Munka Törvénykönyve kiterjeszti a dolgozók jutalmazásának lehetőségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi jutalom fizetését a közszolgálati dolgozói: részére is. A Munlka Törvénykönyve rendelkezik toválbbá a mu-nihaviszonv jogfolytonosságáról, intézkedik a helyettesítés idejére járó béreikről, módosítja az önkényes kilépés követlsezraé-- nyeit sib. A szocialista munkafegyelem kialakítása és megszilárdítása érdekében a Munka Törvénykönyve a nevelő jellegű intézkedéseket helyezi előtérbe. Eltörli at pénzbüntetést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést vagy elbocsátást kimondó fegyelmi határozat ellen a dolgozó a bírósághoz fordulhat panaszával, kimondja; hogy a fegyelmi úton, alacsonyabb munkakörbe helyezett dolgozónak olyan munkakört kell biztosítani, ahol szaktudását te! tudja használni. Az ilyen áthelyezés sem terjedhet azonban egy évnél hosszabb időre. A Munlka Törvénykönyve nagy mértékben elősegíti a munkaviszonnyal és ai munkabérrel kapcsolatos vitás kérdések gyors és helyes elintézését. Többi közt kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta területét kivéve — a köz- szolgálatban is meg -kell alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztetőbizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. «Lényegesen hatékonyabbá teszi az egyeztető bizottságok eljárását azáltal, hogy az általuk hozott döntéseket — ha annak a vállalat nem fesz eleget — bírói úton végrehajtják. A törvényerejű rendelet részletesen foglalkozik a SZOT és a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyvével kapcsol atos jogaival. A SZOT és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtásáról a minisztertől tájékoztatást kérhetnek, a vállalatoknál vizsgálatokat tarthatnak, a. mulasztókat a hiányosságok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfelelő hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik. A Munka Törvénykönyvében foglalt intézkedések végrehajtása érdekében a. Törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartalmaz, azokkal a felelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják; így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dolgozókat, megszegik a. túlmunkára vonatkozó rendelkezéseket, indokolatlanul megtagadják a szabadság kiadását, nem tartják be az anyákkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket vagy megszegik a munkavédelem szabályait. Kimondja, hogy a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezések megszegői ellen akkor is fegyelmi eljárást kell indítani, ha a. rendelkezést megszegése nem bűn- cselekmény jellegű. A módosított Munka Törvény- könyvéhez a minisztertanács végrehajtási utasítást adott ki. Ez sok olyan vitás kérdést rendez, amelyek eddig nem voltaik egységesen, világosan szabályozva. A Munka Töl vénykönyve új formájában jelentős hozzájárulás a. kormányprógrammban lefektetett elvek gyakorlati megvalósításához. A munkásosztály és az alkalmazottaik jogainak kiterjesztésével s e jogok védelmének törvényes biztosításával a Magyar Dolgozók Pártja és Nép- köztársaságunk kormánya, ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember. doskodás a begyű jtés, az adózás pontos teljesítéséről, az állampolgári fegyelem megszilárdításáról, egyedüli biztosítéka annak, hogy helyi tanácsa’nik maradéktalanul végrehajtsák a párt és a kormány határozatait. Az irányító és ellenőrző munka megjavítása teszi lehetővé, hogy azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a. tanácsok rendelkezésére állnak és amelyek a falu életében oly sokszor kihasználatlanul hevernek, most tanácsaink önállóan, aktívan, kezdeményezően az egész falu jólétének emelése, jövendő boldogulásuk érdekében felhasználják. Pártunk határozatainak, kormányunk programmjának végrehajtása rokonszenves minden becsületes dolgozó számára. Az a helyeslés, amellyel megyénk dolgozói e határozatokat fogadták, biztosítéka annak, hogy felsorakoznak alap- szervezeteink, községi tanácsaink mögé a nagyszerű célkitűzések maradéktalan megvalósításáért.
