Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-07 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGY E SÜ L J ET E K! MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 NOVEMBER 7. EGY UJ KORSZAK KEZDETÉNEK HARMINC HATODIK ÉVFORDULÓJA Harminchat esztendeje az Aurora cirkáló ágyűlövése új történelmi korszak kezdetét jelez, te. ü,j párt, új osztály, olyan erők születtek és sokasodtak, amelyek elsöpörték az útból az em­beri kizsákmányolást, amelyek új élet kapuit nyitották meg a dolgozók számára. Minél távo­labb jutunk ettől a naptól, annál világosabb, tisztább Október jelentősége, nagysága. Minél jobban távolodunk 1917 októberétől, annál job­ban értik a felszabadult országok dolgozói és a még elnyomott népek e történelmi dátum értel­mét, nagyszerűségét. Az Októberi Forradalom győzelme áttörte a világimperializmus frontját, megdöntötte az imperialista burzsoázia hatalmát a világ egyik legnagyobb államában, hatalomra juttatta a munkásosztályt és a vele szövetséges dolgozó parasztságot. Ez volt az első csapás a nemzet­közi reakció számárai, amelyet soha nem fog küieveWH. Október óta a kapitalista rend­szert az egymást követő válságok, gazdasági és politikai válságok, jellemzik. A kapitalista rend­szer bomlása fokozódik, egyre növekszenek a reakciós uralkodó klikkek nehézségei. A máso­dik világháború után szétesett a mindent- át­fogó, egységes kapitalista világpiac, létrejött egy demokratikus világpiac is, amely állandóan növekszik, erősödik. É két világpiac országát a maguk &ajátos gazdasági alaptörvényük értel­mében fejlődnek. A kapitalista államokban a maximális profit biztosítása a fő cél, annak szolgálatába állítják a müitarizálást, a gyen­gébb országok elnyomását, kirablását. és a há­borút. A kapitalistái országok politikai és gazda­sági életében új válság jelei bontakoznak _ ki. Az Egyesült Államok gazdasági életére »jóté­kony hatást” gyakorló koreai háború befejezté­vel csökken a termelés, növekszik a munkanél­küliek száma. Az Egyesült Államok nemcsak nemzetközi kizsákmányoló, hanem rombolja a kapitalista világ egyes országainak kapcsolatait is. Ez szükségszerűen kiélezi az ezen országok közötti ellentéteket, ténylegesen gyengíti azok erejét. Október nevelte és edzette meg azokat a szovjet embereket, akik új, szocialista országot építettek, a régi, elmaradt, kifosztott és lerom­bolt cári Oroszország helyébe. A 'szovjet embe­rek, a párt vezetésével, a világtörténelemben eddig példa nélkül álló utat tettek meg Október óta. A Szovjetunió ipari termelése 1929—51 között, tizenháromszorosára emelkedett. _A gép­gyártás rohamos növekedése lehetővé fogja tenni, hogy 1954-re befejezzék a nehéz és mun­kaigényes munkafolyamatok gépesítését. A me­zőgazdaságban sincs többé kenyér- és gabona- probléma. Ma a szovjet vásárló 50 rubeiiért annyit vehet, mint öt évvel ezelőtt 100-ért. A szovjet állam — a párt irányvonalának meg­felelően — szüntelenül arra törekszik, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfe­lelően biztosítsál az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. Az SZKP XIX. kon­gresszusán elfogadott ötödik ötéves terv_ a szov­jet állam hatalmas gazdasági fellendülését irá­nyozza elő. Az ötödik ötéves tervben például a szovjet ipa.r termelése 70 százalékkal növekszik, a gabonaféléké pedig 40—50 százalékkal. Az öt- éve, tervről szóló határozat előírja, hogv 1955-ig 35 százalékkal emelkedjék a munkások és alkal­mazottak reálbére, 40 százalékkal növekedjék a kolhozparasztok jövedelme. Az új ötéves terv kulturális téren végrehajtandó célkitűzései pedig segítenek kialakítani a jövendő kommunista tár­sadalom maigaskul'túrájú, sokoldalúan képzett embertípusát. Az Októberi Forradalom dicsőség és megbe­csülés dolgává -tette a munkát és emberré az embert. A párt, sem a népgazdaság helyreállí­tásának legnehezebb időszakában, sem azután, soha nem tévesztette szem elől a szovjet ember igényeinek, szükségleteinek kielégítését. A hatal­mas gyárakat, kombiné tokai, az új mezőgazda- sági gépeket, a tudomány vívmányait és a kul­túra alkotásait mind e cél szolgálatába állí­tottál. A szovjet nép jólétének további rohamos emelkedését biztosítják azok az intézkedések, amelyeket a legutóbbi hetekben a párt és a kor­mány végrehajtott. A Szovjetunióban a nehéz­ipar fejlesztésében elért sikerek biztosítják, hogy két-háTom esztendőn belül erősen fokozzák a Lakosság ellátását élelmiszerekkel és ipari ké­szítményekkel.. Ehhez mindenekelőtt megterem­tik a mezőgazdasági termékek bőségét. A szov­jet állam 1953-ban pótlólag 15 milliárd rubelt, 1954-ben pedig pótlólag 35 milliárd rubelt for­dít a mezőgazdaság fejlesztésére. A szovjet la­kosság jobb áruellátásának megszervezését szolgálja az a határozat is, amely intézkedik a kereskedelem megjavításáról. A határozat értel­mében 1954-ben — 1950-hez viszonyítva — a Szovjetunióban az állami és szövetkezeti keres­kedelem forgalma 72 százalékkal emelkedik, te­hát már 1954-ben túlhaladja azt a színvonalat, amit az ötéves terv 1955-re előírt. A Szovjetunió népei ma a párt vezetésével a XIX. kongresszus útmutatásait megvalósítva, a kommunizmus felépítéséért harcolnak országuk­ban. A Szovjetunió a világ munkásosztályának, békeszerető embereinek hatalmas bázisa. Olyan erők tömörülnek e bázis körül, amelyek erÖ6 gátat jelentenek az imperialista tervek megváló, sulása előtt. Az Októberi Forradalom nemcsak az anyaországokban ingatta meg az imperializ­mus bázisait, hanem a gyarmati, és függőorszá- gokban i6. Október elvetette a forradalom mag­vait az elnyomott Kelet, a sötét Afrika, a ki­zsákmányolt Dél-Amerika területén is. A Szov­jetunió a maga létével bizonyítja, hogy lehetsé­ges a népek testvéri együttélése. A Szovjetunió, ban megvalósult a különböző nyelvet beszélő népek, a különböző nemzetek egysége, testvéri barátsága. Ezzel Nyugat és Kelet elnyomott né­peinek imiperialistaer.enes harcát közös mederbe terelte. Egyre inkább közeledik az a korszak, amikor Nyugat és Kelet elnyomottai, megértve harcuk közös célját, kérdésessé teszik a világ­kapitalizmus létét. Napjainkban éljük azt az időszakot, .amikor a gyarmatbirodalmak tényle­ges szétesése végbemegy, amikor a gyarmati országok népei világszerte ellenállnak az impe­rialista rablóknak, amikor ez országok munkás- osztályai és haladó erői egyre inkább tudatára ébrednek vezető szerepüknek. Korea és Vietnám harcosai, a kenyai bennszülöttek Guatemala és Brit-Guyaoa haladó erői számára a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek szoros testvéri. barátsága, szövetsége szolgál példával. Az olyan elmara­dott országok, mint Tádzsikisztán. Azerbajdzsán, Kazahsztán politikai, gazdasági és kulturális tekintetben messze maguk mögött hagyták nem_ cs-aik a keleti, hanem a nyugaieurópaf államo­kat is. A második világháború és a kínai nép világtörténelmi jelentőségű győzelme tovább mélyítette azt a válságot, amelybe a kapitaliz­mus az első világháború és az Októberi Forra­dalom után jutott. Az imperialista burzsoázia és elsősorban,az Egyesült Államok tőkései ma már nem képesek a régi módszerrel uralkodni. Az USA a második világháború után már leigázza volt szövetségeseit, kifosztja Olaszország. Fran. diaország népeit, bomlasztja az angol gyarmat­birodalmat. Nem utolsósorban pedig belpolitikai életében a fasizmus útjára, Hitler nyomdokaira lép. Az Egyesült Államokban üldözik és meg­gyilkolják a béke é* a haladás híveit, világ­szerte újjáélesztik a második világháborúban szétvert fasiszta erőket. Az Októberi Forradalom győzelme kelleti ahhoz, hogy ma már gazdaságilag, politikailag erős, egységes tábor álljon szembe az imperia­lista ragadozókkal, s új rohambrigádok jelenje­nek meg a népi demokratikus országok képé­ben. A magyar nép számára Október a fel­szabadulást, az új életet jelenti. Minden ered­ményünk kezdete és kiindulópontjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. A Szovjet Hadsereg mélységes praletáriníernacio- nalizmusáoak eredménye, hogy szétzúzva a né­pek ádáz ellenségét, a hitleri fasizmust, hazánk számára megnyitotta egy új történelmi korszak, a magyar munkásosztály és dolgozó parasztság hatalmának útját. A magyar nép történetében először fordul elő, hogy szabadon építhet, hogy rohamléptekkel haladhatunk előre. Büszkék le­hetünk rá, hogy élni tudtunk azzal a szabad­sággal, amelyet a szovjet harcosok vére szen­telt meg. Büszkék lehetünk rá, hogy a nyolc- százmilliós béketáborban foglalunk helyet, hogy olyan szövetségeseink, barátaink vannak, mint a Szovjetunió, a Kínia Népköztársaság és a többi népi demokratikus országok. A tőlük ka­pott baráti segítség és támogatás meghatvá­nyozza erőnket, e segítségre és barátságra tá­maszkodva biztos lépésekkel haladhatunk előre a felemelkedés útján, véd'hetjük meg hazánk függetlenségét, népünk békéjét. Október életei adott a magyar népnek. Október tanított meg bennünket arra, hogy eddig megoldhatatlannak látszó feladatokat is végrehajtsunk. Október tette lehetővé, hogy a magyar munkásosztály és dolgozó parasztság legjobbjai a párt-, áiíami. és gazdasági élet vezetői legyenek, irányítsák a s-aját sorsunkat, munkánkat. A szovjet nép ne­vel bennünket hősiességre, helytállásra. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának politikája iga­zolja számunkra!, hogy' a dolgozó ember igé­nyeit messzebbmenően elégítsük ki, úgy építsük a szocializmust, hogy az a munkásosztály, s ál­talában a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának következetes,, fokozatos emelését biz­tosítsa. Október a szovjet nép tanított meg ben. nünket arra, hogy növekvő jólétünk, minden eredményünk a dolgozó nép munkájának gyü­mölcse. Kormányunk programmja óta pedig kü­lönösen érvényes az, hogy dolgozó népünk ke­zébe van letéve saját, jobb jövőjének záloga. És végül október tanított .meg minket arra, hogy a békés munkához, az alkotáshoz, a szo­cialista építéshez békére van szükség. Békére, amely most itt áll a kapuk előtt, amelyet, együtt ai nyocszázmilliós béke tó bor népeivel, rá kell kényszeríteni az új háború előkészítőire. Békére van szükségünk, amelynek nálunk mindenki harcosa, aki jól végzi munkáját, mindenki har­cosa, aki eltökélte, hogy magáévá teszi a béke megvédésének ügyét és - töretlenül • mindvégig kitart mellette. Az MDP KV 1953 október 31-i határozata A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége 1953 október 31-i ülésén a Politi­kai Bizottság beszámolójához határozatot hozott. A határo­zat teljes szövegét lapunk legközelebbi —- november 11-i — számában közöljük. „A Szovjethatalom első szava”: A BÉKE N. Oszenyov festőművész képe J00<>x»000000000000000000000000000000000000c>00000000000c>00000000cx3000cxx>oc»0c3000cx. TERMELÉSI GYŐZELMEK A FORRADALMI MŰSZAKON Terven felüli tűzhelyek Szatmári László, a Salgótar­jáni Tűzhelygyár gépformázó, ja a forradalmi műszakban Szé­kely István munkatársával üze­mében a legjobb eredményt érte el. November 3-1 teljesítménye 218 százalék, s november 7-e tiszteletére vállalták, hogy tervü­ket mindennap 20 százalékkal túlteljesítik. Befejezték ötéves tervüket (Tudósítónktól.) A mizserfai vállalat Pálhegy- üzemében dolgozik Budavári Ká­roly csapata, amely az ötéves terv eddigi időszakában győzel­met győzelemre halmozott. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt két nappal, november 5-én déli 12 órakor, szépen feldíszített csillét küldtek ki a napvilágra. Ez a csille tartalmazta az ötéves ter­vük utolsó széndarabjait. Buda­vári Károly, mint kommunista, örömmel és büszkén állhat pár­tunk elé. Minden részletében eleget tett a kormányprogramm- nak is. Az ötéves tervét 14 hó­nappal előbb befejezte. Ebben az örömben Budavári Károly elv­társsal osztozik még két társa: Havranek Károly és Telep József ifjú, akik az ötéves terv elejé­től együtt dolgoztak Budavári elvtárssal. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár dolgozói, hétfőn nagy iendüleftel fogtak munká­hoz. A gyár minden dolgozóját már az első napon szép ered­ményeket értek el. A gépesített öntöde dolgozói a terven felül vállalt 200 darab formaszak - rény helyett, napi tervükön felül 387 darabbal több formaszek- rényt vettek le a szalagról. Nem maradtak el a kályhák és tűz­helyek gyártásával sem. Napi tervükön felül 19 darab tűzhely készült el az első műszak vé­gére. A második napon még nagyszerűbb eredmények szület­tek. 1387 drb formaszekrényt, 49 háztartási tűzhelyet, 47 drb kály­hát és 225 kg kulcsöntvényt gyártottak napi előirányzatukon leiül. Szerdán reggel már a gyár fiataljaiból alakult csasztuska- brigádok köszöntötték a jól telje­sítőket és lelkesítették őket a to­vábbi jó eredmények elérésére. (Fehér.) Kispál M. László, a Nagybá- lonyi Szénbányák Kossuth-táró üzemének dolgozója e hónap vé­Radics János, a Mizserfai Szénbányák dolgozója, ötéves tervét október 20-án reggel 6 órakor befejezte. Terven felül már eddig 2400 tonna szenet termelt. November 7 tiszteletére vállalta, hogy terven felül 3 ton­na szenet termel ki. A forradalmi műszak napjaiban teljesítménye 250 százalék. Bakos János, a Nagybátonyi Szénbányák Kossuth-táró üze­mének dolgozója vállalta, hogy e hónapban terven felül 140 csil­le szenet termel. A forradalmi műszak első három napjában 145 százalék volt a teljesít­ménye. December 21-re teljesítik évi tervüket Harmos Mihály elvtárs,. a Zagyvái Szénbányák Forgács- lejtős üzemének üzemvezető mér­nöke levelet küldött szerkesztő­ségünkhöz, melyben megírja; hogy Forgács-lejtős dolgozói az Alkotmány-akna versenyfelhívá­sához csatlakozva, azt a foga­dalmat tették, hogy 1953. évi, tervüket december 21-re befeje­zik. Megfogadták, hogy évi ter­vükön felül 2000 tonna szénnel segítik a kormányporgramm megvalósítását. Vállalásukban szerepel még, hogy az előírt szenelő létszámot betartják, november 7-ig esedé­kes havi tervüket 100.5 százalék­ra teljesítik és a második számú ereszke szállító-pályáját povern- ber 7-re teljesen üzemhehélye­A gére terven felül 70 csille szén kitermelését vállalta. A forradal­mi műszak első napjaiban átla­gosan 138 százalékos eredményt ért el. Jól dolgozó építők A 63/1. Építőipari Vállalat dol­gozói a forradalmi héten nagy­szerű munkasikereket értek el. Az Acélárugyár lakóház építé­sén dolgozó brigádok közül Zagyi István kőművesbrigádja 139 százalékról 155 százalékra fokozta teljesítményét. Az Edőcs kőművesbrigád a 24 Lakásos építkezés homlokzati va­kolásának befejezését 6-ra vál­lalta. Lendületes munkájukkal azonban termelésüket napi 140 százalékra fokozták, s így no­vember 5-én, vállalt kötelezett­ségük előtt egy nappal, már be­fejezték a 24 lakásos építkezés homlokzati vakolásának munká­latait. Jó eredményt értek még e! a tatarozás munkálatainál dolgozó brigádok. Ezek a november 3-án megtartott brigádvezetői értekezz ieten versenyszerződést kötöttek a 63/4-es sz. vállalattal. Azóta termelésük egyre fokozódik, s naponta átlagosan 130 százalékot érnek el, (Tarjáni.) iu:t+ A Salgótarjáni Acélárugyárban Kuloványi Ottó rr.unkaérdemren- des s zegverő a forradalmi hét be. indulásáig 10 gépen dolgozott, November 7 tiszteletére vállalta, hogy 12 gépen dolgozik. A gé­pek átlagteljesítménye 110 szá­zalék, s Kuloványi elvtárs telje­sítménye is a forradalmi műszál! első napjaiban 160—170 százalék között volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom