Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-28 / 95. szám

szabadi a<n;ra» 1953 november 23. 6 ?S3r^3SKroáS2BES»®BL3B3* R&o^volJzéfjeJ^ a£ hticéLRRÚ OMliBÓL. Formázó Nyitrai Mihály, versenyre bárkivel kiáll. Tervében legyőz minden bajt, ötvennégy szeptemberében tart. Botrány nemcsak Klosmerlben van, találhatsz az Acélgyárban. Tó a WC. Hamar gátat! nem életvíz. de bűz árad. ANGOL-MAGYAR - SALGÓTARJÁNBAN (Valószínű megtörtént) November 25. DÉLELŐTT FÉL­TI Z. Az asszonyok loholnak hasa a piacról. Kövér néni­ké libát cipel. — Nem tudom mi lesz, ha nem jön haza Feri háromig. Reggel betrepált a rádiónk. — Hívja a Finom- mechanikát — vélte a másik FÉLTIZENEGY. Bőrkabátos, kövér, fiai a ember a ben­zinkútnál. — Figyelje meg... — s a kútkezelőhöz hajol, hogy nagyobb súlyt adjon monda­nivalójának — egy­két gólos angol győ­zelem. Biztos tin... háromnegyed- tizenegy. A hen­tesáru boltban népes körnek vágja Józsi bácsi a karajt. — Na, nemsokára viszik a vágóhídra a mieinket. A tarjából parancsol. Hej’ mi­csoda be'.ezés lesz ott... De talán csak kicsontozzuk őket valahogy! Tessék jélkiló borjúláb síp­csontvédővel. TIZENEGY. Két srác „kerülgeti" a Rákóczi-úti általá­nosiskolát: — Ha elmehetek hozzátok rádiót hall­gatni, neked adom a mozijegyemet. Ezt a kisebbik mondja, akinek már piros az orra a hidegtől. FELT IZÉN KET­TŐ. Éviké száguld a megyei tanács fo­lyosóján. — 3.10-kor rádió­hallgatás a nagyte­remben. A megjele­nés kötelező! Mindenki nevet azon, hogy „kötele­ző __" EG Y ÓRA. Pali bácsi, aki az acél­gyárban dolgozik, népes családja köré­ben kanalazza a hús­levest. — A mindensé- gét... — morogja — csak el ne vegyék délutánra, A család hallgat. Tudják, hogy a vil­lanyáramra gondol. FELKETTO. Az üveggyár mosdójá­ban feszült a han­gúid):. — Szöktesd már ide azt a szappant. Helycsere, helycse­re. Siess a tusé alól, mert még ebédelni is szeretnék. Senkisem tiltako­zik, mindenki tudja, hogy ez a „még" mit je'ént. KÉT ÓRA. Egy idősebb szemüveges sétáló a másikhoz. — Galli Curci, a kiváló operaénekes­nő, Pesten vesztette el a hangját. A pes­tiek nyilván London­ban vesztik e hír­nevüket. NEGYED HÁ­ROM. A2 SZTK ren­delőben dr. Baár, az asszintensnőhöz: — Mancika most hagyja a köpenye­met, egy teremtett lélek sincsen a ren­delőben. Melyik fo­lyosón hallgatjuk? Végre befut egy be­teg. Az orvos vizs­gál, aztán gyorsan felírja a gyógyszert. — Brómot kap. Idegcsillapílót. Ve­gyen be kettőt előt­te. — A meccs előtt? — Egy frászt: ét­kezés előtt... Kü­lönben most is be­vehet, nem fog ár­tani FEL HÁROM. A patikában a gyógy­szerész kartárs inge­rülten vitatkozik a vásárlóval, nyilván valamelyik orvos­sal. — De kérem, én átadtam önnek a fecskendőt. Határo­zottan emlékszem. Az orvos nagyon nyugodtan: — Nézze csak meg a laboratórium­ban, láttam, amikor bevitte. — Tisztára érthe­tetlen, — dörmög a patikus. Idősebb laboráns­nő ront elő diadal­lat: — Itt van. A rá­dióra tette gyógy­szerész kartárs. A rádióra!!!... NEGYED NÉGY. A népbüfében meg­dermed a kanálcsör­gés. A gulyásszag megkocsonyásodik a levegőben. Egy borízű hang: — Gooól1... goool..kérek még egy fél decit. A többiek felhá­borodva csititják. FÉLIDŐ UTÁN. Telefonvonal foglalt. Kapcsolás nincs. Mindenki gratulál a TSB-nek, egymás­nak, a kávéfőzőnek. Szenes örömében megadja Kapásnak' azt a. 10 forintot, amivel másfél éve tartozik. P is titka a zavarosban két sportinduló között gyorsan megkéri Ju- cika kezét és Jucika arra gondol, hogy a sporl azért tényleg jó dolog, s hogy ki­hat a „gyakorlati életre’’ is ... VEGE A KÖZVE­TÍTÉSNEK. Nyo'cas csoportok kószálnak az utcán, álldogál­nak a kirakatok előtt, a gyárakban, a vendéglőkben. A mozi előtt meglátom az én ismeretlen, bőrkabátos, kövérkés barátomat, amint nagy kör közepén szónokol. . — Eéén meg­mondtam! Eéén tud­tam, hogy bepako­lunk nekik! Hol voltak az angolok? Sehol, Ez volt a fut­ball! Ez, ha mon­dom. Elgondolkozva mentem tovább és arra gondoltam, hogy kövérkés bará­tomnak, most sem volt maradéktalanul igaza, mert nemcsak futball volt ez, ha­nem sokkal inkább: politikai hitvallás, harcos tett,\ egy bé­keszerető nép dia­dalmas erőfeszítése. P—y L—s Női öltözőnek szánták — Az építésnél nem bánták, hogy a nőknek jó, vagy nem jó, ez a szűk heringes hordó. A GSZC üzemében, ígéret mint a mesében, a kördaru évek óta, így gondolnak a melósra. A fényes zuhanyozóban, hideg víz van állandóan. Azt gondolják tán néhányan, hogy f űröd jenek kabátban? MM MMl n E Közlekedési Építővállalat kubikos, segédmunkás és kőműves munkavál­lalókat vesz fel. Lakás, fűtés díjtala­nul, napi háromszori étkezés á 7 Ft. Cím: Közlekedési Építővállalat. Mát- ravidéki Erőmű, postafiók 5. szám. Erőmű bejárat, portás. ★ A salgótarjáni Kiskereskedelmi Vál­lalat felhívja a vásárló közönség fi­gyelmét. hogy a télapó és fenyőün­nepi ajándékait most szerezze be. mert most nyugodtan válogathat bő választékú áruféleségeinkből. 27. sz. üvegboltunkban: üveg ajándéktár­gyakból. ólomkristályokból, herendi porcelánokból, háztartási ajándék- tárgyakból dús választék. Játékot, bőr­díszműárut, kozmetikai árukat, hang- szert vásároljon a 14. sz. árudánk­ban. az állomással szemben. Nyitva reggel 8 órától este 8 óráig. Női di vat és fehérnemű árukból igényét beszerezheti az 57. és 71. számú áru­dáinkban. a szovjet emlékműnél és a Rákóczi-úton. Mindkét árudánk reg­gel 7 órától este 7 óráig áll vásár­lóink rendelkezésére. ★ A Munkaerőtartalékok Hivatala a nagybátonyi és a kányási szénbányá­hoz segédmunkásokat toboroz. A vállalat minden nap haza szállítja a dolgozókat. Aki a vállalattal egyéves szerződést köt, az 600 Ft szerződési jutalmat kap. Minden nős és család- fenntartó évente 64 métermá­zsa szenet kap ingyen a vállalattól. Minden dolgozó munkábaáilás napján munkaruhát és lábbelit kap a vállalattól ingyen. Az a dolgozó, aki nem akar hazajárni, annak a vállalat ingyenes szállást ad. Az a dolgozó, aki az egy évet becsületesen, hiányzás nélkül ledol­gozza, az az évi összkeresetének 3, vagy 4 százalékát kapja hűségjuta­lom címén. ★ A salgótarjáni 63/1. sz. Építőipari Vállalat segéd- és szakmunkásokat toboroz. A vállalat kellő létszámú je­lentkezés esetén minden nap haza szállítja a dolgozókat. Ha kevés je­lentkező van. akkor hetenként szál­lítja haza. Aki a vállalattal egyéves szerződést köt. az 200 Ft szerződési jutalmat kap. Minden dolgozó a munkábaáilás napján meleg munka­ruhát kap. Jelentkezni lehet a köz­ségi tanácsoknál, ahol bővebb felvi­lágosítást adnak. T É' SE Mi A nógrádmegyei Sütőipari Vállalat villanyszerelő, kőműves és lakatos szakmunkásokat keres, kedvező fize­tési feltételek mellett. Pártunk és kormányunk hatá­rozata, a dolgozó nép kultú- rális közhasználati cikkekkel való jobb ellátását tűzte ki célul. A nógrádmegyei VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT az alábbi iparcikkeket és áru­féleségeket hozza forgalomba a kiskereskedelmi hálózaton keresztül: Műszaki cikkek: kerékpár, női és férfi kerékpár­alkatrész, csillárok, asztali lámpák, lámpatokok, varró­gép, hőkészülékek. rádiók, táskagramofon, permetező ké­szülékek, dörzs- és csiszoló­áruk. Vas cikkek: kályhák (grafit és zománco­zott), épület- és bútorvasalás, zárak, lakatok, szeráruk (ka pa, kasza, ásó, lapát, csákány, fejszék, trágyavilla négyágú), csavaráruk, vasáruk. ráí, patkó, abroncsvasak, szerszá mok, evőeszközök, faáruk, ka­pa. kaszanyél, sziták, rosták, zománcedény, lábasok, faze­kak, tüzelési cikkek, szénkan nák, szénkanál, tűzpiszkálók. láncáruk, marhalánc. istráng­lánc, tartólánc, folyóméter láncok. ■ I ■ iirriiiiiMTiitfUMMfir r A labdarúgás történetében egyedülálló fegyvertény: a magyar válogatott saját hazájában fölényesen győzte le a 90 éve veretlen angol válogatottat Magyar NépközSársaság—Angol válogatott 6:3 (1:2) Szerdán délután a világ sportkö­zönségének szeme London felé tekin­tett. ahol az évszázad legnagyobb mérkőzését vívta az olimpiai labda­rúgó bajnokcsapat, a magyar válo­gatott az angol válogatott ellen. Mintegy 105.000 néző előtt Hidegkúti indította e! a labdát. Szép támadás végén már az első percben Hidegkúti bombája a hálóban táncolt. 1:0. Ha­talmas iramú, változatos játék után negyedóra múlva egyenlítenek az an­golok. Ezután csodálatos játékot pro­dukálnak a magyar fiúk s Hidegkúti ismét góllal fejez be egy gyönyörű támadást, maid a továbbiak során Puskás 3:1 re növeli a magyar gólok számát. Hatalmas az iram s mind­két csapat villámgyors támadásokat vezet, de újból csak a magyar csatár­sor ér el gólt Puskás révén. Már 4:1-re vezetünk. Ezután angol nyo­más következik s szépíteni tudnak az eredményen. így 4:2-es állással for­dulnak a csapatok. A második félidő elején hatalmas nyomás nehezedik az angol kapura s már az 5-ik percben Bozsik hatalmas lövése után zörög az angol kapu hálója. 5:2-re vezetünk. A mayyar fölény tovább fokozódik s újabb sóit érünk el Hidegkúti révén, 6:2. óriási! A szigetországiján még idegen ország válogatottja soha sem győzte le az angol válogatottat. Egy angol táma­dás után kavarodás támad a magyar kapu előtt s a holland játékvezető 11-est ítél. F.zt az angol csatár érté­kesíti, 6:3. Kár volt ezért a gólért. A mérkőzés további részében is ha­talmas iramban folvik a játék s a magyar fiúk vannak fölényben, de gólt már egyik csapat sem tud el­érni. Az évszázad legnagyobb mérkőzé­sén csodálatosan játszott a magyar labdarúgó válogatott minden játékosa. Nem volt elveszett labda, villám­gyors és pontos átadások, szélen futtatott támadások jellemezték a magyar csatárok játékát. S hiába játszottak föl és sokszor ellenállha­tatlanul az angolok, a mieink határ­talan lelkesedése s a szívvel, lélekkel való csodálatos iátéka előtt meg kel­lett haiolnl még a labdarúgás meste­reinek is. A magyar csapat úgy ját­szott ezen a mérkőzésen, ahogy még soha, hol hét emberrel védekezett, hol pedig pillanatok múlva már ki­lenc magvar játékos volt támadásban s ostromolta az angol kaput. Ilyen játékot még Londonban sohasem nvuitott egy csapat sem. Ebben a játékban Bozsik magasan a mezőnv legjobbja volt. Élete legnagyobb játé­kát nyújtotta. De Grosics. Buzánszki, Lóránt. Lantos. Zakariás, Budai, dai. Kocsis, Hidegkúti, Puskás és Czibor is kitűnő játékuk révén beír­ták nevüket a labdarúgás történel­mébe. Erről a mérkőzésről évtizede­kig fog beszélni a világ sportközve- leménye. Ez a mérkőzés betetőzése volt az olimpiai győzelem, maid a római, stockholmi és a bécsi sikerek­nek s megmutatta, hogy a magvar nemzet sportja milyen hatalmas fej­lődésen ment keresztül a felszabad" lás óta. hogy a lehetetlennek vélt győzelmet Is megszerezte a 90 év óla veretlen angolok felett a labdarúgás őshazájában, Angliában. Látogatás a szurdokpüspöki sportkörben Nógrád megye leghosszabb faluja, (mintegy 4 km hosszú) Szurdok­püspöki. Ez a furcsa, hosszú falu. igen szép helyen, a Mátra lábánál húzódik el. A falu lakói földműve­léssel foglalkoznak, de szabad idejük­ben hódolhatnak már a sportnak is. Gyönyörű, a megye területén egye­dülállóan szép és jó talajú labdarúgó pályát építettek maguknak, amely a billiárdasztalhoz hasonlít. Hatalmas, jegenyefákkal övezett sportpálya. De nézzük csak, milyen is a sport­élet ebben a faluban? Ismerjük meg először a sportkör vezetőit; Szircsák Miklós, a sportkör elnöke, aki egy­ben tanácselnök is. Helyettese Mi- lialik László tanácstitkár, akivel jói irányítják a sportkör életét. Ha még ehhez hozzávesszük. hogy Mátrai Imre tanító, az MHK-bizottság elnö­ke az atlétikai vonal irányítója, ak­kor megértjük a jó sportmunka nyit- fát. A sportkör élete a felszabadulás után indult meg. 1945 tavaszán nap­sütötte délutánokon a zagyvaparton két-két sapka között védő, ingujjra vetkőzött fiatalemberek adták az utasításokat a nagyréten rongylabdát kergető többi társaiknak. Egy napon azután már valahonnan szép fehér­babos gumilabda került elő és ezt kergették munka végezte után a fa­lusi fiatalok. Későbbi időkben maguk készítettek kapufákat, felállították « a meginduló mezítlábas bajnokságba is beneveztek a lelkes fiúk. Az év végén azután megnyerték ezt a baj­nokságot. Ekkor megalakították a Szurdokpüspöki Falusi Sportkört s. a labdarúgó szakosztály vezetőjévé Sztancslk Sándort választották meg. S még komolyabban folyt a sport­élet Szurdokpüspökiben. 1950—51-ben és 1952-ben már a já­rási labdarúgó-bajnokságban sze­replő Szurdokpüspöki csapat a máso­dik helyet harcolta ki, de jó szerep­lésük tovább fokozódott és ezekben az években a nyári kupában az első helyen végeztek. Hogy eddig eljutott ez a falusi sportkör, ahhoz igen hosszú és fá­radságos munka kellett. A lelkes fa­lusi fiatalok kezdetben saját fillér­jeiket összerakva spórolták meg a labda. majd a felszerelés árát, de sok félcipőt és egészcipőt rúgtak széjjel, míg megtudták vásárolni a labdarúgó cipőt. 1953-ban a tanács már pénzbeli támogatással adott se­gítséget a sportkörnek. A TSB-től pedig igen szép sportfelszerelést ka­pott a sportkör: 3 pár tornacipőt, 1 sakkészletet, 1 röplabdát és hálót, 5 atlétatrikót és nadrágot. 1 kézigrá­nátot. 1 férfi és 1 női súlygolyót, ezenkívül egy kis könyvtárat, mely­ben 25 darab könyv várja a falusi sportolókat. Ezenkívül, mint a sportkör elnöke újságolja, az elkövetkezendő 1954-es esztendőre a sportkör 5000 forintot kap sportfelszerelések vásárlására, a meglévő segítségen felül. így azután már a labdarúgók, kissé kopott fel­szerelése. az asztaliteniszezők és a többi szakosztályok felszerelése is felfrissülhet. Hibák, hiányosságok Is akadnak azonban a iól dolgozó falusi sport­kör munkájában, amelyek nagyban hátráltatják a még nagyobb arányú fejlődést. Egyik és talán a legna­gyobb hiányosság az, hogy a sport­körben általában csak a labdarúgás­ról beszélnek, csak a labdarúgás az. amely felé fordul a sportolók, a ve­zetők legnagyobb figyelme. Ez igen helytelen, amelyen a legrövidebb időn belül változtatni kell. Hiszen a falusi fiatalok igen nagy része ked­veli az atlétikát, az asztaliteniszt, a röplabdát és még több más sport­ágat, de ezek a sportolók eddig nem­igen foglalkozhattak a sportkörben kedvenc sportjukkal. A másik nagy hiba az, hogy nem foglalkoztak eddig a tagszervezéssel és kultúrműsorok rendezésével, ame­lyek a sportkör anyagi erejét növel­hetnék minden alkalommal. Pedig mint mondják, a tanács tagjai is szí­vesen beállnának a falusi sportkör íagiai közé, ha valaki felkérné őket, s havi 10, 5. 2 forintos tagdíjaikkal örömmel segítenék a falu fiataljai­nak a még jobb sportolási lehetősé­gének megteremtését. Az MHK-munka elég jónak mond­ható a sportkörnél, de itt is van még hiányosság, mégpedig az, hogy a falu leányait még nagyobb számban kell beszervezni a magyar sport alapját képező MHK próbáira, hogv ezen keresztül később aktív sportoló­vá neveljék őket. Ha az eddigi ió munka mellett a sportkör vezetői és sportolói a felso­rolt hiányosságok megszüntetését tű­zik ki célul az elkövetkezendő hóna­pokban s ezeket kiküszöbölik, akkor a ^ Szurdokpüspöki Falusi Sportkör még jobb munkájáról számolhatunk be a legközelebbi alkalommal. G. J. Téli tennivalók a falusi sportkörökben Gokáig azt tartották a magyar falvakban, ha beköszöntött a no­vemberi ködös, esős, hideg idő, akkor elkezdődik a téli semrnitevés ideje. Később hó alá temetkezik a falvak élete. mint a parázs a hamu alá. IIvénkor már az is eseményszámba ment, ha egy szekér végigzörgött a keményrefagyott, rögös falusi úton. A felszabadulás után egyre^ inkább megváltozott a falvak téli képe. Ma már föl tudják a falvak dolgozói: a jövőévi munkát télen kell megala­pozni. Aki a telet átalussza, az ta­vasszal kapkodhat s akkor tanulja meg, hogy a kihasználatlanul ha­gyott értékes téli hónapokat nem tudja utána pótolni. Pontosan igv van ez a sport te­rületén is. Általános tapasztalat azon­ban. hogy a falusi sportolók még nem mindenütt hívei a téli sportmun- kának. Nagyon sok helyen még ma is téli álomba szenderül a falvakban a sportélet, s míg a fű ki fiem bújik, nem ad életielt magáról. Pedig j\ soort területén is megvannak a kü­lönleges téli feladatok. Van-e eszményibb alkalom a spor­tolók elméleti, szakmai oktatására, továbbképzésére, a társadalmi aktí­vák. versenybírók, játékvezetők kép­zésére, mint a három téli hónap? A nyári idény munkájának nagy iramában ezekre sokkal kevesebb a lehetőség. Igen fontos tehát, hogy a járási TSB-k és a falusi sportkörök a telet a snortolók oktatásának szol­gálatába állítsák. A különböző tanfolyamok, előadá­sok megrendezésénél azonban ne csak a mennyiségre legyenek tekin­tettel. hanem a minőségre is. Ne csak arra törekedjenek, hogy minél több úi sportkádert vonjanak be, ha­nem legalább ilyen mértékben arra is, hogv ezek a káderek megfelelően képzettek legyenek. A sportkörök fontos téli feladata, r a sportolók általános műveltsé­gének emelése. De a közönséget ne­velő előadások megtartása is éppen ilyen fontossággal bír. Tartsanak a sportkörök minél gyak­rabban előadásokat, kultúrműsorokat. Rendezzenek a falvak sportkörei no­vembertől kezdve sportköri estéket, amelyek egész télen át szabályma- gyarázó és közönségnevelő előadá­sokból álljanak. A téli hónapok nagyszerű lehető­séget nyújtanak arra is, hogy a sportkörök különböző funkcionáriusai behozzák esetleges lemaradásukat az adminisztrációs munka terén, hiszen ez még igen sok funkcionárius gyen­ge oldala. Különösen a minősítés te­rén okoz lemaradást a rossz admi­nisztráció.. i Korántsem dolgozik azonban jól az a sportkör, amely csak a fent felsorolt tennivalók elvégzésére szo­rítkozik. Legalább ennyire fontos az is, hogy maga a sportélet se sza­kadjon meg. A tudományos kutatá­sok eredményei szerint a kifejezetten nyári sportok versenyzői sem hagy­hatják abba a téli hónapokban a sportolást. A telies kikapcsolódás alaposan visszaveti a sportolót to­vábbi fejlődésében, hiszen tavasszal úira elölről kell kezdeni a munkát. Hóban, fagyban nem szükséges 100 méteres síkfutó versenyt rendezni, de vannak sportágak, amelyekkel télen is lehet és kell is foglalkozni. Itt vannak elsősorban a téli sportok. M inden község határában akad iégfelüiet. Megyénk természeti adottságának folytán pedig közsé­geink abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy maid mindenhol van­nak hegyek, amelyek a sísport űzését teszik lehetővé. Kössenek tehát, kor­csolyát és sít falusi sportolóink is a téli hónapokban. A sportkör vezető­ségének pedig kötelessége, hogv megteremtse számukra ezeknek az előfeltételeit. Igen helytelen volt az a nézet, hogy a labdarúgó nem spor­tolhat más sportágban, az atléta sem űzhet más sportot. Pedig a té­nyek ennek pont az ellenkezőjét bi­zonyítják. Igen fontos a teremsportokkal való foglalkozás is. Ma már csaknem vala­mennyi községben van lehetőség a teremsportok űzésére. Ahol nem ren­deznek a tél folyamán asztalitenisz, sakk, birkózó, ökölvívó, súlyemelő versenyeket, ott komoly kárt okoznak a sportélet fejlődésében. A falusi sportolók téli foglalkozta­tásáért elsősorban a TSB-k a felelő­sek. Az ő munkáinktól függ. hogy megáll-e a sportélet a tél folyamán a falvakban, vagy továbbfejlőd?k-e a kívánt ütemben. De rajtuk múlik az is, milyen mértékben kapcsolódnak be a sportolásba a földműveléssel fog­lalkozó falusi fiatalok, akiknek lét­száma igen csekély a falusi sportkö­rökben. Az idei falusi spartakiádok jó példával szolgáltak a TSB-k ré­szére, ezt most használják fel. A fal­vak sport-élete csak akkor fejlődhet tovább a téli hónapokban is, ha a járási TSB-elnökök szeme állandóan a sportkörökön van s ha a járási TSB-elnökök állnak a szervező mun­ka élére és nem merülnek el az ad­minisztrációs munkába. Sokszor be­bizonyosodott már. hogy ezer körle­vélnél többet ér egy személyesen adott ió tanács. A sportolók Javarésze a fiatalok ezreiből tevődik össze, tehát nem kétsége*, hogy * téli munka meg­szervezésében a DISZ re Is fokozott feladatok hárulnak. Éppen ezért a sportkörök vezetői tartsanak szoros kapcsolatot a helyi DISZ szervezettel és legyen ió összhang a TSB-k és a DISZ munkája között is. A közös együttműködés vezetheti csak sikerre a téli sportmunkát. J^ letűnt rendszer sem nyáron, sem télen nem törődött a fal­vak sportolóival. Ma állatnunk min­den lehetőséget megad a falu fiatal­jainak. hogv sportolhassanak s a sportolás télen se szakadjon meg. Csak a falusi sportkör vezetőin és a járási TSB-k szervezőmunkáján mú­lik. hogv tömegversenyek rendezésé­vel • a falvak sok ezer fiatal sporto­lóié számára téli sakk. asztalitenisz, súlyemelő, birkózó, sí és korcsolya tömegversenveken sportoljanak. A falvak fiataljain a sor, hogy meg Is ragadják az alkalmat. S»krrfisrn szerepelnek a srovjet labdarúgócsapatok külföldön A szovíef labdarügócsnpatok leg­utóbb Oslóban, Kopenhágában és Szófiiban szerepeltek. Mindhárom mérkőzésen szép Játék után győzel­met értek el. t-eninurádi Zenit—Osló válogatott 6:0 (2:0). Esti mérkőzés keretében a szoviet csapat igen eredményesen lát. szott. Moszkvai Dinamó—Kopenhága vá­logatott 2:1 (0:1), A moszkvai csa­pat első dániai mérkőzésén, különö­sen a második félidőben játszott igen szépen és kiharcolta a győzelmet. Moszkva Szpartak—Szófiai Dinamo S:1 (2:0). 45.000 néző előtt a szófiai stadionban nagy lelkesedéssel és eredményes játékával a közönség ün­neplése közepette biztosan nyerte meg a találkozót a moszkvai csapat SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottságánál« lapja Felelős kiadó: Heidil József Szerkesz'ősóg és kiadóhivatal- Salpótarlán. Rákóczi u 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultiirrovat 52. kiadóhivatal 430 Szikra f.apnyomda Budapest. Rőkk Sztlárd-utca 0. f. v.: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom