Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-25 / 94. szám

2 SZABAD A 6«. B An 1953 november 25. MIRE ÜGYELJÜNK AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS VÉGZÉSÉNÉL Megyénkben a i őszi mély­szántás végrehajtásánál komoly lemaradás van. Különösen, ha figyelembe vesszük a miniszter- tanács által megszabott határ­időt, amely az őszi mélyszántás végzését nővember 31-re állapí­totta meg. Nagy lemaradás van a pásztói és a szécsénvi járások­ban, ami megmutatkozik abban, hogy a pásztói járásnak 24.409 kát. holdon kell, elvégezni az őszi mélyszántást es november 20-i jelentés alapján mindössze 6371 kát. ho'don végezték el. Ugyanez a helyzet a szécsénvi járásban is. ahol 16.300 kh-on kell az őszi mélyszántást elvé­gezni és mindössze csak 5667 kh-on végezték ei. De ugyanez a helyzet a többi járásoknál is. A lemaradások egyik leg­döntőbb oka az, hogy a járás és a községi tanácsaink nem for­dítanak kellő gondot az őszi mélyszántás végzésére. Párt- szervezeteinknek és tanácsainkt- nak egyik legdöntőbb feladata kell, hogy legyen az elkövetke­zendő napokban, hogy a közsé­gekben szervezzenek 3—4 tagú szemlebizottságot az állandóbi­zottságok bevonásával és a köz­ség területét legjobban ismerő dolgozó parasztokból. Áttanítsák meg, hogy mennyi a község ha­tárában a fej nem szántott te­rület és ennek megfelelően Ala­pítsák meg, hogy a községben rendelkezésre álló fogaterő fi­gyelembevételével hány hold őszi mélyszántást kell végezni. Az elkövetkező napokban egyes fogatoknál a községek készítse­nek rövid végrehajtási ütemter­vet és az ütemterv végrehajtá­sának érdekében mozgósítsanak minden rendelkezésre álló foga­tot. Az őszi mélyszántás lemara­dása mellett komoly hiányosságok van­nak a minőségi munka vég­zésénél, ami egyrészt a sekély szántás, valamint a rosszul végzett szán­tásnál mutatkozik meg. Pedig az őszi mélyszántás ismert előnyei csak akkor mutatkoznak, csak akkor érjük el a terméshozam 30—40 százalékos emelkedését, ha az őszt mélyszántást minősé­gileg jól végezzük el. Legyen a szántás valóban mély, ez az el­ső és legfontosabb minőségi kö­vetelmény. Ha csak a régi ba- rázdáfenékig megy le az eke, az őszi mélyszántás minden elő­nyét elveszítjük. Ahol a mély­szántás a műit évben nem érte el a muitévi előírt mértéket, ott ez évben 2—3 centiméterre! mélyebben kel! a talajt felszán­tani. Az évről évre történő fo­kozatos mélyítés következtében a felszínre került nyersföld a tél és tavasz folyamán termő­vé válik. Nagyon fontos, hogy az eketestek egyenlő széle­sen és mélyen járjanak. Az őszi mélyszántás minőségét lerontja, ha bármelyik eketest szélesebb talajszelvényt vág le. vagy eltérő mélységben forgat. Különösen a traiktorekék hátsó énetesténél szokott ez a hiba előfordulni. Az ekék helyes be­állítása nélkül nem lehet a szántást jól elvégezni. Ezért nemcsak a megszántott tábla- részeket, hanem az ekéket is állandóan ellenőrizni kell. Az egyformán dolgozó eketestek után a felszántott talaj egyenlő széles barázdaormokat és sík fe­lületet mutat. A rosszul dolgozó ekék után a talaj az eke széles­ségének megfelelően bakhátas, hullámos. A hylJám te‘ején mé­lyebb, a szélen sekélyebb a szán­tás mélysége. Az enyhén hullá­mos talajfelszín már a vetésnél is hibákat okoz, mert a magvak különböző mélységbe kerülnek. De megnehezíti a növényápolás­nál és az aratásnál a gépi- eszközök használatát. Az ilyen táblákon a növények növekedé­se, fejlődése, érése és termése sem lesz kiegyenlített. , Ne maradjanak vak baráz- * dák. A kisebb-nagyobb szántaiban sávokon, vakbarázdákon már a vetést nem lehet jól elvégezni. A vetőmag nem kerül elegendő mélyre, nem bel ki, vagy a nö­vény már csírázás után el­pusztul. A valkbarázdák helyén törnek elő aztán tömegesen a gyomok. A fogasok és a barázdák egyenesek legyenek A görbe barázdák után is ki- szántatlan foltok maradnak és nő a területen a vakbarázdák száma. A fogások kijelölésénél arra törekedjünk, hogy minél keve­sebb legyen az egyes fogásokat elválasztó nyílt osztóbarázda Nagyüzemi tábláinkon a, kom­bájn-aratás minőségi e.végzé­se érdekében a nyílt barázdá­kat is hozassuk be. liógv telje­sen egyenletes sík legyen a tai- !aj felszíne. Az egyénileg dol- dozó parasz'ok földjein is kerül­jük a sok osztóbarázdákat, mert akkor elfolyik a csaoadék és ta­lajrombolást okoz. Azt is meg­figyelhetjük, hogy a barázdák mentén gyengén fejlődnek a nö­vények, elmaradnak a tábla egyenletes növénvállományától. a boérés is különböző,.a termés pedig kevesebb. Változtassuk a szántás irá­nyát. Állami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink nagy tábláin ez már megvalósítható minőségi követelmény. Az a helyes mun­kamódszer, ha a multévi szán­tás irányára ez évben kereszt­ben végezzük el a mélyszántást. Az egyik évben keresztben, a másik évben hosszában végzett nyári, vagy őszi mélyszántás egyenletesebben, tökéletesebben dolgozza át a talajt. Az egész tábla talaja felszínében és mély­ségében -kiégvén lítettebb lesz, ami a növényállomány körül­ményeit kedvezőbbé teszi. Ne vágassuk, tiprassuk a talajt! Főképpen a szabálytalan táb­lák traktornál való szántásánál gyakori ez a hiba. A sok "kerül­getéssé!, forgolódással a talaj tömítés és szerkezetének rom­lásán kívül még sok üzemanyag és munkaidő is kárbavész. Az .ilyen táblasarkokat inkább fo­gattal szántsuk fel. Tiszta legyen a szántás! Ne maradjanak a szántás felszínén gyom, vagy növénymaradvá­nyok. Ha a trágyát is az őszi mélyszántással együtt munkál­juk be a talajba, ne „lógjanak” ki a barázdaszelvények között a trágyacsomók. A trágya nem korhad el, a talaj pedig felesle­gesen levegőzik és páro.ogtai ebben az esetben. Ez évben nagyon sok kapás- növények után gyomosan marad: a tarló. Az erősen gyomos ré­szeket szántás előtt kaszáljuk le, összegyűjtve, megszárítva égessük el. A gyengébben gyo- mosodott táblákat szántás előtt fogasoljuk, vaigy tárcsázzuk meg, hogy a gyom- és növény- maradványokat mélyen le tud­juk forgatni. A táblák végeinek szántását is végezzük el. A végeszántás is olyan széles legyen, hogy az ekék kiemelése és a fordulók miatt szántadanul. maradt ba­rázdavégeket keresztbe járatva, tökéletesen felszántsuk, megfor­gassuk. Mivel az időjárási viszonyok az ősz végefelé kedvezőtlenebbé válhatnak, a jóidö minden per­cét használjuk ki az őszi mély­szántás mielőbbi elvégzésére. A szántott réteg biológiai értéke is fokozódik, ha az őszi szán'ást nem a tél elején, hanem már novemberben befejezzük. Megyénk éghajlati viszonyai között tavaszi növényeinket a gyakori aszály kártételeitől az őszi szántással védhetjük meg a legjobban. Ezzel a talajmunká- val biztosíthatjuk a leginkább magas terméshozamainkat. Holló'! József főagronómus. December l-én kezdik meg az Első Békekölcsön nyereményeinek kifizetését Az Első Békekölcsön ötödik nyereménysorsolása november 26-án, csütörtökön kezdődik és november 29-én, vasárnap feje­ződik be Szegeden, > a Nemzeti Színházban. A négy napig tartó húzásokon 95.200 darab köt­vényt nyereménnyel és több mint 75.000 darab kötvényt tör­lesztéssel sorsolnak ki. Tekintettel arra, hogy a köt­vények egy része fél- és negyed- kötvény, a kifizetendő té elek száma meg fogja haladni a 300.000-et. Ennek a hatalmas nyereményösszegnek a kifizeté­sé: az Országos Takarékpénztár és az ország összes postahiva­talai december l-én, kedden reg­gel kezdik meg a hivatalos nye­reményjegyzék alapján. A postahivatalok a 300—500 és 1000 forintos nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesz­téseket fizetik ki, az 5000 forin­tos és ennél nagyobb összegű nyerőménvekez Országos Taka­rékpénztár fiókjában vehetők fel. Nagyabb munkahelyeken an üzemi takarói pénztárak szintén beváltják a nyereménnyel vagy törlesztéssel kisorsolt kötvénye­ket. ......................... IG AZA VAN... IGAZGATÓ: Hó. te Riska, hó. hó! , . . , . RISKA: Ugyan, mit hógat. . . Nem akarom én éppenséggel felnyár­salni. csak figyelmeztetni akarom egynéhány dologra. IGAZGATÓ: Ugyan mire? RISKA: A minisztertanácsi határozatra, amelynek végrehajtásáról úgv látszik megfeledkezett. Ez a határozat kimondja, még hozzá elég világosan és érthetően, hogy a silózásra alkalmas kukoricaszárat s egyéb takarmány­értéket jelentő növényhuliadékot silózásra használjon fel. IGAZGATÓ: Hogy én-e? RISKA: Tán azt condolía. hogy ez a határozat nem vonatkozik a pásztói állami gazdaság igazgatójára?! Érdekes ember maga, igazgató. Mindig csak azt hajtogatja, hogy több tejet, több tejet, silózni meg sem­mit ... De hát száz szónak is egy a vége. Ideje lesz besilózni a 3—4 hold földön még meglévő friss káposztahajtásokat, meg aztán a szurdokpüspöki Béke tsz től átvett nagymennyiségű kukoricaszárat is . . . Figyelmeztetem; ha nem biztosítanak több silótakarmányt, több teiet se várjanak! Hogyan halad a téli gépjavítás előfeltételeinek biztosítása gépállomásainkon A minisztertanács határozatot hozott a gépállomások téli gép­javításának megkezdésére ésez- zel kapcsolatosan előírta, hogy a javításhoz biztosítani kel] me­leg javítóhdyiséget. Nógrádme- gyei viszonylatban gépállomá­sainkon vannak javítóműhelyek, amelyek azonban a? érsekvad­kerti gépállomás javítóműhelyé­nek kivételével kicsinyek és nem alkalmasak javítás lefolytatásá­hoz. Ezért a meglévő eséplőszi- neket alakítsuk át fűthető helyi­ségekké, hogy a gépjavítást me­leg helyen végezhessék trakto­rosaink. Sajnos azonban, az idő mú­lik, a munkák azonban részben nem indultak meg, részben pe- dig igen vontatottan haladnak Nézzük meg közelebbről a mun­kák akadályát. A nógrádmegyei KISZÖV szeptember végén ki­jelölte azokat a KTSZ-eket, ame­lyek a munkálatokat elvégzik A megyei tanács igazgatósága és beruházási igazgatósága a szükséges terveket és a k'ára- zatlan költségvetéseket elküldte a KTSZ-eknek. hogy azok mér­jék fel a munkákat és készítsék is ei. Október 10-én csak az ér­sekvadkerti KTSZ váfalta el két gépállomás átalakításának mun­káiét. A többi KTSZ-ek munka­erőhiány és egyéb problémákra hivatkozva nem vállalták a mun­kákat. A KISZÖV ismét kijelöl te őket és már úgy látszott, hogy ténylegesen rendibejönnek a dolgok. A pásztói KTSZ há­rom gépállomás munkáit vállal­ta. Kint is voltak a helyszínen. November 4-én azonban kőzö’te, hogy csak kettőt tud vállalni, tekintettel arra, hogy az erdő- kürti gépállomásunk igen mesz- sze es:k és igen rosszak a köz­lekedési lehetőségek. A fenti közlésre a gépállomási igazgató­ság kérte a KTSZ-t. hogy mégis vállalja e! a munkát, mert ezzel egy másik szocialista szektort segít. Másrészt pedig helytelen, hogy október közepén ígéretet tett, sőt az anyagot is .megren­delte és csak három hét eltel.é- vel közli, ho-gy mégsem vállal­ja Ezt a tényt sérelmeztük a KISZÖV-nél. amely iámét uta­sította a KTSZ-t a munkák el­végzésére. Ismét huza-vona kö­vetkezett, végre november 16-án a pásztói KTSZ végérvényesen kijelentette, hogy a munkálato­kat kivitelezni nem tudja a túl­terhelt beruházások miatt Mint már fentebb említettem, a pász­tói KTSZ három gépállomás munkáját vállalta el. Kénytele­nek vagyunk tudomásul venni, hogy az .erdökürti gépá'iomás nem támogat munkájával. De nézzük meg, hogy a pásztói és a kisterenyei gépállomáson ho­gyan dolgozik a KTSZ. Szerző. déssel lekötötte a munkát és vál­lalta, ho-gv december 1-ig azt be­fejezi. November 2C-án pedig egyetlenegy téglát sem mozga­tott meg, hivatkozva arra, hogy a gépállomás nem hordta ki az építkezés színhelyére a Tüzép- től. Szerintünk ez nem kifogás, mert a gépállomáson van szál­lítóeszköz és ha a vontató rossz, a pótkocsi biztosan jó és a trak­torral is ki lehet hozni az anya­got. Szerintünk a KTSZ-eknéj az a baj, hogy szervezetlenség van és ahelyett, hogy a tényleges munkákat becsületesen e'végez­nék, kibúvókat keresnek, ami helytelen. Kritika illeti a salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ-t is, amely kezdetben visszautasította a munkák elvál­lalását és most vállalta él, ami­kor az időjárás már az építke­zéshez nem egészen alkalmas. De bízunk abban, hogy decem­ber 15-re munkájává; segít a gépállomás dolgozóinak szociá­lis helyzeten. Dicséretet érdemel az érsek• vadkerti KTSZ. amely fáradsá­got és munkát nem ismerve dől- gozik és december 1-re a tol- mácsi és a mohorai átalakítási munkálatokat be fogja fejezni. Schrodt Ernő „CSAK A KÖTELESSÉGEM TELJESÍTETTEM“ Két évtizeddel ezelőtt az er­dők lombjai ugyanúgy zöldeltek mint most, e virágok is ugyan* úgv illatoztak, sa csillagok sem ragyogtak másképp. Egyszóval: a külső környezet, a természet ugyanúgy csillogtatta pompáit a főid külső és belső termé­keny viszonyai ugyanolyan adottságokkal rendelKeztek, mint napjainkban. Ennek az időnek szülöttei, érő és dolgozó társadalma mégis másképp látta a világot. — Hogy is volt az akkor...? — réved maga elé elkomorult szemmel, összeráncolt homlok­kal Kazinczi bordás László, két­szeres sztahanovista vájár, ki­váló bányász. Az asztalon ke­resztberakott erős, izmos kar­jaira hajtja a fejét és már pe­regnek is előtte az események: Talán 1931-et, vagy 1932-öt írtak, ügy tíz-tizenegv év kö­rül: gyermek lehetett. A naD tű- zően sütött be a Mátraszele község szélén lévő kis házuk udvarára. 0 és a nálánál fia- ta'abb három kistestvére a ház- tetönyújtotta árnyékos helyen, a fal mellé húzódva játszadoz­tak. Rajta egy a gyón foltozott, kopott nadrág, a kisebbeken meg a falusi gyerekek akkori jellegzetes öltözéke: fehér vá­szonból készült egyszerű, váll­pánté* ing. Játék közben fel- fel ugrá'tak. Várták édesapjukat. Ízt az embert, aki mindég olyan meleg szeretettel simo­gatta meg őket, aki egyszerre hármukat is a térdére vette, csókolgatta őket és mesélgetett nekik. No, meg aztán azért is várták, mert mindég azt ígérte, hogy madarat hoz a bányából. Aztán, amikor megcsikordult e kapu ajtaja, a, család apraja már ott toporgott a nagydarab ember előtt, s az apró kezek izgatot­tan tapogatták a,z agyagtól, sártól megkérgesedett bányász­ruha zsebeit. Más alkalommal ilyenkor mo­solyra húzódott a szénporos arc, apjuk leguggolt eléjük és elmagyarázta, hogy éppen itt... itt a falu bejára'ánál repült ki a madár a zsebébő'. Most azon­ban nem sikerűit mosolyt va­rázsolni erre az arcra. Megsi­mogatta egyiküknek is. mási­kuknak is a fejét, de aztán to­vább ment, be, egyenesen a konyhába. Az édesanyjuk is köszönt ne­ki, de ő ezt figyelmen kiéül hagyta. A halványan pislákoló karbid'ámpáiát a sarokba tette, aztán felegyenesedett, de nem fordult meg: háttal állt a népes családjának. Valahogy furcsák voltak ezek a pi1 lanatok. Az apjuk nem mert a szemükbe nézni. Nem beszélt most a madárról, azt sem kérdezte, mi van ebédre, vagy, hogy rosszalkodtak-e sír‘ak-e a gyerekek?! Érthetetlen volt ez a visel­kedés. Az anyjuknak kellett elé­be ál.ni, a kisebbek meg az any­juk szoknyájába kapaszkodva, félénken somfordáltak apjuk elé. Könnyes volt e 6zeme... könnyel volt tele, csordulásig. Mindnyájukban meghűlt a vér. Nem értették az egészet. Nem tudták, hogy ilyen nagy ember is tud sírni. Egyszerre 6Írva fakadt az egész család. Sírtak, de nem tudták az okát. Csak azt látták, hogy édesapjuk más­nap nem megy munkába és az anyjuk által leszelt kenyérszele­tek a megszokottnál vékonyab­bak voltak. így volt ez... bizony így... és ígv ment ez hosszú időn ke­resztül. Rövidesen Kazinczi Laci is félretette a gyermekjátékot, az iskolaszereket és elindult a nagyvilágba, gyalog, mezítláb, hogy pöttömnyi „munkaerejét" eladva, néhány fillérrel hozzájá­ruljon testvérei felneveléséhez. Sokan voltak akkor ilyen nincs­telenek számkivetettek. Való­sággal dobálóztak velük, de ők csalt mentek, mentek egyik aj­tóról a másikra, csüggedten, megtépázott önérzettel, mert él­ni csak kellett valamiből. Az­tán átviiiant az agyán, amikor édesapjáért egy sztrájk alkal­mával. 6zuronyos csendőrök jöttek ... internálták ... a jaj­gatások. gyermeke'-és feleségek hangos zokogása zúgott a fü­lébe. Végű] 0 háború borzalmai, a bombázások, az öldök’ések rémképei villantak át agyán. Felállt... Már megelégelte. A háború, a nincstelenség, az üldöztetés, a megaláztatás. Hogy mennyi mindent át kelteti élni akkoriban. Mégis semmire­kellőknek nevezték a dolgozókat. Bármilyen odaadóan is dolgo­zott, ha szegény volt, nem volt becsülete. Igen. Kazinczi bordás László jól emlékszik ezekre az esemé­nyekre. Már 1945-ben, amikor a kommunista párt tagja lett, megfogadta, hogy minden ere­jével azon dolgozik, ne jöjjön vissza ez a bűnös világ. Már a felszabadulás első percében fel­ismerte, hogy a kommunisták a köréjük tömörülő dolgozó nép­pel képesek lesznek az elnyo­mottakat szabaddá tenni, a megalázónak fejét felemelni és a dolgozó népnek emberi mél­tóságot adni. Kazinczi elv- társ látta munkájának Igazi célját. Az 1945-ös széncsaták­ban az élenjárók között harcolt. Bámulatos lendület.el ontotta a szenet, a kisteleki bányában. Munkatársaival együtt gvakran duplájára, vagy két és félszere­sére teljesítették napi eőirány- za.tukat. Kétszázötvenszer-ké;- százötvenes szelvényben har­madmagával. egy műszakon Két és félmétert is haladt előre. Kótai István üzamvezető mér­nök sokszor kétségbe is vonta, hogy azon a munkahelyen egV háromtagú csapat két és fél mé­tert tudjon előrehaladni. De nemcsak Kótai mérnök, hanem más műszaki dolgozó szájából is elhangzott, hogy: „Kétszáz­ötvenszer kétszázötvenes szel­vényben két és jél métert ha­ladni?... ez nem létezik.” Ha bementek a munkahelyére, ott méregettek, számolgattak, Ka- zincziék meg csak mosolyogtak az „orruk alatt”. Mélyreeresz- tett gyökerei voltak már ebben az időben Kazinczi elvtársnak. S a talaj, ahová gyökerei ka­paszkodtak: a párt célkitűzése: a néo békéje: a család boldog­sága. Ezek ösztönözték az egy­kori mezítlábas, foltosna-drágú gyereket, ilyen hihete'len ered­ményekre. A meggyőződés után már a műszakiak is látták, hogv Kazinczi László vasaka- ratávaó céltudatos munkájává', az elméleti elképzeléseket is felülmúlja.. Megnyugvása azon­ban egy pillanatra sem volt. 1950 december 20-án, Sztálin elvtárs szüle'ési évfordulója előtti napon újabb rekordot ja­vítottak. Atár csak másodpernek voltak hátra a műszak végéig, de Kaz'nczi László laná'ja még suhogott a lerobbantott 6zén- készletben. ..Itt van ni —mond­ta mosolvogva, amikor az utolsó 'apát szenet is bedobta a esőiébe — hadd csodálkozza­nak a hitetlenek". Ezen a mű­szakon hárman, több m'nt há­rom vagon szenet termeltek. A szuídoki bányaüzem 80 méte­res frontján már mint 6zteha­novis'a kezdte meg munkáját. A második ereszkében lévő hosszú frontszakaszon három ciklusra osztotta a termelési fo­lyamatot. Amíg az egyik szélen az előkészületi munkák folytak, középen a fejtés, a másik szélen a rakodási munkát végeztéik. A 6zurökíeketén csillogó szénfal előtt mint egy igazi hadvezér osztogatta a feladatot. Elhatá­rozta. hogy a 15 főből álló bri­gád minden tagját sztahanovis­tává neveli. A váltás alkalmával 5 volt a legelső, a.ki elindult a 6zurdoki lejtősakna fekete folyásóján, de a munkahelyen is ő volt, aki megmutatta, hogyan kell har­colni a másodpercekért. Ha va­laki csak látszatra is laza munkát végzett, akkor úgv in­tézte a dolgot, hogy melléje kerüljön és együtt vágják a sze­net, vagy együtt lapátoljáK: Azt szokta ilyenkor mondani: „Gyerekek, csak úgy csináljá­tok ahogy én. akkor biztosan nem lesz 6ammi hiba”. A Kaz'nezi frontcsapatban et­től az időtől kezdve úgy sza­porodtak a sztahanovisták, m'nt a gombák. Kovács Sándor évek hosszú során együtt dolgozott Kazinczlval és már Kistelekről ő is, mint sztahanovista került a szurdoki frontfejtéshez. De a többi, Handó Lajos, Handó Mi­hály, Sípos Károly is csakha­mar elsajátította Kazinczi László módszerét, fegve mezett, ütemes munkatempóját és birto­kukba vehették a sztahanovis­táknak járó oklevelet. Ezek- után nem volt jelesebb ü-nnep, hogy a Kazinczi-csapat ne gazdagodott volna két-bárom’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom