Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-21 / 93. szám
2 SZABAD ADGirfn 1953 rwrember 21. A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA ÉS A TSZ JÖVEDELME Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek dolgozói sok jót hallottak már a szurdokpüspöki Béke tsz munkájáról, kiváló erdeményeiröt, a tagok jómódjáról. Ez úgv igaz, ahogy hallották- Ezt a jó hírt az alábbi rajzok csak megerősítik. Ezek a rajzok még azt is mutatják: ahol csak „íé- lig-meddig” is érvényesült a szövetkezeti demokrácia, ott nagy eredményeket értek el a növénytermesztés és állattenyésztés terén, s van mit bőségesen osztani a tagságnak. Tehát a szövetkezeti demokrácia érvényre- juttatása egyenlő a tagság magasszínvonalú életmódjává:]. A kalászos vetésű növényeknél az üzemi pártszervezet javaslatára alkalmazták a fejlett vetési, trágyázási módszereket. A holdanként: termésát'.rg minden kalászos növénytói magasabb lett a tervezettnél. A kapásnövények terméshozama is magasabb lett, min; a tervezett termésátlag. Különösen a napraforgó és a cukorrépa fizetett jól. A cukorrépát négyszer kapálták, ai napraforgónál a pótbeporzást alkalmazták. A növényápolási, trágyázás; munkát mindig időben végezték. Minden tag kivette részét a munkából. A meglévő állatállomány nagy jövedelmi forrása a szövetkezetnek. A szövetkezet tagjainak szorgalmas munkája folytán 2 vagon lóhere, 150 mázsa répakaraj, 17 vagon répaszelet, 300 mázsa vegyestakarmány biztosítja az állatállomány téli áttde’teté- sét, továbbfejlesztését. A járási állami állat- tenyésztői állomástól ál:ami elismerő bizonyítvánnyal tüntették ki a Béke tsz-t. A szövetkezeti demokráciái szigorú betartásához tartozik az alapszabályzatban biztosított háztáji gazdaságok fejlesztése. A Béke tsz-ben viszonylag jól állnak ezen a téren. Minden tagnak van hízódisznója, 2—3 malaca és baromfija. Tehén azért nincs, mert nincs istálló. A tsz vezetőségének és tagságának közös elhatározásából született meg a szabadpiaci értékesítés. Eddig 28 darab sertést adtak el, mely 10.000 forinton felül jövedelmezett. Nagy meny- nviségű burgonyát értékesítettek, mely ugyancsak sokezer forinttal növelt a tagság pénzbeli jövedelmét. A szövetkezeti demokrác'a betartását a felsoroltakon kívül még az is bizonyítja, hogy az egy munka- egységre jutó természetbeni jövedelem igen magas. Például kenyérgabonából 6 és fél, burgonyábój 7 kg jutott munkaegységenként. 34 mázsa kristálycukrot osztanak I szét a tagok között. u n un mun y u in Jsr • KUKORICA (II kh, 25 q kh-kénti termésátlag. CUKORRÉPA (8 kh) 215 q kh-kénti termésátlag. NAPRAFORGÓ (1 kh) 17 q kh-kénti termésátlag. ŐSZI BÚZA (17 kh) 14 mázsa 27 kg kh-kénti termésátlag. ROZS (9 kh) 10 q-s kh-kénti termésátlag. ÁRPA (10 kh) 12 q-s kh-kénti termésátlag. BURGONYA (14 kh) 25 q kh-kénti termésátlag. NÖVENDÉKMARHA (17 drb) Hiba lenne, ha azt gondolnánk, hogy a szurdokpüspöki Béke tsz-ben te!jes_ egészében érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Igen sok a tennivaló, a közgyűlések előkészítése, megtartása, valamint a munkaegység beírása körül. Az utóbbiból néha veszekedés is kirobban. A vezetőségnek el kell érnie még azt is, hogy a tagság aktívabban támogassa javaslataival a szövetkezet föl virágoz tatásáért fo'ytatott harcot. megszilárdításának fontos feltétele a tsz közötti kapcsolat megjavítása ték a szerződést a tarlóháníásA szövetkezetek a gépállomás és Pártunk és kormányunk az elkövetkezendő 2—3 év legfőbb feladatául tűzte ki: emelni kel1! a mezőgazdaság terméshozamát, hogy a mezőgazdaság egyre több nyersanyaggal tudja ellátni az ipart és éle'műszerrel a lakosságot. Ennek a már most is megvalósulás útján lévő feladatnak teljes sikere nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tudjuk biztosítani — az egyénileg dolgozó parasztok eddiginél nagyobb támogatása mellett — a termelőszövetkezetek segítségét. Mint az idei gazdasági év is mutatia, termelőszövetkezeteink kellő foglalkozás mellett . lényegesen magasabb termést tudnak etérni, mint a legjobb szorgalommal irányított középparaszti gazdaságok. Termelőszövetkezeteink megerősítésének, a magasabb terméshozam elérésének, az agrotechnika alkalmazásának egyik alapvető követelménye abban van, hogy milyen segítséget ad a gépállotnávS a termelő- szövetkezetnek. Megyénkben a t er m el őszöv e ikezet ek gy o r.sa bb fejlődésiének akadályozója, hogy a gépállomások és a tér, metőszövo’íkezetek közötti kapcsolat nem megfelelő. Hegedűs elvtárs, a termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán mondotta: „A termelőszövetkezetek rr.egszi!árdtíásában, termelésünk foltozásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak.’1 Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték: termelőszövetkezeteinkben a tervezett termésátlagon aluli hozamot nagy részben az okozta, hogy 1952-ben a gépállomások nem teljesítették a mélyszántást, általában elmaradtak a rájuk váró munka maradéktalan, legfőképpen minőségbe! i végrehajtásában. A berceli Vörös Csillag tsz-ben a gépállomás nem szervezte a munkát, magára hagyta a tsz-t. pedig nagyon várták a gépállomás munkáját. A tsz tagság, hogy mégis ne maradjon e; a munkákban, szántott ugyan, de ez minőségben nem felelt meg a követetfnényeknek és a betervezett terméssel szemben á lagosan 3 mázsás termésük lett. Tudva levő, hogy a termelő- szövetkezetek és a gépállomások egymással szerződést kötnek a munkák végrehajtására. Ha a szerződést mindkét fél pontosan betartaná, nem is lenne komolyabb baj. Azonban az eddigi gyakorlat azt igazolja, hagy ezek a szerződések nagyobb részben papíron maradnak, nincsenek végrehajtva. Nem is törődik vele sok helyen sem az egyik, sem a mask fél. Hogyan volt ez a nyár folyamán? A termelőszövetkezetek és gépállomások megkötötra, a másodvetés a:á való szántásra. A végrehajtásból azonban nem lett semmi. A mulasztásért felelős mind a két fél, mert hisz legtöbb esetben az történt: amikor a gépállomás dolgozhatott volna, a tsz nem biztosított letakarított területet, amikor meg terület volt, a gépállomás nem tudott — valami oknál fogva — dolgozni. Palotásra például az erdőkürti gépállomás kiküldött a cséplő traktorhoz egy segédvezető lányt, de ennek a felelős vezető nem adta oda a gépet azzal a kifogással, hogy nem ért hozzá és tönkre teszi. A hiba azonban ott volt, hogy az erdőkürti gépállomás igazgatója azt tartotta: ő meg tett mindent, kiküldte a traktorost és ezzel el is kü'dte a jelentéseket. Azt azonban már nem’ nézte meg, hogy vájjon szánt-e a kiküldött traktoros. Nem szántott, nem volt íarióhántás. Ez a jelenség megyénkben igen gyakori volt és ki látta ennek a legnagyobb kárát? Maga a termelőszövetkezet. Érdemes megvizsgálni az agrotechnika alkalmazását is. Mind i gépállomásnál, mind a terme’üszővé‘.kezeteknél s'7 inte „szálló ige1’ lett, hogy ilyen fontos az agrotechnika, olyan fontos íz agrotechn'ka. Azonban ez csak beszéd, mert a gyakoriban nem alkalmazzák. A gépállomás, amelynek példát HÍREK A GÉPÁLLOMÁSOK TÉLI GÉPJAVÍTÁSÁRÓL Az őszi munkáltatok befejeztével gépállomásainkon a dolgozók hozzálátnak, hogy a téli hónapok alatt kijavítsák az erő- és munkagépeket. Nemcsak a tavaszi munka sikere dől el most a gépállomások műhelyeiben, hanem itt dől el a jövőesztendei több termésért folyó küzdelem is. dó munkád csak jó gépekkel lehet végezni. A rosszul megjavított géppel viszont a tavaszi, nyári és őszi munkálatok idején a dolgozóknak gyűlik meg a baja, a kényszerű gépáll ások miatt keresete csökken és saját magának okoz felesleges fáradságos munkát. A téli gépjavítás tehát elsősorban politikai feladat. amj magába foglalja a gazdasági feladatot is. A jó politikai munka legfontosabb biz- 'osítéka gépállomásainkon a téli javítási munkálatok sikerének. Legfontosabb feladat tehát emelni a gépállomás dolgozói között a nevelő-, felvilágosító munkai színvonalát. ★ Minden gépállomásnak megvan a terve, amelyek szerint a téli gépjavítást el kell végeznie. A gépek egy részét a gépállomások már beküldték a balassagyarmati Gépjavító Vállalathoz, másik részét pedig saját műhelyükben javítják- A legnagyobb hiba a cséplőgépek javításánál adódik. 57 darab cséplőgépből mindössze 12-t javítottak meg. A gépjavítás legfőbb akadálya a .szakmunkáshiány. Kisterenyén például munkaerőhiány miatt dolgozni sem tudnak. így nem csoda, ha a gép javítási tervüket nem tudják teljesíteni, hét géppel vannak elmaradva. De legtöbb helyen a szakember- hiányt az okozta, hogy a szakmunkásokat traktorra ültetik, vagy aprómag csépléssel bízzák meg, mint ahogy ez az erdőkiirti gépállomáson történt. ahol a körzeti mechanikus például szántani ment. A cséplőgépek javítási tervét csak a karancskeszi gépállomás teljesítette. A tervben megjelölt, javításra szoruló négy cséplőgéppel már elkészültek. Egy másik akadályozója a folyamatos gépjavításnak, hogy a gépállomás vezetősége nem gondoskodik a gépállomások udvarának lesalakozásáról. Bereden, Karancskesziben és Tolmácson ez a munka már megkezdődött, de a szécsényi, kis - terenyei és a pásztói gépállomás igazgatója még semmit nem tett ennek érdekében. De a meleg műhely és a megfelelő szerszámok hiánya is akadályozza a minőségi munkát. ★ A berceli gépállomás jól készül ai gépek megjavítására. Harjialsziki Gyula már eddig is több újítást vezetett be. Most a cséplőgépek javításánál ismét megkönnyítik a munkát. A cséplőgépeknél ugyanis a hosszú, nyári igénybevétel után megkopnak a dobikosárlécek, elvesztik szögletességüket. Eddig ügy tették ezeket ismét használhatóvá, hogy egv-egy ember lefaragta. ami sok időt vett igénybe. Harjalszki Gyula újítása nyomán most egy önműködő köszörű megy7 végig a kosárléceken és szögletesre köszörüli azokat. Ezzel munkaerő szabadul fel ássak időmegtakarítást is eredményez. Az érsekvadkerti gépállomáson november 1-vel megkezdődött a téli gépjavítás. A napokban fejezték be saját műhelyük- ben egy erőgép generáljavítását, A cséplőgépek javításánál azonban itt is lemaradás mutatkozik, 11 cséplőgépből mindössze egyet javítottak meg. A lemaradást úgy próbálják behozni, hogy a dobkosárléceket gyalugéppel gyalulják meg, ami körülbelül két hónap időmegtakarítást jelent, A javítási munkálatokat szalagrendszerben vég^k- A munkát több munkafolyamatra osztják, amelyeket hét-két ember végez. Egy ilyen munkafolyamat például a dugattyú, csapágy és hengerfej leszerelése, megtisztítása, vagy a sebesség- váltó, dijerenciálmii és a hátsókerekek rendbehozása. Hiba azonban az, hogy nem állnak megfelelő szerszámgépek a dolgozók rendelkezésére. Az illetékes szervek úgylátszik elfelejtették, hogy az érsekvadkerti' gépállomás várja a megígért esztergapadot. ★’ A pásztói gépállomáson kevés a szerszám, nincs villamos köszörűgép, kézi villanyfúró, de a spirál- és meneífúrókból is hiány van. A hat darab cséplőgépből eddig csak hármat javítottak meg a pásztói gépállomáson. ★ A mohorai gépállomás is a mélyszántás befejezésével kezdi meg a téti gépjavításokat, az előkészületeket azonban már most megteszi, mégpedig úgy, hogy a dolgozókat szakmai tudásuk szerint csoportosítja. Ezzel a zökkenőmentes munkát akarják biztosítani. A nyári cséplés bebizonyította, csak jól kijavított gépekkel lehet teljesíteni a kijelölt jeladatot. Ehhez azonban nemcsak lelkiismeretes munkára, hanem megjelelő mennyiségű alkatrészre is szüksége van a gépállomásnak, ami Mohorán nincs biztosítva. Amikor összetörik például egy kúpgörgős, vagy egy főtengelycsap- ágy, kénytelenek azt Budapestről beszerezni, ami bizony kéi- napi kiesést jelent a munkából. 11 a ez az alkatrész a gépállomáson tenne, egy fél óra alatt rendbehoznák a gépet. Pedig alkatrész van, hiszen a táviratilag rendelt alkatrészek rendszeresen megérkeznek, csak a nóg- rádmegyei MEGERT kirendeltségekben nem lehet azt beszerezni. Ezt a hibát sürgősen ki kell küszöbölni, mert ez a jó gépjavítás egyik előfeltétele. A téli gépjavítások sikeres elvégzése attól is fű “ig, hogy megfelelő műhelyek állnak-e a gépállomások dolgozóinak rendelkezésére. Az érsekvadkerti gépállomás abban a szerencsés helyzetben van. hogy ai műhelyében mindenféle javítási munkát el lehet végezni. Más a helyzet azonban a kislerenyei, szécsényi és karancskeszi gépállomásokon. A karancskeszi gépállomás dolgozói ki vannak téve annak, hogy a hideg idő beálltával a szabadban keli javítaniok a géneket, hiszen a műhelyük tető .nélkül, dűlőiéiben van. A gépek is kinn állnak a szabadban, az időjárás mindenféle viszontagságainak kitéve, ami rongálja a gépek teljesítőképességét. A KTSZ-ek elvállal Iák a műhelyek átalakítását, azonban a legtöbb helyen még most sem kezdték meg a munkát. A szécsényi -gépállomáson például még a költ-' ségveíést sem csinálták meg, bár a gépállomás többször felszólítottal erre a KTSZ-t. Ilyen körülmények között gépállomásaink dolgozói kénytelenek a> javítást a szabadban elvégezni, ami igen káros hatással van a minőségre, nem beszélve arról, hogy a dolgozók egészségére :* ártalmas. ★1 A mioő-égf munka ellenőrzésére függetlenített minőségi ellenőröket jelölnek ki minden gép- áiTom'áscJti, melyeket Balassagyarmaton a november 16-án megindult tanfolyamon képeznek ki elméletileg és gyakoriató-lag. Ez a minőségi ellenőr felelős elsősorban a gépjavítások minőségéért, de természetesen ez nem csökkenti a gépállomás vezetőjének, vezető mechanikusának és műhelyvezetőjének a felelősségét. A kijavított gépeket a gép.- állomáson egy b’zottság veszi át, melynek tagjai az igazgató, vezető mechanikus, minőségi ellenőr és a javfíóbrlgád vezetője. Kijavítottnak csak a bejáratot és a minőségűéig átvett gépet lehet tekinteni. Ezenkívül ellenőrzik még az átvett gépek minőségét, a Gépállomások Igazgatóságának szakemberei is, akik hetenként egyszer meglátogatják a gépállomásokat. Ezekkel az intézkedésekéi az a cél. hogy ne legyen gépállomásainkon egyetlen rosz- szul kijavított gép sem. Gépállomás % Igazgató Mohorai 4141 Tremlicsán G, Pásztói 38.6 Szőke János Szécsényi 34.8 Lökös András T olmácsi 32.4 Varga Mihály Karancskeszi 31.0 Tóth István Kisterenyei 15.8 Zeke József Berceli 12.2 Lackó József Erdőkürt 11.9 Váiyi József Ersekvadkert 6.6 Bekk János kellene mulatni ezt teljesen elhanyagolta. Az agrotechnika alkalmazására vonatkozó szerződést szinte általánosságban nem teljesítették. Például szántásnál nem alkalmazzák az elől- hantos ekét, idegenkednek tőle. Elsősorban a gépállomás _ hanyagolja ezt el. és nyilván a termelőszövetkezet sem törekedik utána. Es mindennek a kárát a magasabb terméshozam, a csoporttagság látja. A termelőszövetkezetek és gépállomások közötti laza- kapcsolat elsősorban abból adódik, hogy a gépállomások igazgatói, agronómusai ritkán keresik fel a szövetkezeteket, alig érdeklődnek problémáik felől. A csoport értekezletekre a legritkább esetben mennek el. holott ez volna a legjobb alkalom a termelőszövetkezeti tagság nevelésére, hogv kifejtsék véleményüket a helyes munkamódszerről, megbeszéljék a szerződés végrehajtását. De van sok példa arra is, hogy a termelőszövetkezetek veizeiői sem értesítik a gépállomásokat a csoport- értekezletekről. Ez azonban nem ok arra, hogv a gépállomás ne vegyen tudomást a ternrilő- szöveíkezet életéről. A gépállomásnak egyik legfontosabb feladata nevelni, tanítani, példát mutatni a termelőszövetkezeteknek, tehát ha a termelőszövetkezet hibázik, a gépállomás vezeköi mulassanak rá ezekre a hibákra. A gépáilomások vezetői, ag- ronómusaj igen kevés pé’dátó! eltekintve, nem segítik eléggé a termelőszövetkezeteket a munka megszervezésében, a munka helyes elosztásában. Ebből következik az is, hogy Bér- célén nem tudnak szántani, mert a tsz1 nem takarítja ie a napraforgó szárat. Közben még korholják is a termelőszövetkezetet a segítség helyett. Az ér- sekvadkerti gépállomás agro- nómusa például elnézi, hogy ugyancsak a napraforgó szárai beszántsák, holott minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy a dejtári József Attila tsz amúgy is gyenge, homok talajának a struktúráját ez rendkívül Tomija. Ezt a nemtörődömséget érzik a terme! ősző veik«zetek, ezért van, hogv nem is nagyon kérnek a gépállomás vezetőktől segítséget. De ha segíteni akarnának is. tud-e olyan gépálio- másvezelő segíteni, min; az er- dőkürti, aki már május 30 óta nem volí csoportértekezleten. A hibák ki ja vitás ár. áil elsősorban a gépállomásokra vár a feladat. A gépállomások munkái» akkor lesz értékes a termelőszövetkezeti iagság szárrá, rai, ha a gépállomás vezetőitől a magasabb terméshoziajn elérésére kapnak segítséget, javul a traktorosok munkájának minősége. Hogy ezt meglehet valósítani, arra van példa. Nem egy olyan igazgató van, mint a szécsényi gépállomás igazgatója, aiki ez évben már, sokat javítva a gépállomás munkáján, segíti a termelőszövetkezetet. De nem egy olyan trakio- risfa van a megvében. mint Bő- di János, Hegedűs Sándor er- dSkür;i_ traktoristák. akiknek munkáját a termelőszövetkezetek megelégedéssel veszik. A gép állom ásóik és termelő- szövetkezetek közötti jó összhang kialakításához fontos követelmény betartani az országos tanácskozáson elhangzott útmutatásaikat. Az igazgatók és agronómusok törődjenek azzal, hogy a> traktoristák a munkát a legjobb minőségben végezzék és a munkájuknak az eredménye a magas termésátlagban mutatkozzék meg. Az igazgatók biztosítsák a gépek rendszeres karbantartását, a megfelelő alkatrészeket, az üzemanyagot. De nem utolsó sorban fontos az is, hogy a becsületes, jó munkát végző traktorosokat népszerűsítsék, és ez a feladat súllyal a poiit kai helyettesre hárul. Végül, de nem utolsó sorban törődjenek a traktor-istákkal. Törődjenek az e’(látásukról, szá;lás helyükről, szórakozásukról. De nem kisebb a feladatuk a termelőszövetkezeteknek sem. A legfontosabb az, hogy a területeket úgy gondozzák, hogy a gépállomás azon minden akadály nélkül dolgozni tudjon. Rossz minőségű m-unkát ne vegyenek át. És itt Hegedűs elv- társ beszédéből kell idézni; „Az a termelőszövetkezeti elnök, vezetőségi tag, vaigv brigádveze- tő, aki' rossz minőségű munkát átvesz, a,z egész szövetkezet ellen vét.” A gépállomások igazgatói és egyéb vezetői pedig mutassanak rá a szövetkezetben lévő hibákra, tanítsák a tsz elnököket vezetni, a termelés, a munka megszervezésének mind magas abbtokú kultúráját elsajátítani.