Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-14 / 91. szám

VlLrÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRAD MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 91. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1953 NOVEMBER 14. A béke ügye az egyszerű emberek kezében van „A béke itt van kapuink előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük” — ezekkel a szavakkal fordult felhívásában a Béke-Viiág- tanács budapesti ülésszaka a világ békéjéért harcoló emberi­séghez^ A békemozgalom, amely immár négy éve bontotta ki zászlaját, 800 millió embert ölel fel, eljutott a világ minden tájára. A világ becsületes emberei ma már tudják, hogy van remény a béke megőrzésére, van lehetőség arra, hogy lefog­juk a béke ellenségeinek kezét és rájuk kényszeresük a békét. A béke hívei kikényszerítették a békeszerződést Koreában. A béke hívei komoly gátat jelentenek az imperialista agresz- szorok terveinek útjában. Nem egyszer kénvszerítették tár­gyalóasztalhoz a háborús gyujtogatókat. Aláírásaikkal, felhí­vásaikkal, tömegmegmozdulásukkal tevékenyen beleszólnak a világ politikájának kialakulásába, amelyből a szovjet ál­lam létrejöttéig kizárták az egyszerű embereket. A béke hí­veinek mozgalma apró patakocskákból erőteljes folvammá egyesült, amely képes gátat emelni a pusztulás, a baktérium­háború, az atombomba őrültjeinek tervei elé. A béke híveinek azonban — minden siker ellen ere — aJandoan résén kell lenniük. Az imoeriaüsták nem pihennek meg gvuitogató _ terveik megvalósításában. Ha vereséget szenvedtek a nyílt agresszió alkalmával, akkor alattomosan támadnak. Békeszólamokat hangoztatnak és a fegyvereket olajággal fonják körül. Igyekszenek félrevezetni a békéért harcoló nepeket s arra törekszenek, hogy a „béke legfőbb védelmezőinek kiadhassák ki magukat. A béke híveinek fo­kozni kell éberségüket, leleplezve mindenféle mesterkedést, megmutatva a háborús gyűjtoga tők igazi arcát. E téren ko­moly feladataik vannak a magyar békeharcosoknak, megyénk békeszerető embereinek is. Nincs szebb és hálásabb feladat, mint elmondani a békemozgalom célját, és nap, mint nap leleplezni a béke ellenségeit. A béke ügye az egyszerű emÍre­rek millióinak kezében van. Nagyszerű feladat felnyitni szá­zak és ezrek szemét, elmondva, hogy a béke ügye minden egyes, becsületes ember szándékán, munkáján, akaratán múlik. A világ békemozgalma csomóra fogja az egyes emberek békeharcát és legyőzhetetlen, hatalmas erővé teszi azt. Ebből a tekintetből komoly jelentőségűek a most sorrakerülő járási, városi béketalálkozók, valamint a korábban megtartott szám­talan bé&ekisgyűiés. Ezek a megmozdulások szervezetileg és tartalmilag is erősítik megyénk békeharcát. A békemozgalom legfőbb célja, hogy megmagyarázza a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeket a dolgozó nép­nek, hogy kielégítse azt az érdeklődést, amely a kérdések iránt növekvő mértékben megnyilvánul. Különösen megnőj megyénkben is az érdeklődés a nemzetközi helyzet megisme' rése iránt. Nem egy faluban kézről-kézre járnak a békebizott­ságok külpolitikai füzetei, rajta ez a felírat: „Add tovább!“ Sok-sok kisgvűlésen megvitatták a nyugatnémet helyzetet, választ kértek arra, hogy mi a helyzet Koreában, Ondrék Józsefné például 8 helyen tartott békekisgyölést és hallga­tói nagy érdeklődéssel figyelték a meggyilkolt Rosenbere- házaspár ügyével foglalkozó előadást. Egyre újabb rétegek kapcsolódnak bele tevékenyen a békemozgatomba. Legtöbb helyen a kisgyűiési előadók a legjobb pedagógusok voltak. A Salgótarjáni Acélárugyárban a legutóbbi idő alatt 25-ről 50-re emelkedett a békebizottságok száma. Ezekben a béke­bizottságokban túlnyomórészt műszaki dolgozók, értelmisé­giek működnek. A banyatröszt műszaki dolgozói fogadalmat tettek arra, hogy az üzemekben az eddigieknél jobban támo­gatják a békebizottságok munkáját. A béke megőrzésének, megvédésének ügye mindannyiunk ügye. A járási, városi béketalálkozók akkor végeznek jó mun­kát, ha elmélyítik annak tudatát, hogy hazánk minden dol­gozójának köze van a békemozgalom eddig elért eredményé­hez és köze van a jövő sikereihez is. A mi országunkban min­denki, aki jól végzi a munkáját, büszke lehet rá. hogy része van a békemozgalom eddigi sikereinek elérésében. De ez egyben a legsajátosabb egyéni érdeke is minden becsületes dolgozónak. A munkásnak, aki a felszabadulás pillanatában éhezve, fázva, de a békés jövőbe vetett hittel épített a romok helyén új gyárat, bányát. A dolgozó parasztnak, aki a most elvetett gabonából jövőre dús termést számít betakarítani. Az értelmiségnek, a műszaki dolgozónak, akinek tervei^ alap­ján épülnek békeműveink, lakóházaink és az új bölcsődék. Az anyának, aki a béke számára neveli legdrágább kincsét, a gyermekét. A fiatalnak , »ki tanulni vágyik, s a békés alkotás tudományainak elsajátításán fáradozik. A béke legelső harcosai megyénkben is, mint országunk­ban és a béketábor többi országaiban azok, akik a maguk területén példásan és maradéktalanul elvégzik feladataikat. Az ilyen békeharcosokat küldik a béketalálkozóra az üzemek, falvak, hivatalok dolgozói. Karancsalján Juhász Jánost vá­lasztották még, aki mindig élen jár a beadásban és a mező- gazdasági munkákban, Dejtárról Battánét, akit békenarcos munkájáért már oklevéllel is kitüntettek. Ezek a küldöttek elhozzák magukkal választóik üzenetét. Egyszerű, lelekbol- fakadó szavakkal fogalmazzák meg megyénk dolgozol akara­tukat. A népek közötti megegyezést, a nagyhatalmak közötti tárgyalást követelnek. Olyan határozatokat követelnek, ame­lyek megvalósítása világszerte biztosítja a békés, alkotó mun­kát. A bencúrfalviak ezt,írták üzenetükben: „Béliében akarjuk felnevelni gyermekeinket.“ A háborús gyújtogatok őrültjei számára félelmetesek és elrettentőek, amikor egyszerű embe­rek milliói egységesen állítanak fel követelést és ki-ki a maga módján tettekkel is alátámasztja azt. A békéért harcolni nálunk egyet jelent a termelés front­ján megállni helyünket, maradéktalanul teljesíteni kötelezett­ségeinket. A békét védeni nálunk annyi, mint erősíteni hazán­kat, a béke országát. A békéért küzdeni nálunk egy a jólétért, a felemelkedésért dolgozni. Nálunk ez egyet jelent egyre gazdagabbá, boldogabbá váló életünk védeknezésével. A zagyvapálfalvi fivefrcryárban Jászfalvi Walter sztahanovista tiveg- vágó. Cserhát István párttitkár és Szabó József felrakó megbeszélik a munkaverseny eredményeit és további menetét. Jászlaivi elvtárs teljesít­ménye jelenleg 195 százalék, s vállalta, hogy 200 százalék fölé emeli eddigi teljesítményét. Amíg Jászfalvi és Szabó elvtársak első félévi exporttervüket csak 55 százalékra teljesítették a harmadik negyedévben már 117 százalé­kos eredményt értek el. Minden egyes négyzetméter üveg felhasználásával harcolnak azért, hogy a gyár évi exporttervének 2 százalékos lemaradását behozzák. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Felsőpetényben J Az Olasz Ifjúsági Szövetség fiikára Salgótarjánban elvetették az őszi gabonát A rétsági járásban Felsöpe- ‘ény községben november 10-ig 93 százalékban végezték el a trágyázást. Vetőszántási, árpa és tozs vetéstervüknek 100. búzave­tési tervüknek pedig 102 száza­lékban tettek eleget a község dolgozói. Hasonló jó eredményt ért el az őszi szántás-vetésben Szátok és Berkenye, ahol vé­geztek a vetőszántássa! és a ve téssel, sőt vetési tervüket túltel­jesítették. A szendehelvi Béke október 27-én 112 százalékra tel­jesítette búzavetési tervét, de emellett a rozs és árpavetésnek is 100 százalékban eleget tett. Borsosberényben meg úgylát­szik elfelejtették a búzavetés ha­tári de iét. mert a november 10-i jelentés alapján csak 74 száza­léknál tartanak. Súlyosabb le­maradás mutatkozik ezen a té­ren a nógrádi Béke tszcs-ben. Igaz árpából 106. rozsból pedig 142 százalékos eredményi értek eí, de ez nem jelenti azt, hogy búzából elég a 17 százalék. Gépállomásaink mélyszántási tervteljesítése a november 10-i értékelés alapján Gépállomás: % Igazgató: Pásztó 41 Szőke János Mohora 39.1 Trenriicsán G. Szécsény 29.6 LSkös András Tolmács 28.7 Varga Mihály Karancskeszi 28.3 Tóth István Bércéi 11.6 Laczkó József Kis térén ye 10 Zeke József Erdőkürt 10 Vályi József Ersekvadkert 6 Bekk János Kapásnövények begyűjtése a salgótarjáni járásban A járás egyes községeinek dol­gozó parasztsága megérti be­gyűjtési politikánk jelentőségét. Ennek tudatában élen járnak a begyűjtésben. így például Po- gonv község tengeribeadási kö­telezettségének 100 százalékosan eleget tett. Napraforgóbeadását 120 százalékra, a burgonyából pedig 111 százalékra teljesítette. Élenhalad az állam iránti köte­lezettség teljesítésében Nádúifa- lu dolgozó parasztsága is, akik fengeribeadási kötelezettségük­nek maradéktalariul eleget tettek, napraforgó és burgonvabeadási tervüket pedig túlszárnyalták. Dicséretet érdemel Nagybátony község dolgozó parasztsága is, mert valamennyi beadási köte­lezettségét kapásból 100 szá- százalékon felül teljesítette. Igen-igen lemaradtak az ál­lamiránti kötelezettség teljesíté­sében például Nagvbárkány, Ka- rancsberény, továbbá Luciáivá dolgozó parasztjai, akik begyűj­tési kötelezettségüket kapás-nővé- nyekből mindössze 37—77 szá­zalék között teljesítették. ünnepi estre gyűlt össze szer­dán délután Salgótarján fiatal­sága az Acélárugyár kultúrott- honában. A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség fennállásá­nak 8. évfordulóját, a világ­ifjúsági napot ünnepelték. A közel 400 fiatal; úttörők és DISZ-tagok hatalmas tapssal fogadták Pierro PiérrelÜt, az Olasz Ifjúsági Szövetség titká­rát, aki ez alkatommal ünnepi beszédet mondott. „Boldog vagyok, hogy ami­kor először beszélek a magyar ifjúsághoz, éppen egy bánya­központban beszélhetek, ahol a ti országotok szíve dobog. En elhoztam nektek az olasz ifjú­ság és az egész világ ifjúságá­nak üdvözletét” — mondotta Pierro Pierrelli. — Beszéde után körülvették a fiatalok, akik elmondották a magyar ifjúság vidám, boldog életét és kérték, hogy mondja el mindenhol amerre jár, hogy azt szerelnék, ha ilyen gondtalanul élne az egész világ ifjúsága. Majd Pierro Pierelli és fele­sége az ifjúság meghívásának elegeítéve ellátogatott a salgó­tarjáni középiskolás diákott­honba. Adám Elemér vájár, nemcsak a néphadseregben, hanem a termelés frontján is megállja a helyét Adám Elemér, még nem is olyan régen a néphadseregtag­ja volt és fegyverrel a kezében szolgálta a dolgozó népet. Már a néphadseregen belül elhatá­rozta, hogy bányász lesz, s a fegyvert a csákánnyal és la­páttal cseréli fel,, támadást in­dít az ipar kenyeréért, a csillo­gó fekete szénért. Adám Elemér vájárt tartalé­kos állományba helyezték. A Zagyvái Szénbányák Vállalat Margittáró-üzemébe ment dol­gozni. Már az első napon, munkájával bebizonyította: a néphadsereg népi demokráciánk nagy nevelőiskolája, s nemcsak az elvtársi áss ág, hanem a mun­kafegyelem terén is példát mu­tat dolgozótársainak, A mun­kahelyén mindig pontosan jele­nik meg. A harc, amelyet most a széncsaták hősei között foly­tat, a terv túlteljesítése, a ter­melésre megadott 480 perc tel­jes kihasználása. Ádám Elemér a margittáró 4-es lejtősaknájá- gak egyes siklójában dolgozik. Még alig hét napja fejti a sze­net, máris kiérdemelte dolgozó­társai megbecsülését. Á hét napra előirányzott 25.7 ton­nás tervét november 12-ig, csü­törtök reggelig már 28 ton­nára teljesítette, s ezzel előse­gítette, hogy a Margittáró-üzem behozta hóelejei lemaradását, s a november 12-ig esedékes havi tervében 100.2 százalékos terv­teljesítést érjen el. (So) A tolmácsi DISZ traktorosbrigád jó munkája A tolmácsi gépállomás dol­gozói éves tervüket 87.9, őszi tervüket pedig 76.6 százalékban teljesítették. A gépállomáson két DISZ- traktorosbrigád van. Molnár Ist­ván brigádja hét tagból áll, Malovecz Istváné pedig 8 tag­gal dolgozik. A két brigád no­vember 7 tiszteletére vállalta', hogy teljesíti évi tervét. Mol­nár István valóra is váltotta adott szavát, a tervteljesítésben 102 százalékot ért el. A Malo- vecz-brigád azonban lemaradt. 71.9 százalékra teljesítette évi tervét. A gépállomás most végzett a vetőszántással, s ezekután tel­jes egészében a mélyszántásra térnek át. Igaz, hogy eddig is végeztek már mélyszántást, hogy kihasználják a gépeket, ha nem volt előkészítve a ta- laj a vetőszántásl^oz. Mély­szántási tervük 2914 normál­hold, amiből 31-ig 689 nor­málholdaf szántottak meg. A munkából méltón kiveszi részét a két DISZ-brigád. A gépállo­máson ritkán lehet őket megta­lálni. Berkenyén és Diósjenőn szántanak. Kell a segítség a Kossuth tszcs-nek. De nemcsak tsz-tagoknak végeznek szán­tást. 78 holdra szerződést kö­tött a gépállomás egyénileg gazdálkodókkal. Ebből már 40 holdat teljesítettek. A munka folyamatos menetét a gépállomás jó üzemanyagel- látássaj is igyekszik biztosítani. Melegruhával látják el a trak­torosokat, s ha egy gép elrom­lik, azonnal szerelőt küldenek ki, hogy géphiba miatt kiesés ne legyen. A brigádszállások azonban még nem megfelelőek. Egyedül a nagyoroszi érdemel említést, ahol könyvtár és rá­dió áll a traktoristák rendelke­zésére. A iárási DISZ-bizottság is többet látogathatná a tol­mácsi gépállomást, annál is in­kább, mert a tervük az, hogy egy olyan DISZ-brigádot szer­vezzenek, amelynek valamennyi dolgozója DISZ-tag legyen. A BEKE VÉDELMÉNEK UJ POSZTJÁN A késő délutáni órákban szó- katlanul sokan sétálnak Salgó­tarján főutcáján. Az ismerősök egymástól érdeklődnek: melyik vonattal utaznak a bevonulok? Kérdésükre hamar választ kap­nak. Az est szürkületéből vi­dám zeneszó hallatszik a vá­rosi tanács irányából. A bevo­nulok csoportja közeledett a fő­térre. Velük jöttek kísérőik, szüleik, testvéreik, barátaik, s akik már eleget tettek honvé­delmi kötelességüknek. Az itt összegyűlt sok derék, mosoly­gósarcú fiatalember mind arra készül. Az édesanyák, azzal biz­tatják fiaikat, hogy becsülete­sen, férfimódra viselkedjenek, és lássák el a rájukháruló felada­tokat. Az új bevonulok, már is­meretséget kötöttek a velük együtt utazni készülő tisztek­kel. Lovász János meleg szere­tettel fog kezet az ismerős ka­tonatiszthelyettessel. Távolabb egy fiatal szőke, magas, vékony fiú körül lányok és fiúk csoportja. Vidáman be­szélgetnek az eddigi szórakozá­sokról, élményekről, s a mun­kában elért eredményekről. A fiatal szőke fiút sokan ismerik. A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyárban öntő, Lipták Pálnak hívják. A termelésben mindig az elsők között harcolt. Hazája iránti szeretetét már munkáján keresztül is bebizonyította. Ezért választották öt a bukaresti VIT-re is küldöttnek, ahol mél­tóképpen képviselte a salgótar­jáni ifjúságot. Most a haza vé­delmével bíztdk meg a fiata­lok. A vidám beszélgetés közben gyorsan peregnek a percek, el­telt az idő. A vonat megérke­zik, egyre jobban közelednek a búcsú pillanatai. Kemény kéz­fogások, anyai intelmek, ba­ráti tanácsok — a néphadsereg jövendő tagjának kijáró tiszte­let. A búcsúzás biztatás is, s a gyorsan gördülő vonat után magasra emelt kezekben fe­hér zsebkendők lobognak. A pásztói gépállomás versenyfelhívása Az 1953—1954, évi téli gépja- vitás sikeres, s minőségi elvég­zése érdekében a pásztói gép­állomás megyénk valamennyi gépállomását versenyre hívja ki, A pásztóiak vállalják: A traktorok, talajművelő-, nö- vényápoló-, valamint fűkaszáló- gépeket 1954 február 25-e he­lvett február 20-ra kijavítják, az önköltséget 4 százalékkal csök­kentik. minden erőgépre sárka- parót szerelnek és az eddig le­küldött kötelező újításokat vala­mennyi erőgépen bevezetik. Az aratógépek, cséplőgépek, valamint a ír. arató-cséplőgépek javítását május 31-e helyett má­jus. 28-ra befejezik. A 6 százalé­kos önköltségcsökkentés •mellett 4 darab cséplőgépen, hulladék- anvagból egv olyan újítást ve­zetnek be. am elv a szelektort he­lyettesíti és a csépléssel egvidő- ben kitisztítja és vetésre alkal­massá teszi a magot. Az álló munkára alkalmas traktorok javításával június 15-a helyett június 10-re elkészülnek, az önköltséget 4 százalékkal csökkentik. Ezt úgv kívánják el­érni, hogy minden, brigádot sza­kosítanak. a felújítható alkatré­szeket saját műhelyükben újítják fel. teszik használhatóvá. Az al­katrészek mosásához o van edényt készítenek, amely a fel­használt mosóanyagot meg­szűri, hogy azt több gép né; használhassák. A saját mű­helyükben végzett generálj avitott gépeket villanymotorral, hideg ál lapot ban járassák be, ezzel megtakarítva nagymennyiségű üzemanyagot és munkaidőt. Több gépi segítséget az egyénileg dolgozó parasztságnak Egyént dolgozó parasztsá- gunkmík végzett szántásban és vetésben elsők: a pásztói gépál­lomás 517. a széesényi 387 és az erdőkürti 262 normálhold megmunkálásával. Bércéi 261. az érsekvadkerti gépállomás 175. a mohorai pedig 118 normálholdon szántott-vetett. Utolsók: a tol­mács« gépállomás, amely mind­össze 87-et, a karancskeszi gép­állomás pedig csak hat normál- holdat munkált meg. A kistere- nyei gépállomás egyénileg dol­gozó parasztságunknak még sé­mi! yen mezőgazdaságii munkát sem végzett. A községek tervszerű beépítéséért 1945-ben. a földosztás alkal­mával. teljesült a magyar pa­raszt évszázados álma. Dolgozó parasztságunk között sokan a szántó mellett házhelyet is kap­tak. Ezeken a telkeken azonban eddig nagyon tervszerűtlenül folyt az építkezés. Legjobb pél­da erre Ersekvadkert. ahol a tervszerűtlenség komoly akadá­lya lett az útépítésnek és a vil­lamosításnak. De a szétszórt te­lepülésen a kútépítés is nehéz. A balassagyarmati iárási ta­nács úgv igyekszik ezt a hibát kiküszöbölni, hogy a közeljövő­ben telekcseréket eszközöl, még­pedig olyan módon, hogy a,meg­kezdett soron építkezzenek to­vább. Ha például egy dolgozó paraszt építkezni akar, de telke távolesik a beépítendő területtől, ezt olyan telekkel cserélik el, amelynek gazdája csak a követ­kező . évben, vagy később szán­dékszik felépíteni házát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom