Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-11 / 90. szám
4 SZABAD A O f. RÁD 1953 ruovtmber 11. ^- - -■ - ™---------------- rniiMin I I ■mmiiBiii mii ....................... mi hwii-wiiii mi ír i-t-ittt A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 október 31-i ülésén a Politikai Bizottság beszámolójához az alábbi határozatot hozta: A Központi Vezetőség 1953 júniusi kibővített ülése feltárta a párt vezetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt és a dolgozó tömegek, valamint a párt és az állam viszonyában megmutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításának útját. A Központi Vezetőség leszögezte, hogy pártunkban a vezetés legfőbb elve — a vezetés kollektivitása; hogv a pártélet törvényévé, szilárd alapjává kell tenni a bírálatot és önbírálatot, valamint a párton belüli demokráciát. A Központi Vezetőség határozatot hozott a párt gazdaság- politikájának megváltoztatására. Kimondotta, hogy lassítani kell a szocialista iparosítás és ezen belül a beruházások ütemét; ugyanakkor fokozott, mértékben kell fejleszteni a népgazdaság azon ágait, amelyek e'sosorban a munkásosztály és általában az egész nép szükségleteinek kielégítését szolgálják: a mezőgazdaságot, a könnyítés élelmiszeripart. Fokozottan kell fejleszteni a lakásépítést, a munka- és egészségvédelmet, a szociális és kulturális intézményeket. A Központi Vezetőség határozata értelmében átcsoportosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan, állandóan és következetesen emelkedjék a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép életszínvonala és gyarapodjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata új, nagyszerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály és parasztság, a® egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Magyar Népköztársaság kormányának politikai irányvonalát is.’A júniusi kibővített ülés határozata új szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Pártjának életében és a magyar népi demokrácia fejlődésében. II. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülése óta eltelt négy hónap tapasztalatai teljes mértékben bizonyítják a hozott határozatok helyességét és időszerűségét. E határozatok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének útjára. A Központi Vezetőség irányvonalának megfelelően a kormány kétízben hajtott végre ár- csökkentést. Leszállította több mint 800 ruházati, maid 10.000 közszükségleti cikk árát. Ilyen nagyarányú árleszállítás nem volt még hazánkban. Az árleszállítások révén a lakosság évenként másíélmilliárd forintot takarít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bocsátotta ki a békekölcsönt, ami további 700 millió forinttal növelte mindenekelőtt a munkások és alkalmazottak vásárlóerejét. Kezdeti eredmények mutatkoznak a közszükségleti cikkek választékának kibővítése és minőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett a lakásépítkezés. Az idén elkezdett és a jövő évben befejezésre kerülő lakóházépítéssel megalapoztuk a dolgozók lakásszükségleteinek fokozottabb kielégítését. A fővárosban és több vidéki városban megkezdődött a házak tatarozása. A kormány jelentősen csők- k -»tette, illetve elengedte a parasztság begyűjtési hátralékait. Törölte a kivetett kártérítéseket. Részbeo, illetve teljesen elengedte a parasztok adó hátralékait. Határozatot hozott arról, hogy lényegesen csökkenteni kell az új begyűjtési rendszerben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig úgv növényi, mint állati termékekből. A begyűjtési kötelezettséget három évre előre egyszerre kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerződések egész rendszerét, olymódon, hogy ezek előnyösebbé váltak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. Leszállította a gépállőmások díjtételeit, lehetővé tette, hogy azok, akik igénybeveszik ezek szolgáltatásait, választásuk szerint pénzben vagy terményben fizethessenek érte. Fokozott mértékben biztosította a gépállomások gépi munkáját az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Megvalósította az egész mezőgazdaságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot. Jelentős állami támogatással segíti elő az állattenyésztés fokozása érdekében a siióépítést. Komoly kedvezményeket biztosított a szőlőtermelés és a kertgazdaság fejlesztésére. Mindezen rendszabályok kedvezően befolyásolják a parasztság helyze- tét. Emeilk jövedelmét, fokozzák termelési kedvét, növelik biztonságérzetét. Elősegítik a város és a falu közötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szorosabbá feszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi határozatának kezdeti eredményeként emelkedett a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében 1953 má- södik felében a munkások és alkalmazottak jövedelme 1 milliárd forinttal növekszik. Mintegy 4.5—5 milliárd forintra rúg az az Összeg, amely a folvó évben az árleszállítások, a különféle állami járandóságok csökkentése, illetve elengedése, valamint a parasztságnak nyújtott termelési támogatás révén a lakosság különféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1954-ben a munkások és alkalmazottak, másrészt a parasztság külön-külön mintegy 3 milliárd forintot kitevő kedvezményben részesül. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozatának megvalósítása — amely népünk jólétének állandó emelését tűzte ki fő feladatni — az elért eredmények ellenére, nem kielégítő. Ennek oka egyes gazdasági és páriíunkcionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként ellenállás a párt és a kormány helyes politikájával szemben, liven jelenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban, a kohó- és gépipari minisztériumban, valamint a párt Központi Vezetőségének apparátusában, a Terv- és Pénzügyi osztályon mutatkoznak. A Központi Vezetőség júniusi határozatának gyorsabb és eredményesebb megvalósítása érdekében, haladéktalanul meg kellszüntetni a huzavonát s a helyenként megnyilvánuló ellenállást. mert-ez lassítja, fékezi a népgazdaság erőinek átcsoportosítását, hátráltatja az átcsoportosítással kapcsolatos nehézségek mielőbbi leküzdését. III. A Központi Vezetőség megállapítja, hogv a nehézipar terén most a fő feladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilárdítása. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terén most a fő feladat nem a további területi vagv mennyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelése. Iparunk és ezen belül elsősorban a nehézipar hatalmasan fejlődött. A magvar ipar termelése jelenleg több mint háromszorosa a második világháború előttinek. Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mezőgazdaságunk fejlődése. A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének jékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre o szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségének növelése, minőségének javítása és főként a mezőgazdaság gyors fejlesztése. Ezért a Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — kiki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy a szocialista iparosítás politikája helyes volt. de az iparosítás túlságosén gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1954. évi népgazdasági tervben lényegesen csökkenteni kell a, nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a könnyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési javak terme'ésének arányát a fogyasztási cikkek javára. Biztosítani kell, hogv a nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti c'k- keket. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni azon iparágak termelését (mezőgazdasági gépek, mütrágva, növényvédőszerek, állatgyógyászati szerek 6tb.), amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egves fontos területein az üzemeltetés biztonsága. Háttérbe szorult a gépek rendszeres karbantartása, pótalkatrészek gyártása, tartalékok képzése. Az iparfejiesztés lassúbb üteme tehetőséget nvujt e hibák kiküszöbölésére, a termelés jobb megszervezésére, a folyamatos anyag- és energiaellátás biztosítására. Az ország zavartalan villamosenergiaellátásának érdekében a legfontosabb tennivaló: az országos kooperációba bekap* csőit nagv erőmüvek biztonságos üzemeltetése, a rendszeres karbantartás és javítás, az erőművek ellátása tartalék alkatrészekkel. Vaskohászatunk termelje pontosan. programmszerűen azt, amire iparunknak szüksége van. Legfontosabb feladata a minőség megjavítása. A szénbányászatban el keli érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról hónapra. Ehhez szükséges a bányászat irányításának megjavítása, a megfelelő mun- káslétszám biztosítása, figyelmesebb gondoskodás a bányászok — és elsősorban az új munkások ellátásáról és nevelésérő'. Biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítését annak érdekében. hogy a-z átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyen. Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökkentésre, s a termelékenység emelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás, s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani a termékek minőségét mind a könnyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban, s az építkezéseken. A legszigorúbb takarékosságot kel! megvalósítani anyaggal, energiával, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a szilárd szocialista munkafegyelmet, a technológiai fegyelem, a bérfegyelem megerősítését. A Központi Vezetőség leszögezi: a párt po.inkájának és a kormány programmjának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és ku.turáiis ellátottsága, amely szocializmust építő államunk vezetőere- je. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy bár a párt júniusi határozata és az új kormányprogramul megjelenése óta javult a munkásosztály hejyze.e, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kötelezi a Politikai Bizottságot és felhívta a minisztertanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja el a Munka Törvény- könyvének olyan módosítását, amely kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíróképességének megfelelően — meg kell valósítani a munkásosztály anyagi ellátottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociális, kulturális és sportintézmények meg-, javítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság számára különlegesen fontos szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyait; hasonlóképpen a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyait is. Helyes arányt kel! létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei között. Fokozottabban kell gondoskodni az idős munkásokról és mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami, a szakszervezeti és a pártfunkcionáriusokat, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatóit, hogv feltétlenül, minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munka- védelmi és szociális beruházások programra jár.ak teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás: elválasztha'atlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és népköztársaságunk kormányának politikája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülése óta el lelt .időszak bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatására. Pártunk keresztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasztására. Idejében hozott, helyes határo- zatokkal és széles politikai tömegmunkával megvédte a- szövetkezeteket. Az eredményes harc, amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi /tégy hónapban vívott, megmutatta, hogy a nagy- üzemű, szocialista, Szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek több- százezerfőnyi, lelkes, harcos, céltudatos tábora van, melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kedvének, biztonságérzetének fokozódását bizonyítja a mezőgazdasági termelési észkőzök iránt növekvő kereslet, továbbá az a tény, hogy a tartalékföldeket már csaknem teljes egészében bér- bevették a dolgozó parasztok, s nem eo-v községben kevésnek is bizonyult a bérbevehető földterület. Az egész dolgozó parasztság fokozódó termelőtevékenységére támaszkodva, a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta el. Ezek fő célja; a gabonakérdés megoldása, a terméshozam növelése; az állattenyésztés hozamának emelése; a lakosság bőséges burgonya- és zöldségellátásáfnak biztosítása; a világhírű magya-r bor- és gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása. Ezen alapvető kérdések meg- o'dása érdekében a Központi Veze'őség elhatározza, ho-gy még ez évben megtárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fellendítése érdekében szükséges rendszabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fejlesztésének politikája a dolgozó parasztság, a munkás- osztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkásosztály, s általában a városi dolgozók életszínvonalának emelése legközvetlenebbül a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszeripar és részben a könnyűipar nyersanyagellátásának emelése mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája erősíti népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetségei. Szorosabbra fűzi a munkásság és az egész dolgozó parasztság kapcsolatát; elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a középparasztsággal. A munkásparaszt szövetség erősítése érdekében is fokozott gondot és figyelmet kell fordítani a jelenleg a mezőgazdaságban túlsúlyban lévő egyénileg gazdálkodó parasztok termelési szükségleteinek kielégítésére. Össze kell egyeztetni a paraszti kisáruíer- melők egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam érdekeivel mindkettőjük hasznára. Gazdasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszonv a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsósorban a párt és a középparasztság közölt. Minden körülmények között biztosítani kell az őszi munkálatok. a szántás, a vetés, a mélyszántás stb. mielőbbi, jóminőségben való elvégzését, a felemelt kenvérgabona-vetésterv megvalósítását, mert ettől függ iövőévi kenyerünk, és mert ez lépés a kenyérgabonakérdés megoldása felé. V. A Központi Vezetőség elhatározza, hogy lényegesen meekell javítani a város és a falu áruellátását s az áruforgalmat. A lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítése érdekében meg kei] változtatni a nemzeti jövedelem felhasználásának arányait. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben 1954-ben a nemzeti jövedelemnek mintegy 70 százalékát. kell a lakosság ellátására fordítani. Biztosítani kell, hogy a lakosság nernesak több, de iobbminőségű és gazdagabb választékú áruhoz jusson. 1953 negyedik negyedében és fokozottabban 1954-ben jelentősen növelni kel, azoknak az áruknak a mennyiségét és választékát, amelyek iránt a kereslet megnövekedett, s amelyekben még hiány mutatkozik. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és forgalomba hozni: ióminőséeű szöveteket. készruhát, cipőt, gvermekfehérneműí, bútort, edónyárut, különböző háztartási felszerelési tárgyakat, motorkerékpárt stb 1954-ben biztosítani kel! a lakosság ellátását ió. minőségű tüzelővel. A paraszti vásárlókat jobban el keli látni kisgépekkel, műtrágyával, szerszámokkal. szeggel, dróttal, építőanyaggal. mésszei. rézgáiiccal stb. Meg kell javítani kereskedelmünk munkáját. Belkereskedelmi szerveink munkájából ki kell küszöbölni a szervezetlenséget, vezérelvükké kell tenni a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb kielégítését, a közönség íigye'mes. gondos kiszolgálását. Az ipari központokban a munkások, a dolgozók igényeinek gondos mérlegelésével tovább kell fejleszteni az üzlet- hálózatot, el kell érni, hogy a dolgozók gyorsabban végezhessék el vásárlásaikat és munkájuk után is friss élelmiszerekhez juthassanak. Meg kell javítani a fö'dmüvesszövetkezetek munkáját, hogv a falu iparcikkekkel való ellátása bőségesebb, zökkenőmentesebb legyen. YI. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata nyomatékosan hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a törvényességet. A párt és a kormány intézkedéseinek eredményeképpen a törvényesség megszilárdítása a júniusi teljes ülé« óta jelentős lépésekkel haladt előre. Megvalósult a széleskörű amnesztia. Megszűnt az internálás rendszere, feloszlatták az intern ál ótáborokat. Feloldották a ki telepítettek lakhelyhez kötöttségét Megszűnt a ku'ák- lista. Hatékony intézkedéseket lépteitek életbe a rendőrség, az államvédelmi szervek, a bíróságok gyakorlatában a törvényesség biztosítása érdekében. Lét- re:ött a Legfőbb Ügyészség, a törvényesség egyik alapvető biztosítéka. A Központi Vezetőség azonban felhívja a párttagok és különösen az állami szervekben és tanácsokban dolgozó kommunisták figyelmét, hogv még mindig előfordul törvénysértés, még most is megtörténik, hogy hatóságok különösen a falun, ridegen intézik a dolgozók ügyeit, A Központi Vezetőség felszólítja az összes állami és pártszerveket, hogy erélyesen számolják fel a helyenként még előforduló törvénysértéseket és teljes mértékben szerezzenek érvényt a törvényeknek az állami, a gazdasági és a társadalmi életben. Az ország törvényes rendje a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állampolgár tartsa tiszteletben a törvényeket, fegyelmezetten tegyen eleget kötelességeinek. Érvényt ke'.] szerezni az állampolgári fegyelemnek minden téren: az adófizetésnél, a begyűjtésnél, az összes állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésénél l VII. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozata nyomán javult a párton bel üli demokrácia. Fejlődött a párt alapszervezeteiben és a vezető pártszervekben a bírálat és önbírálat, szélesedett az alulról jövő bírálat. Csökkent a személyi kultusz, amely összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmus szellemével. Kezd kialakulni a pártszervezetekben és a pártszervekben a kollektív vezetés. Megnőtt a taggyűlések, valamint a választmányok szerepe és tekintélye. Növekedett a párttagság aktivitása a pártéletben. A Központi Vezetőség ugyanakkor leszögezi, hogy a vezetés módszereinek és egész rendszerének megjavítása, a belső pártáiét kifejlesztése, a kollektiv vezetés megvalósítás# terén, a párt még csak kezdeti eredményeket ért el. Felhívja az egész párttagság, valamennyi párt- szervezet és pártszerv figyelmét arra. hogy a pártonbeiüii demokrácia. a kollektív vezetés ügyét ne tekintse időleges, egyszeri, kampányjellegű feladatnak, ez a lenini forradalmi munkáspártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának is állandó módszere, működési törvénye. Döntő feltétele ez a párt előtt álló feladatok sikeres megoldásának, a párt és a munkásosztály, a párt és a pártonkívüli dolgozó tömegek közötti szoros, megbonthatatlan kapcsolatnak, Megállapítva a partéiét megjavításában eddig elért eredményeket, a Központi Vezetőség rámutat arra, hogy a belső pártélet felélénkülése számos pártszervezetben beíelé-fordulássál párosult; a széles pártonki- viili tömegek között a párttagok és a pártszervezetek által végzett felvilágosító, agitációs munka elégtelen; a pártszervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a po'itikai munkát a gazdasági munkával, s ezért gvengült a pártszervezetek és pártszervek figyelme a terme.és iránt az iparban és a mezőgazdaságban. A pártszervezetek és pártszervek kezdik ugyan elsajátítani a pártéletben a veze j helyes módszereit, de a tömegek helyes kommunista vezetése terén még lényeges előrehaladás nincsen. A bírálathoz való viszony és az önbírálat olykor formájs: nem mindig követik megfelelő tettek a bírálatot és az önbírálatot. Egyes pártszervezetekben megfeledkeznek arról, hogy a párt szervezeti felépítésében és egész működésében érvényesülnie keil a demokratikus centralizmusnak, hogy a demokratikusan megválasztott szervek határozat..!' a párt minden szervére és minden tagjára egyaránt köte- 'ezőek. Komoly elmaradás mutatkozik azon feladatok megvalósításában. amelyeket a júniusi kibővített ülés ideológiai és elméleti téren szabott meg. Egyes párttagoknál a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet elméleti és ideológiai kérdéseiben bizonyos zavar és tanácstalanság mutatkozott, aminek !e(Folyiatás az ötödik oldalon)
