Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-10 / 81. szám

' *4-1 . HMM SZABAD XÍftH'io 1953 október 19. \ f i Síifi fám klikk újabb provokációt készít e!ő Az Associated Pras-s amerikai hírügynökség tudósítójának mu- szani jelentése szerint a dél­koreai hadsereg köreiben olyan kijelentések hangzottak e!, ame­lyek szerint magasrangú liszin- manista tisztek megvizsgálják azt a kérdést, miként lehetne megszervezni a semleges indiai csapatok őrizete alatt álló hacT- foglyók tömeges szökését. Jól értesült személyek rámutatnak — fűzi hozzá a tudósíó —, hogy Von Jón Düh tábornok, a délkoreai tábori csendőrség pa­rancsnoka — aki közvetlenül Li Szín Mannak van alárendel­ve — olyan terven dolgozik, amelv a demilitarizált övezetben indiai őrizet alatt álló hadifog­lyok tömeges szökésének meg­szervezésére irányul. Legkülönbözőbb politika: irányzathoz tartozó indiai lapok felháborodással adnak hírt az amerikaiak és a liszinmarrsták előre megfontolt azon kísérletei, ről, hogy meghiúsítsák a koreai fegyverszünetet. A „Times Of Fndia” október 5-i »tárna szer­kesztőségi cikkében azt írja, hogy az a módszer, amellyel az amerikaiak kezelik a koreai hadifoglyok hazatérésének meg­oldását, sok kívánnivalót hagv maga után. A lap aggodalmát fe'ezi ki aziránt, hogy Koreában jól előre kitervelt kísérleteket tesznek a fegyverszünet meg­hiúsítására. „A Német Demokratikus Köztársaság egész Németország békeszerető erőinek bástyája“ Walter Ulbricht cikke a Pravdó-ban Október 7-én volt a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 4. évfordulója. Eb­ből az alkalomból a Pravda közli Walter Ulbrichtnak, Német­ország szocialista egységpártja központi bizottsága első titkárá­nak cikkét „A Német Demokra­tikus Köztársaság egész Német­ország békeszerető erőinek bás­tyája címmé!'’. Walter Ulbricht a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának történelmi jelentő­ségével foglalkozva megállaoit- jai. hogy a Német Demokratikus Köztársaság komoly akadályt jelent az agresziv imperialista erők útjában. A Német Demo­kratikus Köztársaság az európai béke egyik bástyájává vált. Németország békeszerető erői — folytatja a cikkíró — hálásak a isizov'et népnek a szovtet kor­mánynak azért, mert a békeszer­ződés megkötésének és az egy­séges békeszerető demokratikus Németorsz ág me gterem téten e k érdekéiben a Szovjetunió követ- kp-"1‘esen védelmezi a német nép érdekeit. Walter Ulbricht behatóan fog- Wkoz'k azzal az önzetlen segít­séggel, amelyet a Szovjetunió a gazdasági és kulturált« énítés terén nyit a Német Demokra­tikus Köztársaságnak, majd .Jrajlapú’.vftzza a Szayteton'n é« ,a Nemet Domokratociis Köztársa­ság kormányai közö“ Moszkva - han folytatott tárgyalásod ered­ményeinek óriási ielentöségéri Ezután a következőket fria: „A Német Demokratikus Közíámo- ság munkásosztályának, dön­gette parasztjainak és demokra­tikus erőinek az a förtenelmi feladata, hogv az ö*éve« terv teljesítése 6orán a népgazdaság hatalmas fellendítésével emeljék a dolgozók anyagi jólétét és ez­zel bebizonyítsák Nyugat-Német- ország dolgozó: előtt a Német Demokratikus Köztársaságban kialakul* új haladó rendszer előnyeit”. „Közt á rs asá'gunk term áll á s átrak eddig eltelt négy éve alatt — mutat rá Ulbricht — a Német Demokratikus Köztársaság dol­gozói jelentős sikereket értek el Az :par össztermelése 1953. végén 65 százalékkal múlja fe­lül maid az 1936. évi színvona­lat. 1950-hez viszonyítva az áru­forgalom 1952-ben 145 száza­lékra emelkedett, 1953-ban pe­dig eléri a 165 százalékot. 1954- ben aiz áruforgalomnak 177, 1955-ben pedig 185 százalékkal kell emelkednte az' 1950-es év­hez viszonyítva.” A Német Demokratikus Köz­társaságban tovább folyik a szocializmus alapjateak építése. 1953. végén az egész ipari ter- mei'cs 84 százalékát a szocialista jellegű vállalatok adják majd. Walter Ulbricht ai továbbiak­ban megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ket- tészakítottsága m.ia't nagy ne­hézségeket kell leküzdeni, mert a nehézipar alapjában az ország nyuoaifl részében fekszik és így a Német Demokratiku« Közíár- ci««íigb3r' ú;abb termelő kapaci­tásokat kell létrehozni. A Szov­jetunió és a néni demokratikus köztársaságokkal váló gazda­ság; együttműködés áronban nagyban hozzálátni a nehézsé­gek leküzdéséhez és a n'agy fel­adatok megoldásához. Az e!5‘- tünk álló nazv gazdasnm fék adatok meorldásá* csak a ietenló baráti segítségéve! lehet séges. I5ő teasziirci Kárpáiukrajnában Az uzsgorodi terülef négy év­vel ezelőtt telepített teaüiteívé- nyein befejezték az első (érmés szüretét. Az idei langyos, esős kárpátukrajnai nyár hozzájárult, hogy ai fiatal teacserjék hajtá­sa; gyorsan fejlődjenek és bő termést adjanak. Viktor Zavil brigádja a szevljusi (nagysző­lős!) -kerület „Március 8.” kolho­zában a tenyészidőszak folya­mán nyolcszor szüreteit és hek­táronként négy és félezer kiló tealevelet gyűjtött be. Jól elkerült a szüret az uzsgorodi kerület „Frunze‘’-koihozának. a m-úkacsevoi állami gyümölcs­faiskolának, a Szovjetunió mező- gazdasági és begyüitós-i minisz­tériuma keretében működő össz­szövetségi Tea- és Délszaki Nö­vények Tudományos Kutatóin­tézet kárpátukrajnai mintatele­pének ültetvényén is. Az Össz-szövetségi Teaipari Tudományos Kutatóintézet állal Maharadze városában (Grúz, SZSZK) végzett laboratóriumi elemzések szerint a kárpát- ukrajnai tea alapvető vegyi anya­gok (koffein és (annin) tartal­ma tekintetében egyenértékű a grúz teával. Kárpáiukrajnában kü'önösen bő termésűnek és fagytűrőnek mutatkozott a „Kimin” kínai teafajta. A szovjet teaboltokban hamarosan megjelennék a „Kár- pá tu krajnai tea” címkéjű új tea­csomagok. Megszokta a gyilkolást Koreában A „Freies Volk” című nyugat­német napilap idézi Hiram Ro­gers, amerikai káplár figyelem­reméltó szavait. Rogers nemré­giben Heidelberg közelében rablógyiíkoss'ágot követett el. A bíróságon kijelentette, hogy mi­óta Koreából Nyugait-Némefor- szágba hozták „állandó gyilko­lást vágyat érez”. A 20 eszten­dős gyilkos amerikai káplár ez­zel „indókciia meg” bűntettét. A NYUGTALANSAG EGYIK OKA A római Nemzeti Könyvtár si­ralmas állapotban van. A szűk és rosszul épített könyvtárépü­let már elég roskatag és össze­omlással fenyeget; a könyvtár katalógusai elavultak. Olaszor­szág e legnagyobb könyvgyüjte- hényéből számos mai haladó Kasz író művei hiányzanak, llin't az „Unita” című lap rá­mutat, a kormány szánalmasan csekély összeget irányoz elő a könyvtárak fenn tartására. „A helyzet igazi oka-— írja a la® — az, hogy a könyvtárak fejlődé­se nyugtalanítaná a hates ágakat, mint ahogy nyugtalanságot je­lentenek számúra azxjk az em­berek, akik olvasnak, tanulnak és gondolkoznak ... A hatóságok szívesebben látják az ágyúkat, mint a könyvtárakat”. AZ EGYIPTOMI A1ALTHUSIANQSOK Az embergyiilölő Malthusnak Egyiptomban is afadíak köve­tői. Az „Al-Hila’ al-I1adid” cí­mű hetilap felhívást intéz 0 „túlnépesedés” elleni harcra és azt javasolja, hogy az orsizág- ban vezessék be a „születések szabályozását”. A folyóiratban közölt cikk szerzője azt ajánlja1 a hatóságoknak, tájékoztassák a1 lakosságot a szabályozás „jobb módszereiről". Hogv a cikkíró mit tart „jobb módszereknek”, az látszik kannibáli ‘anáesából: „sterilizálni kell azokat, akik fi. zikai vagy szellemi tekintetben nem teljesértéküek.’ A pártmunka tapasztalatai + Biztosítsuk a hányász-pártoktalás sikeres megindulását Október 12-én indul a területi bánvász-pártoktatás. A pártbizottságok, alapszerveze- tek lázasan készülnek erre a napra. A salgótarjáni járási pártbizottság szerdán megbe­szélést tartott a bánvász-titká- rokkfj ahol már egész oonto- san tisztázták, hogv az egves propagandistákhoz melyik hall­gatók tartoznak. Ugyanilyen előkészületeket tett a szécsénvi járási bizottság is. Ezek a meg­beszélések is már annak a je­gyében zajlottak le. amilyen fordulópontot a bányászok ok­tatásának a területre való át­vitele isiént. A tapasztalat azt bizonyítja, hegy bányászaink ezt az intézkedést szívesen fo­gadták. Az elmúlt évben a párt- oktatásban bányászaink fárad­tan, a munkából kijőve vettek részű sok esetben arra nem megfelelő helyen. Most kipihen­ve, i<5’ berendezett helviséfek- bei> hallgathat'ák végig a poli­tikai iskolát. Az elmúlt évben, ami" a bánvászok mimten párt- munkát az üzemben végezték, addig a falusi slansz'mvezete'k oiriafásábpp ceak1 idősebbek vet­tek részt. Most bám'rszr’r.1- kö- zetehh ker"’"ek a falu életéhez, módjuk nyfVk arra, hogv részt- vegvenek a tevzsévg politikai éte- *ébon. mnirkétáhan. Tehát a bá­nyászok. ferv’etijfyhtndá^n nem­csak egyszerű szemezett kér­dés. hen*m kórról" politikai te- lentőségü intézkedés is, ame’v hozzáijrul a munkásosztály é« a do'önző oaraszteág kőzetei szövetség erősítéséhez. is. Ugyanakkor ez az, oktat?«? for­ma az p"v»< bánvász-pártMzott- sáook között szinte természetes tapasztafat,cserór hoz létre, ezo­ros eg\'üttműk*dés e’őfelWete't teremti meg. Rt az Irriézkedés hozzá fog iáru'ni a tanuló« ta»*- *slmi. minőségi színvonalának javulásához is Mindennek ietón tőségét azon­ban r-'rtbizottf,ágaink nem lát- iák elég világosan. Tapasztal­ható, hogv bár a propagandis­ták naevrésze tudia kik fognak hozzá tartozni mégis több he-. Íven még nem beszélgetlek '’ v! minden hallgatóval. Ugyanak­kor nem biztosítottak még min- denü*t megfelelő helvisége*. technikai felszerelést sem. A nagybátonví váKalat alaposan elkésett a szükséges asztalok elkészítésével. Ezeket a hiá­nyosságokat már egv-két nap alatt feltétlen pótolni kell. A hétfői ünnepélyes megnyi­tókra a legtöbb .belven komolv előkészületek történnek. Ez a megnyitó bizonyítani fogja, hogv a pártbizottságok és alap- szervezetek milyen erőfeszítést tettek az oktatási évad sikeres megindítása érdekében. Ugyan­akkor kihatással lesz a további munkára :s. Világosan kell látni: ha. az oktatásban részvevő bá­nyásza' nk már az első nap ér­zik. hogu a tanu’ás sokat n'tuit számukra, ha megfelelő körül­mények között tanulhatnak, ez már az egész oktatási év mun­kájának fél sikere. Megértették ennek jelenségét Kara.r.csság községben is. Az itteni párt­szervezet már a nvári hónapok­ban hozzáfogott a hallgatók ki­választásához és augusztus 19-ig be is fejezték. Bár eddig már minden hallgatóval be­szélgettek, most a propagan­disták ismét felkeresik a hall­gatókat és beszélgetnek velük a tanulás jelentőségéről. Ebben á községben. oktatási rendszerünk három formájában indul tanfo­lyam. Sikeresen megszerveztek a DISZ-oktatást is. 25 fiatal fog rőszvenni az oktatásban, a pártszervezet pedig jól képzelt propagandistát biztosított szá­mukra. Amel'ett, hogy a köz­ponti anyagot időben áttanul­mányozták. felkészültek a helyi adatok ismertetésére. >s. Mint­hogy a politikai iskolák az első négy héten agitációs tanfolya­mok lesznek, feldolgoz'ák a községbe!:' terme! Sszcveííkezet eredményeit, tudják pl. azt is a pártszervezetben, hogv egv- egy középoara&ztnak 3 és ML 4 ezer forint megtakarítást je­lentenek a kormánv különböző intézkedései. A iól képzett agi­tátorok nem a brosúra felolva­sásával. hanem önálló előadá­sok megtartásával fogiák szín­vonalassá, érdekessé tenni a lanfo! vamokat. Azonban Karanoaság ió példája mellett még számos köz­ség van, mint pl. Liíke, ahoi az oktatás előkészítése gyenge, kevés gondot fordítanak erre a nagvfontorsáeú kérdés, c. Nem egv helyen tapasztalható, hogy az oktatás megszervezése mel­lett nem fordítottak elég gondot annak tartalmi, minőségi szín­vonalára. Nem találkoztak eleget azzal, hogy minden Emléklap a jóldoigozó propagandisták részére EMLÉKLAP FARKAS KARÓIK ehrfpis »észére, C2 1952-53 póftoktotosi évben végzett szorgalmai tanulásáért. Salgótarján,. 4953 október hó. M. D. P. m. ttiMRy mm A megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya emléklappal jutal­mazza az 1952—53. oktatási évadban jő munkát végzett propa­gandistákat. Ilyen emléklapot kap Farkas Károly karancssági bányász-propagandista is. egye« hallgató megértse a ta­nulás jelentőségét. Egyszóval oktatási munkánk előkészítésé­ben még mindig háttérbe szo­rul! az agitáció a szervezési munka me'lett. Az üraneoélves megnyitókat feltétlenül hasz­nálják fel minden alapszerve- ze'ben arra, hogv megmagva- rázzáik: az elméleti képzettség növekedése már az elmúlt évben is komolv ha*ássál volt bányá­ink Jervtetiesítésére a munka- feeve’em javulására. Az el-ő foglalkozást .is hrsználiák fel azoknak a ví‘ás kérdéseknek a tisztázására, amelvek a propa­gandista konferenciákon megol- da*'apo,k maradtak, va»’7 ame­lyeket esetleg a hallgatók vei­nek fel. Igen elmaradt a páriokfatás előkészítése mellett a bányász- fiatalok oktatása. Pártszerve­zetetek értsék me-g. hogv a DISZ-nek nyújtott technikai se­gítség. vagv a proD3gandteták átengedése nem elegendő. Elha­nyagol t?1- a k”'!ő etter"rzést. hogy a DTSZ-ben is hozzáfogja­nak az oktatás előkészítéséhez. Ttt az a feladat, főleg a Salgó­tarján! járásban, hogv a párt- okta*cs megindulása után foko­zottabb f: gyeimet, több erőt szemetjének a hányás rátát ad ok nevelésére. Nyilvánvaló boav számunkra igen nagyjelentőségű a fiatalság nevelése. A bányászoktatás új m<5­don való megszervezése nem jelenti azt hogv a bánvász- pártszervezetek felszabadulnak az oktatási munka vjégzése alól. Bár a bányászok oktatása dön­tő részben a lakóhelyen törté­nik, mégis ennek nyomának kell lennie az üzem életében fe. A pártszervezetek az üzemben is foglalkozzanak az oktatás kér­désével Beszél gesseneik el a hallgatókkal a tanfolyamok szín­vonaláról. bírái'iálk meg a mu­lasztókat. Ha a bánvász-oártbi- zotesá'golmak és aíaoszervezetek- nek sikerül megoldaniok. hogy mind a faluban, mted az üzem­ben teljes m-"ée«zitéssel dob. goznak az oktáÜ£l_iaun-’te''k°: ráért. zHi-'d ez rövid időn b*’üf ttéségtfsen kamatozni fog bá- nvásratek megnövekede'f akti­vitásában, a terven felül termett szén tonnáiban, a munkafegye­lem megszilárdulásában. MNDSZ-szervezetehth kiadata az őszi tömegoktatás megindításánál Az ötéves terv sikeres megva­lósítása érdekében elengedhetet­lenül fontos feladatunk az asz- szonvok széles tömegének poli­tikai és kulturális nevelése. Tö­megoktatásunkon keresztül nagymértékben b:ztosífani tud­juk ennek a feladatnak sikeres megvalósítását, de ehhez az ok­tatás jó megszervezése szüksé­ges. Az oktatás segítségéve! fej­lesztjük asszonyainkban az' egész társadalom iránti köteles­ség érzését. Megszilárdítjuk asszonyaink tudatában az ügyünk győzelmébe vetett hitet. Oktatásunkat ez évben 'no­vember 1-én indítjuk. Ebben az évben négy oktatási formánk lesz: olvasókörök, ismeretter­jesztő előadások, szülők iskolá­ja; gazdasszonvkörök. Fontos, hogy vezetőségeink októberben alaposan beszéljék meg a veze­tőségi ütesen az oktatási év fel­adatait. Erre hívják meg a nép­nevelőket is. Egy-egy oktatás* forma előkészítéséért, ellenőrzé­séért az oktatási felelősön kívül tegyenek felelőssé egv-egv veze­tőségi tagot is. Az oktatás meg- indu'ása előtt minden csoport­ban szervezzen rövid kultúr­műsorral egybekötött nőnaoot, emelvhez anvagof a-< országos központ küld. Az előkészítés so­rán a nőnevelőket is vonják he szervezetetek a munkába: A nő- nevelők a csatédlptoga'ásoV al­kalmával beszélgessenek el az asszonyokkal arról, hogvan ké­pezhetik magukét, milyen okta^ tásra. járiana't< el, hogy érdek­lődési körüknek megfelelően tudjanak tanulni. Ebben az évben a Nők Lapja minden héten közli az olvasó­körök anyagát. De emellett föl lehet használni a nők világ- kon gresszus ának referál 11 m a* ­bal és hozzászólásaiból össze­állított brosúrát, sőt fel lehet ol­vasni a békebizottságnak egy- egy időszerű politikai kérdés­sel foglalkozó kiadványát is. A bányaterületeken szervezeteink a „Több szenet a hazának” című könjyből szervezzenek olvasókö­röket. Emellett a három havon­ként megjelenő „Miről beszél­gessünk?” c. füzet is közö! köz­ponti olvasókon anyagot. Az ismeretterjesztő előadáso- kat szintén nagy gonddal szer­vezzék meg csoportjaink, ame­lyek történeim!'!, művészeti és iro­dalmi vonalon segíti asszonya­ink látókörének kiszéle°edését. Előadókat ezek megtartására a megyei tanács ismeretterjesztő csoportja és az MNDSZ me­gyei titkársága biztosít. A szülők iskolája előadásai ok'óbe.r e ső hetében már meg­indultak. Szervezeteinknek sok­kal jobban kell segíteniük az előadások megszervezését, mint aiz elmúlt évben. Az iskola és az MNDSZ legfontosabb fel­adata a szülőd munkaközösség megválasztása után, hogy mi­nél több szülőt mozgósítson ezekre az előadásokra A gazdasszonykőrök előké­szítése is nagy gondot követel. Ezért szervezeteink vezetőségei október végéig beszéljék m?g a kultúrotthon vezetőségével. hO'gv milyen köröket kívánnak beindítani. A kultúrotthon gon­doskodjon a gazdasszonvkör ve­zető riszté!etdíjáról. Vonjunk be a gazdasszonykörbe minél több asszonyt, hogv ezálta' szKesft- sük az MNDSZ és a kívülállók közötti kapcsolatot. Nem szabad halogatni a ten­nivalók megbeszélését. Az ala­pos előkészítés egyik biztosíté­ka annak, hogy az oktatás meg­indulása után munkánk eredmé­nyesebb legyen. Mizser Józsefné. MNDSZ oktatási felelős Egy leiéi margójára (Tudósítónktól.) Szerkesztőségünk „Kultúrá val a békéért” címmel tevelet kapott Petykó Ferenetől, az acélgyári kultúrotthon igazgató­jából. Szerkesztőségünk meg­vizsgálta Petykó elvtárs levelét. Petykó elvtárs levele bősége­sen foglalkozik a csoportok mű­ködésével. Leírja többek között, hogyan dolgoznak a bábszínhá­zasok, táncosok, színjátszók, mennyi tapsot kaptak Mátra- füreden. mennyi dicséretet a vi­dám vásáron, milyen tömegek kísérték flz autóbuszhoz a kul- túrcsoportot a nyári kirándulá­son. Megemlíti Petykó elvtárs, hogy a vállalatvezetőség szor­galmazza a filmvetítéseket, hogv a párt-, a szakszervezet és a váHaiatvezetőség segítségével rendbehozatták ß kultúrterem belsejét, s hogy a dolgozók kel­lemesen érzik magukat, ha a tágas, szép kuUúrothon falai közé lépnek. Megtudjuk ezenkí­vül azt is, hogy a természettu­dományos műszaki előadások tartásával is előmozdítják e dol­gozók kulturális színvonalának emelését. Az egyes üzemrésze­ket pedig hangszórókon keresz­tül szórakoztatják, dalokat és csasziuskákat küldenek az élen­járóknak és a „Zója” színjátszó- csooorttfl! már arról is gondos­kodtak, hogy az üzemből az utánpótlás folyamatosan ára­moljon a kultiiregyüttesbe. Mindez valóban így van és örvendetes a tények hosszú sora. Ezt tudják a dolgozók is. isme­rik s értékelek az acélgyáriak kultúrmunkáját. Nem vitás az sem, hogy az acélgyárban folyik a legsokoldalúbb kultúrmun'ka, sokat áldoznak a táncosokra, színjátszókra, énekkarra, egy­szóval: a kultúrára. A dolgozók hálásak is mindezért Mindazonáltal ezek az örven­detes körülmények nem jelentik azt, hoigy nincsenek hibák, fo­gyatékosságok az acélgyáriak kultúrél etében. Petykó elvtárs megfeledkezik ezekről és leve­lének kissé „öndicséret” jellege van. Nem beszél a levél például arról, hogy mi az oka az acél­gyáriak Petőfi színjátszó cso­portjában mutatkozó bomlási: je­leknek. Ez a-7 együttes közel 8 hónap óta semmit sem produ­kált. Tagjai egymás után hagy­ják ott a csoportot, nem beszél­ve arról sem. hogy „A kertész kutyája”, „Az ingyenélö'k”, a „Hólabda”, a „30 ezüst pénz” tanulásával, illetve- évek , óta „nagystílű” feladatok erőltetésé­vel a színjátszók nem tudnak annyit foglalkozni az üzemi éle­tet ábrázoló népszerű és népsze­rűsítő egyfelvonásos darabok­kal, min* amennyire szükség lenne. Nem tudjuk, mi az oka annak,, hogy az egyéb­ként igen kivál ó szimfonikus zenekar vajmi keveset nyújt a város dolgozóinak. Nem szerepel nyilvánas , hangver­senyeken csak olyankor, ha maga az üzem rendezi. Azt sem tudjuk, miért van olvan üzemi dolgozójuk, aki egyéves kultúrpolitikai iskolát végzett, még’« semilyen funkciót nem kapott. Az iskoláról haza'övét vissza ál! ították munkapad]ához és minden vonalon egészen megfeledkeztek róia. SZABAD NÖGRAD A* MDP ftóqradmeqyel Párt bi70tttsáqánal< tagja Felelős kiadó: Hatdü József Szerkesztőse« As kiadóhivatal* Salqótarlán Rákóczi u 91 Telefon: felelős szerkesztő 30 toart mezőgazdasági kultűrrova: 52. kiadóhivatal 430 Szikra Kapnyomda Budapest. Rőkk Szilárd-utca 8. f. Kulcsár Mihály l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom