Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-07 / 80. szám

4 SZABAD NÖGRÁD 1S53 október ?* jÉapol elsíánt“ című dasi fib korul bemutatásra Sslgótarjánbon A salgótarjáni November 7 film színház október 8—14-ig játssza a lónapot elefánt” című olasz filmet. A film az olasz tanítók súlyos anyagi gondját tárja elénk. Az olasz tanítók súlyos anyagi gondok közepette nevelik a jövő nem zedéket. Az egyik olasz képviselő is a tanítók sorsát viseli szívén, amikor felszólal a képviselőházban, hogy a fontos hivatáshoz méltóan kell bizto sítani megélhetésüket is. Ezt kívánja Garetti tanító is, aki nck életet súlyos anyagi gondok nehe zítik. A háziúr állandóan zaklatja kilakoltatással fenyegeti. Cipő, ruha is kellene a gyermekeknek, de a fizetés bői mindenre nem telik. Garetti haza­felé tart. Egészen elkomorul, hisz minden terve füstbe ment. mert a hé rek rendezésének kérdését újból el­halasztotta a képviselőház. Szomorúan álldogált az autóbusz megállónál, ami kor megüti a fülét egy idegenvezető hamis adatokat tartalmazó magyará­zata. Rögtön kijavítja a tévedéseket A színen megjelenik egv fiatal indiai herceg és kéri Garettit, szegődjön mellé kísérőnek. A tanító tiltakozik, de a herceg ragaszkodik a művelt tanítóhoz. Míg Garetti és az indiai a katakom­bákat és Róma egyik legszebb tem­plomát tanulmányozzák, Garetti laka sát új lakók nézegetik. A háziúr nem hajlandó tovább várni. Eladja a la­kást egy fiatal párnak. Garetti fáradtan. a külföldivel együtt tér vissza lakásába. Az indiai herceg pedig arannyal elhallgattatja a veszekedő háziurat. Az indiai her cég a gyermekekkel való játék közben véletlenül eltöri a tömött elefántot Ezért a kislány igen bánatos. A her cég a gyermekek felvidítására egy kedves keleti mesébe kezd. Az apró ságok áhítattal hallgatják az érdekes mesét. Egv napon szállítókocsi áll meg Ga­retti lakása előtt. Az eltört játékszer helyett a szultán egy Igazi elefántot küldött Bombayból. \ gyerekek örül nck a pompás játszótársnak. De nem maradhat soká náluk az elefánt. El adják az állatkertnek, s az érte ka­pott pénzből cipőt, ruhát vásárolnak. Garetti tanítón egyszer segített a csoda, ,,de vájjon hogyan oldia meg problémáit a többi olasz tanító?” Baromfiak kötelezi baromfipestis elleni védőoltása A földművelésügyi minisztérium el­rendelte Nógrád megye területén is a baromfinak baromfipestis elleni kÖ telező védőoltását. Az oltások még szeptember hónapban kezdődtek és az esős őszi idők előtt még befejezést i-í nyernek. Minden baromfit — kivé telt képeznek a viziszárnyasok ol tásban kell részesíteni. amelyek a hathetes életkort betöltötték. Ebben az évben is az oltásokat, az előző évek során már jó gyakorlatra s7ert tett. úgynevezett laikus oltók végzik az állatorvosok irányítása és ellenőrzése mellett. Az oltást a ba­romfi jobb szárnyredőibe kell alkal­mazni. Az oltás olyan helvre törté nik. ahol toll nincsen. Az oltás helye nedig lenesen a gvs ágú. babnagyságú fekete folt alakjában k'-tszik. Az ol­tás megtörténte tehát könnyen ellen­őrizhető. \ A baromfipestis a tarajosok egyik igen veszedelmes betegsége és ha a betegség fellép valamely állomány­ban. 80—100 százalékos veszteséget is okozhat. Éppen ezért, mert a be­tegség ilyenmérvű veszteséget idéz­het elő. szükséges, hogy a baromfit a betegség ellen addig oltassuk be. ámeddig a betegség még nem jelent­kezik. Minden baromfitartónak kötelessége salát és nemzetgazdasági érdek­ből a baromfiállományt idejekorán megvédeni a betegséggel szemben, úgy. hogy az oltásra már alkalmas baromfit védőoltásba részesíteni. A baromfipesti«; elleni védekezés­nek az oltás csak egyik niódia. Az újonnan vásárolt baromfit 2 hétig el kell különítenünk a haromfitörzsálio- mánvtól abból a célból, ha az úion- nan vásárolt baromfiban valamilyen másfajta betegség is lappang, ne fer­tőzhesse meg baromfiállományunkat. A begyűjtő szervek feltétlenül ra - maszkodnak ahhoz, hogy a beszolgál­tatandó baromfi oltott legyen, tehát az őszi oltási akció befejezése után csak oltott baromfit lehet beszolgáltatni. Ha a baromfi az oltás ideién egész­séges. az oltás semmiféle komolyabb kovetkezménvt nem vált ki*. De ha az oltott baromfiak az oltás következte-, heti mégis elhullanának, földművelés­ügyi kormányzatunk az illető bammR- tulajdonosokat az elhullott baromfiak után kártalanítja. Dr. Schalkház Llpót, megyei vezető főállatorvo«. ülBIRGSÍlBSegUliK Alapi Pál pásztói MÁV raktárostól levelet kapott. Levelében így ír: „Pásztói állomásra érkezett az ecsegi fötdművpsszövetkezet részére egy vagon vetőmag. Ezt a föídmüvesszövetkezet emberei kirakták a szabad ég alá. Saj nos, még a vetőmag a mai napig is ott van. Meg is ázott már, de úgylátszik, ez nem bántja a föld­mű vessző vetkezet vezetőjét. Bár az állomás már többször sürgette a vetőmag elszállítását, de a földművesszövetkezet a terményforgalmi vállalatnak, a terménytorgalmi vállalat pedig a földművesszövetkezetnek kínálja a gabonát. Nem kell egyikük­nek sem. Az én megállapításom szerint, de a dolgozótársaim megállapítása szerint is, a gabo­nának már nem a szabad ég alatt, hanem a földben kellene lenni. Ezzel is előbbre segíte nértk és nagyban hozzájárulnánk a jövőévi kenyerünkhöz.’* ★ ^smcsak Salgótarjánban, ha, nem egész megyénk dolgozói nagy érdeklődéssel várták az augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén. Salgótarjánban meg­rendezett ,,ünnepi váásr”-t. Több mint egy hónapja, hogy „elült’ a vásár zaja és azóta is néma csend uralkodik a vásár színhe­lyén. Igen, a csend uralkodik, mert „e.iUt" a vásár zaja, de nem tudnak leülni a már annyi kedves percet azon a helyen el­helyezett padokon eltöltött ifjú párok, gyermekeiket sétáltató anyák, a megérdemelt munka utóin pihenésre vágyó dolgozók. De vájjon mién? A vásár előtt lehetett a parkban ülni, lehetett pihenni, élvezni a nap sütését, de a vásár után, több mint egy hónappal, ez még mind:g lehe- tetien. Lehetetlen csak azért, mert még senki sem gondolt arra, hogy a pavilonok helyéröl kiszedett padokat újra vissza két lene helyezni, s azt újra a dolgozók rendelkezésére kellene bocsátani. Az igaz, hogy a nyár már lassan elmúlik, de annál szebben, jobban lehetne élvezni az őszt. Sokra megy azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik joggal ve­tik fel; vájjon kinek jut már eszébe, a kiszedett pad oka ‘ újra visszarakni a helyére? Vájjon kinek jut eszébe az, hogy a pa­vilonok helyén valaha padok voltak elhelyezve,, s a dolgozók várják, hogy újra visszahelyez­zék azokat, s pihenési lehetősé­get nyújtsanak az arra sétálók­nak? (So.) Értesítjük a dolgozó közönséget, hogv az I. osztályú szabóságunk mellett IT. osztályút is indítunk ok­tóber 1 -tol. amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk. Salgó­tarján, Szabadság-tér 3. szám alatt. Traktorszerelőket keres a Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat Balassa­gyarmaton. A salgótarjáni járás területén moz- jfőárúsításra női munkaerőket keres ) Keleti Nógrádmegyci Népbolt. Je­lentkezni lehet a Népbolt salgótarjáni 1 központjában, illetve a járás területén lévő Népbolt árudákban. A Salgótarjáni Közrisztasági Vál­lalat vontatói vezetésben jártas von- latóvezetó’ket és kocsisokat keres azonnali felvételre. Jelentkezni lehet Salgótarján, Faiskola-út 5. .jyurCS lajfis Szécsényke község tanácselnökétől levehet kapod szerkesztőségünk. Levelében le­írja, hogy az „Építsük, szépít­sük iskolánkaf-mozgalom kere­tében községükben az iskola a tanév megnyitásakor kitakarít­va, kimeszelve, a padló és pa­dok megmosvai várták » tanuló­kat. Hiba csúszott azonban az iskola padlójának olajozásába. „En, mint községi VB-elnök el­küldtem a rétsági olajtelepre egy kiutalási, hogy megkapjuk a padlóo'ajat. Szerettük volna az iskolát portaianítani Az olaj­telep azonban visszaküldte a ki­utalást azzal hogy jelenleg nincs olaj, de két nap múlva lesz. Hát, gondol lám, addig majd el leszünk valahogy. Újra (iívwií küldtem az olajért, de olaj me­gint nem volt. így ment ez négyszer egymás után. Nem győztem már várni, így elmen­tem 18-án személyesen meggyő­ződni, hogy a kiutalt olaj hol is van. Először a- ie'epen kezd­tem. Ott megmutatták nekem, hogy az olaj már egy hónapja ott van. de a járási oktatási cso­port nem intézkedik felö.e, hogy a föídmüvesszövetkezet. á. ve­gye szétosztás végett. No, jó — gondoltam, gyerünk az okta­tási csoporthoz. Az oktatási cso­portnál ott találom Berki elv­társat. Elmondom a panaszo­mat. Azt a vá'aszf kap’am, hogy ez a kérdés Végh elvtárs­hoz tartozik. Elmentem Végh elvtárshoz. Végh elvtárs a köz­ségek felé ugyan, elküld e a kiuta ásókat, de hogy ezt hogy és mikor kapják meg az érde­keitek, azzal ö nem törődött. De nem szorgalmazták azt sem, hogy a föídmüvesszövetkezet ve­gye át az olajat kiosztás véged. Sőt ki sem utalták az olajat a föídmüvesszövetkezet eknek. Mi, akiknek szívügyük az iskola, szaladgálunk fühöz-fához, hogy a tani. ásban fennakadás ne le­gyen, de a járási tanács oktat: tási csoportja bennünket ebben nem támogat■” AZ ORSZÁGOS FALUSI SZPARTAKIÁD UTÁN u OpU’O szocialista hazákban szebbnél szebb városokat alko­tunk és építünk. De nem hiszem, hogy minden épülő város ugyanolyan borzalmasan nézne ■ki, mint Nagybá.ony bányavá­ros. Ez a bányaváros borzalmas szemétdombokkal van köriildí- Szíive. A nagybátonyi bánya­városban a szemétdomb mialt üfuazos megbetegedések léptek fel. Felszántottuk tehát az it­teni illetékeseket, hogy a min­den féléből összekeveri szemét­dombot ülő lenne eltakarítani. Sajnos, ez süket fülekre talált. Szeretném a nógrádi tiszti orvost kérni, hogy Nagybátonyba-n többször járjon le el.enörizni, és nézze meg, hogy vájjon ez a város milyen. Szerintem a sze­mét okozza a legtöbb fertőzést a levegőben. Bányászaink sokkal jobb munkakedvvel dolgoznának, ha azt tudnák, hogy azok is el­végzik a munkát, akiknek az a feladó, uk, hogy a do'gozók tisz­ta, egészséges levegőt élvezhes­senek a munka után. Ezért sür­gős intézkedést vár a bánya­városi dolgozó nép. En szeret­ném, ha sürgős elintézést nyer­ne és a szemetet minél e öbb elhordanák a bányavárosokból, mert ez nem tarthat így tovább. Újházi Sándorné Nagybátony ★ SiC! kesrtosegunk Erdötarcsáról lévaiét kapott „egy figyelő” alá­írással. A levélben megírt pro­blémák kivizsgálásakor ki derű. t, hogy azok a valóságnak megfe­lelnek. A levé'ben a „figyelő” azzal foglal kozott, hogy „Erdö- tarcsán a táncoló közönség nem kapott italt, de Unghi György tanácselnöknek és a tanítónak vo’t pálinkát A vizsgálat azt mutatja, hogy a kocs inárosnak ez alkalommal még volt 2 liter édespáiinkája. Ezért jogosan bírálják a dolgo­zók a kocsma vezetőjét. Hiszen az iskolaigazgató véleménye szerint személyenként csak egy féldeci édespálinkát ittak meg. Törődjenek az önköltséggel a mizserfai bányák vezetői (Tudósítónktól.) A Mizserfai Vállalat üzemei­nek műszaki vezetői részére, az igazgatóság főkönyvelője mér­legbeszámolót tartott, amely­ből kiderült, hogy a vállalat önköltsége az utóbb' időkben nem csökkent, hanem emelke­dett. Előidézte ezt a munkák hiányos átvétele, az egyes anya­gok pazarlása és az üzemek műszaki vezetőinek helytelen intézkedései, amely csak a ter­melési terv teljesítésére korlá­tozódott és mellőzték az ön­költség csökkentését. A beszámolóhoz több üzem­vezető hozzászólt. A hozzászó­lásokban azonban a műszaki vezetők nem mondották el, azo­kat a lehetőségeket, tényeket, amelyekkel az önköltséget csök­kenteni lehetne. Mi sem iga­zolja ezt jobban, mint Hajnal Ottó üzemvezető javaslata, hogy a laza munkaátvétel megszünte­tésére - munka átvevőket állítsa­nak be, mivel az aknászoknak nincs idejük az átvett munkák elvégzéséről meggyőződni. He. lyesen válaszolt javaslatára Tőzsér Lajos, a termelési cso­port vezetője; az aknászoknak van idejük a munkák pontos átvételére, csak a munkaidejü­ket a munkaterületükön töltsék el. Ne járjanak ki a külszínre, mert ott is vannak felelős ve­zetők, külszíni felvigyázók, akik­nek a külszínen intézkedniük kell. és személyileg is felelősek a hibák mielőbbi megszűnteié séért, Szeptember 27-én a kora délutáni órákban négyes sorokban énekszóval, különböző színű melegítőben lévő fiatalok: fiúk és lányok haladtak az Előre-sportpálya felé. Az ország va­lamennyi megyéjének falusi sportolói meneteltek, a sportindulót énekelve. A megyék között feltűnik a bordó- melegítős, ,,\ógrád” feliratú csoport is. Fegyelmezetten, egyenes sorok­ban. az örömtől kipirult arccal me­netelnek. Van is miért örüliiiök, hi­szen Nógrád megye a negyedik lett az összesített pontversenyben, s ez­zel sok megyét maga mögött ha­gyott, melyek jóval nagyobbak terü­letileg és lélekszámbelileg is. Észrevétlenül szegődünk melléjük, mert kíváncsiak vagyunk, hogyan érezhették magukat Budapesten az eltelt néhány nap alatt. — Oszolj! — után bevonulunk a sportpályára, itt már beszélgetésbe erednek egymással a versenyzők az eseményekről. Kitűnő a rendezés, egyöntetű ez a megállapítás. Vala­mennyi sportágban teljesen zavarta­lanul folynak le a versenyszámok. Meg is jegyezte Szűcs Mária, aki az 19ŐJ-es szpártákiádon 3. helyezést ért el, s most pedig első lett a távol­ugrásban: ,, 1951-ben nem volt olyan jó. mint most. Az egész rendezés sokkal nagyobb szabású, mint kél évvel ezelőtt. A szórakozásunkról is gondoskodás történt az OTSB részé­ről, mert színházban voltunk és az ÉDOSZ-székházban műsort látogat­hattunk. Az egyik délután pedig megnéztük hazánk legnagyobb sport­létesítményét. a Népstadiont, mely­nél szebbet még álmodni sem tud­nák. Mondhatom, az itt eltöltött na­pokra nagyon sokáig szívesen fogok visszaemlékezni.” Szűcs Máriával együtt hasonlókép­pen nyilatkozik valamennyi részvevő. A versenv általános jellemzéseként röviden csak azt mondhatjuk, hogy minden igénvt kielégített. A ver­senyzők szállásától a bőséges étke­zésig. a versenyek rendezésétől a szórakozásig alapos körültekintéssel végezte munkáját az OTSB. DÍJKIOSZTÁS UTÁN Közben véget ért a díjkiosztás, s boldog arccal, .egymást, ölelgetve gratuláltak újból a győzteseknek és helyezetteknek. Mindenki siet öltöz­ködni, hogy ugyancsak ezen a pályán sorrakerülő országos ifjúsági atléti­kai versenyt végignézhesse. Nagy figyelemmel kísérik valamennyi szá­mot a mieink, s meg is jegyzik: ,.Jó lenne már ilyen eredményeket el­érni . . . Persze ez csak tőlük- függ, hogy milyen szorgalommal sportol­nak a továbbiak során. A szpartakiád is megmutatta, hogy milyen sok fiatal tehetség kerülhet felszínre. Ezért még fokozottabban kell a meglévő sportolási lehetősé­geket kihasználni. Elsősorban az or­szágos szpartakiád-tíöntőn résztvelt sportolók feladata az. hogy min­denki a saját sportkörébe minél több új tagot szervezzen be. Már most meg kell kezdeni az 1954-es eszten­dőben még megrendezendő III. fa­lusi szpartakiádra való előkészülete­ket. Hogy megyénk hogyan szerepel a jövő évi szpártákiádon, az attól függ, hogy mennyire sikerül újabb tehetséges fiatalokat csatasorba állí­tani a meglévők mellé. Ezért nem szabad abbahagyni a sportolást, ha­nem továbbra is rendszeresen kell edzeni. A hideg idő beálltával ki kell használni minden lehetőséget a községekben. Biztosítani kell a spor­tolók teli foglalkoztatását, biztosítani kell a szükséges termet és felszere­lést. Ebben elsősorban a községi tanácsokra vár nagy feladat, mert nekik kell lehetővé tenni, hogy me­gyénk falus! sportolói a tél folya­mán is edzhessenek és zavartalanul készülhessenek fel a jövő évi verse­nyekre. “Air./:* <■ li,.,ji.<: ■ ; I­míbb '»■ ■ : ■ , • f ... y. i ..................................... ■: * l-A-Siri vt&:•-VSÍ.-S ' .. ..:. y.*' ■ A szécsényi tornászlányok gyakorlat közben. A női 100 m-es síkfutás döntőjének futását a pásztói ^Uhlár nyerte 13.9 mp, 2. Szűcs Mária. ■ - - w ... ~ .. . . Imre Mária elsőnek ér a célba a nők kerékpárversenyén. A íérfi 100 in-es döntőt Molnár Mihály rétsági fiata. nyerte kitűnő idővel, Ä járási és városi TSB-k MHK-ver sen vének állása A szeptemberben beküldött jelentések alapján ai járási és a városi TSB-k közötti verseny kiértékelése folytán az eredmény a következő: Új próbázók: előirány­zat tel jes- próba százalék 1. Pásztói járás 630 915 145.2 2 Salgótarján város 884 S41 95.1 3. Salgótarjáni járás 1058 999 94.1 4. Balassagvarmati járás 876 639 72.9 5. Rétsági járás 447 246 , 55.— 6. Szécsénvi járás 432 193 44.7 Megyei viszonvlatban összesen 4327 4046 88.4 Ismédőpróba: 1. Salgótarján város 2208 1988 90.— 2. Salgótarjáni járás 2519 2040 81 — 3. Balassagyarmati járás 815 631 76.2 4. Pásztói járás 396 tf>7 64.8 5. Szécsényi járás 230 10Q 43.5 6. Rétsági járás Ö0 — — Megyei viszonylatban összesen 6292 5021 79.7% mm É l­wM/ j, tJ, (jbintr* h MEGYEI gAJ N O KS AG t RT Baglyasi Bányász—St. Bányász 11. . -J- 3:0-Utókkal biztosan győztek a bag- lySJfí fiúk. Jobbágyi—St. Tűzhelygyár 1:2 Nehezen győzött Salgótarjánban a tűzhelygyár! csapat. St Építők—Mátra no váki Bányász 5:3 Még .ilyen arányban is megérdemelt az építők győzelme. Zd. Építők—Bffy. Építők 2:1 Nehezen született meg a hazaiak győzelme. St. Dózsa—St. Üveggyár 1:1 A két csapat megosztozott a baj­noki pontokon. Forgácsi Bányász—Kisterenye! Bányász 4:0 Meglepően jól ment a forgácsi csa­tároknak ezen a mérkőzésen. Bgv. Lokomotív—St. Vasas 1:0 A hazaiak játéka nem volt meg­győző. Pásztó—Nagybátonv II. 7:0 Fölénves játék, biztos győzelem jellemezte ezt a találkozót. SZABAD NOGRAO Az MDP Noqrádmeqyel Párt­eM?»1?tsánár»aW '*D)a Felelős kiadó: Hatdti József Szerkesztősbe kiadóhivatal* Sa?qótarlán Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari merAÖgaz^iasági és kultúrrovat ő2. kiadóh'vaial 430 Sz!kr'* fSapnvomda RnHanect Rökk Szllárd-Utca S. SPORT - sorokban MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁG- CS EH SZLOVÁKIA 5:1 A magyar labdarúgóválogatott Prá­gában igen szód játék után biztosan győzte le Csehszlovákia válogatottját MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG— BULGARIA 1:1 A magyar labdarúgóválogatott má- sík csoportja Szófiában, a bolgár fővárosban mérkőzött Bulgária válo­gatott labdarúgóival. igen nehéz mérkőzésen a jól iátszó magya*’ együttes döntetlen eredményt ért e! Szófiában. SALGÓTARJÁNI BANYÁSZ- SORTEX 2:0 (2:0) .Salgótarjánban a Bányász-pályán barátságos mérkőzés keretében talál­kozott a két csapat. A hazaiak az első félidőben többet támadtak és ezekből a támadásokból a csatárok kétízben is eredményesek voltak. VI- lezsál és Bablena ériek el egy-egy gólt, s az első felidőben 2:0-ás veze­téssel fordultak a bányászok. A második félidőben feljöttek a vendégek és sok szép támadást ve­zetek Oláh kapujára, aki azonban jól állta a Sortex-csatárok lövéseit. A hazaiak ebben a játékrészben c-ak szórványos támadásokkal kísérletez­tek, de eredménytelenül. így hiába volt a soroksáriak nagy fölénye, nem tudták egyszer sem bevenni Oláh kapuját. Végeredményben a mérkőzés 2:0-ás Salgótarjáni Bányász győzelemmel végződött. A mérkőzés érdekessége volt. hogv Szojka helyén a jobbfedezetbe Vasas, míg Kiss Gyula helyén a jobbhátvé det Jedlicska játszotta igen jól. A hazai csanat legjobbja Vasas voP A vendégek csapatából Nagy II. já­téka dicsérhető. SALGÓTARJÁNI VASAS­NYÍREGYHÁZI ÉPÍTŐK 3:0 (1:0) Ez a bajnoki mérkőzés is a Bá­nyász-pályán volt. A salgótarjáni NB ií-es csanat sokszor veszélyeztetett már az első félidőben is. de a csa­tárok még a 16 oson is gurigáztak, nem igen vállalkoztak lövésre. Az egyetlen gól szabadrúgásból esett, amit Csete mintegy 20 m-ről, nag* erővel lőtt a jobb alsó sarokba. A második félidő elején igen jói játszott a vendégcsapat, de a Vasai* védők szépen hárították a nyíregyházi támadásokat. Majd az utolsó negyed órában erősíteni tudott a Vasas & Nagy volt eredményes, majd a mér­kőzés utolsó gólját Csete szerezi! a befejezés előtt pár perccel. Jók voltak: Hegvi. .Tancső, C-?e*j és Nagy. A vendégeknél a két szH-^ fedezet és a jobbszélső nyújtott átla- gon felülit,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom