Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-17 / 83. szám

1933 október 17. SZABAD NOl.n'ín 3 Az üvegipari termékek minőségének megjavításáért Országos ankét a Salgótarjáni Üveggyárban LENCSÉS JÁNOS A SZÖVETKEZETÉT VÁLASZTOTTA 1953 október I4-én az üveg­ipari gyártmányok minőségének megjavítása, a belföldi és ex­port igények fokozottabb kielé­gítése és a gazdasági termelési módszerek bevezetése érdeké­ben országos ankétot tartottak a Salgótarjáni Üveggyárban. Az ankétem resztvettek az ország összes üvegipari vállalatainak küldöttei és a kereskedelmi vál­lalatok megbízottai. Az ankét részvevői a déli órákban megtekintették az or­szág üvegipari üzemeiben elő­forduló selejtes munkadarabok kiállítását, majd utána közös megbeszélést tartottak a selejt- csökkentés és a minőségi mun­ka megjavítása érdekében. Az anketon Szókop Lajos elviárs. a könnyűipari minisztérium ipar­igazgatóságának küldötte tar­tott beszámolót. Szókop elvtárs arról beszélt, hogy az üvegipari vállalatok az elmúlt időkben kizárólag a mennyiségi terv teljesítésére tö­rekedtek. Ennek következtében az ország többi üzemei között a Salgótarjáni Üveggyár által készített üvegárukra is sok reklamáció érkezik be. A duplikált és ballonüvegek egyik oldala vékony, a másik ol­dala vastag, sok üveg deformáH állapotban hagyja el a gyárat és egyes üvegek szájkiképzése vagy talpa sem felel meg a kö­vetelményeknek. Elmondotta, hogy nem működnek megfele­lően a MEO-csoportok, hiány­zik az egyéni felelősség; de hiányzik a felelősségrevonás is. Az a tapasztalat, hogy akit nem tudnak más be­osztásban alkalmazni, azt minőségi ellenőrnek teszik anélkül, hogy az illető meg­felelő szakképzettséggel ren­delkezne. Sok MEO-s — és így a Salgó­tarjáni Üveggyár minőségi el­lenőrző osztályának dolgozója, Szvoboda elvtárs is — azzal foglalkozik, hogy hol tudná el­tussolni a minőségi munkákat. — A legutóbbi termelési ér­tekezleten — mondotta — el­hangzott, hogy a Salgótarjáni Üveggyár 112 százalékra telje­sítette a tervét, de mire a gyárt­mány túlesett a 3—4. fázison, az össztermelés 40 százaléka el­veszett. Hiba az is, hogy a dol­gozók a versenyben csak a több- termelésre tettek vállalást. A minőségi munka teljesen háttér­be szorult. Kifejtette ezután azt, hogy az ország összes üvegipari ágaiban évente több mint 25 millió értékű selejt ve­szik kárba. Ez a mennyiség, mint ahogy a selejtkiáliítás is mutatja, ele­gendő lenne egy közepes kapa­citású gyár évi termelésének. A beszámoló után Farkas Jó­zsef elvtárs, az Epílőanyagipan Dolgozók Szakszervezete terme­lési osztályának vezetője szólalt fel. Elmondotta, hogy minden lehetőség megvan az eddig el­követett hibák kijavítására, ha a szakszervezeti bizottságok és az üzemek műszaki vezetői jól ösz- szehangolják munkájukat. A szakszervezet vezetői a versenyszervezés alkalmá­val tartsák szem előtt a minőségi termelést, a műszaki dolgozók pedig ad­janak meg minden segítséget e minőségi munka megjavításá­hoz. A vita során Sirkó elvtárs, a Salgótarjáni Üveggyár sztaha­novistája elmondotta, hogy már hosszabb idő óta korsógyártás- sa! foglalkozik. Igen nagy hibá­nak tartja, hogy az árut nem égetik ki rendesen, minek Kö­vetkeztében megreped. Ezenkí­vül rossz a formaparkjuk is. A bel- és külkereskedelmi minisz­térium küldötte arról beszélt, hogy nemcsak a belföldi, hanem az exportra készült áruk ellen is sok kifogás merül fel. Ezekután azt a módszert vezetik be a belkereskedelemnél, hogy az áruk mellé kiírják a gyár nevét is. így a forgalomba kerülő gyártmány vagy di­csőséget vagy rossz hírne­vet szerez az illető üzem­nek. A Kőbányai Sörgyár küldötte is a Salgótarjáni Üveggyár ké" szítményei ellen emelt kifogást. Elmondotta, hogy a rossz száj­kiképzés következtében — kü­lönösen a másfélliteres sörös­üvegeknél — nem tudják bizto­sítani a megkívánt zárást. En­nek következtében a sör élvezé­séhez szükséges szénsav elmegy és így a fogyasztásra kerü'ő „családi sör” élvezhetetlenné válik. Márkus elvtárs, a Sajószeht- péteri Üveggyár igazgatója a MÁV dolgozóinak felelőtlen munkáját bírálta. Mint mon­dotta: kíméletlenül bánnak az üvegszállítmányokkal, s mire az a rendeltetési helyére érne, je’entős mennyiségben össze­törik vagy selejtíé válik. Szűcs elvtárs, a Salgótarjáni Üveg­gyár igazgatója arról beszélt, hogy az üveg osztályozását végző személyek létszáma nem elég ahhoz, hogy becsülettel eleget tegyenek az osztályozás követelményének. Ezután még több hozzászólás hangzott el az ankéten, majd a részvevők határozatot hoztak a minőségi munka megjavítása érdekében. A többi között elha­tározták, hogy a minőség szer­vezettebb és fokozottabb ellen­őrzésére megerősítik a MEO- szerveket. A vállalathoz beér­kező reklamációk után egy hé­ten belül megvizsgálják a hi­bák okait és azt az illető üzem dolgozóival közösen megbeszél­ve intézkedéseket tesznek a hi­bák kijavítására. A munkaver­seny szervezése alkalmával fi­gyelembe veszik a minőség megjavítását, versenyt szerveznek a ki­váló minőséget gyártó dol­gozó, műhely és üzemrész cím elnyerésére. A selejtjüket lényegesen csök­kentő dolgozókat kitüntetésben részesítik, az élüzem értékelésé­nél figyelembe veszik a keres­kedelem véleményét. A minőség megjavítása érdekében az ipar­igazgatóság a meglévő techno­lógiai előírásokat felülvizsgál­tatja és azt az üzemek dolgozói­val megismerteti. OKTOBER 8. Hideg őszi es;e borult a falura. A kihalt utca lassan benépesedik. Innen is, onnan is nagykendős asszo­nyok, parasztemberek tűnnek elő. Az iskola felé tartanak, ahol értekezletet tart a honti Győze­lem tsz. Az iskola már 7 órára zsúfolásig megtelt zajongó em­berekkel. Az ideiglenes csoport- elnök. Mulaái elvtárs megnyitó­ja után Lehoczki József elvtárs miniszteri megbízott beszéde kö­vetkezett. A csoporítagok figyel­mesen hallgatták, aiiogy Le­hoczki elvtárs felsorolta, meny­nyi mindennel segíti á kamunk a szövetkezeti tagokat. De nem tit­kolta el azt sem«, Helyen nehéz­ségeket vállal magára, aki most elhagyja a szövetkezetét. A hon- ti Győzelem tsz eredményeivel foglalkozva megemlítette, hogy nem kielégítcek. Szívós harcot kell folytatni a tsz további meg­erősítéséért. Majd Barta elviárs a járási pártbizottság titkára fölvetette, itt az ideje, hogy a tagók eldöntsék, megmaradnak-e a ísz-ben vagy az egyéni gaz­dálkodás útjára lépnek. A tsz- tagoknak színt kell vallaniok. Nagy csend fogadta Barta elviárs szavait. De csak az ajkak maradtak némák. A fejekben lá­zasan kergették egymást a gon­dolatok. Tudták mindannyian, nehéz döntést kell hozmok most. A nagy számvetés percei voltak ezek. Egymás után álltak fel a tagok, hogy bennmaradnak. Vagy húsz „igen” után aztán megtört a jég. Egyesek meg­inogtak. Egy darabig „igen’’, „nem”, „igen”, ,nem‘’ váltogat­ták egymást. Sorba otthagyták a szövetkezetét Juhász Sándor, Honti Vince, Lencsés Sándor, Tóth Ferenc, Szabó Sándor, Szabó Ferenc, Hanti Sándorcé fiával Honti Sándorral... A ki­lépők között volt Lencsés János 18 holdas gazda is. ■k LENCSÉS JÁNOST derék, szorgalmas embernek ismerik Hcnton. 1952 decemberétől tagja a Győzelem tsz-nek. Kezdetben éjjeliőr volt, most állatgondozó. Fiatal csikók, borjak nevelkedtek kezén. Nagyon szereti munkáját, dolgozik is fáradhatatlanul. De a sok munia miatt még senki sem hadotta panaszkodni Len­csés János bácsit. Igaza van, az egyik asszonynak, aki így jellemezte őt: „Nagyon nehéz párját találni Honion!'' Ö maga som tudja most már, hogyan öt­lött eszébe a gondolat: kilép a szövetkezetből. Annyi mindent beszélnek mostanában. Ez is, amaz is ott akarja hagyni a szö­vetkezetét, hogy kevés ai jövede­lem. Mi lenne — gondol.a — ha ő is újra megpróbálná egyé­nileg. Ilyesféle gondolatok jár­tak az eszében, amikor azon az estén ő is a kilépők között volt. Felesége ez a csendes, idős pa_ raszíasszony riadtan figyelte, mit tesz a férje. — Meggondoltad jól a dol­got? — Kérdezte. — Emlékezz csak vissza, még egyénileg dol­goztunk. Kora hajnaltól késő es­tig kinn voltunk a határban. Mégsem volt jobb az életünk. Csend lett egy darabig. Az öreg Lencsésnek az a decemberi nap jutott az eszébe; amikor be­jött a tsz-be. ,,Csak jobb lesz a közösbe, mint egyedül vesződni a terhekliel” — gondolta akkor. Nem mondja, akadtak hibák, nem ment mindig úgy a mun­ka, aihogv kellett volna. Nem volt megfelelő kezekben a veze­tés. Taian több is jutott volna nékik jövedelemelosztáskor, ha mindenki rendesen eljár dolgoz­ni. Dehát ahol dolgoznak, hiba is álcád. Igaz, most új elnököt választottak. Pál László meg érti a dolgát. Munkájában kikéri a tagok véleményét. Szeretik is őt a tagok. — Most hagynánk ott a szö­vetkezetét, amikor túl vagyunk a nehezén — beszélt tovább az asszony. Gondolj arra, a sok kedvezményre, amit már eddig is kaptak a csoporítagok. Sokkai nyugodtabb lett az életünk, amióta a tsz-ben dolgozunk. Sokat gondolkodott felesége szavain Lencsés János. Igaza van az asszonynak. 313 munka­egysége van eddig. Előlegbe ka­pott 1,20 kg búzát, 1,20 kg ár­pát és 7 forintot munkaegysé­genként. De még a zárszámadás hátra van. A 3i3 munkaegység­re 9 mázsa 40 kiló kenyérgabo­nát, 12,5—15,5 mázsa takar­mányt, 2504—3130 forintot kap körü.belül, mert a pon.os ered­ményt még nem tudják. Azonkí­vül burgonya, kukorica is hát­ra van még. Itt van ez az Imre józseíné. hozzá hasonló egyéni gazda, 5 mázsa búzája lett neki, meg 129 kiló árpája. Imre Sán­dornak 19 mázsa gabonája lett. De az egész család dolgozott vele. Ö meg a kilencet egyedül szerezte és ebből már beszol­gáltatni sem keil. — Mégiscsak megmaradok — határozta el magát. — Megél­tem az idén is. Jövőre meg, ta­nulva ez évből, jobban dolgo­zunk, s több lesz a jövedelem is. Öregségemre így biztosan nézek a jövő felé. — Magabiztosan mondja ezeket Lencsés János, mert nagy dolog ám az, ha le­győzzük magunkban a kétke­dést, úrrá leszünk a bizonyta­lanságon és biztosan megyünk tovább az élet útján. * EGY HÉT telt el Hontan a csoporíértekezlet óta. Ezalatt a rövid idő alatt is dönlő fordu­lat állt be sok embernél. Az egy­kori kilépők sokat gondolkodtak a dolgon. De nem volt olyan ne­héz a döntés, hiszen valameny. nyien az eddigi életüknél jobban szeretnének élni, s úgy gondol­ják- a tsz-ben megtalálják ezt az új életet. Szabó Sándorné, Honti Sán- dorné fia. de még egész sor dolgozó paraszt követtek Len­csés Jánost. Úgy döntöttek, megmaradnak a csoportban, és az olyan becsületesen dolgozó, szorgalmas tagokkal, mim Sle- zák Józseíné, vagy Muladi József, harcolnak tovább a Győzelem tsz megszilárdítá­sáért. A párlmunka tapasztalatai -k A pártoktatás megindulásának tapasztalatai AAegyénk területén az előkészítő munka befejezése után a salgótarjáni JB-hoz tar­tozó bányaüzemek politikai is­kola hallgatói részére a lakóte­rületeken október 12-én a többi helyeken és járásokban pedig óv.óber 13-án megkezdődött az új tanév a pártoktatás rendsze­rében. A tanfolyamok ünnepé­lyes megnyitása előtt a propa­gandisták jöttek össze, hogy megbeszéljék a pártoktatás előtt álló feladatokat. A propa­gandisták megjelenése a szé- csényi és a salgótarjáni súly­ponti helyek kivételével jónak mondhatók. A megjelent propa­gandisták hozzászólásai azt mu­tatták, hogy megvan a propa­gandistáinkban az érdeklődés, a tanulás1 kedv a, politikai iskolák iránt. A propagandisták értekez­let- rámutatott a legfontosabb szervezési kérdésekben mutat­kozó hiányosságokra, de meg­mutatta azt is, hogy az előkészí­tő munkában háttérbe szorult a politikai felvilágosító munka, az oktatás népszerűsítése. A propa­gandista értekezletek, amelyek értékelték a pártoktatás előké­szítését, azt 6zabták meg leg­fontosabb feladatnak, hogy a hátralévő időben politikai tarta- lommaj legyen megtöltve az elő­készíti'. miunka. A propagandista értekezletek után folytatott sze­mélyes elbeszélgetés a hallga­tókká! azt eredményezte, hogy ezeken a helyeken biztosították az ünnepélyes megnyitón a hall­gatók többségének megjelenését. Igen komoly felvilágosító mun­kát végeztek egyes területeken a bányász páriok;2tás propagan­distái és a pártbizottságoktól kiküldött akti ák. Ahol a párt­oktatás óráiban is folyt az agi­táció, ott jól sikerült az ünnepé­lyes megnyitó. A területi bá­nyászoktatás jó előkészítését mutatja, hogy Karancskesziben a délelőtti órákban köze! 30 bá­nyász jött el, Karancsaiján alig három elvtárs hiányzott az ün­nepélyes megnyitóról!. Bányász elvtársainkat, akiket a lakóterü­letükön új asztalok és lócák vár­tak, hogy kényelmesen, megfe­lelő körülmények között kezd­hessék el a tanulást, elmondot­ták, hogy helyes a lakóterületen való oktatás és megfogadták, rendszeresen eljárnak politikai foglalkozásokra. másokat is meglátogatnak és elbeszélgetnek velük az elméleti képzés fontos­ságáról. Nem egy helyen szava­latokkal, úttörők köszöntésével és rövid kultúrműsor adásával tették ünnepélyessé a< bányász- területi pártoktatás beindulását. De nem maradt el az ered­mény azoknál a falusi alapszer- vezetekrtel sémi, ahol a pár Sok­tatást úgy készítették elő, mint a bányász elvtársakét. Ahol a propagandista, az a’apszervezet vezetősége, az aktívák megláto­gatták a pártokíatásba bevont dolgozó parasztokat és termelő­szövetkezeti tagokat, ott jó volt •a megjelenés és biztosítva van a feltétel a további jó munká­hoz. A megtartott ünnepélyes megnyitón a propagandisták, aiapszervi titkárok helyesen is­mertették az oktatás jelentőségét és emléklapokkal jutalmazták meg azokat, akik a múlt évben szorgalmasan tanultak. Az ün­nepélyes megnyitón megjelent hallgatók hozzászólásaikban helyesen bírálták az alapszerve­zetet, a felsőbb pártbizottságok munkáját. De javaslatokat tet­tek arra is, hogy hogyan lehet megjavítani a, politikai előkészí­tő munkát. Nem egy helyen, mint pl. Vanyarcon, a politikai iskola megjelent hallgatói meg­fogadták hogy a jövő foglalko- zás.a felvilágosító munkával el­érik; a hiányzó hallgatókból egv-epy elvtársat hoznak ma­gukkal. A Tűzhelygyárban pe­dig. Márton elvtárs szemináriu­mában már a versenvszellem is kialakult és megfogalmazták a kihívást más politikai iskolák felé. Az ünnepélyes megnyitó azonban nem járt mindenütt megfelelő eredménnyel és több tanfolyamon igen kevés volt a megjelentek száma. A hiányos­ság egyik oka, hogy a propa­gandista elvtársak nem jelentek meg a propagandista értekezle­ten és így nem tájékozódtak az ünnepélyes megnyitó megszer­vezésével kapcsolatos f eladau k- ról. Ebből eredt azután az is, hogy a hallgatók nem lettek kiértesítve, vagy pedig később kaptak meg a kiértesítést. Erdő- kürtön még maga az aiapszer- vezeíi titkár sem tudta, hegy a keddi napon megnyitót kell tar­tani, de Somoskőújfaluban is az ünnepélyes megnyitó napján még mindig a kiválogatással foglalkoztak. Nagy lemaradás volt a politi­kai iskolák beindítása terén a csoportban. A politikai munka, az egyéni elbeszélgetés hiánya pl. a pásztói tszcs-ben is azt eredményezte, hogy az ünnepé­lyes megnyitó időpontjában egyetlen egy hallgató sem volt ott, de még maga i propagan­dista sem jelent meg. Nem folyt mindenütt a pártoktatás közvet­len beindulása előtt az elbeszél­getés és nem egy propagandis­ta, mint pl. Takács Albert is, aki különben fél 8-kor ment az ünnepélyes megnyitóra úev nyilatkozott, hogy fölösleges megint az elbeszélgetés. Igen komo.y tájékozatlan­ság mutatkozott meg a salgó­tarjáni városi bizottsághoz tar­tozó alapszerveze.nél. A Vízvá­lasztói Erőműnél, nem tudtak a párítőríénetii tanfolyamokról, a megyei tanácsnál még az utolsó napokban, a Sztálin rövid é.et- rajzfaníolyamot szervezték. Járá­si pártbizottságainkon a hiányos ellenőrzés tapasztalható, mert nem minden aiapszervezeíné! tudták kiosztani a tananyago­kat. nem minden politikai isko­lán" tudták biztosítani, hogy a szorgalmas,an tanulók emlékla­pokat kapjanak. A széosénvi já­rási bizottság pl. az emléklapo­kat jóval az ünnepélyes meg­nyitó előtt kiadta, de nem ellen­őrizte azt, hagy ezeket az emlék­lapokat az ünnepélyes megnyi­tón osszák ki. Az ünnepélyes megnyitók megmutatták azt is, hogy nem minden iskolának van biztosítva propagandista, vagy ha van is, nem szívügye a hallgatókkal való foglalkozás. Agner Gyula elvtárs, bencúríalvi tanácselnök pl. olyan vélemény- nye! volt. hogy már négy évtől küszködött a náríoktatással, ele­ge van vele és próbálja meg most már más is. Nem minden pártbizottság biztosította, hagy a, keddi oktatási napon más ren­dezvényeket ne tartsanak. A pásztói járásban pl. Erdőkürtön gazdagyűíést hívtak össze, amely akadályozta a pártoktatás ünnepélyes megindítását. Meg­mutatta az ünnepélyes megnyi­tás előtt végzett ellenőrzés azt is, hogy több alapszervezetnél kimaradnak olyan becsületes pártonkívüliek, akik munkájuk­kal kiérdemelték azt, hogy a pártoktatás valamely formájá­ban részévegyenek. Megtörtént, hogy olyan személyi köteleztek a pártoktatásba való részvétei­re, akit a pártból már valami­lyen oknál fogva kizártaik A pártoktatás beindításának hiányosságai megszabják azon­ban pártbizottságaink és alap­szervezeteink számára azokat a feladatokat, amelyeket a legsür­gősebben el kell végezni. Alap- szervezeteinknek biztosítani kell, hcwv a politikai iskolák /—//. évfolyamán beindult agiíációs . tanfolyamokra a prepagandisiák megfelelő segítséget kapjanak és továbbra is a politikai felvi­lágosító munkát kell előtérbe helyezni, annak érdekében, hogy a hallgatók megjelenését bizto­sítsuk. Az egyik legfontosabb feladatnak tartsák alapszerveze. teliík; az agiíációs tanfolyamo­kat úgy irányítsák, hogy a hall­gatók két foglalkozás között vé­gezzenek agiíációs munkát, s a következő foglalkozásokon mondják el a szerzett tapaszta­latokat. Ellenőrizze az atapszer. vezet vezetősége, hogy megfele­lő mennyiségben áll-e anyag a,z elvtársak rendelkezésére és ha nem, akkor a legsürgősebben meg kell rendelni. Az új oktatási évben a szer­vezési munkában lévő hiányos­ságok kijavítása mellett az aiapszervezeteknek a tanfolya­mok tartalmi megjavításárai kell venni az irányt. A politikai színvonal emelésének egyik föl­tétele, hogy rendszeresen fog­lalkozzanak a pripagapdisták- kal, adjanak munkájukhoz meg­felelő támogatást és a most fo­lyó agiíációs tanfolyamok anya­gának átvételéhez helyi anyago­kat is biztosítsanak. A propa­gandista értekezleteket ki ’kell használni arra, hogy minden propagandista jól értse az elvi kérdések«1 és kapjanak meg­felelő rródszerbeni 'útmutatást is. Biztosítani kell, hogy a po­litikai iskolák propagandistái rendszeresen vegyenek részt a pártiörténeti konferenciákon, de nem minden héten, mint a pásztói járásban, hanem csak egy alkalommal, a propagan­dista szemináriumok befejezése után. A propagandisták jó fel­készülése mellett többet kell foglalkozni az egyes tanfolya­mok hallgatóival is. Minden foglalkozás előtt a propagan­dista és az önkormányzat tag- iai tartsák kötelességüknek a hallgatókkal való egyéni el­beszélgetést.' Az elbeszélgetés azonban necsak abból álljon, hoev meghívják a hallgatókat a foglalkozásokra, hanem az el­beszélgetés középpontjába az ok­tatás népszerűsítése álljon. Ne szorítkozzanak a propagandis­ták csak arra. hogy a hallgatók­kal a politikai iskolákon foglal­kozzanak, hanem tegyék rend­szeressé egy-egy hallgatóval a foglalkozást más napokon és időben is. Az anyag alapos át­vételéhez, a tartalom megjavítá­sához föltétlenül szükséges, hogy már ebben az oktatási év­ben a legfontosabb elvi kérdé­seket jegyzet formájában rög­zítsék a hallgatók. Tanítsák meg propagandistáink a hall­gatókat a helyes jegyzetelés kialakítására és magyarázzák meg a jegyzetelés fontosságát. A jó oktatási munka b i z tos í t ás ához el en gedh et et lenül szükséges az ellenőrzési munka megjavításai. Követeljék meg propagandistáink, hogy egy- egy foglalkozás befejezése u.án a kiküldött ellenőr elvtársak mondják el véleményüket a ve­zetés módszeréről, egyes elvi kérdések megtárgyalásáról és a tanfolyam jó módszeréről. Az ellenőrzés tehát ne legyen, for­mális, és adminisztratív jellegű, hanem, az eszmei, politikai kér­dések tisztázása álljon előtérbe. Szükséges tehát, hogy az ellen­őr elvtársak kellő alapossággal tanul mányozzák az átvételre ke­rülő tananyagokat és útmutató­kat. Az alsó- és középfokú tan- foíyamok ellenőrzése és irányí­tása mellett több gondot kell, fordítani a felsőfokú oktatásra is. Járási és városi pártbizottsá­gaink úgy gondoltak, hogy ezek az elvíársafc politikailag úgyis képzettebbek és ezért nemr szük­séges a politikai felvilágosító munka és lehet kevesebbet is foglalkozni ezeknél a tanfolya­moknál a szervezési kérdések­kel. Ebből adódott azután az is. hogy több " ala,pszervezetnél, mint pl. a Tűzhelygyárban 'nem tartották meg az ünnepélyes megnyitót, a rétsági járásban is mindössze 4 elvtárs jött el a, politikai gazdaságtan tan­folyamának megnyitására. A felsőfokú tanfolyamiakon, tekin­tettel arrai is, hogy itt csak ha­vonként jönnek össze az elv­társak, több segítséget kell ad­ni, hogy jól megértsék a kiadott irodalom lényegét. Szervezzék meg az elvtársak, hogy minden felsőfokú tanfolyamon tan- csonortck legyenek, melyek ve. zetői a legjobb hallgatókból te­vődnek össze. Ezeknek a veze­tőknek lesz a feladatuk azután az, hogy a két konferencia ide­je között a hozzájuk beosztott 5—6 elvtárs tanulását ellenőriz­zék és egymás munkáját segít­sék. Helyes, ha a tancsoportve- zető, már menetközben ismerteti a tanfolyam vezetőjével, hogy milyen kérdések lesznek azok, amelyek megtárgyalásárai hosz- szabb időt kell majd fordítani, illetve amely kérdések tisztázá­sára az iskola vezetőjének is igen alaposan fel kell készülnie. A pártoktatás minden formá­jában akkor érünk el eredményt, ha minden vezetőségi tag, pro­pagandista és önkormányzati tag megfelelően összedolgozik és a pártoktatás megjavítását, helyes irányítását és ellenőrzé­sét közös ügynek tekintik. Tart. sanak tehát a vezetőség tagjai rendszeresen olyan értekezlete­ket, ahol a propagandisták és a2 aktívák bevonásával megbeszé­lik a pártokiaiási munkát, s ahol megszabják az oktatásban lévő hiányosságok kijavításának út­ját. A pártszervezetek nem ér­hetik be csupán mennyiségi erediményekkel, amelyek " csák arról tanúskodnak, hogy a kom­munistákban fokozódik az esz­mei és elméleti színvonaluk emelésére irányuló törekvés, hotgy a pártoktatás jobban meg­van szervezve. A pártoktatás minőségét kell javítanunk, a mostani oktatási évadban, ez legyen a legfontosabb feladat. HEGEDŰS LÁSZLÓ a Megvei Pártbizottság ágit.-prop. osztálya oktatási alosztályának vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom