Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-19 / 75. szám

2 SZABAD AÓURÁD 1953 szeptember 19. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Javul a munkavédelem a kisterenyei bányákban Mint a nógrádi szénmedence többi bányává'tataminál is, a kisterenyei vállalatnál sem volt kielégítő a munkavédelem és a dolgozók egészségvédelme. A kormányprogramot és az ezt követően megjelent minisztertanácsi határozat sürgős in­tézkedésekre késztette a vállalatok és üzemek vezetőit, Kiste- renyén a vállalat üzemeinek lejtős pályáin azóta újrendszerü csiilefogö berendezéseket állítottak fel, Tordas II. bányaüzem­nél pedig a levegő megjavítására egy 600 köbméteres új ven­tilátort építettek be. Az egészségvédelem terén a vállalat min­den aknájában hordággyal felszerelt és elsősegély nyújtáshoz szükséges komplett berendezésű segélyhelyet létesítettek. Ezelőtt sok panasz merült fel az ivóvize’-látására. Ma már harminc darab üres hordó beállításával az ivóvizeUá'ás kér­dése is megoldódott. Ezenkívül mintegy 600 pár térdvédöt bo­csátottak az olyan dolgozók rendelkezésére, akik az aacsony munkahelyeken térdelő állapotban végezték t,.unkájukat. A munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedések sorozata itt még nem állt meg. A közeljövőben a Tordas II. bányaüzem­nél új beszálló aknát létesítenek, a csigakúti bányában pedig egy úf légakna hajtására kerül sor. Ugyancsak a Tordas Il­ii zem dolgozói részére tervbevették egy új fürdő megépítését, a helyi orvosi kezelés és jobb egészségügyi ellátottság érde­kében pedig egy úi orvosi rendelőt építenek a kisterenyei vál­lalatnál. Ezenkívül a munkásszállítást is rendezettebbé teszik cs e célból egy váróteremmel ellátott autobuszparkoi kapnak, a kisterenyei bányászok. (Fehér.) Tegyük tömegmozgalommá az orosz nyelv tanulását A szocializmus építése során mind nagyobb feladatokat kell megoldani, de gyorsan csak ak­kor haladhatunk, ha mindazo­kat az eszközöket igénybe vesz- szük, amelyek rendelkezésünkre állnak, hogy e kommunizmust építő Szovjetunió tapasztalatait hamarább tudjuk felhasználni szocializmust építő munkánk­ban. Az egyik i'yen eszköz az orosz nyelv eisajátitása is. Az elmúlt évben értünk el eredményeket az orosz nyelvoktatás terén, de eredményeink minősége és mennyisége messze dolgozóink érdeklődése mögött maradt. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hegy az orosz nye vtanfol vamokon kevesen vizsgáztak le. Ennek az volt az oka, hogy nem foglalkoztunk kellőképpen a tanfolyam hall­gatóival. Hiányosság volt e tandijfize- tés terén is. Ezévben meg kell értetni a tanfolyam hallgatóival, hogy a tandíjak befizetése nem­csak gazdasági szempontból fontos feladat, hanem nagy se­gítséget nyújt a hallgatók meg­tartásáért folyó harchoz is. A havi tagdíjfizetés ezévben sem változott. Városokban nyolc, já­rási székhelyeken hat, községek­ben négy forint, havi tandíjat kell fizetni a tanulóknak. A tan­könyv községekben és városok­ban egységesen 5.50 forintba kerül. Ezévben a tanfolyam ideje 8 hónap. Városok területén szep­tember 15-én, községekben ok­tóber 15-én megindul a tanfo­lyam, hetenként 2 óra. Etes- Amáliatelep és Karancskeszi- ben pedig már szeptember 12-én, határidő előtt megkezdő­dik a tanfolyam. Szervezeteinknek mindent e’ kel! követni, hogy ne csak a földmüvesszövetkezetek, s taná­csok dolgozói vegyenek részt az orosz- nyelvtanfolyamokon, ha­nem minél nagyobb számban le­gyenek paraszti és üzemi dolgo­zók is. Varga Imre A gyors káposztabegyüjtés javitja a dolgozók ellátását Az ország zavartalan ellátása érdekében, a téli fejeskáposzta beszolgáltatásáról, felvásárlásá­nak biztosításáról, a kormány rendeletet bocsátott ki. A kor­mányrendelet érteimében a téli fejeskáposztát — kát. holdan­ként 80 mázsát — a termelőcso­portok és egyéni termelők üte­mezés szerint kötelesek beadni október 1 -.töl december 15-lg, tö­megáruból a kötelezettség 80 százalékát október 1-től novem­ber 30-ig, lefutó áruból pedig a kötelezettség 20 százalékát ok- .tóber 1-től december 15-ig ad­ják be. A termelési szerződés teljesítése után fennmaradó áru­val a tei melók szabadon ren­delkezhetnek. A felvásárlás tervszerűségét, valamint az 5 napos diszpozíció napi ütemezés szerinti teljesíté­sét az elővételi jegyrendszerrel kívánják biztosítani. A termelő nek tehát az árubeszállítás meg­kezdése előtt 5 nappal jelepteni kell a felvásárlótelepen az át­adásra kerülő mennyiséget, amiről ott elővételi jegyet kap. Ezen a jegyen feltüntetik a be­szállítandó káposztamennyisé­get és a beszállítás pontos idejét is. A szerződéses áru mennyiségéért a minisztérium által megállapított árat és 10 százalékos szerződéses felárat ke l a termelőknek kifizetni. Az átadott káposzta ellen­értékét az egyéni termelő az átvételkor azonnal kézhez kapja, s ha a vállalatnál tartozása van, az, a beadott áru­ból a beadás részarányában fo­kozatosan levonja a tartozást. A helytelen árukezelés az egész évi szorgalmas munka kárbaveszését eredményezheti. Éppen ezért, ha a káposzta nem kerül azonnali átvételre, a ter­melő feltétlenül tárolja el. Ez annál is inkább érdeke a dolgo­zóknak, mert a minőségnek megfelelő áru igen szép pénz­összeget jeden t. (Tudósítónk­tól.) A begyűjtési- és mezőgazdasági állandó bizottságok értekezlete a rétsági járásban Szeptember 13-án. a rétsági járási tanács a begyűjtési és a mezőgazdasági állandó bizott­ságok részvételével értekezletet tartott, ahol megtárgyalták me­zőgazdaságunk legfontosabb fel­adatait. A' járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke is­mertette a mezőgazdasági mun­ka menetét és jelenlegi állását. Maid a szécsényiek versenykihí­vásáról beszélt, amelyet a rét­sági járás valamennyi községe e fogadott. A berkenyéi Vancsek ejvtárs elmondotta, hogy a község ver­senyben állt Nógrád községgel, aratás-cséplés és a begyűjtési munkákban. A berkenyeiek jól megszervezték a munkát. Meg is nyerték a versenyt. A tszcs- ben a családtagokat is bevon­ták a munkába. Nem csoda, hogy munkaegységenként 6 kg kenyérgabonát kaptak a tagok. De jól do’goztak az egyéni gaz­dák is. Most a berkenyéi, do gő­zök, elfogadva ' a szécsényiek versenykihívását, továbbra is fenntartják Nógrád községgel a versenyt. /i szendehely! dolgozó parasz­tok nevében Szalai elvtárs szo­lalt fel. Szendehely'is csatlako­zik a versenykihíváshoz, a fej - tüntetett határidő előtt 4—5 nappal befejezik a munkát. Kálmán elvtárs, a mezőgaz­dasági osztály e nökhe!yet*.ese megígérte, hogy a jövőben fo­kozottabban támaszkodik a já­rási tpnács az állandó bizottsá- g„...a. Ezt úgy kívánják elérni, hogy rendszeres értekezleteket tartanak. Kérte az állandó bi­zottságokat, hogy bírálatukkal segítsék kiküszöbölni, a járási tanács munkájából a hiányos­ságokat. (Tudósítónktól.) BOZSIK VILMOS AKNÁSZ GAZDÁJA ÜZEMRÉSZÉNEK 1TORMÁNYUNK Programm­AV jának, dolgozó népünk célkitűzéseinek megvalósítása az eddiginél is nagyobb feladatok elé állítja műszaki vezetőinket, különösen a bányászatban a műszaki középkádereket, az ak­nászokat, akik közvetlen pa­rancsnokai a bánya mélyén a termelésnek. Figyelemmel kell kísérniök a termelés ütemét, s meg keli szüntetniök az egyen­letes, ütemes termelés menetét gátló akadályokat. Feladatuk biztosítani a műszaki előfeltéte­leket, ellátni a csapatokat üres- csillével, az ácsol ásókhoz szük­séges faanyagokkal, borda-fák­kal, sínnel. Kötelességük felfi­gyelni a rossz munkaszervezés­re, különös gonddal kell vi­gyázni a dolgozók egészségvé­delmére, a munkakörülmények megjavítására, de mindezen fel­adatok mellett nem utolsósor­ban a verseny szervezésével a verseny nyilvánosságával, agi- tációjáva! is foglalkoztok kell. JJOZSIK VILMOS, a Mi- zserfai Szénbányák pó- lyos lejtősakna egyik aknásza. Nemrég végezte el az aknász­iskolát. Fiatal, s mégis mint legjobb középkádert ismerik az üzemnél, de a vállalatnál is. Feladatát minden esetben pon­tosan és rendszeresen teljesíti. Szoros kapcsolatot tart a hozzá beosztott dolgozókkal, ismeri azoknak panaszait és így közös egyetértésben jó munkát tudnak kifejteni. A jó megértés az egy célért való küzdés eredménye­képpen augusztus 25-töí szep­tember 6-ig folyó versenysza­kaszban harmada első lett az üzemnél: 143 százalékra teljesí­tették tervüket. Ezért ő is ju­talomban részesült. A harmadik' bányásznapon 400 forint pénz­jutalmat kapott és ez még :obb munkára serkentette. La­zaságot ezután sem tűr meg a gondjaira bízott dolgozók kö­zött. Azzal a jó tulajdonsággal rendelkezik, hogy a hibákra, azok kijavítására minden eset­ben időben és megfelelően rea­gál. Észrevette, hogy Radics Ár­pád csapatában az utóbbi na­pokban meglazult a munkafe­gyelem. Szeptember 14-én, hét­főn délelőtt az ő harmadából is három fo maradt távot iga­zolatlanul a Radics-csapatból. Tehát a csapatvezető nem te­remtett fegyelmet a munkahe­lyén. A fegyelembontók előző nap mulatni voltak, s reggel nem esett jól nekik felkelni. A laza munkafegyelem aznap éreziette hatását. Délelőtt — Bozsik elvtárs harmada — mindössze 72 százalékra telje­sítette tervét. Radics Árpád csa­pata pedig ezen a napon mind­össze 30 százalékos tervteljesí­tést ért el. Bozsik Vilmos aknászt bosz- szantotta az előzőnapi sikerte­lenség. Még aludni sem tudott rendesen. Másnap már korán reggel jóval a beszállás előtt, amikor még senki sem volt az üzem kisirodájában, egyedül né­zegette a.műszaknaplókat, az­tán a saját kiskönyvét, melyben a csapatok teljesítményét rend­szeresen feljegyzi. Elégedetlen volt a 14-i termelés végett és türelmetlenül várta a bányászok megérkezését. Sürgősen intéz­kednie Kellett, mert még előző nap észrevette, hogy a Jejtakna folytatásában a szénnel meg­rakott tele csillék sorra leesnek a sínről. Ezt okvetlen meg kell csináltatni — gondolta az ak­nász. A csapatok egy percig sem várhatnak ürc csillére. Felsóhajtott, megkönnyebbült, amint meglátta a közeledő bá­nyászokat. Az első intézkedése az volt, hogy két" idősebb vá­járt a vasút helyrehozatalával bízott meg. Közben megérkezett Radics csapatvezető is. Gondol­kozott, szóljon az erélytelen csa­patvezetőhöz? Nem sokáig törte a fejét, határozott... Itt a töb­biek hallatára, a nyilvánosság előtt kell megszégyenítenie a csapatvezetőt. így is történt. Már mind együtt voltak, amikor az aknász megkezdte a beszédet: „Én szégyenleném magam a tegnapi 30 százalékos tervtel­jesítéséért — mondta Radics csapatvezető felé fordulva. — Csapatod az utolsó helyen kul­log. Ezért főképpen te vagy fe­lelős. Miért nem teremtesz fe­gyelmet és rendet a munkahe­lyeden?” RADICS elszégyelfe magát. Kerülte a. többiek tekin­tetét. Alig várta, hogy vége legyen az elosztásnak, leszegett fejjel, haragosan indult a mun­kahelyére. De még mindig nem értette meg az aknász szavait. Látta ezt Bozsik elvtárs is, ezért a többi munkahelyeken most nem sokat időzött, sietett a hármas ereszkébe, az 52-es csapat munkahelyére — Radics Arpádékhoz. — Barátságos han­gon szqjt a csapatvezetőhöz: „Ti sem vagytok gyengébbek a többieknél mégis utolsók vagy. tok. Pedig ti is tudnátok úgy termelni, mint id. Tótok János, aki csapatával 12-én 156, 1.4-én pedig 136 százalékra teljesítette napi tervét, ö már idősebb ná­latok, mégis eleget tett már a vállalt kötelezettségének. A 14 mázsára tett vállalását már jó­val túlteljesítette, mindennap 100 százalék fölött teljesíti a tervét. Ti is 14 mázsa tervenfelü'i szénre tettetek fogadalmat, de még egy mázsát sem teljesítet­tetek. Pedig a jó életet ti is szeretitek és helyes lesz, ha el­gondolkoztok, hogy mennyivel segítitek e!ő a korinánypro- gramm megvalósulását." A csapatvezető és a hozzá be­osztott társai megértették az aknász szavait. Bozsik aknász nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi termeléssel is foglalkozik. Figye­lemmel kísérte Szabó József csa­patát, amely szénnei együtt a palát is berakta a csillébe. Ezért figyelmeztette a csapat- vezetőt, hogv a terv teljesítése mellett a minőségre is ügyel­jen. Szabó csapatvezető is ne­hezen értette meg őt és nehez­telt isvaz aknászra, de végül belátta, hogy kohóink, gyáraink, üzemeink tiszta szenet várnak a bányáktól. A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK ** megjavítását is fontos fel­adatának tekinti Bozsik Vilmos, Szeptember 15-én felkereste Ko­vács boris István csapatát a kisereszke folytatásában és ott a munkahelyen kérdezte meg a csapat tagjaitól: mi az oka an* nak, hogy a versenyben vissza* estek? Talán csökkent a mun* kalenduletük, hisz azelőtt napi tervüket rendszeresen 100 szá* zalék fölött teljesítették. 12-én pedig csak 83 százalékot értek el. Nemsokáig várakoztak a válasszal, egyszerre felelték: „Ha biztosítjátok a megfelelő levegőt, akkor újból az elsők közé küzdjük fel magunkat, mert jobban tudunk termelni.’’ Az aknász látta, hogy . igaza van a csapatnak és megígérte; hogy másnap reggelre már jo levegőben dolgozhatnak, mert a szellőztető berendezést beszere* !ik. Már az ígéretre is fokozó* dőlt a csapat munkalendülete, de Bozsik aknász sem maradt adós az ígéretével. Azonnal in­tézkedett, hogy a szerelési mun* kálatokat kezdjék meg és más* nap reggelre a szellőztető már működjön. Kiszállás után maga­biztos hangon mondotta a csa­patvezetőnek: „holnaptól kezd­ve már jó levegőben dolgoztok.” A csapatvezető pedig határozott hangon válaszolta: „Most dél­előtt 20 csillét raktunk, de ak­kor holnap még több lesz”. Már csak az ígéret is annyira fokozta Kovács boris István csapatának munkakedvét, hogy ezen a napon a délelőttösi har­madban 146 százalékos tervtel­jesítést harcolt ki. A NÓGRÁDI SZÉNMEDEN- CE aknászai kövessék Bo­zsik Vilmos kazári aknász példáját, s harcoljanak ők is olyan lelkesen, ahogy Bozsik elvtárs küzd a termelés front­ján, aki ha szükségesnek látja* segít a szállítás dolgozóinak is, s a legfőbb súlyt a szállításra és a szénfal mellett harcoló bányászok munkakörülményei­nek megjavítására összponto­sítja. (Fodor) MtlÖúAf DAiÁúl A műtrágya felhasználásáról A több termés biztosítása ér­dekében pártunk és kormányunk nagymennyiségű műtrágyát bo­csátóit a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok rendelke­zésére. A termelőszövetkezetek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain rendelhetik meg, az egyénileg dolgozó parasztság pedig a helyi fő 1 dmüvesszöve*- kezeteknél vásárolhatja meg a szükséges műtrágyamennyiséget. A műtrágyák használatával termelőszövetkezeteink — de dolgozó parasztságunk is — nagyban /okozhatja termésered­ményeit. E példa igazolásá-a szolgáljon a szécsényi tangazda­ság eredménye. A gazdaság kh-nként 100 kg szuperfoszíálot, 50 kg pétisót és 20 kg kálisót használt fel a kalászosok mű­trágyázására. Ennek eredménye­ként őszibúzábó' 15.63, rozsból 13.70, ősziárpából 19.30. tavaszi­árpából 12.12 mázsás átlagter- méseredménveket ért el. Meg kel! említeni még azt, hogy a szuperfoszfátot, kálisót és a nit­rogén műtrágya 50 százalékát az őszi vetés efőtt. illetve a ve- tőszántással egyidőben munkál­ták ai talajba. A nitrogén (péti­só) műtrágyának másik felét la- vaszi feitrágyázásként használ­ták fel. Nitrogén műtrágyát (pétisó) az őszi kalászos vetésénél az esetben keli alkalmazni, ha a mag nitrogénben szegény, sok gyökérmaradványt visszahagyó (kukorica, napraforgó, cukor­répa stb.) elővetemény után, vagy humuszszegény talajba ke­rül elvetésre. Ugyancsak indo­kolt a pétisó használatai a kom­bájnnal aratott kalászosok utá­ni nagyobb tariómaradványök alászántása során. Ezzel nagy­ban elősegítjük a fairlómaradvá- nvok mielőbbi elkorhadását és kiküszöböljük a fellépő penton- zánhatást is, ami különösen őszi vetéseink fejlődésénél nagyjelen­tőségű. Szuperfoszfátot azoknál az őszi kalászos vetésénél kell al­kalmazni. amelyeknek elövete- ménve pillangós volt, vagy a ta­laj humuszban nem szegény és ha az elővetemény istállótrágyá- záisban részesült. Számításba kell venni továbbá a szuperfosz­fát őszi felhasználását a cukor­répa, repce, mák, rostnövények,, dohány, burgonyái, lucerna, mag­hozók, valamint a fűmagvetések­nél. Igen előnyösen alkalmazha­tó a szuperfoszfát az istállótrá­gyázással egyidejűleg. Ilyen esetben a felhasználásra kerülő istállóírágva 1 százaléka legyen 6zuperfoszfát. Nagy mértékben fokozható a szuperfoszfát eredményessége, ha a szerves trágyával granu­lál tan (szemcsézve) kerül fel- használásra. A 40 százalékos kálisó 'alkalmazásai kívánatos az őszi kalászos vetésekhez a ho­mok-talajokon. ezenkívül a ta­vasszal elvetésre kerülő gyök, gumós, olajos, textilipari, dohány és aprómagtermelés esetén, de célszerű a káli műtrágyát mar ősszel felhasználni. A műtrágya felhasználásánál a leghelyesebb, ha kh-nkéntszu- perfoszíátból 100—150, nitrogén műtrágyából 50—80. káli műtrá­gyából 40—60 kg-ot használunk fei. ami természetesen döntően függ a íalai tápanyagtartalmá­tól. A nitrogén műtrágyákat minden esetben két részben kell felhasználni; a'.aptrágyának, va­lamint fejtrágyázásnak. A műtrágyát minden esetben műtrágvaszóró-gépj>el szórjuk ki, mert csak így biztosíthatjuk az egyenletes elosztását. A péti- sót. amennyiben tarlóhántásnál megelőzően nem használtuk fel, a vetés előtti szántással kell a talajba bemunkáilni. Az őszi ve­tések alá szórtan alkalmazott szuperfoszfát és káli műtrágya ugyancsak a vetés előtti szántás­sal kell. hogy bekerüljön a ta­lajba. A tavaszi vetések alá lehető­leg már korán'ősszel az őszi mélyszántással egyidejűleg kell a foszfor és káü műtrágyákat alkalmazni. A nitrogén műtrá­gyát pedig tavasszal a vetés előtti talajmunkával kell a ta­taiba bérmunkáin i. Hollós! József főagronómus A megvalósult kormány programm - számokban Kormányunk azon Intézkedése, amely a termelőcsoportok összes beadá­sának, valamint az egyénileg gazdálkodók kapásnövényekböl történő be­adásának 10 százalékos mérséklését írja elő, jelentős megtakarítást jelent Az így megmaradt árpa-, kukorica- és burgonyamennvíség annyit tesz kt hogy abból termelőcsoportjaink 306, az egyénileg gazdálkodók pedig a kukorica- és burgonyabeadásnál megmaradt J0 százalékból 1573 hatvan­kilós süldőt hizlalhatnak meg 150 kilóra. Az árleszállítás óta alaposan megnövekedett a forgalom az üzletekben. A salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben szeptember első tíz nap­jában mintegy félmillió forinttal több árut adták el leszállított áron, mini 1952 ugyanazon időszakában. Szeptember 7-én pedig majdnem a kétszere­sét, mint szeptember elsején. Amíg 1952 szeptemberében az egész megyében 477 tűzhelyet adtak el, addig ez év szeptember 7-én és 8-án csak Salgó­tarjánban 47 tűzhely kelt el. . Befejezték harmadik A pásztói gépállomás negyedévi tervüket figyelmébe!! A Salgótarjáni Acélárugyár hegesztöpálcaüzeme szeptember 16-in reggel 7 órakor befejezte III. negyedévi (érvét. A hegesz- tőpálcaüzem dolgozói a kor- mányprogramm megvalósítása, az életszínvonal további emel­kedése érdekében megfogadták, hogy a III. negyedév végéig terven felül további 110 tonna hegesztőpálcát gyártanak le. A pásztói gépállomás Igazgatója, Kasza elvtárs többszöri figyelmezte­tés ellenére ügyet sem vet a jobbágyi község határában heverő aratógépekre. Ezeket a gépeket az aratás után hu­zattá a gépállomás a föld vegére, és azóta — ahogy Balogh Sándor, jobbágyi lakos írja — „keresztet ve­tett rá . . . és ráfogta, hogy nyugod­jál jövő évig itt békében”. A négy aratógép a négy éghajlati irányban van kitéve a libi-pásztorok és játsza­dozó gyermekek szeszélyének, akik kővel dobálták, kalapálják, „javítják” az ott heverő gépeket.” MOST JELENT MEG: „A Ml SZÖVETKEZETEINK című könyv. melyet DOLGOZÓ PARASZTOK ÍRTAK. Tanulságos és elgondolkoztató ez a könyv és egyénileg dolgozó parasztok­nak épűgy. mini a termelőszövetkezetek tagjainak és vezetőinek. 40 oldal mélynyomásos képpel, 200 old. Ara 10.— Ft. , KAPHATÓ: városokban az ALLAMI KÖNYVESBOLTOKBAN, falvakban: a FÖLDMüVESSZÖVETKEZET! BOLTOKBAN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom