Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-16 / 74. szám
1853 szeptember 16. SZABAD NOGB'Cd 5 \ minisztertanács határozata a termelési, hízlaíási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségek rendezéséről Az első Rákóczi-országgyűlés 250. évfordulóját ünnepelték Szécsény dolgozói (Folytatás a 4. oldatról) tasr bevitt földié arányában vegye ki részét a közös munkából, a közös kiadásokhoz, trágyázáshoz. szántáshoz hozzájáruljon. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy vetésterületűket lehetőleg ugyanolyan minőségű földből kapják, mint amilyet a termelőcsoportba bevittek. e) A tanácsok végrehajtó bizottságai és osztályai ne sértsék meg a termelőszövetkezeti közgyűlésnek és elnökének hatáskörét, hanem a szövetkezeti demokrácia érvényesítését, a tagság aktivitásának fokozását segítsék elő helyes észrevételeikkel, javaslataikkal, tanácsaikkal és ellenőrzésükkel. 2. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél biztosítani kell nz önkéntességet és csak azokat a dolgozó parasztokat kell tagként felvenni, akik saját elhatározásukból, meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, lépnek a termelőszövetkezetbe. Viszont minden lehetőséget fel kell használni arrai, hogy a termelőszövetkezet jó eredményeinek ismertetésével a dolgozó parasztok a gyakorlati példákon keresztül meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és ahhoz közelebb kerüljenek. 3. A szövetkezeti mozgalom önkéntessége betartásának biztosítása érdekében, a kormányprogram mrn-ak megfelelően, a gazdasági év befejezésével, a zárszámadások után meg kell engedni azoknak a tagoknak a kilépését, akik valamilyen ok miatt el akarják hagyni a ter- melős zövetke zete t. Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a gazdasági év végéig, a zárszámadásig az egész szövetkezeti tagság közösen végezze az őszi munkákat, a termények betakarítását és ai jövő évi kenyerünk biztosítása szempontjából annyira fontos búzának és rozsnak elvetését. Minden termelőszövetkezet biztoshsa — eredeti tervének megfelelően — a kenyérgabona időben és ió minőségben történő elvetését. Az esetleg kilépő tagokkal a föld kiadása, a kilépők kötelezettségeinek megállapításai és mi íA kormányprogramra köznevelési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a minisztertanács határozatot hozott a levelező oktatás kiszélesítéséről. A határozat értelmében az 1953/54. tanévtől be kell vezetni az általános és középiskolai levelező oktatást az olyan továbbtanulni kívánó dolgozók számára, akik munkaköri beosztásuk, vagy az iskolától távoleső munkahelyük miatt nem látogathatják a dolgozók esti iskoláit. A levelező oktatás keretében az általános iskola V—VIII. osztályát 15 hónap, a középiskolát, általános gimnáziumot, ipari technikumot, közgazdasági A minisztertanács a korlány programmjának meg- alelően csökkentette az 1953. vre előirányzott nehézipari >eruházási kereteket, ugyan- .kkor terven felül 100 millió forintot biztosított munka- védelmi és szociális beruházásokra, továbbá lényegesen növelte a lakosság életszínvona- ának megjavítását közvetlenül jolgáló könnyű- és élelmiszer- Vari beruházások eredeti tér- . ét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos ervhivatal elnökének jelenté- e alapján megvizsgálta az ;mlített határozatok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok Végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A beruházások átcsoportosítására a minisztériumok az intézkedéseden egyéb elszámolás csak a gazdasági év végén, a vetési és betakarítási munkák befejezésekor történjék meg és ekkor kell számukra földiük arányában, a közös vetésterületről a kenyér- gabona vetésterületet is kijelölni. Tudatában vagyunk annak, h<y?v termelőszövetkezeteink szilárdítása érdekében végzett feladataink végrehajtása nem lesz könnyű. Az ellenség mindent elkövet terveink megvalósításának hátráltatására és tagságunk körében bizalmatlanságot kelt. De vállaljuk ai harcot, mert tudjuk, hogy saját masunknak és gyermekeinknek szebb, boldogabb jövőjéről van szó. Ezért kíméletlenül sújtunk le az ellenség minden, a termelőszövetkezeti gazdaságok ellen irányuló mesterkedésére. Ugyanakkor fáradhatatlanul végezzük felvilágosító munkánkat a megtévesztett, ingadozó tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzése érdekében. Lelkesít bennünket az, hogy mellettünk áll pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és a harcokban megedzett magyar munkásosztály, rajta leszünk, hogy. tovább erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Termelő- szövetkezeteink megerősítésével, jobb munkával, termésátlagaink fokozásával és az állam iránfi kötelezettségeink teljesítésével juttatjuk kifejezésre pártunkhoz és népi demokratikus államunkhoz való ragaszkodásunkat. ,, Úgy dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá legyenek és fokozódjék a termelőszövetkezeteink vonzóereje az egyéni-' leg gazdálkodó dolgozó parasztok felé. hogy munkánk nyomán az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél nagyobb része meggyőződjék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy úttörői vagyunk az új paraszti élet megteremtésének, a szocializmus megvalósításának a falun. Ez a büszkeség jobb munkára serkent benőnket és biztosak vagyunk, hogy példánkat önkéntes meggyőződés alapján követi majd az egész magyar dolgozó parasztság. (MTI) technikumot négy év alatt lehet elvégezni. Ebben az iskolai évben a levelező oktatás keretében mintegy tizennyolcezer dolgozó kezdi el általánosiskolai, illetve középiskolai tanulmányait, így újabb ezreknek nyílik lehetőségük a továbbtanulásra. Egy-egy osztály befejezése után a levelező tanulók vizsgát tesznek és iskolai bizonyítványt kapnak. A vizsgák sikere érdekében a levelező oktatásban tanuló dolgozók a vizsgák előtt általános Iskolánál 3 nap, középiskolánál 6 nap fizetett tanulmányi szabadságban részesülnek. két vontatottan teszik meg. Súlyos lemaradás van a terven felüli új beruházásoknál. Ezen belül különösen nagy a késés a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a minisztertanács által -jóváhagyott hiteleknek csak mintegy húsz százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul szervezzék meg a határozatok végrehajtásánál mutatkozó késés felszámolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbüntetéséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors megvalósítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető legrövidebb időn belül megépíttessék. A minisztertanács a dolgozó parasztság jogos sérelmének orvoslására rendezte a termelési, hízlaíási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségeket. A határozat értelmében mindazokat a szerződéses kötelezettségeket, amelyeket a termelőnek 1952 december 31-ig kellett volna teljesítenie és ezideig nem teljesítette, egészben, vagy a még nem teljesített részükben el kell engedni. Törölni kell az emiatt elrendelt terménybeadási kötelezettséget, valamint a még ki nem fizetett kötbéreket. A kötbér megállapítása érdekében folyamatban lévő pereket pedig meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magán- tulajdonban lévő földek haszonbérletének szabályozásáról. A rendelet szerint minden egyénileg dolgozó földtulajdonos vagy földhaszonélvező mezőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részesművelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésbe venni. A haszonbérlet és a részesművelés feltételeit a felek egymás között szabadon állapíthatják meg és a szerződést szóban vagy írásban egyaránt megköthetik. A beadási kötelezettséget a haszonbérlőnek kell teljesítenie. Részesművelés esetében a beadási köFejlett iparunk segítségével a mezőgazdaság évről évre nagyszámú traktort és más különféle mezőgazdasági gépet kap. A. mezőgazdaság gépesíté- .tésének hatása azonban nem mutatkozik^ meg kellően a .termésátlagok emelkedésében. "A gépi munkák megszervezésében, a munkák minőségének ellenőrzésében nagyon sok állami gazdaságban, gépállomáson és termelőszövetkezetben meg nem engedhető hanyagságok mutatkoznak. Az alapvető agrotechnikai szabályokat súlyosan megsértik és a gépi munka termésfokozó hatása elsősorban emiatt nem érvényesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy a megyei és járási tanácsok főagronómusait megbízza az állami gazdaságok és a gépállomások által végezett növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzésével. Ellenőrzési tevékenységük elsősorban a gépi munkákra, ezen belül mindenekelőtt a talajmunkákra, a vetésre és a növényápolásra terjedjen ki. A megyei és járási tanácsok főagronómusait a növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzése terén a kö- ketkező jogok illetik meg: a) Felülvizsgálhatják a megye, illetve járás területén minden állami gazdaság és gépállomás növénytermelési munkáinak minőségét. b) Az agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gazdaság igazgatója, illetve a gépállomás igazgatója útján kártérítésre kötelezhetik a kárt okozó traktorvezetőt, illetve dolgozót és az őket irányító brigádvezetőt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli elvégzésére, vagy az újbóli elvégzéssel járó munkabérköltség megfizetésére terjedhet ki. A minisztertanácsnak a tartalékföldek hasznosításáról szóló határozata után mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mind pedig a termelőszövetkezetek nagy számban jelentették be igénylésüket. Ebben nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munkájának. Ismertették a földek visszakérésének, haszonbérbevételének határidőit és feltételeit, a vető- magkölcsönt, a termelési hiteleket. E téren jó munkát végeztek Győr, Bács-Kiskun és Tolna megyében. Abban az esetben, ha a termelő a múlt év végéig esedékessé vált kötelezettségét ez év augusztus 1-ig még részben sem teljesítette, 1953 december 31-ig köteles visszaadni a termeltető vállalattól kapott előleget és természetbeni juttatásokat, kivéve, ha olyan elemi kár nem érte, amely a felhasznált természetbeni juttatásokat megsemmisítette. Részleges elemi kár esetében a kárral arányos rész visszatérítését kell elengedni. Azokat a termelési, hízlaíási és tenyésztési szerződéseket, amelyeknek teljesítési határideje már erre az évre esett, a szerződésekben megállapított feltételek szerint kell teljesíteni. (MTI) telezettség teljesítéséért mind a két fél felelős. A haszonbérleti vagy részes- művelési szerződés nincs hatósági jóváhagyáshoz kötve, csupán nyilvántartás végett kell bejelenteni a községi, illetve városi tanács végrehajtó bizottságához. A bejelentésért mindkét fél felelős. Ez a rendelet megkönnyíti a föld hasznosítását azok részére, akik nem földműveléssel foglalkoznak, vagy akik egyéb életkörülményeiknél fogva földjüket saját maguk megművelni nem képesek. Ezzel egyidejűleg a földművelésügyi miniszter elrendelte a földfelajánlások elfogadásának további szüneteltetését. c) Ha a megyei, illetve a járási tanácsok főagronómusai az állami gazdaság, vagy gépállomás által végzett munkában egy brigád működési körét meghaladó területen tapasztalják az agrotechnikai szabályok megsértését," a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás megindítását javasolhatják az állami gazdaság, illetve a gépállomás igazgatója és főagro- nómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két héten belül lefolytatni és határozatáról a megyei, illetve a járási tanács főagro- nómusát értesíteni. Amennyiben a főagronómus a felügyeleti szerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez fellebbezhet. A megyei és járási főagronó- musoknak a jövőben sincs joguk az egyes állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak, vagy az üzemek egyes részlegei vezetőjének utasítást adni. A földművelésügyi miniszter a megyei'és járási főagronó- musokon kívül a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzésével megbízhat más, a földművelésügyi miniszter irányítása alatt működő szervnél dolgozó agronómust is. A földművelésügyi miniszter az állami ellenőrzéssel megbízott megyei és járási főagronómu- sokat, illetve az ellenőrzéssel megbízott agronómusokat megfelelő igazolvánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapvető növénytermelési munkák minőségi követelményeit és pontosan megállapítja: milyen munkát lehet megfelelő minőségűnek elfogadni és milyen munkát kell elfogadhatatlannak (selejtnek) minősíteni. Több megyében azonban komoly elmaradás tapasztalható. Békés megyében a tartalékföldeknek csak 5 százalékát, Nógrádban 6 százalékát, Borsodban pedig 9 százalékát hasznosították. Ezekben a megyékben a tanácsok nem fordítanak kellő gondot a hasznosítás megszervezésére, elhanyagolják a felvilágosító munkát és az ellenőrzést. A munkába nem vonják be a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjait. Az elmaradás gátolja az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését, Szécsény községben szombaton este az úttörők brigádjai járták a házakat, hogy meghívják a falu dolgozóit a vasárnapi Rákóczi-ünnepségekre. Szombaton az esti órákban — amikor a falu felett már az esti osend uralkodott — a tűztoronyból felhangzott a tárogató hangjai, mely a Rákóczi kuruckorabeli melódiákat idézte fel. Felidézte a régi kuruc időket II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról. Vasárnap reggel ismét mozgalmas lett Szécsény. Zenés ébresztő köszöntötte a falu dolgozóit. A zenés ébresztővel egy- időben indult el a lovasbarldé- rium ai környékbeli falvakba toborozni. Amikor a lovasbandérium visszatért Szécsénybe, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett járási kultúrotthon előtt már gyülekezett az ünneplő közönség. A felvonulást a lovasbam- dérium nyitotta, meg. Hosszú sorban követték őket a falu úttörői, majd a hollókői lányok következtek népviseletbe öltözve. A falu ünneplő közönsége zárta lé a sort, amely a községben elhelyezett Rákóczi-emlékműhöz vonult, ahol több mint negyedszáz koszorút helyeztek el. a falú párt., és tömegszervezetei, hivatalok dolgozói, az iskolák tanulói, A zsúfolásig megtelt járási kultúro/thonban mondta el Szűcs Jenő, az Országos Levéltár kiküldöttje, hogy 1705 szeptember 12-én, ezelőtt 250 évvel ült össze II. Rákóczi Ferenc vezetésével Szécsényben az első országgyűlés, amely megvetette a gazdasági, politikai és katonai alapját a kurucok szabadságharcának. Szűcs Jenő beszéde további részében ismertette Rákóczi Ferenc életét, munkásságát. F.l- mondotta a kurucok hősi harcát, melyet a magyar nemesség, a Habsburg-ház urai ellen vívtak. — II. Rákóczi Ferenc szabad, ságharcának 'ereje — mondotta — tovább élt ez 1848—49-es szabadságharcban. Petőfi és Kossuth, Rákóczi emlékeinek felidézésével harcolt a szabadságért és U. . Rákóczj Ferenc éltető hagyományát vitte tovább a magyar nép 1945 után- a szocializmus építésében is. Az ünnepi beszédet tették elevenné a szérsénvi járási kultúr, otthon tagjai és a hollókői népi táncosok. A 6zécsényi járási kultúrotthon tagjai. Szűcs Jenő ünnepi beszédét kuruckorabeli, a szabadságharc énekeivel és verseivel kötötték össze. Ének és szavalatokon keresztül vitték közelebb a hallgatókat azokhoz az időkhöz, amikor a magyar nép hazahívta II. Rákóczi Ferencet a lengyelországi száműzetéséből, amikor győzelmes harcokat vívtak a labancok és a Habsburg császári katonák felett, amikor az idegen zsoldosok a magvar nemességgel leverték Rákóczi szabadságharcát, ai kesergésekhez. Ünnepi volt az a hangulat, amely ezen az előadáson a szécsényi járási kultúrotthonban uralkodott. A hollókői lányok népi táncukkal emelték az ünnepi hangulatot. A délutáni kultúrműsoron népi zenekarok hangszerein csendültek fel a kurucok szabadságharcának toborzói. csatadalai. A délutáni műsoron került sor a szécsényiek előadására, a kurucok táncainak bemutatására.. Idős, ötven éves dolgozó parasztok, a II. Rákóczi Ferencről elnevezett tszcs tagjai táncolták el a kurucok legszebb táncait, melyet a közönség lelkes taipssal köszöntött. A kultúrotthon zenekara Vui- csics Tihamér kompozíciójában, külön a Rákóczi-szabadságharc után következett első országgyűlés 250. évfordulója tisztele. téré, Nógrád megyében össze, gyűjtött kuruc-időkre emlékezte, tett zeneszámokkal kedveskedett a jelenlévőknek. Az 1705 szeptember 12-én megtartott első országgyűlés ünnepe tiszteletére a balassagyarmati „Palóc”-múzeum dolgozói kiállítást rendeztek. Hatalmas, gyönyörű táblákon festették meg az országgyűlésen részt vett megyei küldötteknek a sátorait, megyei címerekkel ellátva. Középen a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc sátorát láthatta a szemlélő. Ezen a kiállításon találjuk meg az első országgyűlés alkalmából irt díszlevél eredeti példányát._ Elhozták a kiállításra a kurucok — Nógrád megyében talált — fegyvereit: kardokat, puskákat és egyéb harci eszközöket. A kiállításon helyezték el a Rá- kóczi-korabeli bútorokat, ötvösmunkákat és pénzeket. A kiállítás falát díszítik Esze Tamásról, Vak Bottyánról készített reprodukciók. A nógrádmegyei könyvtár ebből az alkalomból rendezte meg Szécsényben azt a könyvkiállítást, ahol az olvasó megtalálja azokat- a könyveket, melyek II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, a kurucok szabadságharcáról 6zóL nak. (So) A megvalósuló kormányprogram m — számokban Az árleszállítás komoly megtakarítást jelent minden család számára. Ha szeptember 6-a előtt egy családapa felöltözött tetőtől talpig, vagyis vett egy lódent, egy sportöltönyt, cipőt, zoknit, kalapot, nyakkendőt és fehérneműt, az összesen 2591 forintba került. Szeptember 6-a után ezeket a holmikat 735.50 forinttal olcsóbban vásárolhatja meg. Ezen a pénzen még 12—14 éves gyermeke számára vehet egy lódenkabátot, egy síöltönyt és egy jóminőségü gyermekcipőt — és mindössze 20 forinttal kell még kiegészítenie az árleszállítás előtti összeget. A ternielőcsoportok beadási kötelezettségének 10 százalékos mérséklése, valamint az egyénileg dolgozó parasztság kapásnövényekből történő be- adásának 10 százalékos csökkentése Összesen 3,610.000 forint megtakarítást jelent Nógrád megye számára. Ebből az összegből, ha csak családiházat építenénk, 72-re telne belőle. Ebből az összegből 15.296 pár félcipőt lehetne vásárolni, vagyis megyénk minden tizenötödik dolgozójának jutna. De lehetne ez összegből 1203 jóminőségű tehenet Is vásárolni, vagyis minden községünk kilencet kaphatna ezekből a tehenekből — ha csak erre költenénk el. Bevezetik az általános és középiskolai levelezőoktatást A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsoportosításánál mutatkozó lemaradás felszámolására Szabályozták a magántulajdonban levő földek haszonbérletét \ minisztertanács határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzéséről A földművelésügyi miniszter közleménye a tartalékfölde k hasznosításáról
