Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-15 / 65. szám
1053 augusztus 15. SZABAD NSfiRÜO 3 Az augusztus 20-i vállalások sikeréért Javul a munkaszervezés - teljesítik a tervet Mátranovákon A Mátranováikj Szénbányák dolgozói aiz ötéves terv kezdetétől fogva hónapról hónapra, évről évre nagyszerű győzelmeket arattak a termelés frontján. Hírnevükön azonban ez év júliusában csorba esett. Meglazult a munkafegyelem, s a műszaki irányítás terén is sorozatos hibák állottak elő. Míg az elmúlt hónapok hosszú során át egyetlen hiányzás sem fordult elő a vállalatnál, addig júliusban minden nap akadt egy-egy dolgozó, aki felelőtlenül távolmaradt harci posztjától. A szabadságolási terv helytelen végrehajtása, s ezenkívül a megbetegedések és egyéb szabadságolások következtében 172 műszak maradt naponta átlagosan termelés nélkül. A vállalat Csipkés üzemében pedig a hiányos műszaki vezetés, az ácsolások elhanyagolása írontösszeomláshoz vezetett, sőt Az erőmű kazánt\ A Salgótarjáni Erőmű dolgozói .kivétel nélkül mind harcban állnak, hogy a termelés terén elért nagyszerű eredmények után, emelt fővel ünnepelhessék az alkotmány évfordulóját. A kazánfűtők azt a célt tűzték maguk elé, hogy kilowatt óránk ént 150 kalória megtakarítást érnek el. Kamarás József, a hatos számú kazán rosiélyelemeinek össze- szegeoselését vállalta munkáján az egyik szivattyú is víz alá került. A lemaradás bántotta a vállalat becsületes dolgozóit. Az Alkotmány-akna és a Gáti üzem dolgozói lendületes munkába kezdtek. Augusztus elején, megfogadták, hogy lemossák a szégyenfoltot. Az augusztus 20-a tiszteletére folytatott nemes versenyben a Gátj üzem dolgozói első dekádtervüket 112.8 százalékra fokozták. A műszaki vezetés is javított munkáján. Az augusztus 20-i verseny sikere érdekében beindítottak egy *50 méteres hazafelé haladó frontfejtést, a Gáti üzemben. Ugyanennél az üzemnél megkezdődött egy újabb 50 méteres front kialakításai, a hármas üzemrészben megindult a hár mastelepi szénréteg feltárása, da tői eddig 180 fonna szenet felül. De mindenki részt vállalt a termelés fokozásából és az önköltség csökkentéséből. A Csonka, Földi, Vágvölgyi kazánfűtő brigádok versenybe léptek egymással, s arra. törekszenek, hogy minél nagyobb mennyiségű szenet takaríthassanak meg. Gondosan és lelkiismeretesen irányítják a szén égési folyamatát, elegendő levegőt adnak az égéshez, ügyelnek airra, hogy az állandóan forgásban helyrehozták a Csipkés üzemi frontfejtést is. Nyerges János, Kazinci Ferenc, valamint Tajti István II. sztahanovista vájárok példamutatásával napról napra újabb termelési győzelmekkel segítik az augusztus 20-ra tett vállalás maradéktalan teljesítését, a vállalat termelési tervének végrehajtását. A mátranováki bányászok augusztus 5 óta állandóan 100 százalék felett teljesítik havi tervüket. Augusztus első dekádtervét 101.3 százalékra teljesítették, 13-ig bezárólag pedig havi tervük esedékes részében 103.1 százalékot értek el. A vállalat dolgozói most azon igyekeznek, hogy alkotmányunk évfordulójára ne csak a havi esedékes tervüket teljesítsék, hanem behozzák a július havi lemaradásukat is. takarítottak meg lévő rostélyon a szén teljes ka>- lóriaértekét a termelés szolgálatába tudják állítani. A három brigád lelkiismeretes munkája következtében a verseny eddigi ideje alatt több mint 180 tonna szenet takarítottak meg. Jó eredményt ért el még a. karbantartó részlegnél Mi'kus László, aiki 128, Farkas Sándor, aki 120 százalékra fokozta termelését. Öntödék az élen az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói alkotmányunk évfordulójának tiszteletére augusztus 10-től 3I-ig két dekádos párosversenyre szólították a diósgyőri Lenin Kohászati Üzemeket. A párosversenyben a tz acélgyáriak egyre kimagiaslóbb teljesítményeket énnek el. Augusztus 13-ig már a gyár összes üzeme (kivéve a hideghengerműt) 100 százalék fölött teljesíti tervét. Nemcsak a fizikai, hanem a műszaki dolgozók is lelkes vetélkedésbe kezdtek, hogy a két dekádos versenyből az Acélárugyár győztesen tudjon kikerülni. Közös együttműködés segítségével ütemesen, tervszerűen folyik az anyagbeadás. A huzalműben is megszüntették az anyaghiányt, amelynek következtében a huzalmű dolgozói már 101.5 százaléknál tartamaik. Az öntödék és a gazdasági szerszámgyár munkásai napról napra egymást előzik meg a versenyben. Augusztus első napjaiban még a gazdasági szerszám- gyár tartotta az első helyet, de a kétdekádos verseny beindulása után az öntödék dolgozói már két ízben tettek túl a gazdasági szerszámgyár dolgozóin. Az öntödék jelenleg 102.6 százalékon állnak a havi tervük esedékes részének teljesítésében. Nagyobb segítséget várnak a mészkő-özem dolgozói a gazdasági vasút vezetőjétől A mátraszőllősl mészkőüzemben körülbelül negyvenen dolgoznak. Szorgalmas, jó munkások. Súlyos hiba azonban az, hogy a dolgozók nem ismerik a tervet. A vállalatvezetőség pedig nem gondoskodik arról, hogy a mészköbányászoknak biztosítsák az ürescsillét. Aug. 11-én például 170, 12-én pedig csak 110 tonna követ tudtak kitermelni az előírt 200 tonna helyett Takács Lőrinc, aki a gazdasági vasút vezetője, nem sokat törődik azzal, hogy vájjon a dolgozók tudják-e teljesíteni napi tervüket. Nem irányítja sem a mozdonyvezetőket, sem a segédmunkásokat így nem csoda, ha meglazult a munkafegyelem is. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy 12-én fél 11-kor elvitték a csilléket, de mive! intézkedés nem történt, így a csillék műszak végére, fél háromra nem értek Vissza. Vagy egy másik dolog. 11-én az egyik mozdony elromlott, s ahelyett, hogy sürgős intézkedés történt volna, még 12-én se készült el. De nem javítják a csilléket sem. E súlyos hiányosságot a dolgozók maguk látják a legjobban. A tatabányai értekezleten Lőrincz István lőmester el is mondotta, de ezideig még nem történt intézkedés. Hiába adja tudása legjavát, szorgalmát a becsületes bányász, ha olyan egyének vezetik őket, akik nem sokat törődnek a dolgozók érdekeivel. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy gyökeres változás legyen a mátraszőllősi mészkőbányában és biztosítsák a dolgozók részére mind az ürescsillét, mind a gyorsabb járatot, mert enélkül nem tudják a dolgozók a tervet teljesíteni. A több szénért folyó küzdelem élenjárói MARTON JANOS a Nógrádi Anyagellátó Vállalat kisterenyei fatelepének vagonrakodója példamutatóan harcol augusztus 20-a méltó megünnepléséért. Átlagteljesítménye 145 százalék SZABÓ ALADAR vájár, a nagybátonyi vállalat Szorospatak északi táró üzemében dolgozik. Mint kommunista példamutatóan jár élen az augusztus 20-i versenyben átlagosan 135.5 százalékot ért el SOMOSKÖI LÁSZLÓ pandúr a Rónai Szénbányák sztahanovista vájára az év elejétől kezdve 100 százalék fölött teljesítette tervét az augusztus 20-j versenyben átlagosan 185 százalékot ért TÓTH JÓZSEF szőke, a mizserfai vállalat Szurdok üzemének dolgozója 252 százalékos átlagteljesítményével az augusztus 20-ra tett vállalásából már 231 tonnát teljesített. GALCSIK SÁNDOR a Zagyvái Szénbányák Margittáró üzemének dolgozója az első félévben átlagosan 123 százalékot ért el, az augusztus 20-i versenyben pedig teljesítményét 192 százalékra fokozta. Négy és fél kiló búza munkaegység-előleg A cserhátsurányi Szabadság, igen gazdag termelőcsoport. Van bőven rétjük, legelőjük, erdejük, szántóterületük. Gazdag állat- állománnyal rendelkeznek. 10 lovuk, 5 csikójuk, 23 tehenük, 15 Veres János a tszcs párttitkára növendékmarhájuk, 198 sertésük. 310 juhuk, 96 tojóbaromfiuk van: Mindezt a gazdagságot 29 család kétkezü munkája hozta létre az állam segítségével. Ezelőtt két héttel furcsa dolgok voltak a csoportban. Gazdag volt a csoport, de a tagságnak bizony nehéz anyagi körülmények között kellett élnie. Volt olyan család is, amelynek nem volt kenyere, sója, s más egyéb igen fontos szükségleti cikke. Szóval ez volt az egész furcsaság a dologban. Ennek egyik okozója a járási mezőgazdasági osztály volt vezetője Dani Géza volt. Túlbuzgóságában 94 mázsa begyűjtési terven felüli gabona beadására kötelezte a csoporfol. Ez valósággal szegénységbe taszította a tagokat. A tagságnak szánt pénzen a vezetőségnek vetőmagot kellett vásárolnia, drága 'áron. A volt szegénység másik okozója maga a vezetőség, amely kevés gondot fordított a tagság életszínvonalának emelésére. Ahelyett, hogy a meglévő pénzösszeget a tagság részére kiosztották volna — egy pár ökröt, lovat és szekeret vásároltak rajta. Ez súlyos hiba volt. Így aztán nem is csoda, ha az osztályellenség Nagy Imre elvtárs beszédét kifordítva, felhasználta a csoporttagok elege detlenségét, olyan hangulatot próbált kelteni a csoportban, amely a csoport megsemmisítését célozta. A becsületes csoporttagok, mint Lukács Pál juhász, Istva- novszki József, Bednár Ferenc tehenész, Déska Mária, Veres János és a többiek undorodva fordultak el az osztály ellenség hangjától, s a jobb munkára serkentették a többi szövetkezeti tagokat. A párttitkár javaslatára előcséplést végeztek, s a tagság részére 70 kilogramm gabonát osztottak ki előlegként. Megjavult a helyzet, vígabban ment a munka, gyorsan végeztek az aratással. A munkából részt kértek még az állattenyésztők is. Csak Lukács Pál egymaga, három hold gabonát vágott le. 8-án este befejezték a búza cséplését. Azonnal teljesítették a beadást, s a beadáson kívül 6 vagon búza maradt a csoport tulajdonában. Nagy volt az öröm. Az elnök kijelentette, hogy az augusztus 1-ig ledolgozott munkaegységekre három vagon gabona kerül kiosztásra előlegként. Munkaegységenként, négy és fél kiló búza jutott minden tagnak. Bednár Ferenc tehenész Ilonka lányával együtt 343 munkaegységet ért el. 15 mázsa 46 kilogramm búzát vittek haza. Balcer Ferenc elnök 409 munkaegységet ért eL Ugyanis ö nemcsak elnököskö- dött, hanem aktívan résztvett a termelőmunkában is. így 18 mázsa 41 kilő búzát vitt haza. Felesége 97 munkaegységet ért el, amelyre előlegként 4 mázsa 31 kiló búzát kapott. Kalmár József és felesége 330 munkaegységet teljesített, amelyre 14 mázsa 98 kiló búzát kapott előlegként. De így lehetne felsorolni egytöl-egyig a tagok részesedését. S mindezek ellenire még most is vannak a csoportban elégedetlen tagok, szítják az egy- másközötti ellentéteket. Másról sem beszélnek csak a kilépésről. Ilyen tag például Fulkó Mihály fogatos. 0 ledolgozott munkaegységeire, 14 mázsa 86 „£n továbbra is csoporttag akarok lenni" — jelentette ki Rus- kó Józsefné. kiló gabonát kapott, s előreláthatólag az évvégi jövedelem- elosztáskor ugyanennyire még számíthat. De még több ilyen kételkedő tagról lehet beszélni, akinek anyagi helyzetéről ugyancsak el lehet mondani azt, hogy középparaszti életszínvonalon van életük. Ezt mutatja az alábbi tény is: Veres Gergely 12 holdas középparaszt összbúzatermése 33 mázsa 10 kiló volt. Ebből lejött 190 kiló munkásrész, 169 kiló cséplörész, 600 kiló beadási kötelezettség, 11 mázsa fejadag, 330 kiló vetőmag a tiszta, értékesíthető búza- felesleg 9 mázsa lett. Tehát ez a tény is azt mutatja, Fulkó Mihály és Veres Gergely több búzával rendelkezik, mint a község bármelyik középparasztja. Természetesen beleszámítva az évvégi búzajövedelem részese, dést is. Egy község megváltozott — Mátranovák — Mátra hegyei itt már dombokká szelídülnek, de még így is összeszorítják a völgyet és ebben a hosszú, kanyargó völgyben fekszik Mátranovák. A völgy keskeny, jobbra-balra kanyarok nyúlnak ki belőle polipszerüen, de már ezek a mellékvölgyek sem bizonyultak elégségesnek a lakosság számára és a lakásépítő igyekezet már az alacsonyabb domboldalakra is felmászik, Régi község Mátranovák. 1934-ben így írtak róla: „Ez a község már a középkorban létezett. 1548-ban Horváth András volt a fötdesura. A török hódoltság alatt váci nakije községei között találjuk. 1770-ben gróf Teleki László, Csorma Zsigmond és Szabó Zsigmond, 1826-ban gróf Keg- levich Károly és Adám utódai, a gróf Thorczkayak és Fáy József voltak a földesurai, akiket Rőheim Ödön követett a birtokban". Mindezeket feljegyzem itt, mert a naiv szerző nem is gondolta, hogy milyen hitelesen írta meg a község történetét: egyik földesúr kezéből a másikba, egyik szolgaságból a másikba, Bizonyára kiegészíthet- mém a sort egy pár névvel, de teljesség kedvéért csak egyet: a végén a bank is földbirtokot vásárolt a község határában. Mindez azonban semmit sem változtatott a község lakóinak sorsán, nyomorán, amit legjobban az a tény bizonyít, hogy még 1934-ben is a földesurak felsorolása jelentette a község történetét és egy szó sem esett a népről, arról a harmadjélezer emberről, aki itt vívódott az élettel, akinek bőven csörgő verítékéből éltek, gyarapodtak, élősködtek a gyárak, a változó és különböző rangú földesurak. Legyen most már igazán teljes a sor: annyi után jött a nép, 1945-ben kezébevette a sorsát, A változást már az idegen is észreveszi, amint leszáll a kis vicinális-vasútról. Ott, ahol ezelőtt kocsiderékig ért a sár, vagy féllábszárig a por, most elsőrendű müút vezet és vidáman szaladnak rajta a motorkerékpárok. Erről a változásról beszélgetünk a tanácsházán Súlyos József tanácselnök és Urban István tanácstitkár elvtársakkal. Az ö útbaigazításuk alapján találom meg a kultúr- otthont, amely egyedülállói a megyében is. Négyszáz ülóheélete lyes előadóterem, olvasóterem, ahol 5—6 fajta folyóirat, különböző napilapok várják az olvasókat. Szép könyvtár • a fala. kon festmények, fényképek. A bányatelepen mozi, hetenként 2—3 előadással, a községinél is szebb könyvtár. A község vezetői azonban nem elégednek meg ennyivel. Bevezették a hangosan-beszélőt, mindenről ezen keresztül tájékoztatják a lakosságot. A község föútját és a Homok- terenye felé vezető országutat az elmúlt években hozta rendbe az AUami Útépítő Vállalat, most azon fáradoznak, hogy a mellékutcákat lássák el gyalogjáróval. A sporttelepen lelátót terveznek. Folyik a munka itt, épül, szépül a község. Azelőtt munkanélküliek laktak a községben, mert a Salgótarjánt Köszénbánya RT mátranováki bányái nem adtak elegendő munkalehetőséget, az 1500 hold szántóföld pedig a nagybirtokokkal súlyosbítva, nem biztosíthatták két és félezer ember életét. Sokan mentek innen summásnak az ország minden részébe, hogy mindennapi életükhöz a legszü- kösebb kenyeret megteremtsék. Erről, már mint a múltról, beszélnek. Múlt is, hiszen mindenki munkához jutott, megváltozott a kereseti lehetőség, megváltozott maga a kereset is, amit legjobban az bizonyít, hogy a felszabadulás óta közel 80 ház épült a községben és ott, ahol eddig alig volt rádió, ma több mint 400 rádió- előfizető van és tervbevették már 300 vezetékes rádió beszerelését. Fásítják az utcákat, és a községiek, akik azelőtt csak bányászok, summások, egy-kettő közülük legfeljebb iparos lehetett, ma egész sorát adják a vezetőembereknek. Körülbelül 20 hivatásos tiszt került innen a néphadseregbe és majdnem ennyi a tartalékos tisztek száma. Ezenkívül a párt, a gazdasági élet különböző területein kb. harmincán vannak vezetőállásban. Akad közülük vállalatvezető, igazgató, mint Simon Ernő elvtárs, a Kisterenyei Szénbányák igazgatója, vagy Varga elvtárs, a MÁV szegedi rendezőpályaudvarának igazgatója, De közülük kerülnek ki a Mátranováki Szénbányák és a községi tanács vezetői is. A megváltozott élettel változott meg a nép kulturális élete is. A községben azelőtt nem volt könyvtár, a telepen volt ágyán a bányakaszinóban néhány könyv, olvasói azonban alig akadtak. Ma, a községben hetenként egyszer, a bányatelepen hetenként kétszer tartanak könyvtár napot, van olyan nap, hogy ötvenen, hatvanon keresik fel a könyvtárat. S nemcsak elviszik a könyveket, hanem olvassák is. Erre vallanak a lapozást jól mutató műszaki könyvek, regények útleírások. Kultúrcsoport kettő is működik itt, egyik a községben, másik a bányatelepen, mindkettő nagyban készülődik most is az alkótmánynapi műsorra. A bányatelepiek már Pétervásárán is jártak vendégszerepelni, de sűrűn hívják őket másjelé is. A községből azelőtt egy pór gyerek a salgótarjáni polgári iskolába járt, egy-keltö a gimnáziumig is eljutott, az egyetem kapái azonban bezárultak a novákiak előtt. Ma mintegy hatvanon járnak különböző középiskolákba és az ország különböző egyetemein is megtaláljuk a mátranovákiakat, akik rövidesen mérnökök, orvosok és más szakemberek lesznek. A községi VIII. osztályból a tanév végén 10-en jelentkeztek középiskolába és ugyanígy van ez a bányatelepen is, Q a gyerekek, akik azelőtt ^ maszatosan rúgták a rongylabdákat a porban, pocsolyákban, ma úttörőtáborokban, üdülőtelepeken vannak. Bőze László igazgató-tanító azt is elárulja, hogy a gyerekek a facsemeték ápolásából is kivették részüket és az Állami Erdőgazdaságnál kb. 8 hektár területen végeztek csemeteápolási munkát. 0 mondja el azt is, hogy ősszel megindul a dolgozók iskolája, amelyre már eddig is szépen van jelentkezés és azok, akiknek az elemi iskola elvégzésére sem nyílott lehetőségük, idősebb fejjel pótolják, amit a múltban nem kaphattak meg. Jövök kifelé a községből, a rakodónál, a kis bányai házban a küszöbnél ül Eczet bácsi, aki a Nagy Októberi Forradalom idején a Vörös Hadseregben szolgált, s századparancsnok volt- Azok közé a boldog emberek közé tartozik, akik személyesen látták Lenin elvtársat s beszéltek vele. Amiért ö akkor küzdött, megvalósult a községben is és boldogan nézi azt az utat, ahol éppen egy fiatal tiszt megy az állomás felé. Jövök hazafelé és a vonaton Tözsér elv társsal beszélgetek, akt szintén mátranováki, innen került a néphadseregbe és őrnagyként teljesít szolgálatot, A megváltozott életről folyik szó és arról, hogyha a jelenlegi vezetők továbbra is úgy összeforranak a néppel és úgy tanítják, nevelik őket, mint ahogy munkahelyeiken megállják helyeiket, . a község csak most lép a fejlődés útjára. Molnár Jenő
