Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-19 / 66. szám
1953 augusztus 19. SZABAD nScírIü 3 „Szép szakmát választott a fiam" A lakásépítkezések minőségéről Boldog szülők a nagybátonyi vájártanulók évzáróün nepélyén Rimóc község dolgozói augusztus 16-áru vasárnap reggel korán ébredtek. Rigó Bél éné ünneplőbe öltözve reggel négy órakor már a Szé-; csénv feíé vezető úton Rigó Fe- rencnéve! szaporázta lépését. Útjuk Nagvbátonyba vezetett ahol a vájártanuló intézetben gyermeke« már 9 hónapja tudásszomjukat oltják. A két idős asszonv autobusz- szon és vonaton utazva végre megérkezett Nagybátonyha. A vonatról leszállva tanácstalanul nézegettek szét. A szembejövőktől érdeklődtek: „Merre van a vájártanuló intézet? Hol lesz az évzáró ünnepély?" A kapott válaszok után még gyorsabban lépkedtek. A találkozás öröme nagyobb sietésre késztette őket. Először vannak Nagybátonyban. de első pillantásra megállapítják, hogy ezekben a szép, pj. nagy épületekben boldog lehet az ember. Gyermekeik is ilyen érzések között indultak ezelőtt 9 hónappal a vájártanuló intézetbe. Azóta megszerették az intézeti életet megismerték a bányát, és igen sokat tanultak. Türelmetlenül várták szüleiket. Az intézet ajtajához érve sietősen érdeklődtek fiaikat hol leihetik meg. Az ismerős hangra a (közelálló csoport egyik tagja. Rigó Béla hirtelen megfordul. Édesanyja áll előtte... A boldog találkozás öröme könnyet csal az érzékeny édesanya szemébe. Leülnek egymás mellé, s nem győznek egymás-kérdéseire válaszolni. De csakhamar kezdődik az ünnepség. Az idősebb asszonv nagy figyelemmel hallgatja Vad- ker.i Tiborrar+rrtézettgazgetü- < iának beszámolóját: ..Intézetünk az 1952—53-as tanévben sokkal jobb eredményt ért el, mint az előzőkben. 14 kitűnő. 13 jeles. 93 ió és 148 közepes tanulónk van. Az első éves tanulók 3.42-re, a második éves tanulók pedig 3.5-re növelték tanulmányi eredményűket.'’ Rigó Béiáné szemével fiát kereste, aki egyike a legjobb tanulóknak. Szorgalmáért szeretik őt nevelői és tanulótársai. Édesanyja is büszke rá. Fia, mint tanuló már 400 forintot keres havonta. A jutalomkiosztáskor őrömtől sugárzott az édesanya szeme amikor az intézet igazgatója fiának átnyújtotta a kiváló tanulói jelvényt, oklevelet és 200 forint pénzjutalmat. Boldog volt az anya, s vele együtt örültek a; többi részvevők is, akiknek fiaik szintén a tanulásban elért eredményekkel szereztek kellemes perceket szüleiknek. Jói érezték magukat a vendégek a vájártanulók között, akik ezen az ünnepélyen újabb ígéretet tettek, hogy továbbra is kemény harcot vívnak a tudás várának a. bevételéért. Az évzáróün,népéiy után a vájártanulók sportműsort rendeztek. maid kultúrműsorral szórakoztatták vendégeiket, szüleiket, Az ünnepély alatt számos szülő mondotta el, hogy most látják csak igazán, milyen helyesen cselekedtek amikor gyermekeiket a vájárta- nulóintézet falai közé küldték tanulni, mert ezzel elősegítették a bánvaipar jövő szakmunkásainak biztosítását. — öröm tölti el a szivemet — mondotta Rigó Béiáné. — amikor a vájártanulókra nézhetek. Béla fiam szép szakmát választott. Az iskola elvégzése után az ipar■ kenyerét, a__ szenet termeli, Itoveti maid 'azokat a' kiváló bányászokat, akik lelkesen küzdenek a feladatok megvalósításáért. Salgótarján ipari dolgozóinak száma az utóbbi évek során gyorsan növekedett. A mezőgazdaságból, faluról sok dolgozó már az üzemekben keresi meg családja részére a kenyeret. Lakóhelyük az üzemtől távol esik. Sok időt töltenek el az utazással. Ezért egyre többen keresik fel a városi tanács kommunális osztályát lakásügyben, ahol kérésükre azt a vigasztalást kapják, folyik az építkezés hamarosan tudunk lakást biztosítani. Valóban, a lakásépítkezések joynak, de nézzük meg, hogy milyen ütemben. A meghatározott határidőket a kivitelező vállalatok eddig minden esetben túllépték A Zója- körúti 11 és a Ságvári Endre út 9 szám alatti lakások építését a szerződés értelmében még multév november 20-án be kel'ett volna fejezni. Azonban ez még a mai napig sem történt meg. Miért? Talap nincs szükség erre a 20 épii'ő házra? Nem. A 20 ház már régen elkészült volna, ha Dancsó Gyula, a 03/1 Építőipari Váíalaf diszpécserének kérését kielégítik. Dancsó Gyula még a múlt évben azt a kijelentést tette, hogy a 20 darab lakóház november 20-ra csak abban az esetben készül el, ha számára egyet biztosítanak belőle Akkor lesz az építkezéshez anyag, munkaerő, s megfelelő szakmunkásokkal végezteti az építkezést. Mivel Dancsó Gyula kérése nem teljesült, a szakmunkásokat más építkezésekhez vonták el, ame'y a minőségi munkákra volt kedvezőtlen kihatással. A 20 családi ház építését megvizsgálva megállapítható, hogy a kivitelező vállalatok nem végeztek minőségi munkát. Az előszobákat, konyhákat borító mozaik tapogat újból fel kell szedni. A háztetőkről több mint 200 darab cserép hiányzót, esős időben a 'akások beáznak. Az ajiókr‘ több lakásnál a szükségesnél rövidebbre készítették, nemtörődve azzal, hogy ennek következtében télen hiába fütik a lakásokat. A hanyag munkát mi sem igazolja iobbnn m nf az, hogy az egyik épü'étnél fordítva he'yeziék el az ablakot. A árán a tűzhely eke* az Épületszerelő Vállalat do’gőzéi kitették az esőre, s összerozsdásodva állították azokat be a konyhákba. Az ilyen „kicsiségekre" nem terjedt ki a kivitelező vállalatok figyelme. Mit törődnek ők a dolgozók igényeivel! Ügy vélekednek mint Simkovics Rezső a villanyszerelő vállalat vezetője: „Ha hiányzik valahonnan egy vakolatdarab, odaköpnek és kész." Másik szavában pedig gúnyolja a dolgozók igényeit: „Talán minden szobának két csillárt szereljünk". Nem ezt nem kívánhatják a dolgozók, de megkövetelik, hogy számukra egészséges, s igényeiknek megjelelő lakásokat építsenek Helyes lesz, ha az építkezésben résztvevő vállalatok vezetői változtatnak véleményükön és kövessenek el mindent annak érdekében. hogy a hozzájuk beosztott dolgozók minden esetben minőségi munkákat végezzenek. Különösen vonatkozik ez a 63/1 Építőipari Vállalatra, amely az eddig elkövetett hibákból még nem eléggé vonta le a tanulságot. Pedig hiány ag munkájuk következtében a vásártéri. 33-as lakás pincéjében már több mint két hónap óta 25 centiméteres talajvíz áll. Ennél az épületnél a talajt nem eléggé döngölték le. a föld lesulyedt és az épület alatt lévő szennycsatorna csövei elváltak egymástól, leszakadtak. Ez tapaszfa ható a 64 lakásos bérháznál is. ahol már 30 centiméterre emelkedett a talaj biz. Ennél az épületnél a Szakipari Építő Vállalat is hanyag munkát végzett. A lakás parkettázása hiányos, sok helyen fel van púposodva, a rolett'ák több helyen hány óznak, az ajtók, ablakok pedig nem zárhatók. A kivitelező vállalatok vezetői további munkájuk során tekintsék a legfontosabb feladatuknak a minőségi munkák megjavítását. Valósítsák meg G. M. Malenkov elvtárs útmutatását, amelyet a szovjet építészek számára nyújtott, a Szovjetunió Legje.ső Tanácsának ülésén mondott beszédébe: „A feladat az, hogy megjavítsuk a lakásépítkezést, biztosítsuk a lakásépítés és javítás terén az állami feladatok maradéktalan teljesítéséi." A VERSENYKIHÍVÁS Sándor János a Mátranováki Szénbányák főmérnöke középkorú, közepes magasságú, de jól megtermett ember. Fejét kétőldalon ezüstösen csillogó, deresedő hajszálak tarkítják. Bátor, magabiztos tekintete mögött rendszerint kedves mosoly húzódik meg. Ha valaki akár az utcán, akár az otthonában, akár szórakozás közben ismerné meg, néhány szóváltás után minden információ né kül rájönne, hogy Sándor János bányász szakember. Gon- do'kodásmódiában, viselkedésében és szavajárásában vérbeli bányász. De nem a bánya nőtt hozzá: 6 nőtt a bányához. Ha hivatali szobájában ül, akkor is tudja, hogy felelőssége kiterjed az iroda falain túlra, a környező mátrai hegvek belsejében folvó eseményekre, tudja, hogy az ország gyárainak, erőműveinek termelése is tőlük, bánvászok- tól függ. Sándor Jánost ritkán lehet az irodában találni. Legtöbb idejét a föld mélyében tölti. Igazi, lelkiismeretes irányítója a_több szén kitermeléséért folyó küzdelemnek. Most éppen a mátranováki bányatelep kul'úrotthona felől jön. Előadást tartott a bánya jövő szakembereinek. Gyorsan szedi a lábát, az arca ped!g szokatlanul gondterheltnek látszik. Két perc, sem telik el, de asztalán már kiterített térképek fekszenek, előtte jegyzetpapír, műszaki intézkedést terv és a logarléc skálái cselekvőén váltják helyüket. — Szátzhá'rom ... egyszázhárom, kettő... — morzsolja maga elé a szavaikat. Az agya olyan akár egy méhkas. zsongnak benne a gondolatok. Időnkén: összeráncolja a homlokát, mélyen az asztal főié hajol és így ismételget. — ötszázhetvenhárom ... öt- százhetvenhárom . .. az annyi mint hatezázharmlnckettö ... Tehát ez meglenne. Hol az egyik, hol a másik térképet nézi, aztán megint a logarlécet tologatja, tervez, számol, oszt és szoroz El nem mosolyogná magát. Sándor főmérnök elvtárs tudja, hogy egy új világ építésének történeim; időszakát éljük. Érzi azt is, hogy pártunk és dolgozó népünk nagy feladatok kulcsát bízta a kezére, mert tudja, hogy gazdaságpolitikánkban beállott változás parancsoióan megköveteli a széntermeiési tervek végrehajtását. Nincs és nem is lehet itt türelmi idő ★ Nem telt bele egy óra, s már ott ül az igazgató szobájában, Kovács László elvtárssal szemben. Előbb arról beszél, hogy az első félév után, a minisztertanács vándorzászlajáért folytatott verseny befejezésével visz- szaesett a vállalat termelése. A harmadik negyedév első hónapjában a műszaki irányítására bízott vállalat több mint 1200 tonna adósságot szerzett. Most az augusztus 20-: verseny befejezése előtt állnak és ismét ki van téve annak a veszélynek, hogv a verseny visszaesésével a szén- termelés is visszaesik. — Kovács elvtársi... Nem szeretnék mégegyszer ilyen szégyent átélni. Példát akarok mutatni... jó példát. Augusztus 20. nem jelentheti a verseny befejezését. A harmadik negyedévi tervünk túlteljesítése érdekében úgy határoztam,.. — mondja mostmár a megszokott mosolygós arccal — hogy augusztus 20-tól a negyedév végéig versenyre lépek Krefli Ivánnal, a Mizserfai Vállalat főmérnökével. Az igazgató csak nézi ezt a lelkes embert. Nem szól egy szót sem De tekintetében benne van a helyeslő válasz. — Fölmértem az erőnket, a lehetőségeket: az Ambrus lejtős- akna harmadik siklójában az 50 méter homlokhosszúságú hazafelé haladó Frontfejtés nagyszerűen ontja a szenet. A csipkés! harmadik ereszkében egy 30 méteres meddővágattal megkutatjuk a jobho'dali vetőntúli szén- p’llért. — És most már mind a ketten a térkén fölé hajóivá vizsgálják a párosverseny győzelmének lehetőségeit. — Ugyancsak itt a harmadik erfszkében — húzza végig a io- garéc sarkát a föld belsejének szállító vágatát jelző fekete vonáson — a szá Htás megjavításának cé'jábó! az ezerkilogram- mos vitíát kicseréljük Az új gép alapozási munkáű előre e’kész:- tenénk úgy1, bony a gép átterelését egy vasárnap végre tudnánk ha: ami. — A Gáti-üzemben a v'zes résznél vigyázni kell — veszi át a szót az igazgató. — Igen. gondoltam rá. A Gát" II. ereszkés műve'ésű szénpillérjében a lefejtett elsőtelepi rt.vételekben felgyülemlett yzet lecsapoljuk. Igv az el ővájásókat és fejtéseket zavartalanul tudjuk telepíteni. Ezenkívül a négyes sikló frontfejtésének clővá- jását is tervszerűen végezzük, hogy a jelenlegi front megszűnése után minden időveszteség nélkül te. meihessünk a i új fronton. A Gáti IH-ban a főtáró légellátását egy negyvenméteres medáovágattal oldjuk máj j meg a légakna helyett. Ezzel a dolgozók munkahelyre való De és kiszállását is megoldjuk a szállítópálya igénybevétele nélkül — Igen — egyenesedik fel az igazgató — ezek az intézkedések jelentősen e'ősegítik a verseny győzelmét, de azért nem szabad elbizakodniok. Krefli elvtárs a Mizserfai Vállalat főmérnöke kemény dió. — Hát nézd Kovács eivtárs — simítja hátra a szemére ugrott haját. — nTndent megteszek ami totem telik. Számításom szerint az elmúlt hónapi 1200 tonnás lemaradásunkat augusztus 20-ra az utolsó grammig leiőrlesztjük A negyedév vígéig ped:g még terven felül ki tudunk termelni 1500 tonnát. Bízom abban, hogy mint eddig, ezután is segíteni fog munkámban a párt és a szakszervezet. Aztán olyan harcedzett dolgozókkal, sztahanovistákkal mint Simon Imre, Nyerges János kétszeres jelvények sztahanovisták, vagy Tajíi István DISZ-brigád vezető, Halász János körlefak- nász és a többiek, csak győzni lehet. Az igazgató és a főmérnök kezet szorítottak és néhány perc mu va az írógép betűi már ütötték Sándor János főmérnök által elkészített párosverseny kihívás szövegét. ★ A Krefii Iván Mizserfai Szénbányák főmérnökéhez küldött versenyfelhívás a többi közt ezt tartalmazza: „Július havi lemaradásunkat, ezerkettőszázöt tonnát augusztus 20-ra behozzuk Utána szeptember 6-ig ötszázhatvan tonna, majd szeptember 30-ig újabb küencszáznegyven tonna szenei termelünk terven felül. Csipkés üzemben az előkészítés alatt álló frontfejtést szeptember 20-ra beindítjuk. A 6zén minőségének megjavítása érdekében a pa’atartai- mat az évi 7 százalékról 6.5 százalékra csökkentjük. A vállalat napi szemelő műszakjainak számát a júliusi 390-ről 400-ra emeljük Remélem, hogy főmérnök elvtárs elfogadja versenyfelhívásomat, és ezzel is elősegíti a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervének teljesítését. „Jószerencsét! Sándor János főmérnök.” (Orosz) Boldog étet a neredtetújfabi tsz-ben A ceredtótújtfalulak éKek az ailkotmányadta joggal: eras virágzó termelöcsoportot hoztak létre, amelyben jómódú szövetkezeti parasztság él, s vidáman megy a munka. így eszeágába sincs senkinek a szövetkezetből való kilépés. Utasl Pálné boldog örömmel, szeretette! ápolja a reábízott 17 darab növendékállatot. A csoport minden asszonya, leánya a férfiakkal--.egyenlő joggal bír a munkában. Meg is becsülik az asszonyokat a csoportban. A Búzakalász tszcs már teljesítette állam Iránti kötelességét, a terménybegyűjtési tervet. így megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Kapás András fogatos az utolsó kocsi gabonát viszi a begyüjtőbelyre. Képünk a csoport legszebb csikóját ábrázolja, amelyen a 4 éves Kiss simon Gelli lovagol, örömteljes, vidám, gondtalan életet élnek a szövetkezeti tagok gyermekei Nincs a csoportnak egyetlen-egy olyan tagja sem, akinek háztáji gazdaságában ne lenne fejőstehén, anyakoca malacaival, hízónakvaló, s korlátlan mennyiségben baromfi. A képen Mag Györgyné 24, kéthónapos háztáji kacsáit eteti. Szép hízónakvaló sertéssel rendelkezik Kovács Istvánné csoporttag. Az ötéves Kovács Erzsiké örömmel nézi az árpát evő hízósertést. Ebből ősszel már jó falat kerül a család asztalára.
