Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-22 / 67. szám

PStmJ&MjM M'YíSflLMTEXl SZABAD NÓGRhD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX ÉVFOLYAM 67. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1953 AUGUSZTUS 22. A dolgozók ügyeivel való törődés a szakszervezetek legfőbb feladata Pártunk és kormánvonlk a kormányprogramm kibocsátásával egyidőben felhívta figyelmünket a. dolgozóikról való fokozottabb gondoskodásra. E tekintetben igen nagy feladat hárul a szakszer­vezetekre. A szakszervezetek, mint érdekvédelmi szervek különben « arra vannak hivatva, hogy intézzék a dolgozók ügyes-bajos dolgait, orvosolják a dolgozók sérelmeit, lelki ismeretesen vizsgálják ki és járjanak a vécére a dói gőzök által felvetett panaszoknak. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy a szakszervezetek vezetői ezelőtt kifogástalanul elvégezték volna a dolgozók érdekvédelme terén reájuk háruló feladatokat. Sok esetben „szörszálhasogatóan", bürokratikusán folyt a dolgozók ügyeinek intézése. A szakszer­vezeti munkában jelentkező egyoldalúság, amely főképp abban jirtott kifejezésre, hogy a tervek teljesítésére vailó mozgósítás mel­lett elhanyagoltuk a dolgozók jogos panaszainak kielégítését, a lómegekkei való kapcsolat gyengüléséhez vezetett. Minden vezető funkcionáriusnak látnia kell, hogy a dolgozók anyagi és kulturá­lis igényeinek kielégítésére irányuló szakadatlan törekvés, elszai- kíthatatiaimul összekapcsolódik a munka ^termelékenységének eme­lésével, a szocialista münkaverseny fejlődésével és a népgazda­sági tervek teljesítésére és túlteljesítésére irányuló szakszer­vezeti tevékenységgel. Pártunk és kormányunk programmját csak úgy tudjuk mara­déktalanul végrehajtani, ha minden eddiginél jobban erősítjük, szilárdítjuk a szakszervezetek kapcsolatát a munkásokkal, alkal­mazottakkal és az értelmiségi dolgozók széles tömegeivel. Ez eddig nem teljesen így volt. Szakszervezeteink munkája a poli­tikai meggyőzés és felvilágosítás terén, de ugyanígy a dolgozók ügyeinek intézése terén sem volt kielégítő. 'így a dolgozók egy részénél nem alakult ki a ragaszkodás és szeretet saját szakszer­vezetük iránt. Nézzünk egy példát: Fájd György, a Zagyvái Vál­lalat egyik dolgozója balesetből kifolyólag huzamosabb idő óta táppénzes ál lom á nyba volt. Az orvosok szerint Fájd György már könnyebb munkát el tudott látinii, 6 így munkaképesnek nyilvání­tották- Amikor Fájd elvíárs elment Kovács elvtárshoz, a Zagyvái Vállalat társadalombiztosítási elnökéhez, azt a választ kapta, hogy menjen az igazgató elvtárshoz, mert csak ő tud* könnyebb munkát adni. Fájd elvtárs elment az igazgatóhoz, ahol ismét el­mondottal panaszát. Itt megint kitérő választ kapott, de köny- ínyebt) munkát nem biztosítottak részére. Ezután ismét a szak- szervezeti bizottsághoz folyamodott, és ahogy ezt előre elgon­dolta, úgy is történt. Ismét elutasították. Vagy nézzünk egy má­sikat: a karancskeszi állami gazdaság somoskői telepén Balázs Sándort, mint éjjeliőrt foglalkoztatták, Ez. év márciusában, a te­lepet átadták a juhtenyésztő és gyapjútermelő vállalatnak. A te­lepen lévő dolgozóknak a gazdaság felmondott, illetve közülük, aki akart átmehetett Karancskeszibe, az állami gazdasághoz dol­gozni. Balázs Sándor éjjeliőrnek azonban nem mondtak fel és így ő szorgalmasan teljesítette továbbra is éjjeliőri teendőit. Június 16-án azonban leküldték a munkakönyvét „hozzájárulással távo­zott” bejegyzéssel. Minden előzetes értesítés, felmondás nélkül történt. Balázs elvtárs ez idő alatt a májusi és júniusi fizetését sem kapta meg. Hiába panaszolta el sérelmét az OB-elnökinek, ügye intézetten roaCadt. Későbbi intézkedések folyamán, hosszú huza-vona után ugyan Fejd elvtárs részére is biztosították az orvosilag javasolt köny- nyebb munkaterületet, és Balázs János elvtárs is megkapta a neki járó bért. De az a bürokrácia és a szakszervezet egyes ve­zetőinek tunyaiságai, bizonytalansága, a kényelmesség és mások ügye iránt érzett közömbösség, hosszú napok, hetek vagy hóna­pok izgalmát jelentette, az ügyük igazában biztos dolgozóknak. Ez csak két eset a sok közül. De mindenki megértheti belőle, hagy az ilyen és hasonló állapotokon haladéktalanul változtatni keli. A szakszervezetek társadalombiztosítási tevékenységének is igen fontos szerepe van a dolgozók életviszonyainak megjavítá­sában. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása és a kormány Programm megvalósítása szükségessé teszi a szakszerve­zetek e téren végzett munkájának megjavítását is. A dolgozók egészségéről való gondoskodás valamennyi szakszervezet köte­lessége, de ezen a téren különösen nagy felelősség hárul aiz Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetére. Tekintse feladatának az egészségügyi intézmények gyógyító munkájának megjavítását, fokozza az egészségügyi alkalmazottak között a politikai nevelő­munkát, annak érdekében, hogy kulturáltabb és figyelmesebb bá­násmódban részesítsék a dolgozókat. Megyénk területén már több esetben előfordult, így Naigybátonyban, de Salgótarján területén is, hogy az orvosok egy-egy dolgozó sérülése után tehernek tar­tották és rosszalóan vették, hogy az első segítségnyújtás, külön­ben i6 kötelező munkáját, végre kell hajtaniok. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete törődjön azzal, hogy a dolgozók és családtagjaik kellő időben részesüljenek orvosi segítségben, har­coljanak a sok helyen előforduló durva, figyelmetlen bánásmód elten. A szakszervezet vezetőinek reagálniok kell a dolgozóktól jövő legkisebb jelzésekre is. Meg kell szüntetni azt a lélektelen intéz­kedést, ami eddig 6ok szakszervezeti bizottság, üzemi bizottság munkáját jellemezte. Szép és megtisztelő feladat az, amely a dolgozók érdekvédelme terén szakszervezeteinkre hárul. Feltétle­nül figyelembe kell venniök, hogy akiknek ügyeit képviselik, azok élő emberek és az általuk íelv^ett problémák, sérelmek intézése és tisztázása után ítélik meg az egész szakszervezet tevékenysé­gét, sőt ezt igen gyakran összefüggésbe hozzák népi demokrá­ciánk politikájával. Pártunk és kormányunk a kormányprogramm kibocsátásával azt akarja elérni, hogy a szakszervezeti munka területén eddig fennálló fogyatékosságok megszűnjenek. Hogy a szakszervezeti munkából az eddigi lélektelenséget, bürokratikus módszert gyöke­restől ki tudjuk irtani, az szükséges, hogy minden szakszervezeti vezető alaposan megismerje a kormányprogramm minden részle­tét. Minden 6zakszervezetj funkcionáriusnak, ai bizalmiaktól kezdve a szakszervezeti bizottságok elnökéig, fel kell ismerni gazdaságpolitikánkban bekövetkezett változás lényegét és saját munkaterületükön határozottabban, magabiztosabban kell har­colni azok megvalósításáért. Az a feladat, hogy az eddiginél jobban ellenőrizzük, hogy dolgozóink erkölcsi és anyagi vonatkozásban maradéktalanul élvezik-e mindazokat a, jogokat, amelyeket pár­tunk és kormányunk biztosít részükre. S ha ellenőrző munkánk és gyakorlat; tevékenységünk ilyen szellemben folyik, akkor dol­gozó népünk szeretette! és ragaszkodással adózik a szakszerve­zetnek, megbecsüli, értékeli és magáénak vallja a szakszervezetet. Rácz Vince SZMT-elnök Az iinnepi vásár mutatja, hogy megnőtt a dolgozók vásárló­készsége. Verebélyi Pál (tamás) mátraverebélyi dolgozó közel 1200 forint értékű árut vásárolt. Vett egy nagyon szép, 963 forintos tűzhelyet és Verebélyiné vett a férjének egy barna bársonynad­rágra valót. Jövedelemelosztás a termelőszövetkezetekben Haf és fél kiló gabonát ősz fótiak Szurdokpüspökiben Az idei kedvező időjárás, az új módszerek szerint történő földművelés következtében a mezőgazdaságban komoly ter­méseredmények születtek, amire még az öregek sem igen emlé­keznek. A legjobb eredményeket termelőszövetkezeteink érték el, s így kézzelfoghatóan bebizonyí­tották a nagyüzemi termelés fö­lényét az egyéni gazdálkodással szemben. Hogy ez mennyire így van, mutatja az alábbi tény is: a szurdokpüspöki Béke ter­melőcsoport őszibúzából 14 27, tavaszbúzából 10.21, rozsból 10.33, tavaszárpából 9.39 mázsás átlagtermése­ket takarított be. A csoport összkenyérgabona- terméséből a beadási kötelezett­ségek teljesítése és a vetőmag félretétele után 239.44 mázsa maradt, amely a tagok között került szétosztásra. Mivel azon­ban a munkaegységek lezárása október elsején történik, a szét­osztható kenyérgabonamennyi­ség egynegyed részét a csoport tartalékolja, hogy októberben még a -ások közötti részesedést kiegyenlíthesse. Erre a célra 59.44 mázsa gabonát tettek félre. A csoporttagok által elért munkaegységek száma összesen 2752. Ennek figyelembevételével egy munkaegységre kiosz­tottak 6.54 kilogramm kenyérgabonát. Október 1-ig még várható 500 munkaegységet figyelembevéve egy munkaegységre jutó kenyérgabona 7.38 kilogramm lesz. Árpából egy munkaegy­ségre 0.61 kilogramm a része­sedés. A csoport cukorrépaterületét nézve kh-ként 200 mázsás ter­més várható, amely 8 kh terü­leten 1600 mázsa répatermést jelent. A cukorgyár becslése szerint az átlagtermés több lett 200 mázsánál. Ha azonban csak ezzel számolunk, akkor is a cso­port 32 mázsa cukrot kap a le­szállított répa ellenében, termé­szetben ez annyit jelent, hogy munkaegységenként 1 kilo­gramm cukor kerül szét­osztásra. Máktermésük összesen 7.60 mazsa volt. Ebből 3.60-at le­szállítottak, a négy mázsát pe­dig a tagok között osztják ki. Ez munkaegységenként 0.12 kilogrammot jelent. Burgonyából 9.10, kukoricából 3.15 kilogrammos részesedés várható munkaegységenként. Ezenkívül a beadáson felül át­adásra kerülő mintegy 15 mázsa napraforgóért cserében kapott olaj is komoly részesedést je­lent. Hajdú István a csoport egyik tagja, aki feleségével együtt eddig 386 munkaegységet szer­zett, előlegként 25.24 mázsa kenyérgabonát kapott. Odler Lajos, aki egyedül 204 munkaegységet téliesí­tett, előlegként 13.33 mázsa kenyérgabonát vitt *iaza Hajdú István és felesége októ­ber 1-ig körülbelül elérik a Ajp munkaegységet, akkor részese désük a következőkéroerh alak, ‘ kenyérgabonából 31.73 mázsát, árpából 2.84 mázsa*, burgonyá­ból 38.7 mázsát, kukoricából 13.50 mázsát, mákból 51.60 kilogrammot, cuko'ból pedig 430 kilogrammot fog hazavinni Ezenkívül olaja* pénzt, kerté­szeti terményeket, valamint szá­lastakarmányt is kap. Kecskés Vince. tsz előadó [ Tőzsér János 47 mázsa gabonát vitt haza A tolmácsi Szabadság tszcs a legkisebb csoportok közé tarto­zik a megyében. Mindössze 27 tagból áll, mégis szép eredményt értek el. Sikeresen learatták a bő termést. De nem is csoda, mert olyan ember vezeti a cso­portot mint Botlik János elnök, aki egyéni példamutatásával igyekszik jobb munkára serkenteni a dolgozókat. A csép'.ésnél például két etető közül az egyiknek sok ráérő ideje volt. Botlik János ’átta hogy az eredményes munkához alaposan ki kel! használni min­den percet, nincs idő henyélni. A két etetőt zsákolni küldte, s ő állt a helyükre a cséplés -ideje alatt. Az elsők között fejezték be a cséplést és a beadásnak is 100 százalékig eleget tettek. A jó munka eredménye meg is van. Terméseredményük jobb volt mint a tavalyi. Öszibúzábó! 9.5, tavaszbúzából 8.5, árpából pedig 11.20 mázsa volt a termés­átlag. Most folyik a tagok kö­zött az osztozkodás. A csoport­ban összesen* hétezerháromszáz- negyvenöt munkaegységet telje­sítettek. Az egy-egy csoporttag­ra jutó munkaegység három­száz. Egy munkaegységre már eddig három kilogramm kenyérgabonát kaptak. Kiemelkedő eredményt ért el Tőzsér János és családja, ösz- szesen 800 munkaegységük van. Boldogan vitte haza a csa­lád a 28 mázsa kenyérga­bonát és a 13 mázsa árpát. Tőzsér Jánosné már 60 éves, de azért niég ő is kivette részét a munkából. 160 munkaegységet teljesített. Érdemes volt küzdeni a szövetkezetért Romhányban is Néhány nappal ezelőtt a rom- j hányi Üj élet tszcs tagjai ott tolongtak az elnök irodájá­ban. Nem akármiről volt szó. jövedelemről, arról, hogyan is fizetett eddig évi munkájuk. Ha a múlt esztendőt nézték, amikor másfét kilogramm gabo­nát osztottak egy munkaegység­re, vagy akár azt az időt, ami­kor a maguk erejéből próbáltak megélni — mindenképpen arra a gondolatra jutottak: érdemes volt küzdeni a csoportért, a közösért. Gabonájuk szépen fizetett. Volt olyan tábla, ahol 20-1-21 mázsa búza termett hol­danként. Az ősziárpa is meg­adta a magáét. .. Vagyis ami­kor a számolásra került a sor, volt dolga a ceruzának. A ga­bonafélékből több mint 8 kg fog jutni egy munkaegységre.. A krumpli termésátlagát 105— 110 mázsára becsülik, a kuko­rica csövesen 18—20 mázsát ígér. A cukorrépatermés is el­éri holdanként a 180—200 má­zsát és már 4 és fél zsák mák vár kiosztásra a raktárban. Ehhez jönnek még a többi termény- félék, meg a pénziővede’em . . Szóval zárszámadáskor a cső- porttagok magtára és pénztár­cája ugyancsak megtetik. a jövedelmet számit- gatják a csoporttagok, érzik, hogy ez az ö munkájuk eredmé­nye, a párt, az állam gondos­kodásának eredménye. .4 sok­sok mázsa gabona, a még vár­ható jövedelem felnyitotta a tagok szemét. Egyre inkább bíráló szemme' néz:k munkáju­kat És nem alaptalanul. Jó a 1 terméseredményük, é» sokkal több is lehetett volna. .. Nézzük csak sorba, tanulságképpen, a csoport gazdálkodását .. Az aratás nagy munka, az egész tagság erejét igénybe ve­szi. Az Uj életben azonban hosz- szú ideig öten-hatan úgy, 8 óra feié jártak ki a gabonaföldekre. Mintegy 20 mázsa az a gabona, amit a részesaratóknak ki kel­lett fizetniök, csak hogy ve­szendőbe ne menjen termésük. A tavasszal nem gondoltak a szőlőre. A csoporttagoknak eb­ben az időben alig van munka­egységük, közben a szőlőt tönkretette a gaz, a peronoszpó- ra. A mákot is derékig érő gyom lepte be. Az angoiperjét is vesz­ni hagyták, a mag nagy része a földre pergett, a baromfiak eszik pedig 1200 forint mázsája .. £s ha valaki a tszcs állat­tenyésztésében szétnéz, mind­járt Solochov „Uj barázdál szám az eke” című regényéből Jákov Lukics, a kolhozba férkő­zött kártevő kulák jut az eszébe. 48 választási malacból. vagy süldőből 45 elpusztult. Az egyik anyakoca 13 gyönyörű szép maacából egyetlenegy sem maradt meg. Az Al­földről hozott 8 hizónakvalóból csak kettő maradt... A csoport- tagoknak ökölbe szorul a kezük, amikor látják ezt a pusztítást.. Vagy 20.000 forint a kár. A tagok akik egyre inkább magukénak érzik szövetkezetü­ket, joggal számolják, mennyi­vel több jutott volna .. be továbbmennek ettől. Keresik a felelősöket is. Kételyek, feltevé­sek gyötrik a tagokat, amelyek­re igen-igen ritkán kapnak választ. Három hónapig nem volt egyáltalán csoportérte­kezlet, pedig lett volna mit megbeszélni, a betakarítás nagy munkáját előkészíteni. Az el­nök? . .. Amíg a csoporttagok nagy részét az aratás ideje alatt bizonytalanság húzta szét, ő a fa alatt híísü'-t, ittas állapot­ban. Lábbal tiporja a szövet­kezeti demokráciát, nem kéri ki a tagok véleményét, ö sem mondja el, hogyan tervezi a munkát, tgy aztán sok való és valótlan beszéd kering rő'a a csoportban, Ö vezeti a munka­egységkönyveket is — nem kielégítően Pipó László már­ciusban a szőlömetszésnél dol­gozott 8 és jé' napot. A munka­egység könyvbe csak nyolcat számoltak el, azt is csak napi egy munkaegységgel, holott törvény szerint másfél járna 460 töke magmetszése után. A járás■ tanács pedig úgy „segítette" a csoportot, hogy rossz istái ókat építtetett. Az ősszel elkészült sertésszállás a'apja kö és beton, ame yen az alig néhány napos malaéok felfáznak és sorban pusztulnak el A marhaistálló- ban úgy építették meg az a’a- pot, hogy a víz megáll a jó­szágok alatt, nem győzik takarí­tani. Ai Új (let tagjai úgy döntöt­tek, hogy nem hagyják, meg­védik csoportúkat. Megnőtt az érdeklődés a csoport iránt a faluban, sokat beszélnek ered­ményeikről. A2 elmúlt esztendő tanulságos mind a vezetők, mind a csoporttagok számára. Ne késlekedjenek hát, tanuljanak a tapasztáátokból, bátran éljenek jogaikkal, vegyék kezükbe saját jövőjük irányítását, boldog életük k kovácsolását... Burda Pálné 11 mázsa kenyérgabonát visz a piacra Burda Pálné 6 holdas va- nyarci dolgozó parasztasszony, a község élenjáró dolgozó pa­rasztjai közé tartozik. Tiszteli államunk törvényeit, tettekkel harcol azok végrehajtásáért. A községben az elsők között tel­jesítette kenyér- és takarmány- gabona begyűjtési tervét. A beadáson, vetőmagon, fej­adagon kívül tizenegy mázsa kenyérgabona fölöslege ma­radt, amit a szabadpiacon akar értékesíteni. Egyetlen hátralékos sincs Nógrádkötesden Nógrádkövesd község dől. gozó parasztsága versenyben végezte a gabonacséplést. és a beadást. A tanácstagok kisgyű- léseken ismertették a gyors cséplés és gabonabeadás fontos­ságát, előnyét. Ezek a kisgyülé- sek a még jobb munkára, a lel­kesebb versengésre serkentet­ték a dolgozó parasztokat. így a község dolgcmói elérték azt, hogy a gabonacséplést ezzel egyidőben a gabonabeadást augusztus 14-én befejezték. Nincs a községben egy olyan dolgozó paraszt sem, aki adósa maradt volna államunknak. Slakta István tanácselnök, Nógrád­kövesd. Megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát A begyűjtési miniszter nö- grádmegyei meghatalmazottjá­nak hivatalos jelentése alapján Szendehely, Nógrádsáp, Szé- csény, Magyargéc, Tereske, Hé­halom, Szügy, Hont, Galgaguta. Nógrádkövesd, Nögrádmarcal községek, valamint Salgótarján város, mivel teljesítették kenyér, és takarmánygabonabeadási kö­telezettségüket, megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Termelőcsoportjaink a bő ga­bonatermésből könnyen teljesí­tik kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüket. Ez a tény, azt mutatja, hogy cso­portjaink helyesen alkalmazták a fejlett termelési módszereket. A begyűjtési terv pontos teljesí­tése egyik kifejezője csoportjaink gazdasági megerősítésének. Legutóbb a szécsényi Rákóczi, a tolmácsi Szabadság, nagyoro­szi Szabadság, tereskei Zalka Máté, endrefalvi Béke, cser- hátsurányi Szabadság, magyar- nándort Verseny, ceredtótújja- lui Búzakalász termelőszövet­kezetek és csoportok teljesítet­ték kenyér- és takarmányga­bona beadási tervüket, ezzel megszerezték maguknak a sza- badpiaci értékesítés jogát. A többi községek és termelő- csoportok dolgozói is harcolja­nak azért, hogy községükben mindenki teljesítse beadási ter­vét, hogy a szabadpiaci értéke­sítés jogát megszerezve, szaba­don értékesíthessék a fölös ted ményeiket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom