Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-01 / 61. szám

2 SZABAD NÖ^r3d 1953 augusztus 1. A KOMMUNIZMUS UTJÁN í A természet káros erőinek legyőzése, sivatagok öntözése, | erdőültetés, óriási területek merész megváltoztatása — ilyen J a Szovjetunió nagy sztálini terve, a béke terve, amelyeket a | szovjet nép megvalósít. A hatalmas vízierőművek gigantikus | csatornák építésének terve a szovjet nép javát és az egész em- ♦ beriség békéjének ügyét szolgálja. | A Szovjetunió ragyogó példája nyomán a népi demokratikus $ országok is hozzáfogtak a természet átalakításához. Romániá- ♦ ban, a Karaszu-völgyben csatornát építenek a Dunától a Fekete• | tengerig. A Duna vize életet visz Dobrudzsa kiégett sztyeppéi- | re. Bulgáriában öntözőcsatornák hálózata szeli át a Belen-sik- j ságot és magas töltés védi a parasztok földjeit a Duna fenye­gető hullámaitól. Magyarországon Tiszalöknél épül a legna­gyobb oízierőmű. 50 millió kilowattóra energiát termel majd itt a viziierőmü évente. Kétszer annyit, mint a meglévő vizierő- müveink együttesen. A megemelt Tiszából az Alföld belsejébe csatorna indul majd, amelynek vize 200 ezer hold terméketlen sziket változtat át termőfölddé. Délibáb helyett hajók úsznak az egykori száraz pusztákon, Tiszalöklől a Hortobágyon át a Berettyóig. Ezek az élet tervei. A természet átalakításának tervei az emberiség javára. Vannak más tervek is: emberpusztitó véres, háborús tervek. Az imperialista fenevadak stratégiai elgondolásai. Dolgozó em­berek millióinak, városoknak és mindazoknak a kuli úr életeknek elpusztítása, amelyet a világ népeinek bölcsesége és mun­kája létre hozott. Az imperialista államok örült fegyverkezési versenyt folytatnak és az eddig használtaknál még sokkal pusz- títóbb tömeggyilkoló fegyvereket akarnak alkalmazni. A virágzó országokat szuperbombákkal, rádióaktivitással akarják végigsö­pörni, hogy kipusztítsanak ott minden életet. Az Egyesült Államok romboló terveit buzgón támogatják csatlósai. Az európai lakáj-kormányok közül a legszolgaibbnak, mutatkozik a jugoszláv Tito-banda. Nincs az USA-nak olyan gyilkos tömegpusztító programmja, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák legádázabb ellensége: a Tito-banda ne támo­gatna. Tito nyíltan hangoztatja: „Jugoszlávia 35 hadosztályá­val mindég az Egyesült Államok mögött áll majd". Julian Huxley, Frank Pearson amerikai „tudósok" hátborzongató elmé­lettel támogatják az imperialisták népellenes háborús politiká­ját Ezek szerint az urak szerint a megművelhető föld nem nyújt elég táplálékot az emberiség ellátására — a nyomortól és éhségtől csak az mentheti meg, ha legalább a felét rövid időn belül kipusztítják. Nagy örömmel állapítják meg, hogy a sztálini természetát­alakító tervek milyen csattanóé választ adnak az imperialista bérencek mindenfajta „tanaira”. Azzal az állítással szemben, hogy az ember nem képes a természet elemi csapásainak ellen­szegülni, a terv bebizonyítja, hogy a természet káros erői le­győzhet ök. A Szovjetunióban a kommunizmus építkezései — az élet, az alkotás, a béke építkezései. A világ békeszerető népei a kéke tervét választják eszményképüknek — a pusztítás elveivel szem­ben. Ezért tömörülnek egyre zártabb sorokban a nagy Szovjet­unió zászlaja köré és harcolnak a háború, a halál tervei ellen. A világ népei örömmel veszik tudomásul, a sztálini termé­szetűt alakító tervek valóra váltását. Nagy érdeklődéssel figye­lik a híreket a szocializmus országából, ahol a természet le­győzésével a kommunizmust építik. Azáltal, hogy a szovjet nép legyőzi, engedelmességre kényszeríti a természetet nem válik ellenségévé. Ellenkezőleg, káros, vak elemeinek megfékezé­séért, dús terméssel fizet az embernek. Ezért jelent hatalmas lépést előre a kommunizmus felé a természetáialakíló tervek megvalósítása. A kommunizmus előfeltétele ugyanis a termékek, anyagi javak bősége, amelyekből szükségletei szerint részesül min­denki. Ennek megvalósításáért dolgozik és harcol m nden szov­jet ember. A világ dolgozói ezért követik élénk érdeklődéssel a kommunizmus építését, mert érzik, hogy a szovjet emberek az egész emberiség békés, szebb jövőjét kovácsolják. A haladó emberiség nem felejti el Molotov elvtársnak két évvel ezelőtt elhangzott nagyjelentőségű szavait. „Napjaink­ban minden út a kommunizmushoz vezet!" Erre az útra először is a szovjet nép lépett. Békés, alkotó munkával és hősi erő­feszítéssel építi a kommunizmus diadalmas útját. De a Szovjetunióban nemcsak a szovjet nép számára épül a ragyogó, a kommunista jövő. A sztálini tervek megvalósítása a kommunizmus építkezése folyamán egyre erősödik a nagy Szovjetunió és egyre szilárdabb támaszává válik az emberi­ségnek. A világ dolgozói a biztos támasz tudatában fokozzák har­cos ellenállásukat az imperialista háborús gyújtogatok gaz ter­vei ellen. A kommunizmust építő szovjet nép példája lelkesítse a világ elnyomott és felszabadult dolgozóit küzdelemre, a sza­badságért, a békéért, a boldog jövőért. A kommunizmus útján elért hatalmas eredményeket mutatja be a Magyar-Szovjet Társaság a Fartoktatás Házában augusztus l-én megnyíló kiál­lításon. TAKÁCS LAJOS, az MSZT nógrádmegyei titkára dolgozói júliusban több mint egymillió kiUattéra energiát termeltek terven felül Mi, a Salgótarjáni Erőmű dolgozói örömmel jelentjük, hogy július havi tervünket 7 nappal a határidő előtte jú­lius 24-én befejeztük. Julius 30-án havi tervünkön felül már több mint egymillió kilo­wattóra áramot adtunk nép­gazdaságunknak. A több ener­gia termelésért folytatott har­cunk azonban egy pillanatra sem szünetel. Bár ezidáig is nagyszerű eredményeket ér­ünk el a termelés frontján: legutóbbi élüzem kiértéke- ésnél országosan a második íelyezést értük el, az üzemek közötti párosversenyben pe­dig most másodszor nyertük el a Chinoin-gyártól a ván­dorzászlót, a július 31-én megtartott tervismertető érte­kezleten azonban dolgozóink újabb kötelezettségeket vállal­ak további győzelmeink ér­dekében. Dolgozóinkat az serkenti olyan lelkes munkára, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a kormányprogramm meg­valósulása terén reánk háruló feladatokat. Pártvezetőségünk, a vállalat igazgatósága és a szakszervezet a jövőben is minden támogatást megad a dolgozók részére, hogy vállalt kötelezettségeiket maradékta­lanul teljesíteni tudják. Azért harcolunk ilyen keményen, mert tudjuk, hogy ezzel nem­csak saját életszínvonalunk emelését segítjük elő, hanem tovább erősítjük azt a hatal­mas béketábort, amely Koreá­ban először a tárgyalóasztal­hoz, majd a békekötés aláírá­sára kényszerítette az impe­rialista agresszorokat. Zárai Géza igazgató Csipkésüzem dolgozói több segítséget várnak vezetőiktől A Mátranováki Szénbányák Csipkés-üzeménél az első fél­évben hatalmas harc bonta­kozott ki. A cél a miniszter- tanács vándorzászlajának el­nyerése volt. Most, a harma­dik negyedév megkezdése után azonban visszaesett a terme­lés. Bár lelkesítőek azok a célok, amelyeket a kor­mányprogramm elénk tűzött, a dolgozók is készek áldozato­san küzdeni azok végrehajtá­sáért, de az üzemvezetőség részéről nincs meg a szüksé­ges támogatás. Nem gondos­kodtak arról, hogy a máso­dik félév kezdetén ugyanúgy biztosítva legyenek a termelés feltételei, mint az első félév­ben voltak. így a versenyben és ezzel egyidőben a terme­lésben is visszaesés mutatko­zik. üzemünk ezidáig nem ér­te el még a 90 százalékot sem. A minisztertanács vándor­zászlajáért folytatott verseny alatt a javítási munkálatokat elhanyagolták és ezeket az el­maradásokat most kell pótol­ni. Ezenkívül az irányvágat, ami többezer vagon szén le­szállítására készül, több ki­sebb lyukkal annyira meg van közelítve, hogy még az ott lévő nagymennyiségű szén kitermelése és leszállítása is körülményessé válik. Bodri Imre Csipkés-üzem dolgozója Gondoskodás a nógrádmegyei dolgozók fokozottabb áruellátásáról A kormányprogramm meg­jelenése után a nógrádmegyei tanács kereskedelmi osztálya is számot vetett eddigi hiányos­ságai felett és hozzáfogott a hiányosságok azonnali kiküszö­böléséhez. / A kormányprogramm meg­jelenése óta Mátranovákon és Nagyba tony ban a megye két legnagyobb bányásztelepülésén a bányaigazgatóság segítségé­vel már megnyitottak és a dol­gozók rendelkezésére bocsátot­tak egy-egy zöldségárusító üz­letet. A közeljövőben Salgó­tarjánban és Nagybátonyban új nagy kapacitású kenyér­gyár és vágóhíd megtöltésé­be kezdenek és kibővítik a Salgótarjáni Jéggyárat is. Zaw- varónán még augusztus elején megkezdődik a zöldség és gyü- mölcs árusítása az erre a célra felszerelt piaci standon. Űiabb zöldségárusító helyeket létesí­tenek Nemtiben, Somoskőúj­faluban, Etesen, Kazáron és Karancsalia községekben, míg Salgótarjánban további négy zöldségárusító üzletet létesíte­lek. Salgótarjánban még ebben az évben megkezdik az új Ál­lami Áruház építését. A Balassagyarmati Vágóhíd- nál a hűtőberendezés nagyob- bítása, a füstölőgép megépítése mellett az ott dolgozók részére megnagyobbítják, bővítik az öltözőt és fürdőt is. Hogy Nógrád megye dolgozó parasztjai a legfontosabb me­zőgazdasági munkák végzése idején különböző árukban hiányt ne szenvedjenek, a kor­mányprogramm megjelenése óta már 21 mozgóbolt műkö­dik. A mozgóboltok számát egyre bővítik. A megye na­gyobb községeiben pl. Kállón. Nagyoroszin, Szirákon és Rét- ságon a meglévő kis üzleteket áruházakhoz hasonló üzletekké fejlesztik fel. De gondoskodás történik nemcsak a nagyobb, hanem egész kis települések lakosságának áruellátásáról is. Világospusztán, Tótújfalun, Zénypusztán a közeljövőben már megnyitják a kis bolto­kat. (fehér) A Magyar Nemzeti Bank salgótarjáni fiókja eredményes munkát végzett a forgóeszközök csökkentése terén Pártunk Központi Vezetősége 1952 november 29-én tartott ülésén Gerő elvtárs azt mondot­ta. hogy: „... teljesen reális feladatként lehet és kell magunk elé tűznünk: az iparban a for­góeszközök forgási sebességének megnövelését és ezzel 1953-ban, mintegy egymill árd forint fel­szabadítását anyagban félkész­áruban, késztermékben... Mind­ezekkel az eszközökkel egész népgazdaságunkban körülbelül 2.5 milliárd forint értékű anua- got. félkész és készáru terméket tudunk a népgazdaság számára felszabadítani. Ezenkívül az el­számolások meggyorsításával háromszázmillió forint értékű eszköz felszabadítását kelt - el­érni." A forgóeszközök csökkentése terén nagy feladat hárul a Ma­gvar Nemzeti Bank salgótarjáni fiókiára is. Különösen az elszá­molások meggyorsítása terén volt sok javítanivaló. A kitűzött feladatok sikeres végrehajtása érdekében szükségesnek tartot­tuk a dolgozók minden eddigi­nél alakosabb notltikai és szak­mai felkészítését. A fiók dolgo­zói részére külön szeminári’'- mot. ezenkívül külön szakosított szakmai tanfolyamokat indítot­tunk be. Hetenként esrvszer bartkismeret, hetenként három­szor hite’.ügvi szakelőadásokat tartottunk a dolgozók számára. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósítása érdekében összehívtuk a vállalatok pénz­ügyi és műszaki vezetőit, meg­beszéltük közösen, az elszámolá­sok meggyors’tá&ával kapeso- 'afos tennivalókat. Az ország valamennyi terü­leti irodái és fiókjai között szé­leskörű verseny indult. A verseny sikere érdekében a Ma­gyar Nemzeti Bank salgótar­jáni fiókjának dolgozói az üze­mekhez és vállalatokhoz rend­szeresen kijártaik és a helyszí­nen igyekeztek segítséget nyuj-- taní, tanácsokat adtak a forgó­eszközök forgási sebességének meggyorsítása és ai feleslegesen lekötött eszközök felszabadítása érdekében. A belső adminisztrá­ció megjavítása lehetővé tette, hogy országos viszonylatban el­sőnek megszűntet iük a másnapi könyvelést. Ez azt jelentette, hogy a terheléseket, jóváíráso­kat. ugyanazon a napon végez­zük el. Ezzel nem egészen két hónap alatt, mintegy százhat­van millió forintot egy nappal korábban bocsátottunk a válla­latok rendelkezésére, aminek kö­vetkeztében a fiókhoz tartozó vállalatok százhatvanezer forint kamatiehertől mentesültek. A másnapi könyvelés meg­szüntetésével kedvező helvzetbe juttattuk a vállalatokat. Ezen­kívül az elszámolás meggyorsí­tásával nagymértékben sikerült a vállalatok sorbanáilását is csökkenteni. A forgóeszközök csökkentése fcrén elért kiváló eredményeink után a területi iroda 26 fiókia közül a salgótarjáni fiók első helyre került. Július 29-én a verseny kiértékelése után fió­kunknál ünnepi értekezletet tar­tottunk, mikor birtokunkba vet­tük a vezérigazgatóság által lé­tesített versenyzászlőt. Ez al­kalommal a forgóeszközök csök­kentése terén elért kiváló mun­kájáért Nagy Imre elvtárs 600, Fülöp Imréné 500. Hlavacska élvtárs pedig 300 forint pénz­jutalomban részesült. Ezenkívül a fiók több dolgozó!a értékes könyveket kapott ió munkája jutalmául. Az elkövetkezendő időben azonban további feladatok álla­nak előttünk. A fiók dolgozói megfogadták, hogv a jövőben m'ü'z odaadóbban. Wküsweie* sebben végz:k munkáiul'»*, how a versenyzászlőt továbbra is megtarthassák s elősegítsék pár­tunk és kormám-tink programm- jának megvalósítását. Dániel József igazgató. Harcban az önköltség csökkentéséért A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói közül augusztus 20 tiszteletére több mint három­ezren vállaltak szocialista kö­telezettséget. Lelkes verseny indult meg a termelés fokozása és az anyagok gazdaságos fel- használásával az önköltség­csökkentés érdekében. A válla­laton belül a gazdasági szer­számüzem kezdeményezésére július 20-án verseny indult be az üzemrészek között. A ver­senyben azóta kiváló eredmé­nyeket értek el: Bocsi Márton köszörűs, Szőke Béla edző. Ko­vács Lajos köszörűs, akik több alkalommal már a félműszak leteltével teljesítették egész napi normájukat. Az anyagtakarékosság terén is tovább folyik a harc. Az első félévben a hulladékanya­gok felhasználásával a gyár dolgozói összesen több mint 115 ezer forint megtakarítást értek el. Knapiczius Gyula szerszám­lakatos brigádja az önköltség további csökkentése érdekében most azt a fogadalmat tette, hogy augusztus 20-ig 5 darab marót javítanak ki hulladék gyorsacél felhasználással és ez­zel mintegy 130 kilogramm gyorsacél anyagot takarítanak meg. Knapiczius elvtárs brigádja hulladék gyorsacél darabokból saját maguk által kovácsolt hegesztőpálcákat készít és ezzel a méret alá kapott marókat, sőt közönséges szén­áéiból készült marók éleit is ezekkel a pálcákkal hegesztik ki és így teljesen egyenérté­kűvé vá'nak az eredeti gyors­acél marókkal. (Tudósítónktól.) népek fokozzák harcukat a békéért A latinamerikai A. Beke Világtanacs budapesti ülésszakának nyilatkozata és felhívása a népek háború el­leni harcának új fejezetét jel­zi. Nemcsak azért új ez a fe­jezet, mert a béke erői jelen­tős eredményeket értek el a nemzetközi feszültség enyhí­tése terén, hanem azért is, mert az egész világ milliós tömegei tudatában mély gyö­keret vert az a gondolat, hogy a vitás kérdéseket meg lehet oldani békés megegyezések útján. Az imperialista monopóliu­mok által kizsákmányolt gyarmatok és függő országok népei már aktívan résztvesz- nek a békemozgalomban. A Béke-Világtanács sorai jelentősen kiszélesedtek. A budapesti ülésszakon a tagok közé beválasztották 43 ország 1— részint Délkelet-Ázsia, ré­szint a Közel-Kelet és Dél- Amerika államai — 130 kül­döttjét. Csupán nyolc latin­amerikai államból harminc te­kintélyes haladószellemű sze­mélyiség lépett a Béke-Világ­tanács tagjai sorába. Köztük Van Carlo Augusto Leon venezuelai író, Salvador Aliende, akit a haladó blokk Chile elnökének jelölt a leg­utóbbi választásokon, a bra­zíliaiak közül: Edgar Buxbaum tábornok, aki vezetője Brazí­lia és az Egyesült Államok között kötött kétoldali katonai egyezmény ellen harcoló bra­zíliai szervezetének, valamint a nemzetközi Sztálin-díjjal ki­tüntetett Elisa Branco. Mind­nyájan Latin-Amerika népei­nek békeakaratát és azt a tö­rekvését fejezik ki, hogy ha­zájukat megszabadítsák az Egyesült Államok monopó­liumaitól. A latinamerikai or­szágok iránt nemcsak azért érdeklődnek az Egyesült Ál­lamok monopolista körei, mert a dolgozók tömegeit korlátla­nul kizsákmányolhatják és mert árufeleslegeik számára tekintélyes felvevőpiacot je­lentenek, hanem azért is, mert fontos stratégiai nyers­anyagbázisul szolgálnak. Az Egyesült Államok agresszív köreinek számításai szerint a latinamerikai országok al­kalmasak arra is, hogy ágyú­tölteléket szállítsanak háborús kalandjaikhoz. Mindenféle ki­zsákmányoló gazdasági szerző­dések mellett megpróbálják, hogy a lantinamerikai orszá­gokkal úgynevezett kétoldali katonai egyezményeket kösse­nek, amelyek bizonyos mérték­ben legalizálják az Egyesült Államok katonai rendszabá­lyait a nyugati féltekének ezen részén. Az Egyesült Államok ilyen politikája azonban a népek erős ellenállásába ütközik. A latinamerikai országokban mindenütt erősödik a mozga­lom, hogy megvédjék termé­szeti kincseiket, amelyeket az imperialista monopóliumok meg akarnak kaparintani. Erő­södnek a támadások az Egye­sült Államokkal kötött két­oldali katonai egyezmény ellen. A napokban Chile nemzeti békevédelmi bizottsága nyilat­kozatot tett közzé a sajtóban, amelyben a chileiek mély fel­háborodását fejezi ki afölött, hogy Chilébe érkeztek az Egyesült Államok első katonai légi egységei. Az amerikai re­pülők chilei tartózkodása a kétoldali katonai egyezmény következménye, A nyilatkozat megemlíti, hogy „Ezek a repü­lők elemi csapások sújtotta or­szágba érkeznek, ahol a lakos­ság ezrei élnek nyomorban és elkeseredésben“. A chilei haza­fiak tudják, hogy a hadiszállí­tások költségei súlyos teher­ként nehezednek a dolgozók vállára. Argentína nemzeti béke­védelmi bizottsága az argentin békeharcosok nevében fel­hívással fordult az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy- Britannia és Franciaország kö­veteihez. Az argentínai béke­harcosok — akik több mint három és félmillió békoegyez- mény megkötését követelő alá­írást gyűjtöttek — kijelentik felhívásukban: az egész argen­tin nép kívánja a békeegyez­mény megkötését és azt, hogy békés megegyezések útján enyhítsék a nemzetközi fe­szültséget. Argentínában a béke hívei széleskörű kam­pányt folytatnak városokban és falvakban, hogy országuk a föld mindkét felének minden más országával együtt aktív résztvevője legyen ennek a közös erőfeszítésnek, Mexikóban a béke hívei ha­tározottan fellépnek az Egye­sült Államok és Mexikó kö­zötti katonai egyezmény meg­újítása ellen. Köztudomású, hogy az Egyesült Államoknak a katonai egyezmény megköté­sére tett kísérletei a múlt év első felében kudarcba fullad­tak. A mexikói kormány ak­kor a néptömegek kívánsá­gára megszakította a tárgya­lásokat az Egyesült Államok küldötteivel. Az uruguay-i polgárok ezrei írták alá a peticiót, amely til­takozik az ellen, hogy Uru­guay képviseiőháza ratifi­kálja a katonai egyezményt. A nemzeti érdekeket háttérbe szorító egyezmény ratifiká­lásának napján — uruguay-i sajtóhírek szerint — Monte- videoban tiltakozó tömeggyű­lést tartottak azzal a céllal, hogy megakadályozzák ennek az egyezménynek a végre­hajtását. Erősödik a brazil nép harca Június végén Rio de Janeiró- ban tiltakozó tömeggyűlést tartottak az Egyesült Álla­mokkal kötött katonai egyez­mény teljesítése ellen és a brazíliai kormány azon szán­dékai ellen, hogy az ország olajfeldolgozására koncessziót adjanak az amerikai monopó­liumoknak. Brazíliai sajtó­hírek szerint az állam tör­vényhozótestületének többsé­ge, valamint az ország legna­gyobb 240 városának tanácsa tiltakozott már az ellen, hogy az olajforrásokat az Egyesült Államok trösztjeinek szolgál­tassák ki. A Brazil Nők Szövetsége felhívással fordult az ország minden hazafiához és hon­leányához és kijelentette, Bra­zília népe követeli, hogy a kormány utasítsa ki az or­szágból a hívatlan vendége­ket. A latinamerikai országok kulturális vezető embereinek első kongresszusa — amelyet április 26—máius 2 között tartottak Santiagoban — fénye­sen igazolja Latin-Amerika dolgozóinak béketörekvését. 16 ország több mint kétszáz kül­dötte vett ezen részt. A kongresszus tanúságot tett a latinamerikaiaknak arról az akaratáról, hogy megvédik nemzeti kultúrájukat, s meg­óvják azt az Egyesült Álla­mokból átáremló háborús hisztéria mérgétől. A latin­amerikai országokban napról napra szélesedik a békéért és a nemzeri függetlenségért, va­lamint a vitás nemzetközi kér­déseknek békés megegyezés útján való rendezéséért indí­tott mozgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom