Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-29 / 60. szám

yilXc PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYE 1 PÁRTBiZOl rTSÁG/ >NAK LAPJA )X ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. ARA: 50 FILLER 1953 JULIUS 29. I ' I : A nyári növényápolás sikerének ♦ elengedhetetlen feltétele, ♦ * hogy a falu apraja-nagyja rész tvegyen * X ♦ a munkában 1 t j ★ : | : ********** SZILARD MUNKAFEGYELMET! Alig három hete annak, hogy a Központi Vezetőség útmuta­tása alapján népi kormányunk programmot dolgozott ki, amely a nehézipar fejlődési ütemének lassítása meilett, dolgozó népünk életszínvonalának, szociális és kulturális életének gyor­sabb ütemű megjavítását irányozza elő. Az egész magyar nép. köztük Nógrád megye dolgozói is, pártunk szerető gondoskodá­sát, a dolgozó nép megbecsülését látja e nagy-szerű programra ban. Az azóta eltelt idő alatt a- minisztertanács sorozatos intéz­kedései követték a kormányprogrammot: Egyes élelmiszer és ruha zati cikkek árait csökkentették, munkavédelmi és üzemi szociális beruházásokra, az előbbi beruházási összegeken felül 60 millió forintot bocsátottak a különböző minisztériumok rendelkezésére, a termelőszövetkezeti tagok adóhátralékait eltörölték, az egyéni­leg dolgozó parasztok adóhátralékait pedig 50 százalékkal csök­kentették. Gazdaságpolitikánk megvalósulása tehát a korm-ány- programm kibocsátásának napjától kezdetét vette. A kormány intézkedések mellett megyénk dolgozóinak nagyrésze is felismerte feladatát, a célkitűzések megvalósításában. Ezer és ezer bányász, gyárimunkás, értelmiségi és mezőgazdasági dolgozó tűzött maga elé olyan harci programmot, amellyel jelentősen elősegíthetik gazdaságpolitikánk megvalósítását. Egyedül a kormányintézkedések azonban még nem jelentik az életszínvonal, a szociális és kulturális élet tartós és ütem szerű növekedését, nem elégséges az sem, ha csak a dolgozók egyrésze sorakozik fel a kormányprogramm mögé. A sikerek egyeüen biztosítéka, ha a kormányintézkedések mellett az egész dolgozó nép egységesen, egyemberként sorakozik fel a programm megvalósítása mögé, ha dolgozóink kivétel nélkül részt vállal­nak a feladatokból, felelősséget éreznek azok megvalósításával szemben. A nógrádi szénmedencében nem tapasztalható ez az egysé­ges kiállás. Vannak sokan, akik felelőtlenségükkel, fegyelmezet­lenségükkel megbontják a dolgozók egységes láncolatát. Bár a kormányprogramm' megvalósulása, a tervek maradéktalan teljesítésére épül, mégis az tapasztalható, hogy bányavállalataink, vasipari és építőipari üzemeink sorozatosan adóssággal zárják napi tervüket. A lemaradás legfőbb oka, a fegyelem megiazuiá- sából, a dolgozók és a vezetők között uralkodó önelégültségből fakadt. A nógrádi szénbányászok a2 első félévben több mint 24 ezer tonna szenet adtak terven felüt, ezzel szemben a második félév eddigi időszakában már közel 20 ezer tonnával maradtak adó­sok. Ez annak a következménye, hogy amíg a választási béke- verseny ideje, alatt és a minisztertanács vándorzászlajáért folyó küzdelem alkalmával a párt- és szakszervezet népnevelői, a mű­szaki dolgozókkal karöltve keményen harcoltak a fegyelmezet­lenség minden megnyilvánulása ellen, addig most .tétlenül nézik a rendbontók sorozatos tevékenységét. Az eimuit félév utolsó hónapjában naponta átlagosan 24 igazolatlan műszakmulasztás volt a szénmedencében, most vi­szont a távolmaradók száma 60 fölé emelkedett, sőt előfordul, hogy naponta minden előzetes bejelentés "nélkül százan is el­maradnak munkahelyükről. A kányási vállalatnál — amely július 27-ig esedékes havi tervét mindössze 68.1 százalékra teljesítette, igen gyakori a napi 25—30 igazolatlan műszaikmulasztás. Ezt a lazaságot maguk a vezetők segítik elő: Július 18-ig például a vállalat műszaknapló­jában egyetlen ledolgozott műszak sem volt nyilvántartva. Percze aknász, de a többi műszaki középkáder is sokszor félórával előbb otthagyják a munkahelyet, s ezt a módszert Tarjáni Béla aknász is — aki még csak néhány hete dolgozik a vállalatnál — lelki- ismeretfurdalás nélkül alkalmazza. A műszaki dolgozók példája nyomán a fizikaiak sem dolgozzák le az előírt 430 percei. Ezért napi tervük teljesítése terén legtöbbször még a 70 százalé­kot sem érik el. Vájjon a kányásiak hogyan akarnak hozzájárulni a kor­mányprogramm megvalósításához? Nem kétséges, hogy nagy­fokú lemaradásukkal, megengedhetetlenül laza munkafegyelem­mel súlyos nyomokat hagynak a lelkiismeretes bányászok tö­rekvő munkájában, visszahúzzák és gátolják az egész szénme­dence tervteijesííését, önköltségcsökkentéséért folyó harcot. De a nógrádi medencében nem csupán egyedül a kányási vállalat tartozik a lemaradók közé, Kislerenye, Tiribes, Ménkes is alaposan lemarad;. A zagyvái vállalat, amely jelenleg alig éri el a 92 százalékos tervíeljesítést, szintén a fegyelem hiá­nyában keresheti a- lemaradás okait. Margittárói üzemnél például előfordult, hogy Oláh Rudolf az ellenőrzés hiányában, munka helyett az erdőbe ment aludni. Ezenkívül a szénmedencében válo­gatás nélkül tömegével akadnak olyanok, akik önkényeskedésük­kel felborítják az üzemek fizetett szabadságának tervéi, az üzem- vezetőség beleegyezésével, vagy beleegyezése nélkül is távolma­radnak az üzemtől fizetett szabadság címén. Ezek az esetek a legnagyobbfokú visszaélésről tanúskodnak, aminek az teremtette raeg az alapját, hogy egyes műszakiak üze­mük munkafegyelmének szépítése érdekében sok esetben az iga­zolatlan mulasztás helyett, is igazolt üdülési szabadságot írtak. Különösen az utóbbi időben nem vonták felelősségre a hanyago­kat, a felelőtlen, fegyelmezetlen dolgozókat. Nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy kormányunk ugyan eltörölte a pénz- büntetést, de az nem jelenti azt, hogy most már nincs szükség a fegyelem betartására. Nem magyarázták meg, hogy a pénzbün­tetések rendszerének megszüntetésével pártunknak az a célja, hogy az üzemekben öntudatos fegyelem alakuljon ki. Ne a pénz- büntetéstől való félelem, hanem a meggyőződés, a munkásbe- osüíet, a tervteljesítésével szemben érzett felelősség tartsa vissza a dolgozókat az üzem rendjének megbontásától. Azt sem magya­rázták meg a dolgozóknak, hogy bár a pénzbírságot megszün­tettük, de az igazolatlan műszakmulasztás után továbbra is ér­vényben maradt a hűségjutalom, munkaruha és szénjárandóság megvonása. Ahhoz, hogy dolgozóink tisz'eletben tartsák törvényeinket, elsősorban vezető kádereknek, a párt- és szakszervezet népne­velőinek, a műszaki dolgozóknak kell példát mutatniok. Számol­ják föl az önelégültséget, a «zájtátiságot, s az üzemekben hala­déktalanul teremtsenek rendet a munkafegyelem terén. A kom­munisták álljanak az élen és vigyék harcba a páríonkívüli dolgo­zók tömegeit. Haladjanak a Rákosi elvtárs által megszabott úton: „Az a régi jelszavunk“ «Termelj többet, jobban élsz» most is változatlanul érvényes, sőt most érvényes csak igazán”. . , 1 HARCBAN A HARMADIK NEGYEDÉVI TERVÉRT Több segítséget a péntek-mozgalom sikeréhez A nógrádi szénmedence bá­nyaüzemeiben a „péntek-mozga­lom“ újabb sikereket hozott a terv maradéktalan teljesítésében. A szénmedencében több olyan csapat van, amely már négy nap alatt teljesítette a hat napra előirányzott tervet. Legkiválóbb eredményt a Zagyvái Szénbányák Margit-tá- ró üzemében dolgozó' Torják Mi­hály sztahanovista vájár csapa­ta érte el, amely a heti 138 ton­nás előirányzatát péntek reggelre már 227 tonnára teljesítette. A csapat a péntek-mozgalom segít­ségével július 25-ig esedékes havi tervén felül már több mint 400 fonna szenet adott népgazdasá­gunknak. Rózsahegyi József vá­jár csapata 126 tonnás heti elő­irányzatát 5 nap alatt már 53 tonnával túlteljesítette. Ezzel a brigád a havi esedékes tervén felül 233 tonna szenet termeit. A péntek-mozgalom segítségével ugyancsak az élvonairai került Galcsik Sándor vájár csapata is, amely már pénteken heti tervén felül termelt. A' péntek-mozgalom keretében harcoló brigádok segítették Mar- git-táró üzemet ahhoz, hogy jú­lius 22-től már minden nap tel­jesítik tervelőirányzatukat. A Nagybátonyi Szénbányák Vá.Ja'atná!, ahonnan Nagy László sztahanovista vájár DISZ-br!gádja, a medence dol­gozói közül elsőnek csatlakozott a péntek-mozgalomhoz, ezen a héten nem értek el kielégítő eredményt. Egyedül Sulyok gy. András brigádja tudta teljesíteni péntekre egész heti tervét A többi brigád minden igyekezete ellenére lemaradt a ver­senyben. Ez egyrészt annak kö­szönhető, hogy a műszakiaktól nem kapnak megfelelő támoga­tást. Nagy László és Nagy Fe­renc sztahanovista vájárok DtSZ-brigádjait pedig a szene- léstől elvették és más munka­területre osztották be. A Nagy­bátonyi Szénbányáknál ugyan­úgy, mint a kányási, mizseríai, vagy a kisterenyei vállalatoknál sokka’ több segítséget kell nyúj­tani a DlSZ-brigádoknak, hogy a péntek-mozgalom segítségével minél több szenet tudjanak adni gaizdaságpoütikánk megvaló­sításához, a vállalati tervek rendszeres teljesítéséhez. Emeljük tovább a műszaki vezetés színvonalát A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetője a feb­ruár 7-én megtartott bányász tanácskozáson az év elejei adós­ság törlesztése és az első féléves terv teljesítése érdekében kije­lentette: a nógrádi tröszt terve reális és a műszaki szervezés­sel biztosítják a terv maradék­talan teljesítését. A bányász-tanácskozás után a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki irányítása segítségül hívta a párt- és a szakszerve­zeteket, erősebben támaszkod­tak a dolgozók munkalendüle- tére. a dolgozók munkaverse- nyér’e, tovább szervezték a fizi­kai munkavállalók szocialista munkaversenyét, felajánlásait és •széles körben terjesztették ki a sztahanovista munkamódszer, átadásokat, a tapasztalatcseré­ket. A kiváló eredményt azon­ban nem utolsósorban segítette elő a műszaki vezetés színvona­lának állandó és fokozott eme, lése. Amíg az 1952. év végén előál­lott súlyos hibák, a feltárások el­hanyagolása. ennek következté­ben munkahelyek hiánya, belső szervezési hiányosságok — ide­ges, kapkodó légkört váltottak ki a terv mindenáron való telje­sítése érdekében, amely elvonta a műszaki vezetőket a megfon­tolt, nyugodt, szervező munkától, addig a bányászt anácskoz ás után nyugodt légkört teremtet­tek és ez a nyugodt légkör biz­tosította, hogy a felső műszaki vezetés ténylegesen azokkal a kérdésekkel foglalkozott, melyek igazán az ő munkaterületük fel­adatát képezik. Következetes, kemény munkával elérték, hogy a trösztök bányaüzemeinek ve­zetői gazdaságosan és helyesen osztották el a munkaerőt és ez­zel biztosítani tudták a szenelő műszakszám, illetve a szenelő arány olyan nívótartását, mely a terv maradéktalan tel­jesítését eredményezte Ennek a szervezésnek a végrehajtása biztosította a termelékenység növekedését, ami januárhoz vi­szonyítva a félév utolsó hónap­jában 382 kg per műszak emel­kedését jelentette. A műszaki szervezés mellett újabb fedinotógiai eljárásokat is bevezettek a bányaüzemek­nél. Ilyen például a hosszú fúrólyukak telepítése, szovjet ra­kodógépek teljesítményének megjavítása, szállítóberendezé­sek és a gépek jobb kihasználá. sa érdekében a szétszórt fejté­sek helyett, tömegtermelés! munkahelyek telepítése, a gépe­sítés továbbfejlesztése, azok megfelelő csoportosítása, de nem utolsósorban a szállítási tervszerűt' enség kiküszöböl ése. Okulva a múlt hibáin, a Nó­grádi Szénbányászati Tröszt műszaki, vezetői nagyobb gon­dot fordítottak a munkafegye­lem megszilárdítására is. A bátrabb és következetesebb fe- le'össégre vonások alkalmazá­sával elérték, hogy a 6.69 szá­zalékos létszám júliusban 5.92 százalékra, míg a 0.45 százalé­kos igazolatlan mulasztás 0.28 százalékra 'ősökként. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői már be­bizonyították, hogy a helyes műszaki szervezések végrehaj­tásával biztosítani tudják a terv maradéktalan teljesítését. Most az a feladat, hogy a harmadik negyedéves terv teljesítése érde­kében tovább biztosítsák a mű­szaki irányítás színvonal ánaik emelését, ami az első félévben a bányásztanácskozás óta állan­dóan felfelé ívelt, hogy a bá­nyásznap tiszteletére, az alkot- mányünnepi verseny további fokozásával behozzák a hónap elejei lemaradásokat, s a bá­nyászok nagy napját adósság nélkül ünnepelhessék. A rónai vállalat népnevelői példát mutatnak A rónai vállalatnál ez első félévhez hasonlóan kemény küz­delem folyik a terv, mindennapos, teljesítéséért. Kommunisták példamutatásával egy csatasorban álltak a műszaki és párton- kívüli dolgozók is. A verseny élén Somoskői László pandúr, Müllei István sztahanovista vájárok az üzemi népnevelői járnak, akik július hónapban ezidáig átlagosan 202 százalékot értek el. Rajtuk kívül megálltak a helyüket úgy a népnevelőmun­kában, mint a termelésben Somosköi Lajos Árpád, Kánya József, Kadlót András, akik szintén 126 százalékos átlagot harcoltak ki. Balázs István üzemi párttitkár Minden kommunisla álljon az élre A zagyvái vállalat dolgozói július 27-:g esedékes havi ter­vüket 92.8 százalékra teljesítet­ték. A vállalat két üzeme, Mar- git-táró ugyanezen idő alatt 95.3, Forgács-lejtős pedig 88.8 százalékra teljesítette előirány­zott tervit. . A zagyvái vállalat a nógrádi szénmedencének ezelőtt mindig a legjobb vállalatai közé tarto­zott. Most azonban a második félév kezdetétől ugyanúgy, mint a szénmedence többi vállalatai alaposan 100 százalék adá esett. A vállalat dolgozóinak tudniok kell, hogy gazdaságpolitikánk csakis a terv rendszeres teljesí­tésével valósítható meg. A mii- szafci vezetők tartsák elsőrendű feladatuknak, hogy a dolgozók általi vállalt szocialista kötele­zettségek teljesítésére biztosítva legyenek a szükséges munka­helyek. A vállalat kommunistái kö­zött vannak ugyan olyan példa­mutatók, mint a Somlyói üzem­nél Csábi János 8 főből álló csapata. A csapat minden egyes tagjai kommunista. Arra töre­kednek, hogy minél eredménye­sebb munkával segítsék végre­hajtani pártunk és kormányunk nagyszerű célkitűzéseit. A Csa-* bal-brigád 147.5 százalékos át* lagteljesítmennye! az élvonal­ban halad. Gecse Pál 14 főből álló csapatában 10 kommunista van. Ebben a csapatban is pél­damutató küzdelem folyik. Ha­vi tervüket ezideig átlagosan 138 százalékra teljesítették. Az üzemnél azonban vannak olyan csapatok is, amelyek nap­ról napra súlyosan lemaradnak és valósággal kerékkötőivé vál­nak a több szénért folyó harc­nak. Benes Mihály csapata át­lagosan 65, Svarcz Gyula csa­pata pedig mindössze 66 száza­lékra teljesítette havi szénter- meí'ési tervét. Bár ezek a csa­patok is túlsúlyban kommunis­tákból tevődnek össze, azonban termelési eredményeiken ez nem látszik meg. Példamutatóbb, következetesebb harcra van szükség, ha Benes és Svarcz Gyula csapatai ki akarják kö­szörülni az eddigi csorbát. Harcoljanak becsülettel és egy akarattal ugyanúgy, mint ezt az elmúlt félévben tették. Segítsék elő a reájuk háruló feladatok rendszeres teljesítésével azok­nak a céloknak a megvalósulá­sát, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának emelését, szó- ciális és kulturális éleiének to­vábbi megjavulását irányozták elő. LUDANYHALASZI TÉGLAGYÁR DOLGOZOI, ELŐRE A BÜSZKE ÉLÜZEM-CÍM ELNYERÉSÉÉRT A Ludányhalászi Téglagyár dolgozói äz 1953-as tervév I. negyedévét jó munkával kezd­ték. Már az első hónapban a téglagyárak közül mindjárt az élre kerültek. Horváth Béla mű­vezető elvtársnak pedig az első hónapban sok gondja-baja volt. Rendbe kellett szedni a tégla­gyárat, anyagért kellett futkosni ide-oda, mert előfordult olyan eset is, hogy robbanóanyag miatt nem tudott a gyár termelni. Horváth elvtárs azonban nem ismert akadályt. Beszerezte a robbanóanyagot és így zavarta­lanul dolgozhatott a gyár. Vol.í azonban a termelésben még más akadály is. Sokszor előfordult, hogy egyes dolgozók igazolat­lanul hiányoztak. Ezek közétar­tozott Vavrovics Ferenc is. Sür­gős intézkedésre volt szükség, hogy a fegyelmezetlenséget mi­előbb megszüntethessék. Vavro­vics Ferencet a szakszervezet felhívására a dolgozók kiközösí­tették maguk közül és fegyelmi úton elbocsátották.-Megszűnt az igazolatlan hiányzás, egyenletessé vált a termelésük és így a negyedéves kiértékelésnél a nyersgyártási tervet 117 százalékra teljesítet­ték a téglagyár dolgozói. Most minden igyekezetükkel arra töre­kedtek, hogy ezt az eredményt túlteljesítsék. Ehhez azonban átcsoportosításra volt szükség, mert a téglagyárnak sok kétlaki dolgozója van, s a második ne­gyedévben. már megkezdődtek a mezőgazdasági munkák is. Az átcsoportosítás sikerrel járt. így: a második negyedéves tervüket még lendületesebben tudták vé­gezni s a féléves kiértékelésnél nyersgyártási tervüket 136, ége­tési tervüket. pedig 153 száza­lékra teljesítették. Ezzel az ered­ménnyel a téglagyári dolgozók elnyerték a büszke .Békeüzem" címet. A szocialista építéshez pedig 700.000 téglával gyártot­tak többet, ami 70 kislakás fel­építéséhez elegendő. A kormányprogramm és Rákosi elvtárs beszéde után a , Ludányhalászi Téglagyár dolgo-1 zói átérezték, hogy most még nagyobb felelősség hárul rájuk. 6 még nagyobb szorgalommal lát­tak a munkához, aminek meg is van az eredménye. Júliusi első dekádtervüket 175, a második dekádtervüket 128 százalékra teljesítették. E kiváló eredmény­ben élenjárt Sugár Bertalan 168, Újvidéki Pál 153, Iliés Irén 153, Kiss Ferenc 153 és Puszta Mi­hály 140 százalékos teljesíti menyével. De dicséret illeti a téglagyár összes dolgozóit, mer: hiszen egy szívvel, lélekkel tettek foga­dalmat Rákosi elvtárs beszéde után arra, hogy éves nyerstég­la gyártási tervüket augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezik, szeptember 30-ig pedig i millió nyerstéglát gyártanak terven felül. E vállalásnak meg is van a biztosítéka, mert olyan elvtársak vállalták mint Pintér István, Uhrin József, Kiss Fe­renc, Illés Irén, Sztrigán Zoltán, Kiss Pál, Újvidéki Pál, Puszta Mihály, akik adott sza­vukat még mindig valóra váltot­ták. Ezenkívül a kisterenyei és mátranováki bányászok segítsé­gével, akik jóminőségü szenet küldtek a gyárnak, az égetők 212.9 millió kalória értéket taka­rítottak meg, ezért célprémium­képpen 2554.80 fillér jutalmat kapott a gyár. A jó munka mellett azonban súlyos hiányossága a gyár ve­zetőségének az, hogy nincs a gyárban versenynyilvánosság. De hibás ebben a szakszervezet Is, me’rt nincs politikai nevelő munka és nem fejlődik a ver­senyszellem sem. A gyár vezető­ségének és a szakszervezetnek most a legsürgősebb feladata, hogy mielőbb teremtsék meg i versenynyilvánosságot, a szak* szervezet pedig nagyobb politi* kai felvilágosító munkával se1 gííse a dolgozók harcát, s ak* kor minden lehetőség meg lesi arra, hogy az üzem elnyeri majd és büszkén viselheti az élüzerif címet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom