Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-25 / 59. szám

PWOLEtXrJAI EC YESfjLJLTEK! MDP nogradmegyei pártbizottságának lapja XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 JÚLIUS 25. Bányász pártszervezeteink feladatairól A nógrádi szénbányászok az etsö féléves terv túlteljesítésével 34 ezer tonna szenet adtak nép­gazdaságunknak terven felül. Bányászaink ezzel az ered­ménnyel ismét bebizonyították, hogy hűek hagyományainkhoz, hűek pártunkhoz és Rákosi e’vtárshoz. Szén-medencénk bá­nyászait a féléves terv sikeres teljesítése alatt az serkentette, hogy a kommunista, báni/ászok példamutatóan jártak az élen. a párttagok lendületes munkája magával ragadta az üzemekben lévő pártankíviili dolgozó tö­megeket is. A sikeres terv- teljesítés másik előmozdítója az volt. hogy pártszervezeteink a vállalatvezetés, illetve az üze­mek vezetőivel, valamint- a tö- megszervezetekke! összehangolt munkatervet dolgoztak ki. s gondoskodtak arról, hogy irá­nyító és ellenőrző munkájukkal elősegítsék a tervben foglaltak végrehajtását. A dolgozók látva, hogv veze­tőik törődnek ve'ük. munkáju­kat egyre lelkesebben, fegyelme­zettebben és odaadóbban végez­ték. A közös együttműködés eredménye, hogy bányá-stóolgo- zóinknak mintegy 76—80 szá­zaléka vállalt szocia'ista köte­lezettséget. Olgán harci pro­grammiert tűzlek maguk elé. amelynek megvalósításával szinte napról napra kedvezőb­ben alakult a terv győzelméért folyó küzdelem. A jó versenyszellem -kihatásá­sai volt a munkafegyelemre is. Az igazolatlan hiányzás tröszti szinten alig érte el a 0.2—0.3 százalékot, szem-ben a>z előző év hasonló időszakával, amikor az igazolatlan mulasztók száma egy, sőt másfél százalékot i6 eiér-t. Pártszervezeteink a termelési feladatok végrehajtásában meg­erősödtek és egy sor jó tapasz­talatra -tettek szert, amelyet a harmadik negyedévi, illetve az egész második félévi -terv telje­sítésénél hasznosíthatnak. Üze­mi pártszervezeteink titkárai ré­szére különösen helyes volt, hogy merészen támaszkodtak a vezetőség tagjaira, a pártcso­port- és népnevelőhálózatra, megbízták őket feladatokkal, amelyek végrehajtásáról be is számoltatták őket. Hasonlóan jártak el titkáraink a tömeg- szervezetek irányításának tekin­tetében- is. Szakszervezeteink egyre jobban a verseny gazdái­vá váltak. Megjavult a verseny- nyilvánosság is. Dolgozóink naponként látták tervük és vál­lalt kötelezettségük teljesítését. Bár ai nógrádi szénmedence dolgozói az első félévben igen jelentős eredményeket értek el a széntermelés terén, pártbizott­ságainknak, pártszervezeteink­nek azonban ez nem -jelenthet megnyugvást. Egy pillanatra sem szabad elbizakodottnak lenni. Az első félévben kialakult mun-kalendületet tovább kell fo­kozni, hogy a Központi Vezető­ség által javasolt kormány- p-rogrammot minden részletében végre tudjuk hajtani. f Súlyos hiba, hogy az elbiza­kodottság és a megnyugvás is­iéi már a választások befejezése után kezdetét vette. Alapszerve­zeteinknél nem tartottak rend­szeres népnevelő, és párcsoporí- üléseket, nem mozgósították úgu a tagságot. m:nt azt a vá­lasztások. előtt tették. A féléves terv befejezése után azonban még nagyobb la­zulás állott be. Ennek a kö­vetkezménye, hogy a tröszt jú­lius 22-ig esedékes havi tervét mindössze 90 százalékra- te!;esí- tet-te. Jelentősen megromlott üzemeinkben a- munkafegyelem. Az elmúlt hónapokban 10—16 igazolatlan hiányzó volt napon­ta ami a második félév kezde­tén 110—120-ra emelkedett. Az i ga zo-1 aitl an műsza-kmu! a-sz t ás n-a k ez az alakulása félreérhetetle- nffl igazolja, hogy hanyatlás á’lctt be a felvilágosító munka területé», amit pártszerveze­teinknek legsürgősebben lei keS! küszöbölni. Üzemi pártszervezeteink ve­zetői hibát követtek el azon a téren is, hogy a terv teljesítése mellett nem figyeltek fel arra, hogy mennyiben tettek eleget üzemeink feltárási, fe-nntarlási, önköltségi tervek, de általában a műszaki fejlesztési tervek tel­jesítésének. Ez a mulasztás a jelenlegi lemaradásunk egyik legdöntőbb oka-. A fenntarási munkák elhanyagolása miatt nem tudják teljesíteni lervüket a kisterenyei, k-a-zári és a mén- kesi üzemek. Jelentős elmara­dás van a feltárási munkáknál a- Kányáson, Tiribesen és a szurdoki üzemnél. Ezeket a hiá­nyosságokat üzemeinkben sür­gősen pótolni kel', hogy a- ter­vünk teljesítésében beállott nagyfokú lemaradásokat behoz­zuk. Minden kommunistának, műszaki és fizikai dolgozónak tudnia kell, hogy csa-k úgv va­lósíthatjuk meg a- kormány nagyszerű programmját. csak úgv tudjuk emelni életszínvona­lunkat. ha a terveket rendszere­sen teljesítjük, ha napról napra biztosítjr-k azt a- szén-mennyisé­get, amely a tervezett élet-szín­vonal emelkedéséhez elengedhe­tetlenül szükséges. Bányászaink döntő többsége helyesléssel fogadta a kor- mányprogramimot. Annak vég­rehajtására történtek is felaján­lások, azonban vannak, akik úgv gondolták hogv most már nem kell annyi szenet termelni, hogy most már távolmaradhat- nak igazolatlanul, mert eltöröl­ték -a pénzbüntetést és nem vonhatják felelősségre. Az, hogy kormány programmá tikban a ne­hézipar fejlesztésének ütemét csökkentjük, nem azt jelenti, hogy ezekután a tervet nem kell tel­jesíteni. Azokat az ipari üze­meket. amelyeket építettünk, továbbra is el kell látnunk szénnel, az ipar kenyerével. A családi otthonokból, iskolákból, óvodákból vagy kórházakból sem lehet kidobálni a kályhákat és télen hidegben lenni, mert ez is az életszínvonal emeléséhez, szociális és kulturális igények kielégítéséhez tartozik. Ahhoz tehát, hogy életszín­vonalunk állandóan javuljon, a-z szükséges, hogv széntermelési tervünket naponként teljesítsük, mert csa-k így tudnak termelni a nehéz- és könnyűiparhoz tartozó üzemei-nk, csak így kaphatunk több és olcsóbb ruhát, cipőt, é'el-miszert. Pártszervezeteink lépjenek fel erélyesen ai fegyel­mezetlenekkel szemben. Magya­rázzák meg minden dolgozó­nak: a- pénz-büntetés eltörlése nem azt jelenti, hogy most már nem lehet komoly rendszabá­lyokat alkalmazni, a- munka- és tervfegvelem megsértőivel szem­ben. A tervteljes-ítéshez és a kormány-programm megvalósí­tásához öntudatos fegyelemre van szükség, amit nevelő -mun­kával el lehet és e' is kell érni. Azokat a lógósokat, notórius hiányzókait, akik akadá’yozzák az. öntudatos fegyelem kialakítá­sát. kisebb munkakörben kell helyezni vagy kirívó esetekben el kell bocsátani az üzemtől. Pártszervezeteink ai kormány Programm megjelenésével rend­kívül jó agiíációs érvet kaptak, amit hasznosítani tudnak a- terv teljesítése érdekében. Ehhez vi­szont az szükséges, hogy alapo- posa-n tamu’mányozzák át a Programm legapróbb részleteit is és ismertessék meg azokat a dolgozókkal. Pártszervezeteinken belül ala­kítsák kj a kollektív vezetést, ne legyen egyetlen párttag sem. aki ne végezne nevelő és felvilá­gosító munkát. Számolják fel az ellenőrző munkájukban eddig meglévő fogyatékosságokat. Tartsák szem. előtt a minőséget, de ne feledkezzenek meg n fel­tárási. fenntartási és önköltségi tervek teljesítéséről sem. Sokkal többet foglalkozzanak a műszaki vezetőkkel. Ne csa-k abban fássák a termelés párt­Lelkes »»törők ctJvö/Hk Sáránk<4 István szécséitfközségt egyénileg dolgozó parasztot, aki az elsők közül is elsőként tel­jesíti a dolgozó nép állama iránti kötelezettségét és tartozását. Harcban a szem veszte ség mentes betakarításért k vanyarci dolgozó parasztok sem akarnak lemaradni Vanyarc község dol­gozó parasztjai az aratás megkezdése óla harcolnak azért, hogy győztesen -kerüljenek ki a szirákia-k által el­indított versenyből. Az aratásban ugyan a szirá'kiak megelőzték őket, .de amikor ezt megtudták, nyomban még lázasabban folyt a munka. Egy és fél nappal később már ők -is befejezték az aratást. Most azt a óéit tűzték ki maguk elé, hogy a beho-rdásban, c-s-éolésben és ugyanígy a beadásban is megelőzik a szirákiakat. Tá Benyó István e-’nöke azt mondja: „Én bízom abban, hogy megelőzzük a szirákiakat, mert köz­ségünkben nem egy olyan dolgozó paraszt van, mint özv. Burda Pálné 7 holdas dolgo­zó parasztasszony, aki a mezőgazdasági mun­ka minden vonalán, beadásban és adófizetésben egyaránt élenjár.” Vanyarc községben példát mutat meg Benyó István 6 hol­das dolgozó paraszt is, aki már valamennyi mezőgazdasági borszki Pál, a községi tanács' munkáját befejezte. Rétsági járás a legjobb a járások közötti versenyben Megyénk területén, az aratás, cséplé-s, behordás a cséplőgéptől való azonnali beadás teljesítése érdekében, a járási tanácsok ver­seny-szerződést kötöttek egymás­sal. A versenynek már eddig is komoly eredményei vannak. A járások közötti versenyben a rétsági járás halad az élen. Az ősziárpa aratását 100 százalék­ra befejezte és annak elcséplése is napok kérdése csupán. A -taríóbántás 344 holdon vé­gezték el. 202 holdon végeztek másod ve test. A járás dolgozó parasztjai évi árpabeadási ter­vüket 25.1 százalékra teljesítet­ték már eddig. A rétsági járás mögött közvetlenül a széosényi járás -halad, amely a-z ő-sziárpát szintén 100 százalékig learatta, évi árpabeadási -kötelezettségét pedig 17.1 százalékra teljesítet­te. Súlyosan lemaradtak a járá­sok közötti versenyben a salgó­tarjáni. pásztói, balassagyarmati járások. Zárkózzanak fel ezek a járá­sok i-s a rétsági és iszécsényi já­rás mögé, jjogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszte­letére büszkén jelentsük pár­tunknak és kormányunknak, hogv a minisztertanács határo­zatát végrehajtottuk. A homokterenyei Béke termelőszövetkezet elsőnek adta be gabonáját A homokterenyei Béke ter­melőszövetkezeti csoport nagy lelkesedéssel éjt nappallá téve aratott. Az aratási munkában -nagy segítséget kaptak a hon­védség tagjaitól is, -akik brigádo­kat szervezve, olyan odaadóan dolgoztaik és úgy vágták az érett gabonát, mintha legalább is el­lenséggel állnának szemben és attól igyekeznének megszabadul­ni. Az aratás után a termelőszö­vetkezeti csoport tagjai mindjárt hozzáláttak a csépléshez és hogy jó! dolgoztak, mutatja a.z, hogy vasárnap délután fellobogózott vontatóval és nótaszóval elsőnek vitték be terményüket a gabona- raktárba Mátranov-ákra. A gabonabegyüj tőhelyen, a ho­mokterenyei tanácselnök köszön­tötte a Béke termelőszövetkezet tagjait és a honvéd elvtársakat. Köszönetét fejezte ki még Ballon József, a máiranováki vállalat munkaügyi osztály vezetője és kihangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai ezzel a gabona beadásával nagyban hozzájárultak az ipari dolgozók harcához és ezen keresztül még szorosabbra fűződik a munkás­paraszt összefogás. A honvédség részéről Bor László alhadnagy elvtárs megköszönte a termelő- szövetkezet tagjainak azt a me­leg fogadtatást, amelyben ré­szesítették őket. A gabona átadása után vidám csoportokban nótaszóval ünne­pelték a termelőszövetkezeti cso­port tagjai az első ütközet si­keres győzelmét. Szabó Pál Jó szervezéssel és gondos munkával hareoi|nnk a bő termés, szemveszteség- néikiili gvors betakarításáért Az 1953-as esztendő bő ter­mést hozott. A földeken arany­sárgán hullámzik a dús kalá­szoktól terhelt búza. Sok helyen már tarló vagv a frissen fel­szántott föld hirdeti az aratók jó munkáját. Dolgozóink szem- v-eszteöégnélküli, gyors aratással és a beadások teljesítésével há­lálják meg a; párt és a kormány gondoskodását. Nógrád megye területén szép eredményeket értek el, a földmű­vesszövetkezetek kezelésében lévő. tartailést-erületek learatá- sában. Mintegy 3000 kataszteri holdon már befejezték az ara­tást. Teljesen befejeződtek az aratási munkálatok a balassa­gyarmati és sziráki földműves- szövetkezeteknél is. Nagyoroszi­ban például jól szervezték meg a munkát. Nagyban megkönnyí­tette az aratók munkáját, hogv mozgóbolt járt ki a batárba. Á kamneskeszi földműves-szövet­kezet szintén mozgóbolttail biz­tosította az aratók könnyebb és gyorsabb munkáját. Hugyagon is már 85—90 százalékban le­aratták a tartalékterületeket. Nagv mértékben hozzájárult az aratás gvors és -sikeres befe­jezéséhez az, hogy a szerződte­tett arató-párok, különösen he­vesmegyeiek, mindig poniosan és teljes létszámban érkeztek munkahelyükre. Hiábavaló azonban egyes szö­vetkezetek és aratópárok igye­kezete, ha vannak olyan dolgo­zók is. -kik nem érzik át a jó szervezés és gyors aratás jelen­tőségét. Rossz munkát végzett és ezzel gátolta a megye előre­haladását a csecsei földműves- szövetkezet ügyvezetője, aki nem biztosítót: szállást a gyöngyös- tarjánból érkező aratómunkások­nak. Mátraszeie és Vidéke Főid-' m ü vessz öve tke zet ü gv veze t ö j e anélkül, hogy megnézte vagy megnézette volna, hogy -meg- érett-e már a gabona, elhívta Gyöngyöstarjánból az aratókat, akik aztán négy napig man®» nélkül vesztegellek a szövetke­zetnél. Ugyanis kiderült, hogy a gabonát csak egy hét múlva lehet vágni. Hajnál Ilona ezzel 28 munkást kivont a termeiő- munkából és komoly anyagi ká- rókát, okozott a földmű vessző* vetkezetnek. Édes Zoltán, törnewiszervezeti előadó* A KARANCSSÁGi DIS Z-FIATALOK PÉLDÁJA A ka-rancssági DISZ-íiatalok felajánlást tettek a V1T tiszte- le-ére. Megfogadták, hogy az „Alkotmány” tezos-nek segítsé­gei nyujt-ana-k az aratási mun­kában. Július 18—19- és 20-án 34 tagú brigáddal mentek -ki a földekre. Méltón -kivették részü­ket a munkából Marosok And­rás DISZ-íitkár. Demény Ferenc, Csuhái Piroska, Barta Irén, De­mény Piroska, Dropcsa Mária, Dropcsa József, Uj Sándor, Va­das Mária, Báli Piroska, Gyüre Julianna, Barta Lajos, Csonka János, Kiss Aranka és Pokrivús Lafos. Ezek a fiatal elvtársak szívügyüknek vették, a tsz meg­segítését és megérdemlik, hogy példaképül állítsuk, a megy« DlSZ-fiataljai elé. Akadtak azon­ban olyanok is, akik a DISZ* gyűlésen elsőnek ajánlkoztak a munkára. Például Szöllős Lász­ló, Csizmadia János, Murár Jó­zsef, Demény Aranka és Uj Má­ria ígéretük azonban csak ígé­ret maradt, mert a munkából bi- zonv elmaradtak. De elmaradtak a 19-én este megrendezett ün­nepi vacsoráról és táncmulatság­ról is. A munkában részvevő fia­talok gondtalanul, vidáman és megérdemelten szórakoztak ezen az estén, mert amilyen a munka, 3-lyain a jutalom. Küss János VB-el nők A CSÉPLŐGÉPEK MUNKACSAPATAINAK HARCA Tereske községben 20-án meg- 'kezdődött az általános csé-p’és. Boda János felelős vezető mielőtt megkezdte volna a cs-éplést, a cséplőgép munkacsapatával megbeszélte, hogy a csépiési munkát versenyben fogják vé­gezni, versenyre hívják a megye -valamennyi cséplőgép felelős vezetőjét és munkacsapatát. Bo­da János cséplőgépének dobszé- -lessége 1070 milliméter. A nor­mája 126 mázsa. Ezzel szemben vállalták, hogy naponta 160 má* zsát teljesítenek. Az első és má­sodik napon már 198 mázsát csépeltek el. Nem marad le a -versenyben Öze János felelős vezető sem, ki Sz-éesény község határában csépel. Napi teljesít, ménye 170—180 mázsa'. Jó ered­ményt ért még el a Szurdok- püspökiben csépelő Kupec Gábor munkacsapata is, akik naponta 150 mázsát csépelnek el. Cajier Gábor 12 holdas dolgozó paraszt az élvonalban Amikor Szirák község dolgo­zó parasztjainak felhívása elju­tott Tarra, » község gazdái gyű­lésre ült-ek össze. Itt részletek­ben megtárgyalták a versenyfel­hívást. s kijelentették, hogy csat­lakoznak a versenyhez. Tar köz­ség dolgozó parasztjai a máí- raszőlősi dolgozókkal vetélked­nek. Az ősziárpa és a búza ara­tását már 20-ára 100 százalé­kig befejezték. Példaadóain dol­goztak Halász János, Szabó András és Nagy Sándor. A köz­ség meg akarja előzni a ver­senyben Mátraszőlőst, s ezért nagy lendülettel folyik a behor- dáis. Taron három cséplőgép dol­gozik. Elsőként csépelt Szabó András, Sándor János és Sándor Lajos, akik beadásukat 100 szá- zalékra teljesítették egyenesen a- cséplőgéptől. A tanácsházán füg­gő versenytáblára n-agy betűkkel -írták fel, az új kenyérért folyó harc első győzteseinek nevét. Jó versenyszellem alakult ki Szurdokpüspökiben is. Az ara­tást már itt is befejezték, s a gabona felét már be is hordták. Hiba azonban az, hogy a tanács nem tudta meggyőzni a? dolgozó parasztokat a brigádban való behordás jelentőségéről és így a behordás menete vontatott, pe­dig a versenyben a, határidőn belüli behordásnál mindennap 20 pontot szerezhetnének. A község dolgozó parasztjai három- csép­lőgépen gépelnek és valameny- nyien versenyben vannak a be­adási kötelezettségük mielőbbi teljesítéséért. Eddig Gajzer Gá­bor, 12 holdas dolgozó paraszt vezet, aki 5 kh. -földjéről 65 má­zsa gabonát csépelt el. 12 má­zsa -búzái- és 7 mázsa árpabe­adását a cséplőgéptől azonnal a begyűjtő helyre szállította. Kö­veti őt Hugvec Ferenc, aki 16 kh. földön gazdálkodik, és két holdról 30 mázsa ősziárpát csé­pelt el. 10 mázsa árpabeadási kötelezettségét szintén a cséplő­géptől teljesítette. Varga Albert A mezőgazdasági munkálatok mielőbbi elvégzéséért harcol A! sópetény Alsópetény községi tanácsa a következőket írta hozzánk inté­zett levelében: „Nagv Imre és Rákosi elvtár­sak beszéde lelkesíiőleg hatott Alsópetény dolgozó parasztsá­gára. A község dolgozói szép eredményeket értek el már ed­dig is. A mezőgazdasági munká­latok elvégzésében a járás első községei között szerepel. Most azonban a. dolgozók szinte egy­más ellen, versenyben végzik az aratási munkálatokat. A köz­ségben komoly versenyszellem alakult ki, melynek az eredmé­nye az, hogy az ’aratást már 90—95 százalékban befejezték. Egyesek niár a behordást rs megkezdték. Ilyen például Fá­bián István középparaszt, aki versenyre hívta a község dolgo­zóit a behordás mielőbbi elvég­zésére. A versenyhez eddig 15 dolgozó csatlakozott. Kovács József és Malik. József például vállalták, hogy éjjel-nappal hordják a gabonát, sőt a vasár­napjukat is föláldozzák. ellenőrzését, hogy havonként egyszer beszámoltatják a mű. szaki vezetőt, hanem napról- napra a gyakorlatban is győződ, jenek meg a folyamatos terme­lést biztosító tényezők állásáról, A termelés problémáit naponta beszéljék meg a műszaki veze. tőkkel és azok megoldása érde­kében mozgósítsák az egész párttagságot. Tömegszervezeteink mozgósí. fásán keresztül érjék cl, hogv alkotmányunk évfordulója és a bányásznap tiszteletére olyan verseny szellem aíak-uijon ki, amely biztosítsa a termelés to­vábbi sikereit. Közös erőfeszíté­sekkel arra iörekedjünk, hogy az életszínvonal emelkedéséhez mi­nél több szenet tudjunk biztosi, tani. Ezzel köszönjük meg pár­tunknak és kormányunknak azt a szerető gondoskodását, amiben a fe'sza-baduMs óta részesítettek bennünket, és amiben most. a kormány.programm megvalósul, savai részesülünk mindannyian. Pintér ’ ászíó Megyei pártbizottság ipari és lrozíekedési osztályának vezetője. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom