Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-15 / 56. szám

1953 Július 15. SZABAD XÓGRÍn 5 Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták Rákosi elvtárs beszédét 30 százalékkal növelem eddigi termelésem Csabai István, a Salgótarjáni Acélárugyár sztahanovista he. gesztöje az új kormánypro­gramra megjelenése alkalmával megfogadta, hogy ezekután mindennap két normát teljesít. Elhatározását közölte is a párt- szervezettel és az üzemvezető­séggel. Csabai elvtárs már a fogadal­mának első napján, július 6-án 250 százalékra fokozta termelé­sét, de azóta is magasan 200 százalék felett termel. Rákosi elviárs beszéde után azonban így nyilatkozott: Eddig is bíztam a kormányprogramm sikeres megvalósításában. Rákosi elvtárs szombati beszéde ezt a hitemet teljesen megerősítette. Mostmár én is, de úgy gondolom mindenki világosan látja, hogy pártunk célkitűzése azonos a kormány programmjával. Rákosi elvtárs úgy szabta meg a feladatunkat, hogy példát kell mutatnunk a fegyelemben, a terv teljesítésében. Ügy érzem, hogy Rákosi elvtárs szavára akkor tudok tiszta szívből vála­szolni, ha az eddigi eredményei­met még 30 százalékkal túl­szárnyalom, továbbra is selejt, mentes munkát végzek és a leg­messzebbmenőkig takarékosko­dom az anyaggal. Ezt azért te­szem, hogy minél több jusson a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. Rákosi elvtárs Szavai után így szabta meg harci fe'adatát Csabai István, aki július 13-lg 271 százalékos átlagteljesít­ményt ért el. Fegyelmezett, lelki- ismeretes munkával, minden ere­jét megfeszítve indult most harcba, hogy az. amit pártunk és kormányunk célul tűzött ki, megvalósuljon. Eszünk ágában sincs kilépni a szövetkezetből Rákosi elvtársnak a budapesti páríaktiva-értekezleten mondott, beszédétem:, á pálö’áki Máj'ús I termelőszövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel hallgattuk. Szere­tett vezérünk beszéde most is, mint minden alkalommal, erőt adott a további előrehaladáshoz, elénk tornyosuló nehézségek le­küzdéséhez. Üzemi pártszerve­zetünk most már látja, hogyan kell végezni a munkáját, hogyan kell példát muiatnok a kommu­nistáknak a szövetkezet megvé- delmezésében. Termelőszövetkezetünk nagy és nehéz utat tett meg, míg odáig jutottunk, hegy most mil­liós vagyonnal rendelkezünk. Termelőszövetkezetünk erős és szilárd. A kormányprogramm kijövetele után a.z osztályellen­ség a mi szövetkezetünket is alá akartai aknázni s számos tagot rá akartak bírni a szövet­kezetből való kilépésre. Rákosi elviárs utat mutatott nekünk ahhoz, hogyan verjük vissza ez ellenség próbálkozásait, mert. hisz Rákosi e’vtárs hozzánk szólt, a tsz kommunistáihoz, hogy álljunk a szövetkezet meg­védéséért, megerősítéséért vívott harc élére, hogy legyünk min­denütt az e!6ő sorban, hogy bátran és keményen leplezzük le az ellenség minden támadá­sát. ígérjük Rákosi elvtársnak és a pártnak hogy szilárdan k'ál- lunik szövetkezetünk megvédé­séért. Felvilágosítjuk azt a pár ingadozó tagunkat i6, akik az ellenség hírverésének bedőlve, ezt gondolták, hogy most már mindjárt kiléphetnek a terme­lőszövetkezetből. Mi bátran el­mondhatjuk, hogy tagságunk már tudatában van annak, hogy a boldogulás útját egyedül a nagyüzemi gezdá'kodáson ke­resztül érheti el. Ezeknek a> ta­goknak, de nekünk kommunis­táknak is eszünk ágában s;ncs otthagyni a szövetkezetét. Épp ezért elhatároztuk, hogy az ara­tási és betakarítás: munkát az eddiginéj sokkal nagyobb len­dülettel végezzük. Ezzel akarjuk bebizonyítani, hogy harcolunk az úi gazdaságpolitika meg­valósításáért, szövetkezetünk to­vább: megerősödéséért, a szövet, kezeti tagság életszínvonalának állandó emeléséért. Elmondotta: Orgoványi János a patotási Május 1 termelőszövetkezet elnöke Nógrád megye ipari üze­meiben, a bányák mélyén, a gyárakban, a földeken, a hi­vatalokban és a családi ott­honokban már Rákosi elvtárs beszéde előtt két nappal lá­zas Izgalom alakult ki. Min­denki nagy kíváncsisággal te­kintett Rákosi elvtárs beszéde elé, mert a megye lakói már meggyőződtek arról, hogy Rákosi elvtárs beszéde min­dig hozott vr látni újat az életünkbe, ami szépítette, boldogította jelenünket, ami új erőt adott az építőmunka nagyszerű csatáihoz. Dolgozóink munkakedve megsokszorozódott most is annak a hallatára, hogy Rákosi elvtárs beszélni fog a Az üveggyári rádióhallgatók egy csoportja magyar néphez. Csabai Ist­ván acélgyári hegesztő 267, Petries An al, a Salgótarjáni Üveggyár dolgozója pedig 233 százalékos eredménnyel készü't a beszéd meghallga­tására. Bányászaink között is soha nem tapasztalt lendület­tel folyt a vetélkedés. Mar­gittáró bányaüzemnél Torják Mihály csapata 228, Galcsik Sándor 272, Rózsahegyi Jó­zsef csapa'a pedig 200 szá­zalékra fokozta termelését. De rajtuk kívül megyénk ezer és ezer dolgozója ilyen kiváló eredmények után ü t le június II-én este a rádió mellé, hogy meghal gassák dolgozó népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak beszédét. )OOOOOOQOOOOOG>OOOOOOOOOOOOOOOOC£>raOD(X A sokezer nógrádi bányász egyike Kovács Jenő a Zagyva: Szén­bányák Margittáró bányaüzemé­nek bányamestere egyike volt a sokezer nógrádi bányásznak, aki Rákosi elvtárs beszédét hallgat­va közelebb hajolt a rádióhoz, amikor a jól ismert, a magyar nép boldogulásának útját min­dig a legszükségesebb időben megjelölő hang, a bányászokat emlegette. Kovács elvtárs boldog vo|t, mert Rákosi elvtárs külön 6zólt hozzájuk, a derék bányászok­hoz, akik ezidáig is erejüket megfeszítve harcoltak a tervek rendszeres teljesítéséért. De kü­lönös gonddal hallgatta Rákosi ejviárs minden szavát, az élet- színvonal emelkedésének útját megvilágító iránymutatását, az ellenség hírverésére és akna­munkájára figyelmeztető ma­gyarázatát. Az ellenség: „azt hirdeti — mondotta Rákosi elvtárs — hogy most már nem érvényes a terv, hogy most már nem ke l : tartani q norrhákat, nincs szük­ség a miinkdfegye'.erhfe'’. Majd így folytatta. „Minden öntuda­tos munkás és értelmiségi előtt világos, hogy életszínvonalun­kat nem lehet emelni akkor, ha termelésünk csökken", Rákosi elvtárs beszéde köz­ben Kovács Jenő bányamester szeme előtt leperegtek az elmúlt idők eseményei. Az elmúlt év -novemberében és decemberében micsoda nagy­szerű eredményeket értek el üzemünk dolgozói. Az üzem termelése mind a két hónapban 120 százalék felett volt. Ez év elején azonban visszaesett a termelés pedig a tervünk reális, hiszen alig kaptunk terveme­lést. Sürgősen ki kell javítanunk az eddigi mulasztásokat, meg kell szilárdítani a fegyelmet. Már a beszéd ideje alatt így tervezett Kovács Jenő bánya- mester. Vannak ugyan üze­münknél olyanok mint Hegedűs Mihay, Pál János Mátyás, Sü­sün Kondás Gábor és még többen, akik csapatukkal együtt már több mint egy éve napiren­den, hiánytalanul teljesítik a széntermelés reájuk eső részét. Sokszor előfordul azonban, hogy a termelőcsapatok, de a száll ítószemélyzet is később kezd a munkához, sok értékes perc vész el így a termelésből. Rákosi elv;árs beszéde után Kovács Jenő bányamester még ott ült a rádió mellett, de gon­dolataiban az eddig elkövetett hibákat kereste a bánya mélyén. Ceruzát és papírost vett a ke­zébe. Számvetést csinált. Ezelőtt legtöbb vasárnap sze- nelö' műszakot tartottak, de az elmúlt év novemberi és decem­beri hónap eredményeit így sem tudták felülmúlni. Talán éppen ez a hiba — mondja Kovács Jenő — hogy vasárnap is termeltünk. De mindez azért van, mert a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői okoskodtak. Ahhoz, hogv több lakóház, ahhoz, hogy több lakás, több kerékpár, több ruha, több cipő, több cukor, több élelem legyen, több szén is kel!... Igy’hatá- ' rorta' tneg Rákosi elvtársi Antit* nvamester sa;á‘ feladatait v'zs- gálgatva megállapította, hogy a terv teljesíthető, 6őt megvan annak is a lehetősége, hogy pártunk és kormányunk által kitűzött új feladatok megvalósí­tásához a több ruha, cipő, cukor és több élelem megteremtéséhez több szenet biztosítsanak. Ehhez azonban szükséges, -hogy va­sárnapokon, csak kizárólag fenntartási és karbantartási munkát végezzenek. Csak így lehet biztosítani a termelés zökkenőmentes folyamatosságát. Vasárnap reggel még alig múlott el 5 órai, de Kovács Jenő bányamester már ott sürgött- forgott a Margittáró bánya­üzemnél!. Csak fenntartást és karban­tartást végzünk elytársak! — mondja a bányászoknak —, mert tervszerű és folyamatos termelésre van szükség. Min­den nap teljesítenünk kell a széntermelési terv ránikeső ré­szét, ha támogatni akarjuk pár­tunk és kormányunk új pro- grammját. És mj ezt minden erőnkkel támogatni akarjuk! A következő nap reggelén A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói jó munkával köszöntötték Rákosi elvtárs beszédét A Salgótarjáni Üveggyárban lázas izgalommal készülődtek a dolgozók mikor megtudták, hogy július 11-én este Rákosi elvtárs fog beszélni. A dolgozók munkával igyekezték köszönteni Rákosi eivtárs beszédét, s en nek a munkának meg is lett az eredménye, mert Petries Antal 233, Angyal Sándor 175, Sínk József 164 és Mede József 150 százalékos kiváló teljesítményt ért el a pénteki műszakban. Júlirs 11-én este fé! 8 előtt már gyülekeztek a dolgozók az üveggvári kultúrteremben. Han­gos volt a terem a már megje­lent 50—60 ember beszélgetésé­től. Hiszen mindenki arról be­szélt, hogy mi lesz a beszéd tárgya és mint mindig, most is sokat vártak Rákosi elvtárs be szóiétól. A nagy beszélgetésben egyszerosak felhangzott a jóiis- rriert hang. Elvtársak! A terem­ben egyszerre néma csend lett és - minden szem - a hangszóró felé irányult. Lehetett látni eze ken az arcokon, hogv az em­berek úgv érzik, hogv Rákosi elvtárs itt van köztük, beszél­get velük. Mikor Rákosi elvtárs a lakás éoítésekrő! kezd beszélni, sok dolgozó, köztük Marekné elv társnő is összedugja fejét a társával halkan beszélgetnek és mindkettőjüknek örömtől ra­gyog az arca. Prejzler Oszká ron pedig lehet látni, hogy mé­lyen elgondolkozik Rákosi elv- tár« beszédén, Alikor Rákosi elvtárs arról beszél... „Aki azt hirdeti pazarolhatunk az anyag gat. gyárthatjuk a selejtet, az lényegében az ellenség kezére játszik." Sűrűn jegyez. Talán arra gondol, hogy bizony ná­luk is van olyan, aki paza­rolja az anyagot és gyártja a selejtet. Most hirtelen felüti a feiét. Rákosi elvtárs a követke­zőket mondja: „Ennek megfele­lően vá^ozaílap eréMwl fel k®1! lépni a fegye!emsér:őkkel, külö­nösen a tervfegvelem megsértői­vel szemben, a- lazaságokkal szemben, az igazolatlan hiány­C algát arján, vasárnap reggel 8 óra. Az utca ma is olyan, mint a többi nyári va­sárnapon. Asszonyok jönnek csendes beszélge­téssel a piacról, gyerekek sietnek tejért, a meg­szokott reggeli kép. Csak az arcok mások. Meg- fürödtek a reménységben, derűsebbek: mind. egyik mosolyog. Tegnap Rákosi beszédét közvetítette a rádió. Tudom, valamennyien hallgatták, az tük­röződik az arcukon is. Ez tölti meg a szivüket, mert erről beszél az ajkuk. Kérdés nélkül is ki­kívánkozik belőlük a szó. A Bajcsy Zsilinszky Endre.utca 29. szám előtt kút van. Három-négy asszony állt itt. Most nem sürgős a víz, beszélgetnek. — Lesz négyhatvanas tiszt.. — Kapom el az egyik szavát. — Sokat jelent ez nekünk is — teszi hozzá a másik. — Tisztásak vagyunk, 10 kiló lisztet is el­fogyasztunk egy hónapban. — Sokat jelent ez mindenkinek. Nemcsak ez, hanem a többi árleszállítás is. A szavak egymásba fo-ódnak. Már nem is tudom, hogy melyikük mondja, csak fél füllel figyelek rájuk, mert néhány férfivel be­szélgetek. — Nagyon ió. hogy Rákosi elviárs beszélt — fűzik itt a férfiak a szót. — Akadt olyan is a kormányprogramm után, aki azt hitte, hogy most már csak a szánkat kell tátani és száll is a süli galamb. Magyarázgatjuk mi is, hogy nem egészen így van, de mégis más most, hogy ma­gától Rákosi elvtárstól hallották. — Minden rajtunk múlik — veszi át a szót a másik. — Ha tehát eddig igyekeztünk a mun­kával, most még jobban azon kelt lennünk, hogy többet és jobbat termeljünk. A saját asz­talunkra termelünk, nekünk lesz hasznunk belőle. — Bizony a terv terv marad és teljesítem fogjuk. Volt olyan kétlaki bányász is, aki már megint a földje felé pislogott. Azt mondta, hogy a föld mégis csak az első. Most választ kaptak: kell a szén, a gép, talán még jobban, mint ed­dig bármikor. — Minket, bányászokat külön Is felszólított, hogy jól termeljünk. Ránk számíthat is a párt, Rákosi elvtárs, eddig is tudtuk a kötelességün­ket, tudni fogjuk ezután is. M egrakott kosárral jön a piacról egyik be­szélgetőnk felesége. Krumpli, zöldbab, ba­rack, uborka puposodik a kosárból. — Egy forint a zöldbab, kettő a krumpli — újságolja boldogan az asszony. Annyit vettem most is, mint a multhéten, csak éppen jóval olcsóbban. Íme így válik kézzelfoghatóvá a párt és a kormányprogramm, ez az árleszállítás. Boldo­gan mennek együtt és ahogy visszanéznek és 5elénk intenek a konyhaajtóból, egyetlen mo­soly a két ember, arcukon ragyog a szép fövő, a szocializmus. (M. J.) zókkal szemben, a selejtgyártók- kai szemben.” Mosoly suhan át az arcán. Tudja azt jól Preizler elvtárs is. hiszen ő sztahanovista, hogv tervfegyelem nélkül tervet tel­jesíteni nem lehet. Talán azért mosolyodott el, mert hallott már az üzemben olyan véleményt, hogy most az­tán dolgozhatunk úgy ahogy akarunk, mindenki csinálhat azt amit akar, mert hiszen úgy sem kéri tőlünk számon senki, hogy mit csinálunk. Ezeknek aztán most jól megmondta Rákosi elvtárs. Néma csend. Mindenki egy­másra néz. A csendet Magyar elvtárs töri meg. Azzal kezdi beszédét, hogy Berki József olyan hangot használ, hogy most már csinálhatunk akár­mit, úgysem büntetnek meg. Most1 aztán Rákosi elvtárs utat mutatott nekünk, hogy igenis a lógósokat, a tervfegyelem meg­sértőit ezekután még jobban fe­lelősségre kell vonni, mint ed­dig. Szűcs elvtárs pedig azt említi meg, hogy a balonosok- nál a 480 perc helyett, csak 270 perc akkord időt dolgoztak ki, és félkettőkor már mindenki felöltözve várta a műszak letel­tét. Most Szegedi Zsigmond üvegpréselő emelkedik szólásra és elmondja, hogv Varga elv­társ az egyik nap Nógrádme- gyerből azzal jött be, hogy nálrk Nógrádmegyerben fel­oszlik a tszcs és nem marad egy tszcs tag sem. De most már látom én is, hogv csak azok igyekeznek a tszos-ből kilépni, akik lógósok, nem szeretnek dolgozni. Ezután Papp elvtárs. nő szava hallatszik, ö az ár- csökkentéssel foglalkozik és ki­hangsúlyozza, hogy nekik asz- szonyoknak is nagy öröm a kormányprogramm. De ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindnyájan szívvel-lélekkel dol­gozunk és mindenben követjük pártunk és Rákosi elvtárs út­mutatását. Rákosi elviárs szólt hozzánk Az ország dolgozói nagyje­lentőségű politikai eseménynek voltak fültanui. Rákosi elvtárs szóit hozzánk apai gondoskodás­sal. Rákosi elvtárs nagyra ér­tékeli a többi dolgozók között a bányamunkások hasznos és szor­galmas munkáját. Nyíltan fel­tárta azokat a hibákat, amelyek gátolták a dolgozók életszínvo­nalának emelését. Most ismét tapasztalhattuk, hogy a mi pár­tunk gondoskodik a dolgozók­ról. Rákosi elvtárs most kifejezte, hogy az eddigi hibák ki lesznek javítva, s nekünk csak az a feladatunk, hogy rendszeresen teljesítsük a tervet és így az életszínvonalunk az építés nagy munkáival egyidöben tervszerű­en emelkedik. Sok iparcikk ára már most is jelentősen csök­kent. Hogy a pártunk által kitűzött újabb célokat megvalósíthassuk, arra kell törekedni minden dol­gozónak, hogy az eddiginél töb­bet és jobbat termeljünk, taka­rékoskodjunk az anyaggal és ezzel segítsük elő az áruk ön­költségének csökkentését. En a magam részéről meg­ígérem, hogy az eddigi ered­ményeimet túlszárnyalom és azon leszek, hogy az új gazda­ságpolitikánk végrehajtásához minél nagyobb segítséget nyújt­sak. SZŰCS MIHÁLY a szorospataki bányaüzem dolgozója Én is hallgattam Rákosi elvtárs beszédét örömmel hallgattam Rákosi elvtárs beszédét. Ezekután én is azon leszek, hogy mielőbb befejezzem az aratási munkát. Én sem nézem tétlenül az új gazdaságpolitikai megvalósítá­sát. Gabonáimat a cséplőgép alól, az előző évekhez hason­lóan, az állam magtárába vi­szem, hogy ott eleget tehessek állampolgári kötelességemnek. A szénabeadásomat már 100 százalékig teljesítettem. Most már látom pártunk új politikájából, hogy fokozottab­ban gondoskodik és törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal és mi ezt a gondoskodást a be­adási kötelezettségünk pontos teljesítésével viszonozzuk. Elmondotta: Pidár János 6 holdas szuhai dolgozó paraszt-4 balassagyarmati dolgozó parasztok igy válaszolnak Rákosi elvtárs beszédére (Tudósítónktól) Balassagyarmat dolgozó pa­rasztjai Rákosi elvtárs beszéde után nagy lelkesedéssel ilndu'tak harcba új gazdaságpolitikánk megvalósításáért. Amink a ké- „ , . , , . , pen is látható, elhatározásuk a Valahányan mar tel­begyűjtési terv pontos teljesítő- I jesítették árpabeadásukat. seben jut kifejezésre. Molnár László 5 holdas. Csesznák György 7 holdas, Bóta András 5 és félholdas dolgozó parasz­toknak bőségesen fizetett az

Next

/
Oldalképek
Tartalom