Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-20 / 49. szám

2 SZABAD KOÍ.RÍD 1953 június 20. messze túl, sok emberben kel­tették fel a figyelmes érdeklő­dést és a reménykedést. A Német Demokratikus Köz­társaságban végrehajtott intéz­kedések lényege abban rejlik, hogy megszüntetnek számos olyan korlátozást, amely megne­hezítette a Németország keleti és nyugati részében élő polgá­rok egymással való érintkezé­sét és kapcsolatát. Az új nemzetközi helyzet és a feszültség feloldásának benne rejlő lehetősége az a tény, hogy bízva bízunk a béke erőiben, elegendő erőt adtak ne­künk ehhez a lépéshez. És tet­tük ezt azért, hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk ah­hoz, hogy a feszültség enyhülé­sének lehetőségéből valóság le­gyen. Mi a magunk részéről min­dent meg fogunk tenni, hogy a népeknek a tárgyalásokhoz és megállapodásokhoz fűzött remé­nyét még jobban meg tudjuk alapozni. Johannes Becher ezután pél­dákon keresztül mutatta be, hogy Nyugat-Németországban meny­nyire megerősödött a militariz- mus, s mindenekelőtt a reváns- vágy. Komoly meggyőződésünk — folytatta ezután — hogy nem lehet a német kérdést véglege­sen békésen megoldani, ha nem győzzük !e véglegesen Német­országban a háborús erőket, úgy, amint azt a potsdami ha­tározatok megkövetelik. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, a né­meteknek határtalan türelemmel és megértéssel kell lenniök egy­más iránt, ha békéjüket és né­püknek más népekkel való béké­jét óhajtják. Ha a Béke-Világ­tanács mostani ülésszakán a Szövetségi Köztársaság és az NDK képviselői összegyűlnek, mondhatjuk, hogy egész Német­ország beszél rajtunk keresztül, mert az egész Németország óhajtja a békét és vágyakozik békés egyesítés után. A béke híveiben tudatossá keli válnia ennek az erőfölénynek, hoev békekészségünk, a béke iránti vágyunk reális alapot nyerjen, anyagi erővé változzék és ellenállhatatlan erkölcsi és szellemi fölényt jelentő poli­tikai tényezővé váljon. Minden lépésünknél hivatkoz­hatunk arra, hogy mi a legszeb­bet akarjuk, amit valaha egy nép kitermelt önmagából. Min­den álom. minden vágyakozás, minden, ami a múltból szép és jó — mindez a mi oldatunkon áll! Ezért lesz egységes Németor­szág és lesz béke! A mátranováki bányászok üzenete a békeharc vezérkarának „Mi, a terven felül kitermelt csillogó fekete szénnel erősítjük a béketábort" Megállás nélkül gördülnek a mátra­nováki bányaüze­mekből azok a csil­lék, melyet a har­cos bányászok a Béke-Világtanács ülése tiszteletére folytatott munka­versenyben terven felül raknak meg. Wátranovák, a bé­keőrségen a soro- zatos győzelmek helye lett. Gáti- üzem békeharcosai már teljesítették vállalt kötelezett­ségüket. Az Alkotmány- aknában még zö­rögnek a gépek, dolgozik a fúrógép, mosolygós arcú bá­nyászok fejtik a szenet, mikor Tajti István I. sztahano­vista vájárt harcos társai körülfogják, akit'az a megtisz­teltetés ért, hogy a nógrádi bányászok nevében köszönti a békeharc vezérka­rát. — Hamarább jöt­tünk be a bányába — mondja Pál Pé­ter sztahanovista vájár Tajti István­nak — mert tud­juk, hogy ma indulsz Budapestre, ahol nevünkben is köszöntőd a Béke- Világtanács ülését. Ml arra kérünk, hogy tolmácsold valamennyiünk ne­vében, hogy mi a terven felüli csil­logó fekete szénnel erősítjük a béke- tábort és kérésünk az, hogy minden eszközzel harcolja­nak azért, hogy a béke szent ügye győzelmet arasson. — Boldogan me­gyek — felelte Tajti István — mert nem kell szégyenkeznem a nógrádi szén­medence békehar­cosai miatt. A nóg­rádi bányászok első fé'éves tervüket ez- idáig 101.3 száza­lékra, mi mátrano- vákiak pedig havi tervünket 106.3 százalékra teljesí­tettük. Elmondom a Béke-Világtanács budapesti ülésén, hogy ezt az ered­ményt a béke je­gyében értük el. Elviszem magam­mal a mátranováki bányászok békevé­delmi szerződését és a nógrádi bá­nyászok ajándékait, melyet a béketábor vezérkarának készí­tettek. Elviszem magammal a nóg­rádi bányászok tiszta szívét is, melyben minden ember egyforma, aki a béke kato­nája. Büszkén fo­gom jelenteni, hogy a mátranováki bá­nyászok a béketá­bor széncsatájának hősei, június 19-én reggel befejezték első féléves tervü­ket. Szirák község dolgozóinak távirata a Béke-Világtanácshoz Szirák község dolgozó porasz * jai már megértették, hogy a béke megvédése elválaszthatatlan a termelőmunkában való helytál­lástól, a tervek teljesítésétől. Ezt fejezi ki táviratuk is, amit a Béke-Világtanács Elnökségé­hez intéztek. „Mi Szirák község dolgozói, harcos üdvöietünket küldjük a Béke-Világtanács ülésének. ígér­jük, hogy a béke megvédésében munkánkon keresztül vesszük ki részünket. Az aratást és a begyűjtést a minisztertanács ha­tározata értelmében határidő előtt befejezzük. E munkában is ki akarjuk harcolni az elsőbb­séget éppúgy, mint a növény- ápolásban.” Levél a jövő egyik szakemberétől Pártunk és kor­mányunk különös gondot fordít a fia­talok nevelésére. Lehetővé tette szá­mukra, hogy egyre magasabb színvo­nalon sajátíthatják el a tudomány leg­különbözőbb for­máit, a legnagyobb szakmai ismerete­ket. Iskoláinkban ma a legnagyobb számban munkás- és parasztszülök gyermekei tanul­nak. Kuris Mihály szé- esényfelfatusi fiatal ts a multév őszén jelentkezett a tata­bányai bányaipari technikumra. Az el­telt idő alatt elért eredményekről a következőkben szá­mol be: „Mi, a tatabányai bányaipari techni­kum tanulói, sokat köszönhetünk pár­tunknak és szere­tett Rákosi elvtárs­nak. Számunkra biztosítva van, hogy műveltségünket fo­kozhassuk és szak­emberekké váljunk. Pártunknak mi ezt azzal hálá juk meg, hogy jól tanulunk. Sok nógrádi fiatal fejleszti itt képzett­ségét és sajátítják el a közismereti tantárgyakon kívül a különböző szak­tantárgyak anya­gát. örömmel kö­zölhetem, hogy a nógrádmegyei ta­nulók a bányaipa­ri technikumon is negá lták helyüket és jó tanulmányi eredményükkel har­colnak a békéért. En magam is az elsők közé tarto­zom. Tanulmányi eredményemet né­gyes osztályzatra emeltem. Hason­lóan Erd'ósi Tibor tanulótársam is, aki szintén négyes osz­tó yzatot érdemelt. Fejlődés tapasztal­ható Biró László tanulónál is, aki Nagybátonyböl ke­rült a technikumba. Közepesről jóren­dűre növelte tanul­mányi eredményét. A tanulás terén elért jó eredmények mellett azonban mi a termelő munká­ban elért győzel­mekkel is a békéért harcolunk. A nyári egyhónapos terme­lőgyakorlaton be­bizonyítjuk, hogy méltók leszünk a technikus név vise­lésére. Hírek a világ minden tájáról A VIT megrendezésének híre nagy visszhangot kelt Belgiumban A világ békéért és barátságért harcoló ifjúsága nemzetközi ta­lálkozójának összehívása hatal­mas visszhangot vált ki Belgi­umban. A belga fiatalok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy ma­guknak kell kiharcolni jogaikat, egybekapcsolva ezt a béke meg­védéséért folyó harccal. A fiatal belga katonák harca a katonai szolgálati idő tartamá­nak meghosszabbításai ellen, rá­bírta az amerikabarát brüsszeli kormányt a katonai szolgálati idő 24 hónapról, 21 hónapra való csökkentésére. A két nagy belga egyetemi központban megtartott sztrájkok csak né­hány utóbbi példája a belga if­júság akcióinak. A sztrájkokat az egyetemi hallgatók azért tar­tották, hogy támogatást erősza­koljanak ki egy egyetemi kór­ház felépítésére és hogy meg­védjék az ifjúsági szervezet füg­getlenségét a fasiszta rektorok önkényességével szemben. A belga ifjúság nem akar há­borút, kezet akar fogni az egész világ ifjúságával! A találkozó alkalmat ad arra, hogy megnyilvánulják a világ demokratikus ifjúságának egy­sége a békéért és jogaikért fo­lyó közös harcban. Szívünk mé­lyéből jövő köszönetünket tol­mácsoljuk a román ifjúságnak, amely javasolta a DÍVSZ taná­csának, hogy IV. VIT-et Buka­restben rendezzék meg. Ez a találkozó új alkalmat szolgáltat arra, hogy a VIT részvevői tanúi legyenek annak, hogyan ér el a Román Népköz- társaság nap mint naip új sike­reket a szocializmus építésében, és a világ békéjén«: megszilár­dításában. Francois Collínét, Belgium A találkozás megacélozza erőnket és megerősíti (A lap nem közli a nyilatko­zó török ifjú nevét, hogy meg­mentse a török fasiszta rendőr­ség megtorlásától.) Bukarest, a szocializmust építő szabad román nép fővá­rosa, ez év augusztusában, fel- szabadulásod hónapjában te le­szel a világ ifjúsága számára a béke fővárosa. A békéért, boldog jövőért, sza­badságért folyó harcunkban szi­vünkben azzal a vággyal, hogy magunkhoz ölelhetjük az egész világ ifjúságát — boldogan for­dulunk feléd, minden elnyomás, nehézség ellenére. A bukaresti fesztivál olyan lesz, amilyen eddig még egyik sem volt. Meg fogja acélozni erőinket és szabadságakaratun- kat. Mi, török ifjak, megkísérlünk A világ ifjúsága DHL-AFRI KA: Dél-Afrika if­júsága elhatározta, hogy elküldi képviselőit a IV. Világifjúsági és Diáktalálkozóra a békéért és ba­rátságért, amely Bukarestben iesz augusztus 2-től 16-ig. A fiatalok fesztiválelőkészítő bi­zottságot választottak, amely a délafrikai küldöttség megszerve­zésével fog foglalkozni. ★ FRANCIAORSZAG: A fran­cia fiatalok megkezdték annak a 3000 küldöttnek megválasztá­sát, kik őket a fesztiválon kép­viselni fogják. A francia spor­tolók nagy számban fognak abban résztvenni. Május 23. és 25-én Párizsban .nemzetközi sportversenyek voltak, amelyen 20 ország küldöttei vettek részt. A Nemzetközi Röplabda Szö­vetség Párizsban beleegyezett egy nemzetközi röplabdatorna szervezésébe, a VIT alatti ba­rátságos sportmérkőzések kere­tében. ★ DANI A: A dán fiatalok szin­tén jelen lesznek az egész világ ifjúságának nagy bukaresti ta­lálkozóján. A dán sajtó szerint, amely híreket közöl a fesztivál­ról, már több, mint 200 fiatalt je­löltek ki arra, hogy részlvegysn a dán delegációban, ★ NAGY-BRITANNIA: „A lon­doni ifjúsági kórus részt fog venni a fesztiválon" — közli a Challenge, az ifjúsági napilap. A világ ifjúságának alkalmai nyí­lik arra is, hogy angol táncok­ban és népdalokban gyönyörköd­jék, amelyeket Turkenham (Lon­don) tánc- és énekegyüttese fog előadni. A VIT előtt rendezett művészeti versenyek ösztönzik a kezdeményező kedvet. így pél­dául Rheon kerületben, Galles délvidékén, új népi tánccsoport alakult. Kentben a vasmunkások szakszervezetének két helyi cso­portja már megválasztotta kül­dötteit. * SVÉDORSZÁG: „Remélem, hogy az egész világ ifjúsága reményeinket minden lehetőt annak érdekében, hogy résztvehessünk a találko­zón, hogy olyan boldog napokat élhessünk át, amilyeneket nem ismer mostani életünk, amelyre súlyosan nehezedik a fasiszta terror. Ez a találkozó erőt és reményt önt belénk és új lendü­letet ad a jobb élet kiharcolásá­ért és felépítéséért folyó har­cunkhoz. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román nép szeretett vezetőjének szavai, amelyek szerint a ro­mán ifjúság ma a legmerészebb álmokat is megengedheti magá­nak a valóraváltás biztosítéká­val”, csodálatos távlatokat nyi­tottak meg a román ijjüság előtt. Bennünket is lelkesítenek ezek a szavak arra a harcra, melynek célja, hogy új életet te­remtsünk Törökországban, a nép és az ifjúság számára, készül a VIT-re részt fog venni ezen a nyáron a bukaresti fesztiválon*' — mon­dotta Bengt Melin svéd költő. Hozzátette, hogy a nemzetközi találkozók a legfontosabb ese­mények közé tartoznak ma, mert különböző nemzetek fiatal­jai között folynak le, akiknek kü­lönböző politikai és vallási né­zeteik vannak. ★ IRÁN: Az előkészületek foly­nak és széles körben népszerűsí­tik a fesztivált. A különböző if­júsági szervezetek, társaságok és lapok jelentősen támogatják a fesztivált. „Minden fiatalt fel kell szólítanunk, hogy vegyen részt a kongresszus és a fesz­tivál előkészítő munkájában, bármilyen politikai vagy társa­dalmi helyzete van is1’, — írja vezércikkében a „Djavonan Demokrat1’ című ifjúsági lap. Sok fiatal diák, dolgozó és sportoló csatlakozik a bizottsá­gokhoz és csoportokhoz, össze­jöveteleket, gyűléseket és ver­senyeket rendeznek, hogy a fia­talok tömegeivel megismertessék a Világifjúsági Találkozó cél­jait és népszerűsítsék az ott rendezendő művészeti és sport- versenyeket. * FINNORSZÁG: A fesztivál nemzeti előkészítő bizottsága kü­lön zászlót ajánlott fel, amelyet a fiatalok azon csoportja fog elnyerni, amelyik legjobban dol­gozott a fesztivál sikere érdeké­ben. Mindenütt szerveztek helyi bizottságokat, amelyek már el­kezdték munkájukat. Több kör­zeti bizottság is alakult. A helyi bizottságban minden ifjúsági sport- és kultúrcsoport- nak, sőt még a Nokia ipari cen­trum nem szervezett ifjúságának is van képviselője. Az ottani építőmunkások egyesülete támo­gatja az előlkészítő bizottság munkáját és viseli aiz egyik fesztiválküldött költségeit. A Bi­zottság, amelyet ebben a mun­kában a helyi szervezetek segí­tenek, mindent megtesz, hogy előkészítse a belépésüket a kui- túrcsoportokba és hogy össze­szedje a szükséges pénzt a szo­lidaritási alapra. A jugoszláv dolgozó nők kegyetlen kizsákmányolása „A nő kevésbbé munkaképes, mint a férfi. Ha ehhez még hozzátesszük az abból adódó időveszteséget, hogy gyermekeit is táplálni és gondozni kell stb. nyilvánvaló, hogy tehertétel a munkában.” Ha az ember e cinikus sorokat olvassa, azt hi- hihetné, hogy a nő alacsonyabb- rendőségének elméletét hirdető hitlerista értekezés akadt a ke­zébe. Pedig a „Borbai” című titóista lap írja ezt 1952 június 16-i számában. A cikkíró befeje­zésül megállapítja: „A nőknek tisztán fizikai okokból háziasz- szonyi teendőket kell ellátniok.” Ne csodálkozzunk ezen a kijelen­tésen! Jugoszláviában véres ter­rorral próbálják meggyökerez­tetni Hi Her elméletét és gyaikoi- latát. A múlt év végén az oszieki „poviríar”-üzembó'l elbocsátották Maria- Becsarovics munkásnőt. Miért? Maria Becsairovicsnak a titóista „munkatörvények” értel­mében sem volt semmi bűne. Fiatal, erős, dolgos nő, csak ép­pen férjhez ment és gyerekeit várt Ám ez a titóisták szemé­ben bűn, mert a terhes nő nem végezhet nehéz munkát, ráadásul fizetett szabadságot és családi pótlékot is kell nekik adni Sem egyik, siem másik nem fér ösz- sze a titóista „munkavédelem­mel”. Maria Becsarovics az ut­cára került. Maria Becsarovics sorsát sok­ezer jugoszláv nő osztja. Egye­dül 1951-ben 59.056 másáilapo- tos munkás- és tisztviselőnőt dobtak ki az utcára. Jugoszláviában a munkanél­küliek óriási hadserege 70 szá­zalékban nőkiből áll. Egvedü! Belgrádban 20.000, Zágrábban pedig 5.522 nő — köztük 900 családfenntartó — van munkanélkül. Szlovéniában tavaly 14.000 volt a munka­nélküliek száma. Hivatalos, tá­volról sem teljes, adatok sze­rint az utolsó néhány évben több mint 130.000 nőt bocsátottak el a jugoszláv vállalatok. A munkanélkül maradt nők gyer­mekeikkel együtt éhezésre, nyomorra vannak ítélve. Súlyos azoknak a jugoszláv nőknek a helyzete is, akik még nem veszítették el munkáinkat. A titóisták megkülönböztető politikát alkalmaznak a dol­gozó nőkkel szemben, A .egne- he~ebb fizika; munkára kénysze­rítik, 14—16 óra hosszat dol­goztatják őket, gúnyt űznek belőlük. A Zágrábi „Iszkr" fémfeldolgozó üzemben a nők igen nehéz ládákat cipelnek, ne­héz sajtolok mellett dolgoznak, így bánnak a munkásnőkkel sok más üzemiben is. A nehéz fi­zikai munkánál persze _ ki­derült, hogy a nők teljesítménye alatta marad a férfiakénak A titóisták erre levonták azt a „következtetést”, hogy nők nem teljesértékű dolgozók. Ennek alapján napibérüket a férfiaké­nak főére csökkentették. A titóisták cinikusan lábba! tiporják a nők jogait. Nemrég egyes falvakban — Szarama- nevicsben, Szoko Banjaban és másutt megtiltották, hogy nő­ket jelöljenek a helyi álíamha- ta'imj szervek tagjainak. Egyes helyeken nem engedik a nőket gyűlésekre. A helyi államhatalmi szervek küldöttei között Zág­rábban csak 2 százalék, Vinkovacben, Szalitben, Rieka- ban és más városokban pedig mindössze 1 százalék a nő. Jugoszláviában a nők lealai- csonyító sorban élnek. „Az or szag olyan vidékein — ismeri be a „Borba”, — m;nt Bosznia, Macedonia, Koszovo stb. virág- zik a leánykereskedelem. A lá­nyok pénzforrásul szolgálnak a szü'ők számára. A fiatalember, akinek nincs legaább 100— 150.000 dinár a zsebében, nem is gondolhat családi életre. En­nek következtében sok fiatal­ember nőtlen marad.” A jugoszláv nők azonban nem nyugodnak bele ezekbe a szörnyű viszonyokba, a meg­különböztetésbe, a könyörtelen kizsákmányo'ásba. Bátran har­colnak a belgrádi 6atrapák el­len. A kenyérért, a jobb jövőért, és a békéért vívott harcuk szerves része annak a harcnak, amelyet a jugoszláv hazafiak folytatnak a véres Tito-fas:szta uralom megdöntéséért. Ez a harc nem megy áldozatok nél­kül. A pami női koncentrációs táborban 300 asszony , és leány sínylődik. A jugoszláv nők azonban még ebben a halál- táborban is bátran tovább foly­tatják a harcot. Jelica Tadics 17 éves jugoszláv lány, más foglyok jelenlétében. arcába vágta aiz UDP hóhéroknak: „Állatlassáfban túlszárnyaljátok a Gestapo ügynököket. De tud­játok meg, hogy a nén haragja el fog söpreni benneteket a föld színéről.” SZÖUL UTCÁIN r 0 Éhínség és pusztulás látványa fogadja Dél-Korea városai­ban s falvaiban a szemlélőt. A beavatkozók tönkretették, kifosz­tották az országot. A békeszükségletre dolgozó üzemekből száz ezer meg százezer munkás került az utcára. Ezeket az embereket családjukkal együtt az éhhatál várja. Egyedül Incsonban, Dél- Korea egyik nagy ipari központjában, 80.000 a teljes és 35.000 a részleges munkanélküliek száma. Különösen a gyermekek helyzete súlyos. Magukra hagyatva*, éhesen, rongyosan csavarognak, koldulnak az utcákon. Szüleiket ehhal ál vitte el, illetőleg a frontra vajéy koncentrációs táborba hurcolták őket, Del Korea n? amerikai megszállás előtt Korea éléstára volt. A rizstermelő délkoreai parasztok most az éhhalál küszöbén áll­nak. Földjeiken a megszállók repülőtereket, laktanyákat, katonai raktárakat építenek. A liszinmanista kormány adók és illetékek, címen elszedi jövedelmük 80 százalékát. A beavatkozók és liszin- manisták sáskahadként felfalnak mindent. A „Csunan Színműn” című délkoreai lap beismerése szerint Észak-Kenozan tartomány parasztijai füvet esznek. Az emberek felfúvódnak az éhezéstől. Gyermeket, felnőttet rendre kaszálnak a járványok. A fronton keresztül ezer meg ezer nő és gyermek menekül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A megszálló ható­ságok könyörtelenül elbánnak azokkal, akiket elfognak határátlé­pés közben. A menekülőket kényszermunkatáborokba terelik. Na­ponta egy csésze rizst kapnak enni. A gyermekek éhségükben hul­ladékot, szemetet esznek. Tucatjával pusztulnak itt éhen az em­berek. A delkoreai gyermekek romok között, szétbombázott vasúti kocsikban húzzák meg magukat. Erejükön felüli munkára is vállalkoznak, csak, hogy pár garast megkereshessenek. Tízezet meg tízezer gyermek koldul Dél-Koreában. Könyőradománvért ki­nyújtott kezük, kétségbeesetten könyörgő tekintetük, hidegtől meg- kékült testük, amely kilátszik a rongyok alól, Dél-Korea polgári lakosságának rémítő sorsát szimbolizálja. NÉPI DEMOKRÁCIÁK HÍREI Német Demokratikus Köztársaság A WISMUT BÁNYÁSZOK TELJESÍTIK J. V SZTÁLIN ELHUNYTAKOR ADOTT SZA­VUKAT. Sztá'in elvtársncuk. a német nép legjobb barátjának elhuny­ta alkalmával a szász ércbá­nyászat vájárai eddig összesen 7438 terven felüli önkéntes fel­ajánlást tettek. S a munkater­melékenység fokozását a minő­ség megjavítását és a legszigo­rúbb takarékosság megvalósítá­sát vál'aVák. A vájárok e fel­ajánlásai azt a szilárd etőkélt- ségüket fejezik ki, hogy teljesí­tik Sztálin elvtárs végakaratát. Lengyelország NOWA HUTA ÉPÍTÉSE Nowa-Huta a lengyel fémipar gigantja építésének jelenlegi szakaszában az egész lengyel társadalom érdeklődésének köz­pontjában áll. Az egyes üzemek szívós harcba lendültek, hogy eleget tegyenek a kormány ha­tározatának és elősegítsék a leg­nagyobb lengyelországi üzem megindulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom