Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-13 / 47. szám

1953 június 13. S ZABAD MÍülJü 3 A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlen harcosa, aki jól végzi munkáját cA mi Országunk a héke országa A békét nem elég óhajtani, B békéért harcolni kell. Ez a jelszó száll most keresztül az egész világon. Hazánk dol­gozói egyemberként állnak ki a béke ügyéért és termelésü­kön keresztül fejezik ki szilárd békeakaratukat. Mi, a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár dolgozói is nagy megtiszteltetésnek vesz- gzük azt, hogy a Béke-Világ- tanács ülése itt lesz megtartva hazánk gyönyörű fővárosában, Budapesten. Mi, a tűzhelygyár dolgozói tervünk teljesítésé­vel akarjuk megerősíteni azt, hogy a mi országunk a béke országa. A mechanizált öntöde dolgozói egyemberként akarjuk kivenni részünket ebből a harcból. A Béke-Világtanács ülése tiszteletére tett felaján­lások teljesítésénél már ko­moly eredmények születtek. Nagy Sándor, Kuris József, Mester György és Végh Imre 170 százalékra teljesítik napi tervüket. Én, mint főművezető dolgo­zom a mechanizált üzemben és átérzem a békeharc jelentősé­gét, hiszen népi demokráciánk adta meg nekem ezt a lehető­séget, hogy mérnök lehessek. Alig egy éve kerültem az egye­temről a Salgótarjáni Tűzhely­gyárba, de soha nem lehettem volna mérnök, ha a dicsőséges Szovjet Hadsereg nem szabadí­totta volna föl hazánkat és nem élhetnénk békés körül­mények között. Hogy mérnök leheltem, komoly munkával akarom meghálálni a pártnak és Rákosi elvtársnak, és mint mérnök, úgy fogok dolgozni, hogy mindig és mindenben a nép érdekeit fogom szem előtt tartani. A Béke-Világtanács ülésének tiszteletére pedig|még nagyobb, még áldozatkészebb munkával dolgozom, hogy üze­memet eredményesen vezethes­sem a békéért vívott harcunk­ban. A termelésem és a jó munkámon keresztül kiáltok oda a háborús gyujtogatóknak, hogy mielőbb vonuljanak ki Koreából és engedjék szaba­don az ártalanul elítélt Rosen- berg-házaspárt. Takácsy Miklós mechanizált öntöde főművezetője. Mi békében akarunk élni és tovább tanítani 1930-ban kezdtem tanítani egy . kis 1bányatelepen, Bán- száNáson, Nagy lel­kesedéssel fogtam a munkához. Életcél­nak tekintettem a jó nevelői munkát. Éppen ezért volt íajdalmas rámnézve, hogy a nyolc év alatt, melyet e kis telepen töltöttem, egyetlen dolgozó gyermeke sem ta­nulhatott tovább. Gyökeresen meg­változott a helyzet a felszabadulás után. Az iskola ma a dol­gozóké. Nem a cim, a rang, hanem az igazi emberi értékek érvényesülnek. Ezért változott meg a pe­dagógus munkáin is. Nem céltalan, med­dő a munkánk, ha­nem figyelemmel kí­sérhetjük tanítvá­nyaink életútját, lát­hatjuk az eredmé­nyeket. a tehetségek kibontakozását. S lehet-e nagyobb juta­lom pedagógus szá­mára, mint az, ha tapasztalhatja, hogy jó vetés után bekö­vetkezett a jó ara­tás. En a sa'gótariánl Sztahanov-úti iskola harmadik osztályát vezettem ez évben. Nevetőmunkám jő célja volt, elmélyíte­ni a szocialista haza iránti szereletet. Ér­zik a tanulók, nekik jó tanulással kell küzdeni a hazáért, mert csak ez biztosít- in bodogabb jövő­jüket. Mi, magyar peda­gógusok tudjuk, hogy életfeltételünk a bé­ke. Bizakodóan te­kintünk a Béke- Világtanács ülése felé. Tanítványaink­kal együtt hisszük, hogy a Béke-Világ- ianács u ésén hozott határozatok m nd- inkább elmélyítik a nemzetek közötti ha­talmas békevágyat. Mindannyian szívből kívánjuk és harco­lunk a békéért, mely megadia a lehetősé­get, hogy hazánkat tovább építhessük. Mély megvetéssel tekintünk azokra a kapitalista hóhérok­ra. akik a Rosenberg- házaspár személyé­ben ártatlan embere­ket ítélnek el. Har­colni jogunk a Béke- Világtanács hatá­rozatainak megva­lósításáért, mert mi békében akarunk él­ni, és ebben a szel­lemben nevelni ta­nítványainkat. DIVlACZKt MARTA pedagógus Tudjuk hogy jó munkánkkal a béke ügyét szolgáljuk Munkánk végzése közben állandóan szemünk előtt van cél­kitűzésünk, a szocialista egészségügy megteremtése. Nem kis feladat és nem. kis felelősség ma a nők egészségére vigyázni. A megyei kórház szülészeti dolgozói átérzik a je'adat fontosságát. Tudjuk, hogy jó munkánkkal a béke ügyét szolgáljuk. Nem esik zokszó, pedig feladatunk nehéz. A munka növekedését mulatja a szülések számának szaporodása. Míg 1951-ben havonta átlagban 45 szülés volt, most a havi átlag százon jelül van. Míg az elkülö­nített csecsemőszobában 1951-ben átlagban 14—15 csecsemő feküdt naponta, ma sokszor meghaladja létszámuk a harmincat. Beszédes számok ezek, mert megmutatják a nemzet szaporulatát, mutatják népünk megváltozott anyagi helyzetét. Büszkén jelenthetjük, hogy a szülések megszaporodása áltat nö­vekedett feladatból a salgótarjáni megyei kórház dolgozói alapo­san kiveszik részüket. A salgótarjáni szülések 89, a salgótarjáni járás szüléseinek 44 százaléka a megyei kórházban zajlott re már 1952-ben. Ez azt jelenti, hogy az intézeti szülés jóval meg­haladja az országos előirányzatot. Sok munka rejlik ezen eredmé­nyek mögött. Ha korszerűen akarunk gyógyítani, szülést vezetni, orvosainknak — és ez nemcsak szülészeti orvosokra vonatkozik — a fárasztó napi munka után legalább két-három órát el kell töl­teni szakmai továbbképzéssel. Ennek ä következménye az, hogy ma jobban gyógyítunk, operálunk mint tegnap és holnap jobban fogunk, mint ma. Eredményeinknél nem állunk meg. Terveink közül legna­gyobb horderejű az, hogy hamarosan bevezetjük a fájdalomnélküli szülést. A tudomány fejlődése a szocialista államok ipari segély­nyújtása lehetővé teszi ennek a kérdésnek a megoldását. Azért dolgozunk, azért harcolunk, hogy többen és egészségesebbek le­gyünk, Mi, így készülünk a Béke-Viiágtanács ütésére és mun­kánkhoz az a tudat ad kitartást és erőt, hogy ezzel hozzájárulunk a béke megvédéséhez. MERÉNYI SÁNDOR Békében lehet nagy alkotásokat tervezni és megvalósítani Június 15-én hazánk fővárosában, Budapesten megkezdi ta­nácskozását a béke lozgalom vezérkara, a Béke-Világtanács. En­nek a tanácskozásnak rendkívül nagy jelentősége van. Nem út kérdés ez. A fél éve Bécsben lezajlott kongresszus határozatai ;.s felhívták a négy nagyha'alom kormányát, hogy kezdjék meg azokat a tárgyalásokat, amelyektől a béke függ. A Béke-Világtanácsban a világ minden népének vannak kép­viselői, kiváló tudósok, írók, politikusok, katonák. Ezeket várjuk most Budapestre. E nagy nemzetközi esemény méltó előkészítése minden magyarnak becsületbeli kötelessége. Hogyan készülhetünk mi magyar békeharcosok a Béke-Világtanács budapesti ülésére? Erre Rákosi elvtárs megállapításával jelelek: „A béke meg­védésének nálunk mindenki közvetlen harcosa, aki jól végzi munkáját!" A Béke-Világtanács budapesti ülésének tiszteletére tehát még jobban kell végezni munkánkat, hadd lássa a világ, hogy az egész dolgozó magyar nép egységes a béke megvédésé­ben, egységesen követi kormányunk politikáját. Nekünk műsza­kiaknak is aktívan részt kelt venni a béke megvédésében. A mi munkánk a békén alapszik, mert csak békében lehet nagy alko­tásokat tervezni és megvalósítani... A háború, a pusztítás és a pusztulás szellemét szabadítja rá a világra, mely merőben ellen­tétes a műszaki munka építő jellegével. Ezért kell tehát nekünk műszakiaknak aktívabb békeharcosoknak tenni. Ezért kell a dol­gozók munkáját műszaki tudásunkkal megkönnyíteni és ered­ményesebbé tenni. A Mátranováki Szénbányák dolgozói a Béke-Világtanács ülése Észleletére újabb versenyt indítottak, s június hóban ter­ven felül 1000 tonna szén kitermelését válatták. Mi, műszakiak most azért harcolunk, hogy minél nagyobb segítséget tudjunk adni a fizikai dolgozóknak e munkák sikeres elvégzéséhez. A most folyó versennyel el akarjuk érni, hogy tervünket június 20-ra sikeresen befejezzük„ SÁNDOR JANOS főmérnök főorvos Mátranovák A megye valamennyi földművesszövetkezeti vezetőiéhez, dolgozójához! A nagyoroszi földművesszö- veíkezet vezetői, dolgozói nagy­szerű versenyfelhívással fordul­tak a megye valamennyi föld- müvesszövetkezeti vezetőjéhez, dolgozójához. A versenykihívás a következő versenypontokat tartalmazza• 1. A minisztertanács határo­zata értelmében az aratási mun­kálatokat 8 napon belül be kell fejezni. Mi, a nagyoroszi földmü- vesszövetkezet vezetői és dolqo- zói vállaljuk, hogy ezen munká­latokat hat napon belül befejez­zük, az aratást viaszérésben kezdjük és a szemveszteséqet a legkisebbre csökkentjük. 2. A közös szérű kijelölését megkezdjük és az aratás meg­kezdésétől számított 4 nap alatt a behordási munkálatokat befe­jezzük. 3. A behordással egyidejűleg a gabona cséplését is megkezdjük és a terményraktárba elsőnek visszük be az új gabonát. A nagyoroszi földművessz'ö- vetkezet versenyfelhívása lelke­sebb, odaadóbb, tervszerűbb munkára serkenti a megye va­lamennyi földművesszövetkezeü vezetőjét, dolgozóját. A verseny­feltételek elfogadása és a vei- senypontok sikeres megvalósítá­sához szükséges jelada*ok meg­tárgyalása egyik komoly bizto­sítéka annak, hogy a földműves- szövetkezetek sikeresen oldhas­sák meg az aratás, cséplés, be­gyűjtés nagy feladatát. Gyújts étkezésre alkalmas erdei gombát átveszi az Erdőgazdaság Begyűjtő Állomása kg-ként 2-től 5 forintos árban. Az Erdőgazdaság Begyűjtő Állo­mása minden gombatermő vidék községében megtalálható. Erdei Gomba Felvásárló és Értékesítő V. ESZTERGA e yos, gyalus, lakatos jó szakmunkáso­kat felvesz Épületelemgyár. Je­lentkezés : Épületelemgyár, munka­erőgazdálkodásán, Budapest. XI., Budafoki-út 78. Napi három­szori étkezés 7.40 Ft ért, vidé­kieknek szállást havi 10 Ft-ért biztosítunk. bőrdíszműt, játékot és HANGSZERALKATRÉSZEKET minden igényt kie'égítő választékban vásárolhat a Salgótarjáni Kiskereskedelmi V. 14. számú, új (a főtéri pályaudvarral szemközti) kultúrcikk-boitjában. Nőtincs, Nagyoroszi, Borsosberény községek szégyenteljesen lemaradtak a féléves begyűjtési terv teljesítésben A rétsági járásban Nőtincs, Nagyoroszi és Borsosberény községek vannak lemaradva legjobban a féléves begyűj­tési tervteljesítéssel. E súlyos lemaradás és törvénysértés azért történhetett meg, mert e községi tanácsok vezetői nem ismerik a legújabb ren­deleteket, s igen hiányosan hajtják végre a járási tanács begyűjtési osztálya által ki­adott rendelkezéseket. A le­maradás másik oka, hogy a községi tanácsok nem aktivi­zálták a begyűjtési állandó bizottságokat. Ezért a mu­lasztásért is a községi taná­csok elnökei a felelősek. Mondani sem kell, hogy e három községi tanács szé­gyenteljes begyűjtési tervtel­jesítése nagyban hozzájárul a járás rossz begyűjtési ered­ményéhez. Például Nőtincs község tojásból 30, baromfi­ból 40, tejből 85 százalékra teljesítette félévi begyűjtési tervét. Ettől még súlyosabb lemaradás van Borsosberény községben, amelynek féléves tervteljesítése tojásból 26, baromfiból 28 százalékos. A járási tanács begyűjtési osztálya vonja felelősségre a törvényt megszegő tanácselnö­köket. A földművesszövetkezetek ügyvezetői biztosítsák az aratáshoz szükséges munkaerőt Megyénk földmüvesszövet- kezetei a tartalékterületeken lévő gabonavetés Maratásá­hoz szükséges munkaerőszük- séglet 70 százalékát biztosí­tották már szerződésileg. Le­maradás csupán az iparvidé­kekhez közeleső községekben mutatkozik, ahol a földmű­vesszövetkezeti ügyvezetők „munkahiányra“ hivatkoznak. Az az ügyvezető, aki nem töpreng és nem hátrál meg a nehézségektől, feladatát jól el tudja végezni, mint például a kisterenyei földművesszövet­kezet ügyvezetője, aki töp­rengés és minden tétlenkedés helyett Heves megyébe uta­zott azért, hogy a 346 kh. ve­tésterületen 48 aratópár M- «zerződtetésével az aratási munkákat biztosítsa. E példamutató ügyvezető követendő példaként álljon a karancssági. mátranováki, ka- zári. homokterenyei, bocsár- lapujtői földművesszövetkeze­tek ügyvezetői előtt, akik meg semmit sem tettek annak ér­dekében, hogy a 600 kh. ve­tésterületük Maratásához szük­séges munkaerőt szerződési­leg biztosítsák. Miért gyomosak az ültetvények az erdőtarcsai Petőfi tszcs-ben? A növényápolási munkák el­végzéséhez feltétlenül szüksé­ges, hogy minden termelőszö­vetkezet helyes munkaszerve­zést alakítson ki. Az a harc. amely az idei nagy termésért folyik, feltétlenül megköveteli a jó szervezettséget. Számos termelőszövetkezetünkben már felosztották a kapásnövények területét, amely által a cso­portvezetőségek megkövetelik, hogy minden tag a részére fel­osztott területen időben és jó minőségben végezze el a nö­vényápolási munkát. Az erdőtarcsai Petőfi tszcs- ben is felosztották a kapás­növények területét. A vezető­ség azonban arról már ke- vésbbé gondoskodott, hogy azt minden tag felelősségteljesen meg is művelje. A tagság kö­zül egyedül Gazsó Mihál,yné teljesíti becsülettel a növény­ápolási munkát. Még vasárnap is a cukorrépát egyelte. A jó. gondos munka után szépen fejlődik a eukorrépaültet- vény, míg a többiekét felveri a gaz. A termelőcsoport vezetősége a lusták, a hanyagok ellen al­kalmazza büntetésül a munka- egységlcvonást. Magyarázzák meg nekik, hogy a növény- ápolás elmulasztása nemcsak kevesebb termést, de kevesebb jövedelmet is jelent. A fel­burjánzó gyomok ugyanis el­nyomják a kapásnövényeket, csökkentik a termést. Egy szál vadrepce tenyészideje alatt annyi tápanyagot és vi­zet rabol el a földből, ameny- nyi táplálék és nedvesség egy kg cukorrépa kifejlődéséhez elegendő. Ha egy kataszteri hold cukorrépában ezer szál vadrepcét „felejtünk“ ott, ez 10 mázsa cukorrépa tápanya­gát szívja el és sokmillió szem repcemaggal fertőzi föl­dünket. Leplezzük le a növényápolást szabotáló kulákokat Homokterenye község dol­gozó parasztjai jól végzik a növényápolási rraunkiákaí, A gyomok irtásával .a többszöri, időbeni kapálással harcolnak a magasabb te nm és e re dm á n yeké rí. Ilyen jó munkát végez Berze József Péter 9 holdas dolgozó paraszt is, aki már töltögeti a burgonyáját, kétszer megkapál­ta a kukoricáját, egvszer a cu­korrépát, a napraforgót és a lencsét. Addig amíg a dolgozó pa­rasztok harcolnak a nagyobb terméseredményekért, a falu söpredéke, a kuiáík alias mód­ra szabotálja a növényápolást munkát. Ezt teszi Fodor Antal Balázs kulákcsemete is. aki- a cukorrépa sarabolást még meg sem kezdte, a burgonya, kuko­rica kapálását alig, hogy el­kezdte. Ezt is azért, mert a ta­nács erélyesen rendre utasítot­ta. A kulákcsemete nemcsak saját földjén szabotálja a na­gyobb termés elérését, hanem a szomszédjáén is. Tóth Abelné dolgozó parasziasszonv burgo­nyaültetvényéből 20—30 bokor burgonyát zsebkéssel kivágott, amiért a tanács már megtette a szükséges eljárásit. A községi tanácsok és a dol­gozó parasztok éberen őrkedie- nek továbbra is jövendő nagv termésünk felett, s erős kézzel sújtsanak !e a növényápolást szabotáló kulákokra. Aratásig végezzük el a burgonya töltög élését A jó burgonyatermes biz­tosítása érdekében időben és .jó minőségben kell elvegezni burgonyavirágzásig az ápolási munkákat, s ezen belül a bur­gonya töltögetését. Erre azért van szükség, mivel a bur­gonyagumók nem gyökereken fejlődnek, hanem a megvasta­godott földalatti szárrészeken a stólókon. Fő célja a töltöge- tésnek az, hogy a burgonya hajtásain minél több stóló és azokon több gumó fejlődjön. Ezenkívül a töltögetés előmoz­dítja azt, hogy a burgonya­fészkekben fejlődő gumók la­za, légjárható földben egész­ségesebben fejlődhessenek, tartós esőzések esetén a feles­leges viz a töltögetett ormok közötti barázdákban az alsóbb talajrétegekbe szivárogjon és ne okozza a gumók rothadá­sát A töltögetést Mhetőleg ko­rábban kell végezni, mert az elfásodott, öreg burgonyaszá­rakon újabb stólók már nem fejlődnek. A töltögetés meg­felelő ideje akkor következik be, amikor a burgonya bokro- zata 10—15 centiméter magas A nyirkos földet szorosan húzzuk a szár mellé, de az orom tetején maradjon kis mé­lyedés, hogy a csapadékvíz a bokrok tövéhez szivárogjon. Az első töltögetést kövesse a második, majd virágzás előtt a harmadik töltögetés oly módon, hogy a burgonyabok­rok mellett az ormokat több föld felhúzásával fokozatosan emeljük. Virágzás idején már töltögetni nem szabad, mert ez a munka hátrányosan hat az akkor már megindult gu­móképződésre A töltögetés a sorközökben egyúttal kapálást helyettesít, de ha fogatosan végezzük azt, a fészek-közöket ezt megelő­zően célszerű kézzel kapálni, mert enélkül az erősebb gyo­mok a feltöltött földön áttör­nek. Töltögetés előtt tehát a burgonyatövek közül ki kell irtani a gyomokat. A régi szabály szerint a feltöltött föld felső ormának teljesen élesnek kell lenni, hogy a burgonya szárát ott is érje a föld, azonban jobb, ha a burgonyabokrokra két ol­dalról kellő magasságra fel­húzott föld kettős orommal, felül sekély vólyulatot alkot, amelyen át a nyári csapadék könnyebben bejuthat a bur­gonyabokrokba. A töltögetést gépi, vagy már az igen elterjedt fogatos töl­tögetőekével tudjuk gyorsan elvégezni. A fogatos töltöge- tésnél legyünk figyelemmel arra, hogy a töltögetőeke pon­tosan a sorok között járjon, mivel ellenkező esetben a feltöltött föld nem ér el a burgonya száráig. Ha , mégis előfordulna ezen hiba, akkor ezt kézikapával igazítjuk helyre és húzzuk rá a földet a burgonya szárára, mivel a szárkörüli üregek nem csupán szépséghibák, hanem komoly betegségeknek is (gomba­betegség, tőrothadás stb.) le­hetnek okozói. Ha fogatos eszköz nem áll rendelkezé­sünkre, a töltögetést kézimű­veléssel kell elvégezni. A kézi- töltögetésnek az a helyes mód­szere, ha a sorokat folytató­lagosan töltögetjük úgy, hogy a barázdaorom ne szakadjon meg, hanem végigmenjen a sorokon, tehát nem minden egyes növényt töltögetünk kö­röskörül. A töltögetés munkáját akkor végezzük szakszerűen és he­lyesen, ha kétoldalról a fel- töltött föld a burgonya levél- zete alatt összeér és megsza­kítás nélkül ormot alkot. Márkus István agronómus Jutalomban részesültek a legjobb begyűjtési instruktorok, nyilvántartók A megyei tanács begyűjtési osztálya, valamint a közalkal­mazottak területi szakszerve­zete kiértékelte a békever­senyben dolgozó instruktorok, nyilvántartók munkáját. A verseny első helyezettje Sutor Imre, a szécsényi járás terü­leti instruktora, aki jó mun­kája jutalmául kéthetes ingye­nes üdülésben részesül. Jo munkájáért tárgyjutalomban részesültek még Turda Albert és Gyürki Mária területi instruktorok is. A nyilvántartók versenyé­ben Varga Mária, nógrádkö- vesdi nyilvántartó érdemelte ki a kéthetes ingyenes üdü­lést. A versenyben második lett Sándor Aranka, Tar köz­ség nyilvántartója, míg a har­madik Balázs Pál, a szécsény- felfalusi tanács nyilvántartója. Mindketten tárgyjutalomban részesültek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom