Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-03 / 44. szám

2 SZABAD IN CH» R Í í> 1953 június 1 ILJA ERENBURG, A BÉKEHARCOS A föclkerekségnek nincs táján egy olyan része sem, ahol ne ismernék Erenburgot, az egész világ békéjének ezt a merész, szenvedélyes és aktív békeharcosát, ltja | Erenburg egyike a legidősebb szovjet íróknak. A Nagy J Honvédő Háború idején frt publicisztikai műveit az egész : nép tisztelete és ßzeretete övezte, ő irta a „Vihar” és a „Kilencedik hullám” című regényeket. Erenburg egész írói munkássága, közéleti, békeharcosi tevékenysége közeiáil m-inden becsületes emberhez. Hja Erenburg stzovjet író egyike azoknak az emberek­nek. akiknek mindennapi önfeláldozó munkája eiősegíii a világ népei közötti barátság megszilárdítását. Erenburg ii közvetlenül a háború befejezése után a következőket írta: Hazaszeretetünk nem távolított el bennünket a többi né­pektől. Egyáltalában nem. A háború esztendeiben még erő­sebben éreztük azt a testvériséget, amely egyesíti a munka, a szabadság embereit. Tudjuk mit éltek át a fasiszták kezébe került népek, harcosaink könnyen megértették a lengye'eket, szerbeket, vagy cseheket és szavak nélkül is megértik a franciákat. norvégeket és görögöket. Büszkén :: tekintünk a mauzóleumra, ahol Lenin alussza álmát. : „Sztálin teljesítette esküjét, megmen e.ie a hazát és a békét.” Ahol a béke megőrzéséről, a népek közti kölcsönös megértés eredményeiről van szó, mindenütt hallani iehet :: Iija Erenburg lángdó szavait, amelyek éles kardként vág­ják za. elienséget és baráíian támogatják a baráto- :: kát Erenburg járt Amerikában, Angliában, Franciaország­ban, Németországban, a skandináv államokban és a népi demokratikus országokban és mindenütt vannak barátai. Csak látni kellett volna, hogy milyen lelkesedéssel fogad­ják a világ népeit képviselő küldöttek a békekongreszuso- kon és konferenciákon Hja Erenburg megjelenését. Hinduk és kínaiak, franciák és németek, brazíliaiak és csileiek I sietnek kezetszorítani vele... ltja Erenburg olyan kiváló írók és békeharcosok barátja, mint Pablo Neruda, Louis Aragon, Nazim Hikmet, Jorge Amado. Míg a Nagy Hon­védő Háború napjaiban a „Pravda" és a „Krasznaja •• Zvjezda" című újságokban gyakran lehetett olvasni Hja :: Erenburg rövid cikkeit, amelyek tönkrezúzták az ellensé­get és az agresszonok fölötti győzelemre hívtak fel, — ¥ addig most is a békeharoos írónak, a Iángolószavú szó­noknak minden mondatát a világ dolgozói iránti nagy sze­retet és egy új háború gyujtogatóival szembeni égő gyű­lölet tölti meg. A nemzetközi Sztálin-békedíjat abban az időben Ítél­ték oda Hja Erenburgnak, amikor a népek bécsi kongresz- :: szusa befejezte munkáját. Igen sokáig emlékezetes marad Hja Erenburg bécsi felszólalása. Erenburg a következőket :: mondotta: „A nagy folyók észrevétlenül kis patakokként törnek elő a föld mélyéből. Száz és száz patak és folyó siet feléjük, végül a hatalmas folyamok már egész száraz­földeket szelnek át. országokat kötnek össze egymással, emberek millióinak életét változtatják meg. Ehhez ha­sonló a mi mozgalmunk is. amelu méltatlankodó szívek mélyén született, de gyorsan nőtt és most immár át­fogja századunkat, összeköti a népeket. Soha ilyen moz­galom nem volt a történelemben. Az a magas testület, amelyhez most szavaimat intézem, nem ilyen vagy olyan n: eszme híveit képviseli, nem is kormányokat képvisel — amelyek sok országban átmeneti, vagy vételien ■■ lelte­it’. gűek — nem. ez a testület‘ a népek kongresszusa, a népeké, amelyek különböző módon élnek. amelyeket kü­lönböző eszmék lelkesítenek, de amelyek valamennyien torlaszt akarnak emelni a háború útjába.” A Szovjetunió minden népe egyetért a szovjet író e szavaival. Hja Erenburg jól ismeri a szovjet emberek gondolatait és vágyait, pontosan kifejezésre juttatja azokat. Széles és beláthatatlan a béke híveinek és védelmezői­nek óceánja, végtelenek horizontjai, hatalmas egyesítő ereje. Ebben az óceánban elmerülnek ai háborús gyujto- ; gatók, elmerülnek azok az emberek, akik sötét terveik se­gítségével újabb háború vérözönét akarják a világra zúdí- tani. Francia dokkmunkások, ruhrvldéki kohászok, arizonai farmerek gondolnak ugyanerre: a békére. Sokuknak szavai egybeömlenek a békemozgalom élén álló bátor emberek szavaival. Ilyen ember Hja Erenburg, a közéleti férfi, a szovjet író is. HÍREK a világ minden tájáról Stockholm: A svéd ifjúság lelkesen fo­gadta a Bukarestben augusztus 2—16-ig megtartandó IV. Világ, ifjúsági találkozóra vonatkozó hírt. 600 svéd fiafal vett részt azon a gyűlésen, ahol az elő­adók felhívták a svéd főválros ifjúságát a IV. VIT előkészü­leteiben való rés«vételre. Göte­borgban 400 fiatal gyűlt össze, ugyanebből a célból, A II!., 1951-beo megrendezett berlini Fesztiválról szóló színes filmet jelenleg egész Svédországban játsszák a filmszínházaik, és a film mindenütt igen nagy sikert arat. 1 j-Zéland : üj-Zéland haladó ifjúsága be­jelentette, hogy képviselni fog­ja magát a IV. Világi júsági találkozón. A számos fiatalból álló újzél.atldi delegáció május végén indul e! a Román Nép- köztársaság felé. Anglia: Nagy-Briíanniában, NottSng- hamban március 1-én a Nemzeti Fesztivál Bizottság ülésén 130 delegált vett részt, 32 szakszer­vezeti, diák és egyéb ifjúsági szervezet és 24 helyi és megyei fesztivál bizottsági képviselet­ben. A delegáltak között 4 olyan fiatal is vöt, akik részt vettek Becsben a Népek Békekongresz- sziusán. Egy keresztény diákok, bői álló bizottság, a délwalesi ifjú bányászok bizottságának egy képviselője, egy if:ú kom­munista, az Ifjúmunkások Ligá­jának egy . tagja, egy fiatal mér­nök és az Ifjúsági Fesztivál elő­készületeinek Argói Végrehajtó Bizottságának egy-egy tagja felhíválst szerkesztettek az angol ifjúsághoz. Ez a felhívás a buka­resti Vüásgiíjós-ági találkozó elő­készületei munkáiban való rész­vételre szólítja fel a fiatalokat. A felhívást egyiiagúan el­fogadták. A IV. Fesztivál sikere érde­kében indított kampány igen jól kezdődött március hónapban Nottinigbamban, ahol a Nemzeti Bizottság gyüiósén az ifjúsági szervezetek, a diákok 130 de'e- gátusa felhívta az angol if újsá­got, hogy menjen el Bukarestbe. Londonban, Manchesterben, Glasgowban, Sherf leidben és más nagy városban is lelkes gyűléseket tartottak a Feszti­vállal kapcsolatban. A berlini és a Sheffieldi Fesztiválról késztilt filmeket mindenütt bemutatják az egész or­szágban. A helyi bizottságok szónokokat küldenek a sport­pályáikra és a parkolóba, hogy beszéljenek a Fesztiválról, és ezernyi röpiratot osztogatnak, melyben a Fesztivállal kapcsola­tos új hírek vannak. A helyi és körzeti Fesztivál Bizottságok száma naprót-napra emelkedik. Egy manchesteri gyár húsz ifjúmuríkása vállalta, hogy heten­ként egy schiHinget ad, és ezzel jáf-ul hozzá küldöttségének úti­költségéhez. Egy ifjú együtt, működőkből alakult klub sorso­lásokkal. koncertekkel, tánc- estékkel, gyűjtésekkel néhálny hét alatt 2Ö fontsterlinget (Liv­res sterling) szerzett, és ezt az összeget küldöttjük költségei­nek fedezésére fogják felhasz­nál’ni. A Fesztivál előkészületei ösz­tönzik a brit if híságot a békéért való tevékenykedésre. Minden héten a fiata’ok százai szavaz­nak a katonai szolgálati idő csökkentésére. Az Ifjúság Mun­káspárti Ligájának lapja ankétot szervezett a katonai szolgálat kérdéséről. Dundee-ban mozgal­mat indítottak a munkáspárt1, a kommunista, az együttműködő és a szindiikialásta fiatalok, hogy a katonai szolgálati idő csökken­téséért harcoljanak. Uj szovjet munkamódszer a petrillai bányában A petrillai szénbányában az elmúlt napokban rendkívüli ér­tékes szovjet munkamódszert vezettek be a kőfejtésnél. Kom- p lexbri gá d -módszert. A komplexbriigád-módszert az országban először a petrillai Ratek Ion és Kozma Rudolf bányász brigádjai alkalmazták. A brigádoknak eddig a követ­kező műveleteket kel'ett elvé­gezniük: Ivufefúrást, dúcolási és a kő elszállítását a munkahely­ről. Az úi módszer szerint két vagy három brigádot egv 33 emberből álló kompiexbrigáddá alakítanak és az embereket szakmájuknak és a munkame­netnek megfelelően három cso­portra osztják. A brigád három fejtésben dol­gozik. Az egyik fejtésen 11 em­ber fúrja a httikakat, a másikon 11 ember dicol. a harmadikon pedig a többiek csillékbe rakják a követ. A munkát körforgásban végzik. Egy munkaciklus elvég* zése után a kőrakodók átmennek abba a fejtésbe, ahol robbanta­nak a fcőrakodók helyébe dúco­tok. a duoolók helyébe pedig a lyukfúrók lépnek. 24 órai munkával a munka ter­melékenységét 113 százalékkal emelték. 4.5 méter helyett 9.60 métert haladtak előre a kőzet­ben. Az új munkamódszer al­kalmazásával 24 óra alatt ki­lencszer robbantottak. A technikusok számítása sze­rint a komplexbrigád könnyű szerrel 200—250 métert is ha­ladhat előre havonta, az eddigi maximális 150 méteres e'őhai- tá'5 helyett. Ugyanakkor lénye­gesen csökken a sűrített levegő fogvasztás is. Mintegy Öt éve, 1948-ban indult meg a békemozgalom Franciaországban. Nem­sokára megalakult a Francia Béketanács, amelynek vezető'e a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Yves Farge volt. A francia nép békeharca ma hatalmas arányú szervezett tömegmozgalom. Hősei­nek se szeri, se száma. Raymonde Dien hőstetteire példau] soha nem fogja » fele­dés f'áltyo’át borítani az idő. s még min­denki emlékezetében é! az a megkapó pá­rizsi tömegtüntetés, amely Ridgway Franciaországba érkezése ellen zajlott le. A népek békekongresszusának határozatai megjelölték a harc mai szakaszának konkrét feladatait. A francia nép békeküldöttei Becsből hazatérve, eredményesen népszerűsítették a békekongresszus dokumentumait. Ezer meg ezer békemozgainri aktivista ismer­tette a népek nagygyűlésének határoza­tait a tömegek előtt. A béke zászlóvivői­nek erőfeszítései nem voltak hiábavrlóak. A franc’a hazafiak most célul tűzték ki, hogy nrnden üzemben, minden hivatal­ban, minden lakónegyedben, minden lakó­telepen alakítanak békebizottságot. E cél megvalósításának útján máris komoly sikereket értek el. A bonni és párizsi háborús szerződések és Nvugat-Németország újrafelfegvver- zése elleni harc március 22-én megrende­zett országos napján orezágszerte nagy­gyűlések és gyűlések zajlottak le, s meg­koszorúzták az ellenállási mozgalom hősi halottainak síremlékeit. A békeharcosok esiküt tettek, hogy nem engednek meg újabb vérontást. Aláírásgyűjtők béke­ívekkel 'jártak körű] a piactereken. Párizs­ban, a Mars-mezőn békegalambokat é= ha. zafias feliratokkal ellátott léggömböket engedtek fel. a fokozódó rendőri önkény és fasizálás ellenére harcolnak a békéért. A hatóságok tavaly októberben börtönbe vetették Le Léapot, a CGT fő­titkárát és a Köztársasági Ifjúsági Szö­vetség vezetőit. A kormány egyidejűleg követelte neves kommunista képviselők parlamenti mentelmi jogának felfüggesz­tését. Március 24-én a rendőrség letar­tóztatta André Stílt, a „THumanité" fő- szerkesztőjét. Franciaország népe gyorsan átlátott ezeken a drákói intézkedéseken. Megér­tette, hogy a reakció detnokráciaelíenes összeesküvése közvetlenül a háborús ké­szülődés politikájából folyik. Az uralkodó­osztályok biztosítani akarják hátorszá­gukat. Tiltakozó tüntetések hulláma csapott végig az országon. A törvénytelenül le­tartóztatott hazaTak kiszabadításáért és a kommunisták üldözése ellen indult moz­galom egybeolvadt a békeharccal. ,,Szabadságot a letartóztatott hazafiaknak" jelszóval kelnek ma a becsületes franciák újabb ezrei és ezrei a demokratikus sza­badságjogok védelmére. Ez az egész nép békemozgalmának újabb, leghatásosabb formája, amelyet a francia hazafiak, erő­södő akcióegysége jellemez. Hasonló a helyzet a gyarmati elnyomás elleni harc terén is. Észak-Afrikában a legkülönbözőbb felekezetű társadalmi és pártáilásű férfiak és nők csatlakoznak a francia gyarmatosítók terrora elleni moz­galomhoz. Julien, jobboldali szocialista professzor például nemrég elítélte Guyllaume tábornok marokkói „vissza­éléseit”. pedig ezért elbocsátással fenye­gették. Még a „Figaro” című fasiszta szennylap is kénytelen időközönként bí­rálni a gyarmati politika egyes vonatko­zásait. Ez pedig azt jelenti, hogy a „Fi­garo” olvasóközönsége, a reakciós kis­polgárság, szintén kezd elégedetlenkedni. Az egységre való törekvés főként a munkásság körében tapasztalható. A kato­likus szakszervezetek és a „Force Ouvriere” egyszerű tagjai, szakadár ve­zetőik megkerülésével kapcsolatot terem­tenek a CGT-ben tartózkodó társaikkal és közösen harcolnak a bebörtönzött hazafiak szabadlábra helyezéséért. A dolgozók maguk megta1 áriák a közös alapot és váll Vitt metiett küzdenek jogos követeléseik kielégítéséért. A demokrácia erőinek legutóbbi győ­zelme a községi választásokon a béke ügyének győzelme volt. A franciák mil­liói a békére szavaztak, amikor a munkás és demokratikus szövetség jelöltjeire adták szavazatukat. A választások meg­mutatták. hogy a kommunista; párt, a béke pártjai, Franciao-szág legnagyobb, s szün­telenül erősödő pártja, míg a háborús pártok töm egbef olyasa egyre gyengül. Vitathatatlan, hogy a francia békemozgalom máris eredményeket mutathat fel. A töme­gek akcói kényszerítették a kormányt, hogy szabadlábra helyezze Tollet és Meniert, s egyre halogassa a kommunista képviselők mentelmi jogának felfüggesz­tésére irányuló követölésének megtárgya­lását a parlamentben. A francia kormány enratt nem ratifikálta a párizsi és bonni szerződéseket sem, noha erre többizben telt ígéretet Washingtonnak. Franciaország népe folytatja, sőt ki­szélesít' és fokozza békeharcát. A francia hazafiak tisztán tátják, hogy harcuk szer­ves része a világot átfogó békemozgalom, amelynek élén a nagv szovjet nép áll. A francia milliók békeakaratát tükrözik Maurice Thoreznek, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárának e szavai: „Fran­ciaország népe soha. soha nem fog har­colni a Szovjetunió ellen.” A francia nép békeharca A francia hazafiak A Nógrádi Szénbányák Anyageüátó Váilaíata eredményesen harcol a forgóeszközök csökkentésére tett vállalásának teljesítéséért Mi, a Nógrádi Szénbányák Anyageliáló Vállalat dolgozói alig egy hónapja csatlakoztunk a kőbányai üzemek kezdeménye­zéséhez, egyben versenyre szó­lítottuk a szénbányászati ipar anyagellátó vállalatait a forgó­eszközök csökkentése érdekében. Fogadalmat tettünk, hogy az 1953-as tervévben 4 millió forint értékkel csökkentjük a forgó­eszközeinket. Vállalt kötelezett­ségűnk valóra váltása érdeké­ben intézkedési tervet dolgoz­tunk ki, melyben meghatároz­tuk, hogy az egész évre vállalt kötelezettségből negyedévenként forgóeszközeinkből müven érté­ket takarítunk meg. A beüleme- zés szerint az első negyedévben egymillió hatszázharminchét- ezer a második negyedben 600 ezer, a harmadik negyedben 800 ezer. a negyedik negyedév­ben pedig 963 ezer forint érték­kel csökkentjük forgóeszközein­ket. A tervek elkészítése után azon- naj hozzáfogtunk annak mara­déktalan végrehajtásához. Rak­tárkészleteinkben vannak olyan elfekvő anyagok, melyeket több éven keresztül tároltunk, de azok használatba nem kerültek. Raktárainkban nagymennyiségű mozdony-rugók, biztosíték alja­zatok, magasfeszültségű régi tí­pusú szigetelők, szigetelő tartók és áram reduktorok. mint elfek­vő áruk ezelőtt használaton kí­vül voltak. Az igy összevont használaton kívüli anyagokat számbavesszük és bejelentjük a minisztérium anyagellátási osz­tályának, ezenkívül a gazdálko­dás alá nem vont anyagok jegy­zékét értékesítés céljából más vállalatok részére is megküld­jük. Raktárainkon lévő anyagok seíejtezéséí is folyamatba vettük. A selejtezés munkálatai! a mi­nisztérium selejtező bizottságá­val karöltve végezzük. Az el­avult és nem használatos anya­gok, öntvények, gépalkatrészek és egyéb szerelési cikkeket ugyancsak a központi raktárba gyűjtve külön tároljuk. A jelenleg érvényben lévő kész. letnormákaí is felülvizsgáljuk és a műszaki szempontok, \ala- míní a beszerzési lehetőségek figyelembevételével egyes anya­goknál a készletidő normát le­csökkenti ük. Ezt a munkát vál­lalatunk anyaggazdálkodási csoportja, a tröszt anyagosztá­lyával karöltve végzi. Anyagtervünk ellenőrzésénél megállapítottuk, hogy mely anyagokat terveztük túlzott biztonsággal és időközbeni gé­pesítés műszaki továbbfejlesztés következtében milyen anyagok­nak a használata vált szükség­telenné. Tervünkből ezeket az anyagokat töröljük. A megkötött szállítási szer­ződéseket felülvizsgáljuk és a készletek figyelembevételével azokat részben, vagy egyes anyagoknál teljesen felmondjuk. Az elkövetkezendő időben szállí­tási szerződéseinket a készlet él felhasználási norma figyelembe­vételével tesszük meg. Ezenkí­vül göngyöleg készlelünket — kőtél, kábeldob, karbiddoboz, robbanóanyagos láda — az anyagikészlettel egyidejűleg is csökkentjük. A göngyölegek mozgását a tárolási norma alap­ján meggyorsítjuk. Raktáraink tárolóképességét mennyiségi és minőségi szem­pontból ellenőrizzük és az anya­gok törésének, romlásának meg­előzése érdekében átcsoportosí­tást hajtunk végre. Raktáraink­ban teljesen megszüntetjük az utalványnélküli anyagkiadást» még- a rendkívüli esetben is csak az üzem által megbízott személyek aláírásával ellátott ideiglenes utalvány ellenében szolgál tálunk ki anyagot. De megköveteljük, hogy az ilven esetekben is 24 órán belül hi­vatalos utalványt küldjön az üzem. Az üzem által kivételezett de fel nem használt anyagokat raktárain kba-n vissz av été le z'z ük. Anyagkezelésünket megjavítjuk, ennek érdekében raktárgazdál­kodás:' és továbbképző tanfolya­mot indítunk be. Felvilágosító és nevelő munkával ped:g az egvszemélvi fe’eiősséget a leg­messzebbmenőkig kiszélesítjük. Csornáit/ lMjos igazgató A szovjet vendégművészek látogatásának tanulságai Országunk művészetpoliitikai közvéleményét hetek óta foglal­koztatja az az értékelés, amit a hazánkat meglátogató szovjet művészkül döttség. Mii jirtyin elvtárs vezetésével a magyar zene, színjátszás, kultúrforra- dalmi eredményeinek vizsgálata során végzett. A küldöttség ve­zetője, Mii juityin elvtárs Sztálin- díjas zeneszerző fontos meg­állapításokat tett főként zenés színgadiroda lmunk és színját­szásunk terén nyert tapasztala­tairól és ezek a tanácsok any- nyira értékesek és érdekesek, hogy azokat minden kulturális kérdések iránt érdeklődő dolgo­zónak ismernie kell. Mii jutyin elvtárs végigné­zett számos színpadi előadást. Meghallgatott több budapesti hangversenyt és mindenekelőtt megállapította, hogy a magyar operettszí n j á tsz ás világvszony- latharn is igen magas fokon áll. Néhány színészünkről: Honthy* ról, Latabárról. Felekiről az el­ragadtatás hangján emlékezett meg és csab azt sajnálta, hogy a Szabad szél előadását maga a szerző: Duna jevszkij nem láthatta. De a dicséret mellett Miljv- tyin elvtárs megmutatta a hi­bákat is. Mindenekelőtt kritikát gyakorolt zeneszerzőink felé, akik „szé gyeinek” operettet írni, és elhanyagolják ezt a rendkívül népszerű műfajt. Megállapította, hogy a jövő színpadi műfaja a nagy operett, Mert a zene és a színpadi cse­lekmény egysége az. ami a dol­gozók igénve't a legmagasabb fokon elégíti ki. Ideér kezesekor felkérte a szín­házi szakembereket: mutassa­nak be egy Kálmán-, vagy Lehár-operettet. Az intendáns kijelentette hogy sajnos, már huzamosabb idő óta nem tűztek műsorra Káhnán-művef. Milfu- tyin elvtárs felhívta figyelmün­ket arra a veszélyre, ami e té­ren a haladó hagyományok el­hanyagolásából származhat. Rámutatott arra. hogy ezek a művek az operett i riadalom re­mekei és csakis szerkezeti és dramaturgiai anyaguk tovább­fejlesztésével — nem pedig el- mellözésével — lehet az új ope­rett műfaját kitalálni. A teljes el­rugaszkodás. a formának, zenei kifejezésmódnak elvesztése; puszta formalizmushoz vezet, „önöknek játszaniok kell ezeket az operetteket, mert igen sokat tanulhatnak belőlük. Persze, a szövegkönyvön kisebb módosítá­sokat ítél] végezni, úgy, hogy a szövegben a számunkra fontos domborodjék ki“ — mondotta. Müjutyín elvtárs szerint az úi magyar operettek (Szelistyeá asszonvok, Állami Áruházt mon­danivaló dolgában, értékesek ugyan, de a műfaj továbbfejlesz­tése terén nem eléggé helyt, állóak. A mi operettjeink volta­képpen zenés vígjátékok, melyek­ből hiányzik a mondanivaló és a zenei nyelvezet összeforrott egy­sége. Túl sok bennük a „betét­szám”. A színész egyéni kvali­tásait kihangsúlyozó magánszá-m, s ez gyakran megy a többi sze­replő, az előadás egészének ro. vására. Magyarán.: az ilyen darab „nagy” és „kis” szerepei alkalmat adnak a sztároskodá's- ra. E téren úgy látta, hogy sok­szor maga Latabár is bele esik az öncélú rögtönzések örvényé­be, ami a cselekményt meg­állítja, és az előadást vontatottá teszi. Müjutyín elvtárs a művész­küldöttség nevében nyilatkozott, és minden egyes észrevétele újabb távlatokat nyitott meg a magyar színpadi művészet fejlő­dése számára. Megállapításait színészek és szerzők egyaránt lelkesedéssel fogadták, mert azok rendkívül értékes kritikát képez­tek haladó hagyományaink helyes értékelése és az új művészet cél­kitűzései közötti összefüggések­ről. Pravotinszki Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom