Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-06 / 36. szám
1*53 május 6. SZABAD NOGRAtf Gépállomásaink feladatai a növényápolási munkák végrehajtásában A gépállomások munkájának megjavításáról szóló miniszter- tanácsi határozat kötelezi a gépállomásokat, hogy „a terméshozam állandó növelése érdekében teljes gépi erejükkel és agrotechnikai felkészültségükkel biztositaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésben való széleskörű al" kaímazását.” Megyénk gépállomásainak nagy segítségé kell adniok gépi erejükkel a növényápolási munkák végrehajtásához. E munkában nagy felelősség hárul az agronómusokra, akik felelősek a megtervezett termésátlagok tényleges eléréséért. Éppen ezért kövessenek el mindent, hogy körzetükben érvényesüljenek a fejlett termelési módszerek. A gépállomásoknak pedig fel kell készülni a gépikapálás maradéktalan elvégzésére. Igaz, hogy még nem rendelkezünk elegendő univerzális gépekkel, de a meglévő gépierőkkel a kapálásokat minden különösebb akadályok nélkül elvégezhetjük. A gépállomások agron ópiumainak jól kell megszervezni e munkát, mert a termelőszövetkezetek dolgozói előtt be kell bizonyítani, a gépi növényápolás termésfokozó hatását. Ezért sz a feladat, hogy a gépimunka minél szélesebb körben való al- | kalmazása érdekében a gépállo-' más segítségével minden termelőszövetkezetben vizsgálják fe- ]fi\ a megkötött szerződéseket, s ennek megfelelően rögzítsék a növényápolási munkák elvégzésének mennyiségét, valamint azok idejét. Az így felülvizsgált és lerögzített munkákra a gépállomás készítsen növényápolási ütemtervet, hogy a munkák szervezetten, zavartalanul, időben elvégezhetők legyenek. A gépi növényápolási munkát végző dolgozókat szakmailag ki kell oktatni, s a jó munkát végzőket jutalomban keli részesíteni. Az agronómusok a helyszínen legjobb szakismeretükkel segítsék e munka végrehajtását. A gépállomások minden egyes egyetemes kultivátorral 200 kát. holdon feltétlenül végezzenek gépi kapálást és a legképzettebb traktoristákat bízzák meg e munkák végrehajtásával. A munkaszervezésnél különösen figyelembe kell venni azt, hogy minden munka, ami a növényápolás és gépi kapálás szempontjából figyelembevehető a növény fejlődésének és a talaj állapotának legmegfelelőbb időszakban végezzék el. E célnak legmegfelelőbb munkaeszközök közű] mindig azt alkalmazzák, amely a legtermékenyebb munkát teszi lehetővé. Ennél különösen az egyetemes kultivátor, valamint , a traktorvont a tású lókap aszerel vények összeállítása jöhet számításba. Azonban mégis csak akkor járunk el helyesen, ha elsősorban a legnagyobb munkatermelékenységű eszközt, tehát a trak- torvontatású kapáló kultivátort alkalmazzuk. Használjuk ki teljes mértékben a gépek teljesítőképességét. Akkor járunk el helyesen, ha azt a munkamódszert alkalmazzuk, amelynek a fennálló körülmények között jó minőségben, a munkaerő megfelelő kihasználásával a legnagyobb teljesítményt adja. Ez pedig az egyetemes kultivátor, amely mindenféle sorköz kapálásához a legalkalmasabb. Gépállomásaink elsősorban ezt alkalmazzák. Természetesen emellett fel kell használni- traktor- vontatású lókapaszerelvénye- ket is. Az egyetemes kapáló kultivátor alkalmazását alátámasztja még az is, hogy mindössze két személy szükséges hozzá, egy traktorvezető és egy munkagép- kezelő, amelynek napi teljesítménye 15—16 kát. hold és így az egy kát. holdra jutó személyi munkanap mindössze 0.13 század személyi munkanapot tesz ki. Az egyetemes kapáló kultivátor alkalmazása leveszi a dolgozók válláról a terhet s úgy időben, mint minőségben kiváló munkát végez. Cencz Imre megyei gépállomási igazgatóság föagronómusa A rétsági járás békeharcosai Dolgozóink előtt egyre inkább világossá válik, hogy kötelezettségük teljesítésével, a szocializmus építését, a béke védelmét, maguk és gyermekeik boldog jövőjét segítik megvalósítani. Az ipari munkásság mellett dolgozó parasztságunk között is egyre jobban kezd kialakulni az az újfajta embertípus, aki feladatai, kötelezettségei túlteljesítésével, lelkes munkavállalásokkal veszi ki részét szocialista hazánk felépítéséből . Az MNDSZ-en keresztül asz- szonytársaink is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be szervezetten a versenymozgalomba. A berkenye! asszonytársakat egyre több község asszonyai követik. A berkenyéi asszonyok március $ előtt tett felajánlása — melyben vállalták, hogy legalább 200 munkaegysé- • get érnek el a tszcs-ben, ezenkívül a beadási kötelezettség idő előtti teljesítésére tettek vállalást — nagy visszhangra talált a rétsági járásban. Élenjárnak ebben a versenymozgalomban olyan asszonyok, mint például Nagyorosziban Korbely Józsefné, Felsöpetény- ben Martinkó Istvánná, Tolmácson Botlik Jánosné és még több más asszonytársunk. Ezeket az asszonytársakat népünk megpecsüli és kiváló békeharcosként tiszteli. Egyre több asz- szony látja világosan, milyen összefüggés van az ő jó munkájuk és a békemozgaiom között. Az április hónapban lefolyt MNDSZ vezetőségi értekezletek és taggyűlések megmutatták azt, hogy az asszonyok is egyre inkább tettekkel bizonyítják be a béke melletti kiállásukat. A rétsági járásban 120 asszonytársunk tett felajánlást* ezeken a gyűléseken. Ezek a felajánlások különbözőek. Borsosberényben özv. Va- nyáné asszonytársnő például 5 napi cukorrépaegyelést vállalt az állami gazdaságban. Az ő példáját mindjárt 8 asszonytársnő követte. Tolmácson Szabóné asszonytárs elmondotta, hogy ő úgy készül a választásra, hogy az eddiginél még sokkal jobban végzi agitációs munkáját és 10 olyan tagot, aki eddig csak papíron volt MNDSZ-tag, meggyőz arról, hogy csak akkor jó béke- harcosok, ha aktívan kiveszik a részüket az MNDSZ előtt álló feladatok végrehajtásából. Ugyanezt vállalta Balogh né asszonytársnő Rétságon. Burmán Jánosné azt vállalta, hogy félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesíti május i-re és akkorára az ültetést és a veteményezést is befejezi és ezt a vállalását már április 26-ra teljesítette. Ilyen és hasonló, felajánlásokat tettek még Nógrádon Molnár Andrásné és Pityeré Józsefné, Tolmácson Blaunné asz- szonytársunk és még nagyon sokan mások. Népünk meg is becsüli asz- szonytársaink jó munkáját. Ezért avatták békeházzá Felső- petényben Gálik Jánosné, Nagyorosziban Korbely Józsefné és még több más asszonytársunk házát. „Most látom igazán — mondta ebből az alkalomból Gál ik Jánosné — hogy milyen nagy különbség van a múlt és a jelen között. A múltban engem, mint cselédember lányát figyelembe sem vettek, sehol- sem becsültek. A felszabadulás után a nép államától földet kaptam. Mífldig igyekeztem jól dolgozni, de sohasem gondoltam, hogy így megbecsülnek majd érte. Most mint egyik legjobb békeharcost tisztelnek. Hogy erre méltó legyek, ezek után még sokkal jobban végzem majd a munkámat." Azokban a községekben — mint Felsó'petény, Nagyoroszi, Tolmács, Romhány és még egy pár község — ahol 9—10 család háza lett „Békeház”, a pártszervezetek a legnagyobb gondossággal segítik az MNDSZ-szerveze- tek munkáját. Rendszeresen beszámoltatják asszonyainkat a végzett munkáról. A párttiíkár elvtársak részt- vesznek az MNDSZ gyűlésein és asszonyainkkal közösen készítették elő a bé'keház-avatást és az ünnepélyen a párttitkár elvtársak a nép nevében köszöntötték az így megtisztelt dolgozókat. Az ilyen összefogás segíti elő a szocializmus teljes győzelmét, a népfrontba tömörült dolgozók hatalmának megszilárdítását és a népfront választások győzelmét. Lánszki Pál né járási MNDSZ-titkár, Rétság JSCSOrOiC5KJH^Caa<^CaKÍ<)fCaíCt. Dolgozó parasztok, akik a begyűjtési terv pontos teljesítésével nyilvánították ki szilárd helytállásukat pártunk politikája mellett Választásra készül város, i falu egyaránt. E nagy csa- J iában pártunk azt akarja, j f hogy a nép még közelebbről,1 , még jobban megismerje és] [ megértse a párt politikáját, { , az ötéves terv, a béke, a bot. \ 1 dog, virágzó Magyarország ] [ politikáját, s még inkább í 1 kész legyen harcolni érte, l hogy a nép ne csak szavazó- I . tágat, hanem lelkes, válasz-i j tási munkaversenyével, még\ ! jobb termelőmunkájával isi ’ hitet tegyen nagy céljainké X mellett. Megyénk dolgozó paraszt- i fiai közül már nagyon sokan j fa begyűjtési terv pontos tel-l • leütésével nyilvánították ki\ i szilárd helytállásukat pár- i tunk politikája mellett. Ilye-] uiek Kotrocó Jozsu Ignác,\ > Szabó Pál nádüjfalusi dől-, f gozó naaisztoh, akik barom- ifiből, tojásból évi kötelezett-? ’ ségüket már teljesítették. Dej í hasonló győzelmekkel segítik i ' választási csatánk győzelmén [Nagy Sájidor, Sándor József, \ Balogh Lajos tari, Cservenákj [Pál alsó, Szilfai István szü ; gyi, Dinka László, Söregi < iIstván mátraszöllősi dolgozói 1 parasztok is, akik vagy azl ■ évi, vagy pedig a félévi be-l I adási kötelezettségüket s?ociatísta hazafiakhoz méltóan { ■ teljesítették. A választási békeverseny-í f vállalás teljesítésében élen■ járó harcosok példája lelke- ] fsílse aktív cselekvésre me-', tgyénk valamennyi becsületes5 I dolgozó parasztját. VARGA ALBERT megyei tanács begyűjtési osztály. Súlyos ítélet a begyűjtési terv szabotálása miatt A begyűjtési versenyben az utolsó helyen áll a szécsényi járás. Egyes községek súlyosan megsértik az állami fegyelmet, így van ez Mihálygergén is, ahol Miklós Miklós gazdálkodó például 126 kg-os sertés, 792 liter tej, 145 darab tojás és 110 kg vágómarha beadását szabó tálta ei. De nézzük meg közelebbről ki is volt ez a Miklós Miklós. A múltban a nyilasok szekértolója, talpnyalója, a képviselőválasztáskor pedig a nyilas képviselők aláírásgyűjtője volt. Most pedig, amikor a becsületes dolgozók milliói minden erejüket megfeszítve építik gyönyörű jövőnket, ő így akarta az országot megkárosítani. Miklós Miklósnak azonban ez a cselekménye nem sikerült, mert dolgozó népünk ébersége leleplezte, s a szécsényi járásbíróság pedig egyévi börtön, 500 forint pénzbírság és 3 évi köz- ügyektől való eltiltásra ítélte. Mindenki fizesse pontosan a tűz- és jégkár elleni biztosítási díjakat Ötéves tervünk nagy alkotása: November 7 Erőmű Népünk a választásokra készül. A népnevelők százezrei keresik fel az embereket és beszélgetnek velük. Felsorakoztatják eredményeinket, összehasonlítják a keserves múltat építő jelenünkkel, felvetítik gazdag jövőnk képeit. A magyar falu már eddig is óriási fejlődésen ment keresztül. Az ötéves terv minden vívmányából bőven jut dolgozó parasztságunknak. Kormányzatunk intézkedései arra irányulnak, hogy mező- gazdaságunk teljesítse feladatát, munkáját tervszerűen, minden zavaró körülmény kiküszöbölésével végezhesse. Ezt a célt szolgálja a kötelező tűz- és jégbiztosítások bevezetése is. A kapitalista országokban egy-egy pusztító tűzvész vagy jégverés ma is a kisparasztság tömegeit szegényíti el. Így történt ez a szomszédos Ausztriában is, ahol az elmúlt nyáron a nagy jégverések következtében egész vidékek dolgozó parasztsága került a tönk szélére. Nálunk január 1-én életbelépett kötelező tűz- é9 jégbiztosítás az egész dolgozó nép és különösen mezőgazdasági lakosságunk anyagi javainak védelmét jelenti. Államunk gondoskodik arról, hogy tűz vagy jégverés se foszthassa meg dolgozóinkat munkájuk eredményétől. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk felismerve saját érdekét, a biztosítást magáévá tette és annak díját nagyrészt be is fizette. A jégkár megtérítésének alapja a biztosított érték. A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával ’az egyes növényféleségek hozama magasabb, mint a kötelező biztosított érték. Ezért tette lehetővé kormányzatunk, hogy a várható teljes terméshozamig kiegészítő önkéntes jégbiztosítást lehessen kötni. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni gazdálkodóknak fontos érdekük, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Jégverés esetén teljes biztosi" tási védelmet, a kötelező biztosításon felül a várható magasabb terméshozamig a kiegészítő önkéntes biztosítást nyújt. A kötelező jégkárelleni biztosítási díjak befizetésénél előfordultak olyan esetek, hogy a termelő befizette ugyan a jégkárelleni biztosítási díjnak megfelelő összeget, de elmulasztotta befizetni a tűzkárelleni biztosítási díjat. Itt tudni kell azt, hogy hiába írja rá valaki a befizetőlapra, hogy jégkárelleni biztosítási díjat fizet. A befizetett összegből először is a kötelező tűzkárelleni biztosítási díjat egyenlítik ki. Ezért mindenkinek érdeke, hogy mind a tűz- mind a jégkárelleni biztosítási díjat pontosan befizesse, mert az Allami'Biztosító csak ebben az esetben fizethet kártérítést. HARMOS JOZSEP vállalatvezető. \ dolgozók ébersége meghiúsította Rácz Miklós 300 holdas kulák további kártevő munkáját Ötéves tervünk egyik legnagyobb energiaszolgáltató berendezése az Inótái November 7 Erőmű építése, diadalmasan közeledik befejezéséhez. Épülő új üzemeinknek óriási mennyiségű villamosenergiára lesz szükségük. Az erőműben termelt energia bekapcsolódik az országos hálózatba, tehát megjavítja az egész ország villamosener- gia-eiiátását, másrészt küiön hálózaton keresztül kielégíti a környékbeli ipartelepek, Várpalota, Fűzfő, Pét. Veszprém, Székesfehérvár villamosenergia igényeit. A November 7 Erőmű a közel- fekvó' Várpalota bányáinak lignitjéből állítja elő az áramot és a ma már működő erőmű sugározza Dunántúl ipari központjai és falvai felé a szocialista iparosítás és kultúra fontos alapanyagát, az áramot, a fényt. Régebben is építettek erőműveket. A Mátrai Erőmű négy évig épült, míg az első gépegységet üzembe helyezték. A November 7 Erőművet 1950 júliusában kezdték építeni, 1951 november 7-én az első turbógépcsoport már működött, jelenleg már négy gépegységgel dolgoznak, az év végére az erőmű teljes kapacitással működik. Az inotai kombinát a már működő erőműből, valamint az erőműhöz szükséges szenet biztosító újonnan létesített bányákból a szénosztályozóból áll. Az erőmű egvenként nyolcemeletnyi magas kazánjaiban elégetett lignit energiája majdnem annvi munkát végez majd el, amennyit az ország valamennyi felnőtt dolgozója fizikai munkával lenne képes elvégezni. Az inotai kooperáció a legkorszerűbb szoviet építőipari technika alkalmazásával, a helyszínen eiő- regvártott 30—60 tonnás vasbetonelemekből készült. A szovjet tapasztalatoknak és az ittjárt szovjet szakemberek segítségének köszönhető, hogy az építés idejét kerek egy esztendővel megrövidíthettük és közben sokmillió forint értékű faanyagot is megtakaríthattunk. A kazántápgébházat előregyártóit elemekből építették fel. Közép-Európában itt emeltek be először 56 tonnás előregvártott vasbetonelemeket. Az erőmű víz. ellátására a környéki Hideg- völgyben karsztkutat létesítettek. Ez a karsztkút méreteit illetően egyedülálló egész Európában, mert 70 méter mélységben több mint 700 mé_ter hosszú tárót hajtottak ki a szükséges víz- mennyiség biztosítására. Az erőmű teljes kiépítésekor egyetlen napi szénfogyasztás kb. 1000 család évi szükségletét fedezné, annyi víilamosenergiát szolgáltat egv nap alatt, amennyi százezer háztartás egyhavi villamos- energia-szükséglete. Az erőmű egy nap alatt annyi vízmennyiséget használ fel, amennyi 10, egvenként 20.000 lakosú város teljes személyi vízfogyasztását fedezi. Az erőművet a várpalotai szénbányákra alapozták, a szocialista iparosítás elveinek megfelelően olyan szénterületre, melynek terméke viszonylag csekély fűtőértékénél fogva az ipar más területén nem lenne gazdaságosan felhasználható és szállítása nejn volna kifizetődő. A kooperáció közelében Várpalota, Inota és Pét lakótelepeiből úi szocialista város létesül. Már eddig közel 500 lakás készült el és jelenleg több mint 1000 építése folyik. Várpalota óvárosban már áll az úi vájáriskola és SZTK-rendelő, épül a várpalotaiak régi váo>va, a kul- túrház, a 8Q.0 személyes mozi, a 20 tantermes iskola, a gimnázium, az áruház, a szálloda és a vendéglátó kombinát mellett hosszú sora az egyéb szociális és kulturális létesítményeknek. Az évek során a három testvér községből 40.000 lakosú szocialista város fejlődik ki, amelyben korszerű autóbuszközlekedés. majd később trolibuszköz- lekedés fogja a város lakóinak kényelmét szolgálni. „A gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termeléséért, gazdasági megerősítéséért és szervezeti megszilárdításáért», Kormányunknak ez az intézkedése veszett ellenállást váltott ki a gépállomásokon megbúvó ellenséges elemekből. A tolmácsi gépállomás dolgozói leleplezték Rácz Miklós kulákot, aki mint körzeti agro- nómus, aljas módon akadályozta kormányunk intézkedéseinek gyakorlati megvalósítását. Szabotálta a szerződéskötést, így akarta megzavarni a gépállomás és a termelőszövetkezetek tervszerű munkáját. A nagyoroszi Úttörő termelőcsoportná! a sertésgondozók hiányos szakmai felkészültsége folytán a sertésállomány hasiig sáriján volt. Annak ellenére, hogy a sertéstelep állandó tisztántartására lett volna szükség, Rácz Miklós azt tanácsolta: „nem kell aljazni a sertések alá, hisz úgyis sárosak lesznek.” így akarta elpusztítani az állat- állományt. Ezen túlmenőleg a tavaszi szántás nagy csatájában züllesztette a traktorosbrigádokat, fölösleges költségekbe zavarta a terrnétőcsopor- itokat, s körömszakadtáig harcolt az agrotechnikai módszerek bevezetése ellen. A dolgozók ébersége leleplezte Rácz Miklós 300 holdas' kulák aljas gaztettét, aki majd a nép bírósága előtt fog felelni szabotázsakciójáért. £ Ke késlekedjünk a cukorrépa sarabolásával és egyelésével A répasorok megjelenésével azonnal végezzük el a sarabo lást. A sorközök első lazítását feltétlenül a valódi levelek megjelenése előtt végezzük. A sarabolásnál elpusztítjuk a cu korrépa elvetése után kikelt gyomnövényeket, a talaj felszí nét fellazítjuk és a talaj szellő zés fokozásával a répa fejlődését meggyorsítjuk. A sarabolást traktor- és tó- vontatású kapálógépekkel, kézi toló, vagy sarabolókapával vé gezhetjük. Vigyázzunk azoniban arra. hogy a kap ál ógépeket jól állítsuk be. a kapakések élesek és a soroktól kellő távolsára legyenek. Ügyelni kell arra, hogy a fiatal növényeket ne takarjuk be földdel. A sarabolás után jól fejlődik a cukorrépa és gyorsan bekövetkezik az egyelés ideje. Az időben vetett és időben végzett sarabolás eredményeképpen az Ujmajori Kísér’eti Gazdaság már a cukorrépa egiyelésének befejezéséhez közeledik. s ezzel lerakták a cukor répa bő termésének alapjait. Az egye! est a cukorrépa há- rom-négvlevetes korában vé gezzük el. E munkával késlekedni nem szabad, mert a növények megakadnak fejlődésük ben, megnyurgulnak. A levél- képződés elmarad, a terméshozam pedig alacsony lesz. A pásztói Szabadság termelőszövetkezet az elmúlt évben mihelyt három négy levél megjelent a cukorrépán, azonnal megkezdték az egyelést és három napon belül befejezték. A négyszeri kapálás után a szárazság ellenére is, 180 mázsás kát. holdankénti átlagtermeiést takarítottak be. Ez a példa is arra tanítja termelőszövetkezeteinket és egyénileg dolgozóinkat, hogy ne késlekedjenek az egyeléssel, hanem azt 3—4 nap alatt fejezzék be. A szovjet,valamint a magyar tapasztalaitok i szerint az egyelés kezdetétől számított mindennapi késés kát. holdanként 3—4 mázsáig terjedő termés kieséséhez vezet. Az egyelés munkája végezhető teljesen kézimunkával, kapircs segítségével. Végezhető azonban traktor-, vagy lóvontatású kapákkal végzett csokrosítással. A csokrosítással gyorsabban és jobban halad az egyelés, jelentős kézierő-megtaka-rítással jár, mert amíg a csokrosítás nélküli kapirosos egyeléssel körülbelül 13 munkanap szükséges v egy kát. hold cukorrépa egyelésére, addig például a rieyl-kapás átvágással körülbelül 9 munkanap elegendő egy kát. hold cukorrépa egyelésére. Cso'krosítást csak olyan répatáblán szabad végeznünk, amelynek sorai teljesen zárfak, ahol biztos, hogy a csokrosítás után mindenütt elegendő répa marad. A csokrosítás után kell végezni a tulajdonképpeni egyelést, amikor a csokrokban megmaradt felesleges növényeket kell eltávolítani. Ezt a ritkítást egy-két nappal a csokrosítás után kell elvégezni. A két művelet időbeni szétválasztása igen fontos, mert csak igy tudjuk a legéletképesebb növényeket kiválasztani és növelni a gyökerek terméshozamát. A csokrosítást a cukorrépaíöldnek mindig azon a részén kezdjük, ahol a növény a legfejlettebb és ahol a vetés a legsűrűbb. Tehát a legnagyobb szükség van az egyelésre. A terméshozam mértéke nagy mértékben függ attól, hogy az egyeléskor milyen növényeket hagyunk meg. A Szovjetunióban végzett kísérleti tapasztalatok szerint az egyelésnél a legéletképesebb növények közül azokat kell meghagyni, amelyek sziklevelei nem a keresztirányban, hanem a sorok irányában helyezkednek ei. Holiósj József, főagronómus
