Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-30 / 43. szám
4 SZABAD NOGRXd 1953 május SS. Hogyan váltazinségmunkát végző pedagógus a társadalom megbecsült tagjává? Nyíregyházán, 1936 június 23-án vizsgáztunk. Az iskoláiét, tanároktól, tanulóktól való búcsúztatás és búcsúzás alapgondolata: i,megyünk, mert várnak bennünket pirosmuskátlis ablakit magyar falvak". Fiatalos, égő munkakedvvel hagytam el az iskolát. Hajtott a vágy, hogy gyermekek elé álljak. segítségükre legyek, növeljem tudásukat. Hajtőit a vágy, hogy 40— 50 pengős tandíj és iniernátusi díj fizetésében öt év alatt kimerült szüléimén könnyítsék, és néhány redot elsimítsak értem nagyon sokat dolgozó szüleim homlokáról. De jött a rideg valóság. Kérvényt kérvény után adtam be. Hiába tét’ tem a megalázó ajánlatot is, hogy „egy évig dijta.a- nul is. vagy a legkisebb díjért örömmel, szeretettel végezném a pedagógusok örömteljes munkájátMég válaszra sem méltattak. A magyar falvak iskolái, ahol 80—120 tanuló is tanult egy osztá.y- ban, bizony várt, de hiába, mert az uralkodó osztály bűnös kultúrpolitikája nem adta meg a lehetőséget a jobb és eredményesebb iskolai munkához Jöttek az álmatlan, vergődő éjszakák. Bántott önérzetem, szégyellem magam, hogy továbbra is kénytelen vagyok gondterhelt szüleim támogatását igénybe venni, nem tudok rajtuk segíteni. Tehetetlenül beálltam annak az eddig nem ismert sornak a végére, akik töb- bé-kevésbbé hasonló körülmények között vohak. Ki tudja hányadik voltam, ezredik, ötezredik, nem tudom. Csak annyit tudok, hogy a jó- vöm kilátástalan, az é'-et reménytelen volt. Még inkább azzá tette az a rendelkezés hogy három évig még pályázni sem lehet. Más munkaterületek felé fordultam sikerrel, mert mint szellemi in- ségmunkást a közigazgatásnál, Mát- raverebélyen és Sámsonházán éveken keresztül a legnagyobb fokú kizsákmányolást „élvezhettem” havi 15 pengős díjazás mellett. 1941 szeptember 29-én teljesült végre álmom. Tanítói állást kaptam, a gyermekek elé állhattam. Nem volt sok örömeim benne, folyt a háború, az árak emelkedtek és én még ebben az időben végigmentem a jólismert segéddíjas, hely eh es, kinevezett fokozaton. Nem volt sok örömem benne, mert a fasizmus érdekeit szo'gáló háború alatt mind- gyakrabban szólítottak el osztályom éléről és így alig nézhettem gyermekeim sokatígérő. okos, égő szemébe. Mindig visszavágytam közéjük, ők is szeretettel Vártak, mert tud. ták, hogy ők bennem, s én bennük élek. Ilyen körülmények között természetesen család- alapításra gondolni sem lehetett. 1946 októberében fogságból való hazatérésem után beosztást kaptam a mátraverebélyi általános iskolához. Végre megkezdhettem azt a tervszerű, gyermekek érdekét szolgáló iskolai munkát, mely után műidig vágytam. Most már nemcsak várt a piros muskátlis, új hazát építő magyar falu, hanem meg is kapott. Népköztársaságunk gondoskodása következtében műveltségemet is emelhettem. Alkalmam nyílt arra, hogy mindennapi munkám közben elvégezhessem általános iskolai szaktanári tanfolyamat és 1952-ben szaktanár lettem. Alaposabb ideológiai és szakmai tudás birtokában tervszerűbben végzem munkámat, hogy tanulómból a szo- cia' izmus építésének, a béke védelmezőinek kiváló harcosait neveljem. Megbecsült munkámért nemcsak fizetést de többizben pénzjutalmat is kaptam. Gondolhattam nősülésre is. Most pedig, mint boldog pedagógus készítem elő négy éven át vezetett osztályomat a vizsgára, továbbtanulásra, boldog életükre, jövöjiikre! Verebéiyj András Mátraverebély, általános iskolai szaktanár A kertészeti termékek minősítéséről Ahhoz, hogv a sok gonddal és termelési költséggel előállított kertgazdasági termékeink a nyersfogyasztás, az ipar és az export igényeit kielégíthesse, bizonyos belső és külső tulajdonságokból á:ló minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ezeket a követelményeket rögzítik a szabványok. Tekintettel arrai, hogy a követelményeknek nem minden esetben felelnek meg egyforma mértékben a kertészeti termények, épp ezért annak megfelelően minőségi osztályokat állapítanak meg a szabványok. Minél jobb minőségű a termény minél tökéletesebb annak megjelenési formája, annál jobb rr illőség; osztályba kerül, ami az árban is kifejezésre jut. Ezért a szabványokat nemcsak a begyűjtő vállalat felvásárlónak, de maguknak a termelőknek is pontosan ismerniök kell. A leszerződött gyümölcstermesztők és zöldségtermelők túlnyomó része már megismerte ezeket a minőségi követelményeket. szabványrendelkezéseket. A MEZÖKER és az OFEÉRT gazdagyűléseken, termelői értekezleteken. a megye igen sok községében tudatosította e fontos tuonivalókat. A leszerződött termelők emellett a termei és; szerződésüket visszaigazoló hivatalos nyomtatványok hátlapjáról is tájékozódhattak az érvényben lévő minősítési rendelkezésekről. A gyümölcs- és zöldségbe- gyüjtő telepek hirdetőtáblái rendszeresen felhívják a termelők figyelmét a szabványok követelményeire. Igv elkerülhetek azok a vitás esetek, amik ezen a téren a múltban o'v gyakran előfordultak a gyümölcs- és zöldségfélék átvételénél, mert minden kertészkedő termelőcsoport- meggvőződhetik arról, hogy áruját milyen feltételek mellett v ■ ezi át és közvetíti a szocialista Auforgalom. Már ai kertészeti termények betakarításakor. a szedéskor gondoljunk tehát a minőségre és ezért azt úgy végezzük e„ hogy majd azután kevesebb gondunk legyen az osztályozással. A különböző értékcsooorlok- ba sorolható árut válogassuk ki osztályozzuk, hogy az álla v be gyűjtő-telepeken történő átvételkor azok átadása és minősítése minél gyorsabban, zavartalanabbal megtörténhessen. Minél szebb, üdébb, egészségesebb az áru, annál magasabb osztályba sorol ják, annál többet kap érte a termelő. Viszont minői több hiba fordul elő abban, annál alacsonyabb értékűnek minősítik. A szabványok ismerete nélkül nem tudjuk terményeinket megfelelő minőségben forgalomba hozni. Nem elég azonban csupán csak osztályozni az árut, hanem a csomagolásnál is a legnagyobb gondossággal kelt eljárni. Gondosan kell vigyázm arra, hogy egy-egy csomagolási egységben csak egészséges egynemű, egyminőségű, azonos érettségi fokú éj méretű áru kerüljön. Az áruban semmiféle idegen eredetű szerves vagy szervezetlen anyag ne kerüljön. A csomagolób' rkolat tiszta, ép száraz és szagtalan legyen. Kirakni, (tükrözni, színezni, díszíteni) az árut nem szabad, nemcsak azért, mert ez közönséges csalás és a< szabvány is tiltja, hanem azért sem, mert a minőségi elbírálásnál nem a díszítést nézik, hanem magát az árut. Ismerje meg tehát minden termelő saját érdekében az MNOSZ gyümölcs és zöldség szabványait, a csomagolás és a szállítás feltételei, hogv a megtermelt áruféleségekért megkaphassa az átadáskor munkája méltó, ellenértékét. Fekete János propaganda fe'elős. MEZÖKERMit silózzunk tavasszal? A kedvező, csapadékos Időjárás következtében igen bőségés a silózásra is alkalmas füvek és más növényféleségek termése. Kormányzatunk a kedvező zöldtakarmányozási lehetőségre tekintette!, korlátozta a kenyér- gabonafélék zölden való levágását takarmányozás! cé ra, mivei a zöldtakarmányozás más növényt j.eségekkel i-s megoldható. A termelőszövetkezeti csoportok a tavaszi silózási tervüket jetemősrészben a takarmánykeverékekre alapozták. A levágás korlátozására vonatkozó kormányintézkedés megjelenése óta- a tszcs egyrészéné! megtorpanás és tanácstalanság észlelhető. Nem készülnek fel a tavaszi silózásra, mondván, hogy „...nincs mit siióeni!" Ez veszélyes, mert ha esetleg száraz lesz a nyár, silótakarmány hiányában ismét takarmányozási nehézségekkel fognak találkozni az ilyen tszcs-k. Saját maguk ellen vétenek azok a tszcs-k, amelyek tavaszi silózás útján nem gondoskodnak elegendő nedvdús takarmány tartalékról. Az idén, tavasszal bőven van zöldtermés, amit be lehet silózni. Silózzuk be a zöld nádat, sást, árokpartokon, töltések és utak mentén lévő termőfüveket, a nem mérgező gyomnövényekkel együtt Silózzuk be az erdei tisztások és a le nem legeltetett legelőszakaszok füvét, még etvénülés előtt. Készítsünk silótakarmányt a savanyú füvekből. a szlttyófélékböl. Ezeket az álatok szívesebben fogyasztják silózott állapotban, mint szénává szárítva. Ha az esős időjárás miatt a- lucernát, lóherét szénává szárítás céljából nem lehet levágni, kaszáljuk le be- silózás cé.jára, s ugyancsak silózzuk be a megázott széna- féléket is. Nagy mennyiségű zöldmennyiséget lehet összegyűjteni siiózás céljára a zöldségkerti hulladékokból és kon- zer vgyá ri m el l ék term ékekből. Sertések részére főként tavasszal kel; special's siiótakar- mányt készíteni pillangós zöld- takarmányokból, lucernából, borsóból, herefüves keverékekből, édes 'csilíagfűriből síb. Sertés siiótakarmány etetésével 6ok abrak takarítható meg. A hízottsertések jobban is értékesítik az abrakiakarmányt, ha- a darakeverék mellett siiótakar- mányt is fogyasztanak. A zöldtakarmányok siiózásá- nái nagyon fontos a jól megszervezett. gyors munka, alapos taposás és tökéletes befedés. A legcélszerűbb, ha a silózáshoz hármas munkamegosztása brigádot szervezünk éspedig vágó-, szállító- és silótölíőbrigádat. A vágócsoportot lehetőleg lássuk el íükaszálógéppel és naponta annyi zöldanyagot vágjon le, amennyit aznap be is silóznak. Az idei kedvező időjárás melleit megvan az előfeltétele a tavaszi silózásnak, csak élelmesség. előrelátó gondoskodás és helyes munkaszervezés kell hozzá. Ezek a- tulajdonságok ter- m ? 1 ősz övei keze te i nk többségénél megvannak. Lássanak tehát hozzá a tavaszi siíózási ütemtervük minél nagyobbarányú túlteljesítése érdekében a si'iózás- hoz. A gépállccniásakon mu-nikéra készen állnak a siló-töltőgépek, de a vékonyszálú fű-féléket fel - téoés nélkül is besiíózhatják igen alapos megtap-osás és e- föidelés mellett. Baun Jenő [rich Weinert „Memento Sztálingrád“4 és Jaroszlav Galan „Papok cs zsanriárok“ című könyve magyarul A Szikra kiadásában két jelentős és érdekes új könyv jelent meg. Az egyik Erich Wei- nertnek, a nemrég elhunyt nagy német -kommunista írónak, „Mementó Sztálingrád című harctéri feljegyzéseket tartalmazó műve a másik Pedig Jaroszlav Galannak, a k’vá'.ó ukrán írónak, több cikkét tartalmazó ..Papok és zsandárok’’ című könyve. Erich Weinert könyvében az 1942 november 30-tól, 1943. február 1-ig terjedő sztálingrádi eseményeket ö.eli fel napló- szerűen, színes, élénk riport- síik <sban. Könvvcben személyes élményei alapján mutatja be az egyszerű emberek életét — a szovjet katonákét és ,a német katonákét. A műből bepillantást nyerhetünk a német hátországban uralkodó szörnyű terrorba és az ott élő elfásult emberek lelki világába — az elfogott leveleken és újságokon keresztül. 1942—1943. telén a Szovjetunióban élő emigráns kommunisták, köztük Erich Weinert is, életük kockáztatásával próbálták megmenteni a sztákngrádi katlanba bezárt, mintegy 330.000 német katona életét. A Szovjet Hadsereg segítségéve! és „irányítása mellett hangszórók és röpcédulák utján igyekeztek a hitleri propaganda által félrevezetett egyszerű német katonákat meggyőzni arról, hogy az ellenállás céltalan és egyetlen menekülés van. ha megadják magukat a szovjet csapatoknak. A fasizmus propagandája azonban túl mélyen hatolt be a katonák közé és ígv a katlanba zárt katonáknak csak kis részét sikerült megmenteni. Erich Weinert könyvének bevezetőjében elmondja. hogy naplójának kiadását a Nvugat- Németország felfegyverzésével kapcsolatos események miatt érez.e időszerűnek. Szükségesnek látja az úi háborúra uszító aljas imperialista kalan- donoolhikusoknzk s mindazoknak, akik a háborús propagandának áldozaté'.ti esnek, odaki- áitani: Memento Sztálingrád. Jaroszlav Gálán ..Papok és zsandárok” című könyvében szereplő cikkek részben a fasizmus leleplezésével, részben pedig azokkal az aljas üzelmekkel foglalkoznak, amelyeket az ukrán’akt a területeken a Vatikán görög-katoM-kus pap-lakájai űztek mindaddig, míg a S-zovjeí- Hadsereg fel nem szabadította Nyugat-Ukrajnának sokat szenvedett népét. Galant a Yratikán bérgyilko- * ■sai megölték, de müvei ma is jelentős segítséget nyújtanak az imperializmust k'szo’gáló klerikális reakció elleni harcban... A magyar dolgozók’számára különösen érdekes és tanulságos a könyvnek az a része, mely a horthy-fa>sizmus kárpátaljai véres és sötét gaztetteiről rántja le a leplet. A RÁDIÓMŰSORÁBÓL állandó müsorszamok Kossuth-rádió: 5.00—6.30-ig: Reggeli zene. — 5.30: Hírek. Lapszemle. ■— 6.45 A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45: Külföldi lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.30: Műsorzárás. — 12.00 Hírek. — 14.00: Időjárás és vízállásjelentés, — 15.lo: Hírek szerbül. — 18.40: Hírek németül. — 19.00: Hangos Újság. — 19.30: Hírek szerbül. — 22.00; Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 6.00; Hangleme zek. — 6.45; Jó reggelt, gyerekek! — 7.15; Hírek szlovénül. — 10.00: Hirek — 11.30: Mű-orzárás. — 17.30: Hírek. — 18.25; Hírek szlovénül. — 19.45: Sportnegyed óra. — 20.00; Műsorzárás. Május 30, szombat. Kossuth-rádió 11.30: A savó- szemű ember. Elbeszélés. — 12.10: Keringők, polkák. — 14.20: Ope rettkettösök. — 16.00; Beszélő atlasz. — 17.00: A magyar rádió diszpécserszolgálata. — 18.00: Falurádió. — 23.30: Tánczene. A Magyar Rádió tánczenekara játszik. Petőfi rádió: 10.50; Régi magyar operákból. — 15.00: Glinka zeneszerzőről, előadás. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. —17.10: Szív küldi. — 18.00: Tánczene. — 18.40: Uj életünk dalai. — 19.00: Mindenki operája. — 19.45: Sport. Május 31, vasárnap. Kossuth-rádió: 9.00: Egy falu — egy nóta. — 11.00: Épül szép hazánk. — 13.30: Béke és szabadság. — 15.30: Strauss-kerin- gők. — 17.00: Egy hét a külpolitikában. — 19.00: Baráti rádiók tánczenéje. — 20.20: Zenés irodalmi műsor. — 22.10: A Magyar Rádió táncenekara játszik. Petőfi rádió 11.35; A világ népei a békéért. — 13.50: Hangverseny közvetítése. — 15.00: Kérdezz — ffelelek. — 16.00: A rádió Gyermekszfnházának műsora. — 17.15; Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. — 18.40: Tánczene. — 19.00: Operarészletek. Hanglemez. SZABAD NOGRAD Az MDP Noqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgötarlán. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultűrrovat 52, kiadóhivatal 438 Szikra bapnyomda Budapest, József-kőrút 5 f. V.: Kulcsár Mihály Megyénk MHK-munkájának első negyedévi mérlege Az első negyedévi MHK- munka értékelése azt bizonyítja, hogy megyénk sportköreiben nem kielégítő munka folyik. Ez abból adódik, hogy a próbázási elő irányzat az új jelvényeseknél lényegesen kisebb, mint tavaly volt. Az ismétlő próbázóknak pe dig csak két kötelező és két szabadon választható követelményt kell teljesí.eniök. Ennek tudaté ban megyénk sportköreiben elhanyagolták az MHK munkát. Úgy gondolták, hogy van idő még az év végéig. Ez pedig igen helytelen felfogás. hiszen az idei MHK munkában elsősorban minőségén, a rendszeres sportoláson van a hangsúly. Többszöri edzéssel rendszeresen kell felkészíteni a próbázókat. A próbázások alkalmával feltétlenül ki kell küszöbölni minden lazaságot. Május 1-i jelentések alapján az alábbi a helyzet az MHK területén: Uj próbázók: Előirányzat: Jelentkezett Részpróba: Teljes próba: Szakszervezeti sportkörök 978 729 392 5 Falusi sportkörök 411) 322 140 — Spartakusz 23 54 47 MTH 136 413 350 — Középiskolák 340 692 435 — Általánosiskolák 2240 2130 117.9 — Ismétlő próbák: 4127 4340 2543 5 Szakszervezeti sportkörök 4981 2180 177 Falusi sportkörök 580 360 16 Spartakusz 83 94 43 MTH 108 111 54 Középiskolák 599 6292 397 3142 290 A fenti számadatok azt bizonyítják, hogy az I. negyedévi MHK munka területén sok hiányosság van. Főleg az ismétlődő próbákra való jelentkezésnél van lemaradás. A jelentkezések körüli lemaradás könnyen eredményezheti azt, hogy a próbákra való felkészülés felületes, a próbázás pedig kampányszerű lesz. Az MHK-munka célja pedig az, hogy a dolgozókat rendszeres felkészülés után próbáztassuk, igy tegyük őket képessé a szintek teljesítésére és túlteljesítésére, a minőségi eredmények elérésére. A sportkörök vezetői haladék talanuj fogjanak hozzá az MHK- munka megjavításához, vizsgálják meg jobban a feladataikat, amelyeket helytelenül végeztek és ko molyán fogjanak hozzá a hiányosságok megszüntetéséhez. Sportköreink a helyi viszonyoknak megfelelő módosításokkal, lehető leg úgy ütemezzék a felkészülés és próbázás munkáját, hogy június 30-ig az új jelvényesek pró- bázásai előirányzatának 100 százaléka 4—5 követelményből, 40— 50 százaléka pedig minden követelményből próbázzék. Az ismétlő próbázóknak pedig 50 százaléka tegyen teljes próbát. Fordítsanak nagyobb gondot sportköreink az élő, eleven agi- tációra. különösen az egyéni meggyőzésre. Vonják be az MHK munkába a sportkörök aktíváit, valamint az aktív sportolókat. Kérjék, ahol erre szükség van — a pártszervezet, üzemi bízót ság és főleg a DI3Z-sz,ervezet segítségét. MHK tervünket teljesíteni kell és teljesíteni is fogjuk. Ehhez azonban az eddiginél lényegesen odaadóbb öntudatosabb, tervszerűbb és harcosabb munkára van szükség sportköreink részéről. Megyénk területén vannak jól dolgozó sportköreink, mint a balassagyarmati gimnázium, a Palotási Traktor, Kisterenyei Bányász, Szécsényi Állattenyésztési Technikum, dejtári falusi sportkör, nagy. lóci falusi sportkör, ahol megértették, hogy az MHK testnevelési rendszer a sportkör munkájának alapját képezi. Azonban megyénk legtöbb sportkörében ez a munka elaludt. Az újonnan választott sportköri vezetőségeink egyrésze fontos vizsqapontja: hoqyan működnek kö<zre idei MHK-terv teljesítésének sikere érdekében. Ezzel is bebizonyíthatják, hogy méltóik vagy méltatlanok a sportköri tagság ftieglisz’e’ő bizalmára. Legyenek a sportköri vezetők az MHKmunka jó gazdái, mind a járási, városi TSB-k. mind a területi elnökségek adjanak nagyobb segítséget ehhez a munkához. Gondoljanak arra, hogy amikor az MHK révén sportolási lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak, akkor ezzel a dolgozóknak egy igen fontos kulturális igényét elégítik ki, módot adnak, hogy a dolgozók élhessenek ezzel a jogukkal is. Dolgozóink élvezni akarják a sport örömeit. Ehhez joguk van! Az MHK révén biztosítsuk tehát számukra a sportolás minden lehetőségét, hogy egészséges, erős, bátor, ügyes, öntudatos embereket neveljünk, akik készek a magasabb termelékenység? munkára, harcra és készek drága hazánk megvédé*sére. Legyen a júniusi hónap az MHK seregszemléje és az MHK- munkák fokozo.t teljesítésével köszönjük meg pártunknak és kormányunknak azt a támogatást, amit a sport terüle.én nyújt, hogy ezzel is bebizonyítsuk drár ga, szeretett vezérünknek, a sport igazi nagy barátjának, Rákosi elvtársnak, hoqy a sporton keresztül is a szocializmust építjük, és méltók vagyunk a hatalmas béketáborhoz való tartozásunkhoz. DRESSER VILMOS Labdarúgás Az elmúlt vasárnap a megyei bajnokság során csonka fordulót bonyolítottak le. mert már májú - 16 án lejátszották a Kisterenyei Bányász—Salgótarjáni Üveggyár és a Salgótarjáni Dózsa—Salgótarjáni Épkök bajnoki mérkőzést. A mérkőzések közül az elsőt Kisterenye 3:2 arányban, a má sikat a Salgótarjáni Dózsa 3:1 arányban nyerte meg. A vasár napi mérkőzések eredményei a következők: Zaqyvapálfalvai Építők— Baglyasal ja 1:1. Igen jó mérkőzést vívott a két csapat, s az eredmény igazságos volt. Jobbágyiban a Jobbágyi Vasas 7:0 arányban győzte le a Forgási Bányászt. Az eredmény nem mutatja hűen a játék képét, mert a forgácsiak nem voltak ennyivel rosszabbak. Salgótarjánban a S. Bányász II.—Balassagyarmati Lokomotiv mérkőzés 3:2 arányú tarjáni győzelemmel végződött. Ezen a mérkőzésen nagyon meg kellett küzdeni a Bányász II-nek a győzelemért. Baglvasalján a S. Tűzhelygyár —Pásztói Vörös Meteor találkozó 3:1-es tűzhelygyári győzelemmel végződött. A mérkőzés játékvezetője, Pityi igen gyenge napot fogott ki. Mátranovákon a Mátranovákl Bányász kitűnő játékkal, 10:0 arányban győzte le a ftagybá- tonyi Bányász II. Balassagyarmaton a Salgótarjáni Vasas II. kemény mérkőzésen harcolta ki az 1:0-ás győzelmet a Balassagyarmati Építők ellen. Május 31 én a következő bajnoki mérkőzések kerülnek lejátszásra: S. Dózsa—Baglyasi Bányász, Zagyvapálfalvi Építők— ForgácsI Bányász, Salgótarjáni Építők—Balassagyarmati Lokomotiv, Jobbágyi Vasas—Pásztó, S. Bányász II.—Nagybátony II, Tűzhelygyár—S. Vasas II, Mátrano- vák—Kisterenyei Bányász, Balassagyarmati Építők—Sálgótar jani Üveggyár. SzolnoRmegyei ökölvívó válogatott — Ncgrádmegyei ökölvívó válogatott 15:3 A nógrádmegyei ökölvívó válogatott vasárnap Szolnokon Szolnok megye válogatottjával mérkőzött meg. A nógrádme gyeiek nem készültek fel kellően erre a találkozóra, pedig már az év elején felhívták az ökölvívó- szakosztályok vezetőinek figyelmét erre a fontos találkozóra. A Fehér—K:ss-találkozó igen nagy küzdelmet hozott, s a két technikás versenyző jó mérkőzése nagy sikert aratott a szolnokiak körében. Egyébként ezt a mérkőzést a salgótarjáni Kissnek kellett volna megnyernie, még a pontozó lapok alapján is. A helybeli játékvezető azonban eredményhirdetéskor elnézte az összesítést és a hazaiak versenyzőjét hozta ki győztesnek. Jól harcolt a Salgótarjáni Bányász versenyzője. Verbovszky. aki a többszörös bajnok Miriszlaj ellen lépett a szorítóba. Miriszlai nem bírta úgy az iramot, mint a salgótarjáni fiú, s hogy mégis ő lett a győztes, annak egyik oka, hogy Verbovszky a második és a harmadik menetben félt a nagy névtől. s nem igen mert kezdeményezni, pedig a mérkőzés neki állt. Az est legjobb mérkőzése a Molnár—Balca-mérkőzés volt. Ba'ca kitünően harcolt, s az első menetben hatalmas fölényt is szerzett. A második menetben kiegyensúlyozott lett a mérkőzés, majd a harmadik menet hatalmas küzdelme után szintén játékvezetői jóindulattal került ki a szolnoki fiú győztesként. A mérkőzés eredménye a következőképpen alakult ki (elöl a szolnokmegyei válogatott versenyzői): Tóth győz Bacsa ellen, Fehér győz Kiss ellen, Mriszlai győz Verbovzsky el'en, Kelemen a második menetben feladta Takács ellen. Erdélyi—Balogh . találkozása döntetlenül végződött. Molnár győz Balca ellen. Antal győz Kuloványi ellen, Pocai győz Szalai ellen, Bosák győz Perlaki ellen. Perlaki két meneten keresztül állandóan támadót s a mérkőzést meg is nyert» volna, de a harmadik menetben egy összecsapásnál súlyos sérülést szenvedett s így nem indulhatott tovább a versenyen. Május 27-i számunkban „Haladó hagyományaink ápolása Romhányban'’ címmel cikk jelent meg, amelyben helytelenül a Rákóczi szabadságharc 250 éves évfordulója helyett 150 éves évfordu'ót írtunk. A piaci Mezőker. Vállalat árudavezetője, Gyurcsik elvtárs, V. 16-án talált egy pénztárcát. Igazolt tulajdonosa átveheti.
