Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-27 / 42. szám
4 SZABAD NOGRID 1953 május 27. Haladó hagyományaink ápolása Romhányban II.. Rákóczi Ferenc szabadságharc ának 150 éves évfordulójához érkeztünk. Május havában, az utolsó héten, szerte az országban megem.ékeznek a habsburgi önkényuralom ellen harcoló legendáshírű kuruchős, 11. Rákóczi Ferencről aki az ország leggazdagabb foura volt ugyan, de mindenét feláldozta a hazáért, népe függetlenségéért. Nekünk, romhányi pedagógusoknak, dolgozóknak a Rákóczi-emlékek ápolása külön is kötelességünk, annál is inkább, mert községünkben, Romhányban ért véget a kurucok hősi küzdelme, amit a múlt rendszer igyekezett elfeledtetni. A Várheggyel szemben áll a csatatéren hősi halált halt svéd harcosok emlékének, Svédország által emelt Rákóczi emlékmű, amit lassan lassan betakart a hálátlanság, a zsarnokság. Az eke, a kapa fel feldobja a kuruc harcosok egy-egy rozsdamarta harci eszközét. Ezeket évtizedeken át ócskavasként dobták félre és senki sem gondolt arra, hogy az utókor számára megmentse a szabadsághősök drága ereklyéit. A múlt rendszer „urai”-nak ez fe.elt meg, hogy ne emlékezzen a nép azokra, akik hazánk szabadságáért harcoltak. A felszabadulásig• a községben egyetlen utca neve őrizte csupán a kurucok emlékét. Pártunk Központi Vezetősége oktató-nevelő munkánk döntő feladatává ifjúságunk politikai, erkölcsi nevelését állította. Az igaz hazafiságra, a helytállásra, a fegyelemre való nevelést. Ezeknek a feladatoknak maradéktalan végrehajtását tűztem ki célul, amikor a tanév elején átvettem a romhányi általános iskola vezetését. Iskolánkban nem ápolták a haladó hagyományokat, adósak maradtak ezzel egész népünknek, Rákóczinak és a Romhány földjét vérükkel bőségesen öntöző szabadsághős kurucok- nak. A hálátlan elődök mulasztásait pótoljuk ml most. amikor szocialista hazánk építőinek, szabadságunk és békénk védelmezőinek megbecsülése és tisztelete mellett, Központi Vezetőségünk útmutatása nyomán, nem feledkezünk meg haladó hagyományaink ápolásáról sem. Beindítottam a kuruc-kor emlékeinek összegyűjtését és iskolai múzeumot létesítünk. Ennek a munkának eredményeként értékes muzeális anyagot mentettünk meg az ócskavasból: törökkorú páncélsisak, buzogány•, pisztolyok, kardok, pallosok, alabárdok, tőrök. A balassagyarmati múzeum igazgatója segítséget ad ahhoz, hogy szakemberek irányításával, társadalmi miunkával ásatásokat végezhessünk. A tanulók és a szülői munkaközösség lázasan kutatja értékeinket, hogy azokkal majd a megyei múzeumot is feltölthessük. Egyik tantermünket II. Rákóczi Ferencről neveztük el. A szülői munka- közösség egy nagyméretű Mányoki reprodukciót ajándékozott a terem részére és ott a szabadsághős arcképe a főfalat díszíti. Az egész termet kuruc kori képekkel dekoráljuk. Üttörö csapatunk 11. Rákóczi Ferenc nevét viseli, aki a haza ügyéért való harcos készségben, áldozatos hazaszeretetben példaképül áll tanulóifjúságunk előtt. A szülök iskolájának előadásain fejújítottuk a kuruckor hősi küzdelmeit, melyet az elnyomó, gyarmatosító Habsburg-önkényuralom ellen vívtak, elmélyítettük az áldozatvállalás, a hősi helytállás, az ellenség engesztelheteten gyűlöletének érzését a szülőkben és az ifjúságban. A 15C-éves évfordulón műsoros kullárestet rendezünk és az est bevételét a muzeális anyagok elhelyezéséhez szükséges üvegszekrények beszerzésére fordítjuk. Iskolánk mindenkori VII. osztálya veszi kezébe a Rákóczi-emlékmű környékének ápolását, gondozását, önként vállalt társadalmi munkában. Amikor épülő, szépülő, szabad, független hazánk hőseinek, vezetőinek, a munka, a békeharc hőseinek az életét ismertetjük, vissza kell tekinteni a múltba, haladó hagyományainkra, melyek erőt adnak ahhoz, hogy a munkánk közben felmerült nehézségeket, akadályokat leküzdjük és gyorsabban haladhassunk a fejlődés útján. KOVASZNAI GYULA iskolaigazgató, Romhány ZOOTECHNIKAI TANÁCSADÓ Szarvasmarhák nyári, karámszerű farfása Hazánkban a szocializmus építése hatalmas fejlődést mutat. E hatalmas fejlődés egyre nagyobb követelményeket állít mezőgazdaságunk elé. Az életszínvonal emelkedése a mezőgazdasági termeléstől egvre több terméket követel. Ma több húsra, tejre, vajra van szüksége az országnak, mint egy évvel ezelőtt. A jövő célkitűzései pedig még fokozottabb követelményeket írnaik elő, amelyet teljesíteni, sőt túlteljesíteni minden becsületes dolgozó kötelessége. A 2 éves állattenyésztés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat e'őfrja a termelőszövetkezetek (csoportok) tennivalóit és feladatait az állat- tenyésztés fejlesztése vonalán. A terv túlteljesítése érdekében a többtermelésért folyó országos harc a mezőgazdaság, ezen belül pedig az állattenyésztés vonalán is kibontakozott már, sőt igen szép eredményeket ért el. Az á'latállomány szaporulatának felnevelése terén egyes kiváló áiiattenyésztök szép eredményeket értek el és érnek el ma is. Élenjáró állattenyésztőink a Szovjetunió kiváló eredményeket elért állattenyésztőinek munkamódszereit saját viszonyainkra alkalmazva bebizonyították az új győzelmét a régi felett. Az elavult régi módszerek helyébe újakat aikailmazimak és ezekkel a módszerekkel eddig soha nem látott eredményeket értek el. Ilyen termelés- és felnevelésfokozó módszer a szarvasmarhák (tehenek és növendékállatok) legelőn történő, karámszerű elhelyezésének és tartásának bevezetése. A legeltetéssel a legolcsóbbá lehet tenni a kifejlődött állatok termelését (tejtermelés, hústermelés s b.) A növendékállatok fejlődési erélye pedig a leggazdaságosabban fokozható, ha a napi legeltetés megkezdése előtt, illetve a le- ge'teiés befejezése után nem kell az állatokat kilométerekre hajtani a legelőig, illetve a,z istállóig, hanem a legelő közelében egy erre alkalmas fás területen, a karámszerű e'helvezés biztosítva van. A karám egyré- szét célszerű tetővel ellátni, hogy az állatok, különösen a növendékek a nyári zivatarok, esők elől fedél alá tudjanak húzódni. A karámszerű elhelyezésnél a tehenek déli fejése is könnyen megoldható a legelőn. A nyári időszakban az állandó szabadban történő karámszerű tartással a fejőstehenek tejhozama nagyban fokozható, a meddőségi százalék a legkisebbre leszorítható, mert a tehenek fo- gamzóképessége a szabad levegő és napfény hatására fokozódik. A növendékállatok a szabadban való tartással gyorsabban fejlődnek, egészségesebb, edzettebb, a betegségekkel' szemben ellenál'óbb szerveze- tűekké válnak. Dicséretre méltóan oldotta meg a berceli Vörös Csillag az érsekvadkerti Dimitrov. a szarvasmarhák állandó, a dejtári József Atilla, a tehenek, a palotási Május 1 tsz pedig a növendék szarvasmarha állomány legelőn történő nyári karámszerű elhelyezését. A dejtári József Atilla tsz te- héngondozói a tehenek déli fejesét is a legelőn épített karámban végzik el. Termelőszövetkezetek (csoportok) vezetőinek és állattenyésztési dolgozóinak elsőrendű és súlyponti feladata kell hogy legyen a bércéi iek, érsekvad- kertiek, dejláriak, palotásiak példájának követése még a balassagyarmati Előre tezos-né! is, ahol eddig még a növendékmarhákat a legelőre sem engedték ki és karámról sem gondoskodtak. A karámszerű tartás biztosításával egészségesebb, edzettebb szervezetű, jó növendék- állatok nevelhetők, amelyek nem kapják meg olyan könnven a betegséget minit az állandóan is- láHózott szarvasmarhák Szlatincsán Gyula állattenyésztési agronómus. A termelési értekezletek tapasztalatai A termelési értekezletek helyes megszervezése, s előkészítése egyik legfontosabb feladata az üzem, párt- és szakszervezeteinknek. Már az értekezletek előtt ismertetni kell a dolgozókkal az értekezletnek a célját, a műszaki vezetőknek pedig feladatuk, hogy beszámolóikat az értekezletre lelkiismeretesen elkészítsék. A jó előkészítés és helyes szervezés színvonalasabbá, értékessé, élénkké te. szí a termelési értekezleteket. Ezen a téren a nógrádi szénmedencében fejlődés tapasztalható. A májusi értekezleten dolgozóinknak mintegy 90 százaléka vett részt, üzemvezetőinknek pedig nagy többsége jól készült fel. Beszámolóikban foglalkoztak az elmúlt hónap eredményeivel, hiányosságaival, megdicsérték a jó eredményt elérő dolgozókat, bírálták a fegyelmezetleneket, a lógósokat, akik igazolatlan távolmaradásukkal gátolták az üzem térvteljesifosét. Felhívták figyelmüket a bányászoknak: a minisztertanács vándorzászlaijának az elnyerése megköveteli, hogy a választási békeverseny lendületével küzdjenek a-z újabb győzelmek eléréséért. Meghatározták az üzemek és munkahelyek feladatait, de értékelték a múlt hónap termelési értekezleten tett javaslatok megvalósítását. Az értekezleten megjutalmazták a termelés legjobb harcosait. A nagybátonyi vállalatnál is jól előkészítették a termelési értekezletet. A vállalat kultúrbri- gádja csasztuskáikkal emelték az értekezlet színvonalát. A tröszt összes bányaüzeménél több, mint 400 dolgozó tett javaslatot a termelés növelése érdekében, bátran, határozottan és jogosan bírálták az üzemvezetők munkáját. Nem volt elég eredményes azonban a mizserfai vállalat Pálhegy üzemének a délutáni harmadnak megtartott termelési értekezlete. Bár az üzemvezetőség és az üzemi bizottság az. információt már előre megkapták az értekezlet előkészítésére, azonban az üzemvezető főaknász a termelési értekezlet előtt leszállt a bányába, a beszéd- vázlatot pedig bezárta a fiókjába. így a bányászok egy órán keresztül hiába várták az értekezlet megkezdését és úgy érez. ték, a főaknász becsapta őket. Lelkiismeretlenül készítette el a beszámolóját a kisterenyei vállalat csigakúti üzeménél Juhász Nováki Pál főaknász, aki elegendőnek tartotta egy pár számadat felsorolását. A pócs- házi üzem műszaki dolgozói pedig meg sem várták a termelési értekezletet, arra hivatkoztak, hogy. nekik fontosabb dolguk van annál. így zárkóznak el a pócsházi üzem aknászai és lőmesterei, a dolgozók javaslatai és bírálatai elől. Elfeledték, hogy ők a közvetlen irányítói a termelésnek és nekik kell segítséget nyujtaniok ai többtermelésért harcoló bányászoknak. Természetesen ez így lehetetlen, mert a termelési értekezleten való elmaradás a tömegektől való elszakadást jelenti. Nem követik az élenjáró üzemek műszaki vezetőinek példáit. S&PéQ'rítiT GYENGÉN FOLYIK AZ MHK-MUNKA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN A salgótarjáni járásban, általában a sportkörökben, nem kielégítő MHK-munka folyik, mely megmutatkozik a jelentkezéseknél is. A sportkörök a jelentkezésekre való szervezést elhanyagolták s Így a legtöbb sportkörben az előirányzatnak b-i—60 százaléka jelentkezett. Különösen nagy lemaradás van az ismétlő próbákra való jelentkezésnél. A somoskőújfalusi Lokomotív sportkörben semmi MHK-munka nem folyik. Gergely János, a sportkör elnöke. a kiküldött MHK ellenőrző bizottsági tagot, aki segítséget akart nyújtani a sportkör MHK-munkáJában. egyszerűen elutasította azzal, hogy neki már elege van az MHK-val. hagyjanak neki békét. De ha- sonló hiányossáq van a Somoskőújfalusi Építők sportkörében is, ahol nem az MHK képezi a sportkör munkájának alapját. A Nagybátonyi Bányász sportkörben sem lobb a helyzet, pedig az új vezetőség ígéretet tett, hogy az 1953. évi MHK előirányzatot túl fogják teljesíteni. Hoqyan akarják túlteljesíteni, mikor még a jelentkezést sem kezdték meg. Hibás ebben a munkában Radios edző is, aki az edzési tervét az MHK.ra építette fel. azonban ez a terv cak papíron van meg. mert a gyakorlatban nem valósítja meg. Sőt a Nagybátonyi Bánvász aktív labdarúgói méq az MHK szabadavakorlatait sem ismerik. Az MHK-bizottságuk egyáltalán nem működik, így nem is mehet a sportkörben az MHK-munka. Hasonló a helvzet a Vizslási Bányásznál, ahol a sportkör elnöke nem tudja, hogy mi a teendője az MHK-val kapcsolatban. Az egész járás MHK munkájára rányomja a bélyegét az hogy a sportkörök negyedrangú kérdésként kezelik az MHKmunkát es még mindig patópátoskodnak, nem tervszerűen végzik a munkát. Vegyenek példát a Kistereivel Bánvász snortkörtől. ahol mintaszerű MHK-munka folyik és Tanyai Kálmán sportköri elnök a sportkör munkáját az MHK-ra építi fel. De hasonló Jó munka folyik a Kisterenyei Lokomotív sportkörben, ahol minden lehetőA RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ MŰSORSZAMOK Kossuth-rádJó: 5.00—6.30-ig: eggeli zene. — 5.30; Hírek. Lap- zemle. — 6.45: A Szabad Nép iái vezércikke. — 7.40: Naptár.- 7.45: Külföldi lapszemle. — .55: Műsorismertetés. — 8.30: [űsorzárás — 12.00: Hírek.- 14.00: időjárás- és vízállás- ílentés. — 15.15: Hírek szerbül.- 18.40: Hírek németül. — 19.00: [angos Újság. — 19.30: Hírek zerbiil — 22.00: Hírek Sport. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.45: Jó reggelt gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30; Műsorzárás. — 17.30: Hírek. — 18.25: Hírek szlovénül. — 19.45: Sportnegyedóra. — 20.00: Műsorzárás. Május 27, szerda. Kossuth-rádió: 11.30: Az írott szó erejével . . . Irodalmi műsor. — 13.0Ó: Nyújtsd a kezed, elvtárs! — 13.30: Magyar Imre és zenekara játszik. — 14.50: Szív küldi szívnek szívesen — 15.30: Dalok a tavaszról. — 17.10: Könnyű zene. — 17.40: A béketábor országában. Előadás. — 18.10: Építjük a nép országát. Építőipari félóra. — 20.10: Egy falu — egy nóta. Petőfi-rádió: 11.00: Az Uráli és Voronyezsi Népi Együttes műsorából. Hgl. — 15.50: Részletek Erkel Dózsa György c. operájából. — 17.40: Könnyű zene — 19.00: Híres költők dalai. — 19 20: Tánczene. Hgl. 19.45: Szovjet napok — szovjet emberek. Képek a szovjet életből. Május 28, csütörtök. Kossuth-rádió: Igor Ojsztrah hegedíil, Szerebrjakov zongorázik. 12.10: Könnyű muzsika. — 14.Í5: A Rádió Gyermekujság műsora. — 15.30: ötször négy évszakon át. — 16.00; Vidám zene. Hgl. — 17.15: Az ifjúság hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: A Néphadsereg Híradója. — 20.10: Magyar dalok, csárdások. — 20.30: Szigeti veszedelem. Hőskölte- mény. Petőfi-rádió; 7.00: Csárdások. — 9.20: Ferkó és a katonák. A Gyermekrádló műsora. — 15.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: A Magyar Rádió kisegyüttese .játszik. — 16.45: Ének a békéről. — 17.40: A falurádió előadása. — 18.40: Az Elbától a Csendes-óceánig. — 19.30: Tánczene. Május 29 péntek. Kossuth-rádió: 13.00: A Magyar Rádió Népi zenekara játszik. — 13.30: Népszerű filmek zenéjéből. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés — sikeres tervteljesítés. — 17.25: A néphadsereg együttesének műsorából. — 18.00; Nemzetközi kérdések. Előadás. — 18.15: Tánczene. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát. Petőfi-rádió: 10.50: Az Okos Mackó. A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Operettzene. — 15.30: Mama. Kucerová Tronjanová elbeszélése. — 16.10; Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Termelési híradó. — 17.55: A Magyar Rádió Népi Zenekara játszik. — 18.40: Tánczene. — 19.00: Üzemi kórusok. — 19.10: Egy párizsi munkáskórus. Előadás. séget elkövetnek, hogy a sportkör MHK-előirányzatát túlteljesítsék. A május 17-i választások tiszteletére kiírt választási béke MHK postaversenyt a legtöbb sportkörben elhanyagolták. Ennek okát keresve meg kell állapítani, hogy a sportkörökben csak a labdarúgással törődnek a sportköri elnökség tagjai s az edzők nem érzik át megfelelően, milyen súlyos mulasztást követnek el akkor, amikor az MHK tes nevelési rendszert így elhanyagolják és nem építik be az edzéstervükbe a felkészítést és a próbáztatást. Habár legtöbb edző edzéstervében szerepel az MHK- ra való felkészítés. azonban a KI A FE Palotáson atlétikai bemutatóra készültek egyik május elejei vasárnap. Az egész község lázban volt, hiszen ez érthető is, mert a múltban városi sportkör sohasem látogatott Palotásra. Már a korareggeli órákban a község fiataljai csoportokba gyűlve beszélgettek a nagy eseményről. A sportpályájukat szépen feldíszítették. A salgótarjáni Dózsa atlétáinak kellett volna Palotáson bemutatót tartani a megyei testnevelési sportbizottság határozata szerint. Ez annyira lázba hozta a palotásiakat. hogy még a labdarúgócsapat sem utazott el a bajnoki mérkőzésére, inkább lemondott a két pontról, csakhogy láthassa a nagy bemutatót. De mi történt? Hiába várták izgatottan kora reggeltől a késő délutánig, nem érkeztek meg a Dózsa atlétái. Ez azután kissé lehangolta a sport- szerető palotásiakat, hiszen nagyon várták ezt a sporteseményt. Azonban mégsem estek kétségbe. hiszen Palotáson is vannak kitűnő sportolók és jól dolgozó sportkör, melynek tagjai torna- bemutatót rendeztek igen nagv sikerrel. Ezután pedig házi MHK versenyt rendeztek, melynek szintén igen nagy volt a sikere. Ez érthető is. hiszen a község sportrajongói valamennyien résztvettek ezen. Még a 40—45 éves dolgozók is. akik egymással versenyre kelve ugrottak távolba és nagy harcot vívtak az elsőségért súlylökésben. Ezen a versenyen igen jó forgyakorlatban azt nem valósítják meg. A lemaradás az ismétlő próbákra való jelentkezésnél igen szembetűnő. Ez annál is inkább érthetetlen, mivel a sportolóknak erre igen nagy szükségük van a sokoldalú felkészüléshez A salgótarjáni járás sportköreiben sürgősen fel kell számolni a hiányosságokat és komolyan hozzá kell fogni az MHK-munka megjavításához, hogy a sportkörök a fejlesztési tervüket 100 százalékig teljesíthessék idő előtt s így felzárkózzanak a jó! dolgozó sportkörökhöz. hogy megyénk országos viszonylatban ne a 13-ik helyen álljon, hanem az élenjárók között. LELŐS? mát mutattak a sportkör taglal közül Szűcs Marika, Illés Mária. Kaizinger Zsuzsanna, Kiss József, Varga Ferenc és Pálinkás László, akik a legfiatalabb korúakhoz tartoznak. Igen felemelő látvány volt, amikor a 42 éves Vida Ferenc termelőszövetkezeti tag fiával és leányával versenyezve ugrott távolba és kora ellenére is 420 cm-t ért el. A verseny végén jókedvűen, de azért sokat emlegetve a salgótarjániak sportszerűtlen meg nem jelenését, indultak haza Palotás nagyszámú sportrajongói és dolgozói, akik követelik ennek a súlyos mulasztásnak kivizsgálását és a hiba elkövetőinek példás megbüntetését, ★ Ebben az ügyben eljártunk a Nógrádmegyei TSB-nél, ahol érdeklődtünk az elmaradt atlétikai bemutató Iránt. Gál elvtárs, a TSB elnökhelyetese így nyilatkozott: — Tudomásunkra jutott, hogy a Salgótarjáni Dózsa atlétái nem jelentek meg a Palotáson meghirdetett bemutatón, pedig mi idejében kiértesítettük a Dózsa sportkört a bemutató idejéről, és helyéről, sőt ők meg is ígérték, hogy elutaznak Palotásra, éppen ezért érthetetlen előttünk, hogy mégsem utazott el a Dózsa Palotásra. Mi megindítottuk a kivizsgálást, és méltó büntetést szabunk ki a hiba elkövetőire. Ezt egyébként a sajtóban közölni fogjuk. At leli kai verseny A salgótarjáni Vasas atlétikai szakosztálya a választások tiszteletére rendezett versenyt ügyességi számokkal. Ezen a versenyen nsjgy számban vettek részt a Salgótarjáni Vasas és a Salgótarjáni Üveggyár atlétái, akik ezzel is bebizonyították a népfronthoz, a béketáborhoz vsíió hűségüket és ragaszkodásukat. Az eredmények, tekintve, hogy legnagyobbrész serdülő versenyzők és ifjúságiak voltak, igen jónak mondhatók. Az üveggyári Boros, a Vasas tagiai közül Botár. Szőllős, Papenitz és Mártinké igen jó formát árultak el. Szőrösből igen jó stilyilökő lehet. A feLnőtt ka’apácsvetésben a mezőny a gyenge dobókörből is jó eredményeket ért el. Simonyinak ez évben el kell érnie az I. osztású szintet. Eredmények kalapácsvetésben: p 7 ötÖQ cs^paiver^e^vhen: S. Vasa«* 30.42 m. Egyénileg* Simo. nvi 41 27 m. az üveggyári Kacsok 32.34 et dobott. Magasugrás férfi ötö* csapatversenyben* S. Vasa® 1.55 cm ét. l,picTfTí']. Moizeq óq Panantt'T 1 60 cm-t ugrottak. Kár, hogy Kaposvári sérült volt és nem indulhatott. Távoluqrásban férfi ötös csapatversenyben: S. Vasas 552 cm átüag. Egyénileg: Martinkó 578, Mojzes 557 cm. Súlylökés női ötös csapatversenyben: Vasas 7.85, üveggyár 6.46 m. Egyénileg: Szőllős Vasas 8.73. Simák Üveggyár 8.68, Hanf fi II Vasas 8.23 m. Távol ugrás női ötös csapatversenyben: S. Vasas A 405 cm. 2. S. Vasas B 37Ó cm, 3. S. Üveggyár 355 cm. Egyénileg: Botár S. Vasas 4.35 m. Fridrich S. Vasas 418 cm-t ugrott. Igen helyes a salgótarjáni Vasas atlétikai szakosztályának az álláspontja, hogv ezekután minden hét végén rendeznek atlétikai minősítő és MHK-verse- nveket, mert ezzel nagyobb segítséget és lendületet adnak az üzem dolgozóinak ez MHK-pró- bázásokná! és az edzéseknél. Ezt a jó példát városunk és medvénk minden sportkörének atlétaszak- osztá’vai? megszf vehetnék és követhetnék. Ezáltal még naervobb seorftcóovxt tudnájvek rd.nf rn'vzvénk MHK-tervének teljesítéséhez. ll-est kihagytak és 3:1-ről egyenlítettek a miskolciak Salgótarjáni Vasas-Miskolci Építők 3:3 (3:1) Vasárnap a salgótarjáni Bányász pályán játszották le ezt az NB II-es bajnoki mérkőzést, melyben a Salgótarjáni Vasast majdnem meglepetés érte. Az első félidőben igen szépen és lendületesen játszott a Vasas. Ebben az időszakban Rigó 2 és Tóth 1 góljával volt eredményes a hazai csatársor, azonban Hegyi egyik hazaadásánál Csala kijött a kapujából és így akadálytalanul hullt a labda a saját kapuba. így 3:1-es állással fordult a két csapat. Bőven volt még helyzete a Vasas-csatároknak, de Cladni és Nagy a legjobb helyzeteket is ei- hirteJienkedték, pedig nem volt erre semmi okuk. A második félidőben megfordult a játék képe. A vendégek támadásai sokkal lendületesebbek voltak és csatársoruk minden labdán rajta volt. Az eredmény is így alakult ki. A hazai csatársor nem tudta tartani a labdát és így nagy munka hárult a hazai védelemre. Két ízben voltak eredményesek a miskolci csatárok, sőt még 11 eshez is jutottak Hegyi kezezése miatt, de a büntetőt Csala kivédte. Az utolsó percekben Nagynak volt egy meccsdöntő helyzete, de az ötösről az üres kapu fölé emelte a labdát. A mérkőzés úgy indult, hogy a Vasas legalább négy öt góllal nyeri ezt a találkozót, azonban a hazai csatárok nem tudták kihasználni a helyzeteiket. Az elért 3 gó'on kívül még legalább három-négv n?gy helvzet maradt kihasználatlanul. Ezzel szemben a miskolciak nem adták fel a küzdelmet még 3:1 után sem. Szívvel-léűekke! harcoltak s a lelkes játékuk meg is hozta az eredményt, mert el tudták vinni az egyik pontot Salgótarjánból. Igen helytelen volt. hogy a tar- iániak edzője a második félidőben lecserélte a csatársor legjobb tagját, a fiatal Tóthot, aki igen jól játszott. Klajb^n rom volt olyan lendületes és nem tudott annyit segíteni a társainak, mint Tóth tette volna. Ha már mindenáron cserélni akart az edző. helyesebben tette vn1«^ ha az igen gyengén játszó Han- döt cserélte volna le, aki nem ’gen tail ált a a helyét ezen a mérkőzésen. A Salgótarjáni Vasas csatárainak igen sokat kell gyakorolni a kaouralövéseket minden helyzetből, hogy a kínálkozó helyzeteket jobban ki tudják használni, mert csak így tudnak maid jobb eredményeket, eléírni és több megnyert mérkőzéssel kedveskedni a csapat szurkolóinak. SZABAD NQGRAD Az MDP Nógrádmegyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal« Salgótarlán. Rákóczi-u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, ki adóív vatal 436 Szikra lapnyomda Budapest .fóz®óf-kőrút 8 f. v.: Kulcsár Mihály