Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-20 / 40. szám
2 SZARAI» NOGr3i» 1953 május M. A nagybátonyi bányászváros lakói a szavazóurnák előtt A nagybátonyi bányaigazgatóság ünnepi díszbe öltözött. A felkelő nap sugaraitól tündökölt. Az épület előtt elfutó szénnel megrakott, gyorsan gördülő csillék s a magasba kifeszített mozgó-kötélpályák árulják el, hogy a föld mélyében bányászaink lelkes harcot folytatnak a termelés frontján. Az igazgatóság nyitott ajtaján keresztül csak a diszpécser hangja hallatszik, amint a termelési eredményeket kéri az üzemektől, buzdítja azok dolgozóit, hogy minél több tonna terven felüli szenet küldjenek a hazának, mert ezzel is erősítik szavazatukat. A mai nap, május 17-én szavazunk jelöltjeinkre, s a kora reggeli órákban még a föld mélyén lelkes ütemben folyik a harc. Minden csapat, brigád és csapatcsillés. szállítódolgozó egy célért küzd: hogy a termelés frontján elért győzelemmel is a békére szavazzon, A műszak befejezésekor a nagybátonyi bányászok örömtől sugárzó arccal szállnak föl a bánya mélyéből. A harcuk nyomán újabb győzelem született. Május 17-én reggelre 123.9 százalékra teljesítették napi terüket. A szcncsalák hősei vidáman beszélgetve sietlek családi otthonukba, ahol már gyermekük, feleségük ünneplőbe öltözve várják a büszkeségüket, a családfőt, hogy együtt induljanak a gyönyörűen feldíszített szavazóhelyiségekbe. így indult el Pető Sándor, a Béketáró-üzem egyik bányásza, a bányaváros szavazóhelyisége felé. Együt'men\ « családjával. Két kis gyermeke elől halad, utánuk lassan lépegetlek felesége szülei: Ivádi Sándor és a 73-éves felesége. Pető Sándor útközben büszkén, boldogan gondolt arra, hogy az éjszakai műszakban harmad- magával 21 csille szenet rakott. így több mint 140 százalékra teljesítették a tervüket. Méltóképpen készült munkatársaival dolgozó népünk nagy ünnepére, a szavazás napjára. Büszke volt rá a családja, az apósa, az anyósa, akik keserűen emlékeznek az átélt nehéz időkre. Ivádi Sándor 43 évet dolgozott a föld alatt, 'de a múlt rendszerben még jó szót sem kapott munkájáért. Évtizedeken keresztül csak a nyomorúság, keserűség volt az osztályrésze. Amit keresett, még kenyérre is kevés volt. pedig 11 éhes gyermekszáj várta, hogy egyszer már ők is jóllakjanak. — Az a szégyenteles étet elmúlt — mondotta az idős asszony, Ivádi Sándorné. Akkor csúfoltak, hogy sok gyermekünk vált, most pedig kitüntetést is kaptam, — mutatott a mellén csillogó Anyasági Érdeméremre. — Én a 24 unokám jövőjére szavazom, a békére. Mi nem akarunk háborút. Az elmúlt háborúban is az egyik fiam odaveszett — mondotta szomorúan és könnyezni kezdett az idős asszony. Nehéz volt a lépés már Ivádiéknak. de azért mégis örömmel tették meg a szavazó urnához vezető utat. Megérkezésükkor már kisebb csoport szorongott a szavazóhelyiség előtt. Ott várakozott már Pirók Gyula, a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat személyzeti felelőse és felesége, Kiss István fűtő, Dömösi József né és a fiatal Gecse István, aki most szavaz először. Egyre többen érkeznek a szavazóhelyiségbe. Az I. Á- épület lakói nemzetiszínű és vörös zászlók alatt jönnek szavazni. így közelednek a B. épület lakói is. A sor elején Gázer Emil, Sebestyén Zoltán és Farkas Ilonka jeles tanulók zászlókat lengetve kísérik szüleiket pattogós indulókkal, az úttörő leányok pedig tánccal köszöntötték a szavazókat. Hét óra alig múlt fii pár perccel, amint a szavazást megkezdték. Egymás után gyorsan, az izgalomból remegő kézzel, az összehajtott szavazólapokat kék borítékba helyezve csúsztatták be a hatalmas, nemzetiszínű szalaggal átkötött szavazó urnába. Mindenki a boldog jövőre gondolt, így Nagy Gábor, a vájártanuló-otthon másodéves hallgatója is, aki most szavazott először, örömében alig tud egy-két szót szólni: „En a tanulmányi eredményem megjavításával készültem a szavazásra. Így 4.6-re javítottam az eredményemet. Szeretek tanulni. Bányamérnöknek készülök. Szüleim, akik Besztercén, Szabolcs- megyében laknak, levelükben külön figyelmeztettek, hogy a népfrontra, a jövömre szavazzak." Ilyen lelkesen szavazott Virágh János, a szorospataki üzem nyugati ereszke II. szint csillése is, aki örömtől csillogó szemmel mondotta, hogy csapata Kapás Ferenc irányításával a vállalt kötelezettségnek 200 százalékig eleget tett. De még több vidám, jókedvű, boldog ember lépett fölemelt főveit a nagybátyonyi bányaváros szavazóurnája elé. Bátran szavazlak a népfrontra, a dolgozó nép jelöltjeire, mert tudták, hogy jelöltjeink az újabb győzelmekért, a második ötéves tervért, a boldog jövő megteremtéséért minden áldozatra készek. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói vidám énekszó mellett szavaztak (Tudósítónktól.) Salgótarjáni Üveggyár dolgozói május 17-én már a kora reggeli órákban lel- .kesen /készülődtek. Mindenki ünneplőbe öltözve hagyta el lakását. Egy csoportba ösezetömö- rülve, majd fegyelmezett zárt sorokban felsorakozva, énekelve haladtak a XX. számú szavazókor helyisége elé. Az első sorban aiz üzem kiváló dolgozói, mint Verbovszki György óvencz gépész, aki 154 százaSékos eredményével tett hitet a béke mellett. Mellette Szabó Sándor, aki szintén 154 százalékos eredményt ért el. Velük együtt haladt Stark József kehelyfúvó, aki 243 százalékos eredményével is 3 népfrontra szavazott. Vidámak, jókedvüek ezek a1 dolgozók. A leglelkesebbek a DISZ-fiatalok. akik most szavaznak először, s izgalommal váriák azt a pillanatot, hogy a gvőnyörűen feldíszített szavazó- helyiségbe beléphessenek, ahol hazafias kötelességüknek eleget téve a népfrontra szavaznak. Ugyanilyen szépen, egységesen vonultak föl a tűzhely- gyári dolgozók a Csizma dia-utcai szavazóhelyiségbe. ahol a DISZ--fatalok táncaikkM, énekekkel és szavalatokkal tették még hangulatosabbá az ünnepi napot. A szava.zókörzetek dolgozóinak «lágyrésze már jóval 7 óra előtt feüvonuitak a szavazóhelyiségek elé. A fiatalok, úttörők biztatták, figyelmeztették szüleiket, hogy az ő jövőjükre, a népfrontra szavazzanak! Megjelent Lenin Műveinek 30. kötete A síécsényi dolgozók nem mentek üres kénél a szavaié urna ele Május 17-én Szécsény dolgozói már a kora reggeli órákban ünneplőbe öltözve zászlókkal és feliratokkal vonultak a szavazóhelyiségek felé, hogy szavazatukkal is megerősítsék a békét, és hitet tegyenek a függetlenségi népfront mellett. A község 2600 választóiéból délelőtt 10 órakor már csak 47 volt olyan, aki még nem szavazott le. Fél egyre azonban már minden választó eleget tett becsületbeli kötelességének. A választókat a népi és fúvós- zenekar egész napon át szórakoztatta!, de kivette a részét a szórakoztatásból a szécsényi kultúrcsoport, a DISZ és az MNDSZ is. ök meg tánccal, énekszámokkal, csasztuskákka! mulattatták a dolgozókat. E napon összesen 18 helyi kultúrcso- porf működött Szécsényben. A választók nem jöttek üres kézzel az urnák elé. hozták magukkal begyűjtési eredményeiket is és ez az eredmény nem lebecsülni való, mert szarvas- marhából egész évi beadásukat 173, sertésből félévi 89.5, baromfiból félévi 165. tejből április hóban 125, tojásból pedig 64 százalékot ért el a választásig Szécsény község dolgozó parasztságai. Ezzel az eredményükkel a 6zécsényi dolgozók bebizonyították, hogy ők hűek a hazához, szeretik a pártot és Rákosi elvtársat. A szavazás befejezése után este 8 órakor a község dolgozói és fiataljai utcabálon vettek részt, e egész éjfélig hangos volt az utca ai dolgozók vidám énekétől, a fiatalok egészséges kacagásától, jókedvétől. Az utcabálhoz a zenét a szécsényi népi zenekar szolgáltatta. Tóth Sándor VB elnök, Szécsény A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven 50.000 példányban Lenin művei 30. kötete. Ebben a kötetben azok a művek szerepelnek, amelyeket a világ munkásosztályának lángeszű vezére 1919 szeptemberétől 1920 áprilisáig bezárólag a fokozódó külföldi katonai intervenció és polgárháború időszakában és a Kolcsak és Gyenyi- kin szétzúzása után bekövetkezett rövid ideig tartó lélegzet- hezjutás idején írt. A kötet tartalmának nagy részét Leninnek azok a cikkei, előadásai és beszédei alkotják, amelyekben a szocialista haza védőimének, a szovjet állam építésének, a bolsevik párt 6orai rr.tegsz’ árdításának kérdésével foglalkozik. A kötetben jelentős helyet foglalnak el Lenin -beszédei. Lenin ezekben a beszédekben arra hívja fel a dolgozók nagy tömegeit, hogv erősítsék a front és hátország egységét, támogassák a Vörös Hadsereget, aktívan vegyenek részt a népgazdaság helyreállításában és az állam igazgatásában. A kötet több olyan cikket tartalmaz, amelyekkel Lenin a proletariátus diktatúrájának, mint a szocialista társadalom felépítése eszközének elméletét fejtegeti. A szovjet demoikráciát szembeállítja a hazug, burzsoá demokráciával, leleplezi a nyugateurópai szocialistákat, a mensevikeket, az eszereket, mint a szocializmus árulóit és az imperializmus lakájait, akik a „tiszta demokrácia” leple alatt az imperialista burzsoázia dikta- | túráját védelmezték. Lenin több I munkája megvilágítja a szovjethatalom nemzeti politikájának lényegét és hangsúlyozza^ hogy a külföldi katonai intervenció és a belső ellenforradak>m__eröi csak abban az esetben győzhe- tők le. ha a korábban elnyomott népek szorosan az orosz nép köré tömörülnek. Lenin számos művében az ország szocialista átalakításának az iparban ég a mezőgazdaságban új, szocialista munkaformák megteremtésének kérdését világítja meg. Több cikkben feltárja Lenin a nők súlyos és jogtalan helyzetét a kapitalizmusban. rámutat arra. hogy milyen sokat adott a nőknek a szovjethatalom és felszólítja a nőket, hogv vegyenek részt tevékenyen az ország gazdasági és társadalmi — politikai életében. A külföldi kommunista pá-rtok problémáival foglalkozó cikkben Lenin, mint a nemzetközi munkásmozgalom vezére, a proletár- internacionalizmus elvei iránt törhetetlen hűség szellemére neveli a kommunista pártokat, a Kommunista Internacionálé köré tömöríti ai proletariátus legjobb képviselőit. A kötetben szereplő művek nao-y része most jelent meg először magyar nyelven. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- biarottsáqánaU lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarlán. Rákóczi u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, ktadöh'vatal 438 Szikra La pnyomria Budapest József-kőrút S t. Kulcsár Mihály Éhínség Dél-Koréában Müncheni sörözőkben Képzeljen e! az olvasó egy olyan gyilkost, aki nyilvánosan terjeszti gyilkosságai elkövetésének módszereit, vagy egy olyan kasszafúrót, aki nyilvános felolvasást tart szakmája műhelytitkairól. Valami ehhez hasonló történik ma a bonni államban, ahol mindenféle „hadförténeti”, „hadtudományi" és egyszerűen csak katonai társaságok a rabló- háborúk hitierista tapasztalatainak tanulmányozásával és ter- iesztéséye] foglalkoznak. A müncheni „hadtudományi társaság" ismertetőjében például ezt olvassuk: „A volt katonáknak mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy összegyüjtsék az elmúlt háborúk még megmaradt friss harci tapasztalatait. E tapasztalatokat rendelkezésre kell bocsátani az új fegyveres erők létrehozásánál.“ A nyugatberlini „német hadtudományi társaság" szintén azzal foglalkozik, hogy összegyűjti mindazt az „újdonságot”, amelyet a hitlerista csapatok harci tapasztalataiktól, az éghajlati, vagy a földrajzi viszonyoktól függően alkalmaztak. A hitlerista háborús bűnösök feljegyzéseikben lapozgatnak és új karrierről álmodoznak. A „Deutsche Soldatenzeitung" című militarista lap hirdetési rovatában megakad a szemünk az alábbi apróhirdetésen: „Ki ad el, vagy kölcsönöz harckocsitélderítés-vezetési adatokat, előírásokat, vagy szabályokat?" Más valaki sürgősen keres „488. sz., vagy 454. sz. anyag-, illetőleg hadianyagtárolási szabályzatot." Münchenben, a náci mozgalom szülővárosában május 12-re meghirdették a volt hitlerista hegvivadász hadosztályokbeli „régi barátok találkozóját", egy hadparancs pontosságával részletezve a megjelenés helyeik „Hofbrauhaus" söröző — első hegyivadász hadosztály, 99. ezred, 79. tüzérezred és az ellátó oszlop egységei: „Lőwen- braukeller" — 2„ 3., 6. és 7. hadosztály, a 18., 19. és 36. hadtest, valamint a 20. hadsereg törzse: „Augustinerkeller" — 4. hadosztály stb.... A müncheni sörözőkben az Adenauer-rendszer védelme alatt újból gyülekeznek Európa hóhérai. Arra számítanak, hogy az „európai hadsereg" keretében ismét felhasználhatják majd rabló tapasztalataikat ...Szöul. Egy kisfiú alamizsnát kér. Félve pislog az .yírra", mert aprópénz helyett gyakran kapott már botot. Egy másik koreai kisfiú pár garasért (ezért ugyan alig tud venni valamit) amerikai katonák bakancsát tisztítja. A gyerekek kénytelenek maguk megkeresni kenyerüket. Szüleik meghaltak örömte'.en, keserű az élete ezeknek a gyermekeknek. Dél- Koreában éhínség dühöng. Egy liszinmanista „miniszter" beismerése szerint Észak- és Dél- Csolla tartományokban a parasztok főtt tápláléka „levesre csak egészen halványan emlékeztető zavaros víz". A „Nodon Színműn” című lap közli, hogy Dél-Koreában az idén még hétmillió szék (egy szék = 143 kg) rizsre volna szükség a lakosság ellátásának biztosításához. Ennek a rizs- mennyiségnek megvásárlásához kétszáz millió dollár kellene. A liszinmanista „kormánynak" azonban nincs pénze a nép számára. Már ősszel, közvetlenül a termés betakarítása után érezni lehetett az élelmiszer hiányát. A parasztok elhagyták fal* vaikat, hogy munka és élelem után nézzenek. Kenszan tartomány encsoui járásából a parasztok 80 százaléka vándorolt el munkát keresni. A délkoreai városok munkásainak és kishivaitalnokalnak helyzete sem jobb. A ,.kormány" által magánszemélyek élelmezésére kiutalt rizs ára aránytalanul magas. De még így is csak úgy kaphat rizst az alkalmazott, ha a rizs árán felül a különféle „adókat" és „járulékokat* (faluközösségi járulék, tűzoltó- sáerj járulék, éjjeli őrség költsége, rizstisztítási adó stb.) is kifizeti. A liszinmanista klikk kihasz- nália a délkoreai lakosság nyomorúságos helyzetét. A „kormány" rendeletileg több. mint ötszörösére emelte a rizs árát Li Szín Man szekértolói ilyen rabló áron adják el a parasztoktól még 1951-ben elvett rizst. Egyedül ezen a „műveleten” több. mint 130 milliárd von készpénzt kerestek. A dolgozók helyzete Görögországban A görög dolgozók már a háború előtt nyomorúságosán éltek a Metaxasz-diktatúra alatt. A háború után életszinvona- luk tovább hanyatlott. 1948-ban már bérük 70 százalékát kénytelenek voltak élelmiszerekre költeni, hogy így legalább az éhenhalás rémét távoltarthassák maguktól. 1948-bpn 100 munkáscsaládból, amelynek 600 tagja van, 130-an dolgoztak. Jelenleg 100 családból mindössze 82-nek van munkája, azaz 82 dolgozónak 600 családtagot kellene eltartania. A nyomor egyre növekszik, s még az ország amerikai megszállói is kénytelenek voltaik beismerni, hogy a görög munkások rongyokban járnak és konzervdobozokkal foltozott kunyhókban laknak, s az ajtók helyén rongyos zsákdarab lóg. A legtöbben még az ágyakat is kénytelenek voltak eladta, hogy megmeneküljenek az éh- haláltól. A Plasztirasz- konnány tavaly októberben a választások előtt 22.000 drachmáról 25.000 drachmáira emelte a munkások minimális napi bérét, bár a dolgozó tömegek nyomására még az áruló jobboldali szakszervezeti vezetők is 45.000 drachmát kértek. A valóságban ez a 25 ezer drachma nem minimális, hanem maximális munkabér. Az iszangl krómbányábm például a bányászod napi bére 14.000— 22.000 drachma közt mozog. Pedig még a 25.000 drachmas napi bér is mindössze 25 százalékát fedezi egy munkáscsalád szükségleteinek. A fasiszta, militarista Papagosz- kormány megtiltott minden béremelést, tömegesen bocsátja el a munkásokat és a hivatalnokokat. Tervbe vették a hivatalnokok 40 százalékának az elbocsátását. Legutóbb a Papagosz-kor- tnány elrendelte a társadalomb iztosí- tási alapok elkobzását. A drachma legutóbbi devalválása következtében tovább csökkent a görög dolgozók reálbére és országszerte egyre fokozódik a nyomor. Az új Kína acelszíve Ma már igeit sok kínai ifjú ismeri Van Csi-hsien ifjúmunkás nevét, aki az inkou sóterme- lőből érkezett Ansan városába, a nagy tervépítkezésekhez. Van Csi-hsien ma száztagú birág vezetője. Brigádja egymásután döntötte meg normáit s jelenleg tr nden egyes tagja a régebbi napi 0.7 köbméter helyett naponta átlag 2-7 köbméter falat húz fel. Ezért a ragyogó teljesítményért a brigád elnyerte a „minta-b. igád” kitüntetést. Ansan város már a felszabadulás előtt is Kína egyik fontos parvárosa volt. A japán megszállók kivonulásuk előtt azonban tökretették a város gyárainak nagyrészét. A HIRDETÉSEK Gyakorlott vegyi vasalót azonnali belépésre felvesz a Minőségi Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat. Salgótarján. Felvesz betonozási és szállítási munkára férfi segédmunkásokat Épületelemgyár. Jelentkezés: Épületelemgyár múnkaerőgazdálkodásán, Budapest. Budafokl-út 78. Napi háromszori étkezés 7.40-ért, vidékieknek szállást havi 10.— forintért biztosítunk. Építkezések, fiqyelem! Nagyobb tételekben kapható 92x25x21 méretű födém-béléstest a Miskolci Cementáruipari Vállalatnál. Miskolc, József AtUla-u. 23—25. szám alatt. Főkönyvelőt azonnali belépésre keres a Moziüzem Vállalat Salgótarján, Rákóczi-út 38. Irányítószerv dokumentációs revizort keres, ki számviteli, pénzügyi, tervezési stb. munkában teljes jártassággal bír. Leveleket a Szabad Nögrád szerkesztőségébe „Szakképzett” jeligére sürgősen kérünk. Kuomintang-uralom alatt a város ipari termelése a háború előtti színvonal 1 százalékára csökkent. Amikor a Népi Felszabadító Hadsereg kiűzte Csang Kai-sek banditáit, a Kuomintang-hordák kifosztották a várost. A Kínai Kommunista Párt ekkor felhívást bocsátott ki: „Építsük újjá Ansant!” A párt felhívására aiz ország minden részéből ezrével jelentkeztek az ifjak és lányok és a város újjáépítése hamarosan az egész kínai nép ügyévé vált. Ma már huszonnégy város 107 vállalata szállít az ansani építkezések számára. Az ország főiskolái eddig 120 mérnököt és 3600 technikust, a különböző üzemek pedig 3400 szakmunkást küldtek az ansani építkezésekhez. Ansanban hatalmas lendülettel folyik az építő munka és a város ipari termelése néhány éven belül 3—4-szer magasabb lesz a háború előtt elért legmagasabb színvonalnál. A városban épül a kínai ipar első automatizált Siemens- Martinkemisncéje. Az itt dolgozó martinászoknak nem lesz_egyéb feladatuk, mint a vezérlőasztal mellett végzett ellenőrzési munka, itt ugyanis mindent gépek végeznek a kemence adagolásától egészen a csapolásig. \nsan építői nemcsak a korszerű szovjet gépeket használják fel a város iparának újjáépítésénél, hanem széles körben értékesítik a szovjet tapasztalatokat is. Munkájuk során a legkedvezőbb munkafeltételek megteremtésére törekszenek és ezért bátran haladnak előre azon aa úton, amelyet az élenjáró szovjet technika nyitott meg. _ Számos szovjet szakember segíti elő szaktudásával az ansani építők munkáját. A szovjet nép értékes segítségével a kínai munkások napról napra újabb munkasikereket érnek el Ansan, a népi Kína acélszivének feiépílése terén. Ansan az ifjú építők ezreinek nagyszerű iskolája. Csian Csia- min ifjú szerelőmunkás nyolc hónapja került az építkezéshez és az élenjáró szovjet technika elsajátításával napi normáját 80 százalékkal teljesíti túl és megfogadta: egy év alatt 20.000 kilogramm acélt fog megtakarítani. A város számos üzemét már 1951 elején üzembehelyezték is az ansani acélművek mar 1951- ben elérték a háború előtti legmagasabb termelési színvonalat A 4. számú Siemens-Mariin- kemence martinászai nemrég országos csúcseredményt értek el: az acél csapoiási idejét 6 óra 9 percre csökkentették.' Ugyanakkor a kemence acéltermelését fürdőfeiü'.etenként 11 tonnára emelték. A 370.000 lakost számláló Ansan városnak már 106 különböző iskolája van, amelyek az első kínai ötéves terv végéig 5000 technikust és 30.000 szakmunkást adnak a város ipart számára. A Kínai Népköztársa! Ságban országszerte lelkes mun< kával indul meg a harc ri első ötéves terv teljesítéséért amelynek keretében egyre erlj sebben lüktetett Ansan, a nép Kína acéiszíve.
