Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-25 / 33. szám

T953 április 25. SZABAD TVOCBId A női traktoristák példamutatása a kisterenyei gépállomáson A kisterenyei gép­állomáson is bebi­zonyosodott, hogy a női traktoristák a tavaszi terv tel­jesítésében is épp úgy megállják he­lyüket, mint a férfi traktoristák. P. Molnár Ilona, a mátramindszenti Alkotmány ter­melőé söpört tagja tavaszi tervét 134 százalékra teljesí­tette. így elnyerte a gépállomás leg­jobb női traktorosa címét. A 20-án megtar­tott termelési érte­kezleten ígéretet tett arra, hogy csat­lakozva a kondo- rosi gépállomás vá­lasztási békever­seny felhívásához, úgy a falusi népne­velőmunkából, mint a cséplőgép javítás­ból DISZ-tagkoz méltóan kiveszi ré­szét. A második leg­jobb női traktorista Bódi Júlia, aki 102 százalékra teljesí­tette tavaszi ter­vét. ö is lelkesen csatlakozott Mol­nár Ilona kezdemé­nyezéséhez. Salamon Bertalan politikai helyettes A iotaácsi Szabadság tszcs öt mázsa vetoburgenyávaf segítette ki a nógrádi Petőfi tszcs-t A tolmács! Szabadság ter- meló'csoport március 20-ig tel­jesítette gabona- és burgonya- vetéstervét. Beindult a kukorica­vetés is. Azon löszünk, hogy ezt is mielőbb befejezzük, mert azt tapasztaltuk, hogy a korai ve­tés gazdagabb aratást jelent Csoportunknak sok burgonya termett az ősszel. Eleget tet­tünk a beadásnak, sokat szét­osztottunk a tagoknak munka­egység arányában. A vetés után fennmaradt 5 mázsa burgonya­vetőmag. A nógrádi termelőcso­portnak hiánya volt burgonya­vetőmagból. Mi, kérésükre szí­vesen átadtuk nekik az 5 má­zsa burgonyát. Potfiofeczki Mária Romhányi dolgozók ne feledjétek, mik voltatok, mivé lettetek 'Amikor elolvas- fám a Magyar Füg­getlenségi képfront választási felhívá­sát, önkényielenül a szülőfalumra, Rom­hány községre gon­doltam. összeha­sonlítottam a múlt, és jelen életemet, ugyan így a köz­ségbeliekéi is. Én a kulákok, földbirtokosok rab­szolgája voltam. Életem örömtelen, sanyarú volt, mint mindazoké, akik a Laszkári és Pro- nai földbirtokosok­nál cselédeskedtek 60 filléres napszá­mért. Nagyon jót emlékszem még ar­ra. hogy a község- beliek közül nagyon sokan csak na­gyobb ünnepeken vittek az üzletből 10—15 deka cukrot, mert többre nem tellett nekik. A cserépkáltjhar gyárban dolgozók élete sem volt kü­lönb. Ha valame­lyik munkás egy napot hiányzott, az a miskolci börtön­ben kötött ki. Egy­re-másra rótták ki a súlyos pénzbün­tetéseket. Azt hi­szem, jól emlékez­nek még György István mérnök úr­ra, s a többi úri talpnyalóra. De mindezt ti, község­beliek ugyan így tudjátok, mint éh. Most csak azért be­széltem erről, hogy el ne feledjétek a múltat, mik volta­tok, mivé lettetek. A kommunisták, élükön Rákosi elv­társsat, a mi ke­zünkbe adták a gyűlölt laszkáríak és prónaiak föld. jelt. Kezünkbe ad­ták és kibővítették a cser épkályhagy á- rat. Bevezették a faluba a villanyt, a vezetékes rádiót. Községünkből ma már sok parasztem­ber fia néphadsere­günk hivatásos és tartalékos tisztje, akik szilárdan áll­nak őrt a ti békés ipítömunkátok fö­lött. Néphadsere­günk szilárdan vé­delmezi a békét. De védelmezni kell ezt nektek, községbeti dolgozó parasztok­nak is. ügy érzem, hogy mi akkor cse­lekszünk helyesen, ha már most, a oá- lasztások előtt a ve­tési munka befeje­zésével, a begyűj­tési terv pontos teljesítésével sza­vazunk a népfront­ra. Tanulmányozzá­tok szorgalmasan, gondosan a Ma­gyar Függetlenségi Népfront felhívá­sát. ami a boido. gabb jövőnk pro- grammja. A máso­dik ötéves terv még nagyobb jólétet biz­tosít. felépítjük ha­zánkban a szocia­lizmust. 50 száza­lékkal fog emelked­ni a dolgozók reál­bére, s rátérünk a fogyasztási és ipar­cikkek árleszállítá­sára. Ennek a pro- grammnak megva­lósításáért, érdemes harcba indulni. Kívánok nektek sok sikert a függet­lenségi népfront győzelméhez. Kocka Béla tartalékos hadnagy Soronkövetkező növényápolási munkák A növény ápolási munkák idő­beni jó elvégzése egyik fontos előfeltétele a nagy termésnek. A korai vetés termésfokozó ha­tását csak akkor biztosítjuk, ha gondoskodunk tavaszi növé­nyeink megfelelő ápolásáról. A növényápolásj munkáknál min­den nap késedelem komoly káro­kat okozhat. Az őszi és tavaszi gabonák ápolásánál még a szárbaindulás előtt el kelj végezni a gyomir­tást. A kalászosok veszedelmes gyomnövénye az acat. De igen sok tarack, pipacs, búzavirág, szarkaláb, hérics, konkoly, a ra­gadós gat aj, az ördögbocskor és a szédítővadóc fenyegeti növé­nyeinket. A legjobb védekezés a ' gyomok ellen, ha nem enged­jük, hogy magot érleljenek. A gabonatáblákon tehát, különösen az acat irtásánál arra kell töre­kedni, hogy elég mélyen vágjuk ki a gyomot, mert különben újra hajt. De nem elegendő csak a gabonatáblán elvégezni a munkát, nem lehet megtűrni a gyamot a táblaszél ekén, árok­partokon sem. Az acat magját ugyanis a szél nagy távolságra elviszi. A kapásnövényeket. így a ku­koricát, burgonyát és napra­forgót kikelés után a talajned­vesség megőrzése, a gyomirtás érdekében fogasoljuk meg. A sarabolással a növényeik ré­szére biztosítjuk a szükséges fényt, meleget, levegőt, a talaj gyors felmelegedését és csök­kentjük a talaj nedvességének el­párolgását. Nagy jelentősége van a eiarabölás időbeni elvégzésének, f hogy a kisorolt kis nővénykék j részére kezdetben biztosítja a * fejlődéshez szükséges előfelté­teleket. A saraibolás mélysége, általában 1—2 cm és csak hideg | nedves talajokon végezzük en- * nél mélyebben. A soroktól jobb­ra és balra hagyjunk ki sarabo- latlan részt, nehogy a növények gyökerét meglazítsuk. A gépi saraboiásnál tehát nagyon gon­dosan kell 'beállítani a kultivá- torok késeit. A lenvetés gyomlálását is kezdjük meg. Ennél is csökkent­sük, szüntessük meg a gyomok kártételét. Állandóan kísérjük figyelem­mel a len és cukorrépa vetésein­ket és ha bolhakártétel jeient­Deák István Tiribes-akna sztahanovista vájára: képviselőjelölt 2 912-őt írtak, amikor Ben- curjalván, a Büchler-féle birtok gazdasági udvarán lévői zsuppfedeles, szűk, dohos, por-, hanyósodó vályogfalak közül húrom jelentéktelen gyermek szaladt ki foltos, megkopott ingben, mezítláb. Közülük az egyik, az öt év körüli Deák Pista volt, akinek az apja már hosszú éveken keresztül húzta a cselédigát Büchler föh desúr gazdaságában. A három gyerek játszódó? zott, ficánkolt, nevetgélt, önje-, ledten hancúroztak a hatalmas udvaron. Játékos kedvükből egy kemény, parancsoláshoz szokott hang ébresztette föl: .Mars innen!... Mocskos kölykök. Még idemerészked-­tekl" A gyerekek megfeledkeztek arról, hagy az uraság házát nem szabad megközelíteniök. De már késő volt. A földesúr nádpálcája fölemelkedett, az oroszlánnak beillő kutyák pedig már rohantak TP.l&iuJ? Tf>hpte>f1í>HJ>b 7}/~Jtnb C/rrut e-amrímr, i n rrii h hstf r, o 14i',r 1« A begyűjtési terv pontos teljesítésével a választás sikeréért den hónapban pontosan teljesíti. | kezik, azonnal porozzuk. _ . __ . o ... _______ A növényápolási munkáknál I feléjük. Tehetetlenek voltak. Sírva, szurtos ingükkel a széltől lo? általában azt tartsuk szemi bogtatva, jajveszékelve futottak a szűk, zsuppfedeles viskóba. Itt, előtt, hogy ai talajt mindannyi-» éltek ők, ez volt az otthonuk, a háromszor háromméteres ala? szór kapáljuk^ meg, ahányszor» csony cselédkonyha. Büchler földesúr két cselédjének, feleségének az összeíömődött vagy kigyomo-1 és öt gyermekének ez volt az otthona. ________ i Az apjuk csak este lí-kor szokott hazatérni, reggel viszont ♦ ■/J- már 2 órakor fent voltak, itatták, etették az állatokat' | szorgoskodtak az istálló körül, aztán indultak újból a robotnak, ♦ Keveset láthatták gyermekeiket, csak néha néha éjszaka, amikor | nagy kifáradva hazaérkeztek nyomtak rá egy-két csókot a masza­♦ tos gyermekarcokra. A mezőgazdaság dolgozói kő- félévi tojás- és baromfibegyüj-1 Az idő azonban nem állt meg. A gyerekek iskolába kerültek, rében egyre szélesebb méreteket tési tervét 150 százalékra telje-1 B runder kisasszony foglalkozott velük. Hatvanon, vagy még töb* =ri - ~ii—----------- "-------- ■ — l-l* ben is lehettek. 6 évtől 12 éves korig, de mind egy osztályba jár t, egy tanító tanította őket. r Iskolai szünetben a fiatal gyerekek is pásziorkodtak, libát, vagy állatot őriztek az uraságnak. De megtörtént az is, ha Büchler nagyságos úrnak szüksége volt rájuk, nem engedte őket az iskolába sem. 12 éves korában aztán Deák Pista „mindenes” lett az ura­ságnál. 16 éves korában szegödtetiék kommandós cselédnek. Ne­gyed kommeticiót kapott akkor: 75 liter rozsot, 25 liter búzát, 12 liter árpát meg ' egy pengő 50 fillért negyedévi munkája után. Az uraság ezen a kommendón még két év után sem akart javítani, így hát Deák Pista szüleivel és testvéreivel együtt ősz» szeszedbe a sátorfáját és elköltözött Karancsság mellé, Csoma- | pusztárra. Itt már fél kommenciót fizettek neki. Egy év múlva ♦ pedig, amikor 19 éves korában megnősült, megkapta a cseléd- I emberek egész kommencióját. Most látta igazán, amikor a szülői ♦ háztól elszakadt és magának kellett gazdálkodnia, hogy mennyi I az egy kommenció, hogy miért kellett neki már 10 éves korában j az uraság szolgálatába állni. + Akkor már báró Prónai földjén, Petróci Gyula bérlőnél ara- _ tolt napi 80 fillérért, amikor a fiatal Józsi fiát a határban tévő f vadkörtefán találta az uraság. Följelentették a csendőrségen, az- í tán a csendőrök megjelentek Deák Istvánoknál. A „zsaruk” pofer » nokkal fenyegették, majd arra akarták rábírni, hogy kérjen bocsa- ; natot Petróczi nagyságos űrtől. > Deák István csak mosolygott rajtuk, meg az egész vadkörte- ügyön. Végül 12 pengőre büntették meg, arra való tekintettel, : hogy a fizetése csak napi 80 fillér volt. | Már nem bírta a nyomort, a földeswak szeszélyét. Erezte, Pabolik Zsuzsanna tízholdas le-1 hogy menekülnie kell a földesurak zsarnoksága alól. élenjár a vihS'tókeTrsenv-\ ß^jäsz lett A Karancslejtős-aknában dolgozott gürcölt vállalás Tni&chnjt hosszu eveken keresztül, de ecete csak formailag váltó­HT barShbóHS' srSkra I *«• War proletárból ipari proletár lett. Előbbi helyén a teljesítette félévi begyűjtési tér- $ ÍOidesuiak, itt a banyabarok ültek a nyakún, vét, a tejbeadását is min-| ★ ölt a választási békeversony. Ezidáig 2957 dolgozó paraszt tett vállalást a választás tiszte­letére. E dolgozó parasztok közül már sokan becsülettel teljesítet­ték vállalásaikat. Például Ker­tész József ötholdas nódrád- siipeki dolgozó paraszt barom­fiból, tojásból 100 százalékra teljesítette féléves beadási ter­vét. Hasznos Mihály hatholdas kisbágyoni dolgozó paraszt sítette. Ugyancsak példát mutat] dolgozó paraszttársainak ifj.J Györgyi Gyul a 3 hol das szalma- ] tercsi dolgozó paraszt is, aki] féléves beadási kötelezettségét 3 tojásból 108, baromfiból 103] százalékra teljesítette. \ Az élenjárók példáját kövesse] megyénk minden dolgozó] parasztja. S Varga Albert megyei tanács begyűjtési o. ] Loch Ferenc hétholdas legéndi dolgozó paraszt már becsülettel teljesítette választási békever- seny-vál'laliását. Sovány baromfi­ból és tojásból egészévi begyűj­tési tervét 100 százalékig telje­sítette. A SZOVJET KOLHOZPARASZTOK ELETÉBEN MEGLÁTTAM A Ml NAPFÉNYES JÖVŐNKET „Csak h Szovjetunió önzetlen támogatá­sával, állandó anyagi és szellemi segítsé­gével tehette meg hazánk a felemelkedés nyolcesztendős nagy útját a felszabadulás óta”. (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából.) Nógrád községben minden dolgozó pa­raszt tiszteli, becsüli Rezsnyák Andrást, a III. típusú Petőfi termel őcsoport tagiát. 56 éves már. Élettörténete _ igen gazdag és változatos. 9 hold földön, gazdálkodott. Most, az új életben sokat olvasott a Szabad Népből, a Szabad Földből arról, hogyan élnek a parasztok szerte a vilá­gon. Olvasott arról, hogy Tito, puliszka; helyett fehérkenyeret ígért a jugoszláv la­kosságnak, de Tito minden nagyhangú ígé­rete üres fecsegés maradt, s a jugoszláv parasztoknak nemcsaik fehér kenyerük, de még puliszkájuk sincs. A jugoszláv pa­rasztok éheznek. Ugyanakkor a titobanda egy vadászrepülőgépért 8 millió kilo­gramm kukoricát ad az imperial’sta ha­lé lgyá fosoknak. Ez a kukorica mennyi­ség 40 ezer lakos évi élelmét fedezné. Ugyanakkor olvasott arról is, hogy az olasz földműin kasok milyen bátran küzde­nek egy pár hold földért, amin megvet­hetik lábukat. Rezsnyák András figyelmét nem kerülte el azonban a román falvak dolgozóinak élete sem, ahol a dolgozó parasztok a munkás-paraszt szövetség jegyében egvre több élelmiszert biztosítanak a város dol­gozóinak, akiktől cserébe gépeket és köz­szükségleti cikkeket kapnak. A városi dol­gozók eddig több mint 12 ezer traktort adtak a falu dolgozóinak. Rezsnyák András sokat olvasott * szov­jetunió kolhozparasztjaínak életéről. Na­gyon vágyódott a Szovjetunióba. Szeretett volna saját szemével meggyőződni az új­sághírek valódiságáról. Ez a kívánsága is valóra vált, mert mint az egyik 200 tagú parasztküldöttség tagja, közel egy hónapig tanulmányozhatta a Szovjetunió szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaságát, a szov­jet emberek életét. 9 kolhozt, szovhozt, gépállomást, kísérleti gazdaságot látott, amelyeknek dolgozói boldog őrömmel, lel­kesedéssel adták át gazdag tapasztalatai­kat Rezsnyák Andrásnak is. Itt győződött meg legelőször életében, hogy a szovjet emberek milyen határtalan lelkesedéssel építik szovjet hazájukat, a boldog gond­talan életet biztosító kommunizmust. Itt értette meg Rezsnyák András azt is, hogy éppen olyan szilárd elhatározással, meg­bonthatatlan egységben kel] harcolni a béke fenntartásáért, mint ahogy ezt a szovjet emberek teszik. Itt látta meg elő­ször életében, hogy egyedül a szövette zés, a kollektív gazdálkodás adhatja meg neki és a környékbeli dolgozó parasztoknak is azt, amire egész életükben mindig vár­tak; a boldog emberi életet. ,A szovjet kolhozparasztok éleiében, megláttam c mi napfényes jövőnket“ — magyarázza Rezsnyák András. Pártunk és kormányunk minden támogatást meg­ad megyénk dolgozó parasztjainak ahhoz, hogy a szovjet kolhozparasztok példájára önkéntesen formálják szebbé, gazdagabbá életüket. Rezsnyák András is változtatott életén. A Szovjetunióból hazajövet kérte fölvételét a Petőfi termelőcsoportba. Az­óta a szovjet kolhozok példájára szervezi a szövetkezet munkáját, s mindinkább igényibeveszik a munkásosztály segítségét; a gépet. Rezsnyák András a környék szá­mos községében elmondta már, hogy úgy megszerette a szovjet embereket, mint az életét. Büszke őrömmel, határtalan lel­kesedéssel magyarázza mindenkinek, hogy; a szovjet emberek segítenek nekünk az építésben, boldog jövőnk megvalósításá­ban. Igen, a boldog jövőről beszél, amit a Szovjetunióban már megvalósulva látott. Arról, hogy a kulturális színvonal, a jólét állandóan emelkedik a szovjet kolhozok ban, ahol kultúrotthonok, szülőotthonok, bölcsődék vannak. A kolhozparasztok és családtagjaik ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. A pairasztok és gyermekeik a legfelsőbbé okú szakképzettséget is elnyel­hetik. A ikolbozparasztakmaik kényelme» klubjaik, tágas társalgó termeik vannak. Sok tucatnyi folyóirat és újság jár ide. Itt alakulnak meg az önképzőkörök, amelyek ének- és, tánccsoportokat szerveznek. S mindezek megvalósítás felé hal adnak, me­gyénk termelőszövetkezeteiben. Egyre több és több dolgozó paraszt választja a: szövetkezeti gazdálkodás útját, hogy a; holnap még biztosabb és szebb legyen,: mint a ma. i (Molnár Sándor) j 7 945-ben aztán lehullottak a múlt nyomorúságos terhei x Deák István válláról. Az ezer és ezer nógrádi bányász között ott harcol Deák István is felszabadultan, minden erejét megfeszítve a széncsaták győzelméért. A párt kommunistává for­málta őt. A párt és Rákosi elvtárs útmutatásait parancsnak tekin­tette, amelynek megvalósításáért tűzön vízen keresztüt harcolt. Kemény, becsületes munkával már Karancskesziben kiérdemelte az elismerő oklevelet, 1950-ben Tiribesre került és itt, mint a szocialista haza ki­váló építője egy év alatt elnyerte a büszke sztahanovista címet. Mint az üzem sztahanovistája, munkamódszerének átadásával sietett a dolgozók segítségére. Deák István elvtárs a felszabadulás első percétől kezdve ön­tudatosan harcolt dolgozó népünk fölemelésének ügyéért. Munka- : helyéről egy alkalommal sem maradt távol. Egy percre sem jelen- : tett beteget, áldozatosan dolgozott, mert tudta, hogy minden darab kitermelt szénnel á békét, szabad hazánkat erősíti. Deák István, a tiribesi vállalat sztahanovista vájára most az első ereszke negyedik alapköztéjén egy 60 méter hosszú fronton dolgozik Fenes Miklós csapatában. Az üzemben mindenki nagyon jól ismeri és szeretettel hallgatják felvilágosító szavait. Az egy­kor cselédsorsban élő, megalázott és üldözött gyerekből ma « nép hűséges nevelője tett. JA gyszerű ember, akár csak a nógrádi szénmedence ezer és ezer bányásza. Olyan, mint mi vagyunk, százezrek és milliók. Megyénk bányászai megbecsüléssel tekintenek rá, az egy­kor még szoknyában járó, mezítlábas, negyedkommenciós gye­rekre. Képviselőnek jelölték, hogy a dolgozó nép országgyűlésében ugyanolyan becsülettel harcoljon dolgozó népünk felemelkedé­séért, a békéért, mint ezt Karancslejtős-aknában, mint a Tiribesi bányaüzemnél tette. Kétszáztagú parasztkiildöttségümket forró szeretettel üdvözölték a szovjet kolhozok parasztjai. Ez a kép is azt mutatja, sziklá­sa tárd a szovjet és magyar nép barátsága. Termelőszövetkezeteink nagy lelkesedéssel készüknek május 17 méltó megünneplésére A horpácsi Lenin termelő­csoport választási békeverseny­re hívta ki a rétsági járás ösz- szes termelőcsoportjait. Ver­senyvállalásukat az alábbi pon­tokba foglalták össze: A kukoricavetést 4, a cukor- répasarabolást 6. napraforgó, burgonya fogasolását 10—10, kukorica fogasolását 5, lóhere fogasolását 6, őszikalászosok növényápolási munkáját 5, kalá­szos növények aratását 5 nappal előbb befejezik, mint ahogy azt a minisztertanács határozata előírja. A nagyoroszi Szabadság ter­melőcsoport május 20 helyett május 16-ra elvégzi a cukorrépa egyelését, valamint az első ka­pálását, a dohány kiültetését és első kapálását, a kukorica egye­lését, első kapálását, s ugyan­csak a napraforgó egyelését és első kapálását t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom